A Fecsegő Dámák Freskójának folyosójának egy megkopott portrékkal díszített szakaszán jellegtelen cseresznyefa- ajtó simul a kőfalba. A sárgaréz betűk rajta szerényen hirdetik: Defenzori szoba.

Közvetlenül a felirat alatt egy szintén sárgaréz fényképkeret függ a fán, benne a Magyar Mágiaügyi Minisztérium Varázsbűn- üldözési Főosztályának címerével. Az ajtó melletti falfelületre egy fonott kosárkát rögzítettek, "bejövő posta és üzenetek" felirattal. Utóbbiban egy évekkel korábbi karácsonyi bálra szóló meghívón kívül általában semmi sincs.

A szobát egy korábban használaton kívülivé vált raktárhelyiségből alakították ki, melybe Dwayne Warren különösebb átalakítások nélkül költözött. A hosszúkás, a többi irodához mérten kis helyiséget az egyetlen, szemközti ablak világítja be természetes fénnyel. Az öreg parkettára sötétbarna szőnyeget terítettek, amit egy asztalig terjedő, széles sávban kopottra sétáltak az évtizedek lábnyomai.

Balkéz felé egy jókora, öreg bőr kanapé terpeszkedik az olajzöld tapétájú fal mellett. Az előtte álló dohányzóasztalon általában piszkos hamutálak, újságok és kibelezett, mugli kacatok hevernek szerteszét. Mindezekkel szemközt pedig... a Szekrény.

A Szekrény még jóval Dwayne beköltözése előtt került ide, akinek amellett, hogy az embernek hányni lenne kedve, ha ránéz, mégsem volt sem szíve, sem kedve kihajítani. Teljes tartalmával együtt valószínűleg egy korábbi bájitaltan tanár személyes gyűjteményének része volt. A polcokon sorakozó bájitalok része a mai napig használható, a többi mára erősen elszíneződött, tömegpusztításra alkalmas biológiai fegyverré vált. Dwayne egy ideig célbadobásra használta őket, míg az egyik üveg eltörtével, a kiáramló szag miatt a fél emelet evakuálása vált szükségessé.

Közvetlenül a Szekrény mellett egy másik, ám kevésbé visszataszító Szekrény áll: a beugró falrész beüvegezett polcain különféle kevésbé ritka mágikus tárgyak, üstök, könyvek, vackok sorakoznak. A többségüket a mai napig használják az oktatásban, ám vagy nem férnek el a többi raktárban, vagy bizonyos tulajdonságaik megkövetelik, hogy a defenzori iroda védelmében helyezzék el őket.

Az ablaknak háttal, a szoba végében egy lakkozott, tömörfa asztal áll egy hozzá tartozó nyikorgós, süppedős bőr székkel. Az asztalon általában hétköznapi kacatok hevernek szerteszét, a szélén pedig az egyetlen tárgy áll, ami ténylegesen a defenzori munkakörhöz kapcsolható.

A férfi a rúnákkal biztosított, üveges szekrénykében azok a főzeteket, eszközöket és -ne adj' Isten - fegyvereket tartja, melyekre az iskolai munkája során közvetlenül szüksége lehet - tehát többnyire zsibbasztóan unalmas gyógyító, sebforrasztó bájitalokat. Emiatt tehát a szekrényt feltörni nem igazán érdemes, de még majdnem lehetetlen is: bár az ajtaja probléma nélkül, bárki számára kinyitható, a védővarázslatnak köszönhetően azonban illetéktelen személy a benne sorakozó tárgyakat képtelen elmozdítani, mintha a fához ragasztották volna őket.

Az iroda lakója ritkán és rendszertelenül tartózkodik a helyén. A diákok ügyes-bajos dolgaira előzetes időpontegyeztetés után szán időt, azonban, ha komoly szükség van rá, hűségesen megjelenik a kastélyban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=516952#post516952][b]Farkas Kamilla - 2015.09.12. 22:39[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=517919#post517919][b]Dwayne Warren - 2015.09.14. 14:38[/b][/url]

Csak tudná, mi a fészkes, megveszekedett, csökött fenéért kell jelentést írnia az iskolai munkájáról és ki az a barom, aki ezt egyáltalán elolvassa. Ha tíz százalékkal kevesebb erőt kellene papírmunkával töltenie, vallja ő, a fennmaradó energiáját pedig a tényleges defenzori munkára áldozhatná, semmi gond sem lenne ebben az iskolában, de valószínűleg az országban sem.
Egykedvűen rágózik, az ujjait egy második osztályos sebességével húzza végig a papírra vetett sorok mentén, a homlokát ráncolva betűzi a saját, maszatos betűit. A szülei gyermekkorában nem fecsérelték az idejét arra, hogy a mugli tanárnő felszólításainak eleget téve kivizsgálják Dwayne olvasási nehézségeinek esetleges okait: így bár sosem diagnosztizálták diszlexiával, ő pedig nyakon szúrná, ha valaki ezzel szembesítené, a tényen nem változtat, hogy, nos, nem igazán képes folyékonyan olvasni. Ám harmincöt évet leélt ezzel, viszonylag boldogan és sikeresen, ha pedig a papírmunkával nem csesztetik tovább, ez a jövőben is így marad.
   -  Gyere be.
Emeli fel a hangját a kopogásra, a papírokat eltolja maga elől. Bár még nem tette meg, tervez egy irodai nyitva tartási időt függeszteni az ajtóra, amikor a srácok kereshetik a problémáikkal, az azon kívül eső időben azonban hagyják maximálisan békén. Ez ugyanis a jobbik eset, ha épp jelentésekkel babrál az iroda magányában, sokkal rosszabbat is tehetne... amiben nem akarja, hogy megzavarják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=517920#post517920][b]Ombozi Noel - 2015.09.14. 14:42[/b][/url]

A férfi hangjára először nem mozdul, szemei mereven az asztal lapjára szegeződnek. Warren elérte nála, hogy tartson tőle, és a gyomrában apró görcs kezdjen növekedni, ha irodájába, a közelébe kell jönnie. A hozzá szóló hangot először mindennemű jelentés nélkül hallja, a szavak csak később, hosszú másodpercek múlva nyernek értelmet.
Nincs gáz.
Azonnal felpillant a rábámuló szőrös arcra, és a szájában gyűlő nyálat kapkodva nyeli le. Azontúl azonban továbbra is mozdulatlan marad. Bal lábára támaszkodik, jobb talpára csak néha-néha, észrevétlenül ereszkedik rá, mikor természetellenes testtartása már kezd kényelmetlenné válni.
Régebben az auror szavába vágott volna, és minden esetben ordítva védte volna magát, most viszont úgy tesz, ahogy arra az asztala mögött ülő férfi kéri. Figyel.
Az újabb szavakra aztán ismét lehajtja fejét, tekintetét visszavezeti az iratokra. Az állán lévő apró bőrredők rángnak, nyaka önkéntelenül is ide-oda zizzen. Hazudni ennek az embernek nem fog, de az igazság sem akar feltörni kiszáradt torkán. Úgyis tudja, minek elmondani? Végül bólint, és beszélni kezd. Szavait az asztalhoz intézi, és bár látja Warren kezét és mellkasát, egyszer sem néz rá.
- Kint villámlott. Akkor éjjel a faházban húztam meg magam, és egyik pillanatról a másikra megjelent Cyanne. Látszott rajta, hogy kiakarja ereszteni a fáradt gőzt, és rám is rám fért már egy kis...  
...gyakorolnom kell, közeleg a vizsgám. De, ha tud még hinni nekem, higgye el, nem tennék kárt senkiben! Vigyáztam Cyanne-re.
Őszintén beszél, pontosan azt mondja el, amit gondol és érez. Most még biztos benne, hogy elemét képes uralni, és önmagát akár az utolsó pillanatban is lefékezni. Hogy nyugodtan feszegetheti a határait, mert ha egyszer elfogy az út, ő majd egyszerűen csak visszafordul.  
Félszegen, alulról pillant fel Warrenre. Úgy néz ki, mint egy ázott veréb, akiről talán senki sem hinné el, hogy rossz dolgokra képes. Hiszen tisztában van a következményekkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=517982#post517982][b]Dwayne Warren - 2015.09.14. 16:18[/b][/url]

Nem kell különösebben jó emberismerőnek lennie - ami nem is - ahhoz, hogy felismerje azokat az apró reakciókat, a mocorgást és a rándulásokat, amiket a fiú a stresszre ad. A ketrecbe zárt állatoknál figyelhető meg az ilyesmi, vagy azoknál, akiket terrorban tartanak - az idegrendszerük egy idő után kicsinálódik, ők pedig vonaglani kezdenek, ami már egyébként a döglődés egyfajta előjele.
Nem szép dolog, de Dwayne azóta haldoklónak könyveli el a fiút, mióta utoljára otthagyta a javító intézetben. Ha ló lenne, humánusabb lenne egyszerűen fejbe lőni. Ám mivel nem ló, türelmesen hallgatja végig a mondandóját, rezzenéstelenül, a tekintetét keresve.
   -  Ha a lánynak baja esett volna, az a te felelősséged.
Szokatlanul türelmes, már-már megértő, amit az irodában álldogáló diákok csak rendhagyó esetben tapasztalhatnak. Az egyszerű diákcsínyeknél egy atyai ordítás vagy fenyegető nyakszirten vágás célravezetőbb fegyelmező eszköz, ám tudja, hogy Noel egészen... másmilyen. Nagyjából ismeri a fiú képességeit, így részéről nincs félnivalója tőle, alkalomadtán gond nélkül helyretehetné a kis pirománt, most mégsem érdeke, hogy kivívja maga ellen az Ombozi- srác már ismert, önmarcangoló hisztijét.
lesüti a szemét, kihúzza a maga melletti, mágikusan lezárt fiókot, az üres fiolák, madártollak, papírfecni, söröskupakok és papír zsebkendők közül egy apró, átlátszó tasakot dob az asztalára. Az átlagos naivitású olvasó számára a tartalma gondosan aprított, szendvicskészítéshez használatos, jellegzetes illatú oregánó.
   -  Ülj le. Nem foglak bántani. És nem lesz következménye se. Mondom, csak beszélni akartam veled.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=517991#post517991][b]Ombozi Noel - 2015.09.14. 16:44[/b][/url]

Pillantása a férfi szájára esik, csendben figyeli szavakat formáló ajkait. Sajátjai azonnal beszédre nyílnak, de végül meleg levegőn kívül más nem hagyja el őket. Válasz helyett csak megrázza fejét, és mikor az auror hellyel kínálja őt, nyegle sóhaj kíséretében rogyik le a székre.
Tenyerét fájós lábára nyomja, de tekintete végig az asztalra dobott tasak és a szemben ülő férfi arca között jár.
- Cyanne megtudja védeni magát - mondja csak úgy, mintha gondolatát nem is Warrennel, hanem egy jó barátjával osztaná meg. - Csak a szívemet kellett volna eltalálnia és vége.
Vállait alig láthatón vonja meg; az az éjszaka már fikarcnyit sem számít. Mindketten épségben megúszták, és bár a tisztás néhány napig még magán viselte heves kamaszküzdelmük nyomait, ők mint ahogy annak előtte, úgy azóta sem beszélnek. Annak előtte és most sincs miről. Őket nem köti össze más, egyedül csak velük született képességük.
- De jól tudom. Következőnek már nem biztos, hogy javítóintézetbe kerülnék.
Most, hogy már nem érzi magát sem feszélyezve, sem fenyegetve, a szemkontaktust könnyebben veszi fel a férfival. Noha nem végig fürkészi a rászegeződő szempárt, ahhoz túlságosan is szégyelli magát - mindenért, amit a valóságban tett és amit csak elképzelni mert -, de zöldjei vissza-visszatalálnak hozzá. Azokban növekvő kíváncsiság sejlik fel. Soha nem fogja kiismerni Warrent.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=518218#post518218][b]Dwayne Warren - 2015.09.14. 20:52[/b][/url]

Mielőtt visszalökné a a fiókot, abból egy zacskó dohánypapírt is szór az asztalára. A fiú szerencsére nem visszakozik, leül a kacatokkal teleszórt asztal túloldalára, bár továbbra is egy halálsoron ballagó összezuhant testtartásával. Dwayne pedig a kelleténél jobban ismeri azt az érzést, ami most a fiút átjárhatja, mi több: részben a jelenlegi helyzetét is.
   -  Mondom. A felelősség a tiéd. Ha eltalálja a szívedet, ahogy mondod, akkor azért őt veszik elő. A csajok nem olyan jó arcok egymással a javítóban, ha pedig odakerül, azért te lennél a hibás. Szóval...
Talán nem kell a szájába rágnia a következtetést, hogy a fiú is megértse: baromság, amit csinál. Ha az ember bármilyen oknál fogva meg akar halni, azt az istenért, tegye csöndben és anélkül, hogy bárkinek kellemetlenséget okozna. A North- lánynak az ég világon semmi köze sincs Ombozi szívfájdalmához, ahogy a takarító személyzetnek sincs, aki felmossa a falra loccsantott szürkeállományt, ha fejbe lőné magát. Meghalni egyedül illik. Úgy helyes.
Ám azt egyáltalán nem boncolgatja, a fiú miért gondolkodik ilyesmin. Számtalanszor találkozott hasonló mondatokkal ugyanis, ez a vonatkozás pedig már nem képes meghatni. Meg szeretnél halni? Tessék, adok egy kést, tedd meg most. Ha nem, akkor meg szedd össze magad, te istenverése és ne rinyálj.
   -  A börtöni férőhely drága - az oregánót a cigipapírra szórja, miközben beszél - De mér' akarsz odakerülni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=519189#post519189][b]Farkas Kamilla - 2015.09.16. 17:03[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=522634#post522634][b]Ombozi Noel - 2015.09.24. 15:19[/b][/url]

Szóval... ja. A dohánypapírral ügyködő aurornak nem kell tovább boncolgatnia egyébként is egyértelmű szavait ahhoz, hogy a mozdulatait csendben figyelő rellonos értse, amit mondani akar. A fiú fürkésző tekintetét Warren arcára vezeti, és noha vele csak a legritkább esetben meri ezt megtenni, most mégis hosszan tartja a szemkontaktust - már, ha a férfi hagyja.
- Nem kísértem többet a sorsom Cyanne-nel - feleli óvatosan, titkon valamiféle köztük meghúzódó határmezsgyék után kutatva. Bár fogalma sincs arról, hogy a szemben ülő, magának való alaknak mit jelent az éjszaka villámaival játszadozó szőke vad, a gyanú - hogy ha Cyanne-nek miatta bántódása esne, ő azt nagyon megemlegetné - felsejlik az agya egy hátsó szegletében, valahol a túlélés érdekében lüktetve zakatoló félelemközpontban.
- Nem akarok odakerülni. Elég volt a javító. Félreért - hangja elhalkul, ahogy ellentmond a férfinak. Szemeit lesüti, a hol elülő, hol felélénkülő feszültség visszatér mellkasába. - Nem lesz következő.
Úgy ígér, mintha ígérni tudna. Úgy beszél, mintha hitelt tudna adni saját szavainak, mintha legbelül nem éppen arra vágyna mindennél jobban, hogy véget vessen az egész átkozott világnak.
Aztán megvonja vállait és felpillant. Van valami, amit már régóta tudni szeretne, de vagy alkalma, vagy mersze nem volt megkérdezni Warrentől. Most viszont épp mindkettővel rendelkezik, így szemeiben szokatlan, kíváncsi fénnyel várja meg, hogy a férfi ránézzen, majd egy apró levegővétel után kérdését hagyja szabadon kitörni rekedtes torkán.
- Kit ölt meg először?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=523888#post523888][b]Tüszőfűi Lilith - 2015.09.26. 15:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=530367#post530367][b]Dwayne Warren - 2015.10.12. 16:03[/b][/url]

Hosszú ideig állja a fiú pillantását, végül ő az, aki először elfordítja a szemét róla, vissza az ujjai közt sodorgatott, piszkos sárga papír felé. Hallgatja a srác elmormogott szavait, az ígéretet, miszerint soha többé nem fog megtörténni ez a kínos eset. Utóbbinál alig észrevehetően szusszan egyet, a szája széle megrándul: Norl sem gondolhatja komolyan, hogy ezt bekajálja tőle.
Ez persze nem hit vagy szimpátia kérdése. Maga Teréz Anya is ülhetne vele szemben azon a kényelmetlen széken, tőle se fogadná el az adott szót, pláne, ha az említett Teréz Anya földtörténeti szempontból elhanyagolható idővel ezelőtt még a világ felégetését ígérte volna neki a Balaton fenekén. Noel számára egész egyszerűen: nem normális. A szó minden, akár nem túl sértő értelmében véve is. Az ilyen emberek ígéretei pedig mindössze annyit érnek, mint egy nagy kupac friss...
A kezei hirtelen állnak meg a mozdulata felénél, mintha a kérdés elektromos impulzusa bénította volna meg. Lejjebb engedi a vállát, úgy tűnik, magában elszámol ötig, mielőtt fölpillantana Noelre.
   -  Kifelé.
A hangja halk és hideg - hideg, akár a hosszú évek óta rohadó tetem, akinek emléke akaratlanul előmászik az agya egy féltve őrzött, elzárt szegletéből.
Hideg, csontos, női kéz fonódik a csuklójára, a hosszú körmök kétségbeesetten kaparásszák a bőrét, próbálva lefejteni a nyakára fonódó ujjait. Végül egy bazalt kockakő fröccsenti az agyállományát a járdára. Akkor nyugodt lesz, csöndes, mintha aludna.  
Dwayne arca épp hogy ismét megrándul, az összesodort szálat elengedi, hogy lepottyanjon az asztalra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=532059#post532059][b]Dwayne Warren - 2015.10.17. 22:27[/b][/url]

A szeme megrebben kissé, ahogy a lány belép a szobába, majd halkan becsukja maga mögött az ajtót, kirekesztve a folyosó kongó zaját. Egy újabb lány. Egy újabb törékeny kislány. Nagyobb összeget tenne rá, hogy ennek is a kiscicáját kell leszednie egy fa tetejéről, vagy az ellopott rúzsát, tamponjait vagy más horrorszámba menő tárgyát kell megtalálnia, amire férfiember még gondolni sem mer... Ijesztő, de egyáltalán nem furcsa mód, mióta a csecsemőkorú fia híre bejárta a kastélyt, akár a bubópestis, sokkal több lány keresi föl, mintha ezáltal már nem félnének tőle annyira.
Pedig valójában nem evett embert azelőtt se.
Ölt, de nem evett.
   -  Hát, ha már úgyis idáig eljöttél...
Tér ki az egyenes válaszadás elől, elbocsátón legyint egyet. Ha a lány kérése vagy problémája irritáló vagy nem rá tartozik, nem átall neki két mondat után leállítani és kitessékelni a szobából. Addig azonban meghallgatja, úgysincs jobb dolga ennél - valahol pedig úgy sejti, a munkaköri leírásának része.
   -  Na mi az? Bántottak?
A kérdést kisvártatva teszi föl, a szeme fürkészőn vándorol a lány arcélére. Nem kell legilimentornak lennie, hogy megérezze rajta vagy a zavarodottság, vagy a félelem édeskés szagát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=532263#post532263][b]Farkas Kamilla - 2015.10.18. 13:53[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=532784#post532784][b]Dwayne Warren - 2015.10.20. 16:26[/b][/url]

Törékeny test. Szőke haj. Zavartól megpirult bőr, akár a vitrinajtó mögé zárt porcelánbabán egy nagymama macskaszagú otthonában.
A szája belső felét rágcsálja, az állkapcsa meg-megfeszül, a szeme pár másodpercig még időzik a lány tekintetén, miután az megszólalt. A vonásaira nemigen tűnnek ki a gondolatai, legfeljebb a szempillája rebben meg kissé, végül félszegen bólint egyet.
Az itt töltött idő alatt nem sokat tanult. Semmit a magyar nyelvről, szokásokról, az iskolai munkáról, egy képességet azonban sikerül kifejlesztenie magában: első, legfeljebb második blikkre megállapítja, ki az, akinek a nyűgjével érdemes foglalkoznia. Tény, hogy a kislányok többsége ügyeletes pszichológusnak nézi és olyasmivel keresi meg, ami inkább Zója területe - ekkor egy határozott és kifejezetten udvariatlan mozdulattal utasítja őket az ajtó felé -, ám vannak, akiknek tényleg az ő segítségére van szüksége. Kevesen... de vannak.
   -  Hát ülj le vagy nem t'om.
Rémesen utálja, ha a feje fölött állnak, vagy az ajtajában tördelik a kezüket, mintha arra számítanak, bármelyik pillanatban menekülniük kell. Pedig valójában talán egyszer... legfeljebb kétszer fordult elő, hogy Dwayne komolyabban megtépett valakit az irodában.
   -  És mesélj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=532986#post532986][b]Ombozi Noel - 2015.10.21. 16:28[/b][/url]

A vigyor beleégett a bőrébe. A siker, az öröm és adrenalin ott motoszkál az ereiben, a vágy pedig, hogy mindezt, amin ma keresztülment, amit látott és érzett, elmondja Warrennek, megfékezhetetlen.
Még csak haza sem üzent, úgy siet a hűvös szélben fel a kastélyba, egészen a második emeleti irodáig, ahol bár többet fél, mint érzi magát megkönnyebbültnek, vagy nyugodtnak, most mégis odahúzza a szíve. El kell mondania Warrennek! Meg kell mutatnia, neki is látnia kell... ha tehetné, megmutatna mindent; vizsgát, tüzet, érzést.
Érkeztét máskor három elegáns koppanás, kopp, kopp, kopp jelzi, ebben a pillanatban viszont félőrültként dörömböl a fán, öklével újra meg újra rávág, hogy jelenléte még véletlenül se maradjon titokban a férfi előtt. Muszáj beszélnie vele.
- Warren! - homlokát az ajtónak döntve kiált be, nyirkos tenyerei a teste mellett tapadnak rá a fafelületre. - Ombozi vagyok, engedjen be!
Izgatott, rekedt hangját visszaverik a régi falak. A folyosók csendesek, sötétek. A festmények alszanak. Egyedül Noel kiabál, hangjával felverve boldog-boldogtalant, élőt, s holtat.
- Engedjen már be... - türelmetlenségében lecsukódó szemekkel suttog maga elé. Szíve a torkában dobog, teste szinte reszket. A benne dolgozó adrenalintól alig kap levegőt. Elnyíló száján át, kapkodva szedi a levegőt. Hirtelen azt sem tudja, boldog-e vagy kétségbeesett. Most, hogy ennek vége, hogyan tovább? Mi lesz vele?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=533080#post533080][b]Dwayne Warren - 2015.10.21. 21:20[/b][/url]

Ma, ha vaddisznóölő sörétes puskával üldözik, akkor sem hajlandó járőrözni. Sőt: a fentebb említett fegyverrel a kastély akármelyik lakóját is kergethetik, akkor sem kel fel az öreg bőrkanapéról, amire fél óvával korábban bevette magát. Tűzörvény és apokalipszis, a Holtak Feltámadása...
Lényegében lesz*rja bármelyiket.
A gumilabdát elgondolkodva forgatja a kezében a Guns 'n Roses lemezének aktuális számára, ami az asztalára állított, öreg rádióból szól, botrányos minőségben. A botfül elvitathatatlan előnye, hogy már nem zavarja a háborút is megjárt szerkezet recsegése és zümmögése.
Kinyújtózik, hogy a dohényzóasztalon álló konzerves dobozba hamuzzon, eleget téve Mina kérésének: ha már dohányzik az ágyban, legalább annyit tegyen meg, hogy azt a legkevésbé tűzveszélyes keretek közt művelje. Ó, hogy mit meg nem tesz ő az elsőszülöttje boldogságáért...
A tulajdon egójának fényezéséből egy zavaró, éles hang pofozza vissza, melyre szabályosan összerezzen a kanapén. Egy hegyi troll kezdi ugyanis kő fejét az asztal fájába püfölni, majd... majd a nevén szólítja őt?
B*szdmeg, Noel.
   -  Mit akarsz cseszdmeg?!
Ingerülten emeli fel a hangját, a pálcáját, ami mellette hever, megemeli kissé, mire a mágikus zár hallhatóan kiold.
   -  Ajánlom, hogy halott legyen vagy lángoljon valaki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=533744#post533744][b]Farkas Kamilla - 2015.10.23. 17:46[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=539218#post539218][b]Bánkúti Izabella - 2015.11.04. 14:40[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=540621#post540621][b]Dwayne Warren - 2015.11.08. 18:53[/b][/url]

Hogy esne rá egy mázsa sz*r arra, aki kitalálta a kötelező fogadó órát.
A ropi billeg a szájában, majd eltűnik, ahogy összerágja egy dagadt angórahörcsög sebességével. A zacskó megcsörren, ő újabbat vesz a szájába, majd lapoz egyet a magazinban, amit már leglább negyvennyolcszor átrágott az elmúlt két és fél órában. Ahogy megszokta, senki sem keresi fel ilyenkor: legfeljebb ötnaponta esik be hozzá valaki, hogy elnyávogja a problémáját, olyasmit, ami pofátlanul nem esik a munkaköri leírása alá, vagy mi több, egy mozdulattal megoldható. Egyre komolyabban érzi, hogy az itteni diákok képtelenek az életük bárminémű vezetésére.
Koppanások az ajtón.
Bingó.
   -  Hát gyere be.
Épp csak annyira emeli meg a hangját, amennyire muszáj, egyébként pedig nem változtat a testhelyzetén: a fal mellett álló bőr kanapén fekszik, tarkója az egyik, keresztve tett bokái a másik karfán, a díszpárna a feje alá gyűrkészve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=540993#post540993][b]Kaszás Lith - 2015.11.09. 18:58[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=545091#post545091][b]Dwayne Warren - 2015.11.19. 15:14[/b][/url]

A magazint a borítójával fölfelé ejti le a mellkasára, ismét a ropik után nyúl, miközben felületesen végignéz a lányon. Első pillantásra egy végtagja sem hiányzik, nem áll ki kés az oldalából, de még egy gonosz átok keléseit sem viseli az arcán... hát akkor mi keresnivalója itt?
   -  Hát akkor Lilith, halljam a kis problémád.
Egykedvűen darálja a mondatát, a szeme visszavándorol az újságra, a ropit a szájába veszi, mint egy mexikói szivart. Csak tudná, hol voltak a magafajták, amikor neki akadt egy kis problémája serdülőkorában, például, mikor a szomszéd farm srácai majdnem agyonverték az erdőben. Akkor bizony nem volt egy defenzor se a közelében, akit a bőgéstől taknyosan megkereshetett volna és aki megoldja helyette a gondjait, erre itt van ő... és pelenkázza ezeket a kis férgeseket.
Apropó pelenkázás, négy napja nem nézett rá a fiára, már ideje lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=545119#post545119][b]Dwayne Warren - 2015.11.19. 15:58[/b][/url]

Tovább rágózik, ezen kívül teljesen mozdulatlanul hallgatja a lány akadozó, bizonytalan beszámolóját. Lehet, hogy egy biztató bólintás, egy elfintorgott mosoly elég lenne ahhoz, hogy megnyugodjon egy cseppet és ne érezze ennyire feszélyezve magát így, a díszpárnával babrálva. Ám tőle senki se reméljen hasonlót.
Na nem mintha érzéketlen lenne, sőt! Épp ugyanannyi megértés és empátia szorult belé, mint bármelyik embertársába, ám ő tudja azt, amit a legtöbben nem: semmit sem segít, ha azonnal babusgatni kezdi a lányt (az Ég óvjon meg minket ettől) és apaként biztosítja róla, minden a legnagyobb rendben lesz. Valójában semmi sem lesz rendben, ezt pedig jobb, ha tudja és átérzi a súlyát. Soha senki se lesz ezen a nyavalyás világon, aki kiáll érte, helyette.
   -  Hmmm-hmmm...
Az állkapcsa megáll, először úgy tűnik, ennyi az, amit hozzátesz Kamilla mondandójához. Másodpercekig a szemébe néz, aztán szólal meg ismét, rekedten.
   -  Boszorkány vagy. Simán meg tudod védeni magad, ha akarod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=545142#post545142][b]Tüszőfűi Lilith - 2015.11.19. 17:08[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=548167#post548167][b]Hollósi M. Karolina - 2015.11.30. 12:46[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=552231#post552231][b]Ombozi Noel - 2015.12.11. 22:20[/b][/url]

Odabentről valami hihetetlenül rossz minőségben szól valami hihetetlenül fura zene, amit így ajtón kívül biztosan nem fog felismerni. Valójában odabentről sem, hiszen még soha nem hallott mugli zenét, egyetlen együttesről sem tud, és ha már itt tartunk, rádiót sem látott. Warren hangját azonban felismeri; a jelenlétének határozottan és szívből örvendő hanglejtését és megszólítását, ó igen, jól ismeri.
Elvigyorodik, majd a zár élesen kattanó hangjára kiegyenesedik, és már löki is be az ajtót, hogy minél hamarabb kiordíthassa magából a jó hírt. Csakhogy bentről a recsegő mugli ketyere még rémesebben szól, mint küszöbön kívül, Warren pedig úgy döglik a kanapén, mintha csak otthon lenne.
Noel megtorpan, keze a kilincsen marad. A férfit körbelengő cigifüstön át, hunyorogva keresi vele a szemkontaktust.
- Az előbb még lángolt az egész hivatal - fájón ráncolt homlokkal dünnyögi, míg pillantása a magnóra vándorol. - Hát ez retek sz*r. Nem hallja, hogy mennyire recseg?
Összehúzott szemöldökökkel csóválja meg a fejét, majd becsukja maga mögött az ajtót, és közelebb lép a gumilabdáját szorongató aurorhoz. Az arcán terpeszkedő vigyor kiszélesedik.
- Átmentem a vizsgán! Bejegyeznek! - a kelleténél hangosabban beszél, hiszen még az ordító zenét is túl kell harsognia. - Az egész szoba lángolt, és gyönyörű volt, fantasztikus és olyan erővel éreztem, Borbála olyan erővel táplálta, amit én még soha nem éreztem... csodálatos volt.
A szemei ragyognak, Warren talán még soha nem látta őt ilyen izgatottnak. A hangja remeg, felemelt kezeivel beszéd közben végig teste mellett kalimpál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=560464#post560464][b]Farkas Kamilla - 2016.01.03. 14:17[/b][/url]

Harag. Leginkább ezzel lehet leírni Kamillát úgy egészében. A haraggal, ami ott van benne akkor is ha alszik, ha nevet, ha épp egy gurkót vág pofon. Most is csupán idő kérdése volt, hogy mikor fojtja be önnön fájdalmát a tiszta dühbe. Nem arról a fajtáról beszélek, amibe beleremegsz és kiabálni kezdesz, amikor képes lennél csupán az elméddel széttörni egy üvegpoharat. Most arról van szó, amelyiktől megszáll a halálos nyugalom, egy pillanatra megáll a kezed a díszpárna simogatásában.
Boszorkány vagy. Simán meg tudod védeni magad, ha akarod. Ez a mondat kellett ahhoz, hogy a szőke felhagyjon a kislányokat megszégyenítő szipogással, és végre ráálljon arra a két szép lábára. Egyetlen szálló másodpercig még nézi a padlót, majd felvonja szemöldökét, szusszan, csak az után pillant a férfire. A szavak ott visszhangoznak a fejében, mint valami fülbemászó zene, amit az ember amúgy utál. Mégis benne van.
- Azt hiszi, nem próbáltam? - hangja halk, és egyre szilárdabb. Elnéz mellette, míg összerakja a gondolatait, majd újra vissza rá.
- Számtalanszor kirobbantottam már a villanykortét, és rátörtem az ablakot, de nem használt semmit. - azt persze nem teszi hozzá, hogy akkoriban ő maga még jobban megijedt, mint az anyja. Aki történetesen bezárta egy sötét lyukba, azzal az utasítással, hogy gondolkodjon el - mégis, min kellett volna eltöprengjen? Természetesen ez csak az után volt, hogy lekevert neki egy akkora pofont, amitől bevérzett a szája.
- És ha jól tudom nem szabad muglik közelében varázsolnunk. - ezt már lényegében csak dacból dünnyögi mellé, miközben visszafordítja figyelmét a párnára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=588615#post588615][b]Vögel Ferdinánd - 2016.04.21. 15:12[/b][/url]

Néhány nappal (pontosabban három nappal, tizenkét órával és harminchárom másodperccel) ezelőtt küldött levelet Dwayne Warren részére, melyben felszólította, hogy másnap pontban délben jelenlen meg a felügyelők számára kirendelt irodában elbeszélgetésre, valamint hozza magával az elmúlt évek defenzori feljegyzéseit. Egyik sem történt meg. A minisztériumi bagoly bontatlan levéllel a lábán tért vissza tegnap reggel, miután valószínűleg egész éjjel az ablaknál szobrozott. Még szerencse, hogy az irodát jelölte meg találkozási pontként, így nem kellett sehova sem feleslegesen elmennie, és zavartalanul folytathatta a munkáját: valamiféle összefüggő, érthető szöveget kihozni abból a jelentésmasszából, melyet a beosztottjai sóztak a nyakába. A Dwayne Warren-kérdést elnapolta.
Mára.
Nem a kedvenc elfoglaltsága a lépcsőzés, és meri remélni, hogy nem is feleslegesen tette meg az utat idáig. Viszont az alapján a készséges hozzáállás alapján, amit eddig a még-soha-meg-nem-jelenő Warrentől látott, nincs sok bizodalma. Magában már előre is húzza a száját, de nincs mit tenni, kénytelen érintkezni a delikvens defenzorral. Vonásai, tartózkodó arckifejezése, feszes tartása, óvatoskodó és egyben kelletlen mozdulatai mind precízek és vonalzóval húzottak, alig látni bennük bármi természetességet, könnyedséget pedig annyit se. Megáll a bejárat előtt, majd kopog. Az egyik varjú jelentette neki, hogy ma Warren visszatért az irodájába, szóval itt kell lennie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=588618#post588618][b]Dwayne Warren - 2016.04.21. 15:30[/b][/url]

   -  Ha leszoknál erről a sz*rról, akkor most nem kéne sírnod, na tessék, ne bőgj már légyszíves...
A cumit, anélkül, hogy egyáltalán leporolná, visszanyomja a könnyes szemű másodszülöttje szájába, aki az így létrejött hangtompításnak köszönhetően alábbhagy a hisztivel. Dwayne felkászálódik a földről, leporolja a térdét - mert hogy ilyenkor kénytelen manuálisan kipiszkálni azokat a cuccokat, amiket Sean a kanapé alá hajigál, a mágikus módszertől torka szakadtából bömbölni kezd -, a cigarettát, amit a bőr kanapé szélén hagyott, visszaveszi a szájába.
Visszasétál az asztalához, miniatűr hasonmása pedig követi, akár egy hüppögő, meg-megrázkódó árnyék. Figyelmetlenebb pillanataiban megesett már, hogy egyszerűen felrúgta, mint egy kerti törpét - a dologból persze oltári sírás lett, de mivel a kölyök mindig megúszta nyolc napon túl gyógyuló sérülések nélkül, az incidensekről azóta is mélyen hallgat.
Késve ismeri föl a hangot, hogy kopogtatnak. Elnéz Alexander asztala felé, mintha abban reménykedne, a férfi előpattan az egyik fiúkból és ajtót nyit, ám akármennyire koncentrál rá, a kollégája nem siet a segítségére. Így kénytelen ő kihúzni a kezét a hátizsákból, amibe épp az asztalon pakolászott, hogy intsen az ajtó felé, ami ettől engedelmesen kinyílik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=588620#post588620][b]Vögel Ferdinánd - 2016.04.21. 15:49[/b][/url]

Több észrevétele is van, már akkor, amikor belép az irodába. Egyrészt majdhogynem vonalat lehet húzni a helyiség két fele között, még így, elsőre is könnyű megállapítani, hogy ér véget az egyik, hol kezdődik a másik. És nem csak azért, mert szabályosan fele-fele arányban osztozkodnak.
A másik az, hogy helyesek voltak az értesülései, mely szerint Warren egy gyerekkel érkezett ide. Egy olyan gyerekkel, akinek egészen biztosan nem kért engedélyt a szülőpáros egyik tagja sem az itt tartózkodáshoz. Pedig kár feltételezni, hogy a fiatal kor miatt kivételt képezne. Kedvetlen szájhúzását elnyomva lép beljebb, majd hajtja be maga mögött az ajtót.
- Üdvözlöm, Vögel Ferdinánd vagyok, a Boszorkány- és Varázsló Megfigyelő Szakosztály alkalmazásában tartózkodom az intézményben. Meg sem próbál viszont úgy tenni, mintha nem tudná Warren kilétét, vagy szükséges lenne egy bemutatkozás. Próbálja kizárni a fiatal gyerek (számára rendkívül) irritáló totyogását, mocorgását, a cumival kiadott cuppogó hangjait. Jó ég, hogy tényleg mennyire utálja a gyerekeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=588622#post588622][b]Dwayne Warren - 2016.04.21. 15:58[/b][/url]

Az ajtó kinyílik, ő pedig irdatlanul rácsodálkozik az érkezőre - ennek azonban egy erősebb szusszanással adja jelét mindössze, amivel némileg több füst távozik az atmoszférába. Leginkább valamelyik gyerekre számított, ők szoktak ilyen irreális időpontokban - délután kettőkor - megjelenni nála, hogy hülyeségekről panaszkodjanak és még nagyobb hülyeségeket kérjenek.
Nyilván, pláne a tegnapi üzenetet követően, aminek épp csak a feladóját olvasta le, mielőtt a madárra csapta volna a hálószobája ajtaját, számíthatott volna a látogatásra. De persze nem tette. Különben ma inkább otthon maradt volna.
A bemutatkozásra megemeli a szemöldökét, az asztalán lévő halom papír egy részét belesöpri a hátizsákjába. A cigaretta megbillen a szájában, Sean belebambulva az imént érkezett férfi látványába, egész egyszerűen nekisétál az apja lábának. Amitől a cumi ismét kiesik a szájából, a gyerek pedig ismét sírni kezd.
   -  Eeeeegen?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=591583#post591583][b]Vögel Ferdinánd - 2016.05.03. 21:51[/b][/url]

Valahogy érezte, hogy előkészített defenzori bejegyzéseket nem fog itt találni, de hogy egy gyereket... Megregulázza undorba csapó arcizmait, így sikerül megállni a fintort, ami nagyon szeretne pedig kiköltözni az arcára, és addig-addig kempelni ott, míg az egész világ tudtára nem adja, hogy semmi kedve az ittléthez.
De nem teszi. Majd az iroda magányában, legfeljebb. Helyette beljebb sétál a szobában.
- Kirendelt figyelőként szeretném kikérni az elmúlt évek defenzori intézkedéseiről szóló jelentéseket és feljegyzéseket. Nagyban hozzájárulnának a minisztérium munkájához az azokban álló adatok.
A gyermek síró hangjára minden irritáltsága egyetlen pulzáló szívként húzódik össze benne, mint egy dühödt macska, ami felpúpozza a hátát. Az érzés abban az egyszerű mozdulatban kulminál, mellyel feltolja orrnyergén a szemüvegét.
- Nem emlékszem, hogy aláírunk volna engedélyt a gyermekének itt tartózkodását illetően.