Kissé morcosan indulok a Nagyterem felé, ami szerintem érthető. Most vettem észre a karomon lévő karmolást. A folyosóra kikanyarodva feltűnik nekem egy ismerős személy.
- Hé, Ádám! -indulok felé dühösen. Egy pillanatra megáll, de nem foglalkozva velem indul tovább. Sietve utána indulok, majd mikor utolérem, belebokszolok a karjába. Nem túl nagy, de nem is baráti.
- Ezt azért, mert miattad bekerültem az Edictumba - majd hátat fordítok és elindulok. Vagyis csak tenném, mert elkapja a csuklómat. Nem szól, semmit én pedig nem vagyok hajlandó hátrafordulni. Biztos tudja, hogy mire gondolok, de ha mégse akkor majd felvilágosítom. Ha szerencséje van, és nem adja a hülyét akkor nem kap több ütést, de ha értetlenkedik vagy nem vállalja fel akkor nem ússza meg. Végül Ő kezd, bele a mondandójába én pedig egy nagyot koppanok. Vagyis inkább hatalmasat. Már a hangja is azt bizonyítja, hogy nem Ádám a mögöttem álló személy, hanem valamilyen Krisztián. Megfordulok, végignézek rajta és megállapodom az arcán.
- Bocs, nem akartalak megütni, vagyis nem téged - válaszolok a fel nem tett kérdésére. Arra számítok, hogy majd kiabálni kezd, és lehet, hogy megüt. Volt erre már példa. De a szavaiból, és a mosolyából rájövök, hogy nem haragszik, legalábbis, ha megteszek neki valamit.
- Nem szokták a segítségemet kérni, vagy csak a legjobb barátnőm Elena. De, ha tudok, szívesen segítek - mondom neki mosolyogva. Várom, hogy mit szeretne, de nem tettlegességet akar, hanem a nevemet tudni.
- A legtöbb ember Gwennek szólít, de a Laurát és a Kimikot is használom, szóval Gwen Laura Kimiko Jones szolgálatodra. Becézhetsz bárhogy majd, ha valamelyik nem tetszik, szólok - mosolygok, mint a tejbe tök. Nem szoktam gyakran ilyet, csak Elenával vagy néha rajta - És te a teljes nevedet elárulod?
Csak egyféle képpen lehet becézni, méghozzá Kriszkónak. Elég furcsa név, de pont én szólok, akit néha Lulunak neveznek? De az átka annak, hogy ennyi nevem van. Nem én választottam őket, és nem is tehetek ellenük.
- Ebédelni? - kérdezek vissza - Rendben menjünk. És te Levitás, Eridonos vagy Navinés vagy?
Miközben mendegélünk a terem felé egymást kérdezgetjük.
- Mikonak még nem hívtak, de tetszik olyan kawai - jegyzem meg - És abból gondolom, hogy nem vagy zöld mivel nem támadtál vissza. Ők minimum elátkoztak volna. De nem szoktam annyira megverni őket - tettetek sértettet - De akkor elárulod, hogy melyik házba tartozol?

Ilyet se mondtak még nekem, hogy nem ütök nagyot. Chh! Mondjuk, igaza van, mert ennél nagyobbat is tudnék, de nem akartam bántani Ádit.
- Azért nem fájt annyira, mert nem erősen ütöttelek meg. Az eredeti célpont az egyik haverom, és nem akartam, hogy nagyon fájjon neki. De, ha szeretnéd, máskor nagyobbat kapsz? És a barátaimat nem szoktam bántani, csak most kicsit dühös lettem rá - kérdezem mosolyogva, mert nem gondolom komolyan. Legalábbis, amíg nem ad okot rá. Közben úgy tesz, mintha félne, ami kicsit aranyos, de ezt természetesen nem mondom, csak annyit fűzök hozzá, hogy ne csinálja, mert nem áll jól. Ez után visszatérünk arra, hogy miért verem meg a többi diákot.
- Ezt nem úgy kell érteni, hogy verekedtem vele, hanem inkább kiabáltam. És azért mert a kutyáim elszöktek és nem ismerték még akkor a környéket.
A zöld házról is esik még pár szó.
- Ha belém vagy a barátaimba kötnek, akkor simán. De, ha nem hiszed, kérdezd Kowait, akivel az első héten összeverekedtem. De van, akit megkedveltem közülük - itt az egyik elsős lányra gondolok, aki már nem jár közéjük. Közben elérjük, a Nagyterem bejáratát, és felé fordulok.
- Nagyon éhes vagy? Mert, ha nem akkor van egy jó nagy adag dugifagyim, és a lányokkal most nem tudom megosztani - ma még nem láttam a szobatársaimat, így nem tudtam megkérdezni, hogy kérnek-e. A hasonlata elég vicces, és ezt ki is fejezem.
- Ez jó! - nevetek a viccén, majd hozzáfűzöm - De nem szeretem ezeket a meséket, ahogy a hercegnősöket se. Én animét, és más harcolós történetetek szeretem - itt egy kicsit elgondolkozom - Ismered, mondjuk a Tini Titánokat?
Nem ismeri a mostani meséket, én pedig a régieket nem.
- Olyan nagy, mint a farkasnak? - kérdezem, mert az előbb ezzel érvelt. Néha én is azt szoktam érezni, hogy egy egész malacot, be tudnék kapni egészben, de ezt nem említem - Akkor legyen mindkettő, amúgy én is így vagyok vele. Ha olyan van, amit szeretek akkor abból hatalmas adagot tudok bekapni. Ilyen például a spagetti - mosolygok rá, majd belépek a terembe, ahol a többi diák, és pár tanár már az ebédjét fogyasztja.

Shayleen
Ruha | Szünetben délelőtt

Annyira hiányzik neki. Pontosabban hiányoznak. Az egyik személy, akiről Alíz mindig kérdezgeti, a másik pedig a legjobb barátnője. Elmentek a szünetre, de már most hiányoznak neki. Elenával, aki itt tölti a szünetet, megbeszélték, hogy együtt karácsonyoznak, de sehol sem találja a lányt. Nem egyszer volt már olyan, hogy eltűnt, de ilyenkor vajon mit csinálhat? Talán olyan dolgokat csinál, amiket nem szabad, esetleg senki nem nézné ki belőle. Valamikor ki kéne derítenie. Most viszont az egyik barátnőjét várja, akivel elméletileg a csarnokban kell találkoznia. Mivel a faluban tett sétát, így kabátot muszáj volt húznia, de itt bent olyan meleg van, hogy nem képes magán tartani. Alapból nem az a fázós típus, sőt inkább a hideget szereti, mintsem a meleget. Így most egy hatalmas ruhanemű alól figyeli a tébláboló embereket. Az illető, akit keres, lehet, hogy nem vette észre, mert már legalább fél órája ácsorog itt. De ez sem zavarja a lányt. Ha Mina mégsem jönne, akkor majd az ünnepek után lemegy hozzá a faluba, és akkor adja át az ajándékát. Amúgy sincs messze, valamint a lány biztos a faluban, vagy az iskolában tölti a szünetet, hacsak a szülei nem viszik el valahová. De erről nem tud semmit, így majd 28-a körül meglátogatja. Régen nem látta a levitást, viszont Karácsony közben sem szeretné zavarni őket. Valamint azt sem tudja, hogy most Dwayne-nél van, vagy Zójánál. Ezt az apró dolgot elfelejtette megkérdezni. Nem mintha bármelyik szülőjével is rossz lenne a viszonya, de talán Zójával többet beszélt volna, és jobban megismerte volna.
Épp már indulna fel a szobájába, mikor meglát egy számára nem éppen kedves személyt.
~ Mégis, hogy kerül ide? Ezt nem hiszem el, sehol sem lehet nyugtom tőle? - kérdezi magától, és csapot-papot ledobva indul meg unokatestvére felé. Nem nagyon érdekli a táska és a kabát sorsa, majd, ha végzett a lánnyal felkapja őket. Gwen értékeli a dolgait és vigyázni is szokott rájuk, viszont most nagyon ki van akadva. Mégis mit keres itt Shayleen? Hiszen neki otthon kéne lenni.
- Mégis mi a francot keresel TE itt? - a névmást direkt emeli ki, csakhogy hangsúlyozza a dühének okát. Egyáltalán nem bírja a csajt. És ez az érzés kölcsönös.

Shayleen
Ruha | Szünetben délelőtt

Shayleen. Itt. Előtte. Teljes életnagyságban. Nem ez biztos nem lehet igaz. Az egy álom, biztos, csak egy álom. Valaki csípje meg szegény Gwent. De bármennyire is utálja ez a valóság. Szörnyű, hogy itt van az unokatesója. Nem találkozhatott volna valaki mással? Bárkivel. Akár meg Kowai-val is. Őt is jobban bírja, mint az unokanővérét. És szerencsére ez az érzés kölcsönös. Mind a ketten ki nem állhatják a másikat. De a gyűlölet most a legkevesebb. Azt kéne kitalálni, hogy mi lesz, amíg Shayleen itt van. Mert ugye nem találkozhatnak maximum naponta egyszer. És még ők laktak együtt egy házban. Bár az sem volt sétagalopp, azt el kell ismerni. Főleg Shay szüleinek, akik pártatlanok akartak maradni. Lesznek itt gond, nem is kevés.
Cat egy szó nélkül indul tovább, és ez Gwenben kettős érzéseket kelt. Először dühös, mert utálja, ha valaki szó nélkül otthagyja valahol. Idegesíti, amikor valaki meghátrál a problémák elől, és nem néz szembe velük. A gondokat könnyebb a szőnyeg alá seperni, mintsem szembenézni velük.
Azonban mikor sikerül túllépnie a dühön, rá kell döbbennie, hogy az unokatestvére megint megfutamodik. Hát persze! Eddig sem tudta megvédeni magát, akkor most miért lenne másképp. Mindig is Gwen volt az, aki helyette verekedett és elvitte a balhékat. A kis Shayleen soha nem volt képes verekednie, nehogy bármi baja is eshessen.
De talán nem is ez zavarja a legjobban, a másikban. Inkább az a problémája, hogy a másik nem képes megbecsülni azt, amije van. De ebbe inkább nem mennék bele most.
- ÁLLJ MÁR MEG! - kiált utána Gwen, majd sietős léptekkel elindul felé. Mikor sikerül bevágnia elé, az útját állja, és nem engedi tovább. Ám ezt nem sokáig tudja fent tartani, mert megérkeznek a kutyái, az egyik levéllel a szájában. Elég sürgős lehet, ha megkeresték a gazdájuk. A szöszi lehajol, elveszi a levelet, és fel is bontja. Eközben figyel arra is, hogy a rokona ne tudjon eltűnni. Már megszokta, hogy egyszerre több dologra is kell figyelnie, így tud mindenkivel kommunikálni a reggelizőasztalnál. Ugyanis, van, hogy egyszerre hárman is beszélnek hozzá. De ezt már sikerült megszoknia.
A levelet hamar átfutja, de amit benne olvas, az letaglózza. Még, hogy vigyázzon a lányra. Mi Ő bébicsősz?
- Miért kell rád figyelnem? - érdeklődi meg a másiktól, mert neki tudnia kell.

Shayleen
Ruha | Szünetben délelőtt

Mintha annyira vágya arra, hogy unokanővérére kelljen vigyáznia. De azért meg tudja érteni a lány szüleit, amiért megkérték rá. Shay még nem járt a suliban, így azt sem tudhatja, hogy mit, hogy és merre. Talán addig kibírja a másik szeszélyeit, amíg egyszer körbevezeti. De az is megeshet, hogy kikészítik egymást.
- Mintha én annyira akarnék rád felügyelni. Elvileg már elmúltál 17, szóval már nagykorú vagy - válaszol a másiknak. Nem egyszer cukkolta Gwent azért, mert pár hónappal később született. Tudja jól, hogy a szőkét zavarja a kiskorúsága, még akkor is, ha pár hónap múlva Ő is felnőtt lesz. Alig várja, mert végre leköltözhet a faluba, és elméletileg a barátnői is jönnek. Mekkora buli lesz már. Hárman (jobbik esetben négyen, de Linát, még rá kell beszélni) függetlenül a sulitól. Aha! Ahogy, azt a szőke elképzeli. De most nem is ez a lényeg - Viszont Dan bácsi megkért, hogy figyeljek rád, és én teljesítem, amit kér.
Ilyet sem mond sok embernek, az egyszer biztos. Viszont sok dolgot köszönhet a bácsinak, és Angelnek, amit szeretne viszonozni. Így, amilyen feladatot rábíznak, azt becsülettel megcsinálja. Ezzel talán kompenzálni tudja a sok jót, amit kapott. Simán adhatták volna árvaházba is, de a bácsikája természetes dolognak vette azt, hogy magához veszi és felneveli a lányt. Meg tartozott is Gwen apjának, még valamiért, amit a suliban tett érte. Számtalanszor megkérdezte mi ez a dolog, de egyenes választ sohasem kapott, így még nem jött rá. De, majd egyszer kideríti.
- Te sem bírsz engem, és én sem téged. Erre Elena, meg Krisztián is hamar rájöttek. Viszont, ha nem akarunk balhét, akár otthon, akár itt, akkor ki kell találnunk valamit. Kezdhetnénk egy körbevezetéssel is. Nem muszáj beszélgetnünk, csak megmutatom, hogy mi hol van - ajánlja fel a dolgot Gwen, egy erőltetett mosoly keretében. Kezdetnek ez is megteszi, viszont, ha a barna lány nem fogadja el, akkor beveti a másik ötletet, ami a megfigyelés. Nem lehet olyan nehéz bejutni a Navine házba. Varrat magának egy sárga talárt, valamelyik elsősből kiszedi a jelszót, és már bent is van. Gond letudva, feladat teljesítve.

Shayleen
Ruha | Szünetben délelőtt

- Pedig néha úgy tűnik - válaszolja gúnyosan. Egy idegennek látnia kéne őket bunyó közben, és meg nem mondaná, hogy Shay már felnőtt.  Általában akkor nyírják egymást a lányok, mikor ketten vannak. Akkor nem zavarhatja őket senki, valamint nem marad nyitva a szája az elhangzott szavak miatt. Amikor valami összejövetelre mennek, vagy a barna lány szülei tartanak azt, akkor mondhatni nyugodtan meg tudnak lenni egymás mellett, maximum néhány éles pillantással jelzik nemtetszésüket. Ilyenkor Gwen mindig próbálja türtőztetni magát, mert nem akarja elrontani a lehetőségeket a gondviselői számára.
Nincs sok kedve, ahhoz, hogy vigyáznia kelljen az unokanővérére. A szülei pontosan tudják, mennyire utálja egymást a két lány. Ez miatt egy picit neheztel rájuk a szőke, de ez nem tart sokáig. Ha Cat hisztizni fog és stb, akkor legalább piszkálhatja egy kicsit. Így belegondolva nem is olyan rossz. Főleg, ha egy barátja kapja el. Majd ír egy köszönőlevelet Dannak, hogy ilyen "munkára" kérték.
- Azt hittem a Rellonba kerülsz - mondja halkan a szőke. Mindig azt gondolta, hogy a kuzinja odavaló, és 100%-ban, rellonos a személyisége. De a süveg lehet, hogy tévedett pont úgy, ahogy nála is. Bár ez érthető, hiszen inkább az apja személyiségét örökölte, mintsem az édesanyjáét. A nőtől a szépségét, és az eszét sikerült "átvennie". Bár nem látszanak nagyon rajta a japán vonások, azért reméli, hogy maradtak benne gének - De megmutatom, merre van. Add az egyik csomagod - sóhajt egyet, és a batyu felé nyúl. Nehéz neki kedvesnek lennie a lánnyal, de hát megkérték, hogy figyeljen rá, valamint segítsen neki.
- Viszont, ha holnapig nem keresel, én jövök utánad.
Tudja, hogy ezzel a mondattal bosszantani fogja a másikat, és ezt soha nem hagyná ki. Már a lételeme, hogy a másik idegeire menjen. De nem Ő kezdte, hanem Shay. Ha a másik legalább egy kicsit megpróbált volna barátkozni vele, akkor most nem tartanának itt. Elindul a Navine felé, de eszébe jut valami fontos. Valami, ami nem tűr halasztást. Szerencséjére még ott van a két állat, így hozzájuk fordul pár másodpercre.
- Ő nem írt? - kérdezi reménykedve. Ám mikor látja, hogy egyik kutya szájában sincs még egy levél, visszafordul. Egy fontos levelet vár. Ha Ő nem feledkezett meg róla.

GRINCS KARÁCSONY - DÖK
Gratulálok, megtaláltad a karácsonyfát!
Küldd el a hozzászólás linkjét a Szervezői Mesélőnek.

Shayleen
Ruha | Szünetben délelőtt

El kell ismerni, hogy Gwen gyerekes, de általában nem szokott ilyen lenni. Krisztián mellett tudja moderálni magát, legalábbis a legtöbb a legtöbb esetben. De előtte mindig olyan tud lenni, amilyen szeretne. Mármint nem szokott bunkó lenni, sőt kifejezetten kedves a sráccal. De Shay előtt nem tud ilyen lenni, és ez nem csak a szőke hibája. Ha nem kezd el úgy viselkedni vele, ahogy akkor nem tartanának itt. Talán jobb viszonyuk is lehetne. Prsze, ez nem csak Cat-en múlik, hanem Gwenen is. De ez már téma.
- Pedig eléggé ismerlek. Túlságosan is. De tudod a Navine hasonlít a legjobban a Rellonhoz, szóval nem kerültél messze - válaszolja. Semmit sem lehet kivenni a szavaiból és a hangsúlyából. Szerencséjére a lány nem eridonos lett. Mi lett volna, ha oda kerül? Inkább ne is tudjuk meg. Akkor Gwennek még többet kellene rá figyelnie. Így legalább lehet egy kis nyugta, míg unokatestvére a Navinében pihen. Vagy mit csinál.
Sikerül kicsit lenyugodnia az első sokk és düh után. Most már inkább némán elfogadja, hogy miként döntöttek a bácsiék, és nem dühöng. Bár a barátainak majd el fogja mondani a felállást, mert valakinek megígérte, hogy nem fog titkolózni. Ebből is látszik, hogy a fiú milyen jó hatással van rá. Ha nem ígértette volna meg, akkor most lehet, hogy nem szólna Shayleen itt tartózkodásáról. Barátai valószínűleg, csak véletlen összetalálkoztak vele. Alíz még akkor sem ismerné fel az unokatestvérét, mert csak Krisztián és Elena találkozott vele.
Elveszi az egyik csomagot, de hirtelen eszébe jut egy fontos dolog. Ám nincs se levél, se csomag. Kicsit elszontyolodik a szőke, de ezt az unokatestvére előtt nem mutatja ki.
- Krisztiántól. Találkoztál már vele a szünetben - válaszolja egyszerűen. Nem nagyon érdekli, hogy Shayleen tudja, mert nem igazán érdekli a véleménye. Meg valamikor úgyis tudomást szerezne róla, ha nem is a pletykás diákoktól, akkor az Edictumból. Ott minden hasonlót leírnak, és nem terelik a szót. Ennyi erővel Gwen is elmondhatja, hogy kinek a levelét várja.

Shayleen
Ruha | Szünetben délelőtt

A megjegyzésre nem válaszol mást, csak egy szemforgatást. Ha Shay így akarja, akkor nyugodtan éljen tévhitben. Bár igaza lehet, mert az utóbbi időkben sokat változott és Gwen nem ismeri ezt az új énjét. Bár így sem bírják egymást, amin nem is akarnak változtatni. Gwennek tökéletes így, ahogy van, Shay okát pedig nem tudjuk. A szőkének van elég barátja, a család többi tagja szereti, és mindene megvan, ami a boldogsághoz kell. Minek neki egy hisztis unokatestvér? Csak nyűg lenne a hátán, akire még figyelni is kell. Ez nem kell neki. Ja, hogy már megkapta?
A kutyák inkább nem tartanak a két lánnyal, amit meg is lehet érteni. A barna csajt ők sem kedvelik nagyon. Eközben Gwen elmondja, hogy kitől vár levelet. Minek titkolja? Előbb vagy utóbb úgyis megtudná a másik. Azért átfut a szőke agyán, hogy titkolózzon a másik előtt, mert Őt nem érdekli, de nem érdekli a véleménye, így simán elárulja. Ám a válasz nem kicsit lepi meg. Shayleen szerint helyes? Ezt jól hallotta? Még eddig egyszer sem ejtette ki a száján ezt a szót. Mi van, ha neki is tetszik Krisz? Nem, az nem lehet. De nem is lenne meglepő. Pont az tetszik neki, aki Gwennek. Ám a szőke nem kapja fel a vizet. Nem Shay sétált már kézen fogva Farkasfiúval, hanem Gwen. És őt vitte el randizni, valamint az évnyitóra, és az évzáróra, ezt azért ne felejtsük el. Szóval Gwen nem érzi úgy, hogy kuzinjának több lenne az esélye, hiszen csak egyszer találkoztak. Ám a hangsúlya kicsit aggasztja. Nem szokott így beszélni másokról. Talán tényleg tetszik neki a srác. A helyes szót úgy ejti ki, mint amikor Gwen a fiúval tölti az időt, és a boldogság önti el. Inkább rajta fogja tartani a szemét a lányon.
- És aranyos - mondja inkább magának mintsem a másiknak. Ám mivel egymás mellett lépkednek a Navine felé ezért több mint valószínű, hogy a másik hallotta a megjegyzést. Mindazonáltal nem kíván vele, erről a témáról beszélgetni. Ezt majd meghagyja Alíz, meg a barátnőinek. Meg miről is beszélhetne vele. Catnek még nem volt olyan személy, akibe szerelmes lehetett volna, szóval ez a téma kiesett. A szőke nem áradozik Krisztiánról a másiknak. Valamint beszélgetni sincs nagyon kedve.

Kőhalmi Felicián
Ruha | április 4. | este 8 körül

Kőhalmi Felicián