36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kim Yooji
INAKTÍV


i look like a dinosaur.
offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 7
Írta: 2012. november 22. 16:43 | Link

Elemi mágia - 2 felvonás

Az első órám óta sokat foglalkoztam a levegővel, hiszen bőven kaptam feladatot a Tanárnőtől, és amúgy is az én érdekem, hogy minél ügyesebben tudjam kezelni, vagy szebben fogalmazva minél ügyesebben tudjunk együtt működni. Némileg foglalkoztam az elmélettel is, de inkább a gyakorlatra helyeztem a hangsúlyt, hiszen az a fontosabb, meg aztán az én fejemben különben is könnyen ragadnak az infók, világosan át tudom látni a helyzeteket, a cél mindig az, hogy meg is tudjam valósítani.
Kisebb-nagyobb sikerélményekkel, de felhőtlenül veszem az utam a keleti szárny felé, hogy beszámolhassak Erdős tanárnőnek. Többnyire elégedett vagyok magammal, úgyhogy nem fogom lógatni az orrom, de azt se képzelem, hogy szuperhős vagyok, még messze a profi szint, ami egyébként az én szememben a 4 elem együtteséből adódik, amit persze sosem érhetek el. Legalábbis elképzeléseim szerint. Nem mondom, hogy nem hiszem, hogy nem tudnám megcsinálni, de nem is foglalkoztat a dolog, nem vágyom rá, mint ahogy a világuralomra sem. Szóval nem erőltetem a többi elemet, csakis a sajátomra koncentrálok.
- Szép napot, Tanárnő! - köszönök hangosan, mikor belépek a tisztásra, és mélyen meghajolok, ahogy közelebb érek a professzornőhöz. - Készen állok az újabb megmérettetésre - teszem hozzá kicsit játszva a hangommal, és ezzel is jelezve, hogy nem veszem én olyan halálosan komolyan a dolgot, nem kell tőlem ilyen téren tartani.
Aztán csöndben, és mint egy jó kisfiú teszem össze kezeimet magam előtt, miközben az utasításokra, kérdésekre várok. Tekintve, hogy az utóbbi időben sokat voltam itt, egyre felszabadultabb vagyok, és egyre jobban el merek ringatózni az elemi mágiában.
Utoljára módosította:Kim Yooji, 2012. november 22. 16:47
Hozzászólásai ebben a témában

minnie | dinoszaurusz | kaliforniai pufóka-tulajdonos | Nofertiti-gazdi
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 23. 12:42 | Link

Yooji

November közepét alig hagytuk el, de már majdnem teljesen lement a két óra, mindenkinél. Oké, akadnak kivételek, de átlagosan elég tűrhető a részvételi arány. Jelenleg ismét a legidősebb diák vár a sorára, aki vidáman lép be, látszik rajta, és máris készen áll, mint mindig. Akárcsak a vele ugyanolyan elemes tanonc is. Mérhetetlen a hasonlóság köztük. Na de ezért is vannak mindketten ehhez a teremhez rendelve, és nem másikhoz.
A tanerő most kivételesen egy kicsit előkészült, és nem csupán a tisztás, hanem azon, az ösvények közepén már előkészítette a kis leplet, mely felett ismét lebegő tárgyak vannak. Csakis azért, hogy egy kicsit fokozza a hangulatot.
Ő maga mosolyog, mint mindig, lassan eleme lesz a mosolygás, és annak a tudománya is. Köszön, és máris a tárgyra tér, ami nem lehet meglepő.
- Helyes, de még mielőtt továbbmegyünk, lássuk, mit gyakoroltál mára. A negyedéves igéken kívül természetesen.
Bólint még mellé, és mindezzel arra céloz, hogy a múlt órai tevékenységet ismételjék meg, de ezúttal sokkal könnyedebben, és lazábban. Ezt ki is fejti egy picit.
- A különbség csupán annyi lesz a múlt órához képest, hogy most próbáld meg minden feltűnés nélkül, és nem csak az elemmel kapcsolatban fegyelmezetten, hanem magaddal szemben is. Tehát úgy, hogy rajtad minél kevesebb mutatkozzon meg abból, hogy mit csinálsz, és hogy egyáltalán te csinálod. Előre szólok, tökéletes nem lesz még, de ez is, mint minden: önszorgalom, gyakorlás, kitartás, és türelem eredménye.
Megint elmosolyodik, és innentől a fiúnak adja a terepet.

/Az eredmény teljes mértékben a te meghatározásod alapján dől el, nem fogok beleszólni ^^ /
Hozzászólásai ebben a témában
Kim Yooji
INAKTÍV


i look like a dinosaur.
offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 7
Írta: 2012. november 25. 13:10 | Link

Elemi mágia - 2. felvonás

A nagy lelkesedés közepette futó pillantást vetek az óra eszközeire, amelyek nem messze tőlem lebegnek, majd igazítok tartásomon, és a Tanárnő szavaira figyelek, melyek az első feladatomat mondják el. Kicsit elgondolkodva bólogatok rá néhányat, emlékeim között felelevenedik egyik-másik gyakorlásom, amikor igyekeztem ezt a feltűnésmentességet elérni. Maga a levegővel való munka szinte mindig könnyen ment, azt azonban elérni, hogy ez ne járjon elevenséggel, nehéz volt megvalósítanom, hiszen én már alapjáraton is elég mozgékony vagyok, folyton jár kezem-lábam, legszívesebben csak táncolnék és táncolnék, vagy ugrabugrálnék. Persze képes vagyok én kontrollálni magam, nélküle nem is tudnék illedelmes életet élni, ám ha azt csinálhatom, amit igazán szeretek, akkor nehezebb visszafogni a gyerekesebb énem, amelyiknek folyton fülig ér a szája. Ezért van az, hogy a gyakorlati órákon többet pattogok, míg egy előadást képes vagyok moccanás nélkül végighallgatni.
Mielőtt nekilátnék az ismétlésnek, kicsit átmozgatom magam, hogy ne legyenek kötöttek az ízületeim, és ne essen nehezemre nyugton maradni, ne érezzem, hogy kellemetlen az ácsorgás. Ezt gyorsan letudom, s nyomban rátérek a lelki ellazulásra is. Nincs egy meghatározott menete sem ennek a folyamatnak, sosem haladtam még pontról pontra és mindig ugyanúgy, de a jellege, lényege ugyanaz: pillantásom lassan jártatom körbe a tisztáson, beszívom a levegőt és kifújom. Nem is tudom, hogyan lenne feltűnésmentesebb a munkám, ha csukott szemmel végezném, vagy ha nyitottal... Mindenesetre tovább fürkészem a környezetet, figyelem, merre jár a szél, hogyan mozog a levegő, miként kúszik a növények levelei között. Csatlakozom hozzá, én is kergetőzöm, bújócskázom, de óvatosan, nesztelenül lopakodom, nehogy bárki is észrevegyen bennünket. Halvány mosoly húzódik arcomra, ahogy észlelem, a fogócska intenzívebbé válik, és a körülöttünk lévő levegő áramlása megváltozik. Látom, ahogy egyik virágról a másikra szökken, ahogy bólogatnak rá a levelek, s ezt a mozdulatot játszom le jobb ujjaimmal, miközben kezeim nyugodtan pihennek oldalaimon. Nem tudom megállni, hogy ne vigyek bele egy kis fizikaiságot, nem is tudnám egyelőre e nélkül megoldani a feladatom, mindenesetre nem zavartatom magam, különben sem vagyok annyira mutatós, mint múltkor a táncikálásommal. Úgy gondolom, ez is teljesen korrekt teljesítmény, és ha belegondolunk, egy éles helyzetben se feltétlenül vennék észre, hogy mit csinálok az ujjaimmal.
Apró mozdulataim lassan lejjebb csitulnak, már csak néha-néha látszik tekintetem menetén, fejem fordulásán, hogy valamin ügyködöm, de igazán érzem belülről is, hogy egy vagyok a levegővel, és már nem is kergetőzünk, csak szaladunk, kéz a kézben. Egy erősebb széllöket után elterülünk a fűben, és kis hempergés után megnyugszunk. Így érzem én, és így csillapodik vissza a tisztás levegője is, mely felfrissülten ismét önállóan áramlik tovább.
Hozzászólásai ebben a témában

minnie | dinoszaurusz | kaliforniai pufóka-tulajdonos | Nofertiti-gazdi
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 26. 10:55 | Link

Yooji

Az ügyködés, és a gyakorlat végrehajtása közben szinte semmit nem venni észre abból, amit csinál az ujjával, egy bizonyos pontig.
- Ne csalj!
Hangzik a gyengéd instrukció, bár látszik, az ellazulós mozdulatokból is, hogy ez nehéz lesz. Ezért lehet egy ideig még el is nézni, na meg nem egyszerre a profi szint elérése a cél, szóval a gyakorlás az rengeteget fog segíteni. A szél ereje, és mozgása szinte már természetesen hat, ami így is hatalmas eredmény, még akkor is, ha az az ujj mozog. Amikor végez, akkor még egy kis időt vár, amíg le is nyugszik a fiú, aztán egy pár mondattal összefoglal.
- A ne lehessen észrevenni rajtad, azt főként úgy értelmezzük, hogy semmi rendkívüli mozdulatot nem teszel. Ha merev vagy, és egy helyben állsz, az inkább vall a mozgásra, mintha mozgatod a kezed, vagy inkább a lábad. Persze nem árulkodóan. Hanem például felemeled behajlítva a kezed félig, felfelé tartod a tenyered, hagyod, hogy azon átsikoljon a levegő, majd felemeled, és útjára engeded. Ettől függetlenül teljesen profi munka. Kezd lenni.
Mosolyodik el, majd a lepel felé mutat, ahol a következő feladata van.
- Nos. A feladat egyszerű. Nyolc gömb, négy elem, kettő- kettő mindegyikből. A feladatod az, hogy hajtsd végre rajtuk a tanult varázslatokat, amiket átnéztél a mai órára a negyedéves anyagból. A föld, tűz, és víz elemeknél jól sikerüljön, a levegőél viszont tökéletesen. Kéretik nem az elementalista mivoltodat használni!
Vet véget már az elején a csalásnak, s megint csak figyelni fog.

//szintén minden döntés a tiéd//
Hozzászólásai ebben a témában
Kim Yooji
INAKTÍV


i look like a dinosaur.
offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 7
Írta: 2012. december 30. 20:11 | Link

Elemi mágia - 2. felvonás

Elmosolyodom a tanárnő szigorúságán, mely egy pillanatra megmutatkozik, hogy aztán kedvesen magyarázó oktatásba forduljon át. Kissé lazítok a tartásomon, és figyelmesen hallgatom a szavait. Igazat kell adjak neki, ami természetes, hiszen egy tanárnak általában igaza szokott lenni. Legalábbis itt, a Bagolykőben így megy ez, az iskola ugyanis nagyszerű tanári gárdával rendelkezik.
Szóval a mozdulatlanság inkább vall cselekvésre, mintha hagyom lazán megnyilvánulni a tetteim. Igen, ezzel szemben nem ellenkezhetek, de valahol mégis elgondolkodtat, ami nem csoda, sosem találtam igazán a hangsúlyt ilyen téren. Mindig is túl mozgékony voltam, ha pedig megpróbáltam észrevétlen lenni, olyannyira erőltetetté vált a dolog, hogy csak még nagyobb feltűnést keltettem. Persze azért nem olyan nehéz ez, a mindennapok terén sokat fejlődtem, mióta figyelek erre, s mióta rákényszerültem. Biztos vagyok benne, hogy az elemi mágia terén is hamarosan könnyedén hajtok majd végre minden efféle feladatot.
Miközben a professzornő beszél, végrehajtom a leírt mozdulatokat, hogy később könnyebben fel tudjam idézni őket.
- Igenis - felelem végül, majd megkapva az újabb feladatom, nekilátok annak. Előbb a földnek látok neki, így közelebb lépve ezen elem egyik gömbjéhez, a Termerga varázsigét alkalmazom, szép völgyeket mélyítve. A következő gömbhöz lépve már tudatosan jobban koncentrálok, dombokat képeznem ugyanis eddig is nehezebben ment.
- Terramonte - ejtem, mire kisebb dombok születnek, melyek valóban kevésbé látványosak, mint a medencéim. Mindenesetre nem problémázok rajta, lényegében a varázslatom sikeres, aztán a tanárnő úgyis elmondja, ha szerinte ezen valahogyan javíthatok. Elégedetten, és derűsen lépek tovább, hogy ezúttal a tűzzel foglalkozhassam. A számomra legnehezebbtől haladok a legkönnyebbig, legalábbis belül úgy érzem, jelen pillanatomban ilyen sorrendet állíthatnék föl. Miután kiejtettem a Flemma Ignis varázsigét, kellemes kis láng lobban fel. Röpke ideig elnézem, aztán felkeresem fejemben a soron következő varázsigét. Hamarosan rá is lelek, tudom, Ignoxium, amit most alkalmaznom kell. Habár nem egy szempillantás alatt, mégis hatástalanná teszem, és semmivé foszlatom a tüzet. Rendben, ez is megvolna, bár ezúttal kissé csalódott vagyok, gyakorlás közben ugyanis mintha gyorsabb lettem volna, igaz, akkor kisebb lánggal dolgoztam.
- Pilaqua - szegezem pálcám az egyikre, mikor továbblépek a víz eleméhez, és könnyedén gömböt formálok belőle, habár aeromágusként ez sem mondható a legnagyobb erősségemnek, egy profi nyilvánvalóan sokkal szabályosabban formálta volna. Megszüntetve a varázslatot, tovább haladok a feladatomban, és az Undaqua ige segítségével ezúttal hullámokat keltek. Látszik, hogyan haladok a levegő felé, egyre jobb a teljesítményem, és különös, hogy még az elemeken belül is megmutatkozik, mi is megy jobban. A víz elem második részletével gyorsabban végzek, és végül nekiláthatok az utolsó két varázslatnak, mely a korábbiak után már pofonegyszerű lesz. Caeli Venti, s alighogy erre gondolok, a levegő megmozdul, egyenletesen, lendületesen erősödik fel, szelet képezve, mely kisvártatva megszíneződik a Caelionis Visibilis varázslattal, s ezzel még látványosabbá válik, hogy azt akár egy avatatlan szeme is gond nélkül csodálhassa. A levegővel való munkám a leginkább kifogástalan, és legszebb, ezt tovább ki is tartom, majd elegánsan fejezem be munkám. Lassan leeresztem a pálcám, és egy biccentés kíséretében ismét a tanárnő felé fordulok. Tudom, nem volt minden mozdulatom tökéletes, de el kell fogadnom, hogy az én elemem a levegő, és ha ebben tökéletes akarok lenni, ez azzal jár, hogy prioritást élvez a többi elemmel szemben. Aztán ki tudja, talán egyszer, sok év múlva eljutok arra a szintre, hogy a többi is jóval közelebb kerüljön hozzám.
Hozzászólásai ebben a témában

minnie | dinoszaurusz | kaliforniai pufóka-tulajdonos | Nofertiti-gazdi
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 14. 13:55 | Link

Yooji

Mindenkinek megvan a maga eleme, és nem véletlenül az, ami. Emiatt megy egy piromágusnak jobban a tűzzel való munka, vagy földmágusnak a földdel való munka. Ahogy most Yooji-nak a levegővel való munka. A gyakorlatok, mindegyik, egytől egyig, tökéletesen mennek neki, a legtökéletesebb pedig ugyebár nem is kell kérdezni, a levegő. Elismerő tekintet, és egy hozzátartozó vidám, és boldog mosoly kúszik fel a nő arcára, aztán már haladnak is tovább.
- Szuper. Most, hogy ezzel is megvagy, megvagyunk, jön a következő fokozata mindennek. Gyerünk szavak nélkül, ergo, nonverbálisan. Nem lesz gond, nyugalom.
Próbál néhány biztató szót mondani, mielőtt a gömböket eltüntetné, majd szimpla, érintetleneket visszahozna. Közben folyamatosan figyelni fog, mint ahogy eddig, de most, az utolsó előtti feladatnál már mást is figyelni fog.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet