A keleti szárny már kívülről nézve is nagyon elüt a kastély többi részétől. Ez az épület legmodernebb része, hiszen külön az elemi mágikus képzéshez lett kialakítva. A modern hatású üvegkupola egyesek szerint rontja az összképet, míg mások kellemes látványnak ítélik az átlátszó félgömböt.
Az elemi mágia terasza nem csak egy hely, ahol az elemi mágusok gyakorolhatnak, ez egyben a tárgy tanterme is. A törékenynek tűnő üvegfalak varázslattal vannak megerősítve, így onnan semmilyen mágia ki nem törhet, adott esetben képes lehet egy irányítást vesztett elemi mágust is megállítani.
A terembe egy viszonylag szűk melléklépcsőn lehet feljutni, ami a keleti szárny második emeletéről visz egy kicsivel még magasabbra. Belépve a helyiségbe, egy ötszögű teremben találjuk magunkat, aminek csupán a teteje üveg. A szoba egyik oldala az, ahol az, az ajtó is van, amin át beléptünk, a többi négy mögött az elemek külön helyiségei rejtőznek.
A terem közepén egy hatalmas, fehér színű, csavaros oszlop áll, ez tartja a tetőszerkezetet, és egyben díszíti a teret. A lépcsőkön fellépdelve juthatunk el a tényleges tanítási helyszínre, ahol, ha a tanár úr éppen órát tart, megjelennek a padok és a székek. Vagy éppen a párnák, ha úgy ítéli meg, hogy az óra inkább figyelős, mint jegyzetelős lesz.
A négy elem helyiségeibe alapból kis ablakokon át lehet bekukucskálni, de amint valaki belép valamelyikbe, a fala átlátszóvá válik. Ilyenkor lehet megpillantani az üvegkupola külső falát, és azon át a kastély környékét.

KATT

A föld terme kívülről is eléggé elüt a többitől, hiszen növények borítják be az egészet. Belépve egy üvegházban érezhetjük magunkat: üvegfalak és rengeteg növény. Ahogy mindegyik kis terem, úgy a földé is tértágító bűbájjal van ellátva, így bár kívülről nem gondolná az ember, hogy ebben a teremben még eltévedni is igen könnyű. Ide csak az léphet be, aki rendelkezik a föld elem irányításának képességével.

KATT

A víz terme valószínűleg sokaknak csalódást okoz elsőre, hiszen nem egy akváriumról van szó, ahogy alapból elképzelnék. Bár azok gyönyörűek, de gyakorlás szempontjából nem túl praktikusak. A víz terme fekete és fémes és csupa lyuk, de tele van folyadékkal. A lyukakon át pillanatok alatt elárasztható, kiüríthető, gyakorlás esetén az elemi mágusokat a víz körbeveszi. Mivel nincsenek közvetlen falak, csak a vékony drótháló és a rengeteg víz, úgy érezheti, mintha egy hatalmas víztömeg közepén állna.

KATT

A tűz terme egy kissé más. Tiszteletet parancsoló, sötét, csak a tűz, és a kupola egy sor ablaka világítja meg. A terem távolinak tűnő végében folyton égő tűz lobog. Az oszlopokon lévő lyukakból gyakran füst szivárog, tűzcsóva lő ki, a bent uralkodó hőség a legtöbb ember számára elviselhetetlen lenne. Gyakorlásra, és, hogy a pyromágusok érezzék és megszokják a tüzet, tökéletes.

KATT

A levegő terme teljesen átlátszó. Üvegfalai mellett a padló is üvegből van. A kupola ezen része alulról nem támaszkodik a kastély keleti szárnyának alsóbb emeletein, kilóg a hegyek fölé. Tériszony legyőzésére alkalmas terem. Néhol az üveg átereszti a kint süvítő vagy éppen csendeskén suhanó szelet, szellőt. A levegő folyamatosan, de finoman kavarog, áramlik a teremben.

  Könnyed léptekkel halad felfelé a lépcsőn, ahogy tekintete be se járja a teret, csak a kupolára ugrik. Állat! Látja a szürkés eget, ahogy a még szürkébb felhők igyekeznek az őket hajtó széllel haladni. Ez kell neki, így is van! Kibújik kardigánjából és a földre dobra, mielőtt még levetődne rá törökülésben. Sose csinált még ilyet, de ha azt mondják segíthet akkor megpróbálja. Pontosan fogalma sincs mit csinál ilyenkor az ember… ül a csendben, aztán csak van? Meditál... Vagy röhög magában, mint Kende amikor elképzeli az anyja fejét, amint meglátná, hogy méregdrága holmijával törli fel az elemi mágia teraszának padlóját. Ó, igen! Ez aztán békességet hoz a lelkének.
 Leállítja magát, elkomorodik. Ez most fontos, na! Minél hamarabb belevág, annál közelebb lesz a vízhez. Mert bakker, semmi nem állhat közéjük! Hát még ő maga! Nem pálya így. Tehát balra, majd jobbra dönti a fejét és ül ott a csendben… három, négy percet, vagy csak anyninak érzi, mire lépések ütik meg a fülét. Na de foglalkozik is azzal, hogy bárki is itt kószál, húzzon csak tovább a saját dolgával foglalkozni. Sóhajt egyet. Nem lehet így koncentrálni! Legközelebb máshova megy, az tutkó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=822566#post822566][b]Reiner Kende - 2020.12.06. 20:02[/b][/url]

  Könnyed léptekkel halad felfelé a lépcsőn, ahogy tekintete be se járja a teret, csak a kupolára ugrik. Állat! Látja a szürkés eget, ahogy a még szürkébb felhők igyekeznek az őket hajtó széllel haladni. Ez kell neki, így is van! Kibújik kardigánjából és a földre dobra, mielőtt még levetődne rá törökülésben. Sose csinált még ilyet, de ha azt mondják segíthet akkor megpróbálja. Pontosan fogalma sincs mit csinál ilyenkor az ember… ül a csendben, aztán csak van? Meditál... Vagy röhög magában, mint Kende amikor elképzeli az anyja fejét, amint meglátná, hogy méregdrága holmijával törli fel az elemi mágia teraszának padlóját. Ó, igen! Ez aztán békességet hoz a lelkének.
 Leállítja magát, elkomorodik. Ez most fontos, na! Minél hamarabb belevág, annál közelebb lesz a vízhez. Mert bakker, semmi nem állhat közéjük! Hát még ő maga! Nem pálya így. Tehát balra, majd jobbra dönti a fejét és ül ott a csendben… három, négy percet, vagy csak anyninak érzi, mire lépések ütik meg a fülét. Na de foglalkozik is azzal, hogy bárki is itt kószál, húzzon csak tovább a saját dolgával foglalkozni. Sóhajt egyet. Nem lehet így koncentrálni! Legközelebb máshova megy, az tutkó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=822694#post822694][b]Marina Darik - 2020.12.07. 23:29[/b][/url]

#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki

Hangosan visszhangzott a talpa, ahogy újra-újra a padlóhoz csapódott. Az egyik diákot jobbról, a másikat balról próbálta kikerülni, közben hátra-hátra lesve, hogy milyen közel van hozzá Loki. Hangos nevetése és hatalmas mosolya mindenki számára elárulta, hogy nincs komolyabb probléma, csak tipikus Marina Darik jelenségnek lehetnek tanúi. Mintha az emberek már várnák utána Lokinak is a felbukkanását, egyszerűen csak megdermedtek sorban, és várják, hogy épségben megússzák azt a katasztrófát, amivel ez a kettő jár.
Mae felvetette magát az egyik lépcsősorra. Lábai úgy jártak minimum, mint Rockynak, ahogy igyekezett minél gyorsabban maga mögött hagyni szőke barátját. Kezében ott volt az ellopott füzet, amelyet valamilyen különös indokból Loki nagyon nem akart, hogy elolvasson. Hát nem volt más választása, minthogy ellopja. Lokikus.
Egy pillanatra elbizonytalanodott, ahogy a lépcső egyre szűkülni kezdett, de a mögötte hallatszó lépések hangja újra menetre ösztönözték. Felérve pedig hatalmas mosollyal az ajkain vetette rá magát legújabb ismerősére, hogy a fiú mögé bemeneküljön.
- Kende ments meg, légy férfi - ösztökélte azonnal a barna, és Loki fele mutogatott két hatalmas sóhaj közepette. Alig kapott levegőt attól a sok emelettől és futástól, amit most hirtelen csináltak. Komolyan, mintha minimum a maratont hagyták volna most maguk mögött. - Foglald le - ült le törökülésbe, és újra nyitni kezdte a vastag füzetet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=822703#post822703][b]Mórocz A. Móric - 2020.12.08. 09:54[/b][/url]

Csak elvoltam a magam kis világában, ahogy nagyjából mindig, az egyetlen fellelhető füzetem egy üres lapjára firkálgattam a skicceimet városokról, ahova eljutnék egyszer, gyakoroltam az írást, majd a következő pillanatban arra eszmélek fel, hogy Rin szalad el vele. Jó, előtte közöltem, hogy nem kapja meg, mert éppen nagyon benne voltam abban, hogy leírjam a nevét a nemrég tanult új betűtípussal, de akkor is! Ez nem megol-... oké, félig az. Elismerem.
Na ebből kifolyólag történik az, hogy totálisan lenyűgözetlen arccal csattogok utána a folyosón. Az embereket vagy sikerül kikerülnöm, vagy nem, valakinek még integetni is van időm, de sajnos megállni, hogy élvezhessék a társaságom, arra nincs, pedig nem egy felől hallom a nevem, míg másokban megáll az ütő, ahogy meglátnak minket. Hihihihi, a hírünk megelőzött, és ez nagy boldogsággal tölti meg a szívemet. Ha eltűnünk a folyosóról, tutira káoszba fordulva fog menekülni mindenki, mert bizton tudják, hogy felgyújtjuk a szárnyat. Nem, amúgy nem mond-. Hm. Mindegy.
Hallom Rin szaggatott légzését, miközben én könnyedén kocogok utána felfelé a lépcsőn, hiszen testvéremmel ellentétben, én az aktív sportokat sokkal jobban kedvelem, mint a bénábbakat. Szóval teljesen egyértelmű, hogy holmi szaladgálás rajtam nem fog ki. Rugalmasan, zsebre vágott kezekkel, már sokkalta lassabban lépek a helyszínre, mert tudom: innen nincs menekvés. Nem lenne, ha nem valami srác mögül kukkantgatna kifelé.
- Hallod Rin! Ne má'! - miért is vagyok kiakadva? Firkákon és órai jegyzeteken kívül nincs is más abban a füzetben. Hm... nem baj. Már megtartom a szerepem. - Ne olvasd el a szerelme-... mármint csak simán ne olvasd el, ami benne van! - dobbantok is egyet lábammal durcásan, majd a srác felé fordulok. - Te megkukultál new boi?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=822756#post822756][b]Reiner Kende - 2020.12.08. 21:57[/b][/url]

Felemelő. A megfelelő szó Reiner Kendére és elkövetkezendő találkozására. A kezdetleges motiváltságból a hangos léptek teszik egyre demotiváltabbá. Már nyílik szeme és szája, hogy elküldje a francba a tagot, amikor egy bazi nagy mosoly közeledik felé, tehát nagy baj nem lehet. Marina Darik megérkezik. A fiú szemöldöke a kupoláig szökik, ahogy a lány akcentusával hallja meg nevét. Bakker, dal a füleinek… mindeközben persze, mi a halál van? Frankón megzavarják az energiatakarékos módban. A mutatott irányba kapja fejét, miközben felkel a földről, hogy megmutassa mekkora férfi. Pillantása felméri a szöszke gyereket, aki játszi könnyedséggel lépdel a terembe. Kendének nem lenne nagy falat. A srác valamivel magasabb és szélesebb nála, de ahogy elnézi a hisztis toporzékolását… sima ügy. Meg, nem is úgy szól a lányhoz, mintha egy vérengző fenevad volna, inkább csak egy dombján kapirgáló kiskakas, aki onnan osztja a felesleges utasításokat a tyúkoknak. – Szevasz neked is – biccent felé Kende, majd válla felett hátra sandít a füzetre, amit a barna önfeledten kukkol – Nem terítem le a földre egy nyálas füzet miatt, te szösztalicska. – kerülnek elő gödröcskéi, ahogy kedvesen, de kiröhögi a lányt. – De bármikor máskor állok rendelkezésedre hercegnő, ha az egódnak és neked szükséged van rám. - teszi hozzá kielengesztelésként. Egy lépéssel közelebb kerül a sráchoz, bal kezét zsebébe süllyeszti. Kende emlékezete nem a legpacekabb, de a lényegi infó megragadt Marina korábbi beszámolójából. Kétségtelen illet a srácra a leírás – Te lehetsz Móric, és mivel Marinat hajkurászod, akkor a bestie boi. – jobbját előre nyújtja egy kézfogásra, és reméli a tippje helyes – Kende vagyok.
 Leguggol, a füzetre se néz, pont annyira érdekli, majd vállára dobja a meggyűrődött kardigánját. – Gondolom véletlenül se vágjátok hogy kell meditálni – hozza fel nevetve a nála aktuális témát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=822883#post822883][b]Marina Darik - 2020.12.10. 20:39[/b][/url]

#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki

Hazugság lenne, hogy nem élvezte a hajkurászást. Ilyenkor mindig nagyon élénknek érzi magát - nem mintha amúgy nem lenne az. Éppen ezért van az arcán az a hatalmas mosoly, pláne Kendét megpillantva. Mintha a világkerekség is azt akarta volna, hogy jöjjön neki egy megmentő.
- Uuuu... - Mint valami kisgyerek, úgy örült a hírnek, hogy most elolvashatja Móric vezetéknév párosításait. Vagy a fiúk nem csinálnak ilyesmit? - Szösz...mi? - nézett értetlenül fel a füzetből, mert hát nagyon kereste a neveket, de a magyar nyelv teljes elsajátítása volt a fő motivációja arra, hogy Magyarországra jöjjön. Mondhatni a number one küldetés. - És az egóm ezt nagyon is támogatja - bólintott egy mosoly kíséretében, majd visszabújt az elkobzott füzetbe.
Hagyta, hogy a fiúk maguk elintézzék egymás között a bemutatkozás dolgot, mert hát már elég nagyok és érettek hozzá. Vagyis... maradjunk csak szimplán a nagynál. Amúgy is, ő csak maximum a becenevek letisztázásával tudna hozzájárulni a folyamathoz, az meg teljesen felesleges. Nézte inkább helyette az ezer meg egy rajzocskát, ami a füzetben van, egyen, kettőn az ujjait is átfuttatva, mintha nem is hinné el, hogy ott vannak, és nem csak valami illúzió, amit hirtelen a szöszke varázsolt oda neki. Ajkai kicsit elváltak egymástól, miközben csodálta őket. Látta már, ahogy Loki órákon a jegyzetei szélére firkál, de azt a füzetet még soha. Azonban nem tartott sokáig a varázs. Ajkai huncut mosolyra húzódtak a saját neve láttán, melyből még hiányzott egy kicsit.
- Csak nem én vagyok a szerelmed? - ugratta Marina barátját, és felemelte a füzetet, hogy a másik kettő is lássa, hogy miről beszél. Bár igazából belül simogatta az egóját, hogy a fiú az ő nevét írogatja le gyakorlásképen.
- Minek neked meditáció, lost boy. Mi nem vagyunk elég megnyugtatóak már csak a jelenlétünkkel? - pislogott ártatlanul a barna. - Hallod Loki? Feszült a gyerek. Vegyük kezelésbe - bólintott barátja felé Mae.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=823037#post823037][b]Mórocz A. Móric - 2020.12.13. 15:19[/b][/url]

Totál egyértelmű fintorral hallgatom, amit leművelnek előttem. Hát ez különös volt, és mikor is beszélgettek ezek anélkül, hogy én láttam volna? Lehet ez az a nap volt, amikor nemigen volt kedvem bemenni órákra, szóval a gyengélkedőn feküdtem azzal az indokkal, hogy mennyire, de nagyon fáj a hasam? Simán benne van, és tök jó volt amúgy! Csomót olvastam, mert rittyentettem pár skiccet, gyakoroltam. Tiszta hasznos voltam aznap, sőt… Micsoda? Megszeppenve pillantok a srácra, mert először is, mi az, hogy nem terít le? Másodszor pedig, szösztalicska? Úgy robban ki belőlem a röhögés, mint annak a rendje, levegő után kell kapkodnom már az első másodpercekben, mert a semmiből jön a légszomj. Előregörnyedve támaszkodom térdeimre, de félő, hogy összeesek. Könnyáztatta tekintetem emelem vissza rájuk.
- Mi az, hogy szösztalicska?! - a kérdés totálisan költői, választ sem várok rá, de Merlinre, ez valami csodálatos! Huhogok párat, megdörzsölöm szemeimet, miközben felegyenesedek, és igyekszem összekapni magam. Továbbra is mosolyogva lépek oldalra, hogyha már a srác kitakarja Rint, akkor legalább így láthassam, ahogy éppen egy rajzon húzza végig ujjait. Na remek, akkor mostantól ezt fogom hallgatni? Mármint eddig sem titkoltam, hogy nem rajzolok rosszul, mindenki belenézhetett volna abba a füzetbe, amikor csak akar, de valahogy Rinnel még sosem jött ez szóba. Azért ez para. Miért nem jött szóba?
- Szevasz Kende, én vagyok a bestie boi - nyújtom felé jobb kezemet vigyorogva. - Móric bizony - megrázom jobbját, majd kilépek előle és Rin felé sétálok, hogy egy könnyed mozdulattal szedjem el tőle a füzetet. - Sosem tudjuk meg, mivel mint látod, nincs befejezve. Ez egy befejezetlen szerelem - bólogatok határozottan, teljesen komolyan kiejtve szavaimat számon. Kiegyenesedve, félrebiccentett fejjel mérem végig a srácot, aki már Rin mellett guggol, majd Rinre sandítva vigyorodom el szélesen.
- Vegyük - csapom tenyeremhez a füzetemet, hogy neki állhassak dörzsölgetni. - Minek kellene neked meditálnod? Lazulj le velünk, na gyere - ütöm meg vállát a már összetekert füzettel, fejemmel intek az ajtó felé, hogy nyilvánvalóan nem itt fogjuk megejteni a lazulást. Ez egy terasz, tesó, hogyan?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=823158#post823158][b]Reiner Kende - 2020.12.15. 19:46[/b][/url]

A lány kérdésére csak szélesebben elmosolyodik. Szivi, többet fogod hallani, mint hinnéd, majd megérted. Kendét könnyed nevetésre készteti a lány arckifejezése és hangsúlya, meg a szöszi gyerek röhögése. Pont nem bánja, hogy megzavarták, már most jobban szórakozik, mint korábban. Ezzel a hozzáállással fog kezet a sráccal és magában nagyban mellét veri, hogy beletrafált a szőke kilétébe. Pillantása a füzetre kúszik, ha már mutatja itt a csaj. Tele van mindenféle grafikai izével, amik onnan, ahol Kende áll nem egészen kinézhetőek. Csendben marad, hogy ezt a fura, titkos szerelmi bizbaszt lezavarják egymás között, majd Mae újra megkapja a figyelmét – A te megjelenésed minden csak nem megnyugtató – nevet fel jóízűen, majd pimaszul megvonogatja a szemöldökét mielőtt könnyedén talpra szökkenne. Jól esik neki, hogy végre kiélheti az énjének ezen oldalát. Mármint, lányok… ki ne szeretné őket? Marina jó csaj volt, és még ha nem is igazán Kende esete, a hülye gyerek jól szórakozott, hogy alkalmanként elhúzzák egymás agyát. Volt már rá korábban partnere, de Mae-el annál haveribbnak indultak, hogy egy alkalmi két vállra döntés miatt elcsessze, hogy ilyen barátot szerezzen, amikből amúgy sincs sok.
 Kérdéseikre csak vállat von mielőtt azt a füzet érhetné – Felőlem, léceljünk le – fordítja le Móric szavait. Benne van bármilyen hülyeségbe, amit a korabeli kölykök csinálni akarnak. Gyors pillantást vet a lányra, bevárva őt, majd visszafordul Mórichoz és kezével rácsap a karjára. Így is van! Ha ütöget, visszacsapkodok – Viríthatsz, ha már a híred megelőzött. – vigyorog rá, mint egy idióta, aki hajlandó hülyeséget csinálni – az is. Na, de nem vesztegetheti az idejét béna alakokra, akiknek csak a szája nagy. Nem azért akart idejönni, azokból van elég odahaza a birtokon. Már pedig Reiner Kende nem akkora cseléd, hogy elszúrja a szabadulásával járt lehetőségeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=823413#post823413][b]Marina Darik - 2020.12.21. 19:29[/b][/url]

#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki

Már az első pillanattól érezte, hogy ez a barátság jó lesz. Na jó, ez így hazugság. Amikor elaludt mellette a szöszke, akkor azt hitte csak valami béna cserediákszerűség, aki egyedül azért választotta Magyarországot tanulási helyszínként, mert nem hallott róla, és így azt hitte nyugis. De amikor Csipkerózsika felébredt, akkor már tudta, hogy jóba lesznek. És nem csak ők, de Lokival is. Mert Loki olyan mint ő, ami a matematikai egyenletek mentén azt jelenti, hogy nekik is ki kell jönniük. Ami meg egy frenetikus trióhoz vezet.
De mielőtt még Mae buksija megfájdulhatott volna a végtelenül sok és hosszú gondolkodástól, már ott is tartottak, hogy akkor fogják a cukmókot és indulás. Egy lendületből felpattant a két szép lábára, és pár gyorsabb lépés után a két fiú nyakába vetette magát.
- Jól való érzésem van hármunkkal kapcsolatban - mosolygott bele mindkettőjük arcába, miközben tovább haladtak előre fele. - Már csak az a kérdés, hogy mit fogunk csinálni - gondolkodott el, és elengedve a fiúkat ment előre a szűk lépcsős folyosón. Ő úri nő. Előre kell engedni, gondolkodás nélkül.
- Mit szólnátok, ha megtöltenénk festékkel lufikat. Azt a csatát a festmények se fogják elfelejteni - csúszott pimasz mosoly a lány arcára. - Vaaagy lemehetnénk a kis tavacskához jeges fürdőt venni. Bár az nekem nem kihívás - legyintett a lány, és csak akkor állt meg, amikor leért a lépcső aljára. - Mit szólnátok, ha megszívatnánk a levitásokat. Össze zavarjuk a Szfinxet, az meg nem fogja beengedni a diákokat - soroltam tovább a lehetőségeinket. - Na gyerünk fiúk, elő a kreativitással - parancsolt rájuk, és még a tenyerét is összecsattintotta, hogy figyeljenek rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=823433#post823433][b]Mórocz A. Móric - 2020.12.22. 16:53[/b][/url]

Fogalmam sincs ki ez a srác, elvétve láttam pár órán, de azt meg kell hagyni, hogy nem fogja vissza magát, ha éppen becenevek adásáról van szó. Továbbra is szélesen mosolygok, mert lássuk be: a szösztalicska vitte az évben a prímet, pedig Merlin sem tudja mi a búbánatos anyám kínját jelent. Bár nem is nekem kell tudnom, főleg, hogy van egy olyan érzésem, ha megkérdezném Kendét, ő sem nagyon tudná megmagyarázni, így heherészek tovább, amíg végre kicsit képes vagyok lehiggadni. A formalitásokon is túllendülve kezd el azonnal pörögni az agyam, hogy mégis mit csinálhatnánk, ami lelazítja újdonsült spanomat, ráadásul még bókol is! Hát nézzenek oda, ez a Kende fiú aztán ott van a szeren rendesen! Tudja, hogy kell belopni magát mások szívébe - megzabbantom, komolyan. Nagyjából eddig tartott a meghitt pillanat a két hímnemű állat egyed között, mert Rin robban be kettőnk közé. Vigyorogva fordulok felé, de megszólal, szóval szemöldököm azonnal ráncba szalad, ahogy hallgatom az ötleteket.
- Persze, hogy utána Volkov velem takaríttassa fel - fújom fel durcásan fél arcomat, ahogy követem Rint lefelé a lépcsőn. - Nem mindenki dán, állj már le! - suhintom meg válla mellett a levegőt a füzettel, amint mellé érek, de meg is torpanok, mert amúgy fogalmam sincs merre indultam, vagy merre kellene menni. Egyébként hol a táskám? Volt táskám? És ha nem volt, akkor miért nem volt? Ha volt, akkor most miért nincs? Hm-hm, micsoda eget rengető kérdések. Állam alá támasztom kézfejemet, fejemet előrebiccentem kicsit, szemeimet lehunyom, hogy neki állhassak gondolkodni életem legj-.
- Megvan! - kapom fel fejemet, szélesen vigyorodom el Rinre. - Szegény festményeknek sosincs lehetőségük megnézni az iskola más részeit… segítsünk nekik ebben kicsit, mit szóltok? A fecsegő dámákat tökre nem vállalom be, az a tiétek - szögezem le azonnal a miheztartás végett, mielőtt még rám maradhatna a piszkos munka. Hihihihi, gyorsabbnak kell lenni. - Utána szívassuk meg a levitásokat, mert ez király. Kiscsibe majd mehet csipogni a Levita HV-nak, hogy nem tud bemenni a tankönyveiért - lebiggyesztem alsó ajkamat, mutatóujjamat húzom végig jobb szememtől egészen államig, mert éppen sírok, majd vigyorogva csúsztatom füzetemet hátsó zsebembe, és minden előzmény nélkül kapom fel hátamra Rint, hogy meginduljak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=823478#post823478][b]Reiner Kende - 2020.12.23. 18:12[/b][/url]

Mindössze néhány hete viseli a követ, ami partner volt elemi mágiája ébredésében, mégis úgy hozzászokott már, mintha évek óta lógna a nyakába. Marina lendületesen érkezésével Kende automatikusan kap a kabala utána, megbizonyosodva az azt tartó szíj stabilitásáról. Ezt leszámítva szeme sem rebben, csak viszonozza a csaj arcán virító mosolyt, majd nyugis léptekkel követni kezdi újdonsült haverjait. Egyre csak szélesedő vigyorral hallgatja az ötletelést, ami a jeges víz hallatán egy grimaszba fut át. Keményebb edzések után volt része jeges fürdőben, de nem volt alkalom, hogy izmai ne tiltakoztak volna ellene, így csak biccent egyet Móric felé. Így is van! Skip. A levitások szívatására bezzeg azonnal rá dobta a voksát. – Ez jó! – csíntalan nevetése mélyről szalad fel, majd elhalkul, ahogy rájön Boska még mindig a prefektusuk. Bakker. Gondolataiból Móric heuréka pillanata rántja vissza. – Pöpec, viszem a dámákat – csap le a felszabadult lehetőségre, és fejben már ki is tervel néhány tutkó beszólást. Gyakorlott volt az elkényeztetett és tökéletes fényűző hárpiák terén. – Elejtek nekik pár szaftos, megbotránkoztató kamu pletykát – töpreng hangosan, mivel borzolhatja fel a nagyképű tagok kedélyeit, had bomoljanak azok, amíg ő költöztetőst játszik a pajtikkal. – Lövésem sincs ki a halálról van szó, de ha a tankönyvei miatt rinyál, elkél némi szín a kis pedál meg a társai életébe – dörzsöli meg a fülcimpáját. – Elő karácsonyi jótékonyság skacok… - bólint büszkén. Megtekerten ugyan, de így is lehet értelmezni a tervüket, ami teljesen önzetlen ugyebár. Ó, Brigitta milyen büszke lenne most a fiára!
 Zsebre dugott kezekkel lép az addigra emeletes páros mellé, onnan vigyorog a lányra, aki így egy szintre került Kendével. – A szfinx vajon mit szólna a dánodhoz? - teszi fel a kérdést és közben el kell ismerje, ha ez a festmény ilyen okoskodó izé, egy laza csevej Kendével, így is - úgy is megzavarja. Tud hülyeségeket beszélni az -szfinx- fix.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=824125#post824125][b]Marina Darik - 2021.01.04. 22:10[/b][/url]

#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki

A barna egymás után sorolta a jobbnak jobb ötleteket erre mit kapott? Lehurrogást. Hát mi baja van ezeknek a magyar fiataloknak? Puhányak mind akik vannak. Bár Loki felvetésére már ő is hevesen bólogatott. Egészen a festmények kiválasztásáig.
- Nee... csak a dámákat nee. Ők meg se érdemlik, hogy lábakat adjunk nekik lábak helyett - biggyesztette le alsó ajkát Marina, és úgy nézett kérlelően szőke barátjára - mármint a régebbire -, hogy kímélje meg az idegrendszerét. Aztán tekintete a másik srácra villant. - Ismersz már elég embert, akiről pletykálhatsz? És elég "megbízható" forrást? - rajzolt macskakörmöket a levegőbe a lány, majd sóhajtott egyet. - Ahh... hihetetlen vagy. Jó, majd segítek neked. Menjünk a dámákhoz - egyezett bele anélkül, hogy kérni kellett volna. Igazából sose rontotta el a mókát, az nem az ő reszortja volt. Szimplán csak szerette, ha a többiek érzékelik mekkora áldozatot tesz ilyenkor. Meg hát nőből volt. Kicsit kéretnie kellett magát. Csak az ő logikájában a váratás kimerült abban, hogy egy másodperc alatt ráun, és tovább lép.
- Hogy Csibével miért szerettek ennyire keresztbe tenni egymásnak... - ingatta a fejét a lány. - Komolyan, egyre gyanúsabbak vagytok nekem - ráncolta össze homlokát, csak hogy egy pillanat múlva ugyanolyan mosolygós ábrázata legyen a hirtelen felkapástól. Annyira szokványos volt neki a mozdulat, hogy az izmai szinte már gondolat nélkül cselekedtek.
- Az hagyján, de mit szól majd a dán szerenádomhoz - mosolygott gonoszan a lány. Loki pontosan tudta, hogy mennyire pohártörően hamis hangja van.
- Várjunk. Ha mi visszük a dámákat, akkor te kit hozol? - pillantott ezúttal Lokira a lány, már amennyire képes volt, onnan hátulról.