36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 5. 00:18 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz


Nem tudta már idejét sem annak, mikor aludta ki magát. Nem akárhogy, olyan igazán rendesen. A nyomorult alvásparalízisei, melyek néhány éve kínozták már időnként, azonban a szünet óta sokkal agresszívebben és gyakrabban törtek elő éjszakánként. Ha kérdezné tőle bárki is, ugyan azt mondaná: Egy sötét, magas férfi, hófehér szemekkel és vigyorral. Mindig ugyanazt az alakot látta, mindig azt az egy alakot, akit az előző tanévben néha napközben is vélt felfedezni szemei sarkából, mint árnyékot. Szerencsére akkoriban nem volt ennyire durva a helyzet, már csak azt kéne megtudnia, kivel beszélhet ezekről. Kivel deríthetné ki, miért romlott meg ennyire az alvása és ki vagy mi miatt. Csak nem kezd megőrülni?
Lehet kezdek megőrülni.

Élőholtként baktatott a bejárati csarnokban, a múltkori ködös karantént is az ágyában kuksolta végig. Szerencsétlenül igyekezett kihasználni minden percét, hogy aludhasson, de talán nem kell megsúgnom az eredményt. Elég ránézni a fehér pofikájára és a Chanel bőröndökre kékjei alatt. Na, ott a válasz.
Zombikullogása alatt eszébe jutott még az a bizonyos orosz alvási kísérlet is, amelyről egyszer a YouTube-on látott videót, lelki szemei előtt pedig ott lebegett az a kényszerzubbonyban ülő, eldeformálódott férfi mániákus mosolya, aki kitudja hány napja nem aludt és totál begolyózott.
Nem! Én nem akarok torz izé lenni! - gondolta magában, persze ez nem kívánságműsor. Úgy döntött, mégis a gyengélkedő felé veszi irányát, hátha kaphat valami gyógykezelést és alhat végre nyugodtan nyolc-tizenkét órát egyhuzamban.
Tizenkettő, erre volt szüksége. Meg egy pohár borra. Az mindig jó.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. október 6. 00:39 | Link

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Élhetek azzal a kiváltsággal, hogy Mester közvetlen közelében tartózkodjam, miután van lehetőségem elhagyni azt a lepratelepet, amit iskolának hívnak a kedves kisdiákok. Még szavai visszhangzanak a fülembe, ahogy a robosztus épület egyre nagyobbnak tűnik - közeledem. Orromon keresztül távozik a füst, arrafelé sem pillantva hajítom el a csikket, ha éppen szerencsém van, taposok rá.
- Mi a terv? Ha nem kevered ki időben, a csávó kiherél.
Mindig jól esik, mikor megszólalsz, és hallhatom a hangodban a megbúvó aggodalmat. Tudod, a legjobb ebben, hogyha nekem fáj, akkor neked is, szóval kurvára értékelném, ha nem osztanál meg haszontalan információkat ezen az amúgy is retek őszi napon, és csak hagynád, hogy kitaláljam, mégis hogy kivitelezzem. Tisztában vagyok a buktatókkal, csak hálás lennék, ha nem nyomnád még te is nekem ezt a fos szöveget.
- Mindketten tudjuk, hogy nélkülem semmit nem érsz.
Képtelenség, hogy elfelejtsem, mert mindig felhívod rá a figyelmem. És igen, tudom. Nagyot szusszanva lököm be az ajtót, nem törődve hagyom magam után nyitva, ha valakit zavar, majd becsukja. Kezeim a talárt félretolva pihennek zsebeimben, fejemet előre hajtva szisszenek fel, ahogy a kellemes meleg kezdi körbeölelni kissé átfagyott lábamat. Kezem megremegve emelkedik ki zsebemből, már nyúlnék oda, mikor jobbról érzem meg a testet, ami nekem ütközik. Automatikusan ökölbe szorulnak ujjaim.
- Nem bánthatod.
Kussolsz! Hogy ne bántsam, amikor… Fejemet kapom oldalra, ám még így is kicsit lejjebb tartom, hogy szembesülhessek a nálam sokkal alacsonyabb lánnyal, akinek akkora karikák éktelenkednek a szeme alatt, öröm rájuk nézni. Fénytelen kékjeimben villan meg az elégedettség, ahogy végig mérem, miközben kiegyenesedem.
- Még egy ilyen, és az arcodra kiülő világfájdalom lesz a legkisebb gondod - emelem feljebb fejemet, lesandítok rá. Vajon megéri energiát belefeccölni abba, hogy úgy formázzam, ahogy nekem jól esik? Fiatalnak tűnik, még bőven megvan a lehetőségem arra, hogy úgy mozogjon, ahogy én fütyülök, és talán még annyira nem is lenne megerőltető. Mit gondolsz?
- Rendesen aranyos az arca, vágod? Tartsuk meg! Naaaaa! Játéknak, tudod.
Olyan vagy, mint egy kibaszott három éves, amivel egyáltalán… de, rendben van. Megoldod. Értettem. Akkor megtartjuk. De hagyd rám a többit, mert csak összezavarsz megint, ha pofázol.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 8. 02:18 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz


Már ő maga sem tudta pontosan merre járt az esze. Elkalandozott teljesen. Nem akarta, egyébként megjárni a gyengélkedőt, másrészt kénytelen volt, mert nem fogja bírni az órák monoton haladását. Valljuk be, a koncentráció igen fontos dolognak számít egy iskolában az órákon s azokon kívül.
Egyfolytában az arca sziluettje lebegtek karikás szemei körül, ahogy zombiként csoszogott végig a bejárati csarnokon. Bevillanó képek úsztak be szépen az elméjébe az árnyalak furcsa, nem emberi vigyoráról. Na meg az a tekintet.... borsódzott a háta. Észre sem vette igazából, hogy körülötte mások is voltak, tulajdonképpen nem látott s nem hallott. Céltudatosan a gyengélkedő felé vonszolta fáradt testét, míg neki nem ütközött valakinek. Erre azért kicsit észbe kapott és felébredt, mert hát őt is megrendítette, ráadásul egyébként sem volt az a kötekedős fajta. Lassan felnézett azokkal a fekete karikás kékjeivel aztán végigpásztázta a srácot. Érdeklődve konstatálta, hogy bizony ő is sokkal magasabb volt. Talán Zalántól is. Ebben azonban már nem volt biztos.
Hallotta ám, hogy mondott valamit, de csak tompa dünnyögés jutott el a füléig és felfogóképességéhez, pedig füleit csak haja takarta, mely nem fog le annyi zajt, mint egy füldugó.
- Ne haragudj! - emelte maga elé kezeit, mintha csak megpróbálná megvédeni magát. Látta az ökölbeszorult kezet és a jeges tekintetet, ez a srác nem épp a legbarátságosabb alaknak tűnt. Igazából tavaly nem is látta, talán új a srác? Vagy csak mindig elkerülték egymást? Bár Kornélia nem sokat járt ki előző évben az Eridonból, csak talán az év vége felé kezdett kicsit bevállalósabb lenni. Na ja, a végén a banya portréját köpködte. Micsoda példamutató elsős volt.
- Ha eltörtem valamit vagy kizökkentettelek, kérlek hadd tegyem jóvá. Nem akarok én bajt. Csak aludni... - nem, ő tényleg nem szeretett volna sem bajt, sem pedig egy ráakaszkodó bullyt, aki napi rendszerességgel veszi el a pénzét és csináltatja vele a háziját. Bár nem tűnt másodikosnak Kori szemeiben, de mi van ha bukott diák? Lehet nem szívlelné, ha eldalolná neki ezt a Jimmy nótát. Amiből csak a refrént tudta. Azt sem teljesen. Csak a Bukott diák vagyok már rég sort.
Megdörzsölte szemeit, hátha segít majd neki a hallásban és reménykedett, nem esik össze a kimerültségtől.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. október 17. 00:27 | Link

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

- Szerinted ide csak ilyen balfaszok járnak?
Nem tudom, de mi sem leszünk mások. Nem lehetünk, és ezt te is nagyon jól tudod, úgyhogy moderáld magad, és legalább az első pár hónapban hitessük el velük, hogy nem vagyunk annyira rosszak. Kivéve vele, mert vele már most elbasztuk, de mivel nagyon szépen megkértél, hogy tartsuk meg, tényleg, mint valami háziállatot, így eleget teszek a kérésednek. De tudod, mi az alku ilyenkor mindig.
- Ünneprontó vagy. De tudom. Csendben maradok, csak ne cseszd el nekem.
Mintha hagynál más választást, minthogy ne úgy cselekedjek, ahogy neked jó. Ennyire nem kellene ostobának nézned, különben a végén tényleg elcseszem, csakhogy főhess a levedben pár napig. Akkor vagy a legjobb társaság, gondolom ezt is tudod: akkor kussban vagy. Nem úgy, mint a lány. Szavaim halkságuk ellenére vágják át korbácsként a köztünk lévő levegőt, de neki még van ideje nézelődni, amíg végre leesik neki, mégis mi történik. Szemöldököm mozdul, már tényleg elismerően, miközben ujjaim engednek ki öklömből.
- Kurva szarul nézel ki - közlöm a tényt mindenféle teketória nélkül. Bizonyos, hogy fiatalabb nálam, de mielőtt bárki is azt hinné, nem fogok neki állni megtippelni a korát, mivel nem is érdekel, plusz van jobb dolgom is ennél. Például megszerezni magamnak, aminek a legegyszerűbb módja, ha… - Nem tudsz aludni? - hajolok lejjebb, hogy ne tornyosuljak annyira fölé. Az arcomra kerülő halvány mosoly nem árulkodik másról, mint kedvességről, és a tőlem telhető legtöbb bizalmat szeretném általa sugározni a lány felé, mialatt eltűrök arca elől pár tincset füle mögé. Kezemet húzom vissza, lazán csúsztatom zsebembe, és töretlen mosolygok felfelé rá. - Miért nem? - nem mintha érdekelne. Sokkal jobban megmozgatta a fantáziám mondandójának az a része, hogy jóvá szeretné tenni a hibáját. Több ilyen diák kellene ebbe a leprába, és máris nem lenne annyira elviselhetetlen, mint amilyen most.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 19. 02:32 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz

Az ijesztő tekintet és az ökölbe szoruló kéz hamar felsötétítette Kornélia amúgy is –jelenpillanatban- lassú felfogását, hogyha nem cselekszik, lehet szerez magának egy ellenséget. Ő azért végignézett rajta, míg tehette és megbeszélte önmagával fejben, hogy egy magas és helyes fiúnak ütközött neki, nem mintha számított volna ott.
Mint kés a vajon, úgy törték meg a rellonos szavai a puskaporos csöndet, mire Kori beismerően bólintott, valóban kegyetlen szarul nézett ki és érezte is magát mellé. Az már csak hab a tortán, hogy talán kárt is okozott neki.
Addigra lesütött szemekkel állt előtte, érezte el tudna aludni is akár, de ott, abban a helyzetben ez nem volt épp a legbölcsebb dolog. Aztán történt valami és felkapta tekintetét. Éppen sikerült elcsípnie azt a halvány, meleg mosolyt, melyet neki címzett Elias. Talán félreismerte volna? Talán mégsem haragudott rá?
- Alvásparalízis, rémálmok. Ilyenek -  vonta meg vállát. Ahogy hozzáért és rakoncátlan tincseit füle mögé tette, tüstént belepirult akaratlanul is a mozdulatba. Gyorsan elfordult és pofozgatni kezdte magát, hogy mihamarább visszakapja eredeti hófehér színét, de a pofonok végett csak pirosabb lett a bőre. Feladva azt egy sóhajjal fordult kipirosodott arccal a rellonos felé és megismételte magát:
- Ne haragudj, ha tényleg kárt okoztam neked. Kifizetni nem biztos kitudom, de kompenzálni szeretném valahogy – a becsületesség ott dobogott benne, nem is sejtette, milyen szituációba mászott egyenesen bele. Egyáltalán nem sejtette, kivel vagy mivel találkozott éppen szembe, de ha a tarot pakli egyik lapjához lehetne hasonlítani a fiút, akkor gondolkodás nélkül az XV. Ördög lapjára esne a választás. Ez a lap tudniillik nemcsak a saját sötét oldaladat is reprezentálhatja, de a csábítás és a kísértés lapja is, melynek a fiú épp tökéletes példája volt.
- Jaj izé, Agárdi Kornélia Auróra vagyok, másodikos eridonos – nyújtotta ki kezét kézfogásra, hátha megtudhatja a titokzatos idegen kilétét és ezzel is kicsit jobban segítve a kommunikációt kettejük között. Egész kedvesnek tűnt az előbb, biztos csak Kori látott rémeket a csúnya nézéssel kapcsolatban.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. október 25. 22:43 | Link

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Az egyetértő bólintás sokkal többet elárul, mint azt gondolná. Mindezek után még belesimul a hangom adta nyugalomba, mintha pár pillanattal ezelőtt nem az fordult volna meg a fejemben, hogy tudnék neki fájdalmat okozni. Ha kell, akár évekig is - éppen ezért, minden ép eszemet összeszedve mosolyodom el halványan, ahogy lejjebb hajolok. A válaszra hümmentek, kezem már mozdul, hogy a tincseket tűrjem el arcából. Ám az utána következő reakció még engem is meglep.
- Komolyan beszélsz? Ez mindenkit meglepne, mégis mi a fasz?
Felegyenesedem, zsebeimbe süllyesztem kezeimet, amíg a lány konkrétan pofozgatja magát. Túlzás lenne azt állítani, hogy türelmesen, de moderálva magam várom, hogy végre képes legyen valami emberi lényként viselkedni, és netalántán még vissza is forduljon felém, hogy legalább valamennyire érdemben folytathassuk a beszélgetést.
- Azért szórakoztató volt.
Az, de nem érek rá ennyi időt elcseszni erre, mikor ennél mindennek több értelme lenne, csak megint belerángattál a baromságodba, én meg eleget teszek neki. Kékjeim a velem szemben lévő falról esnek ismét a lányra, aki megszólal, de értelmes megint nem esik ki a száján. Halkan nevetve emelem kezeimet szemeimhez, könnyed mozdulattal dörzsölöm meg azokat, majd ahogy leejtem magam mellé fejem felfelé fordul. A plafont szuggerálom pár pillanatig.
- Borzasztóan idegesítő vagy, mondták már? - biccentem előre fejemet, majd pislogok lefelé, leginkább a felém nyújtott kézre. Igyekszem koncentrálni az elhangzó névre, de ahogy kiejti a száján, úgy is felejtem el.
- David Jeremy - sütöm le tekintetem a felém nyújtott kézre, felső ajkam húzódik fel minimálisan, ahogy csak belegondolok abba, hogy hozzám érjen. - Nem érdekel melyiket használod - előzöm meg a felesleges kérdéseket, hogy én melyiket használom, és lehet hab a torta tetején, hogy az sem érdekel, ő melyiket használja - még a vezetéknevem sem hangzik el. Legalább abban biztos vagyok, hogy két név hangzott el, plusz a háza és évfolyama, mintha minimum kihallgatáson lenne. Talán nem is áll messze ez annyira a valóságtól.
Utoljára módosította:Elias Napoleon Diaboli, 2021. október 25. 22:46
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. november 1. 19:46 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz

Már kezdte visszanyerni józan eszét a kezdeti sokkból. Azért nem számított mindennapinak, hogy egy hímnemű ide-oda igazgatta Kori tincseit. Ezeket általában ő a vad fejrázással és rockereket megszégyenítő headbangel szokta megoldani. Igazából ezekkel csak ront rajta és a végére olyan, mint Maugli vagy Pumukli. Barna Pumukli, nem vörös!
Arca csak tovább lángolt, melyek eltűnését pofonjaival nehezítette s lám feladta. Logikátlan megmozdulás volt, nincs kétség.
Talán nem kellett volna megint a bocsánatért esedezni, de az eridonos köszönte, nem kért az idősebbek haragjából. Ha pedig a kutya kovászt eszik, ez a fiú akkor is idősebb volt a lánynál. Az említett utóbbi szépen lassan végigkövette pillogóival a srác minden mozdulatát, testtartását és azt a szarok a világra stílusát. Ezekből fakadóan hamar rájött, nem olyan valakivel akadt össze, mint mondjuk Masa.
- Hát... - elgondolkodott. Idegesítő lett volna? Igazából ez a vélemény embertől függött, eddig nem nagyon vágták a fejéhez és ő is próbált a lehető legvisszafogotabban örülni új dolgoknak. Vissza akart vágni, Kori nem tartotta magát soknak és főleg nem idegesítőnek. Azonban új diák lehetett a fiú, nem akart az első ellensége lenni.
Ezért mély levegőt vett.
Úgy döntött mosolyt erőltet magára és megpróbál bemutatkozni, ám ez sem úgy sült el, ahogy ő azt a kis fejében elképzelte és jobbnak látta visszahúzni a mancsát. Ez nem fog vele kezet fogni.
Bunkó - gondolta, ám a két keresztnévre felfigyelt. Szóval választhatott? Príma.
- Szóval Jeremy, ha? - kezdett bele - Ha lenne kedved együtt lógni fura arcokkal később vagy csak némán elvonulni és nem szólni senkihez, engem megtalálsz az Eridon falai között - vállat vonva dobta fel a labdát, bár számított a leszarom stílusú válaszra vagy az elutasításra, de kis buta naiv lány úgy volt vele ő megadja a lehetőséget és ha él vele vagy sem, ő megtette az első lépést.
- Egyébként bírom a stílusod - orrával Jeremy ruházata felé bökött elmosolyodva. Fekete karikái ugyan még így is sötéten feküdtek kékjei alatt, de legalább végre visszanyerte eredeti színét, nem lángolt a feje.
Mint minden, ez a mosoly sem tarthatott örökké. Hiába, hogy végig a srác szerelésére koncentrált, azt az árnyalakot látta megmozdulni a fiú mögött ezért rögtön lefagyott. Az alváshiány vagy a stressz? Esetleg a rendszertelen evés valamint a fényviszonyok szórakoztak az elméjével és csak ő értette félre?
- Mögötted - motyogta, de már addigra semmi sem volt ott. Tényleg indulnia kellene a gyengélkedőre, biztos tudnak kezdeni ott valamit az alvásproblémájával.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 2. 19:47 | Link

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Vele is csak eggyel többen vagyunk ezen a bolygón, ha még egy ennyire egyszerű kérdésre sem tud válaszolni. De persze kéretlen információkat, mint a neve is, azt tud közölni, ráadásul minden formalitással megspékelve, amit úgy hagyok figyelmen kívül, mint a nemrég megpróbált mosolyát. Legalább megpróbálta, még ha csúfos kudarcba is fulladt az egész.
Szemöldököm mégis akaratlan emelkedik meg, mert nem áll meg a visszakérdezésnél, de pillanatok múltán már ott tartunk, ha lógni szeretnék fura arcokkal, akkor keressem meg nyugodtan és áll rendelkezésemre. Ennek a lánynak biztosan valami elmebaja van, és ha már én mondom, akkor el kell gondolkodni rajta, mert ez már jelent valamit. Elég egyértelmű és mély “pf” hang hagyja el torkomat. Faszért mennék én az Eridon közelébe, amikor a Rellont nem tudom elviselni? Ó, édes istenem, mit ugrál már a témák között? Mikor vesz levegőt?
- Ja, kösz az ajánlatot - felelem végül tömören, mert esélytelennek tartom, hogy én bármikor is feltűnjek az Eridon környékén, főleg azzal a feltett szándékkal, hogy éppen őt keressem. Vajon ő tényleg elhiszi, amit mondd, vagy csak kimondja, hogy beszéljen?
Meg sem rezzenek az érkező bókra, és mindenki mással ellentétben, nem nézek végig magamon, ahogy normális emberi reakció lenne, csupán egy biccentéssel konstatálom az elhangzottakat. A legtöbb esetben fordítva is kéne működnie a dolgoknak, mármint, hogy nekem is bókolnom kellene, de már közöltem, hogy a karikák a szeme alatt kiszúrják az ember szemét, többet ne várjon tőlem. A hirtelen megváltozott kisugárzására csillan meg tekintetem, végül vállam felett pillantok hátra.
- Semmi nincs - fejezem be a mondatot, ahogy visszafordulok előre. - A kialvatlanságtól látsz dolgokat? - teszem össze igen hamar a képet, azokból az infókból, amik elhangzottak eddig. Tökéletesebb alanyra nincs is szükségem az egyik bájitalom tesztelésére. Halvány, meleg mosoly kerül ajkaimra, ahogy előrébb dőlök ismét. - Minden rendben lesz. Segítek - nyúlok fel lesütött tekintettel, és morzsolom meg egy tincsének a végét.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. november 3. 21:25 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz

Nem tudott eligazodni ezen a kösz az ajánlatot válaszon. Olyan pozitívan hangzott, mégis szarkasztikus volt ezzel együtt. Korinak talán bölcsebb lenne elhúzni a csíkot.
Azonban a lány nem tágított és próbálta egy bókkal tovább vinni a dumcsit, de nemmeglepő módon ez sem úgy sikerült, ahogy azt ő a kis fejecskéjében elképzelte. Remélte, ezzel kicsit lassíthatja a hangulatot, de semmi. Kezdett letenni arról, hogy valaha jól fog kijönni Jeremyvel.
Újabb mosoly.
Már hányadik? Harmadik? Sokadik? Nem tartott soká. Csak nem erőt gyűjtött egy negyedikre? Nem. Itt más volt a dologban, hiszen ahogy Kornélia a másik tekintetét keresve mosolygott, mégis meglátta egy pillanatra az őt gyötrő árnyékot, akit magában mélyen paralízis démonnak nevezett, mert egyértelműbb nevet nem talált rá.
Teljesen leverte a víz és a szemei is szinte kigúvadtak, ahogy erőltetve magát próbálta újból felfedezni azt a valamit, aminek már hűlt helye volt, sőt nem is biztos, hogy volt ott egyáltalán valami.
- Mögötted - nyöszörögte és várhatóan reagálta le a rellonos. Hát persze, miért is hinne neki? Miért nem látja más is? Vagy az eridonossal is csak az agya űz gonosz tréfát minden áldott nap és éjszaka?
Az egyértelmű kérdés hallatán csak lassan felnézett Jeremyre. Nem válaszolt, helyette hallgatással helyeselt.
- Csak... űzd el - nem foglalkozott már haja morzsolásával, ahhoz sem volt onnantól hangulata, hogy beszélgessen. Eszébe jutott, mennyire jó lenne egy bivalyerős altató és nyugtató. Szaporán levegő után kapkodott, verejtékezni és remegni kezdett ezzel párhuzamban. Kezdett eluralkodni rajta a pánik. Szinte segítségkérőn, esedezve pillantott fel. Hátha leolvashat valami pozitívat Jeremy arcáról. Mosolya iszonyú jól esett Korinéliának, épp erre volt szüksége,  de tudta, hogy most kellett lépnie.
- Nekem... mennem kell - hirtelen mozdulattal megpördült, hogy elindulhasson. Talán pár szál haja Jeremy ujjai között is maradt a lendületes irányváltás miatt. Nem vette észre, indulásra állt készen.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 21. 18:46 | Link

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

- Nem viccelek, ha azt mondom, hogy hibbant a csaj. Használjuk ki.
Mintha mondani kellene, amikor lerí róla. Az alváshiánynak lehet hallucináció a tünete vajon? Mert nagyon úgy tűnik, hogy éppen azt nézem végig premier plánba, és meg kell hagyni, eléggé élvezem. A hallgatása bőven elég válasz a feltett kérdésre, és tudom, hogy nagyjából kettő perc alatt tudnék neki segíteni enyhíteni a rémet, ami kergeti nappal is. Lehet már késő, és az egész kastély azt hiszi, totál őrült, ami nekem csak még inkább kapóra jönne: felajánlom, hogy leszek a mentsvár, a biztos pont, ahova menekülhet a csúnya és gonosz világ elől. Mosolyom nem lankad a kérésre, ajkam szeglete azonban megremeg, ahogy remegni kezd a szemem láttára - de nem szélesedik. Visszafogom magam, mert szükséges, így a kiskutya tekintetet kapom el, tartom a mosolyomat, miközben ujjaim könnyed mozdulatokkal simulnak arra a tincsre folyamatos jelleggel.
- Minden rendben lesz - előbb vagy utóbb. Na, igen. A legjobb az utóbb lenne, úgyhogy a nálam lévő fájdalomcsillapító és nyugtató hatású főzetem biztosan nem opció, plusz nem fogom egy alváshiányos kislányra pazarolni, amikor magamnak készítettem.
- Most legyél okos.
Megoldom, csak add meg a lehetőséget, mert a felesleges pofázásoddal megint semmire nem fogunk jutni. Látod? Már szalad el a lány, most mondd meg! Kapjak utána? Az ellentétes lenne azzal, hogy mennyire nem érdekel mit tesz. Viszont, ha nem teszem, akkor a lehetőségünk is elszalasztom a picsába. Ujjaim nyílnak el, hogy a köztük maradt pár sötét hajszál hulljon a földre, majd nagyot nyelek, hogy visszafogjam már csak a gondolattól is keletkezett undort és megvetést.
- Hihetetlen, hogy erre képe-.
Gyors mozdulattal libbenek utána, csuklóját megfogva kényszerítem megállásra, majd ezzel párhuzamosan fordítom magam felé és húzom fejét mellkasomra. Szabad kezem csúszik fejére, óvatos mozdulatokkal kezdem el simogatni haját, halk, mély hangon csitítgatom.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. november 25. 20:39 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz

Habár alig egy pillanatig tartott a jelenés, ez épp elég volt, hogy totálisan kiakassza a kis Kornéliát. Kezdett nagyon tele lenni a nemlétező töke is a hallucinációival, amikre még csak értelmes választ sem tudott adni. Határozottan tudta magáról, hogy ő nem volt őrült, csak kicsit más volt számára a valóság, mint a többieknek. Nem volt őrült. Nem!
A pánikrohama úrrá lett testén, majdnem össze is esett. Remegett, kapkodta a levegőt, verejtékezni kezdett, izzadt a tenyere. Minden játszott ott, amit az ember fia vagy lánya csak elképzelhetett. Egyetlen egy dolog járt a fejében: Elmenekülni.
Ott helyben láthatatlanná válni és eltűnni a föld színéről.
Ő csak mosolygott, felé tornyosulva mosolygott rá, ami elsőre jólesett neki, aztán ez is frusztrálni kezdte. Úgy érezte, a pánikjával szórakoztatja, ami miatt még inkább rágörcsölt a dologra és futásra akarta fogni.
Ha elűzöd, rendben lesz - gondolta, szemeivel magukköré nézett, periférikus látására ügyelve, szerencsére nem látott már semmit.
Állkapcsa is remegni kezdett és itt már tudta, el fog pityeredni. Villámgyors mozdulattal pördült meg és haját Jeremy ujjai közt felejtve megindult, hogy maga mögött hagyhassa az egész történést. Már emelte a jobb lábát, futásra kész volt s mikor épp elindult volna, visszatartották.
Csuklóján érezte a rákulcsolódó ujjak szorítását, ideje se volt visszanézni, már Jeremy mellkasán pihent a feje. Ekkor bukott belőle ki az első könnycsepp, melyet csendben követte a többi a sírástól elvörösödött fejjel. Nem tett egyelőre semmit, csak hagyta magát. Hazudok, mert tett: csendben pityergett.
- Nem vagyok... nem vagyok.... - szipogott egyet - bolond - remegő hanggal nyöszörögte. Kellemetlenül érezte magát, hisz szó szerint egy idegen mellkasán sírta el magát. Hallgatta, ahogy Jeremy szíve egy bizonyos ütemet tartva dobogott és lassacskán megnyugodott.
Mégsem szórakozott rajtam? Milyen finom az illata. Megnyugtat.
Eltávolodott végül tőle, sírástól vérben lévő szemekkel pislogott fel rá, majd le cipője orrára szégyenkezve.
- Köszönöm - motyogta.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 25. 22:06 | Link

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Sokkal több mindenre vagyok képes, mint azt én magamról tudnám. Vagy egyáltalán gondolnám. Éppen ezért cselekszem most is úgy, hogy tökéletesen ellent mondjon az alapvető elveimnek és érzéseimnek - de minden undort legyőzve húzom magamhoz közelebb. Csuklóját sem engedem el, amíg kezem a sötét tincseket kezdik el simogatni. Hangom megnyugtatóan - gusztustalanul - cseng, és igyekszem valamiféle emberi kisugárzással felvértezni a lényemet, ha már magamhoz szorítom a törékeny testet.
- Ezt is jónak mondja.
- Semmi baj - szólalok meg halkan. - Nem vagy az - erősítem meg szavait, amit valahogy sikerül kipréselnie magából. Már előre félek attól, hogy milyen lesz a pólóm, ha egyszer végre hajlandó abbahagyni a sírást - amit valószínűleg maga az ölelés váltott ki, a megkönnyebbüléssel, de hát ez van. Ennél jobban nem is alakulhatna az egész. Mindent képes vagyok megtenni azért, hogy nekem jó legyen. Nem véletlen állunk még mindig így, egészen addig, míg ő el nem távolodik tőlem. Szó nélkül hagyom.
- Nincs mit - nyúlok lehajtott arcához, hüvelykujjammal törlök le egy kósza könnycseppet onnan. Kesernyés íz kerül a számba az egész mozdulatsor miatt, kezemet mégsem kapom el. Lassan húzom vissza, zsebembe süllyesztem, aprót lépek hátrébb tőle. Ajkaimon halvány mosoly bukkan fel.
- Szedd rendbe magad - mérem végig, félig megemelkedett szemöldökkel, majd valahogy ugyanolyan lassú és elnyújtott léptekkel távolodom tőle, mint mikor belém ütközött. Fejemet hajtom előre, tincseim így hullanak arcomba, egy halk, de mélyről jövő kuncogás hagyja el ajkaimat. A siker édes íze.
- Elmebeteg vagy.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. november 27. 18:43 | Link


X ruha   X zene   X megborítasz

Még sosem tapasztalt ehhez hasonlót anyján kívül, aki ilyen meleg öleléssel nyugtatgatta. Szó szerint, Kornélia azt érezte az akkori érzelmi állapota miatt, hogy Jeremyben találta meg azt a bizonyos biztos pontot, amire neki szüksége volt. Talán nekik lehet egy szoros barátságuk is a jövőben? Nagyon örülne, ha lenne egy igazán közeli valakije, aki elhessegeti a képzelgéseit. Azonban mi van, ha ezt csak azért tette, hogy elhallgattassa vagy nem akarta, hogy a prefektusok rákenjék egy másodikos megsiratását? Benne volt a pakliban. Természetesen, erre gondolni sem akart. Hálás volt és egyben szégyellte is magát.
Jeremy szavai visszhangzottak soká a kis fejében. Megerősítése pedig erőt adott számára, bár továbbra sem hitte el, hogy normális lenne. Hogy is hihette volna, amikor egy egyszerű párválasztáskor is mindig a végére hagyták a nyomikkal és biztos annak is nézték.
Szemeiben a rellonos egy bálvány helyét vette át, pedig nem sok mindenkit tekintett annak. Lord Lucifer és Lady Lilith mellé felemelkedett a halandók mocskos világából Jeremy, aki maga volt az Ördög.
Nem mozdult, csak könnyes szemekkel hagyta, hogy letörölje azt a könnycseppet, mely lemaradva a többiektől, igyekezett legurulni a hamvas arcocskán. A fiú eltávolodása után ruhája ujjával törölte meg szemeit és csendesen követte azokkal, ahogy a másik inkább tovább állt.
Remélte, hogy még összefutnak és sírás nélkül megúszhatják a találkozót. Elhatározta, hogy megpróbál onnantól kezdve közelebb kerülni hozzá és a barátja lenni a későbbiekben.


Köszönöm a játékot~ Love
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint