A kapu hatalmas szárnyai egy erőteljes dörrenéssel nyílnak ki, mely egy kis előtérbe vezet, ahol bal oldalt a kviddicskupa, jobb oldalt pedig a házkupa található egy mágikus üveg alatt, hogy akinek nem tiszte ne is nyúlkálhasson hozzá csak úgy. Előre tekintve egy hosszú lépcsősor vár, oldalán csak az ősöreg köveket láthatod, hiszen itt festménnyel nem kaptak helyet. Ahogy felérsz és jobbra pillantasz, hatalmas homokórák húzódnak a fal mentén, melyek az aktuális állást mutatják. A házak fő színeiben pompázó kövek (piros, sárga, kék, zöld) a szerzett pontokat, míg a társ színek (bronz, ezüst, arany, fekete) felül a még meg nem szerzett pontokat jelzik. Minden szerzett pont után a lehulló kő színe megváltozik. Felettük hatalmas zászlókon a ház címerek találhatóak. Ezzel a fallal átellenben nyílik a trófeaterem, mely átmenetileg lezárt rész, melyet a diákok egyelőre semmilyen körülmények között sem bolygathatnak meg. Ezen kétszárnyú sötét ajtó mellett érdemes mindig megállni, hiszen a különféle hirdetmények, falulátogatási időpontok itt találhatóak, valamint ha az órarendben valami változás történik azt is itt ismerhetitek meg. A falszakasz végéről indul a nyugati szárny folyosója. A lépcsővel szemben pedig a nagyterembe juthattok (akkor is ott kéne lennie). Ha felpillantunk a magas mennyezetre olyan freskókat láthatunk, melyek az iskola történetének egy-egy momentumát ábrázolják, időrendi sorrendben, míg az üresen hagyott részeken a falakat tetőtől talpig cseverésző festményalakok töltik meg, melyek közül ha jobban megfigyeljük ide inkább a tudományokban jártasabb elmék kerültek. A faliújságtól nem messze áll a tömör fából készült, nagyjából derékig érő adománygyűjtő lába. A tetejét felnyitva belehelyezheted azt, amit jótékony célra szánsz, legyen az ruhadarab, játék, esetleg könyv, vagy bármilyen holmi, ami még használható, de neked nincsen már rá szükséged. Attól ne félj, hogy esetleg túl nagy a tárgy, amit bele akarsz rakni! Tértágító bűbájjal látták el a ládát. Szóval ne aggódj, minden belefér! Kivéve, ha akarva-akaratlanul kukának nézed és szemetet dobsz bele. Azt a láda kiköpi magából és nagy valószínűséggel jól tarkón is talál.
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2017. szeptember 29. 21:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=704349#post704349][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2017.09.29. 21:29[/b][/url] Navine unikornis Már járt egyszer-kétszer, amikor Kirillnek volt valami dolga erre. Ilyenkor általában itt a csarnokban megvárta, esetleg beleshetett a rellon falai közé. Persze csak vigyázva, mivel az ottaniak elég durvák és veszélyeseknek tűntek. Na nem mindtha nem szerzett volna így is egy-két barátot, de azért nem tűnt valami biztonságosnak. Viszont fogalma sem volt róla, hogy merre induljon el a sárgák háza felé. Megkérdezhetett volna valakit, aki éppen arra járt, de félt, hogy majd kineveti. Még arra is volt esély, hogy egy rellonost talál meg, és ő viccből elvezeti valami másik helyre. Biztosabbnak tűnt ott maradni. Tervei szerint inkább megvárt volna egy tanárt, vagy prefektust, és tőle megkérdezi. Még mindig biztosabbnak tűnt így. Igazából jobb lett volna, ha még reggel útbaigazítást kér Kirilltől, de akkor a vágy, hogy végre a nagy iskolába jöhessen, teljesen elnyomta a fiú eszét. Hát így várakozott ő a fal mellett toporogva, gondolkodva, hogy vajon mi is legyen a következő lépése.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2017. szeptember 29. 21:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=704364#post704364][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2017.09.29. 21:58[/b][/url] Navine unikornis Ott toporgott egyik lábáról a másikra, az agyában a gondolatok csak úgy cikáztak, amikor valami hongra lett figyelmes. Rögtön odakapta a fejét, mire egy unikornist pillantott meg. Először el sem akarta hinni. Nagy, kék szemeit végigfutatta az állaton, és közben azon gondolkodott, hogy vajon álmodik-e. - Szia - köszönt neki szégyenlősem,, ami egyáltalán nem a fiúra vallott. Azt saját vallása szerint testvére erényeihez sorolta inkább. - Márton vagyok - mutatkozott be, hiszen úgy tanították neki, hogy így illik. Teljesen mindegy, kivel van dolgod, az az első, hogy bemutatkoztok. - A navinét keresem. Most kerültem a suliba - jelentette ki a paci kérdésére. Valószínűleg Kirill most megrótta volna, hiszen szóba elegyedett egy idegennel, de valamiért Márton úgy gondolta, hogy ez a törvény nem vonaltkozik állatokra, és mágikus lényekre. Az pedig még az unikornis mellett slt, hogy az iskolán belül voltak. Ott azért sokkal kevesebb az esélye egy gyerekrablásnak, vagy bármi másnak. Pláne addig, amíg a szülei nem jönnek érte. Mert fognak. Ebben biztos volt. - Nagyon szép sörényed van. Megsimogathatom? - kérdezte meg a fiú, hiszen amióta meglátta a különleges állatot, a szarvára és a sörényére tudott csak gondolni, és hogy milyen lehet a tapintása.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2017. október 2. 00:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=704640#post704640][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2017.10.02. 00:16[/b][/url] Navine unikornis A fiú szinte látta, ahogy az unikornis agytekervényi elkezdenek mozogni, és végül a keresés találatra lel. Márton megrökönyödve, és kacarászva figyelte, ahogy a paci szemöldöke kifut a helyéről. Mulatságos volt, mint ahogy a mesék amelyeket Kirillel szokott nézni. Jó érzés volt végre olyannal szóba elegyedni az iskola falai között, aki ilyen segítőkész, és kedves. Még ha az nem is egy ember. Ezért - és saját indokokból is - a fiú rögtön felajánlotta, hogy megsimogatja a lényt, ha kell. Hiszen az a sörény ilyen puhának és varázslatosnak tűnt, mintha minden hajfürt egy-egy szirén lenne, és dalával hívná a fiút arra, hogy simogassa meg. Kezecskéi először remegve érintették meg a paci nyakát, és óvatos mozdulattal kezdte lehúzni a kezét. Aztán amikor észrevette, hogy ez milyen jó érzés, egy boldog mosollyal folytatta a műveletet, egyre inkább beleélve magát a helyzetbe. - Most kezdem az elsőt, igen. De már jártam itt korábban. Csak nem a navine felé - ismerte be a fiú. Pedig, ha korábban megtette volna, most nem lenne ekkora slamasztikában. Másfelől viszont nem is találkozhatott volna az unikornissal. - Nem régóta, talán tíz perce - továbbra is a sörényt simogatta. Egyszerűen nem tudott betelni vele. - Mond csak, hogy hívnak? - kérdezte. - Vagy szólítsalak egyszerűen Sir Selymesnek? - kérdezte kacarészva a saját kitalált viccén.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka-Ramholcz Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2017. október 13. 17:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=705565#post705565][b]Csonka-Ramholcz Zsombor - 2017.10.13. 17:09[/b][/url] Navine unikornis Márton szinte észre sem vette, hogy mennyire jár az idő, csak amikor a lovacska megemlítette. Ekkor odakapta a fejét az ablak irányába, és tényleg. Kint már a napocska a horizonton is átbukott, és vörös fénybe füröztette az eget. Gyönyörű volt, de mégis baljóslatú a fiú számára. Nem szerette az estét, bár ő maga nem tudta megmondani, hogy miért. Valamiért csak rossz érzés kerítette hatalmába. Meg lehet az is jelent valamit, hogy reggelente mindig a szekrényből mászik elő. Talán éjszaka alvajár, vagy valami hasonló, mert amikor lefekszik akkor ágyban van, amikor meg felkel, akkor nem. - Tudod, eddig te vagy a kedvenc uniornisom. Igaz, még egyel sem találkoztam eddig, de te máris a kedvencem lettél - bólogatott hevesen, hogy ezzel is erősítse az előbbi mondatát. Mert minden egyes szót komolyan gondolt ám. - Lehet, hogy el kéne. De én nem tudom merre - nézett szét újra tanácstalanul, mint a találkozásuk elején. Remélete, hogy a paci majd kiötli, hogy ezek szerint akkor neki kéne mutatnia az utat. Ha pedig ez megtörténik, biztosan követni fogja őt, s közben kezét egy pillanatra sem veszi le a selymes bundáról. Menet közben pedig azon kezdett el morfondírozni, hogy vajon milyen lehet a paci hátára felülni. Biztos ráhagyolna a nyakára, hogy minél több porcikája érintse a puha kis szőrét. - Te hogy kerültél az iskola falai közé? - kérdezett rá, hogy menet közben is elüssék az időt egy kis csevejjel azért.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2020. október 31. 17:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=820461#post820461][b]Csonka Zsombor - 2020.10.31. 17:15[/b][/url] Ketten a sötétben Megoldjuk, hidd el Már bőven naplemente után volt, az összes diák visszavonult már a klubhelyiségekbe, és ott folytatták a csacsogást az iskoláról, barátokról és mindenről, amiről a normális tinédzserek beszélni szoktak. Azonban Zsombornak ma este sem volt kedve a sárgák között ülni és hallgatni a vicces történeteket, amelyeket mesélnek, vagy éppen együtt inni egy forró teát. Ez inkább azon közé az esték közé tartozott, amelyeket csak magányosan, zenét hallgatva volt képes túlélni. Agyában a gondolatok újra és újra őrületbe kergették. Arról nem is beszélve, hogy most még több minden adódott, mint eddig. Nagy dolgokra készült. De előtte kellett egy terv. Így kisurrant a főkapun, mielőtt Tánya észrevette volna – a nő beosztása éppen valahol a Navine klubhelyiségében hevert, amikor órák között átment rajta, onnan tudta ki elől kell elbújni. Órákon keresztül sétálgatott az udvaron, legtöbbször valamelyik fa árnyékában elbújva. Éppen a hatodik körénél tartott, amikor meglátta az ajtó nyitódását. Először megijedve az egyik törzs mögé bújt be, füléből azonnal kikapva a készüléket, hogy ha közeledő lépteket vél felfedezni, azonnal reagálhasson. De helyette nehéz lélegzetvétel halk nesze szűrődött csak felé. Ismerős volt. Érezte, ahogy mellkasa a hanggal együtt kezd el fel-le járni, mintha csak ő is átélné a rohamot. Kilépett az árnyékból, és sűrű, gyors léptekkel gyorsan a lány mellett termett. – Húzd ki magad – helyezte egyik karját a lány hátára, másikat a vállára, hogy ezáltal kényszerítse rá, hogy felálljon a görnyedésből. – Nézz rám – állt elé, lehajolva a lány szintjére. – Gyere, számolj velem együtt. Figyelj – mutatta fel mutatóujját a lány arca elé. – Egy, kettő – kezdte lassan, és adta hozzá ujjait, és várta, hogy a lány is becsatlakozzon. – Gyerünk, nem hallom – ösztökélte újra a lányt, továbbra is komolyan a szemeibe nézve. Mély barnái nyugalmat sugároztak, míg testtartása kicsit feszült volt. Ismerte a pánikroham összes kezelését és tünetét. Neki is nem egyszer gyűlt meg vele a baja. Arról nem is beszélve, hogy az ELMÉben ezer meg egy ilyennel küzdő beteg volt.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2020. november 16. 01:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=821378#post821378][b]Csonka Zsombor - 2020.11.16. 01:22[/b][/url] Ketten a sötétben Megoldjuk, hidd el Furcsa jelenség ez a pánikroham. A legéletidegenebb pillanatokban csap le ránk, és olyan erővel söpör végig rajtunk, amelyet még sose tapasztaltunk. Beleremegnek a csontjaink és izmaink, ajkaink lilává változnak, mint egy halott emberé. Tán élet és nemlét között is lebegünk, ha nem, akkor is minimum úgy rezeg bennünk. Ahogy Zsombor újra látta a jeleket, úgy önti el a rosszullét egy pillanat alatt. Szája kiszáradt, és a légzése is nehézkessé vált. Tekintete egy pillanatra csak ugyan, de valami egészen komorba fordult. Kicsit megcsapkodta saját combját, hogy észhez térjen. Itt most nem róla volt szó, hanem egy másik emberről. Valakiről, aki jobban szenvedett nála. Aki még gyengébb, és nem tudja kezelni a kieséseit. Addig számolt és igyekezett a lányt is arra bírni, amíg nem látta, hogy képes lett egy pontra fókuszálni. Az ujjaira. Még akkor sem hagyta abba, hozzáadott még jó néhányat, mire úgy ítélte meg, hogy az ismeretlen tekintete eléggé kitisztult ahhoz, hogy elhiggye, innen már képes lesz visszatérni hozzá. Rögtön kibújt kabátjából. - Gyere, ez így nem lesz jó - ingatta a fejét, és óvatosan felhúzta a lány háta mögé csúsztatta kezét, hogy azzal megemelje picit, és alácsúsztassa a meleg anyagot, majd visszafektette. Elől még kicsit megigazgatta, hogy amennyire lehet fedje a lányt, aztán csak leült mellé a vizes fűbe. Hagyta, hogy újra energiát vegyen magához. Hogy teljesen kitisztuljon a világ. Tudta, hogy ha kell, akár fél órát is vár. Vagy egy kicsit többet. Azon túl pedig képes lett volna a két karjában visszavinni a lányt az épületbe. De még várt ezzel a tervvel. Hátha a levegő jobbat tesz neki.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|
Csonka Zsombor Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
Csupa haszon offline RPG hsz: 450 Összes hsz: 1331
|
Írta: 2021. január 29. 23:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=825479#post825479][b]Csonka Zsombor - 2021.01.29. 23:51[/b][/url] Ketten a sötétben Megoldjuk, hidd el A hideg lassan kezdett a bőre alá kúszni, mint valami furcsa méreg. Egyre feljebb, minél közelebb kúszva a szívéhez. Az azonban már túl erős volt az elmúlt évek megmérettetései után. A benne lévő melegséget pedig csak még inkább megerősítette Fanni egyetlen szava. Azzal, hogy nem adta fel. Hogy visszatért hozzá. Hogy valakin sikerült segítenie. Egy apró mosoly bukkant elő a szája szegletébe, csak hogy utána azonnal eltűnjön, ahogy felnézett a borús égre. A hold fénye sápadtan világította meg a gyors felhőket, mintha csak figyelmeztetni akarnák Zsombort a közelgő esőre. De vajon a folyadék nem mosná csak el a fájdalmat? - Az ember sok mindent megtanul egy elmegyógyintézetben - szólt vissza keserű mosollyal Zsombor egy pillanatnyi habozás után. Még mindig nem volt benne száz százalékig biztos, kinek mennyit mondhat el a múltjából. Persze amellett, amit már eleve tudnak, hiszen a pletykák olyan erővel söpörtek végig az iskolában több ízben, hogy csoda lett volna, ha valakit elkerülnek. Pláne egy olyan embert, aki a hírek alanyának barátnőjével lakik egy szobában. - Jobban vagy? - fordult a lány felé a göndör, hogy jobban szemügyre vegye. Arcába a vér kezdett visszaköltözni, és már szemei sem azt az űzött félelmet tükrözték, mint mikor rátalált. - Gondolod menni fog, hogy besétáljunk a kastélyba? Ígérem segítek - küldött egy megnyugtató mosolyt a lány felé, és felállt. Majd két kezét Fanni fele nyújtotta, hogy felsegítse. - Csak óvatosan, semmi hirtelen mozdulat, oké? - figyelmeztette, és minden mozdulatát úgy figyelte, mintha porcelánból lennének a barna csontjai és bármelyik pillanatban elrepedhetnének.
|
|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
|
|
|