31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 ... 12 13 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mészáros Gréta
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. április 18. 02:13 | Link

Tündérke. Cheesy

Nem jön... Nem jön... Egyszerűen nem jön! Pedig ígéretet kaptam rá, hogy még a héten elküldi és ide is fog érni... Ehhez képest már vasárnap hajnal van, és még mindig semmi hír a levelem felől. Megfojtom! Egyszerűen meg fogom fojtani! Ha bármilyen károm származik az ő felelőtlenségéből, akkor véget vetek neki. Ennyi.
Uhm, elnézést, azt hiszem egy picikét elragadtattam magamat az előbb. De akkor is idegesít, hogy más miatt kell szívnom! Az meg még jobban dühít, hogy ez a más a tulajdon öcsém. Ez csak ilyen slussz poén. Nem annyira vicces, mikor az embert a saját családtagjai hátráltatják a munkában. Ó, igen, nem említettem még, hogy miért vagyok ennyire türelmetlen: drága öcsém bestiakutató szakos egy külföldi mágusképzőben. Éppen féléves terepmunkán vannak kint valahol az isten háta mögött Mozambikban, hogy az ott őshonos fajokat tanulmányozni tudják. Egy havi jelentést várok tőle, amit továbbítanom kell majd egy megadott címre, meg nekem is szükségem lenne az új információkra. Állítólag találtak ott valami érdekeset, de még nem tudok semmilyen bennfentes infót.
Hiába a kései időpont, egyszerűen nem jön álom a szememre emiatt a dolog miatt. Túl akarok lenni rajta minél hamarabb, Tamásnak is jobb lenne, nekem is, a fogadó félnek is, mindenkinek, csak ez a dinka kis poronty nem képes megküldeni azt a nyamvadt levelet. Nem bírom tovább, muszáj kipattannom az ágyból és megnézni, hogy nem jött-e meg a posta. Gyorsan magamra húzom az előző nap viselt ruhát, és már kint is vagyok a folyosó enyhe sötétjében, hogy célba vegyem a bagolyházat. A papucsom hangosan, kissé dühösen csattog a néptelen térben, a gyér folyosói berendezés miatt pedig elég nagy visszhangot kelt.
Ezer szerencse, hogy nem lakok annyira messze az északi torony ezen részétől, különben végigclappoghattam volna az egész kastélyt. Nyílik az ajtó, talán egy kicsit ingerültebben is, mint kellene, majd kapuzárás után belevetem magam a tollasok sűrűjébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 22. 14:39 | Link

Michelle körbevezetés
Ruci

- Szeretnétek jönni? - kérdezem a kutyuskáimtól. Épp a Bagolyházba tartok, mivel érkezik egy új lány és futólag megkért, hogy vezessem körbe. Csak arra volt időm, hogy igent mondjak, aztán már szaladt is el. Mivel szép az idő nincs szívem itt hagyni őket - Jól van gyertek - sóhajtok, majd boldogan leugranak az ágyamról és követnek. Remélem nem bánja, hogy Ők is jönnek. Körbenézek a szobában, ahol természetfeletti rend uralkodik. Lenával tegnap takarítottunk ki. Ő már nincs a szobában, gondolom valakivel találkozik. Ránézek az órámra, ami szerint megint kések. A tíz ujjamon megtudnám számolni hányszor érkeztem pontosan valahova. Mikor leérek a klubhelyiségbe jut eszembe, hogy egy csomagot kéne feladjak. Gyorsan megint felszaladok és elkezdek kutakodni. Pár perccel később újra rumli lesz a szobába.
- Elena ezért ki fog nyírni - gondolkozom majd megtalálom a keresett tárgyat. Felállok és indulnék tovább mikor a padlón találom magam A fene egy meg - szitkozódom magamban, majd most figyelve felpattanok és sietek ki a szobánkból.
Az állatkáim lent várnak és már indulhatunk is tovább. A folyosókon eszeveszett iramban rohanok, fellökve pár diákot. Hátrafordulva mindenkinek odakiáltok egy 'bocsit', és rohanok tovább. Kifulladva érkezek a toronyba. Nemrég kezdtem el futni, de úgy tűnik ez sem elég. Odalépek a baglyomhoz Hópihéhez és felkötöm a lábára a csomagot.
- Ezt vidd el a keresztapámhoz - mondom neki, de mielőtt elengedném egy kis csemegét adok neki. Miután elment Szemi és Sziszi pitizve jelezik azt, hogy Ők is szeretnének jutalomfalatokat. Odanyújtok nekik pár kekszet ami nem marad meg sokáig. Ezen elmosolyodom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Kwan Michelle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 79
Írta: 2014. április 22. 20:51 | Link

Gwen
Ruha

Egy térképpel a kezemben császkálok az iskola folyosóin, miközben próbálom belőni, hogy tulajdonképpen hol is lehetek. Sajnos azt kell mondjam; fogalmam sincs. Mindenhol termek vannak - ami egy iskolánál nem meglepő, de akkor is -, melyek tökéletesen ugyanúgy néznek ki, vagyis majdnem. Az alapjuk ugyanaz, de a „díszek”, hogy így mondjam, mások. Van, ahol hangjegyek függesztettek a falakra  - tartanak itt énekórát? -, van, ahol a sárkányok anatómiai felépítéséről találhatók ábrák és van olyan terem, ahol olyasmi dolgok vannak kirakva, mint az iskolapszichológus irodájában, még anno Szöulban.  
Mindenesetre teljesen tanácstalanul kóborolok az ódon falak között, mikor nekimegyek valakinek. Pontosabban egy fiúnak. Halk káromkodás hagyja el a száját, majd unottan pillant rám, mire nyelek egy nagyot.
~ Gyerünk Michelle! Itt a nagy pillanat, kérdez meg tőle, hogy merre kell menni ~ biztatom magam, de semmi hangszerű dolog sem jön ki torkomon. Ez a "próbálkozóállapot" eltart még párpillanatig, majd megkérdezi, hogy segíthet-e valamiben. Meglep ezzel a gesztussal, de valahogy kinyögöm, hogy a Bagolyházat keresem. Erre felhúzza a szemöldökét, majd meglepően türelmesen - és unottan - elmagyarázza, merre is kell mennem.
Amint befejezi gyorsan megköszönöm, majd ott sem vagyok. Úgy szedem a lábaimat, ahogy csak tudom, elvégre nem szeretném megváratni a lányt, akit letámadtam a klubhelyiségben, hogy vezessen körbe. Szerencsére igent mondott, ám a helyet ő határozta meg, mire én lelkesen bólogattam, hogy megtalálom. Na igen, ez nem sikerült, legalábbis egyedül nem.
A fiú útbaigazításának köszönhetően egy gyűrött térképpel, kipirosodott arccal és zilált külsővel érkezem a találkozó helyszínére. Az ajtó előtt kifújom magam, kicsit elrendezem a hajam, majd benyitok az ajtón.
- Szia - kiáltok be - itt va…. Juj! - ugrom hátrébb egy kicsit, mert ahogy belépek, majdnem telibe kap egy bagoly. A pillanat törtrészéig dermedten bámulok, majd teljesen irreális módon elnevetem magam. Amint sikerül abbahagynom a hahotázást megint bemerészkedem a Bagolyházba, azonban sokkal óvatosabban, mint az előbb. Nézek minden felé, mert ha jól sejtem, akkor nem lenne túl kellemes, ha tényleg nekem jönne egy szárnyas.
A kiabálással már nem próbálkozom, mert kutyák csaholására leszek figyelmes. Próba, szerencse módra a hang irányába araszolok és nyerek, ha úgy vesszük, mert azt pillantom meg, akit keresek.
- Szia - köszönök rá. - Bocsánat a késésért, de majdnem elütött egy bagoly - mondom neki jókedvűen, miközben reménykedem, hogy tényleg nem haragszik rám.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 22. 21:22 | Link

Michelle

Már vagy öt perce elküldtem azt a csomagot, de a lány még mindig nincs itt.
~ Lehet, hogy elfelejtette? Vagy eltévedt? - kérdezem magamtól ~ Várok, még öt percet, ha nem jön akkor megkeresem.
Nemsokkal később lépéseket hallok az ajtó mögött, amire a kutyuskáim is felkapják a fejüket. Nyílik az ajtó és egy diák körvonalazódik ki. Először nem tudom, hogy az eridonos lány az, vagy esetleg más, de nem zavartatom magamat. Úgy maradok, ahogy elhelyezkedtem. Vagyis a hideg falnak dőlve. Ugatásba kezdenek a kutyák,  mire a baglyok megijednek és a kijárat felé veszik az irányt, az ismeretlen lányra támadva. Mikor már elmúlt a 'támadás' a lány odajön hozzám. Vagyis jönne, ha az én 'testőreim' hagynák.
- Szemi, Sziszi, nyugodjatok le. Őt nem kell bántani. Nem akar bántani - mondom nekik és Ők engedelmesen elhallgatnak.
A lány közelebb jön, köszön, majd elnézést kér.
- Szia! Semmi baj én is tíz percet késtem. És én kérhetnék elnézést miattuk - mondom neki, majd lepillantok a legrégibb barátaimra és egy kicsit megrovón nézek - A nevem Gwen Laura Kimiko Jones, de általában csak a Gwen Jones-t használom. Téged, hogy hívnak? És honnan származol? És van állatkád? - kérdezgetek kicsit sokat. Remélem nem ilyasztem el a sok locsogásommal. Már ilyen is megtörtént velem - Bocsi, hogy sokat beszélek, csak nincs sok barátom és, gondoltam te az szeretnél lenni.
Most már biztos elijesztettem. Miért vagyok ennyire hülye?
Ez itt a Bagolyház. Itt tudsz küldeni leveleket, csomagokat és itt kapod meg a rendelt dolgaidat - mondom az amúgy általános tényt - Várj, sajnálom. Még nem vezettem körbe senkit, és kicsit izgulok. Nem kezdhetnénk újra?Mit szeretnél látni? - indulok el a kijárat felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Tulipánvölgyi Flóra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 110
Írta: 2014. április 22. 21:37 | Link

Tündértudós néni ^^
Úgy esett, az eset...

*Sohasem gondoltam volna, hogy ennyire mérges és szomorú leszek egyszerre a ténytől, hogy a portaszigáló járgány szerető bácsi elhagyja az ő drága, egyetlen, édes sárgácskáit, köztük engem is. Jó, tényleg sokszor mérgesek voltunk egymásra, nem voltunk jóban, össze is akadt a bajszunk, de végül is egyszer se csináltam olyan óriási galibát, hogy szégyenkeznie kelljen miattam, amiért a házba engedtek. Na már most, úgy éreztem, hogy tartozom neki egy kis búcsúval én is, végül is, csak elviselt ebben a két évben. Összekaptam magam, és felreppentem a szobácskájába, aminek ajtaján párat koppintottam, de senki nem felelt. Volt egy kedves diák, aki segített kinyitni az ajtót, biztos kiszaladt a bácsi pár percre, hiszen valami ital volt az asztalon, meg papírok. Közelebb merészkedve láttam valami névsorokat, de mit sem törődve ezzel, kerestem egy üres lapot, majd a legszebb zöld csillámom szedtem elő és alkotni kezdtem egy szép képet, feliratokat, szívecskét, meg egy „szeretem magát ám” rávésést. Amint befejeztem, körbepillantottam a szobán, kíváncsi vagyok, na. El is kezdtem nézelődni, meg fel és le cikcakkozni, olvastam valami ilyenről az egyik lapon, így sikerült beleakadnom a saját szárnyamba, majd az italba pottyanni. A tündérek nem tudnak úszni, illetve én biztos nem, már tudom. Nyeltem is valamennyit a folyadékból, mire kikászálódtam a pohár mellé, hátam neki támasztva annak. Behunytam pici szemeim és éreztem, ahogy átjár a melegség, meg valami maró érzés köhögtetett folyamatosan. Féltem kinyitni a szemem, olyan furán kezdtem magam érezni.
Nem tudom meddig ücsöröghettem, de nem tudtam felállni. szárnyacskáimmal a repülés se ment jól. Az előbb olvasottak fityfenék ahhoz a szlalomhoz képest, amit én leműveltem az asztaltól az ajtóig. Csuklani kezdtem, arról nem is beszélve, hogy a mosoly az arcomra fagyott, éreztem, ahogy a pofim kipirul, és közelít az eperszínhez.
Megint egy rejtély hogyan, de a bagolyházba keveredtem két bagoly közé, ahová szinte úgy csapódtam be, riadalmat keltve és szétszéledést. Arra eszmélek, tekintetem kóválygásában, hogy a jól ismert nénik, ja, mert mintha ketten lennének, bár nem tiszta a kép, belépnek. Nagy nehezen felülök, fejmagasságban vagyok neki körülbelül, el is indulok felé, hiszen mégis csak ő a tudós néni, tudnia kéne mitől jött ez az izé rám. Mint a legyek a kinyiffanás előtt, olyan selejtes kis zuhanásokkal, és össze-vissza irányítással szállok pontosan a hajába, félig az arcába, és lehelem ki a lelkemet belé kapaszkodva. Újabb csuklások közepette köszönni is sikerül.*  
- Tün..hüpp…dére…hüpp…s néni! Szi..hüpp..a!

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kwan Michelle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 79
Írta: 2014. április 22. 22:39 | Link

Gwen

Gwen - milyen szép és különleges neve van! - időközben bemutatkozik, majd biztosít róla, hogy nem haragszik rám. A kutyák miatti szabadkozást és a kérdésáradatot mosolyogva hallgatom végig, majd egy ideig csöndben maradok, hogy össze tudjam szedni a gondolataimat.
- Az én nevem Kwan Michelle Yea, de a Michelle-t használom, amit úgy becézel, ahogy szeretnél - mutatkozom be én is, mert így illik. - Háromnegyed részben koreai, negyedben részben pedig magyar, amit az anyai nagyapámnak köszönhetek. Egészen idáig Szöulban éltünk, de úgy egy éve ide költöztünk - mondom, mert szinte biztos vagyok benne, hogy ez lenne a következő kérdése. - Van egy kutyusom, aki Hojo-nak hívnak, ő egy Golden retriever, aki most három éves. A te állatkáidat hogy hívják? - intek a fejemmel az ő kutyusai felé. Egyébként aranyos kis állatoknak tűnnek, amikor nyugodtak és nem akarnak a torkomnak ugrani, mert megközelítem a gazdájukat.
- Ne aggódj - teszem a vállára a kezem, de ezt hamar meg is bánom, mert nem tudom, hogy hogyan viszonyul a közvetlen érintésekhez. Mindenesetre még nem esett a torkomnak, ami azért jó jel. - Én is zavarban vagyok egy kicsit, tudod eddig nem nagyon mozogtam varázslók között - próbálom nyugtatni -, bár mindig is tudtam az erőmről kicsit másfelé húzott a szívem, meg talán a sors is. Mondjuk a szüleim se neveltek a varázslat mindennapi használatára, ők sárvérűek, így jobb szeretik az „egyszerű" dolgokat - foglalom össze a helyzetet viszonylag röviden. Persze, egy-két részletet kihagyok. Nem mondom el, hogy azért jöttünk ide, mert apám meghalt, azt sem mondom el, hogy tulajdonképpen igazolt műkorcsolyázó vagyok, még akkor is, ha most éppen nem edzek, hanem itt állok a Bagolyházban.
Igazából Gwen első látásra szimpatikusnak tűnik, kicsit hiperaktív ugyan, de ezzel nincs semmi baj, találkoztam már hasonló emberekkel a versenyek folyamán. Velük is jól kijöttem, egészen addig a pillanatig, amíg le nem győztem őket. Hát igen, sajnos a gyerekek egy bizonyos kor alatt elég sértődékenyek tudnak lenni, még a legbutább dolog miatt is.
- Semmi baj - nevetek. - Ha ez megnyugtat, akkor még én se vezettem körbe senkit. Egyébként szép ez a hely, lehet, hogy felhozom ide apa baglyát, ha megérkezik - filozofálok hangosan, miközben egyszer megfordulok a tengelyem körül. - Jut eszembe, te sportolsz valamit? - teszek fel én is egy kérdés, majd türelmesen várom a választ, miközben megpróbálom megsimogatni az egyik kutyáját. Őszintén remélem, hogy nem harapja le a kezem, még szükségem van rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mészáros Gréta
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. április 22. 23:45 | Link

Vicces Tündérke. Cheesy

Hálátlan kölke, hogy nem képes megírni 2-3 oldalt és elküldeni a nővérének. Nem telik az olyan sok időbe, hogy mostanra ne tudta volna borítékba tenni és Hugó lábára kötni, hogy hozza. Ja igen, mert a kis pondró természetesen még a család baglyát is lenyúlta, hogyne. Neki kell, mert muszáj valahogy értekeznie a világgal, miközben ott szívja kit Afrikában a port. Mi meg kukuljunk meg. Már másfél hónapja nem beszéltem apáékkal, lassan ideje lenne hazamenni hozzájuk. Különben nem értem, hogy egy 5 fős család miért csak egyetlen baglyot tart kapcsolattartás céljából, mikor nagyjából a világ minden táján - vagy legalábbis Európában mindenképpen - ott vagyunk. Furcsa szülői szokások.
Amint belépek a helységbe, megcsap a kellemetlen szag, de a kissé feldúlt idegrendszeremet ez nem igazán befolyásolja jelenleg. Szememmel azonnal az uhut kezdem el keresni a bent ülő jószágok között. Alapos nézelődések után sem látom meg sehol, így lemondóan sóhajtok egy nagyot. Szóval még mindig nem volt érkezése elküldeni a szemtelen kölyöknek azt az istenverte jelentést. Szülői engedéllyel agyonütöm. Komolyan.
Már fordulnék is sarkon, mikor ismerős hangfrekvencia üti meg a fülemet Abból a kellemetlenebb kategóriából. Ahogy egy kicst feljebb nézek, egy eléggé koordinálatlan tündérrel találom magamat szemben. Szinte szó szerint, mert nagy visítások közepette a fejem tetején landol. Uh, erre most nem igazán számítottam.
- Szervusz - köszönök kissé zavartan a jelenlevő legkisebb szárnyas teremtménynek a teremben. Tolerálnám, ha szórna rám egy kis tündérport, mert az ég világon semmit nem értek abból, amit mond, csak a konstans magas frekvencia üti a dobhártyámat. Majd egy kicsit aggasztó dolog üti meg az orromat.
- Jesszus Flóra, olyan a szagod, mint a cefrének! Hol voltál te? - kérdezem némi aggodalommal a hangomban. Fene vigye el, ez így sehogy sem lesz jó, valamit tenni kell vele, így semiképp sem maradhat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tulipánvölgyi Flóra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 110
Írta: 2014. április 23. 01:30 | Link

Tündértudós néni ^^
Te bagoly, mindig ilyen bunkó voltál?...

*A bagolykák közti pihengetésemet az törte meg, hogy valaki berobogott a helyiségbe. Igazából a hallásom se szuperált, nem is értem, lehet ment bele egy kis lötyi. Ebből kifolyólag kezdem el kifelé rázni belőle, hátha, mikor nagy puffogással elszállnak a közelemből a huhogók. Ekkor kapom magam és lazán, mint aki csak úgy röpköd, nekiindulok a vendégnek. Sikeresen a fejét eltalálva. Nem vagyok túl koordinált, ami vélhetően feltűnt neki, az orra mozgását figyelve pedig a szagommal sincs megelégedve, amit külön sértőnek érzek. Nekem ne lenne jó illatom? Micsoda sértés! Na, majd megmutatom neki! Ezzel felemeltem a kezem, de a megindulásból az lett, hogy ahelyett, hogy elé reppentem volna, a köszönés után sikeresen kikerültem a fejét. Remek. Szóval picit inogva ültem le egy polcra, vagy mi volt az, valamelyik szárnyas helye lehetett. Ezután motyogtam tovább a magamét.*
- A..hüpp né..hüpp…ni honnan is…hüpp..meri a ceff…cefér…cefrét? Az vala…hüpp..mi színes …hüpp.. ceruza már…hüpp..ka?
*A kérdésre nem is felelek, hiszen a hátamba érkezik valami. Ez a büdös, hatalmas, csípős, szárnyas dög, valami cuclival a lábán. Hát mit képzel ez magáról? Teljesen felháborodva kezdek feltápászkodni a lábamra, táncolva kicsit jobbra, kicsit balra, mindjárt önállóan letáncolok egy angolkeringőt, szóval felkeltem. Ekkor hirtelen a csuklást leküzdve kezdtem végtelen kiabálásba a lénnyel, már meg is indulva felé, hogy kiütöm, mint Emőkét a himlő. Gyorsan a képébe nyomtam némi port, látszik, hogy nem vagyok képben, mitől értene ő ebből többet? Meg a nénire minek is szórtam volna, na mindegy. A nagy porosztásban elég sokat vettem ki, így száll minden felé, ha a néni megközelít, talán ő is kapott már belőle. Bokszolói tudásom, ami nincs, kezdem csillogtatni, úgy megtépném ezt a bárgyú és pofátlan tollast!*
- Mit képzelsz magadról, te, te, te nagy repülő izé! Hát mer kétszer akkora vagy, már azt hiszed, a helyembe furakodhatsz? Cukibb vagyok, és én voltam ott előbb! Hess, sicc, vagy mi, de menj innen! Mert begorombulok és lesz kapsz!
*Ekkor kezemmel felé csapok, de a bagoly riadalma miatt, ami által szárnyaival csapkodni kezd, hátradőlök és fenékre puffanok. Kezeimet összefonva kezdek duzzogva rikácsolni az állatra, miközben a lábáról rángatom lefelé a levelet vagy mit.*
Utoljára módosította:Tulipánvölgyi Flóra, 2014. április 23. 01:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Yasmine Claine
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 2
Összes hsz: 5
Írta: 2014. május 29. 07:08 | Link

Bálint

Éppen a szobámban fekszek és gondolkozok. Már két hete vagyok itt és még nem indultam felfedezőútra. Ez nem vall rám! Általában nem tudok megmaradni egy helyben, de most annyi itt az új élmény, hogy ez semmiségnek tűnik.
Hirtelen jut eszembe, hogy szegény Linát még meg se látogattam. Lina a baglyom, akit még otthonról hoztam magammal.Nem vagyok nagy állatbarát, de ő már a családunk része és nagyon szeretem.
Így hát felöltözök kényelmes ruhába, kicsit rendbe szedem a hajam és nagy elszántsággal indulok a bagolyházba.
Az elszántságom körülbelül a második folyosóig tart, ugyanis eltévedek. Amúgy sem vagyok jó tájékozódásban, hát még egy ilyen labirintusban mint ez a kastély. Nagy barangolások árán, de végre megtalálok egy ismerős folyosót és onnan már eljutok a bagolyházig is.
Mikor benyitok, rengeteg toll fogad. Végülis a rengeteg madár között mit vártam? Ahogy körül nézek látom, hogy rengeteg bagoly ül különböző rudakon és gerendákon. Én közben a szememmel egyetlen példányt keresek. Mikor megtalálom, odamegyek hozzá, megcirógatom a fejét, adok neki csemegét és élénk játékba merülök vele. Régen láttam, így már nagyon hiányzott. Közben a játékunkba még három madár becsatlakozott, így most már minden figyelmem csak az övék.
Utoljára módosította:Keiko Sama, 2014. június 9. 06:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rentai Bálint
KARANTÉN


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
bocsi, hogy csak most
Írta: 2014. június 26. 07:26
| Link

Yasmine

Megírtam egy rakat levelet, már csak el kell valahogy juttatnom őket a családomhoz. Illetve van kettő, aminek Koreába kéne elmennie. Nincs is más hátra, mint találni pár vállalkozó szellemű baglyot. Igaz, abban nem vagyok biztos, hogy a világ másik felébe is elrepülnek, de biztos van erre valamilyen szolgáltatás, amit a baglyok jobban ismernek mint én. Ha meg nem... Hát akkor repül pár hétig. Nekem az sem baj, bár lehet utálni fog a bagoly, de túlélem.
Szóval levelet kell küldenem, így a bagolyház felé veszem az utam, és a levelekkel a kezemben azon gondolkozom, vajon mindent leírtam-e anyámnak, hogy nem fogalmaztam-e túl bonyolultan Virágnak, és hogy Bogi, nem fogja-e keveselleni a két oldalt, amit magyaráztam neki a koreai nyelvtanból? Apám nem lesz elégedett, neki megint csak tíz mondatot tudtam összekaparni... Meg is állok a folyosó közepén és a hajamba túrok egyet bosszankodva, aminek a következményeképp kócos leszek. Nem veszem észre, így nyugodt szívvel nyitok be a bagolyház ajtaján. Egyébként sem számítok rá, hogy ilyenkor másba is belefutok, de a benti zajokból hamar rájövök, hogy tévedtem.
- Helló! - köszönök óvatosan, nem kívánom megzavarni a mókát. Innen nézve legalábbis mókásnak tűnik, viszont nekem más dolgom van, így egyelőre nem csatlakozom, csak keresni kezdek a baglyok között.
Nincs nagy szerencsém, mindegyik szúrósan nézeget, így kénytelen vagyok bevetni a csalit: bagolycsemegét. Szerintem valami szárított egérmaradványok lehetnek, a szaga legalábbis arra emlékeztet, épp ezért is tartom egy apró üvegben, nehogy itt bűzölögjön nekem. Viszont, hogy nem találok egyetlen baglyot sem, előveszem a zsebemből a már említett edényt, és kinyitom, hogy kivegyek belőle néhány szemet. A hangulat hirtelen változik meg. Az összes bagoly érzi, hogy itt valami készül. Érzem, ahogy az összes szempár rám szegeződik. Még azok a baglyok is rám figyelnek, amik eddig vidáman játszottak az ismeretlen lánnyal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2014. július 26. 16:36 | Link

Gwen
gönc


A kezeiben egy levelet szorongatva lépdelt a bagolyház ajtaja felé. A levél már teljesen gyűrött volt, külsőleg úgy nézhetett ki, mint amit megtéptek, holott a lány csak sokszor vette a kezébe. És igen, csak az idevezető úton gyűrte össze ennyire. Ideges volt. Az első, amit észre lehetett venni rajta, az ez volt. A ruhája kifogástalanul állt rajta, ő viszont ezzel most nem törődött. Lassú, még is nagy léptekkel igyekezett a bagolyház felé, hogy feladja a levelet. Mióta itt volt, még sosem küldött a nevelőszüleinek levelet. Már két éve itt tanult, de még egyszer sem érkezett tőlük posta és a lány sem küldött nekik. Most viszont úgy érezte, hogy tájékoztatnia kell a szüleit arról, ami itt történik. De nem kell semmi rosszra gondolni, csupán csak a szoba és a lakótársairól írt néhány sort. Az év vége már nagyon gyorsan közeledett, ő még is csak most tájékoztatta őket erről a dologról.
Valahogy egész évben nem jutott rá ideje, hogy végre kanyarítson néhány sort erről a dologról. Leírta, hogy a szobatársai nagyon kedvesek voltak vele, az egyiknek két kutyája is van, és hogy Poszeidón rögtön be is mutatkozott Elenának. Aztán elmagyarázta, hogy ki az az Elena, majd mesélt róla, végül pedig Gwenről is írt. Mindkettőjüket nagyon megkedvelte már és remélte, hogy az érzés is kölcsönös volt. Nem szeretett senkivel sem rosszban lenni, a szobatársaival pedig meg főleg nem kellett. Amíg ezeken elgondolkozott és megmosolyogta is magát, addig odaért a bagolyház ajtajához. A kilincsre helyezte a kezét, majd lassan lenyomta azt és belépett. A baglyok csiripelése és barátságos huhogása fogadta a kislányt, aki rögtön a sajátjához sietett, és megsimogatta a madarat. Csillogó szemekkel pillantott körbe, de még senkit sem látott a házban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. július 26. 19:49 | Link

Alíz

Ruha


Mindennapjai ugyanúgy telnek. Bajár az órákra, eszik és kiszökik. A szobájukban sokat beszélget a lányokkal, de este (vagyis inkább éjszaka) mire visszaér, már rég alszanak. Néha-néha akad egy kis bunyó, de nem olyan sok, mint régen. Nemrég kapott egy szörnyű levelet a családjától, amire most volt ideje válaszolni. Vagyis erre az indokra fogja, de az igazság az, hogy nem akart írni. Mit tudna arra válaszolni, hogy a keresztapja, akit annyira szeret, megnősül? Kedveli a férfi barátnőjét, de akkor is. Szerencséjére még nem lesz gyerek, aminek nagyon örül. Mivel Pécsre költöznek, így unokanővére többet fogja látná a kicsit, és majd, ha idősebb lesz maga mellé állíthatja. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal tart a bagolyház felé, hogy levelet küldjön. Már az esküvő dátuma is ki van tűzve, csak még egy koszorúslányt kell szereznie. Még ezzel is neki kell foglalkoznia. A hűs szellőnek, és az imént elfogyasztott jégkrémnek sikerül egy kicsit feledtetnie. És ne feledkezzünk meg a nemrég megismert fiúról se. Nem akarok annyira belemenni, csak annyi történt, hogy Gwen összekeverte valakivel, és őt ütötte meg, de szerencséjére Krisztián nem haragudott. Azóta nem lehet levakarni azt az idétlen vigyort az arcáról. Mikor a baglyokkal teli helyiségbe ér meglát egy ismerős személyt, aki nem más mit a szobatársa, Alíz.
- Szia, mizu? - kérdezi, miközben a markában szorítja a levelecskét.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. július 26. 19:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2014. július 27. 18:18 | Link

Gwen


Ahogy ott álldogált, kezében azzal a levéllel, az jutott eszébe, hogy talán oda is kéne adnia Narának, aki majd eljuttatja a nevelőszüleinek. Erre a gondolatra megrázta a fejét és a kis levélkét a bagoly csőrébe adta, majd szépen és érthetően elmagyarázta neki, hogy vigye a levelet a nevelőcsaládjához, majd amikor a bagoly elment, nagyot sóhajtott és már éppen indult volna kifelé, amikor nyílt az ajtó és egy ismerős lépett be rajta. A kislány elmosolyodott, aztán végigmérte háztársát. Szőke haj, zöld, macskaszerű szemek, ez csak is Gwen lehet. Figyelte, ahogy az említett beljebb lép, majd amint megpillantotta a kis vöröst, közelebb jött és köszönt is neki. A lány még szélesebben elmosolyodott, aztán bólintott.
- Szia Gwen! - Köszönt neki hangosan, ezzel valószínűleg felébresztette az épp alvó baglyokat. - Semmi különös, épp most küldtem el egy levelet... és ahogy látom te is. Fontos?
Pillantott a lány kezében lévő gyűrött lapocskára, aztán eszébe jutott, hogy ő is hasonlóképpen küldhette el a sajátját. Közben volt ideje a lány ruhájára is pillantani, aki egy egyszerű, rózsaszín ruhát viselt. Tekintete az alapos szemle után visszavándorolt a lánykára, aki remélhetőleg nem vette tolakodásnak a ruhaszemlét. A vöröske egy hatalmas mosolyt vélt felfedezni a lány arcán, amit persze, hogy nem hagyott szó nélkül.
- Történt valami? - Méregette a szemeivel a háztársát. - Úgy vigyorogsz itt már két perce, mint a tejbetök. Csak nem...
Elképedve állt a szobatársa előtt, kezével pedig a kereszt alakú nyakláncát birizgálta, azonban most hirtelen leengedte a kezeit, amik hangosan csapódtak a combján. Tágra nyílt szemmel fürkészte az arcát, majd folytatta a beszédet.
- ... egy fiú? - A pletykákból tudta, hogy Gwen egyszer már volt "kapcsolatban" itt az iskolán belül. Ha bár az nem volt valami nagy igazi kapcsolat, inkább csak valami cupido féleséges-játék, sokan azt állították, hogy a kapcsolat több volt annál. Sajnos akár hányszor faggatta Gwent, vagy Elenát, egyikőjük sem mondott semmit sem neki, amiért egy kicsit haragudott rájuk, de ez rögtön elpárolgott, amint kiejtette az utolsó két szót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. július 27. 19:19 | Link

Alíz


Mire a helyiségbe lép a másik már elküldi a levelet. Köszönnek egymásnak közben pedig a szőke a legközelebbi bagolyhoz lép. A suliban lévő madarak nem a kedvencei, mert csípnek vagy ételt kell nekik adni. Mintha nem foglalkoznának velük. De itt felmerül a kérdés, hogy miért nem hozta Gwen a sajátját. Ugyanis van neki egy Hópihe névre hallgató gyönyörű hóbaglya. Nagyon szereti az állatot (csakúgy, mint a többit), de a kutyáit hozta magával. Rákötözi a bagoly lábára a levelet, és útnak engedi. Ezek után hátrafordul, és a barátnőjére néz.
- Igen, nagyon fontos - nem mond többet, mivel a következő kérdése pontot tesz az i-re - Alíz, akarsz koszorúslány lenni keresztapám esküvőjén? Már vagyunk hárman, és négy embert szeretnének. Elena már benne van, és gondoltam akkor te lehetnél a negyedik. Persze, ha nem szeretnéd, akkor nem erőltetem.
Ha már megtartják a szertartást és neki kell a virágokat szórnia, akkor legalább a legjobb barátnőivel tegye. Közben a vörös faggatózni kezd, hogy Gwen miért ilyen boldog. Ez érthető, hiszen a szőke arcán általában csak gúnyos, vagy gonosz mosoly szokott húzódni, ami inkább hasonlít vigyorra. A kérdés eszébe juttatja a Zolival történt esetet. Bár az csak Cupido ténykedése volt, mégis úgy tűnt, hogy a két fiatal között lesz valami, de végül mégsem. A Levitás srác szakított a főnixkével, de a lányt nem nagyon zavarja. Megbeszélték a dolgokat, és most még a kapcsolatuk is jobb. De miért kell egy ilyen egyértelmű dolgot megkérdezni? Rögtön meg is kérdezhette volna, hogy ki az a fiú. De nincs most éppen senki. Csak találkoztak és mivel Gwen nem akarta, hogy haragudjon rá, ezért elment vele. Meg most nem is kell neki a felhajtás. Mióta berakták az Edictumba Ádám mellé azóta, csak a gyűlölködő pillantásokat kapja, és ez akkor lett rosszabb, mikor a fiú felajánlotta, hogy a kviddicssérülése miatt viszi a hátán a lányt. Innentől kezdve már a gyűlölködő leveleket is kapja. Pedig nem tetszik neki Ádi.
- Nincs semmilyen fiú, vagyis nem úgy, ahogy te gondolod - magyarázza, de nem akar Alíznak hazudni azzal, hogy letagadja a találkozást - Az úgy volt, hogy összekevertem valakivel a folyosón, belebokszoltam a karjába, és, hogy ne haragudjon elmentem vele ebédelni. De nem étterembe, hanem csak a nagyterembe. - reméli, hogy barátnője nem ért félre semmit, mert tényleg nincs az égvilágon semmi.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. július 27. 19:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2014. július 27. 19:44 | Link

Gwen


~ Nem tűnik megbántottnak, vagy szomorúnak, szóval biztos, hogy örül valamiért. De miért? Ha fiú van a dologban, arról a pletykák már rég értesítettek volna, de akkor hogy? Vagy mi... ~ körülbelül ez játszódott le a vörös hajú lányka fejében szobatársa belépésekor. Nem volt nagy pletykás lány, sőt, életében talán ha egyszer árult volna el egy titkot(akkor is a húgáét), így nem értette, hogy mi volt Gwen jókedvének oka. Persze örült annak, hogy a lány örül és boldog, de kicsit furcsállotta már ezt a nagy mosolygást. Árgus szemekkel figyelte a szőke minden mozdulatát, ahogy rákötötte a madár lábára a levelet, a bagoly elrepült, a szöszi pedig újra ráfigyelt. A kérdésére csak három szóval válaszolt, majd rögtön bele is kezd egy kérésbe, vagy inkább kérdésbe. Ahogy kiejtette a szavakat, a kis vörös hirtelen ledermedt, majd nagyokat pislogott rá.
- Hogy... én? Mint... koszorúslány? - Úgy dadogta a szavakat, mintha Gwen körülbelül valami halálos ítéletet mondott volna rá, pedig ilyenről szó sem volt. - Hát.. persze. Mármint igen, benne vagyok... azt hiszem.
Ez a hír kicsit letaglózta a vöröst, de a végére már mosolyogva mondott igent, habár hangjában egy kis bizalmatlanság hallatszott. Nem erre számított, hiszen bár már két éve ismerik egymást, még csak év eleje óta laktak egy szobában, de ő személy szerint nagyon megkedvelte a szöszkét és a másik vöröskét is. A beszélgetés végül átterelődött Gwen jókedvének okára, vagyis arra, hogy talán gy fiú áll a dolog mögött. A vörös gyanakodva méregette a lányt, aki közben belefogott a magyarázkodásba. Valami fiúról beszélt, de az még nem derült ki, hogy ki is volt az, akinek a lány belebokszolt a kezébe, aztán elmentek ebédelni. A lány nagyokat pislogva hallgatta a mesét, aztán pislogott párat, amíg tekintete más pontokra ugrált, majd visszanézett a barátnőjére.
- Ki is ez a fiú? - Kérdezte végül egy nagy levegővétel után. Az ugyanis még a mese végén sem derült ki, hogy ki is az a rejtélyes idegen, aki ilyen nagy mosolyt tudott kiváltani a szösziből. Azért a tekintetét még mindig nem vette le a lányéról és a szemei még mindig árgusan meredtek a szobatársára, de most már kezdett megenyhülni és pár perc múlva akár még ő is lelkesen részt vehet ebben a témában. Azt azonban remélte, hogy Gwen hirtelen felindulásból nem kezd el most neki fiút hajkurászni.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. július 27. 20:22 | Link



A vörös kis dadogás után, de elfogadja a felkérést. Gwen nagyon örül ennek, de a nagy feladat még hátra van. Alíznak be kell mutatnia az unokanővérét, és ez nem lesz könnyű, ugyanis a muglilány nem szereti a boszikat. Sőt, a nem szereti enyhe kifejezés. Mivel Ő nem az apja képességeit örökölte, így nem jöhetett a suliba, és nagyon féltékeny lett mikor megtudta, hogy Gwen önálló életet fog élni, majdnem felrobbant. Bár Gwen ezt nem nevezi, önállóságnak ugyanis főznek rá, az iskolai dolgait nem neki kell megvennie, és takarítania is csak néha kell. Akkor lesz majd az, ha külön házba fog költözni Bogolyfalván. De ez még messze van.
- Nagyon örülök, hogy benne vagy - siet oda a másikhoz és megöleli. Nem az az ölelkezős fajta, de ezt most nem hagyhatta ki - A ruháról a képet majd a szobánkba mutatom meg, mert nincs itt, de remélem, szereted a rózsaszínt.
Közben egy másik témára terelődik a szó, méghozzá a fiúkra. Nem szeret erről beszélnie, mert még a mugli suliba volt egy fiú, akit Kathleen elcsábított előle. Pedig a fiúnak is tetszett a szöszi, és a kémia is megvolt. Na, mindegy ez már a múlt.
- Krisztián - csak ezt az egy szót mondja, mivel a fiú vezetéknevét nem olyan fontos elárulni. Legalábbis szerinte - De tényleg nincs semmi. És te, hogy állsz velük?
Az idősebbik még nem mesélt semmit, legalábbis ezen a téren. Gwen Elena összes titkát tudja, még azokat is, hogy ki tetszik neki. Vagyis inkább kik. Így van a legfiatalabb szobalakónak két fiú is bejön. A szöszi mindkettőt ismeri, legalábbis látásból. Az egyiket a kviddics miatt, a másikat pedig a fürdőzés miatt. Egyik se az Ő esete, de Elenának pont jók. Mindketten kedvesek, aranyosak és segítőkészek. Már csak a vöröskének azt kéne tudnia, hogy kit válasszon. Ezért is talált ki valamit Gwen, ami segíthet neki döntést hozni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2014. július 27. 21:56 | Link

Gwen


Kicsit villámcsapásként érte ez a meghívás, de végül elfogadta. Még sosem volt esküvőn, főleg nem koszorúslányként, ezért ez a meghívás egyrészt nagyon meglepte, de jól esett neki, másrészt pedig örült, hogy Gwen őt is meghívta, hiszen akkor a szöszi is kedveli a vöröskét, ami jó jel. A rózsaszín ruhája csak bólint egyet, habár különösebben nem kedveli azt a színt, most még is elviseli, hiszen nem az ő esküvője lesz, így nem mondhatja meg, hogy milyenbe szeretne megjelenni. A bólintás után inkább békén hagyja az esküvőt és inkább a fiúkra terelte a szót, mert hogy hát ugye valószínűleg Gwen csak is egy hímnemű miatt vigyoroghatott úgy, mint egy tejbetök. A kislánynak igaza is volt, a háztársa nem sokkal a kérdés után be is vallott a neki, hogy csakugyan egy hímnemű állt a dolog mögött, így a vöröske elmosolyodott és karjait egybefonta a mellei előtt, majd szépen a mellkasára helyezve ott nyugtatta őket. Mikor a szöszi kinyögte a nevet, gyorsan végigfuttatta az emlékezetében, aztán lassan rájött, hogy kiről is van éppen szó. A "tényleg nincs semmi"-re csak hümmögött egyet, majd megvonta a vállát.
- Kolf? - Kérdezett még gyorsan rá a fiúra, aztán sóhajtva a lányra emelte szemeit. - Nincs senki a láthatáron, de talán jobb is ez így.
A mondat végét elharapta és el is halkult közben, ugyanis nem gondolta ám ő azt komolyan. Nagyon szeretett volna már valakit az oldalán tudni, tekintve, hogy tizenkét és fél éves mostohahúga, a kis vörös évkezdése előtt szakított harmadik barátjával, amire a főnix újra csak hümmögött egyet, mind ott, mind itt, Gwen előtt is. Remélte, hogy a lány nem vett észre különösebb reakciót rajta, így, hogy elfeledtesse a szöszkével, megrázta a fejét és rámosolygott.
- Veled egyébként mi újság? - Tette fel azt a kérdést, amivel Gwen a beszélgetést kezdte. Reggel óta nem is beszélt a lánnyal, akkor is csak annyit, hogy "mentem, szia!", aztán már indult is le, futni. Mostanában a szokásává vált, hogy hajnalok hajnalán, amikor még mindenki alszik, felkel és lemegy futni a faluba, majd vissza. Ilyenkor néha alva találja Gwent, aminek roppantul örül is, hiszen mint nemrég megtudta, a barátnője alvászavarokkal küzd, néha pedig nem, olyankor aggódik érte, de a gondolatai gyorsan összekuszálódnak és a futásra koncentrál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. július 30. 16:24 | Link

Evelin

 Megérkezés a bagolyházba. Először is, mint mindenkit, aki errefele járhat, a fiút is leköti ez a hatalmas tér, és az itt lévő szárnyas élőlények mennyisége. Nincsenek kevesen, és most számuk bővülni fog létszámuk, ugyanis Ikarosz, Mathias baglya is helyet fog itt kapni.
 Egy kalitkában hozza őt, de az éppen izgalomban lévő állat, habár engedelmes szokott lenni, kissé megvadul. Gyöngybagoly lévén kistermetű, így nagyobb a valószínűsége, hogy kisebbségi komplexusa van.
 - Ikarosz! Tudod, már elég volt! - Szól rá az állatra, habár az nem kíván lenyugodni. Hiába szép, most olyan, mint akibe belebújt a kisördög. - Nem fogsz kapni jutalmat! Ikarosz!
 Heves természetű állat. Régebben történt az az eset, hogy a fiú megkaphatta, és a gazdájává válhatott ennek a szép példánynak. Általában engedelmeskedik is neki, de ebben a pillanatban egy kivétel láthatott napvilágot. És ennek a kivételnek heves természete, és éles karmai vannak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 17:03 | Link

Mathias

Szokásomhoz híven sétálni indultam, de most legalább a célt is tudtam. A napokban gyakran megfordultam a házam állatsimogatójában, ott már mindent felfedeztem. Nem rég hallottam a bagolyházról. Mivel újonnan madármániás lettem, úgy gondoltam, ideje ide is ellátogatnon. Szeretnék a környék baglyaival is megbarátkozni. A nemes cél érdekében még némi finom falatot is hoztam a konyháról. Úgy hallottam, hogy az itteni baglyok szeretik a törődést, végül is melyik állat nem. Ahogy beértem egy érdekes szoba fogadott, magas fal és nagyon sok bagoly. Tátva maradt a szám. Ennyi csemegével ami mindnek elég nem tudok szolgálni. Ami nálam van azt is nehezen szereztem be. Végül is ha mindnek csak egy darabkát adok biztosan elég lesz. Be is vetem magam a baglyok közé. A két vállamat kapásból elfoglalták. Én meg persze egyből szeretgetni kezdtem őket. Utána láttam meg egy fiút. Éppen a baglyával küzködött. Szegényt megsajnáltam, bár nem tudtam kit sajnáljak jobban. Ez nálam gyakori probléma. Odaszaladtam segíteni. Amikor megláttam a baglyot biztos voltam benne, hogy egy gyöngybagoly, imádom őket.
- Nyugszik a madár! Pontosabban bagoly. Végül is a bagoly is madár.
Nekem még magamat is kikellett javítani. A bagoly kicsit lecsendesült, bizonyára meglepődött. A helyében én is azt tettem volna, bizonyára furcsa látványt nyújtottam azzal a két bagollyal a vállamon. Akkor néztem rá a fiúra. Fogadni merek, hogy elmebetegnek tart, igaza is van, valahol.
- Szia! Mijáratban erre?
Persze tudtam az okot, de nem vettem volna rá mérget.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. július 30. 19:41 | Link

Evelin

 Egy röpke meglepetés érkezik, persze lány formában. Vállán a két bagoly, s ez a három komponens akár egy angyalt is eredményezhetne, hiszen van két szárny, és egy angyaliu női alak.
 Csodák csodájára viszont végre nyugalom költözik Ikarosz szívébe, habár nem igazán a nyugalom, inkább a meglepettség. Felnéz  gazdájára, és megdönt a fejét jobbra. Értetlenül tekint fel Mathias-ra, aki viszonozza számára ezt a kis gesztust. Visszanéz a lányra, és rámosolyog, mint a nap, mikor a felhők mögül ugrik elő. Örül, hogy végre nem kell Ikarosz éles karmai miatt aggódnia, mert most van fontosabb dolga is.
 - Üdv. - Nyújtja a kezét. - Én Mathias vagyok. Magyaroknak Matyi. Köszönetet szeretnék ezért nyilvánítani. Mivel tudnám meghálálni? - Mondja, majd végigméri a lányt közben még mindig mosolyog.
 Amint válaszát megkapta, megfordul, és kiengedi a madarat, mely elfoglalja új helyét a házban. Most végre nem kell egy szűk kalitkában nyomorognia, és szabadon szálhat, ahogy annak lennie kell.
 - Ikarosz! Hozzám! - Kiálltja, majd amint a madár leszáll a karjára átad neki egy levelet és egy kis nasit, majd útnak engedi, és az elhagyja a bagolyházat, sőt egész Bagolykövet.
 - Akkor meghívhatlak valamire?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 20:27 | Link

Mathias

Érdekes fiúba botlottam. Nagyon megörült amikor lecsillapodott a baglya. Pontosabban meglepődött rajtam. Imádom a gyöngybaglyokat. Személy szerint az az egyik kedvenc fajtám. Rajtuk kívül még a hóbaglyot és az erdei fülesbaglyot is szeretem, sőt az összes fajtát. Amikor a kezét nyújtotta meglepődtem. Már egy pár emberrel, meg mással is megismerkedtem a bagolykőben, de nem emlékszek, hogy valakivel is kezet ráztam volna. Csak értetlenül néztem rá, de azért kezetráztam vele. Mégjobban meglepődtem amikor bemutatkozott "Matyi". Azt sem tudtam, hogy mit válaszoljak erre. Nem nagyon szoktam becézgetni semkit. Őt sem fogom.
- Ha nem haradszol, maradnék a Mathiasnál. Örülök, hogy megismertelek. Én Evelin vagyok.
Megint rámosolyogtam a fiúra.
- Nem tesz semmit, szivesen segítek.
Elküldött valamit a baglyával. Gondolom valami levelet. Megállom és nem kérdezősködök. Van olyan ember aki már a falramászott tőlem. Kikészítettem a kérdéseimmel, de ismétlem, nem volt számdekos. Veszek egy nagy levegőt és befogom a számat, de csak jelképesen.
- Nem, nem szükséges. Azt terveztem, hogy a napom további részét itt töltöm. Lepakoltam a kezemből egy zacskót, ami tele volt a baglyok számára ínycsiklandozó falatokkal. Némi hússal amit a konyháról hoztam.
- Ha gondolod, segíthetsz ezeket elosztani a baglyok közt.
Miközben beszéltem, lepakoltam a két baglyot a vállamról, de két másik egyből odaszált. Sőt kaptam egy másikat a karomra is. Ez nem létezik. Ennyire csak nem vagyok jó ülőke, de nem haragszom. Sóhajtottam egy nagyot.
- Nos, mi a válaszod?
Kérdeztem érdeklődve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. július 30. 22:20 | Link

Evelin

 Érdekes. A lány válaszát ízlelgetve gondolkozik. Nem akar becézgetni? Pedig azt szeretik az emberek. Mindegy is. Csak gondoltam minden elébe vágok, nehogy utólag találjanak ki valami becenevet.
 Szép névvel rendelkezik a lány. Legalábbis, a fiú így gondolja. Csodás nevek egy helyen. De nem a nevek kötik le az embert, mikor egy elbűvölő hölgy társaságában vannak. S persze mi is lehetne pezsdítőbb, mikor valaki meginvitál egy kis bagolyetetésre? Minden szarkazmus nélkül értendő az előző mondat, hiszen Mathias tényleg meglepődött. De mit is veszíthetne? Végre egy igazi szórakozás.
- Kezdhetjük? - Belenúl a zsűkba, és kikap belőle egy darab húst. A lányra tekint, majd feldobja a táplálékot a levegőbe. Egy magasan ülő bagoly indul érte, és el is kapja, majd megcsócsálja a már múcsingos húst.
 A fiú kitárja kezét, hogy egy madár nyugodtan ráülhessen. Kisvártatva, és a madár valóban megérkezik, s az élelmiszert várja. Egy fülesbagoly az. Így az igazat megvalva a fiú alig bírja megtartani egy kézzel azt a rettentő súlyt, mely most karját terheli.
- Te a Levitába kerültél, igaz? Bocs nem akarok kérdezősködni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 30. 22:59 | Link

Mathias

Örömmel vettem, hogy belement. Kifejezetten jól éreztem magam a fiú közelében. Örömmel néztem, ahogyan feldob egy darab húst. Szokásom, ha felém dobnak valamit, a kezeimmel védem a fejem. Örülhet, hogy a mozdulatot sikoly nem kísérte. Szerencsére nem esett rám. Egy bagoly elkapta. Micsoda megkönnyebbülés. Utána én is kivettem egy darab húst, pontosabban hármat és a rajtam üldögélő baglyoknak adtam. Ilyen közel ennyi bagolyhoz még nem voltam. Errefelé is életemben először járok. Eddig erről a helyröl fogalmam sem volt. Pedig ha tudtam volna, hogy itt ilyen jól lehet ismerkedni másokkal, bizonyára többet lettem volna erre. Mostmár tudom, szerencsére. Bizonyára gyakrabban fogok ide eljárni. Eléggé megörültem a kérdésére.
- Igen, te pedig mindenbizonnyal az Eridonba, ugye? Van egy olyan megérzésem.
Mondtam a fiúnak mosolyogva, mint általában szoktam. Elég jó kedvem volt ahoz képest, hogy telivoltam baglyokkal. Pont úgy viselkedtek, mintha éheztek volna. Pedig ez lehetetlen. Itt túl jó soruk van. Térjünk vissza oda, ahonnan elkalandoztam.
- Kérdezz bátran, bármit. Én nem harapok. Persze ezt csak képletesen értem.
Utána szépen sorban lepakoltam a baglyokat magamról. Kész felüdülés volt nélkülük. Aztán kivettem mégtöbb húst és egyesével adogattam nekik.
- Megígérem minden kérdésre válaszolni fogok.
Mint persze mindig. Mindenkinek őszintén válaszolok bármilyen kérdésre. Kifejezetten kedvelem az őszinteséget, megbecsülöm azokat az embereket, akik bírnak vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mathias Vidor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 59
Írta: 2014. július 31. 08:25 | Link

Evelin

- Persze, én az Eridontól jövök. Úgy vélem az emberekről meg lehet állapítani a házukat, már csak a jellemükből is. Nem csak a talárjuk színeiből. - Mondja, majd kacsint. A kacsintását követően a karján lévő bagoly megpróbálja megkapni Mathias arcát, de szerencsére nem jár sikerrel. Viszont most ki kell venni a zsákból és egy kis nasit, és meg kell etetnie vele a madarat. Úgy is tesz, majd visszanéz a lányra.
- Őszinte leszel? Jó akkor... Mi a kedvenc bandád? Merről jöttél? Ja és a legsablonosabb kérdés, mi akarsz lenni, ha nagy leszel? - Kérdezi mohón a lánytól. Végülis, a lány vállalta be, hogy őszintén válaszol mindenre. Viszont most akkor a lány is élhet egy kis kérdezési joggal, persze, csak a válaszai után.
 Miután a lány felteszi kérdéseit, a fiú feláll, elküldi a madarat, és megkérdi :
- Kezd telni az idő. Mi lenne, ha meghívnálak egy kis nasira. A baglyoknak ennyi elég. Készítek neked valamit a konyhán.  Rendben?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Do you realy want to find me? You have to try harder, 'cause the sparks of my true spirit will catch you. Just look deep into my eyes.
Evelin Ordassy
INAKTÍV


Bálint hivatalos csigaszittere | Nyuszó | Áfonya
offline
RPG hsz: 233
Összes hsz: 2727
Írta: 2014. július 31. 09:28 | Link

Minden a legnagyobb rendben folyik tovább. Belátom hiba volt azt mondani, hogy kérdezhet. Pont olyan, mint én. Élt a lehetőséggel. Ha már igy töztémt válaszolnom kell. Elkezdtem gondolkodni. Bandákat nem nagyon szoktam hallgatni, az nálam elég ritka.
- Fogalmam sincs.
Tudom sokat elmondtam, de legalább őszinte voltam.
- Magyazország déli részéről.
Tudom ezzel is sokat mondtam. Többet nem csikar ki belőlem. Így is igazat mondtam.
- Még nem tudom, de biztos vagyok, hogy egy valami nem. Az már száz százalék.
Utána elgondolkodtam. Há ő kérdezett, nemem is muszáj.
- Ha megtennéd a kérdéseidre a te válaszod is érdekelne. Mesélj valamit?
Elgondolkodtam a kérdésemen, mivel már több embert a falramászattam vele, bizonyára ez egy rosz kérdés, de nemrég egy ember, vagy is helyesbítek nem ember azt mondta nekem, hogy rossz kérdés nincs. Remélem ezt a fiú is tudja. Nem szeretném ha a falra mászna tőlem. Már megint elkalandoztam. Most a kérdéses témám felé, ami nálam gyakori probléma, ahogyan látom a fiúnál is az. Csak van egy hatalmas külömbség. Ő csak engedéllyel kezd kérdezősködni, nem, mint én. Nekem ahoz nem kell engedély, anélkül is tudok beszélni. Ez az egyik rosz szokásom, de aki elviseli azzal jóban vagyok. Csábító a konyhás ajánlata. Ki tudná visszautasítani.
- Örömmel.
Elindultam az ajtó felé. Úgy látom megint megrohamozom a konyhát, de nem azért, hogy húst kéregessek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. augusztus 5. 10:41 | Link

Alíz


A ruha után nem esik több szó a közelgő ünnepségről, de ezt nem is bánja. Még elárulná, hogy nem nagyon örül neki. Ez után Alíz rákérdez a fiús dologra.
~ Honnan tudta ilyen gyorsan kitalálni? - elmélkedik Gwen.
Nem akar hazudni a szobatársának, nehogy megromoljon a viszonyuk, de nem fogja rögtön az orrára kötni, hogy a Kolf az, így csak annyit mond, hogy lehet. Ha szerencséje van a vörös nem fog többet kérdezősködni, ha nem akkor fog. És az utóbbi időben nincs sok szerencséje szegény Gwennek. Közben a másik lányról kiderül, hogy most nincs senkije, és ez neki jó. De, hogy lehet valakinek jó az, ha nincs barátja. Pedig nemrég volt tavasz, ami a szerelmesek évszaka. Az is igaz, hogy a szőke nem szereti a nyáladzó párokat. Mivel nem hisz a vörösnek ezért nem is hagyja annyiban.
- Ne beszélj nekem félre. Mesélj csak?
Várja a választ, és nem fogja hagyni, hogy a másik kitérjen a válaszadás alól. Ezek után áttérnek, hogy mi van Gwennel. Erre ne tud sokat mondani. Ugyanaz, mint eddig. Felkel, bemegy órákra, megírja a házit, és esténként kiszökik. Számára ez a napi rutin, még akkor is, ha néha kicsit unalmas.
- Semmi különös. Veled? Láttad ma ELenyát? - kérdezi, mert ma még nem látta a harmadik lányt, pedig általában Ő hagyja el utoljára a szobát. Mondjuk az is igaz, hogy Gwen akkor megy el, amikor a másik kettő még alszik. Ő sem tudja, hogy miért kel fel hatkor, ha éjfélkor, vagy az után bújik ágyba. Mondták már, hogy ez valami betegség, de nem nagyon hisz benne.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. augusztus 14. 21:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Szentesi Alíz Zsófia
INAKTÍV


tulipánhercegnő
offline
RPG hsz: 230
Összes hsz: 1276
Írta: 2014. augusztus 6. 22:28 | Link

Gwen


A fiú téma nem volt éppen a kedvence, de ha most kezdett volna el terelni, akkor a szöszke biztos megsejtethetett volna valamit, és esetleg téves elméletei lennének a vörös szerelmi életéről. Gwenről elég gyorsan lerítt az, hogy a vörös jó fiúról beszélt. A "lehet" szó mindig az igent jelenti, de ezt nem árulta el a szobatársának, csupán csak bólintott rá egyet. A visszakapott kérdésre teljesen őszintén válaszolt, amit rögtön meg is bánt, amikor Gwen rögtön faggatni kezdte. Sóhajtott egyet, majd megrázta a fejét, vörös tincsei pedig újra himbálózni kezdtek.
- Nincs senki, és nem is lesz - sóhajtotta végül, majd a kezével hátrafogta a haját, de hajgumi híján el kellett engednie. Így csak megfogott egy tincset és csavargatni kezdte. Először a kisujjára, majd a mutatóujjára csavarta a vörös tincset, végül pedig elengedte. Körülnézett a bagolyházban és elgondolkozott, hogy talán nem is itt kéne erről beszélgetniük. Ezt azonban még nem volt alkalma felhozni, mert a téma újra terelődni kezdett és most már arról volt szó, hogy mi újság, de a kis vörös különösebbet nem tudott mondani. A szobatársa kérdésre megrázta a fejét, majd elgondolkodva tekintett az egyik ablak felé.  
- Reggel igen, láttam. Aludt. És te is - mosolygott rá a lányra majd az ajtó felé lépett. - Nem megyünk el valahova? Hangosak a baglyok.
Tényleg nem lett volna jó ott megbeszélni a dolgokat, ha akár még csak egy kis beszélgetésről is lett volna szó, a vörös jobb szeretett csendes helyen beszélgetni. A szobatársa válaszát meg sem várva elindult az ajtó felé, de még nem lépett ki rajta. Visszafordult a szöszi felé, majd intett a fejével és ha a lány is csatlakozott hozzá, kilépett a nyílászárón.

//folyt. köv. lélek szoba(?) //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. augusztus 14. 21:48 | Link

Alíz


Nem szereti a fiú témát, főleg, hogy nemrég szakítottak Zolival. Azóta a diákok többsége érdeklődött, hogy mi van velük, kibékülnek-e, vagy miért nem ütötte le a fiút. Általában ezekkel az emberekkel ordítozni kezd, mert semmi közük hozzá, és ne foglalkozzanak vele. A levitás fiúval egy hosszú beszélgetés során tisztáztak mindent, és ugyanolyan jó barátok maradtak, mint régen, ha nem jobbak. Ezt nem úgy kell érteni, hogy lesz köztük valami, de a barátságuk megmaradt, aminek a lány nagyon örül. Azóta nem találkoztak, és mostanában nem is biztos, hogy fognak, hiszen nemsokára itt a vizsgaidőszak. Az idei vizsgákon jobban szeretne szerepelni, mert a tavalyi eredmények szörnyűek lettek. Legalábbis szerinte. Egy "lehet" szócskával le is zárja a Krisztiános témát, amire a másik csak bólint. Utána bizonygatni kezdi, hogy nincs senkije, de ezt Jones nem nagyon szeretné elhinni. A hitetlenségre az ad okot, hogy Alíz csavargatni kezdi a haját, ami köztudott, hogy a hazugság egyik jele néhány embernél. Még nincs olyan sok ideje, hogy szobatársak így nem tudták meg nagyon kiismerni egymást, de Gwen felismeri a hazugságot. Áttérnek arra a témára, hogy a vörös látta-e Elenát. A válasz kicsit meglepi Gwent, mert a másik azt mondja, a szőke és a kisebbik vöröske még aludtak mikor elhagyta a szobát.
- Ez fura, hiszen általában ti aludtok amikor én elmegyek - válaszolja döbbenten, és ezzel nem is hazudik. Mikor Ő reggelenként kioson, a szobájukból a két lányka még az igazak álmát alussza, amikre a két kutya vigyáz. Közben beleegyezik a helyváltoztatásba, hiszen itt nem a legjobbak az illatok, és még a madárkák is zajosak. Rögtön az Igazság termét ajánlja, mert ott kedvére kérdezősködhetne a másikról, és már indul is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Wolf Agaton
INAKTÍV


Vigyázz mert a barátom harap!
offline
RPG hsz: 14
Összes hsz: 22
Írta: 2014. augusztus 19. 09:54 | Link

Zoli

Agaton úgy döntött hogy most a bagolyházba megy el.Ha megnézni nem is legalább megsimogatni egy baglyot.Persze vele tartott hűséges kutyája Sam is.Alighogy beértek Sam már ugatni kezdett a baglyokra, szerencsére Agaton egy szóval rendre intette és vége lett a hangzavarnak.
-Na Sam ezt megcsináltad most már tuti hogy egy se fog idejönni.
Sam odanyomja a nedves orrát Agaton lábához és elkezd nyüszíteni.Agaton csak felnevetett, kiskorában folyton ezt csinálta Sam ha valami rosszat csinált.
-Na ha se baglyot simogatni, se levelet küldeni de még megnézni sem tudom őket akkor legalább néz nekem egy helyet ahová leülhetek.-Samnek ilyenkor nagyon szokott örülni, merthogy Sam kiszagolja hogy hol van ürülék és hol nincs.
De itt csak azt tudja csinálni Sam hogy megmutatja azt a széket ami kevésbé ürülékes.
Agaton leül a deszkára és elkezd játszani Sammel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I Have A Dream
Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2014. szeptember 21. 11:50 | Link

Wolf Bocsi, hogy késtem!

Ma nap pont ráértem és úgy döntöttem megnézem a szorgos kis szárnyasokat. Elvégre valamivel megjutalmazom őket, ha már ennyi levelet hoztak hozzám és vittek tőlem. Ahogy haladok a toronyba, azon gondolkozok, vajon elég jutalmat hoztam nekik? Elvégre sokan vannak. Mindegy, legfeljebb mindegyik csak egyet kap. Ettől egy kicsit elszorult a szívem. Hiszen több munkát végeztek el, mint a mugli levélkihordók. az ajtó előtt letöröltem a lábam, elvégre a madarak házába léptem be és nem szeretik az emberek sem, ha alaki koszos lábát beteszi  a saját tulajdonába. Ahogy beléptem egy furcsa, oda nem illő állatot pillantottam meg. Ledöbbentem, hiszen a kétlábú szárnyasok között egy nagyobb termetű négylábút állapított meg az agyam.

- Hát te kinek a kutyája vagy?

Kérdeztem a kutyát, és még jobban ledöbbentem volna, ha válaszolt volna rá. Helyette körbenéztem és egy eddig számomra ismeretlen srácot pillantottam meg. Végigmértem és nem tudtam rájönni, hogy ki is ő. Talán ott lehetett a nagyteremben, de nem emlékszem rá.

- Szia! Kilt Zoli vagyok, Levitás! Kihez van szerencsém?

Mutatkoztam be illedelmesen és még nyújtottam is felé a kezem. Barátságosan viszonyultam ehhez az ismeretlenhez. Remélem ő is az lesz velem. Sanda pillantást vetettem a kutyára, majd a békésen pihenő madarakra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 7 ... 12 13 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony