36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 22. 14:39 | Link

Michelle körbevezetés
Ruci

- Szeretnétek jönni? - kérdezem a kutyuskáimtól. Épp a Bagolyházba tartok, mivel érkezik egy új lány és futólag megkért, hogy vezessem körbe. Csak arra volt időm, hogy igent mondjak, aztán már szaladt is el. Mivel szép az idő nincs szívem itt hagyni őket - Jól van gyertek - sóhajtok, majd boldogan leugranak az ágyamról és követnek. Remélem nem bánja, hogy Ők is jönnek. Körbenézek a szobában, ahol természetfeletti rend uralkodik. Lenával tegnap takarítottunk ki. Ő már nincs a szobában, gondolom valakivel találkozik. Ránézek az órámra, ami szerint megint kések. A tíz ujjamon megtudnám számolni hányszor érkeztem pontosan valahova. Mikor leérek a klubhelyiségbe jut eszembe, hogy egy csomagot kéne feladjak. Gyorsan megint felszaladok és elkezdek kutakodni. Pár perccel később újra rumli lesz a szobába.
- Elena ezért ki fog nyírni - gondolkozom majd megtalálom a keresett tárgyat. Felállok és indulnék tovább mikor a padlón találom magam A fene egy meg - szitkozódom magamban, majd most figyelve felpattanok és sietek ki a szobánkból.
Az állatkáim lent várnak és már indulhatunk is tovább. A folyosókon eszeveszett iramban rohanok, fellökve pár diákot. Hátrafordulva mindenkinek odakiáltok egy 'bocsit', és rohanok tovább. Kifulladva érkezek a toronyba. Nemrég kezdtem el futni, de úgy tűnik ez sem elég. Odalépek a baglyomhoz Hópihéhez és felkötöm a lábára a csomagot.
- Ezt vidd el a keresztapámhoz - mondom neki, de mielőtt elengedném egy kis csemegét adok neki. Miután elment Szemi és Sziszi pitizve jelezik azt, hogy Ők is szeretnének jutalomfalatokat. Odanyújtok nekik pár kekszet ami nem marad meg sokáig. Ezen elmosolyodom.
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Kwan Michelle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 79
Írta: 2014. április 22. 20:51 | Link

Gwen
Ruha

Egy térképpel a kezemben császkálok az iskola folyosóin, miközben próbálom belőni, hogy tulajdonképpen hol is lehetek. Sajnos azt kell mondjam; fogalmam sincs. Mindenhol termek vannak - ami egy iskolánál nem meglepő, de akkor is -, melyek tökéletesen ugyanúgy néznek ki, vagyis majdnem. Az alapjuk ugyanaz, de a „díszek”, hogy így mondjam, mások. Van, ahol hangjegyek függesztettek a falakra  - tartanak itt énekórát? -, van, ahol a sárkányok anatómiai felépítéséről találhatók ábrák és van olyan terem, ahol olyasmi dolgok vannak kirakva, mint az iskolapszichológus irodájában, még anno Szöulban.  
Mindenesetre teljesen tanácstalanul kóborolok az ódon falak között, mikor nekimegyek valakinek. Pontosabban egy fiúnak. Halk káromkodás hagyja el a száját, majd unottan pillant rám, mire nyelek egy nagyot.
~ Gyerünk Michelle! Itt a nagy pillanat, kérdez meg tőle, hogy merre kell menni ~ biztatom magam, de semmi hangszerű dolog sem jön ki torkomon. Ez a "próbálkozóállapot" eltart még párpillanatig, majd megkérdezi, hogy segíthet-e valamiben. Meglep ezzel a gesztussal, de valahogy kinyögöm, hogy a Bagolyházat keresem. Erre felhúzza a szemöldökét, majd meglepően türelmesen - és unottan - elmagyarázza, merre is kell mennem.
Amint befejezi gyorsan megköszönöm, majd ott sem vagyok. Úgy szedem a lábaimat, ahogy csak tudom, elvégre nem szeretném megváratni a lányt, akit letámadtam a klubhelyiségben, hogy vezessen körbe. Szerencsére igent mondott, ám a helyet ő határozta meg, mire én lelkesen bólogattam, hogy megtalálom. Na igen, ez nem sikerült, legalábbis egyedül nem.
A fiú útbaigazításának köszönhetően egy gyűrött térképpel, kipirosodott arccal és zilált külsővel érkezem a találkozó helyszínére. Az ajtó előtt kifújom magam, kicsit elrendezem a hajam, majd benyitok az ajtón.
- Szia - kiáltok be - itt va…. Juj! - ugrom hátrébb egy kicsit, mert ahogy belépek, majdnem telibe kap egy bagoly. A pillanat törtrészéig dermedten bámulok, majd teljesen irreális módon elnevetem magam. Amint sikerül abbahagynom a hahotázást megint bemerészkedem a Bagolyházba, azonban sokkal óvatosabban, mint az előbb. Nézek minden felé, mert ha jól sejtem, akkor nem lenne túl kellemes, ha tényleg nekem jönne egy szárnyas.
A kiabálással már nem próbálkozom, mert kutyák csaholására leszek figyelmes. Próba, szerencse módra a hang irányába araszolok és nyerek, ha úgy vesszük, mert azt pillantom meg, akit keresek.
- Szia - köszönök rá. - Bocsánat a késésért, de majdnem elütött egy bagoly - mondom neki jókedvűen, miközben reménykedem, hogy tényleg nem haragszik rám.
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 22. 21:22 | Link

Michelle

Már vagy öt perce elküldtem azt a csomagot, de a lány még mindig nincs itt.
~ Lehet, hogy elfelejtette? Vagy eltévedt? - kérdezem magamtól ~ Várok, még öt percet, ha nem jön akkor megkeresem.
Nemsokkal később lépéseket hallok az ajtó mögött, amire a kutyuskáim is felkapják a fejüket. Nyílik az ajtó és egy diák körvonalazódik ki. Először nem tudom, hogy az eridonos lány az, vagy esetleg más, de nem zavartatom magamat. Úgy maradok, ahogy elhelyezkedtem. Vagyis a hideg falnak dőlve. Ugatásba kezdenek a kutyák,  mire a baglyok megijednek és a kijárat felé veszik az irányt, az ismeretlen lányra támadva. Mikor már elmúlt a 'támadás' a lány odajön hozzám. Vagyis jönne, ha az én 'testőreim' hagynák.
- Szemi, Sziszi, nyugodjatok le. Őt nem kell bántani. Nem akar bántani - mondom nekik és Ők engedelmesen elhallgatnak.
A lány közelebb jön, köszön, majd elnézést kér.
- Szia! Semmi baj én is tíz percet késtem. És én kérhetnék elnézést miattuk - mondom neki, majd lepillantok a legrégibb barátaimra és egy kicsit megrovón nézek - A nevem Gwen Laura Kimiko Jones, de általában csak a Gwen Jones-t használom. Téged, hogy hívnak? És honnan származol? És van állatkád? - kérdezgetek kicsit sokat. Remélem nem ilyasztem el a sok locsogásommal. Már ilyen is megtörtént velem - Bocsi, hogy sokat beszélek, csak nincs sok barátom és, gondoltam te az szeretnél lenni.
Most már biztos elijesztettem. Miért vagyok ennyire hülye?
Ez itt a Bagolyház. Itt tudsz küldeni leveleket, csomagokat és itt kapod meg a rendelt dolgaidat - mondom az amúgy általános tényt - Várj, sajnálom. Még nem vezettem körbe senkit, és kicsit izgulok. Nem kezdhetnénk újra?Mit szeretnél látni? - indulok el a kijárat felé.
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Kwan Michelle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 79
Írta: 2014. április 22. 22:39 | Link

Gwen

Gwen - milyen szép és különleges neve van! - időközben bemutatkozik, majd biztosít róla, hogy nem haragszik rám. A kutyák miatti szabadkozást és a kérdésáradatot mosolyogva hallgatom végig, majd egy ideig csöndben maradok, hogy össze tudjam szedni a gondolataimat.
- Az én nevem Kwan Michelle Yea, de a Michelle-t használom, amit úgy becézel, ahogy szeretnél - mutatkozom be én is, mert így illik. - Háromnegyed részben koreai, negyedben részben pedig magyar, amit az anyai nagyapámnak köszönhetek. Egészen idáig Szöulban éltünk, de úgy egy éve ide költöztünk - mondom, mert szinte biztos vagyok benne, hogy ez lenne a következő kérdése. - Van egy kutyusom, aki Hojo-nak hívnak, ő egy Golden retriever, aki most három éves. A te állatkáidat hogy hívják? - intek a fejemmel az ő kutyusai felé. Egyébként aranyos kis állatoknak tűnnek, amikor nyugodtak és nem akarnak a torkomnak ugrani, mert megközelítem a gazdájukat.
- Ne aggódj - teszem a vállára a kezem, de ezt hamar meg is bánom, mert nem tudom, hogy hogyan viszonyul a közvetlen érintésekhez. Mindenesetre még nem esett a torkomnak, ami azért jó jel. - Én is zavarban vagyok egy kicsit, tudod eddig nem nagyon mozogtam varázslók között - próbálom nyugtatni -, bár mindig is tudtam az erőmről kicsit másfelé húzott a szívem, meg talán a sors is. Mondjuk a szüleim se neveltek a varázslat mindennapi használatára, ők sárvérűek, így jobb szeretik az „egyszerű" dolgokat - foglalom össze a helyzetet viszonylag röviden. Persze, egy-két részletet kihagyok. Nem mondom el, hogy azért jöttünk ide, mert apám meghalt, azt sem mondom el, hogy tulajdonképpen igazolt műkorcsolyázó vagyok, még akkor is, ha most éppen nem edzek, hanem itt állok a Bagolyházban.
Igazából Gwen első látásra szimpatikusnak tűnik, kicsit hiperaktív ugyan, de ezzel nincs semmi baj, találkoztam már hasonló emberekkel a versenyek folyamán. Velük is jól kijöttem, egészen addig a pillanatig, amíg le nem győztem őket. Hát igen, sajnos a gyerekek egy bizonyos kor alatt elég sértődékenyek tudnak lenni, még a legbutább dolog miatt is.
- Semmi baj - nevetek. - Ha ez megnyugtat, akkor még én se vezettem körbe senkit. Egyébként szép ez a hely, lehet, hogy felhozom ide apa baglyát, ha megérkezik - filozofálok hangosan, miközben egyszer megfordulok a tengelyem körül. - Jut eszembe, te sportolsz valamit? - teszek fel én is egy kérdés, majd türelmesen várom a választ, miközben megpróbálom megsimogatni az egyik kutyáját. Őszintén remélem, hogy nem harapja le a kezem, még szükségem van rá.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony