34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mihael Gérard Saint-Venant
Független varázsló


XV. - Az Ördög
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2014. február 14. 14:28 | Link

Noel
-R.I.P. hegedű-

  Allergia. Most már kijelenthető, hogy allergiában szenved, ami a hegedűket illeti. Ezek a koszos, szemét, mocskos hangszerek az idegeire mennek. Brutálisan. A melodimágiás tanár előtt még nem fejtette ki részletekbe menően, mi a véleménye a vonós agyi terrorról, de ha eléggé felszívja magát egy napon, talán kiselőadást tart még egy óra keretén belül a témával kapcsolatban. Addig még kitalálja, hogyan kell túlélni a felbőszült melodimágiásokat anélkül, hogy két lábon járó salátaagyúvá ne fejlesszék a véleményéért.
 Mi történik akkor, ha egy szó szerinti őrülttel laksz együtt? Jó, persze, ma reggel tükörbe is nézett, de ettől függetlenül. Ha ez az őrült még számos hegedűvel is rendelkezik, akkor ez már önmagában felhívás keringőre. Miután a múltkor Axelt olyan jól megfuttatta a hegedűjéért, most kitalálta, hogy Noel vinnyogós istencsapására is ráfér egy újramodellezés. Kihasználta hát, hogy a másik valószínűleg fennakadt valahol egy párkányon vagy szekrényajtón, fán, valamin, és nem volt a szobában, majd lenyúlta az egyik mezei hegedűjét. Csak úgy. Mert ki a halál akadályozza meg? Na ugye. A prefektusok már úgyis ilyen katatóniás állapotot súrolnak, mióta együtt laknak vele, Noellel meg azzal a harmadik nyúllal a halpiacról, Mátéval. Na az se százas teljesen.
 Fütyörészve halad a folyosón, fél keze zsebre vágva, másikban ott a fentebb nevezett mezei hegedű... ami éppen végigszánkázik a falon nyöszörgő hangok kíséretében. Szívfájdító szólammal könyörög segítségért az összes körzeti zenekedvelőnél, de úgy fest, senki nincs itt, hogy megmentse a darabkáit. Amint a szemét disznó, aki elbitorolta, az egykori pszichológus rendelője elé ér vele, függőlegesbe állítja, és nemsokára már egy jól irányzott ragasztó bűbájnak köszönhetően keresztbe feltapasztja az ajtóra látványosságként.
- Príma. Noelnek majd szólok rólad.... jövőre. Úgysem fog az hiányolni. - Még megpaskolja egyszer egy sötét vigyorral a hegedűt, aztán megfordul és elindul tovább a folyosón, mielőtt valami minden lében húsz kanál prefektus vagy tanár ide csörtet megnézni és méltatni a művészi érzékét.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2014. február 14. 15:11
Hozzászólásai ebben a témában

Noel Rainsworth
INAKTÍV


cheap freakshow
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 1258
Írta: 2014. február 14. 16:03 | Link

R.I.P. Misi

Az ágy alatt hagyta, ebben száz százalékig biztos, de most legfeljebb ragadozóméretű pormacskák szemeztek vele az említett helyről - és egy üresen tátongó tok, a szoba sarkába lökve. Hegedű sehol...
Ez volt tulajdonképpen az első értékes dolog - a pálcája után -, amit a saját megkeresett pénzéből vett, így lényegében duplán fontos volt a számára, inkább szentimentális okokból, mint ténylegesen az anyagiak miatt. Alapvetően nem is tartotta a szobában, pontosan ezért, ami most történt; semmi olyat nem hagyott elöl, aminek az elvesztését bánná, hegedűt meg főleg nem, mert továbbra is kitartott amellett, hogy titkolja a melodimágus képességeit, ezt pedig úgy volt a legkönnyebb, ha nem látták hangszerrel a kezében. Még a végén valakiben felmerülne a kérdés, hogy mégis hogyan tanult meg egy év alatt így játszani.
Az egyetlen ok, amiért most mégis kénytelen volt otthagyni, az volt, hogy hírét vette, a húgát néhány idióta bántja az előkészítőben, úgyhogy ideálisnak látta a pillanatot, hogy bemutassa egy-két tízéves kis gyökérnek az elbűvölő mosolyt, amit sebhelye kölcsönzött neki. Meg se kell szólalnia mellé, és a tanárok sem kifogásolhatnak semmit - szegény, szerencsétlen tinédzser fiú nem tehet róla, hogy ijesztően néz ki. Nem hát. Fáj is az áldottjó lelkének.
Nem volt távol húsz percig se, de mire visszajött, a hangszernek tokostul-vonóstul nyoma veszett. Az. Ő. Hegedűjének.
Kérdőre vonja a klubhelyiség festményét, aki - lévén Noel valaha prefektus volt, mielőtt még mindenki rájött volna, ez mennyire nevetséges ötlet - egész készségesen segít, vagy legalábbis önmagához képest, és néhány további portré, valamint egy szellem bevonásával az egyenletbe, meg is tudta, merre tart kedves szobatársa, innentől kezdve pedig csak azt a szörnyű hangot kell követnie, amit szerencsétlen, megkínzott hegedű produkál. Komolyan, szinte fizikai fájdalmat okoz számára, hogy ennek fültanúja, és ha épp nem a bosszún járna az agya, meg is borzongana, de most épp azon munkálkodik, hogy beérje a másikat - és mivel az szépen, komótosan gyilkolja épp Noel egyik legértékesebb tulajdonát, a fiúnak talán van is esélye beérni, még mielőtt valami visszafordíthatatlant tesz a másik.
Felkap egy cserepesvirágot az egyik ablakpárkányról, némi sztoikus sajnálattal a szemében vizslatva a hippiszínre festett porcelánt. Igen, tökéletes lesz.
Két további sarkot kell csak megtennie futólépésben, hogy beérje a másikat, aki épp azzal foglalatoskodik, hogy felszerelje szerencsétlen megkínzott hangszert az ajtóra, és ha volt is bármiféle hajlandóság Noelben a tárgyalásra, ez a látvány igen gyorsan elfeledtette vele a békés problémamegoldás fontosságát.
Mindenféle figyelmeztetés nélkül megküldi a cserepet, Misi tarkóját célozva, elvégre nincs is jobb altató ennél az új készítménynél, amelyet a köznyelv csak "ibolya cseréppel" néven emleget, de ennél valami hangzatosabb címmel fognak eladni.
Hogy sokkal sportszerűbb lett volna, ha megvárja, hogy a másik szemben álljon vele és felkészüljön a küzdelemre? Ahhoz egy kicsit nagyobb gerincet kellene növesztenie, hogy érdekelje...ha pedig támadása sikeres, azt is bemutatja, mi a hangszergyilkosság ára.
 - Jaj, megcsúszott a kezem... - jegyzi meg.
Utoljára módosította:Noel Rainsworth, 2014. február 14. 16:04
Hozzászólásai ebben a témában

Mihael Gérard Saint-Venant
Független varázsló


XV. - Az Ördög
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2014. február 25. 05:37 | Link

Hell is waiting for you - Noel

Mint aki jól végezte dolgát, még utoljára megszemléli a zseniális művészi kompozíciót (minimum könnyeket csal a szembe! ), magában még elnevezi mondjuk „Halál a vonókra” címen és irányba állva megindul tovább a folyosón. Igen ám, csak hogy alacsonyan szállnak újabban a cserepes virágok. Nagyon ízesen érzékelteti ezt az a tény is, hogy egy pont a tarkójába vágódik be. Hova tovább, szabályos kilencven fokos szögben hajol meg a fal felé tőle precíz japán meghajlást bemutatva! Hangsúlyozandó, hogy a fal roppantul megtisztelve kell érezze magát, mert ilyen szögben történő meghajlást csakis nagggyon nagy tiszteletnek örvendő személyek érdemelnek ki. Vagy épületi elemek. Mint a nevezett fal. Bizony, hosszú történelmet regélhetnénk csodás rücskösségéről, a felhasznált anyagok minőségéről, a bűbájokról, melyekkel lekezelték, vagy éppen a megannyi rovarról, akik Ágyugolyó Futamokat szerveztek rajta (tényleg?) . Ám ez mind belefér egy kétezer oldalas hősi eposzba, amit majd valaha valaki megír, ha a végőrület határán mozogna. Ő speciel csak csókot lopott a minőségi falfestéktől és legmélyebb szívfájdalmára az tett rá visszasmárolni! Kész, passz, vége az életének, megy és akasztja magát az első szemöldökfára, amit fellel.
Áhh, hogy ez nem a Valentin napi részleg? Elnézést, folytassuk akkor ott, hogy megfejelte a falat hála az „ibolya cseréppel” nevű különleges altatónak. Valami gond lehet a szervezetével, ugyanis alvás helyett csillagokat kezd látni, Oriont, Nagy Medvét, Kis szekeret, Közepes Rinocéroszt, Kígyót meg Hippi Békát... Áhh, ez egy üvegcserép volt, aha. A nyakát melengető valami bizonyára egy üvegdarab csóknyoma lehet. Hányszor megmondta már a szeretőinek, hogy ne szívják ki a nyakát, mert foltja marad, azistenit!
Lassan, rezignált mosollyal az arcán felemeli jobbját és nekitámasztja a falnak. Ezt követően valahogy kinyomja testét, hogy az függőlegesen álljon éééés elkezd megfordulni. Jééé, hát nem Noel az?
- Pedig hányszor elmondtuk neked, hogy ne krémezd a patáid pluszba, mert nem szívja be a bőröd, bahh! – Drámaiain megcsóválná a fejét, de a fintorgás és a vércsík (csak felületi sérülést szenvedett el) megakadályozzák a maradéktalan gúnyalakítás beteljesítésében.
- Nézd már, az nem egy hegedű véletlenül? – Avagy milyen az, amikor egy beteges ember nem bírja befogni a nagy pofáját. Hát ilyen. Húzd alá, hogy kicsináltál egy nagy értékű hangszert, úúúgy kell, gratulálok, idiotizmusból olimpiát nyernél, drága csillagom, csak meg ne erőltesd magad és a szép pofid. Hány Noelt is látsz? Kettőt? Nehogy dupla pofont kapj a végére.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2014. február 25. 13:36
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium