36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2015. március 10. 20:09 | Link

Kornella

Kivételesen a kastélyban érte az este. Pedig ahogy letudta a vizsgáit, már szaladt is a faluba, minél távolabb a kastélybéli légkörtől. Amit pedig imádott. Csak egy ideje.. nem annyira. Egyik éjjel még azon is elgondolkodott, miközben hazafelé bandukolt az utcán, hogy talán vissza is mehetne.. Lengyelbe. Persze rögtön ki is röhögte magát ezért a képtelen és nevetséges gondolatért. De felmerült benne, és ez ijesztő volt.
A mai napon pár holmijáért ugrott csak fel, vagyis, igazából Véda cuccai voltak, amiket lenyúlt tőle, és nagynénje persze visszakérte őket. Pakolgatott-keresgélt, próbálgatta a begyűjtő bűbáját, de valahogy semmi ereje nem volt a varázslatainak. Végül sóhajtott egyet és eldobta magát az ágyán.
Plafonbámulás. A legjobb. De Ellának nem volt szokása bámulnia a plafont, ő pörgésre született, bizonyára búgócsiga dns került belé véletlenül. Vagy szélütést kapott egy tornádótól kiskorában. Bárhogy is, újabban nem lehetett ráismerni. Nem volt önmaga.
Valamit ki kellene találnia. Valami őrültséget. Valamit, ami előrerántja a mába, ami meglöki, ami elsodorja és felpiszkálja a benne tomboló tüzet. Persze nem azt a tüzet. De valamit robbantania kellene, akár szó szerint, mert ha tovább gondolkodik, biztosan beleőrül. És csak járt az agya, és nem értette, miért történik ez az egész. Mintha az összes energia, ami egyébként pezsegni szokott benne, most ott tobzódna a fejében, hogy teljesen kikészítsék őt.
Megdörgölte szemét, nyöszörgött egyet, és ekkor meghallotta. Kaparászás, apró, de éles kopogás. Kinyitotta a szemét, pislogott párat, hogy tisztuljon a megnyomorgatott szeme miatt kissé elhomályosult kép, de már a körvonalaiból látta, hogy az ablakban egy bagoly ül. Nyilván rá várt, hacsak nem volt valamelyik szobatársa az ágya alatt bujkálva.
Az üzenet egyszerű volt és lényegre törő, tartalmazta a falu, a kilógás, és a most szavakat is, az aláírás pedig Kornélé volt, így Ella rácsapta az ablakot szegény madárkára, miután rányomott egy OK-ot az üzenetre, és már rohant is ki a szobából, le a klubhelyiségbe, ki a folyosóra, le a lépcsőn, és közben nem gondolt semmire.
Az se zavarta, hogy így most várhat egy ideig, mire a srác is felbukkan, hacsak nem vette biztosra, hogy a lány válasza igen lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Révész Kornél
INAKTÍV


Kornélia, Timi ikre
offline
RPG hsz: 162
Összes hsz: 1522
Írta: 2015. március 10. 23:12 | Link

Kornella

A helyzet az, hogy ha a lány nemet mond, akkor nagy eséllyel ugyanúgy itt téblábolna még egy ideig a bejárati csarnokban - aztán amint világossá válna, hogy a vöröske nem tart vele a kis túráján, nekiindulna egyedül az estének. Az üzenetének alapja ugyanis abszolút igaz volt, tényleg borzasztóan unja magát most, hogy egyelőre még órák sincsenek. Amit viszont nem írt le a levélben, hogy miközben sorra vette azt a nem túl sok embert, akit egy ilyen akcióban társául el tudna fogadni, megfordultak bizonyos hátsó gondolatok is benne, amelyek végül tényleges cselekvésre - pontosabban levélírásra sarkallták.
Tudván, hogy tilosban jár, nem olyan hülye, hogy a bejárati csarnok közepén mászkáljon, ennyi erővel akár ki is lógathatná a nyakába a "gyere és büntess meg te prefektusállat, ezaz!" táblát. Helyette oldalt a fáklyák "vakfoltjában" áll meg már jó előre. Muszáj volt időben kijönni a klubhelyiségből, a gólyalakból (mert még saját szobát keríteni is lusta volt) ugyanis nehéz észrevétlenül kiosonni így éjjel tizenegy tájékán.
Szóval, ha biztosra nem is vette, de azért bízott abban, hogy a vörös felbukkan. Mit ad isten, hát nem igaza lett? Kiszélesedő vigyorral int a lánynak és hívja fel magára a figyelmét széles karmozdulatokkal, közelebb intve ahhoz a ponthoz, ahol éppen áll. Ha már közelebb ért, megszólal; nem suttog, de nem is rendes hangerőn beszél - az a baj ezekkel a nagyobb terekkel, mint ez is, hogy pokolian visszhangoznak.
- Na, tök jó, hogy jöttél, felkészültél? A fentebbi szinten majdnem beleütköztem egy prefektusba, de sikerült kikerülni. Szóval kommandózni fogunk.
Utoljára módosította:Révész Kornél, 2015. március 10. 23:22
Hozzászólásai ebben a témában
Szendrei Ella
INAKTÍV


Szederkés nutElla
offline
RPG hsz: 237
Összes hsz: 3245
Írta: 2015. március 11. 23:01 | Link

Kornella

Úgy tűnt, Kornél biztosra ment. Vagy csak Ellától függetlenül így is, úgy is lelógott volna. Valószínűleg a válaszbagoly is majd csak holnap reggel találja meg, miután már túl lesznek ezen az éjszakán. De ne rohanjunk úgy előre. Még azt se tudni, hol találja majd a reggel és a bagoly őket.
Nem igazán figyelt oda, hogy hangtalan legyen, beleolvadjon az árnyékokba, minél előbb le akart érni a kastély bejáratához, mintha az élete függött volna tőle, hogy mihamarabb kitegye a lábát az épületből. Csak a vak szerencsének, vagy valami nagyobb rendbontónak a kastély másik végében köszönhette, hogy nem botlott bele egyetlen prefektusba, vagy tanárba se. Lefékezett, és térdére támasztotta kezeit. Zihálását kissé visszhangozva közvetítette az üresen álló csarnok. Azaz, majdnem üresen.
Már épp elkezdett volna forgolódni, kitalálni, merről fog érkezni bűntársa, mikor megpillantotta a sötétben eddig várakozó Kornélt, aki meglátva őt nekiállt széles mozdulatokkal biztonságos útvonalat rajzolni neki felé.
Ella odalibbent mellé, arcára nyomban kiült vigyora. Már hetek óta nem csinált ilyet a szája.
- De mennyire, hogy fel! - bólogatott a kérdésre. - A faluba kommandózunk? Lesz akadálypálya? Az ellenség tud már az érkezésünkről?
Random jutottak eszébe a lehető leghülyébb kérdések, miközben a bejárati kapuhoz osont Kornéllal. Most, hogy már itt volt, és feje kiürülhetett a mellékes és rettentően zavaró, fájó gondolatoktól, már a játék részeként odafigyelt arra, hogy hangtalan osonjon, hangját is suttogóra vette, és igyekezett nem belerúgni több lovagi páncélba. Igen, mert egyet majdnem felborított Kornél felé lépdelve az imént.
Pálcát húzott, és a zárra irányította.
- Alahomora! - Kattanás hallatszott, a vörös pedig megrántotta az ajtót, ami nyikorogva kinyílt. Napközben sosem tűnt fel, hogy ilyen hangos lenne. Összeszorította fogait, és próbálta óvatosan mozgatni a szárnyat, de az ettől persze csak még elkínzottabban nyikordult meg.
- Szerintem most kéne egy kicsit futni, mit gondolsz?
Hozzászólásai ebben a témában

Révész Kornél
INAKTÍV


Kornélia, Timi ikre
offline
RPG hsz: 162
Összes hsz: 1522
Írta: 2015. március 12. 23:17 | Link

Kornella

Azért mégis csak megnyugtató tényleg, hogy a vöröske lemászott hozzá. Egyedül is izgalmas az ilyen, de... párosan mindig jobb. Meg aztán.. na igen, mást is jobb ketten. Erre a gondolatra aztán diszkréten felderül (a diszkréció egyet jelent a látványos vigyorgással) és bevárja a másik navinést a "rejtekhelyén". Na persze, ha prefektus járna erre, akkor az sok eséllyel azonnal észrevenné őket, mert Ella még nem fordít túl sok figyelmet arra, hogy csendesen és feltűnésmentesen mozogjon. Az lett volna az igazi veszteség, ha útközben lebukik és azért nem tud lejönni.
- Bizony, oda.. de azért az erdő szélét kikerüljük, nem kockáztatnám meg, hogy éjszakánként mi merészkedik ki oda.
Megnyugvásra ad okot, hogy legalább valami minimális életösztöne van, ezt sokan nem néznék ki belőle. Megvakarja az állát, miközben gondolkodik a kérdéseken, aztán mint aki komolyan megfontolta a választ, olyan körülményességgel válaszol.
- Nos, felmértem a terepet, ahogy azt egy profitól várni is lehet. Délután óta itt állok lesben. - Csak néhány órahosszát túlzott, na. - Figyeltem, hogy ki jár erre. Takarodó előtt kiment az udvarra egy jelvényes, de nem jött vissza, szóval szerintem kint járőrözik, jobb lesz vigyázni.
Közel sincs így, egyáltalán nem látott kint senkit, de egyrészt igen is meglehet rá az esély, hogy grasszál egy az udvaron, másrészt nem lenne olyan mozgalmas kommandózni, ha biztosra tudnák, hogy teljesen üres a terület.
Amikor Ella elszánja magát a cselekvésre, követi az ajtóhoz, de való igaz, egyikük sem gondolt bele, hogy ez egy régi kastély, régi ajtókkal, régi nyílászárókkal és régi sarokvasakkal. És ezek a régi dolgok elég hangosak is tudnak lenni. Amikor az első élesen nyikorgó hang áthasítja az éjszakai csendet, behúzza a nyakát és összeszorítva a szemeit felszisszen.
- Ez egy remek felvetés, kisnaccsád. Háromig számolok és indulunk. Egy, kettő...
Nem ér végig a számolásban, nem is tervezte, hogy tényleg elszámolna háromig. Azt a taktikát alkalmazza, amit a lányok, amikor gyantáznak: hirtelen és fájdalmasan, hogy túl legyenek rajta. Szóval egy lendületes mozdulattal kilöki az ajtót.. aztán Ellát is, de az ajtóval ellentétben a vöröskét kézen is ragadja, hogy segítsen neki lendületet venni a futáshoz.

Utoljára módosította:Révész Kornél, 2015. március 12. 23:18
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint