A kapu hatalmas szárnyai egy erőteljes dörrenéssel nyílnak ki, mely egy kis előtérbe vezet, ahol bal oldalt a kviddicskupa, jobb oldalt pedig a házkupa található egy mágikus üveg alatt, hogy akinek nem tiszte ne is nyúlkálhasson hozzá csak úgy. Előre tekintve egy hosszú lépcsősor vár, oldalán csak az ősöreg köveket láthatod, hiszen itt festménnyel nem kaptak helyet. Ahogy felérsz és jobbra pillantasz, hatalmas homokórák húzódnak a fal mentén, melyek az aktuális állást mutatják. A házak fő színeiben pompázó kövek (piros, sárga, kék, zöld) a szerzett pontokat, míg a társ színek (bronz, ezüst, arany, fekete) felül a még meg nem szerzett pontokat jelzik. Minden szerzett pont után a lehulló kő színe megváltozik. Felettük hatalmas zászlókon a ház címerek találhatóak. Ezzel a fallal átellenben nyílik a trófeaterem, mely átmenetileg lezárt rész, melyet a diákok egyelőre semmilyen körülmények között sem bolygathatnak meg. Ezen kétszárnyú sötét ajtó mellett érdemes mindig megállni, hiszen a különféle hirdetmények, falulátogatási időpontok itt találhatóak, valamint ha az órarendben valami változás történik azt is itt ismerhetitek meg. A falszakasz végéről indul a nyugati szárny folyosója. A lépcsővel szemben pedig a nagyterembe juthattok (akkor is ott kéne lennie). Ha felpillantunk a magas mennyezetre olyan freskókat láthatunk, melyek az iskola történetének egy-egy momentumát ábrázolják, időrendi sorrendben, míg az üresen hagyott részeken a falakat tetőtől talpig cseverésző festményalakok töltik meg, melyek közül ha jobban megfigyeljük ide inkább a tudományokban jártasabb elmék kerültek.

A faliújságtól nem messze áll a tömör fából készült, nagyjából derékig érő adománygyűjtő lába. A tetejét felnyitva belehelyezheted azt, amit jótékony célra szánsz, legyen az ruhadarab, játék, esetleg könyv, vagy bármilyen holmi, ami még használható, de neked nincsen már rá szükséged. Attól ne félj, hogy esetleg túl nagy a tárgy, amit bele akarsz rakni! Tértágító bűbájjal látták el a ládát. Szóval ne aggódj, minden belefér! Kivéve, ha akarva-akaratlanul kukának nézed és szemetet dobsz bele. Azt a láda kiköpi magából és nagy valószínűséggel jól tarkón is talál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=349671#post349671][b]Samu - 2014.08.03. 16:57[/b][/url]

Samu épp az egyik földszinti folyosó festményeinek terrorizálását folytatja, azon tanakodva, hogy vajon a festett képű banya valóban elég-e, ha vízzel locsolják le. Ezt a tézist, miszerint a boszorkányok számára halálos ellenség a víz, hosszú a kopogószellemnek hosszú pályafutása alatt még nem sikerült bebizonyítania, ugyanakkor cáfolni sem meri az állítást, hiszen olyan varázslótanonccal sem találkozott még, aki támogatta volna, hogy Samu vízzel locsolja. A nagy munkából egy segélykérő kiáltás zökkenti ki.
- JÖN MÁR A SEGÍTSÉG! - ordibál vissza torka szakadtából, és máris magáénak érezve a feladatot, a falakon átsuhanva érkezik meg a bejárati csarnokba, ahol megpillantja a frissen érkezett Szendrei Ellát.
- De hiszen, neked ég a hajad! De egyet se félj, bajbajutott hölgy, Samu már itt van! - állapítja meg vadul nevetve, közelebb reppen a lányhoz, és a festményeknek szánt vízibombát tökéletesen célozva vágja Ella fejéhez.
- Egyébként is mit csinálsz te itt, hah? A beiratkozásról lemaradtál. Nem veszünk fel új diákokat. Szóval le is út, fel is út! - nem törődik vele, hogy hányszor kapott már ki Wicklertől, amiért az új diákokat kezdte egzecíroztatni. Még hogy kímélni kell őket! És nem rájuk ijeszteni! Egy frászt! Samu kutya kötelességének érzi, hogy minden tanácstalanul álldogáló jövevényt illő módon üdvözöljön, és már az első pillanatban megeddzen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=349923#post349923][b]Samu - 2014.08.03. 22:20[/b][/url]

- Nagggyon szívesen! Samu segít, ahol tud - vigyorog is hozzá, mint a vadalma, hiszen nyár ide vagy oda, azért ruhástól elázni mégsem lehet olyan kellemes dolog. De szokni kell ezt is. Ilyen hajjal meg főleg.
- Ohó, ácsi - kissé magasabbra és távolabbra reppen, amint látja, hogy a lányka előhúzza a pálcáját. ~ Miért kell állandóan ezt csinálniuk?!~ Mielőtt azonban még hangosan is kifakadhatna, egy másik lány is megjelenik a színen. A lezajló beszélgetés nincs Samu ínyére, nyelvet a sötét hajú lányra, de a narancshajú csajszi elteszi a pálcát, és ezért hajlandó megbocsájtani, hogy az ázsiai vonásokkal rendelkező lány úgy beszélt róla, mintha itt sem lenne. Az az egy szerencséje van, hogy nincs már Samunál több vízibomba.
- Ne hallgass rá. Nem mindenkivel csinálom ám. Biztos csak féltékeny, mert anno csak trágyagránátot kapott - újra közelebb merészkedik az új lányhoz, és kaján vigyorral magyaráz neki. Aztán némiképp bosszússá válik az arckifejezése, ahogy meghallja, hogy a narancs hajú lány az igazgatóhoz tart.
- Hah? Tökkelütött? Én? Milyen módi ez, kicsi lány? Velem mindenképp jobban jársz, mint az öreggel. - húzza el a száját. A minap nagyon kikapott, miután naphosszat a lányvécékben lebzselt, és ráijesztett minden gyanútlan arra járóra. Azért arra még ő is figyel, hogy ne kelljen találkoznia Wicklerrel naponta.
- De te tudod. - vonja meg halvány fényű vállait.
- Még találkozunk, drága - felnevet, rákacsint a lányra, majd amilyen gyorsan jött, úgy távozik is a mennyezeten keresztül.