31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Karsa B. Bálint
INAKTÍV


Önmaga legnagyobb paródiája, egy bögre kávéval.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 140
Írta: 2014. november 11. 23:47 | Link

Drné. Mácsai

Az unalom olyan, mint egy kiszámíthatatlanul jött párkapcsolat az életedbe, ami pont annyira volt váratlan ahhoz, hogy a hátad közepére se kívánd, és pont annyira volt váratlan, minthogy reggel bagoly suhogásra ébredj, mert levelet kaptál egy olyantól, akit szó szerint tényleg a hátad közepére sem kívánsz. Dr. Nádori Páltól. Az, hogy honnan tudja a tartózkodási helyemet, meg sem érint. Az, hogy hogy merészel írni, az már inkább megérint. De nem használtam el a káromkodásokat kimondásra, helyette bekaptam öt vicodint sorban egymás után, aztán felöltöztem, fogtam a levelet, és felsétáltam vagyis éppen sétálok a kastélybeli pszichológusi irodába. Dr. Mácsai Zójához. Állítólag ismerik egymást, én pedig ennek úgy örülök, mint a leszáradt brokkoli az útszélén. Meg egyáltalán, minek kerülök én a képbe? Dr. Nádori Pál mindig is egy idióta volt, de most már kezelhetetlenül szaladgál ostoba, ezeréves tettekkel a világban, le kéne sokkolóval állítani, amíg nem késő, én mondom. Igen, én. Pont én. Követni sem lehet az összefüggéseit, érteni sem lehet a mondatait, a gondolatai meg már nem is gondolatok, hanem valami földönkívüli luftballon halmazok. Azt kéri, mintha ezeréves barátok lennénk, mintha nem körülbelül tizenöt évvel ezelőtt szöktem volna el tőle és azóta nem is beszélve egymással, szóval azt kéri, nézzem meg Dr. Mácsai Zóját és írjam meg neki, hogy mit tapasztaltam. Nem értem ezt az embert. Mondjuk magamat sem értem, hogy miért teszem meg ezt, és miért vagyok már az ajtó előtt, de magamról legalább papírom van róla, hogy egy érthetetlen, beszámíthatatlan őrült vagyok. Na de neki mi a mentsége? Neki papírja van róla, hogy egy kitűnő emberismerő és minden helyzetben reálisan megfigyelő - döntő szakember: vagyis ezért kapta a diplomáját, hogy ez legyen, aztán... aztán az más kérdés, hogy szerintem mindenkit átvágott az egyetemen, meg az államvizsgán, ez most lényegtelen is, meg amúgy is. Jó ötlet volt ez az öt vicodin, egészen nyugodt vagyok tőle, mintha szárnyalnék és mégis egy óceán mélyén lennék a víz alatt. Mennyei.
Jajj.
kopp-kopp, kopp-kopp.
Azt, hogy mit fogok mondani, rejtély, nem is töprengtem el ezen, hiszen azzal mégsem kezdhetem a monológomat, hogy "Hello, Dr. Nádori Pál küldött, hogy nyomozzak kicsit utánad. Ugye nem bánod? Köszi!" Talán őrültnek tetetem magam, akinek kizénagyon szüksége van egy pszichológusra. Az úgyis megy. Mármint az őrült-szerep.
kopp-kopp, kopp-kopp.
Utoljára módosította:Karsa B. Bálint, 2014. november 11. 23:51
Hozzászólásai ebben a témában


http://ask.fm/muveszkavezo



'If I were gay—and I’m not gay yet, maybe one day—but if I were gay, I’d like to see movies where homosexuality isn’t always a problem.'
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 12. 11:53 | Link

Bálint

Ma egy új diák fog jönni hozzá, üdítő változatosság, tud lenni, ha a megszokott problémák közé új is jön. Van egy kislány, akivel hetek óta nem csinálnak mást, csak gyöngyöt fűznek. A tanárok szerint túl visszahúzódó, ezért küldték hozzá. Érzi ő is, hogy beszélne valamiről, de időt kell neki adnia. Ezen gondolkozva ballag vissza óra után a rendelőbe. Mára végzett a tanítással, tanársegédét Szaffit is hagyni kell, hogy érvényesüljön. Elfordítja a kulcsot, majd csak visszacsukja, elvégre hamarosan jön a fiú.  
Az első cselekedete, hogy a cipőjét lerúgja, nem egészséges, ha egész nap magassarkúban mászkál. A cuccait az asztalra halmozza a belső szobába, majd a kávéfőzőhöz lépve feltesz egy nagyobb adagot a megrúnázott csodába. Imádja a frissen főtt kávé illatát. Az órára pillant, még tíz perce van, így kitárja az ablakot, hogy kicsit átszellőzzön a helyiség, amíg a mosdóban van, hogy megigazítsa a haját, a sminkjét, fogat mosson. Imádja a kávét, de utálja, hogy a fogait sárgítani akarja. A rúzsát újra felkenve állapítja meg, hogy lassan újat kell vennie belőle. Imádja ezt az árnyalatot.
Kilépve a kávéfőzőhöz lép, mindjárt kész, így elővesz két bögrét, cukrot, mézet, tejet, édesítőt. Nem tudja, hogy a fiú iszik-e kávét, és ha igen, akkor hogyan. A kopogásra figyel fel legközelebb, teljesen elbambult a lefolyó kávé nézése közben. Az ajtóhoz sétál, visszaveszi a cipőjét és kinyitja az ajtót.
- Üdvözlöm, Mácsai Zója vagyok, fáradjon beljebb.
Kedves mosollyal tárja szélesre az ajtót előtte. És akkor érzi meg, hogy az ablak nyitva maradt.
- Helyezze magát kényelembe, kávét adhatok?
Érdeklődik, miközben az ablakhoz lép, hogy becsukja. Ma viszonylag kellemes idő van, jól esik beengedni még egy kis meleget. Mostanában az idő se tudja, hogy mit csinál, nem normális, de ezeket a pillanatokat kifejezetten élvezi. Elfordítva a kilincset lép vissza a főzőhöz, hogy kikapcsolja. Ha a fiú kér, neki is tölt, és gyorsan a sajátját is megcsinálja, tejjel, mézzel, egy kis karácsonyi keverékkel. Hiába van még messze a karácsony, több, mint egy hónap kell még hozzá, már most érzi a hangulatot, és bizony elgondolkozott azon, hogy a rendelőt is ünnepiesíteni kell majd.

Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium