36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2012. november 19. 18:15 | Link

Elemi mágia óra (2)




Izgatottan, nagyon izgatottan vártam a következő órát. Eléggé felpörögtem a múltkori teljesítményemtől, és most nagyon vártam, hogy még tovább tudjak fejlődni. Ahogy a tanárnő kérte gyakoroltam. Eleinte nem nagyon akart menni, de rájöttem, hogy azért mert nem koncentráltam eléggé. Az agyam mindig máshol járt. Hogy egész pontos legyen lenn a faluba, egy étterembe és annak is a konyhájában. Félreértés ne történjen nem a konyhán van a hangsúly, hanem a benne ténykedő kócos szakácson. Azt hiszem lassan kijelenthetem, hogy Bánfai Odett végre nem szingli. Úr Isten, de fura ezt kimondani vagyis leírni. Bár még nem akarok elkiabálni semmit sem! Tehát lényeg ami lényeg: elég nehéz úgy babrálni a levegővel, hogy közben nem is ott jár az agyam. Azonban amikor végre sikerült kikapcsolni a gondolataimat, és a pillangók is kireppentek a pocimból, akkor végre összejött aminek össze kellett jönnie. Sikerült felmelegítenem a levegőt. Hosszú gyakorlás után megértettem, mit is akar a tanárnő azzal, hogy éljem át, mintha én lennék amit csinálok. Lelki szemeim előtt az lebegett, hogy most az én testemből árad ez a forróság, és ha "meggyulladok", akkor forrni fog körülöttem a levegő. Mondjuk ezt duplán is el tudom érni, ha ott van mellettem Csongi. Akkor is forr a levegő, csak akkor másképp. Tényleg sokat segített, hogy magam elé képzeltem a piros színt, meg olykor egy hatalmas máglyát. A vége felé már egészen jól belejöttem, és csodásan elszórakoztam vele. A levegő felmelegítése nagyon jó tud lenni akkor, amikor nagyon hideg van.
Széles mosollyal sétálok be a terembe, majd célirányosan tartok a mi kis külön termünk felé. Viktorral - a másik piromágussal - még nem nagyon sikerült összefutnom, de remélem hamarosan erre is sok kerül.
- Jóóóóó napoooot! -
Jól elnyújtva, hangosan köszönök, majd tekintetemmel a tanárnőt kezdtem keresni.
Utoljára módosította:Bánfai Odett Zoé, 2012. november 19. 18:23
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. november 21. 14:25 | Link

Odett

Az érkezés kora, hogy most biztosan el ne késsen Julianna. Még jó, hogy valamivel, azaz jóval korábban elindult, hiszen még el sem kezdődött az óra rendes ideje, de Odett már vidáman köszön. A nő előlép a lávafolyó mögül, ahol addig tartózkodott, majd neki is hirtelen jókedve támad, látva, hogy a lánynak nem csak a hangja, hanem úgy a lénye vidámságtól sugárzik.
- Mi a jókedv oka?
Kicsit tolakodó lehet, de csak udvarias kérdezősködés. Ezután int a fejével, meg a kezével, hogy Odett kövesse őt, majd a múltkor már megismert területre érve leheveredik. Megvárja, míg a lány is ugyanezt teszi, keresztbe teszi lábát, és valahogy olyan jógás ülésbe helyezkedik, és mosolyogva adja ki az első instrukciókat.
- Nos, lássuk, mi lett a melegítésből, ami a múlt órán fel lett adva. Lássuk!
Csapja össze a tenyerét, és máris megjelenik a lány számára az ismert gömböcske.
innen pedig egyelőre most az övé a terep, a tanerő csak figyeli, hogy mire jutott ebben a pár hétben.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2013. január 11. 17:59 | Link

A tanárnő előbukkan a lávafolyó mögül, majd azonnal észre is veszi, hogy mennyire jó kedvem van. Mondjuk nem volt nehéz, mivel sugárzok a boldogságosságtól, és arcomról levakarhatatlan a széles mosoly. A tanerő kérdésére hamar válaszolok is.
- Azt hiszem kapcsolatban vagyok, és ez annyira hihetetlen és jóó!!! Úr Isten, sose éreztem még ilyen jól magam a bőrömben! –
Lehet kicsit hosszúra sikerült a válasz, de így szóban is kifejthettem, hogy mi a nagy mosoly oka. A válasz után a tanárnő int, hogy kövessem,amit én jó diák módjára meg is teszek. Hamarosan megérkezünk ugyan oda, ahol múltkor is voltunk. Követve a tanárnő példáját én is leülök törökülésbe, majd figyelem, hogy most mi is jön. Megkapom az instrukciót, hogy mutassam meg, hogy mire is jutottam a gyakorlás során. A tenyérösszecsapás után megjelenik a már jól megismert gömböcske.
- Vettem! -
Közlöm, majd a gömbre figyelek, ami a tenyereim között helyezkedik el. Lehunyom a szemem és megpróbálom kizárni a külvilágot. A piros színt képzelem magam elé, miközben csak a szívverésem ritmusára igyekszem koncentrálni.  Lassan de biztosan kezdem úgy érezni, mintha a saját testem kezdene el felforrósodni. Olyan érzés, mintha egy lángoló sparherd lennék, vagy egy felmelegedett serpenyő, amibe ha bele tesznek egy tojást, azonnal megsül.
Az eddigi gyakorlásaim alatt is mindig így kezdődött a dolog, szóval eddig jó vagyok szerintem… remélem. Nagyon nehezen jutottam el idáig, sok melóm van benne, szóval remélem nem volt felesleges. Nem merem kinyitni a szemem. Nem akarom látni, hogyha esetleg elrontottam. Reményeim szerint a gömbben is elkezd gomolyogni a „levegő” a forróság miatt.
- Nos? -
Teszem fel a kérdést a tanárnőnek, még mindig csukott szemmel, és immár összeráncolt homlokkal, a leszúrástól félve.
Utoljára módosította:Bánfai Odett Zoé, 2013. január 11. 18:00
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 14. 14:15 | Link

Zoé

A felhők feletti állapot nagyon is jó dolog, és talán még segíthet is. Ő is kénytelen nevetni mindezen, hiszen a jókedv, pláne ez, ragadós.
- Jól van. Örülök neki, de akkor most egy picit koncentráljunk a feladatra is!
Kéri meg, és máris ott van a gömb előtte, előttük, aztán ráhagyja, hogy csinálja, amit kell. A feladat közben erősen koncentrál, és úgy tűnik, tényleg segít neki a mostani állapota, hiszen mint aki jól végezte dolgát, az általa elképzelt esemény megvalósul, nem is akárhogyan. Ő is elismerően néz rá, és dicséri meg.
- Hm... szép munka. Akkor most olyat fogunk csinálni, amit eddig még nem. Ezt a gyakorlatot szépen begyakorlod még, hiszen messze nincs kész, és megtanulva a dolog. Azonban most rátérünk az órai anyagra, ami már a negyedikesek szintje. Az órán nyolc varázslatról volt szó, amire, reményeim szerint emlékszel. Fel tudnád nekem őket sorolni, és azt, hogy mire valók? Ha ezeket tudjuk, és átismételtük, akkor majd megkapod a következő feladatot.
Mosolyodik el, és most csak a válaszokat várja, arra a kérdésre, amit feltett. Nyolc ige, ami az elméleti órákon már elhangzott. Nem nehéz feladat, és így a lány azt is tudja bizonyítani, hogy márpedig ő igenis tanul.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2013. január 15. 09:49 | Link

A feladatot valóban jól teljesítettem. Erre utal az is, hogy a tanárnő megdicsért. Igaz, ő mondja tovább a feladatot, de anya azt tanította, hogy ha valaki megdicsér akkor azt meg kell köszönni. Szóval elsuttogok egy köszönöm-öt, amit hallani nem lehet, de ha a tanárnő tud szájról olvasni, akkor megérti.
Az új feladat hallatán kicsit megrökönyödöm. Tanultam, de nem gondoltam, hogy itt is számon lesz kérve.
- Hmmm.... -
Egy mély sóhaj tör ki belőlem, majd elmerengek egy picit a messzibe. Próbálom felidézni a tanultakat.
- Nos, volt a Pilaqua. Ez az amikor gömböt képzünk a vízből. Undaquaval hullámokat tudunk képezni. Caeli Ventivel szelet tudunk előidézni. Cealionis Coloris és Caelionis Visibilis a levegőt láthatóvá teszi. Terramontevel dombokat lehet képezni a talajon. Termerga pedig az ellenkezője, amikor megsüllyeszteni lehet a földet. Na és akkor most jöjjön a tűzzel kapcsolatos két ige. Az első a  Flemma Ignis, amivel lángot tudunk kelteni. A másik pedig Ignoxium, amivel nem valós tüzet tudunk "csiholni". -
Gyorsan fejben elmormolom őket még egyszer, hogy meg e van a 8. Remélem a feladat sikeresen teljesítve és akkor tovább léphetünk a következő feladatra.
- Na akkor most mit fogunk művelni?! -
Kíváncsi tekintettel, teljesen bezsongva várom a tanárnő következő utasítását.
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 16. 13:31 | Link

Odett

A mostani első feladat nem nehéz, és a válaszok is szinte teljesen rendben vannak, egyet kivéve, ami kiegészítésre szorul.
- Meg tudod azt is mondani, hogy a Coloris, és Visibilis közt mi a különbség, ha van, akkor mi, ha nincs, akkor pedig mit érünk el vele?
Egy kis apróság, tényleg szinte csak belekötés, de hát ez van. Valamit tanulni is muszáj, a gyakorlatisoktól pedig elvárható, hogy minden csuklóból menjen. Ha végzett a lány a válasszal, és minden egyéb mostani feladattal, szinte látni az arcán a tettre készséget, azt, hogy bármit megtenne, hogy haladjon végre.
- Rendben, akkor lássunk hozzá. A feladatod az előbb felsorolt igék végrehajtása, amit ezeken mutathatsz meg.
A szavai nyomán felbukkan a lány előtt az a kilenc gömböcske, amiket fel kell használnia.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2013. január 20. 17:39 | Link

A tanárnő kérdésére, egy jó hosszú, nyújtott Őőő hagyja el a számat. Néhány perc gondolkodás után kissé félénken, és emiatt halkan nyögök ki valamit. Messze nem reménykedem benne, hogy amit mondok az jó is, de egy próbát megér.
- Hát igazából mindkettő ugyan azt takarja. De, hogy pontos legyen az előbbi az megszínezi a levegőt, utóbbi pedig láthatóvá teszi. Nem nagyon tudom ezt egyelőre elképzelni, mert tökre ugyan úgy hangzik a kettő. De ezt tetszett mondani órán. -
A mondandóm, végére kicsit felbátorodtam, és nagy hévvel vártam a gyakorlati feladatot. Az elméleti részekkel sose voltam jóban. Levitás létemre nem erőlködöm túlzottan azért, hogy kitűnő tanuló legyek. Sokkal inkább a tettek embere vagyok.
Azonban amikor meghallom a tanárnő feladatát, szemeim szinte kiguvadnak.
- Miiiii???!?! -
Nem kicsit rettentem meg a feladattól. Arról nem volt szó, hogy nekem minden elemmel tudnom kell bánni. De egye fene, egy próbát megér. Maximum nem sikerül, na és akkor mi van. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal próbáltam lenyugtatni magam. Egy nagyon nagyot sóhajtok, majd felállok és az első gömbhöz lépek. Itt egy újabb sóhaj, majd két kezem közé fogom a kis vackot.
Elmormolom az első igét, ami a Pilaqua. Ha jól értelmeztem a dolgot akkor most ebből a gömbből egy vízgömbbé kell változni. A gömb belsejében elkezd valami kavarogni, de egyelőre nem túl biztató a dolog. Lehunyom a szemem és most a logikát követve egy sötét kék színt képzelek magam elé. Próbálom felidézni a víz csobogásának hangját. Reményeim szerint a víz lassan de biztosan gömbbé alakul, és egyre nagyobb és nagyobb lesz.
A következő gömbhöz lépek, azt is a kezem közé veszem, elmondom a Undaqua varázsigét. A gömbben egyelőre nyugodtan hömpölyög a víz. Lehunyom a szemem, ismét magam elé képzelem a kék színt, majd egy nagyon rossz emléket próbálok felidézni, amitől ideges leszek. Eszembe jutnak a Bécsben töltött éveim, hogy mennyire sokszor én szívtam meg, amikor nem is én voltam a hibás, csak rám terelték a gyanút azok a ... . Talán ezeknek köszönhetően a víz hullámozni kezd, és amennyire dühös lettem, talán még egy cunami is kialakulhat belőle. Na de viccet félretéve, ismét egy újabb gömbhöz lépek. Végiggondolom, hogy mi a következő varázslat. Ismét becsukom a szemem. Caeli Venti igét elmondom, majd világoskék színt látom magam előtt. Mivel a dühöm még mindig tart így ha sikerül a varázslat, akkor a gömbben akár erősebb széllökések is kialakulhatnak. Tovább haladok, de tovább lépek a föld varázslatokhoz. Két kezem közé fogom a gömböt, szem lecsuk, Terramonte kimondása, barna szín magam elé képzelése. A barna mellett a földrajzi tanulmányaimban tanultok jutnak szembe, ahogy a lemezek összeütköznek, így felgyűrik a talajt. A hegységek két fajtáját, azaz a gyűrtet és a vetődöttet. Talán ez segít abban, hogy a gömbben egy dombocska kialakuljon. Ha sikerült akkor a következőhöz lépek, eljátszom ugyan azt, mint a domb elején, de most azon agyalok, hogy hogyan alakulnak ki a medencék és a völgyek.
Végre eljutottunk a tűz varázslatokhoz. Ez az én terepem.
Kimondom, hogy Flemma Ignis, és a jól megszokott piros színt képzelem magam elé. A lángkeltésről a szerelem jut eszembe, erről pedig azonnal Csongi. Lelki szemeim előtt látom a fiú arcát, mosolyát, az egész lényét. Jól eső borzongás fut végig egész testemen. Talán még el is mosolyodom, és reménykedem, hogy így a gömbben megjelenik egy csodálatosan szép lángocska, olyan, mint ami bennem is ég.
A következő gömbhöz mosolyogva lépek oda. Elfelejtem becsukni a szemem, mert még mindig Csongi arca lebeg előttem. Kimondom, hogy Ignoxium, majd egy átlátszó lángot próbálok Csongi arca helyére képzelni. Csak így tudom elképzelni a "műtüzet". Ha ez is sikerült, akkor a tanárnőre pillantok.
- A maradék két varázslatot nem tudom megcsinálni. Még csak elképzelni se tudom őket, nem hogy megvalósítani. Kérem segítsen! -
Nagy ártatlan tekintettel pislogok rá, és nagyon reménykedem, hogy tud mondani valami okos segítséget, mert egyelőre semmi ötletem.

/Egyik varázslat leírását se zártam le, a tanárnőre hagyom, hogy eldöntse sikerült e vagy nem./
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 22. 10:16 | Link

Odett

A helyeslés, és elismerés jeleként csak néhány vidám mosoly, meg bólintás, mondhatni fejhajtás Odett érdeme, aztán amikor a gömböcskék ismét megjelennek, és csinálni is kéne valamit, valami teljesen más reakció bukik ki belőle.
- Nem mi, hanem ki. És a ki, az te vagy. Nyugalom, menni fog.
Nem az lett neki mondva, hogy mindent fejből, és magától kell csinálni, hanem, hogy használja azokat az igéket, amiket megtanult az elméletek után. Ez pedig cseppet sem másabb, mint egy bűbájtan, vagy sötét varázslatok kivédése.
Ahogy beletörődni látszik, és csinálja, amit kell, szépen sorjában, minden gyakorlata tökéletes, és már pattanásig feszülnek az idegek, mikor az utolsó, levegő elemhez ér. Akkor aztán kipukkan a rózsaszín buborék, és Julianna kénytelen egy "He?"-t elereszteni.
- Akarom mondani, tessék?
Néz rá nagy szemekkel. Nem boldogul vele, vagy nem akar.
- Most nem akarsz vele boldogulni, vagy nem tudsz. Próbáltad már?
Kissé csalódott a hangja, de aztán előveszi a saját pálcáját, és megmutatja maga a két ige hatását. Előbb a Colorist, aztán a Visibilist.
- Ahogy látod, a colorisnál minden szín előfordul nagyjából, az élénksárgától a feketéig. Ennél annyit kell megtanulni, hogy melyik szín mit jelent. Ez pedig egyszerű. Minél sötétebb egy alkotóelem, annál mérgezőbb, vagy egészségtelenebb. Ezt értem azalatt, hogy a barna, sötétkék, sötétzöld, és fekete színeket kerülni kell. Nem ajánlatos ilyen légtérben tartózkodni. Ellenben a világoskék a víz molekulák színe, szóval itt is azért van mit tanulni.
Mosolyog, aztán jöhet a másik.
- A visibilis hasonló, azonban láthatod, hogy itt csak a fehér szín jelenik meg. Azt mutatja meg, hogy itt, a környezetünkben oxigén van javarészt. Ha ez más színű lenne, teszem azt kék, vagy sárga, akkor az azt jelenti, hogy nem oxigénből van a legtöbb a levegőben, tehát nem biztos, hogy számunkra jó ott lenni. Tehát a kettő közt csak annyi a különbség, hogy az egyiknél minden összetevőt színről színre megláthatsz, a másiknál pedig csak azt nézheted meg, hogy nagyjából milyen összetételű közegben vagy. Így már érted?
Mosolyodik el, közben nagyon is beleélve magát a szituációba, és ha valami ezután nem okés, akkor megmutatja majd, most viszont átadja a terepet a lánynak, hogy most rajta a sor. Két új gömböcske, benne levegővel.
- Akkor most lássuk, mennyire is értetted meg, amit kellett.
Mutat a gömbökre, és csak figyel.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2013. január 22. 12:49 | Link

A tanárnő bátorítása sokat segített, bátrabban állok neki a feladatnak. Menet közben olykor a tanárnőre pillantok és az arcáról azt lehet leolvasni, hogy jó az, amit ügyködök. Ez igen sokat tornáz fel az önbizalmamon. Egyre bátrabban mondom ki az igéket és talán egyre jobban is sikerülnek a varázslatok, de ekkor elérek ahhoz a kettőhöz ami nem megy... legalábbis én úgy érzem, hogy nem fog menni. Ezt a tanárnőnek is bejelentem, aki kinyög egy "He?"-t. Ez annyira aranyos de egyben furcsa is volt, hogy elnevettem magam. Nem szép dolog kinevetni egy tanárt, és lehet le is leszek érte szúrva, de egyszerűen kicsúszott. A kérdésekre nem válaszolok, csak egyre inkább kezdek zavarba jönni és kezdek elpirulni. Még sose próbáltam, de félek a kudarctól. Számításaim azonban bejönnek, és a tanárnő megmutatja, hogy hogyan is kellene ezeknek kinézni. Így már világos, és végre össze tudom tenni a képet. Végignézem mindkét varázslatot, meghallgatom a tudnivalókat, majd biccentek egyet, hogy "Oké, értem!".
Kezem közé fogom a gömböt, majd elmormolom, hogy coliris. Ismét lehunyom a szemem és most egy színskálát képzelek magam elé. Ezen kívül eszembe jut a légszennyezés, ami manapság igen "divatos". Ha minden jól jön össze, akkor a gömbben sok sötét színű részecske lesz és kevesebb világos. Ha ez sikerült akkor az utolsó gömbhöz lépek, azt is megfogom, majd lehunyom a szemem. Elmormolok egy visibilist és próbálok valamit alkotni. Itt is a légszennyezés jut az eszembe, így talán több sárga szín lesz jelen a gömbben, mint fehér.
Félénken tekintek a tanárnőre valami megerősítést várva.
- Nos?!  -
Szemeimben izgatottság csillog és nagyon remélem, hogy ezek is úgy sikerültek, ahogy sikerülniük kellene.
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 4. 18:40 | Link

Odett

Az első izgalmak után jöhet az éles, a nehezebb feladat. Mikor a tűz, víz, és föld már kész van, jön a levegő, amivel kicsit megakad Odett. Pár utasítást kap, tippet, tanácsot, majd neki kell megcsinálnia a hallottak alapján.
A feladat tényleg nem könnyű, de meg tudja csinálni, méghozzá nagyon szépen, és ügyesen. Az egyik gömbben tiszta fehér köd gomolyog, vagyis úgy néz ki, mint a köd, a másikban pedig a fehértől a feketéig minden előfordul.
- Nos. A gömbben, hogy könnyebb legyen a feladat, minden elem megtalálható volt. De ebben a helyiségben sajnos ez nem működne. Itt, mivel távol vagyunk minden káros anyagtól, és itt vannak a növények, a fák, így csak az oxigént, széndioxidot, vizet, és esetleg egy kis port mutatna ki a varázslat. Szín szerint fehéret, kéket, szürkét, és egy cseppnyi világosbarnát.
Adja a magyarázatot, majd máris folytatja a beszédet, és talán nem fog tetszeni a most következő pár mondat a lánynak, azért próba, cseresznye.
- Na, akkor moooost, mindezt hangtalanul, ergo, nonverbálisan. Minden elemen. Koncentrálj, higgy magadban, és hívd elő magadból a mágiát!
Mosolyog rá biztatóan, aztán a gömbök eredeti helyzetükre állnak vissza. Sehol semmi szokatlan, csak a gömbök, bennük az anyagokkal.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2013. február 14. 20:03 | Link

- Nonverbálisan?!?!!?!!??!!??! - török ki magamból, mint koszos malac az ólból. Az előbb már egyszer rám hozta a szívbajt, de most még egyszer rákontrázott. A tanárnő tuti ki akar engem nyírni. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy ez szerepel a céljai között. Szívinfarktust hozni Bánfai Odettre, hogy eggyel kevesebb gondja legyen.
Egy nagyon nagy sóhaj törik ki belőlem, majd újra az első gömbhöz lépek. Kezeim közé veszem, majd nagyon koncentrálva, jobban, mint az előbb, becsukott szemmel, hallgatva próbálom elérni ugyan azt, mint az előbb. Elsőként a tüzet veszem előre, mivel az az én terepem. Ha már az sem megy, akkor a többi sem fog. Magamba vagy tízszer elmondom a varázsigét, és tényleg nagyon koncentrálok, lelki szemeim előtt lobog egy tűzpiros láng. Először az Ignoxiummal próbálkozok, majd a Flemma Ignis-szel. Utóbbinál ismét Csongi jut eszembe, és remélem tényleg azonnal fellobban az a láng. Ezután rátérek a levegős bűbájokra, mivel azokat az előbb csináltam, és még friss az emlék, és ezektől félek a legjobban. Magamba elmormolom - ismét kb. 10x -, hogy Caeli Venti, majd talán a gömbben megjelenik egy apró szellőcske. Ezt követi a két rettegett varázslat, amik talán sikerültek. Ha nem is olyan "jól", mint az előbb, de talán megint színes lett a levegő a gömbben.
A következőnek a földes cuccokat vettem, mivel azok voltak a legkönnyebbek a tűz után. Ismét a hegységképződés folyamat játszódott le bennem, miközben megállás nélkül mondtam magamban a varázsigét. Ha sikerült akkor a következő gömbhöz lépek. Magamba mormolom, hogy Termerga, és most a medencék, völgyek kialakulása játszódik le lelki szemeim előtt. Ha ezzel is megvagyok akkor lépek a következőhöz. Már csak a víz van vissza. Egy újabb nagy sóhaj következik, majd megfogom a gömböt a kezeim közé, lehunyom a szemem, magamban ismételgetem, hogy Pilaqua, aminek következtében remélem egy vízgömb keletkezik. Végül pedig az utolsó gömb jön, és az utolsó varázslat. Undaqua - mondogatom magamban, és hatalmas hullámokat képzelek el, amik verdesik az tengerpart szikláit.
Reménykedem, hogy minden varázslatot sikerült elvégeznem nonverbálisan is.
Kérdően pillantok a tanárnőre, és türelmetlenül várom a reakciót.


//Feladat kipipálva, köszönöm az éves munkádat Smiley
Vizsgán találkozunk Smiley//
Utoljára módosította:Erdős K. I. Julianna, 2013. március 1. 17:58
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet