31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Turnman Katalin
INAKTÍV


exHobbikviddicses
offline
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2013. július 15. 18:19 | Link

Zsolt Perott
- valamikor az 1. és a 2. próba között kaptam egy szabad délutánt

Kicsit ki akartam szakadni a tusa világából - megint. Jobban belegondolva egy percet sem akarok már a lakrészbe zárva tölteni. Először még egészen buli volt a dolog, mostanra viszont tényleg rühellem az egészet. Bár nincs is sok időm a rendszer szidásával foglalkozni, mert szorgalmasan olvasgatom a sárkányokról szóló könyveket, vagy épp gyakorlom a különböző használhatónak vélt varázslatokat. Most, hogy legalább kicsit kimozdultam, sem tudom másfelé terelni a gondolataimat, folyton folyvást azokhoz a dögökhöz térek vissza. Pedig igyekeztem elterelni a gondolataimat, kezdetnek sétáltam egy nagyot a birtokon, hogy kiszellőzzön a fejem, aztán a Navine felé vettem az irányt, hogy meglepjem Ákost, de végül nem mentem be. Valamiért nem volt kedvem a társasághoz, még az övéhez sem. Naphosszat a többiekkel vagyok egy légtérben, most viszont inkább egy kis magányra vágytam. Egyébként is, ha csak lehet, Ákos bejön hozzám, meg beszélgetünk a nagyteremben kaja közben. A második próba valószínűleg amúgy is túlnő a képességeimen, és akkor együtt lehetünk megint egész álló nap... Így aztán csináltam egy hátraarcot a déli szárnyban és a bagyolyház felé indultam, hogy elküldjem a levelet, amit még a lakrészben megírtam a szüleimnek.
A helyiségbe belépve a szokásos kosz és a madarak zaja fogad. Felnézek a rudakon ücsörgő tollasokra, amelyek közül egyből három is odarepül hozzám, hogy vihesse a levelemet. Kiválasztom a legszimpatikusabbnak ítélt macskabaglyot, ráerősítem a levelemet a lábára, majd az ablakhoz sétálok vele és kidobom a semmibe, hagy repüljön a címzetthez. A többi madár kissé sértődötten arrébb reppen. Én azonban nem akarok még visszamenni a lakrészbe, csak élvezni akarom egy kicsit az egyedül létet, még ha egy ilyen zajos és büdös helyen is találtam rá. Egy Suvickusszal megtakarítom az egyik ablakpárkányt és környékét, majd lecsüccsenek oda. Az egyik lábamat felhúzom, a másik belóg a helyiségbe, a hátamat a falnak döntöm, és csak élvezem a kilátást.
Hozzászólásai ebben a témában

melodimágus|exprefektus |Nivor| Yaricsbogyó<3
Zsolt Perott
INAKTÍV


Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
Írta: 2013. július 15. 21:52 | Link

Turnman Katalin

Szüleimnek már rég nem írtam, ezért megfogadtam, hogy másnap írok egy bő terjedelmű példányt, hogy mindent megtudjanak rólam. Már biztosan izgulnak, és ezt az állapotot szeretném megszüntetni. Reggel korán felkeltem, és meg is írtam. Leírtam mindent amit fontosnak tartottam. Ezután gondos címzést írtam a borítékra. Ezután a bagolyházba mentem. Szinte senkivel nem találkoztam, és akivel találkoztam is azok nem érdemesek szóra. A bagolyházban a tusa egyik résztvevőjét láttam meg. Azt hiszem Katalin volt, aki éppen az ablakpárkányon ült.
-Szia. Hogy megy a felkészülés?-
Majd az első bagoly lábára kötöttem levelem. Majd a lányhoz fordultam.
-Bocs az illetlenséget. Zsolt Perott vagyok, második évfolyam.-
Majd a közelébe mentem, de nem túl közel.
-Minden rendben? Jól vagy?-
Érdeklődöm a lány után. Nem hiszem, hogy sok kedve lenne beszélgetni velem a sok stressz miatt.
-Zavarlak?-
Kifejezéstelen, és rezzenéstelen arccal figyeltem a lányt, néha levettem róla a szemet. Csinos lány. Nem is értem, miért nem ismertem meg hamarabb. Kíváncsi vagyok meddig jut a tusán, és kíváncsi vagyok ki fogja megnyerni a tusát. Rengeteg esélyes van, de győztes csakis egy lehet. Most már csak az a kérdés honnan fúj a keleti szél? Én egy levitásra tippelek, mivel többen vannak, mint más házból valók. Még nagy esélyes a rellon is, de szerintem a levitások tehetségesebbek, ügyesebbek, tehetségesebbek. Ez így igaz-
Utoljára módosította:Zsolt Perott, 2013. július 15. 22:14
Hozzászólásai ebben a témában
Turnman Katalin
INAKTÍV


exHobbikviddicses
offline
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2013. július 15. 22:36 | Link

Zsolt Perott

Egy idő után már egészen megszokom a baglyok motozásának, repkedésének, huhogásának, táplálkozásának együttes zaját, csak tompa, távoli zúgás az egész. Egy fülesbagoly a karomat nézi ki ülőkének a rudak helyett, én pedig automatikusan elkezdtem simogatni a kis tollast. Elég sokfelé járnak a gondolataim. Például kezdem azzal, hogy biztos jó-e, hogy itt ülök. Hogy nem lett volna-e jobb mégis megkeresni Ákost, vagy csak egyszerűen kényelmesebb zugot találni magamnak. Ebben a kérdéskörben nem jutok sokkal előbbre, ha kitalálok egy érvet az egyik mellett, azonnal meg is tudom cáfolni valamivel. De főleg ott gyökerezik az egész, hogy megmozdulni sincs kedvem. A másik dolog, ami foglalkoztat, természetesen a tusa. Gondolatban végigveszem a tíz telivér sárkányfajt, megpróbálom elképzelni, hogy harcolnom kell eggyel. Ez azonban nem igazán megy. Aztán lassan egyre kuszábbá, lassabbá válnak a gondolataim, míg végül teljesen belefeledkezem a táj csodálatába, bár azt nem mondanám, hogy látom is, amit nézek. Sikerül ugyanis rendesen elbambulnom. Egészen addig nézek ki a fejemből, az értelem bárminemű jele nélkül, még a karomon ülő madárka mocorogni nem kezd, és a megszokott zajokon túl, lépteket nem hallok a bejárat felől. Hirtelen megrázkódom az új inger miatt, majd  a helyiség belseje felé fordulok.
- Hali - köszönök vissza a bent lévő fiúnak némi fáziskéséssel, és csak a kérdésének értelme is ezután esik le.
- A felkészülés... egész jól. Sokat gyakorlunk. - vonom meg a vállam. Részemről ennyivel akár el is lehetne intézve a dolog, elvégre ő feladta időközben a levelét, akár mehetne is a dolgára, én meg bambulhatnék tovább. De  nem, a fiú közelebb jön és bemutatkozik. Valahonnan nagyon ismerős a neve, talán valamelyik háztársamtól hallottam fél füllel a gyerekről, már nem tudom. Egy kissé meglepődött, de udvarias mosollyal reagálok arra, miszerint illetlenséget követett el, én ugyanis nem vettem észre, hogy így lett volna.
- Turnman Katalin - osztom meg vele én is a nevem, de aztán leesik, hogy ezt nyilván már tudta. De mindegy.
- Persze. Miért ne lennék? - kissé értetlenül válaszolok és kérdezek is egyben, mert fogalmam sincs, honnan jött neki ez a kérdés. Nem úgy nézek ki, mint aki jól van?
- Nem, dehogy! - meggondolatlanul, szinte reflex szerűen csúsznak ki a szavak a számon. Valójában igenis zavar a fiú, nincs sok kedvem a társasághoz, főleg nem egy vadidegenhez. De néha úgy érzem, egyszerűen úgy vagyok beprogramozva, hogy ne legyek képes udvariatlanul lepattintani a másikat, még ha ezt is szeretném valójában. Szánalmas, hogy hány ilyen hazugság elhagyja a számat, és mégsem tudok magammal mit csinálni. Ez a következő tulajdonságom a listán, amin változtatnom kell. De most már késő bánat, nem szívhatom vissza a szavaimat. Várakozva nézek Zsoltira, elvégre ő jött ide, hogy beszélgessünk, én meg hallgatom.
Hozzászólásai ebben a témában

melodimágus|exprefektus |Nivor| Yaricsbogyó<3
Zsolt Perott
INAKTÍV


Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
Írta: 2013. augusztus 3. 10:03 | Link

Kata

A lány karjára szállt bagoly nagyon varázslatos volt. Próbáltam minél több ideig megfigyelni, és elvoltam bűvölve. Különleges egyed volt. Sokat gyakorolnak. Ez majdnem egyértelmű. Az ember sok mindent kell megtegyen azért, hogy az életben eredményeket érhessen el. Nehéz utat kell kijárni ahhoz, hogy a csúcson megpihenhessünk. Sok ember nem sokáig pihen, mert lehet, hogy újra kell kezdje útját, vagy csak egyszerűen magasabb célokat tűz ki maga elé.
-Izgalmas a felkészülés?-
Ha jól veszem észre nem pihente ki magát. Stresszesnek tűnik, ami teljesen érthető is, elvégre elég nehéz próbákat kell kiálljon a közeljövőben. Remélem sikerülni fog neki, mert elég szimpatikus.
-Megviseltnek tűnsz. Ne masszírozzalak meg?-
Egy masszás biztosan jól esne neki. Közben nem szólnék hozzá, így nem is zavarnám, szerintem. Valószínűleg nem azért jött a baglyok közé, hogy hülye emberek mondjanak neki hülyeségeket, amik nem biztos, hogy nyugtatják. Nincs is nagyon kedvem beszélni vele, hogy nehogy magamra haragítsam. Ha bele egyezik a kényeztetésbe a háta mögé férkőzök, majd nyakát kezdem két oldalról, két kézzel pihentetni. Ezt nem sokáig, mert a fejét kezdem pihentetni, mintha esőcseppek esnének rá. Az egész fején végigmegyek, még véletlenül sem hagyok ki egy pontot se. Itt még lazán, nem olyan durván végzem teendőimet. A fejnél kell kezdeni, majd utána folyamatosan lefele. Az erősségi szint is ugyanígy működik. A fejet gyengéden, majd a hátat erősebben. Teljesen a lányra, és kezeimre koncentrálok, hogy minél jobban el tudjon lazulni.
Hozzászólásai ebben a témában
Turnman Katalin
INAKTÍV


exHobbikviddicses
offline
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2013. augusztus 3. 23:00 | Link

Zsolti fiú

Fürkésző pillantásokkal mustrálom a srácot. Nem tudom, mikor elegyedtem beszélgetésbe utoljára random diákokkal a kastélyban. Alapvetően sem voltam ilyen típus, amikor idekerültem. Az utóbbi időben azonban már kialakult a baráti társaságom, az új kapcsolatok is csak úgy maguktól jöttek, szinte nem is kellett tennem érte, hiszen a prefektusságon meg a kviddicsen keresztül sok embert megismertem akaratlanul is. Éppen az ilyen helyzetről való tapasztalatom hiánya miatt, most nem tudom, mire számítsak Zsolttól, hiszen azt néhány perces határt, amíg felemlegeti a tusát, már átléptük és be is mutatkoztunk egymásnak.
Láthatóan nem elégítettem ki a felkészülésre vonatkozó válaszommal, mert még mindig ezt a témát forszírozza. Egy apró sóhaj szakad fel a mellkasomból. Nem sok kedvem van a témához. Még talán a társaságot el is viselném, csak néha egyszerűen könnyebb idegenekkel csevegni, mint közeli ismerősökkel. A tusa azonban minden napomra rányomja a bélyegét, nem akarok most is ezzel foglalkozni.
- Mondhatjuk - bólintok végül a fiú kérdésére. ~ Persze, iszonyatosan érdekfeszítő naphosszat varázslatokat gyakorolni, könyveket bújni, és közben hallgatni Robi meg Yar csipkelődését. ~
- De ha ennyire érdekel, miért nem jelentkeztél te is a tusára? - ezennel a beszélgetés aktív részvevőjévé avanzsálok. Valójában nem túl udvariasan teszem fel a kérdést, egyértelműen érződik belőle, hogy a tusa nincs benne a top10 témában, amiről beszélhetünk.
A fiú következő megállapítása és ajánlata villámcsapásként ér és elég vegyes érzelmeket vált ki belőlem. Egyrészt nevetni támad kedvem, másrészt pedig értetlen és furcsálló kifejezés kívánkozik az arcomra, miközben lelki szemeim előtt megjelenik a srác feje felett a felirat "CREEPY". Lássuk be, nem vagyok hozzászokva, hogy ismeretlen másodikos levitások ajánlják fel nekem, hogy megmasszíroznak bő öt percnyi ismeretség után. Vagy én lennék a távolságtartó? Nem hinném. Végül inkább hanyagolom hogy úgy nézzek rá, mint egy őrültre - legalábbis próbálok uralkodni az arcizmaimon, de mint tudjuk ezzel alapvető nehézségeim vannak, így valószínűleg most sem sikerül teljesen lepleznem a megrökönyödésem. Szórakozott kacajt - de egyáltalán nem sértőt - hallatok, és egy legyintéssel igyekszem elintézni a dolgot.
- Inkább ne. Masszőrnek készülsz, vagy mi? Mert ha igen, biztos akad más, akin gyakorolhatsz. Sajna én amúgy se lennék jó alapanyag az ilyesmihez, nagyon csikis vagyok.
Hozzászólásai ebben a témában

melodimágus|exprefektus |Nivor| Yaricsbogyó<3

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony