37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 15 16 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 8. 18:08
| Link

Mezősi Nyeste Veronika

Rose örült, hogy el tudta valamivel csalni a lányt, bár Nyeste még nem is tudta ez az ő javára szolgált. Gyorsan elővett egy pergament, és ráfirkantotta:

Kedves Anya és Apa!
Van egy kedves lány az évfolyamunkban, Mezősi Nyeste Veronika. Szegény dadog, és emiatt nem tud varázsolni. Segíteni szeretnék rajta, nem tudnátok tanácsot adni? És ez csak olyan egyszerű dadogás, nem bűbáj és nem is bájital miatt van. Tudnátok segíteni? Előre is köszönöm.
                                       Szerető lányotok:
                                     Rose Penelope Reakwood
                                     2015. 04.08.


Miután a dátumot is odafirkantotta, intett varázspálcájával, elmormolt valamit, és a szöveg eltűnt. Vagyis láthatatlan lett. Ezt ők tanították Rosie-nak. És itt jól is jött, így nem láthatta Nyeste titkos bevetését. Márpedig nem volt szabad tudnia erről. Rose nem tudta miért. Csak úgy. Rose most úgy érezte egy élet megszépítése van folyamatban. Lepecsételte, és szólt Nyestének:
-Jössz? Itt kell felmenni.-mutatott egy csigalépcsőre -Ez egyenesen oda vezet.-Szólt, majd kedvesen rápillantott a lányra, újra azzal a bizsergető melegséggel a testében.
Utoljára módosította:Gyarmathi Zsombor Xavér, 2015. július 14. 16:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 8. 19:26
| Link

Rose Penelope Reakwood
Előzmények

Mivel Nyeste már volt a bagolyházban ezért most nem szorul nagyon társa segítségére, épp csak annyiban, hogy a teremtől rátaláljanak arra a bizonyos folyosóra, amiről fel lehet menni a toronyba. Onnantól viszont már egész jól tudja ő is az utat. Persze ezt nem tudja elmondani a másiknak, de az sem zavarja, hogy Rosie megemlíti. Csak bólint neki, ezúttal kicsit mindent tudóan, bár nem valószínű, hogy Rose megérti a különbségeket bólintás és bólintás között. A lány levelébe meg amúgy sem olvasna bele, hiszen nem illik. Így viszont úgy látszik rellonos barátja egy üres üzenetet fog küldeni. Neki végül is mindegy.
Felmennek a toronyba, minden bizonnyal együtt, aztán ott a fal tövében kezd Nyeste írni, mert neki nem sikerült olyan gyorsan levelet firkantania, mint a másik lányka. Sokáig szöszmötöl vele, gondolkodik a szavakon, hogyan is fogalmazza meg azt a sok mindent, ami történt vele, aztán összehajtja a levelet egy másik lapból pedig borítékot hajtogat, abba teszi bele, s írja rá Apuka nevét: Mezősi Pál Jákob - a biztonságkedvéért a teljeset, hátha a Pál nem lenne elég. Aztán pedig kérdőn pislog Rosie-ra mert bár tudja, hogy valahogy a bagolyhoz kéne erősíteni, de ezzel legutóbb is pórul járt. Be is harapja a száját, de végül nemes egyszerűséggel a másik lány kezébe adja a levelet, jelezve, hogy készen van, s remélve, hogy a másik szépen elküldi helyette.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 9. 10:49
| Link

Mezősi Nyeste Veronika

Rose átvette Nyestétől a levelet.Vajon miért nem ő maga köti rá a bagolyra? Rose-nak sejtelme sem volt róla, de nem is érdekelte különösebben.  Szemével kereste az ő szeretett baglyát Tollpihét. Gyöngybaglyát azért nevezte el így, mert nagyon puha, és bársonyos tollát sokszor hagyta az asztalon, ablakpárkányon, és egyéb helyeken.De attól nem kellet félteni, hogy egy nap már nem lesz tolla, hisz az nagyon sokára lenne, hisz Tollpihe egy merő tollkupac volt. Mikor Rose észrevette alvó baglyát, füttyentett, mire a bagoly felébredt, és rászállt a vállára. Barátságosan megcsípte gazdája fülét. Rose tudta, hogy mit jelent ez. Táskája mélyén kotorászott, és végül elővett egy dobozkát, amin felirat hirdette: Bagolycsemege.
Kinyitotta, és adott egy kis csipet bagolycsemegét Tollpihének. A miközben a bagoly eszegette, egy szép díszes madzaggal rákötötte a levelet a bagoly lábára. Aztán hívott egy iskolai baglyot is, és egy pici bagolycsemegével jutalmazta, miközben rákötötte Nyeste levelét. Mikor kész lett, odaállt az ablakhoz, és kiengedte a két baglyot. Egy ideig még nézte a távolba szálló Tollpihét, majd rápillantott az órájára, és elégedetten konstantálta, hogy még van idő a következő óráig.
-Tudtad Nyeste, hogy egy mugli festőnek, Pablo Picasso-nak milyen hosszú a neve? A teljes neve Pablo Diego José Santiago Francisco de Paula Juan Nepomuceno Crispín Crispiniano de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz Picasso. Vicces nem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 9. 11:01
| Link

Rose Penelope Reakwood

Nyeste érdeklődve figyeli mit csinál Rosie, és amikor előkerül a másik lány táskájából a dobozka, akkor úgy gondolja, érti mi volt legutóbb a baj. Nála nem volt finomság, nem tudta, hogy ez így működik. Honnan is tudta volna? Soha senki nem mondta neki. De most megjegyzi és ha nem is bagolycsemegét, majd a konyháról valami finomságot hoz a bagolynak ha legközelebb levelet ír. Apukának is meg fogja írni, hogy az kell hozzá, nem lenne jó ha az ő kezét is összekarmolná egy bagoly.
Így viszont Rosie-nak hála már biztos, hogy eljut az üzenete Apukához, és akkor a férfi sem fog aggódni miatta. Remélhetőleg. Bár az is lehet, hogy Apuka egyáltalán nem aggódik, mert bízik Nyestében. Jó lenne ezt hinni, közben mégis vágyik rá, hogy hírt kapjon otthonról. Hiányzik neki az édesapja.
Ahogy ezen gondolkozik a baglyok messzire szállnak s mivel Rose a madarakat figyeli, Nyeste teljesen magába száll. Hirtelen kapja fel a fejét a kérdésre és csak bólint egyet.
Tudta. Hogyne tudta volna? Picasso is művész, őt pedig csak a művészetek érdeklik. Még ha Picasso nem is olyan nagy példaképe, mint da Vinci, azért olvasott róla is sokat. Pont Picasso miatt nem aggódik, hogy nem olyan jó tanuló, hisz a spanyol művész sem volt egy zseni, csak akkor ha irodalomról vagy festésről volt szó. Ezekben azonban kiemelkedő tehetség volt. Nyeste pedig nem vágyik akkor babérokra, egyszerűen csak szeretne kedvére festegetni és nem rágódni a világ dolgain.
- M...m...mit...cs...cs..csi...csinál...j...j...junk? - kérdezi meg, mert a levelet már elküldték, igazán nem lenne más dolguk itt, ugyanakkor elmenni sem szeretne, van ennek a helynek egyfajta hangulata. Neki persze megfelel ha csak csendben ücsörögnek és figyelik a baglyokat, de nem biztos benne, hogy Rose is beéri ennyivel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 9. 11:19
| Link

-Nekem aztán mindegy.... Bár mivel úgy tudom-itt picit lehalkította a hangját-hogy nem vagy olyan tapasztalt varázslókörökben, esetleg elmehetnénk a könyvtárba olvasgatni, nem? A tudás sosem árt. Végül is... Láthattad, a Vingardium Leviosa se sikerült senkinek az első órán... Na mit szólsz hozzá?-Rose izgatott volt. Már megint egy apró "akcióra" készült Nyeste varázslásával kapcsolatban. Bár azért az az idő nem volt olyan sok, hogy mindenre legyen idő, főleg mert a könyvtár nagy, sok benne a könyv, és nem minden  második iromány szól a dadogás leküzdésére, esetleg azzal lévő varázslásáról. A szülei nem laknak túl messze, és Tollpihe is gyorsan száll, de Rose szeretett volna mihamarabb információhoz jutni ez ügyben. Szerette volna, ha Nyeste még karácsony előtt tudni fog varázsolni, azt nem tudta miért épp karácsony előtt, de azt szerette volna. De ezt nehéz volt teljesíteni. Hisz ez nem könnyű dolog. Nem szerette a büntetőmunkát, végül is ki szereti, de Rose elhatározta, hogy esténként kioson a könyvtárba, vagy a bagolyházba levelet írni, vagy olvasni. Ettől az akciótól igazán fellelkesült. Tudta, hogy Nyeste az ő legjobb barátja, és remélte, hogy a lány is ezt érzi, és a legjobb barátján az ember köteles segíteni, különben nem a legjobb barátja az illető. És Nyeste mindenek felett volt Rosie számára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 9. 11:31
| Link

Rose Penelope Reakwood

Nyestét meglepi, hogy Rose ennyire könyvtárazni akar. Persze tudja ő is, hogy fontos a tanulás, de miért tanulna már most? Hiszen még házi feladatot sem kaptak! Épphogy elkezdődött a tanév. Az pedig, hogy felemlegetik neki a hiányosságait, egyáltalán nem hozza meg a kedvét. Nem, őt ezzel nem igazán lehet motiválni. Lehajtja a fejét, a haja az arcába borul. Most erre mit kéne mondania? Hogy ő jobban örülne, ha Rose inkább mesélne arról, amit ő tud? Pedig szeret ő olvasni nem arról van szó, hogy nem. Csak nem érti mi ez a nagy rohanás, meg tanulni akarás.
Mivel ezt a sok gondolatot nem tudná olyan jól elmondani, mint az előbbi kérdést, így előhúz egy lapot a mappájából és arra kanyarítja rá a betűket.
És ha csak itt maradnánk beszélgetni?
Gondolkodik írjon-e még valamit, de jobban belegondolva ez is elég kifejező. Át is adja a lapot Rose-nak, hogy a rellonos lány elolvashassa. Persze ha nem tetszik neki az ötlet, lemehetnek a könyvtárba is. Nyeste remekül elfoglalja majd magát, amíg a másik tanul. Elvégre van nála még papír, s talán talál egy érdekes könyvet is, amiből rajzolgathat. Festeni mondjuk jobb lenne, de a könyvtárban azt egész biztos nem szabad. Legalábbis a falusi könyvtárban nem engedték neki. Azt mondták össze kenné a festékkel a könyveket. Pedig ő mindig nagyon vigyáz, csak egyszer lett egy picit sárga egy könyvnek a borítója, és az is véletlenül, mert nem vette észre, hogy olyan lett az ujja.
Utoljára módosította:Mezősi Nyeste Veronika, 2015. április 9. 11:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 9. 11:47
| Link

Rose kicsit lelombozódott.  Bárcsak elmondhatná, hogy mit szeretne csinálni ott.  De hát nem lehet. Miért? Mert az Nyestének nem tetszene. Szerinte. Mert hát senki se szereti, ha valaki ki akarja javítani, úgy hogy őt az nem zavarja. Legalább is ez Rose-t zavarta. Nem tudja, hogy ez mást zavar-e, de inkább nem mondja el. Talán Nyeste megsértődne, és nem barátkozna vele többé. Mintha egy picit most is megsértődött volna. Csak egy picit. Nyeste azt írta, hogy csak beszélgessenek. De miről? A kviddicsről? Nyeste azt mondta, azt nem ismeri. Esetleg mutasson neki egy szép varázslatot? Akkor a lány szomorú lenne, hogy ő ezt nem csinálhatja meg. Esetleg beszéljenek a varázsvilágról? Nem, mert akkor feljönne Rose családja, hogy ki mit dolgozik, és akkor meg eszébe jutna Nyestének az anyukája, és elszomorodna. Meg hát a naivés lányt biztos nem érdekli az, hogy az apja Hippogriffekkel foglalkozik, és hogy az ő patrónusa a véleménye szerint ez a gyönyörű állat. Meg hogy az anyukája egy nagyon ügyes talárszabó, és hogy amit most ő visel, azt is ő csinálta.Meg az anyukája néha cipészkedik is. A cipőjét is ő csinálta. Végül aztán megszólalt:
-Jó, beszélgethetünk. De miről? És ha beszélgetünk, ne itt tegyük, hisz itt a talpunk alatt recseg-ropog a kisebb állatok csontja, meg bagolykaki. Nekem mindegy ha itt, csak gondolom nem akarsz itt hosszú távon ácsorogni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 9. 12:01
| Link

Rose Penelope Reakwood

Ha belelátna Rose fejébe lehet kinevetné. Na jó, valószínűleg nem, mert Nyeste nem az a másokon nevetős fajta. Inkább csak megnyugtatná, hogy feleslegesen aggódik annyi minden miatt. Mivel viszont fogalma sincs róla, mi jár a másik lány fejében, nem is tudja megnyugtatni. Helyette az aktuális problémával kezd foglalkozni. Őt nem zavarják a csontocskák, na meg nincs is mindenhol bagolyürülék. Szét néz, és meg is lát a földön az egyik sarokban egy egész kellemes részt, ami viszonylag tiszta is.
Odaszalad, hogy közelebbről is megnézze. Elővesz a talárja zsebéből egy zsebkendőt, és még meg is törli ott a földet, majd int a másik lánynak, hogy jöjjön oda, mert szerinte ez a tökéletes ülőhely a bagolyházban. Épp csak megmászta a sok ezer lépcsőt, nem fog ő rögtön vissza lemenni. Itt még a levegő is más, és nem a madarak miatt, hanem mert így, hogy minden ablak tárva-nyitva bejárja a helyiséget a friss levegő. Ha pedig valami kellemetlen szagot sodor is felé a szél, azt hamar elfelejti.
Le is csüccsen, s ha csak a másik nem erősködik tovább, hogy menjenek másfele, ő bizony itt marad. Jelenleg ez a világ legjobb helye számára.
Aztán ha már ülnek, akkor egy intéssel visszakéri a lapot Rose-tól s leírja rá az újabb szavakat, hogy miről is akar "beszélgetni".
Mesélj a kviddicsről! Az egy sport ugye? Láttam a kiírást, hogy csapattagokat keresnek a Navine kviddicscsapatába.
Bizony! Nem buta ő, összerakta az egyet meg a kettőt, csak nem mélyült el benne. De tegnap látta Rose-on, hogy ő szereti a témát, így most biztos benne, hogy szívesen mesél neki. Nyeste pedig figyelmesen fogja hallgatni, még akkor is, ha a sport annyira nem az ő világa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 9. 12:14
| Link

-Tényleg érdekel? Hát ez Remek! Tudod mindenem a kviddics!5 évesen játszottam először! 5 évesen!-Rose tudta, hogy a lányt nem a ő kviddicses pályafutása érdekli. Így hát elkezdte mesélni, hogy a kviddics a varázslók sportja, amiben van 3 hajtó 1 őrző, 1 fogó, és 2 terelő. És,hogy vannak a gurkók, a kvaff, és a pici, szárnyas cikesz. Hogy a  fogó feladata, hogy az ellenfél fogója elől el kell halásznia a cikeszt, ami össze-vissza röpköd a pályán, van három-három pózna a pálya két végén, és hogy a hajtóknak az ellenfél karikáiba kell bedobni a kvaffot, és az őrzőnek ezt ki kell védenie, meg vannak a szeszélyes gurkókkal megküzdő terelők akik ütőikkel ellőve a gurkót leszedik az ellenfél játékosait a seprűről, és mikor a monológja végére ért már olyan lelkes volt, hogy már le ott helyben lejátszott volna egy mérkőzést.
-Bogolyfalván majd megmutatom a seprűt, meg a labdákat, a nemzeti válogatottat, meg a mezeket. Jó?-kérdezte a végén Rosie.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 9. 12:41
| Link

Rose Penelope Reakwood

Bólintot. Mert tényleg érdekelte. Leginkább azért, mert nem akart teljesen kukán ülni a klubhelyiségben, amikor mindenki erről beszél. Igaz, a ő véleményére úgysem kíváncsi senki, megvárni sem tudnák, amíg kimondja, amit gondol, de azért ha már hall ezt-azt, jó lenne tudni, miről beszélnek.
Nagyon figyel ám Rosie-ra azonban ahogy sokasodnak az információk, már nem tudja követni, hogy melyik labda mit csinál, és egyáltalán mi értelme a dolognak. Azt viszont rögtön tudja, hogy ez egy bonyolult sport, s mivel számára a seprű takarítási eszköz, azt is nehezen képzeli el, hogy azzal repkednek. Ilyet ő csak mesében látott-hallott, olyankor is mindig jót derült rajta. Persze nem tesz semmiféle megjegyzést, még csak nem is mosolyog, nehogy azt gondolja a másik, ő nem figyel rendesen.
Kérdezni sem kérdez többet a dologról, csak egy kérdés fogalmazódott meg benne, de azt sem írta le rögtön. Csak rábólintott Rosie faluba menős ötletére is. Neki végül is mindegy. Nem is hangzik rosszul a dolog, és egész biztos, hogyha látja, jobban megérti majd.
A rellonnak is van csapata? Te játszol?
Írja le végül a kérdéseket, mert barátnője elég sok mindent elmesélt, de erre nem tért ki. Nyestét viszont mégiscsak ez érdekelné jobban, mert ez olyan "iskolai" olyan "kézzelfogható" a számára. Nem a nemzeti válogatott, meg a többi nem is tudja micsoda, amit Rosie felsorolt, alig néhány perc alatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 9. 12:57
| Link

Rose büszke volt magára, hogy ezt Nyeste megkérdezte. Mert ő játszott a csapatban, vagyis játszani fog, méghozzá őrzőként. Az nem zavarta, hogy van egy másik őrző is, és majd felváltva lesznek. Boldogan és kissé dicsekvően bólintott mikor Nyeste megkérdezte, hogy játszik-e. Ebből meg már ki lehet következtetni, hogy akkor a Rellonnak is van csapata. Ha csak Nyeste nem buta. És nem is buta. Csak dadog, és félénk. De az nem nagy baj. Tudta Rose, hogy a levele hamarosan visszaérkezik szüleitől, hisz nem laknak messze, és ha nem is most, de ma megérkezik Tollpihe a levéllel.És őt nem zavarja ha később jön. Mert tudta, hogy Tollpihe is családtag, és ő is szeret a szüleinél lenni. Meg hát ő is megérdemli a pihenést. Igaz itt is pihenhet, de ott jobb. A szülei nagyon nagylelkűek voltak, mindig adtak mindenkinek valamit. Rosie elképzelte, hogy fog majd kinézni Nyeste, mikor a szüleitől kapott seprűvel sepreget. Remélte, hogy inkább repülni fog. És tovább kezdte mesélni Nyestének a kviddicst, meg hogy a világkupán milyen jó csapatok játszanak, majd elkezdett a sárkányokról mesélni, megemlítve, hogy van egy nagyon félelmetes Magyar Mennydörgő nevű fajta is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 9. 15:25
| Link

Rose Penelope Reakwood

Nyeste mindig is sejtette, hogy nem csak a navinének, hanem a többi háznak is van csapata. Az pedig, hogy Rose játszik, csak megerősítette ezt. Gondolkodik rajta, hogy megkérdezze-e milyen poszton játszik a másik, de nem biztos benne, hogy az előbbi magyarázat után értené is, hogy mi az, így egyelőre, csak várja, hogy Rose elmondja, amit szeretne. Az pedig egyáltalán nem kevés, de Nyeste egyáltalán nem bánja, hogy valaki ilyen sokat "beszélget" vele. Neki tökéletesen megfelel a csendes hallgatóság szerepe. A rellonos lány bármiről mesélhetne neki, figyelne mindenre. A sárkányok mondjuk jóval érdekesebbek. Azt mondjuk nem pontosan tudja, hogyan is képzelje el azokat. Süsühöz hasonló lények vagy inkább gonosz sokfejű fenevadak? Rákérdezni nem mer, nem akar teljesen butának tűnni, így csak figyel szépen csendben és elhatározza, hogy majd ha Rosie nem lesz vele, akkor elmegy a könyvtárba és utána néz ezeknek a dolgoknak. Addig csak felfirkantja magának a szavakat - visszafelé írva - közben meg figyel tovább a másikra. Időnként bólint, hogy látszódjék figyel. Aztán a jobb kezén lévő órára pillant, s meg kell állapítani, hogy gyorsan megy az idő.
Odamutatja az órát Rose-nak is, hogy a rellonos is lássa, ideje menniük. Nyestének legalábbis mindenképp. A másiknak lehet nincs most órája, neki viszont lesz, így ha kell egyedül megy, de ha szerencséje van, akkor együtt ülnek be számmisztikára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 9. 18:21
| Link

Tényleg menniük kellett. Rose még kinézett az ablakon, hátha megjön Tollpihe, de úgy látszott, hogy erre még várnia kell. Rose úgy tudta, hogy Nyestének is van számmisztikája, így szó nélkül ment a terem felé, ám félúton huhogást hallott, és megfordult. Tollpihe nézett rá borostyánsárga szemeivel. Rose intett, hogy a vállára szállhat. Nem mintha eleve nem szabadna, csak a bagoly úgy tanulta, hogyha ismeretlennel van gazdája akkor csak jelez, hogy itt van és megvárja míg gazdája "észreveszi". A bagoly beledugta a fejét Rose táskájába, jelezve: "Jól lesne egy kis csemege, és nem szeretem, ha megváratnak!". Rose ezen csak nevetett, majd elővette a dobozt, és egy marékkal adott a madárnak. Közben leoldotta a bagolyról a levelet kihajtogatta, rákoppintott és elmotyogott egy varázsigét, és a látszólag üres pergamenen írás jelent meg:

Édes Rosienk!

Örülünk, hogy találtál magadnak barátnőt. A dadogás ellen nem lehet mit tenni, maximum egy jó nagy adag önbizalmat bekapni reggeli előtt. A varázslásról megkérdeztük jó öreg auror nagyapád, aki azt tanácsolta, hogy használj nonverbális varázst, vagyis tanítsd meg neki. A nonverbális varázs azt jelenti, hogy némán varázsolunk.Nehéz elsajátítani, RAVASZ szintű tananyag, de igen hasznos, és a varázslásért megéri küzdeni.

                               Ölel téged: Anya és Apa


Rose hirtelen fellelkesült. Egy pillanatig azt hitte, hogy erre nincs mit tenni, de mégis lehet dadogással varázsolni! Gyorsan elmotyogta a varázsigét, rákoppintott az írásra, mire az eltűnt. Ismerte már ő ezt a nonverbális varázslást, csak eddig nem jutott eszébe. De jó lesz! Aztán gyorsan észrevette, hogy azóta Tollpihe mellé újabb 4 bagoly társult, akik egy nagy hosszúkás csomagot hozott. Rose ismerte már ezeket a baglyokat. Ők voltak a család "teherszállító" baglyai. Rosie már azt is sejtette, hogy mi van a csomagban. Nyeste seprűje. Nyeste seprűje? Rose szüleinek ajándékozási mániájuk volt. Rose jelezte a baglyoknak, hogy várjanak egy percet majd szólt Nyestének, hogy menjen oda hozzá.
-A szüleim küldték ezt a csomagot. Neked.-szólt. Leoldotta a csomagot, és átadta Nyestének. Még nem akart szólni neki a levélről.
Utoljára módosította:Gyarmathi Zsombor Xavér, 2015. július 14. 16:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 10. 10:09
| Link

Rose Penelope Reakwood

Úgy tűnik, hogy Rosie-nak is van számmisztikája, mert ahogy Nyeste feláll, ő is követi példáját, így együtt indulnak meg a folyosókon, nehogy elkéssenek az óráról. Ahogy haladnak lefelé a toronyból egyszer csak bagolyhuhogást hallanak, s ahogy Nyeste hátrafordul meg is pillantja azt a baglyot, amivel Rosie küldött levelet. Az le is száll a lány vállára, ami Nyeste számára nagyon furcsa, főleg, hogy utána a bagolycsemegéért kezd kutatni a madár a lány táskájában.
A navinés lányka türelmesen vár egy picit, amíg Rosie elolvassa a levelet, nem különösebben foglalkoztatja, mit írtak a másiknak, elvégre semmi köze hozzá. Azt mondjuk furcsállja, hogy barátnője pálcát húz és a levélre koppint, de ennek sem tulajdonít különösebb jelenséget. Az órájára pislant ismét, és int Rosie-nak, hogy most már sietni kell. Meg is indul tovább a folyosón.
Aztán megáll, mert még több bagoly érkezik valami nagy és biztosan nehéz csomaggal. Ez már őt is meglepi, pislog is nagyokat. Közben meg abban is biztos, hogy tévedés történt. Hiába mondja Rosie, hogy ez a csomag neki jött, csak megrázza a fejét, majd Rosie-ra mutat. Elvégre Rose szülei nem is ismerik őt, Rose-t is csak most ismerte meg. Nincsen se születés se névnapja, semmi oka rá, hogy csomagot kapjon. Főleg nem ilyen nagyot. S ha így folytatják az óráról is elkésnek.
Így hát anélkül, hogy megnézné az ominózus csomagot, csak megrázza újra a fejét, majd tovább szalad a terem felé, ahol órája lesz, mert nem szeretne elkésni. Márpedig úgy informálódott, hogy ezen az órán kevesebbet kell varázsolni, így talán még érdekes is lehet. Még akkor is, ha a számokkal sincs túl jól kibékülve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 10. 10:22
| Link

-Várj, Nyeste kérlek állj meg!-kiállt a lány után Rose. -Ez a csomag neked, jött, hidd el. Vagy tudod mit, elmagyarázom. A szüleimtől kaptad. Megírtalak téged a levélbe, és hogy milyen jó barátom vagy. És a szüleim mindenkinek, mindig küldenek valamit, ha a levélben benne van. Nekem is küldtek;-mutat egy nagy doboz bagolycsemegére.-És ez neked jött. Nem kell most kibontanod, majd ebédszünetben is lehet.Én már sejtem, hogy mi lehet ez. Viszont az engem is érdekel, hogy mit fogsz majd szülinapodra kapni, ha ezt kaptad most, csak úgy. Ja, és remélik, hogy hasznát veszed.- Rose egy pillanatra megállt pihenni. A kviddicsbemelegítőn nem seprűvel futották a köröket. Mert Rose már tudta, hogy az van a csomagban. -Ha megállsz, és végighallgatsz, akkor minden elismerésem, hogy tudsz még szánni rám egy percet. De ha akarod, futhatunk is tovább, ahogy akarod.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Rose Penelope Reakwood
Írta: 2015. április 10. 10:49
| Link

Rose Penelope Reakwood

Nyeste megáll és figyel. De ettől még nem érti. Ha ő ír Apukának valakiről, Apuka nem fog csomagot küldeni. Apuka csak kedves szavakkal válaszolna és Nyestének az is bőven elég lenne. Őt jól nevelték és tudja, hogy az ajándékok nem hullanak csak úgy az ember markába, azokat ki kell érdemelni, s ő még igazán nem tett semmit, így továbbra is úgy véli félreértés van. Vagy Rosie írt valamit a levelében, ami nem igaz. Erre viszont Nyeste nem gondol. Nem feltételez se többet se kevesebbet a másikról, mint eddig. Most viszont nagyon rosszul érzi magát. Haragszik magára, amiért nem tud rendesen beszélni, és nem tudja megmondani Rosienak, hogy ő ezt nem érdemli meg, nincs rá szüksége, bármi is legyen az a valami a dobozban. Na meg, hogy a végén tényleg elkésnek az óráról. Mégis megáll, és ökölbe szorítja apró kezeit. Vesz egy nagy levegőt, aztán belekezd.
- N...n...nem k... k...kell! M...m...mond m...meg... n...n...nekik, h...h...hogy n... n... ne... k...k... kül...kül... kül... küldjenek... n...n...nekem... s...s...semm...semmit!
Tudja, hogy nem épp szépen köszönte meg, s utasította vissza, de ha egyszer siet, akkor nem tud még arra is figyelni, hogy azt a sok gondolatot úgy fogalmazza meg, és úgy mondja ki. Majd szépen leírja levélben. Most pedig sarkon fordul és szalad, az sem érdekli, ha Rosie haragszik rá. Be szeretne érni az órára. Apukának már egész biztos, hogy így is, úgy is csalódást okozott. De nem szeretné, ha a helyzet még rosszabb lenne.
Épp ezért, hiába fáradt és hiába macerás a rajzos mappával a kezében futni, nem áll meg, keresi a termet, az osztálytársakat, Rosieval vagy nélküle, de nem fog lemaradni az óra egyetlen percéről sem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rose Penelope Reakwood
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 72
Mezősi Nyeste Veronika
Írta: 2015. április 10. 11:07
| Link

Rose elcsodálkozott. Nyeste most igen gorombán viselkedett vele. Ő nem lett rá ezért dühös. Vagy talán mégis, de csak annyira, hogy felvágjon előtte egy pici ideig. Jelezte a baglyoknak, hogy vigyék vissza a csomagot, akik egy Nyeste felé pillantottak mintha azt akarnák mondani a lánynak: Tudod, hogy milyen nehéz volt ezt idáig cipelni? Majd de repülj vele 15 percen át... Aztán nagy huhogás közepette elszálltak. Rose megértette a baglyokat. Ők itt cipekednek, erre Nyeste nem is kedvesen, hanem mogorván visszaküldi a csomagot. Pedig a szülei csak jót akartak. Neki nem baj, Nyeste nem fog tudni majd varázsolni, megbukik a vizsgán, és az nem az ő baja, ha nem akar vele barátságosan viselkedni. Márpedig egy ellenségnek Rose nem segít. Ha vicces kedvében lett volna, azt mondta volna Nyestének: Semmit nem fognak küldeni, csak valamit!
De ő most haragudott Nyestére. És nem volt vicces kedvében.  Gyorsan elkezdett futni, megelőzve Nyestét, és már jóval Nyeste előtt járt, mikor megfogalmazódott benne egy rossz gondolat, amit nem is gondolt komolyan, csak azért mondta ezt magának, mert dühös volt Nyestére: Szerinte Edward bácsi tévedett, mikor azt mondta, hogy Nyeste anyukája tehetséges boszorkány volt. És ha az anyuka nem az és az apuka sem, mivel Nyeste apja nem értett a varázsláshoz, akkor Nyeste se fog. Megfogadta, hogy számmisztika órán jobban teljesít Nyesténél, ami még szórakoztató is lesz, hiszen imádja a számmisztikát, és szereti ha megdicsérik ezen az órán. Ezzel a gondolattal futott tovább a számmisztika terem felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Caitlyn Iparis
Írta: 2015. április 14. 18:13
| Link

Caitlyn Iparis

Igaz, hogy nem rég küldött Apukának levelet, de megint szükségét érzi, sőt, úgy döntött, hogy Rosie szüleinek is küld, hogy biztos ne legyen félreértés abból, hogy nem fogadta el az ajándékot. Bár még mindig felfoghatatlan számára, hogy neki küldtek valamit, s valahányszor eszébe jut, megrázza a fejét tiltakozóan.
Apuka viszont hiányzik neki és az Annával való beszélgetés óta tudja, hogy ez így is marad. De arra is rájött, hogyha leveleket ír a szeretett férfinak, azáltal valahogy közelebb érzi magát hozzá, amint pedig választ kap, minden sokkal jobb lesz.
Múltkor megfigyelte, hogyan is kell ezt csinálni így most felkészült és hozott magával némi finomságot a madaraknak is. Ugyanakkor a leveleket még nem írta meg. Úgy gondolta a torony elég nyugodt és kellemes hely ahhoz, hogy ott írja le majd, ami éppen eszébe jut.
Kibújik a talárjából és a földre hullott tollakat azzal legyezgeti el, majd leteríti a sarokba s rácsücsül. Kivesz egy lapot és a kedvenc tollával írni kezd Apukának. Írás közben el-elkalandozik, rajzolgat is a lapra, s mivel remekül érzi magát, meg is feledkezik arról, hogy nem otthon van, és nem teljesen egyedül, így énekelni kezd.
- "Az álom szívünk vágya
Ábrándos világ
Álmodj,ha a szíved fájna,
S a bánat elmúlik,meglásd.
Csak bízz,ez a fő, és egy nap
A boldogság majd rád talál.
A szivárvány ragyog az égen,
Higgyél hát a mesékben,
S az álmod egyszer majd valóra vál!"

Hamupipőkét, mert az volt kiskorában a kedvenc meséje. Nagyon régi videókazettás változatban volt meg nekik, s a szalag többször is megszakadt, Apuka azonban minden alkalommal megragasztotta neki, így újra meg újra megnézte, míg meg nem tanulta kívülről az egészet. Fejben el is tudja mondani, máshogy viszont nem próbálkozna vele. Énekeléskor persze nem dadog. Neki is feltűnt már, de nem gondolkozott rajta sokat. Egyébként is ritkán veszi észre, hogy rendesen is énekel, nem csak a fejében, a gondolataiban.
Újra meg újra elénekli, nem figyelve a szövegre, s közben ír, rajzol, mesél Apukának. Gondolatban talán itt is van vele. S így máris nem hiányzik annyira.
Utoljára módosította:Mezősi Nyeste Veronika, 2015. április 14. 18:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Caitlyn Iparis
INAKTÍV


Neveletlen Hercegnő*-*
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 315
Írta: 2015. április 14. 19:33 | Link

Mezősi Nyeste Veronika

Mikor is üzentem haza utoljára? Túúúl régen. Ha megerőltettem az agyamat, sem emlékeztem rá. Sajnos kiment a fejemből, az év végi vizsgák bizony megtették a hatásukat; teljesen zombi lettem, kviddicsezni se nagyon volt időm, pedig mennyire hiányzott a repülés! Soha nem voltam az az otthonülős, tanulós lány, aki egész nap a tankönyvei felett görnyed. De még mennyire nem! Most is kész szenvedés volt az egész, a mozgáshiánytól valósággal vibráltam, kétpercenként kimentem a mosdóba, vagy nasizni, vagy megsimogatni Simit. Ugyan kitaláltam egy alternatív megoldást, ami viszonylag megoldotta a problémát, de azért nem volt 100%-os. Hát, igen, az okosabbak már ki is találták: jobb híján egész nap könyvekkel a kezemben császkáltam a folyosókon. Az ötvenedik alkalom után már nem is számoltam, hogy hány oszlopnak, falnak, ajtónak, portrénak, és nem utolsó sorban diáknak, tanárnak mentem neki. Ez van, ha az ember egyszerre csak egy dologra tud rendesen odafigyelni. Mondjuk, nekem tetszett, szerintem egész vicces volt. Legalábbis az elején. Tiszta kék, lila meg zöld folt lettem. Na, mindegy.
Szóval, miután megetettem Simit és Dixiet, a bagolyház felé vettem az irányt. Mondhatnám, hogy kecsesen és büszkén szeltem végig a folyosókat, de sajnos ez nem lenne igaz. Ugyan a prefektusok büszkeségével indultam el, egyenes háttal, ahogy kell, de a végcélhoz vezető egyik lépcsőn majdnem hasra estem, ezután pedig inkább a már megszokott, sajátságos szökdécselésemmel közelítettem meg az Északi Tornyot.
Amint beléptem, megéreztem a hely… jellegzetes szagát, de igyekeztem tudomást sem venni róla, majd megpillantottam a madarak sokaságát. Páran odareppentek hozzám, majd, miután megsimiztem a kobakjukat, tovaszálltak. Mindig is lenyűgöztek a szárnyasok, de főleg azóta, hogy először repültem. Bárcsak én is tudnék repülni! – Kívántam vagy ezredszerre.
Egyszer csak meghallottam egy szép, éneklő hangocskát. Fejemet felemelve kíváncsian néztem körbe, majd megláttam a hang forrását; egy kislányt. Közelebb léptem, majd halkan, hogy ne ijesszem meg annyira, megszólaltam.
- Helló! Nagyon szép hangod van! Hogy hívnak? Én Caitlyn vagyok. – Mutatkoztam be barátságosan mosolyogva a lánykára.
- Kinek írsz levelet? – Érdeklődtem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Caitlyn Iparis
Írta: 2015. április 14. 20:14
| Link

Caitlyn Iparis

Elejti a tollat, amivel rajzolgatott, a rajztábla a levelével együtt a földre hullik, ahogy felpattan és ijedten a szájára tapasztja a kezeit. Egy percig sem gondolta, hogy hangosan is énekelt. Azt meg pláne nem, hogy nincs egyedül és meglátja, vagyis, meghallja valaki. Egyébként is fehér bőre, most még fehérebbé válik, s a levegő is bennreked egy pillanatra. Kedve lenne elfutni, de helyette csak kifújja a levegőt és vesz egy másikat, miközben leengedi a kezeit.
- Én... én...én...! Sz... szi...szia! - mondja ki nagyon halkan. Hiába mondták neki, hogy szépen énekel, ettől még, fura ez az egész. Zavarban van, s hogy ezt leplezze, inkább lehajol, összeszedi a dolgait, beharapja az ajkait, aztán kapcsol, hogy kérdezték s bizony nagyon illetlen, hogy nem válaszolt. Bal kezével szorosan magához ölelve az imént még földön heverő dolgait, jobb kezét előre nyújtva mutatkozik be.
- Ny...nye...nyenye...nyessss...te - ő egyébként tudja ki a másik, a neve alapján meg már biztos benne, hiszen látta a prefektusok között, meg ki is volt írva a neve, és a Tányustól kapott tájékoztatóban is szerepelt, hogyha segítségre van szüksége, akkor ehhez a lányhoz is fordulhat. Más kérdés, hogy esze ágában sem volt felkeresni senkit sem. Főleg nem most, amikor épp el akart bújni a világtól kicsit, hogy egyedül lehessen. Nem mintha baja lenne a másik társaságával, csak hát rajta kapták, hogy énekel.
- A... aapu... n...nak ír...ír..t..ttam - válaszol ha túl vannak a kézfogáson a másik kérdésre is, aztán úgy érzi, hogy neki is kell kérdeznie valamit, csak nehezen fog belőle kijönni, de megpróbálja.
- Mi..mimi...mióta v...vva...vavagy itt?
Nos ez lehet nem hangzott túl szépen, de csak arra kíváncsi, hogy mennyit hallottak az énekelgetéséből. Hosszabban kérdezni pedig igazán macerás és időigényes lenne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Caitlyn Iparis
INAKTÍV


Neveletlen Hercegnő*-*
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 315
Írta: 2015. április 14. 20:57 | Link

Mezősi Nyeste Veronika

Hiába szólaltam meg halkan, úgy tűnt, mégis sikerült ráhoznom a szívbajt szegény lányra. Bűntudatom támadt, így gyorsan lehajoltam, hogy segítsek neki összeszedni a miattam elejtett cuccait.
- Ne haragudj, igazán nem akartalak megijeszteni! – Szabadkoztam. A múltkor Mattyre rontottam rá (szó szerint), utána Alinára, és még sorolhatnám. Kezdtem úgy érezni, hogy Bagolykőn én töltöm be Taz, a tazmán ördög szerepét, csak tornádó, és vérszomjas ábrázat nélkül. Pedig, ha már a Bolondos dallamoknál tartunk, szívesebben választottam volna Lola Nyuszit. Bran meg lehetett volna Tapsi Hapsi…
Na, de kanyarodjunk csak vissza. Miközben a lányka kezébe adtam a tollát, megláttam a kezében egy lapot. – Épp rajzolsz valamit?
Soha nem értettem ezt a kézfogásos dolgot. Mármint, miért pont kézfogás? Az olyan… hivatalos, és személytelen és kényelmetlen. Vagy csak számomra? Nagyon érdekelt, hogy ki és hol és mikor kezdte el ezt a gesztust, és, ha már ott vagyok, megkérdezném tőle, hogy miért nem az ölelést találta ki. Az olyan aranyos meg kedves és meleg. Sokkal jobb lenne, és nem kéne állandóan visszafognom magam. Igen, mivel prefektus lettem, példát kellett mutatnom a többi diáknak, nem szórhattam mindenfelé szívecskéket, csillagokat meg szivárványt. Rajta, Cat, kotord elő a prefis énedet!
Véleményemet félretéve, előhalászva a némileg komolyabbik felemet én is kinyújtottam jobbomat, hogy kezet rázzunk. Immáron hivatalosan is megismertük egymást.
- Szia, Nyeste. – Néztem rá picit furán, a hebegést-habogást hallva.
– Ennyire csak nem vagyok ijesztő! Vagy tényleg rád hoztam a frászt? – Kérdeztem félig visszatartott kuncogással.
- Melyik házba jársz? – Nem tűnt ismerősnek, de persze ez nem sokat jelentett. Még a Naviban sem ismertem még mindenkit (bár rajta voltam az ügyön, főleg mióta prefektus lettem), nemhogy a kastélyból.
  - Pár perce értem ide. Jaj, ugye, nem zavarlak? Vagyis, hm, elég egyértelmű, hogy de, szóval inkább átfogalmazom. Ugye nem zavarlak nagyon? Nyugodtan mondd meg, ha igen, nem harapok ám! – Mosolyogtam rá Nyestére.
Utoljára módosította:Caitlyn Iparis, 2015. április 14. 21:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Caitlyn Iparis
Írta: 2015. április 14. 21:14
| Link

Caitlyn Iparis

Megrázza a fejét. Annyit rázza mostanában, hogy félő egyszer csak leesik a helyéről. Ez viszont egyelőre nem történik meg, így csak reméli, hogy átmegy az üzenet, hogy nem ijedt meg nagyon és nem haragszik. Mert igazából nem ijedt meg nagyon a lánytól. Attól ijedt meg, hogy hallották énekelni, de ezt meg már úgy sem tudja visszacsinálni.
Egy óvatos mosollyal fejezi ki köszönetét, amiért segítenek összeszedni a cuccait. A kérdésre csak sután bólint egyet, mert hát igazából levelet írt, de rajzolás lett belőle... aztán észbe kap és ahogy tanulta szépen bemutatkozik. Kissé mondjuk furcsán érzi magát, mert a másik nagyon sokára fogja csak meg a kezét. El is gondolkodik rajta, hogy esetleg bagolypiszokba tenyerelt, le is pislant kissé félredöntött fejjel a tenyerére, de az egyáltalán nem látszik koszosnak s közben végre kezet is ráznak. Utána pedig jöhet az újabb fejrázás, hogy nem a másik miatt dadog. Csak hát nem biztos, hogy ennyiből értik is. Egyelőre viszont igyekszik minimálisra fordítani a beszédet, így a házát illető kérdésre, csak lejjebb engedi a mappáját, hogy látszódjon az egyenruhája rajta a Navine címerével, de biztos, ami biztos alapon rá is bök szabad kezével, hogy mutassa ő bizony egy házba jár a prefektussal. Kicsit örül is, hogy ezt ő tudja, a másik meg valószínűleg nem ismerte fel. Nem bánja. Elvégre próbált láthatatlan lenni, és mint azt a jelen helyzet mutatja, eddig sikerült is. Nem szereti ha beszélnie kell, és ezt a legkönnyebben úgy tudja elkerülni, ha nem veszik észre. Jelenleg persze ez már nem lehetséges.
Vesz egy nagy levegőt, aztán ismét megrázza a fejét, és megpróbálkozik egy kicsit összeszedettebb válasszal.
- Ne..nenem, zzz...zaza...zavarsz. Én-én cs...csa...csak ne...ne... - megrázza ismét a fejét, ezt nem így akarta mondani! - mmm...mm...mi..mimin...min..d...ddig
Itt unja meg ő maga is, s mivel nem a levélpapírjait akarja összefirkálni a jobb tenyerébe írja le: "dadogok", majd mutatja meg a másik lánynak a szót, ezzel megmagyarázva, hogy nem félelemből van. Ő egyáltalán nem fél. Főleg nem egy ilyen szép lánytól, aki ráadásul prefektus is, szóval biztos nagyon rendes. Máskülönben nem választották volna meg, nem igaz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2015. április 17. 20:11 | Link

Wolf

Ezer bocs, hogy ennyit késtem Sad


Elmondta, hogy vak, amitől kicsit elszomorodtam. A kutyája reakciójától viszont mosolyognom kellett. Elmondta, hogy miért is volt ez.

- Remélem nem zavartalak meg! Tudod épp csak be akartam nézni, de ekkor futottam össze veled.

Hangom igyekeztem nem túl izgatottra fogni, pedig mindig így viselkedtem, ha új barátság közelébe kerültem. Körbenéztem és láttam, hogy a baglyok némelyike vagy aludt, vagy nézett minket, vagy éppen evett valamit.

- Szabad tudnom, hogy miért ide jöttél?

Igyekeztem minden bántó hangnem nélkül feltenni a kérdést, reméltem, hogy érzi, hogy tényleg teljesen kíváncsi voltam.

- Ha már így alakult, nem leszünk barátok?

Tudtam, hogy ez így hirtelen gyorsnak hathatott, ezért fel voltam készülve a legrosszabbra, hogy megbánthatom és mégis távozhat. De ettől függetlenül vártam a reakcióját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 15. 16:01 | Link



Nem értem, mire a horkantás, hiszen ő sétál madáreleséggel és próbálkozik az egyik bagoly etetésével, eléggé logikusnak tűnik, hogy még ha csak önkéntes alapon is, de ő legyen az a valaki, aki a baglyokat gondozza. Úgy értem, valaki gondozza őket, nem? Kérdőn pillantok felé, de már jön is a válasz. Önkéntes alapon csinálja. Közben simogatom tovább a magam tollasát, aki egy kis extra - vagy lehet, hogy nem is extra - törődést igényelt bánatos huhogás közepette.
- Valaki csak eteti őket, gondolom. Ha más nem, hát a manók leghamarabb, a törődés viszont... tény, hogy kicsit hadilábon áll a rendszer ezzel, ahogy elnézem. Igaz, hogy időigényes munka, de nem árt, ha legalább néhanapján megsimogatja őket valaki, biztos, nem egy-két diák van, aki bele se gondol, hogy többek csomagszállító ketyeréknél - mélázom el hangosan a baglyokkal való foglalkozás kérdésén és simogatom tovább a tollast. Lassan le fogom simogatni a tollait is, ha nem hagyom abba, de máris olyan hálásan huhog, hogy akaratlanul is elmosolyodok.
- Na jól van, na... mára ennyi elég is, pihenj, aludj, akármi - beszélek a bagolyhoz, mintha értené is mit mondok, még egyszer megsimogatom, aztán beszerzem azt az említett doboz csemegét, és elindulok a lány felé. A semmiből telepedik a vállamra egy töpszli kis tollas, ami inkább néz ki tollcsomónak, mint bagolynak. Vékony hangja roppant idegesítő, inkább emlékeztet csirkére, mint bagolyra, de nem ítélünk el egy tollast sem.
- Tessék, és kösz. Akkor már besegítek, ha szabad - válaszolom letéve mellé a dobozt, és leemelem a vállamról a tollcsomót, ami erre lelkesen az ujjamba csíp. A kis komisz.
- Amúgy Viktor vagyok, és ha már itt vagyunk, egyúttal meg is alapíthatnánk a Bagolysimogató Egyletet, na mit szólsz hozzá? - javaslom egész jókedvűen, mert bár a kis huhogó csipkedős kedvében van, egy kis csemegétől máris elhallgat, mert még a szeme is keresztbe áll, olyan hevesen veti rá magát az ennivalóra. Szórakoztató teremtmény, annyira, hogy el is nevetem rajta magam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. július 17. 08:41 | Link

Návay L. Viktor

 - Olyan, mint a kutya; azt is eteted meg itatod, de simogatni is kell, legalább annyit. Csak a baglyok büszkék, nem pitiznek. Ők csak kinyilvánítják a véleményüket. - mindig is irigyelte a madarakat azon jó tulajdonságuk miatt, hogy ha ők tesznek valamire, akkor azt komolyan is gondolják. Jó, a baglyok szobatiszták, már ahogy egy bagoly az lehet, de mindamelett nagyon okosak is, és ha nem tetszik nekik a képed, akkor rád is tehetnek. Vagy leköpeteznek. Oké, ezt most túlhúztam.

 - Jaj, csak gyere. - csivitel lelkesen, nem is gondolta volna, hogy nem hogy nem röhögik körbe, még más is becsatlakozik a bagolylélelkmentő programjába.

 - Jó, kapsz ám te is, ne aggódjál. Itt van, na. - kínálgat egy kisebb termetű baglyot, aki vágyakozóan pislog a lány kezében levő csemegére. A madár az az igazi torkos fajta, neki ugyanis nem elég az, amit a tenyerében van, egy kis bőr is kell mellé. - Na! - néz csúnyán a bagolyra, de mit érdekli az a madarat. Nincs mese, markolni kell a csemegéből. Egyik kezéből esznek, időnként szó szerint is, a másik meg bagolytollakban turkál. Már csak a két vállára meg a fejére kéne egy-egy madár, és elmehetne valami erdei embernek.

 - Jó ötlet. - neveti el magát, de beindul a szervezési vágya is. - Csinálok hozzá plakátokat. - vigyorog előre, mert most elképzelte, ahogy szabadidős programként a diákok feljárnak a bagolyházba, és baglyokat dögönyöznek. Érdekes egy kép, az biztos.

 - De hát nem jó dolog? - teszi fel a költői kérdést, miközben a második baglyot is vakarászni kezdi. - Nem tudom, melyikünk élvezi jobban. - mármint a bagoly-e vagy az ember-e, de kérdése félig meg is oldódik. A torkos bagoly nem simiért van itt. Neki enni kell. Hogy ezt nyomatékosítsa, keményen belecsippent a lány kisujjába, és akkor megfordul a lányka fejében, hogy ez sem csak öröm és boldogság.

 - Jóvannamár. - pislog könnyes szemmel az ujjára, mert ez fáj, nem is kicsit, de megadóan markol egyet a csemegéből. Mármint hát, ha nem ad neki enni, legközelebb minimum a szemét kaparják ki. A baglyok se mind kis aranyosak, na.
Utoljára módosította:Rozsos Annamária, 2015. július 17. 08:43 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2015. július 22. 17:06 | Link

Büntetés, Bálint és a lányok


Zsebre vágott kézzel és lehajtott fejjel, tök némán sétáltam Bálint mellett. Nem néztem merre mentünk, csak fordultam és lépcsőztem, mikor ő is. Nagyon el voltam foglalva a gondolkodással, főleg az elkövetkezendő vizsgákról, na meg az utolsó kviddicsmeccsről agyaltam. Utóbbitól megint jól be is paráztam, de egy ideje ez már így volt. Gondolok rá, aztán félni kezdek tőle, Dashának sosem szólok, bla bla bla. Pedig nem kéne elásnom magam nemsokkal a meccs előtt, biztos számítanak rám vagy ilyesmi. Nem tudom. Én már semmit sem tudok.
Ahogy az északi szárnyba, pontosabban az északi toronyba érkeztünk, felemelt fejjel tettem meg az utolsó pár métert a bagolyházig. Irtó régen jártam itt, reggel, mikor küldtem a lányoknak a baglyokat a levelekkel. Igen, az irtó rég volt. Mindenesetre nem lepődtem meg a benyitást és a 'hahó' kiáltást követően, nem volt rajtunk, a baglyokon és egy elsős navinésen kívül itt senki sem. Utóbbi amint meglátott minket ijedten menekült is ki az ajtón, én meg csak pislogtam utána. Hát ne már, nem ártunk mi senkinek sem.
- Bálint, azt hiszem legközelebb kétszer kellene fésülködnöd. Látod, szegény is megijedt tőled. Tisztára úgy nézel ki, mint egy kómás vérfarkas... Vagy egy zombi. Hm - Vigyorogva fordultam a becsapódó ajtó után prefektustársamhoz, majd kidugtam picit a nyelvem - aztán rögtön vissza is húztam, és elfordultam a fiútól. Körülpillantva elégedetten konstatáltam, hogy a bagolyház ennél koszosabb már nem is lehetne, szinte már rossz lehetett látni az arcomon elterülő gúnyos vigyort. Hohó, vissza Iza. A végén még túl jól érzem magam, és kárörvendően vihogva leszédülök az egyik ablakból.
- Fél perc, és késésben lesznek - Állapítottam meg, miközben összekanalaztam (igen, kanalaztam) a hajam, és valami kontyot varázsoltam belőle. Iszonyú melegem volt, szerencsére hoztam magammal egy üveg hideg vizet, és tudtam inni.
- Ja, ha elájulnék - fordultam a fiú felé -, hagyd a büntetést, és vigyetek a szobámba. De ne a gyengélkedőre. Oda semmiképpen se.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2015. július 22. 17:45 | Link

Bünti, Iza és a lányok

Iza ma szokatlanul csendes. Na jó, máskor sem fecseg összevissza, de azért szoktunk beszélgetni. Még azt sem veszi észre, hogy félpercenként rápillantok, csak hogy tudjam nem fog összeesni rögtön. Mert ugye kettőnk közül ő az, aki amúgy beteges én csak Madagaszkáron voltam nagyon rosszul, de amióta visszajöttünk jobban érzem magam, mint valaha.
Vidáman és erővel telve lépkedek hát fel a lépcsőkön, aztán előre engedem Izát, mert ez mégsem kocsma, na meg... Őszintén? Fogalmam sincs, mit illik...
Az elsős navinés, aki valószínűleg levelet írni jött fel, gyorsan eliszkol, amikor meglát minket, Iza megjegyzésére pedig először automatikusan a hajamhoz nyúlok, de aztán kapcsolok.
- Héé! Én fésülködtem! És mi az, hogy vérfarkas vagy zombi? - az először kicsit felháborodott hangsúly nevetésbe fullad. Főleg amikor kinyújtja a nyelvét. Ennek ellenére azért érdeklne a válasza. Mert szerintem sápadt és beesett arcú sem vagyok, bár tény, hogy fogytam pár kilót a nyaralás alatt, de akkor is, se kutyaszagú nem... Na mindegy.
- Az nem lenne jó nekik, ha elkésénének, mert egy hét múlva megismételhetnék ezt a csodás műveletet, mondjuk addig, amíg meg nem tanulják a pontos időt... - mondom széles mosollyal. Azt hiszem ha bárki látna most minket megkérdőjelezné, hogy valóban a kék házban van-e a helyünk.
- Lehet órává kellett volna változtatnunk a festékszórót meg a kalapácsot, nem? - tűnődöm el, csak úgy magamban, aztán a saját órámra pillantok. Nálam még van egy perc, de ezt nem közlöm Izával.
- És miért szeretnél elájulni? A meleg miatt, a meleg miatt, vagy a lelki szemeid előtt megjelenő látvány szórakoztat?
Nem ajánlom neki, hogy pont most ájuljon el. Én szeretném, ha a lányok alapos munkát végeznének, de ha Miza rosszul lesz, akkor esélytelen. Sőt, el is kell őket engednem...
- Van nálam is egy üveg víz - bökök a táskámra, csakhogy tudja, ha az övé elfogy, akkor sincs vége a mókának.
Utoljára módosította:Rentai Bálint, 2015. július 22. 17:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Lolita Marks
INAKTÍV


A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
Írta: 2015. július 28. 16:00 | Link

Fogság.
(Állia és a prefik)


Gönc


Ilyen nincs! Büntetés!? Ráadásul fell kell nyalniuk a szárnyas dögök odúját, méghozzá varázslat nélkül!? Lolának semmi kedve nem volt elvégezni ezt a nyomorult melót, pláne ezen a verőfényes napon. Egész a büntetés eljöveteléig vagdosott, csapkodott és tombolt a szobájában. De nagy nehezen csak lenyugodott valahogy, felkapott valami régi göncöt, felkontyolta göndör hajzuhatagát, majd lassan, kínkeservesen megindult a bagolyház irányába. Halál lazán, zsebre vágott kézzel baktatott felfelé. Ekkor észrevett egy kis taknyost, aki épp lefelé lohol. Lola halványan elmosolyodik és kirakta a lábát, hogy a kis törpe eltaknyoljon benne, ami be is következett. A taknyos nagy puffanással a földre zuhant, Lola pedig vigyorgott, majd egy "Bocs, direkt volt!"-tal ott is hagyta, had szenvedjen. Amit odaért, lazán kivágta az ajtót és besétált. Amit meglátta a két prefektust, arcán fintor jelent meg, és megszólalt.
- No, kezdődhet a kínzásunk? -kérdezte kelletlenül, majd megbontott egy csomag mentolos rágót, egy darabot pedig a szájába is hajított. Undorral az arcán körbejárta a bagolyházat, hogy felmérje, kábé mennyi idő, mire felnyalják a tollas koszfészkek mocskát. Mérgesen és fintorogva vette tudomásul, hogy ez a tollfészek nem is lehetne mocskosabb. Igyekezett lenyelni az összes trágár szót, amit ki akart mondani, nem ám még egyszer ki kell nyalnia ez a nyomorult koszfészket.
- Na, b****us, essünk túl rajta! Hol vannak a tisztító-szerek, vagy mi a nyavalyák?
Utoljára módosította:Lolita Marks, 2015. augusztus 22. 18:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egyszer élünk, de akkor nagyon...

Itt tudol követni!!!
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 28. 18:04 | Link

Kínzás
(prefik és Lolita)
Ruha | Dal

Már csak ez hiányzott...
A büntetés még hagyján, de a Bagolyház takarítása teljesen igazságtalan. Más ír egy esszét vagy felmossa az egyik folyosót. Mi viszont több éves bagoly ürüléket takarítunk. Hol van ebben az igazság?! Ráadásul ebben a melegben, cöh...
A haragom a délelőtt folyamán valamennyit enyhül és kitalálok valami kis büntetés javított is.
Mielőtt elindulok berakok a táskámba egy üveg vizet és egy kis hangszórót amire rá töltöttem néhány dalt. Aztán elindulok a kínzásunk színhelyére. Meglepő módon időben érkezem. Belépve biccentek a prefik felé és köszönök Lolitának.
-Hello!
Körül nézek a teremben, ahogy gondoltam minden mocskos. Egy fintorral megfordulok és lepakolok az ajtóban, mivel az az egyetlen tiszta terület. Előveszem a hangszórót, hátra pillantok a másik Rellonosra. Aztán lenyomom a lejátszás gombot és vissza fordulok a prefikhez.
-Hol vannak a seprűs és egyéb eszközök?
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. augusztus 23. 18:47 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2015. július 30. 13:44 | Link

Büntetés, Bálint és a lányok


Nem tudtam szó nélkül hagyni a kis navinés menekülését, és mivel nagy valószínűséggel nem a vállamra hulló szőke hajam rémisztette meg a lánykát, készségesen kentem is már rá a dolgot Bálintra. Aki azért még megigazította a séróját, mielőtt visszaszólt volna, szóval nem tudtam annyira komolyan venni. Mondjuk gondolom ő se engem.
- Semmiiiii - Hátat fordítva neki mosolyogtam magam elé, miközben felmértem a terepet és ülő alkalmatosságot kerestem magamnak az elkövetkezendő egy órára. Vagy kettő? Pontosan nem tudtam a lányok mennyire voltak hajlandóak sietni, mindenesetre ha én lettem volna büntetésben, mindent elkövettem volna a szabadulásom érdekében.
- Biztos, hogy jó házba kerültél? - Pördültem meg csodálkozó arckifejezéssel. - Ez nagyon rellonos megnyilvánulás volt. Haaaa, Te tényleg Bálint vagy? Vagy valaki százfűlé-főzettel felvette az alakod? Ajaj, kezdjek félni?
Felemelt kezekkel hátráltam egy lépést, de mivel sosem voltam jó színész, rövid időn belül abbahagytam eme csodás tevékenységet. Nekem igazából semmi szükségem nem volt arra, hogy egy hét múlva is visszajöjjek ide ücsörögni és nézni a lányok szenvedését, jézus, azért annyira nekem sincs sok időm.
- Hm, egyik sem. Talán megijedek majd a zombi-vérfarkas-kómás Bálint fejedtől, és puff, már el is ájultam - Tűnődve megrántottam a vállam és az egyik tisztább polcra/állványra/szekrény féleségre felcsücsülve lógázni kezdtem a lábam. Természetesen nem állt szándékomban összecsuklani sem a melegtől, sem pedig háztársam egyáltalán nem ijesztő hajától.
- Aha, neked is szia - Az ajtó közben kinyílt és belépett rajta az első számú gyanúsított, akit összeszűkített szemekkel mértem végig. Már az sem tetszett, ahogy kivágódott az ajtó és besétált rajta, de nem, ma nem ítélkezünk. Nem bizony.
- Hacsak nem szeretnél visszajönni egy hét múlva - itt Bálintra pillantottam -, akkor azt ajánlom vigyázz a szádra.
Alig fejeztem be a szentbeszédet, megérkezett Állia is, akit már volt alkalmam közelebbről is megismerni a kviddicsmeccsek alkalmából. Ő már sokkal finomabban nyitotta ki azt a szerencsétlen ajtót, igazából nem is értettem mit ártott az a göndör hajúnak. Nos, mindegy is. Bálintra pillantottam, hogy fejezze be ő a szentbeszédemet, meg adja oda nekik az elméletileg a táskában található tisztítószereket. Én ezzel a sok beszéddel kimerítettem az éves készletem, köszöntem csókolom, jövőre lehet velem majd társalogni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 15 16 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony