36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2014. június 2. 18:54 | Link

Ádám - 1. óra

Az újabb tanévvel újra elkezdődnek az óráim, nincs ez másképp a gyakorlati elemi mágiával sem. Idén kamikaze repülést fogok produkálni a tárgyból, mivel nem akaródzik leragasztani a hátsó felemet itt mestertanoncként, hanem hajt a vérem, hogy menjek világot látni és kviddicsezni, így a maradék két év anyagát ebbe az egybe fogjuk besűríteni a tervek szerint, hogy tanév végén elmehessek a gyakorlati vizsgára és bejegyzett elemi mágus lehessek. Hát, nem hiszem, hogy teljesen ép elméjű volnék, hogy ilyenekre vállalkozok, de inkább ez, minthogy vissza kelljen járnom néha órákat venni és majd következő évben vizsgázzak. Az ember sok mindenre hajlandó a saját kényelméért.
Linácskával a sarkamban sétálok fel a kastélyba a faluból, a tűzróka minden egyes óra alkalmával elkísér. Manda néha még mindig kiröhögi szegényt, mert ugyanaz a neve, mint az ikre beceneve, de már jelentősen kevesebb alkalommal tör rá a röhögőgörcs, mint az első időszakban.
Na, idő is van, pont jó, csak néhány másodpercet fogok csúszni, Ádám meg szerencsére nem stopperrel méri az érkezésünk pontosságát.
- Halihó - köszönök már a bejáratból a látszólag üres helyiségbe. Nem mindig találom itt érkezésemkor a tanáromat, néha kicsivel később csapódik be a helyére, mint én magam.
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. június 2. 23:04 | Link

Kiva

- Szia! - válaszolok Kivának egy cseppet lihegve, elvégre épp most érkeztem meg, és bevallom, futnom kellett, hogy időben itt legyek. Nem túl méltóságteljes egy kipirult és lihegő oktató, de nem is várom el senkitől, hogy felnézzen rám. Én is ember vagyok, és még csak nem is a legtökéletesebb, bár közel állok hozzá. Na, jó, megpróbálom visszafogni az egómat.
- A mai órán a harmadéves anyag egy részét fogjuk venni, vagyis tárgyakat és embereket fogunk melegíteni - szólok, majd átvezetem a lányt és a rókát a terem tűz elemi részébe, hogy elkezdhessük a gyakorlást. - Elsőként talán néhány könnyebb gyakorlatot kéne végrehajtanod, csak, hogy lássam, mire emlékszel még az első két év anyagából. Mondjuk, hozz létre, kérlek egy öklömnyi lángot a tenyeredben, majd mutasd be rajta, hogyan tudod változtatni a láng formáját és színét, majd a lángból képezz füstöt, és írd le vele a neved a levegőbe! Ez után áttérünk majd arra, hogyan is lehet különválasztani a hőt a tűz megjelenésétől, vagyis, hogy hogyan tudod úgy melegebbé tenni a környezetedet, hogy ehhez nem hívsz segítségül lángokat.
Mivel Kiva szeretné az utolsó két év anyagát egyben letudni, ezért sokkal több mindent kérek tőle, mint amit egy harmadéves pyromágusnak tudnia kéne, ráadásul ismételtetem vele a korábbi évek anyagát is, hiszen év végén le is kell tudnia vizsgázni. A vizsgán pedig mindent tökéletesen kell tudnia.

Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2014. június 3. 16:29 | Link

Ádám - 1. óra

Hopp, én voltam a gyorsabb, ilyen se sokszor fordul elő a történelemben. Biztos sietett valahonnan errefelé. Linát karba veszem, és Ádám nyomában átsétálok vele a tűz részlegéhez. Ismerem már a helyet jól, nagyon sokszor jártam itt, az utóbbi két évben.
- Uh, oké - kicsit egyszerre túl sok információt zúdít rám, nem tudom már, hogy mi volt a legelső feladat. Kérlelően nézek Linára, mintha csak tőle várnám a megoldást a lyukas agy problémámra. A tűzróka némi fészkelődés után kiugrik a kezemből a földre, megrázza magát és megnöveli a hátán a lángokat. Jaj, emlékszem már! Kinyújtom magam elé a jobb kezemet és viszonylag könnyedén megidézek egy nem túl nagyméretű lángot a tenyerembe. Oké, ez így kicsi lesz... Habár már 2 éve tanulom kezelni a mágiámat, néha még mindig használok kézsegítséget, csak a saját magam megnyugtatására. Most sincs ez másként, hiába tudom, hogy ez nem befolyásol semmit, azért csak a láng fölé teszem a másik tenyeremet, és mintha nyújtani akarnám, mint a rétestésztát, felfelé kezdem húzni a kezem. Ezzel együtt a fejemben is megszületik a kép arról, ahogyan a láng szép nagyra hízik a kacsómban, s láss csodát, tényleg sikerült megnöveszteni. Jaj, na ezen a felén legalább túl vagyunk.
Következik a formálás. Ez a rész nem a kedvencem, mert nem szeretem formákba belekényszeríteni a lángot, számomra egy szabad dolog, ami olyan formát vesz fel, amilyet akar. De a feladat, az feladat, akkor meg kell csinálni. A fejemben már kirajzolódott egy egyszerű kocka (a gömb túl mainstream), most jó lenne ezt átvetíteni a kezemben levő lángra is. Leeresztem a bal kezem, nincs rá tovább szükségem. Finoman remegtetni kezdem a láng szélét és apránként rákényszeríteni a kis vadócot, hogy formába álljon nekem. Megkockáztatom, hogy ez megy a legrosszabban eddig, ami a tűz irányítását illeti. Nem is sikerül elsőre, mert valami teljesen  deformált dolog születik meg a lángjaimból. De ciki, hogy nem megy...  Nem baj, fussunk neki még egyszer, különben sose fog sikerülni. Újra hullámzásra kényszerítem a tüzet, majd pedig minden erőmmel azon vagyok, hogy rávetítsem a saját akaratomat és végre kocka legyen belőle. Már csak az utolsó oldal kéne, hogy ne kidudorodjon onnan, hanem a helyére simuljon... ÚGYIS ODAMÉÉÉÉÉÉSZ!!! És pakk, feladja szerencsétlen és bár ellenállva, de a helyére csúszik végre. Uh, hát még életemben nem tűnt ilyen bonyolult rendszernek egy kocka.
Akkor most pedig kifestőzzünk. Ez már jóval kellemesebb és egyszerűbb feladat, mint a formakészítés. Szerencse, hogy megtartani az elkészített formát könnyebb, mint megcsinálni, így most viszonylag problémamentesen tartom a kis kockámat a tenyeremen. A színváltást is nagyjából ugyanúgy kezdem el, mint a formaváltást: lágyan megremegtetem a lángot, és fokozatosan, alulról felfelé haladva festem át a narancssárga lángot kékké. Valahogy úgy nézhet ez ki, mint mikor a vízfesték terjedni kezd a papíron, a kékség alulról kúszik szépen egyre feljebb, és vált át kékbe.
Füstképzés. Bevallom, a mágiám ezen ágát eddig csak az óra keretein belül használtam, egyelőre még nem fedeztem fel, hogyan tudnám hasznosítani a mindennapokban. De vicces, ahogy a füstöt létre szoktam hozni. Tudjuk milyen, mikor a gyertya elalszik? Füstcsík száll fel a csonkról. Ezt alkalmazom én is. Addig-addig nyomorgatom össze a nehezen létrehozott kis kockámat, míg végül megadja magát és kihuny. És ni, ott is van a füst. Elmémmel megragadom a kis hamist, hogy ne menjen sehova, és kicsit besűrűsítem, hogy rendesen látható legyen. Ez eddig szép, akkor most irányítsuk a megfelelő helyekre. A nevemet kéne leírni, huh? Legyen úgy! A fejemben úgy él a kép, mintha egy tollat fognék, a füst pedig a tinta lenne a tollban. Óvatosan indítom el a füstöt magam elé, majd hozzálátok egy K betűnek. Egy kész, van még három, a többi már nem megy olyan nehezen, nagyjából fél perc elég ahhoz, hogy a tulajdon nevem visszaköszönhessen rám a levegőből.
Na ez kész, akkor most megmelengetem a szíveket!
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra
Írta: 2014. június 12. 08:11
| Link

Figyelem, ahogy a lány nekiáll a feladatok teljesítésének, és bár magamban elismerően bólogatok, de azért azt is látom, hogy vannak olyan pontok, amiknek nem ártana még több gyakorlás. Mivel az utolsó év végén osztályozó vizsgabiztos nem lehetek én - nagy valószínűséggel mesteremet fogják kijelölni, meg egy minisztériumi embert felügyelőnek -, ezért fontos számomra, hogy annyira felkészítsem a lányt, hogy aztán senki ne köthessen bele a tudásába.
Látom, hogy egyes részekhez még mindig használja a kezét, ami persze átlagos esetben nem lenne gond, hiszen alig kezdte el a harmadik évét, de ez most egy speciális helyzet, hiszen neki ez az utolsó is. A vizsgán nagyon szigorúan veszik ezt, a tanoncnak képesnek kell lennie a szoba közepén mozdulatlanul állva is elvégezni minden feladatot, ezáltal mutatja meg, hogy teljesen ura az elemének, képes kordában tartani azt. Persze az, hogy aztán a vizsga után ki hogyan használja az elemét, már nem érdekel senkit. Mivel egyszerűbb mozdulatokkal kísérten használni az elemi mágiát, sokan már a papírral rendelkezők közül is használják a kezüket a képzeletük mellett. Ráadásul úgy sokkal látványosabb is. Emiatt szokott sok diák elhasalni a vizsgán is. Azt hiszik az a lényeg, hogy menőnek tűnjenek, de ott valójában a precizitást, a könnyedséget és kreativitást nézik, amik akkor tűnnek ki a legjobban, ha az alany nem használ semmit fókuszként
Kiva a formálásnál láthatóan erőlködik, ami most még nem baj, de a választása elgondolkodtat. A tűznek nehéz egy bizonyos formát adni, mert az sokkal szívesebben vesz fel bármilyen más alakot, mint amit rá akarnak erőltetni, ugyanakkor sokkal könnyebb olyan kinézetet adni neki, ami hasonlít az alaptermészetére. Például, egy hosszú hegyes vagy egy hullámzó, gömbszerű formát egyszerűbb létrehozni, mint mondjuk egy kockát. Bár tény, hogy utóbbi sokkal lenyűgözőbb, ha sikerül, és Kiva végül megoldja a feladatot, így hát egy szavam sem lehet rá. A színezés és a füstképzés is remekül megy neki, ezekre a későbbiekben az ismétlésnél és a vizsgára készülésnél már nem kell olyan nagy hangsúlyt fektetni.
- Nagyon szép munka! - dicsérem meg a lányt, egyelőre nem térek ki észrevételeimre, majd az óra végén adok neki házi feladatot, aminek a megoldása során fejleszteni tudja majd a kérdéses pontokat. - Hát akkor el is kezdhetjük a mai óra tényleges anyagát.
Hirtelen megjelenik előttünk egy hatalmas vízkocka, ami körülbelül a derekamig ér, majd szépen lassan elkezd megfagyni. Nem telik bele fél perc és már egy tömör jégtömb áll kettőnk között, de amíg ez megtörténik, elkezdem magyarázni a gyakorlat lényegét.
- A tárgyak, dolgok melegítésénél fontos, hogy ne hirtelen, egyszerre érje nagy meleg, mert azt a legtöbb anyag nem bírja túl jól. Ugyanakkor elég nehéz szépen lassan felmelegíteni valamit, főleg, ha az ember még sosem próbálta, ezért most ezen fogunk gyakorolni - mutatok a jégre, ami ekkorra már egészen megszilárdul.
- Elsőnek tedd, kérlek a kezed a kocka oldalára és próbálj meg úgy forróságot generálni a tenyeredben, hogy nem képzel lángokat. Nem gond, ha nem sikerül azonnal, és az sem célod, hogy egyből elolvaszd az egész tömböt. A lényeg, hogy hozz létre meleget tűz nélkül. Most még nem kell ügyelned arra, hogy lassan melegítsd fel, elég, ha sikerül hőt termelned.
Hogy ne csak magyarázzak, meg is mutatom, mire gondolok, hátha a levegőben rezgő mágiát megérezve könnyebb lesz számára a feladat. A tenyeremet a jégre szorítom, majd megkezdem a hőtermelést, végül elveszem onnan a kezem, hogy Kiva láthassa, sikerült a kézlenyomatomat beleégetni a jégbe. Most már rajta a sor.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Ádám - 1. óra
Írta: 2014. június 12. 10:48
| Link

Kellőképpen izzadtságszagúra sikerül az első kombinált feladatom, főleg ha a formálásra konvergálom le a dolgot. Elképesztően nem szeretem formába igazítani a tüzet, egyrészt mert mocskos nehéz egy meló - természetesen sosem akar úgy állni, ahogy azt te elképzelted, nehogy már neked jó legyen, szenvedjél csak nyugodtan, másrészt pedig a, hát, hogy is fogalmazzam meg, "tisztelet" az elem iránt. A négy elem közül a sajátomat tekintem a leghatalmasabbnak és a legpusztítóbbnak, így csak természetes, hogy érzem még magam annyira jelentéktelennek, hogy én csak ne próbáljam meg utasítgatni, hogy mit is tegyen. Talán kinövöm majd a dolgot.
Kicsit fanyarul mosolygok a tanáromra, mert tudom én nagyon jól, hogy volt egy kellően szánalmas pontja az idomításomnak, ami még eszeveszettül kiforratlan, de majd otthon még több ráfordítással igyekszem megoldani a problémát. Mennie kell, muszáj, ez annyira alap dolog, hogy a vizsgán teljesen biztos, hogy feladatom lesz.
Figyelemmel kísérem, hogy generál a semmiből egy eléggé termetes víztömböt, aztán meg hogyan fagyasztja le. Zsír, baró lehet, ha valaki uralja az összes elemet, mindenféle kombinált gyakorlatot végre tud hajtani így. Figyelmesen végighallgatom, hogy mit kéne csinálnom és mire kéne figyelnem, majd rápislogok az eredményre, ahogy ott virít a két kezének nyoma a jégen. Na, akkor essünk is neki a dolognak, mint részeg a kocsmaajtónak!
A saját két kezemet a kocka tetejére szorítom és gyorsan végigfuttatom a fejemben, hogy mit kéne és hogy kéne csinálnom. Örökös toposz, vagyis visszatérő motívum nálam, hogy ha valami újat tanulunk, akkor azt eleinte becsukott szemmel kísérletezem ki először. Könnyebb így koncentrálni. Minden energiámat a tenyerembe összpontosítom és igyekszem nem tüzet, hanem csak hőt termelni. Radiátornak álltam, jippí! Ahogy érzem a meleget a tenyeremnél, egyből zuhanok is vagy fél métert lefelé, sikeresen lefejelve ezzel a jégtömböt és nagyjából teljesen eláztatva a felsőruházatomat. Szóval akkor nem csak meleget, de tüzet is sikerült csinálni, nagyszerű...
- Egytől tízes skálán mennyire szánalmas egy csurig ázott tűzmágus?
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra
Írta: 2014. június 12. 11:14
| Link

Természetes, hogy elsőre nem sikerül neki, nagyjából ezt is vártam. Nem mintha Kivának nem lenne tehetsége, csak éppen ez egy igen nehéz feladat, nehéz elmagyarázni is, rá kell érezni, ez pedig mindenkinek a saját ütemében megy. Van, aki úgy érzi, hogy hirtelen megjött az isteni szikra, míg mások sokáig megmaradnak a feladatnál.
- Komolyan? Tizenegy - vigyorgok rá, az első sikertelen kísérlet után, de nem azért, mintha örülnék annak, hogy nem jött össze neki, csak éppen tényleg elég viccesen fest. Engem a mesterem egy hétre kitett valami különösen havas és jeges helyre - máig meg vagyok győződve róla, hogy valamelyik sarkkör környékére, és hiába tagadja, ezt a gyanúmat fenntartom -, és ott hagyott, hogy mire visszajön, perfektül menjen a gyakorlat, különben maradok még egy hetet. Nem mondom, hogy egyet értek az oktatási stílusával, de az biztos, hogy úgy megtanultam már az első héten a melegítést, hogy azóta is ez az a gyakorlat, ami a legjobban megy a tűz elemmel.
Persze én soha nem tennék ilyet a tanoncaimmal - a diákjogok egészen megváltoztak az óta, mióta én kijártam az iskolát -, így hát marad a jégtömb és a sok gyakorlás. Azért próbálok neki segíteni, elvégre az nem jó tanári magatartás az én szememben, hogy csak állok, nézem, ahogy szenved, és néha felröhögök. Pedig egyébként számomra az is igazán jó program lenne.
- A tűz egyben energia is, próbáld meg ezt az energiát a tenyereidbe koncentrálni, aztán képzelj el forró dolgokat, hátha az segít a fókuszálásban. De az is könnyebbé teheti, ha kicsit körkörösen mozgatod a kezed, mintha dörzsölnéd a jeget.
Ennél többet nem igazán mondhatok jelenleg, helyette kijavítom a jég esett károkat, és felkérem új próbálkozásra.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Ádám - 1. óra
Írta: 2014. június 12. 12:10
| Link

Csak megforgatom a szemeimet erre az egészen őszintére sikeredett válaszon, de azért én is vigyorgok. Nem ez volt életem legjobb első próbálkozása, de talán nem is a legrosszabb. Formát csinálni még mindig nagyobb kulimunka...
No, de álljunk is vissza a csatasorba és szaladjunk neki ismételten a feladatnak. Az, hogy próbáljam meg energiaként felfogni az elememet, az már megvan, az előbb is ezzel próbálkoztam, csak éppen marhára egy puklit szült a homlokom közepére ez a szemlélet. És fáj. De hát fájdalom nélkül nincs tanulás. A két patámat újfent a jégtömb tetejére pakolom, - kezdenek egészen elfagyni az ujjaimban az érzékelő receptorok - és megpróbálom úgy csinálni, hogy jó legyen és ne kössek ki megint a túlméretezett jégkocka közepén. Igyekszem felhasználni az Ádámtól kapott tippet, hogy körözzek a kezeimmel, hátha úgy könnyebben megy. Szem becsuk, és kezdődhet a móka. Elképesztően sötét van odabent, de érzem magamban a tüzet, ahogy átjár, és ott van mindenhol. Összeszedem ezt a mindenfelé járó energiát és egyetlen helyre, a két tenyerembe összpontosítom. Közben bőszen simogatom a jégkocka tetejét, hogy ne egyetlen helyre menjen az összes meleg. Érzem a forróságot a tenyeremben, de nem olyan intenzíven, mint az előbb, tehát most biztosan nem tűz van a kezem ügyében. Kinyitom a szemem, hogy lássam egyáltalán mit csinálok, és meglepődve tapasztalom, hogy izzik a kezem alatt a jég és szépen, lassan süllyedek bele a tömbbe, nem akkora lendülettel, mint az előbb.
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra
Írta: 2014. június 12. 12:52
| Link

Az első sikertelen próbálkozás után a lány megpróbálja hasznosítani a tanácsaimat, és nem is rossz eredménnyel. Érzem a mágia áramlásából, hogy ezúttal jól fog sikerülni a gyakorlat, és nem telik el sok idő, hogy lássam, nem kell csalódnom az érzékeimben.
- Nagyon jó! - kiáltok fel sokkal őszintébben, mint ahogy az óra eleji gyakorlatsort dicsértem meg, Kiva valóban nagyon gyorsan tanul, így talán tényleg sikerülhet egy évbe belesűríteni kétévnyi tanulnivalót. Viszont meg kell próbálnom elérni, hogy ez a feladat menjen neki mozgás nélkül is, előtte azonban biztosabbnak is kell lennie a technika használatában, ez pedig csak gyakorlással érhető el. Általában sok időt igényel ez, azonban mi nem ragadhatunk le itt. Ahhoz, hogy könnyebben elsajátítsa ezt a fajta gyakorlatot jó módszer, ha a lehető legkisebbre szűkítjük az energia helyét és még többet mozog, mint eddig. Ez talán bonyolultan hangzik, de egészen egyszerű a feladat hozzá, legalábbis általában könnyebben szokott menni mindenkinek.
- Rendben, akkor most próbáld meg ezt az energiát az egyik mutatóujjadba gyűjteni, és próbálj meg valamit beleégetni a jégbe. Mindegy, hogy firka, vagy betű, a lényeg, hogy érd el, hogy csak az ujjhegyed forrósodjon fel, szintén láng nélkül - adom ki az újabb feladatot, majd várom az eredményét.
Ha már egyszer valaki ráérzett hogyan is kell létrehozni a hőt magában, könnyebben hozza elő újra. Persze ez még csak az első lépés, itt még a hőnek nincs igazi célja, ráadásul még csak a saját testét, illetve közvetlenül mellette lévő tárgyakat képes melegíteni. Később, mikor már magabiztosabb és gyakorlottabb lesz, képes lehet rá, hogy vacogó ismerőse testét melegítse a nappaliban, miközben felforralja a konyhában a vizet és leolvasztja a jégvirágokat az ablakokról. Igencsak hasznos lehet ez a képesség a mindennapokban.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Ádám - 1. óra
Írta: 2014. június 12. 14:03
| Link

Elveszem végre a kezemet a jégtömb tetejéről és megtörlöm a nadrágomban. Az még száraz legalább rajtam. Küldök egy kissé talán hozzám nem illő bátortalan mosolyt Ádám felé, hogy igen, én is örülök neki, hogy végre sikerült nem nyakig elmerülni a szilárd vízben.
- Csak az ujjam hegyébe... - visszhangozom a mondattöredéket, mind inkább magamnak, semmint a férfinak. Tenyérbe viszonylag könnyű volt energiát koncentrálni, mert az eléggé nagy felület, de az ujjamba már egészen más tészta. Sokkal kisebb ott a hely, ahova irányítani kéne a meleget, és ha túladagolom, akkor jó eséllyel megint alacsonyabb leszek, mondjuk most csak pár centivel.
Felemelem a jobb mutatóujjamat magam elé és bőszen vizslatni kezdem a testrészt. Felmérem, hogy hogyan kéne beleáramoltatni az erőmet, hogy ne legyen túl sok belőle, viszont meleg legyen annyira, hogy tudjak vele firkálni. Oké, nagyjából tudom, - fenéket, maximum ösztönből érzem - hogy hogy kellene legyen. Ujjamat a jégtömb tetejére szegezem, mintha csak meg akarnék neki parancsolni valamit. Nem, a jeget nem fogom tudni irányítani, az ujjamban levő forróságot viszont annál inkább. Az eddig a jobb tenyeremben levő energiát egészen picivé összegyúrom és a mutatóujjamba szállítom, pontosabban annak végébe. Igyekszem szabályozni, hogy mennyit engedek ki belőle, nagyjából sikerül is, bár még kellőképpen ingatag lábakon áll ennek a kordában tartása. Mindenesetre elindítom a mutatóujjamat a jég felszínén, hogy beleégessek egy kört. Meglehetősen hullámosra sikerül a mélysége, mert hol jobban kieresztettem a hőt, hol kicsit visszafogtam.
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra
Írta: 2014. június 12. 18:49
| Link

Igazán jól haladunk, és még, ha nem is fog minden beleférni a mai órába, szeretnék minél több mindent megmutatni neki, hogy aztán a gyakorlatot ismerve otthon maga is próbálkozhasson, hiszen ismétlés és gyakorlás nélkül nincs tudás, amihez azonban idő kell. Épp ezért jobb az ilyesmit házinak kiadni, elvégre az ember csak tud naponta egy órát az elemére összepontosítani. Néhány unalmasabb tanóra keretein belül is akár, ha viszonylag észrevehetetlen az adott feladat. Csak a kollégák meg ne tudják, hogy ilyesmikre buzdítom a tanulókat.
Bár az ujjgyakorlat már sokkal bizonytalanabb kivitelezésű, de elsőre nem is lehet tökéletes. Mindazonáltal igencsak érdekes, hogy Kiva most is egy alapformát választ. Bizonyára, ha pszichológus lennék, levonhatnék ebből valamiféle következtetést, de ilyen irányú érdeklődésem sosem volt, így aztán képesítést sem szereztem, ezért csak megjegyzem magamban az információt, hátha később még hasznos lesz.
- Itt fogom hagyni neked ezt a tömböt, te pedig gyakorolhatsz rajta. Mivel a jég, pláne az ilyen nagy tömegű lassan olvad, így elég sokáig meg fog maradni, főleg, ha néha rá is segítek. Szóval az egyik feladatod ez lesz a héten: próbáld meg a tested különböző pontjait annyira felforrósítani, hogy azzal formákat tudj olvasztani a jégbe! Most térjünk át a következő feladatra!
A pálcám segítségével elénk varázsolok egy kisebb kosárnyi tyúktojást, amit még reggel kértem el a manóktól. Mivel a tojások már nem éppen frissek, a konyhában már nem tudták volna felhasználni, de nekünk gyakorláshoz pont jók lesznek. A kosarat a földre helyezem, majd előveszek belőle egy tojást, és finoman a tenyerembe szorítom.
- A gyakorlat lényege, hogy a testeden kívül hozz létre hőt. Jelen esetben a tojás belsejében. Fontos, hogy ne hirtelen akard megsütni, mert a gyorsan áramló sok energia szét is feszítheti belülről, ami sajnos tojásos felsőt eredményez. Az energiát, és a meleg középpontját a tojás közepén próbáld létrehozni, mintha belülről sütnéd meg! Lassan, hullámokban terjedjen az energia, fokozatosan legyen egyre melegebb, de közben a kezed ne forrósodjon fel!
Közelebb lépek a lányhoz, majd kinyújtom felé a tojásos kezem.
- Kérlek, érintsd meg a héját, illetve mellette a tenyeremet! - szólok, majd, ha ezt megtette, finoman melegíteni kezdem a tojás belsejét. Érezheti, ahogy a meszes héj egyre forróbb lesz, miközben a kezem végig ugyanolyan hőfokú marad. Végül hátrébb lépek és erősen összeszorítom a tenyerem ezzel széttörve a tojást, hogy megmutassam, már valóban nem nyers.
- Vegyél egy tojást, és kezdj el gyakorolni! Akkor sincs gond, ha néhányat felrobbantasz, van elég. Ami pedig a ruhádat illeti... ígérem, kitisztítom, mielőtt elmész - vigyorgok rá, de a mosást komolyan gondolom, elvégre egy kis víz, majd levegő elemi mágiával egészen gyorsan megoldható.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Ádám - 1. óra
Írta: 2014. június 13. 13:49
| Link

- Rendben, köszi, igyekezni fogok! - felelem, amint kiadják a heti feladatomat. Érdekes lesz majd mindenféle-fajta formát és firkálmányt csinálni könyökkel és orrheggyel (igen, ez már eldöntött tény, hogy ezekkel próbálkozni fogok) egy testes jégtömbbe. Remélem nem olvasztom szét az egészet a francba, szerintem egyikünk sem tudná tolerálni, ha elárasztanám vízzel a tűz elem részlegét.
Figyelemmel kísérem, ahogy megérkezik köreinkbe egy egészen testes kosár tojás is, majd a finoman a földön landol. Na, hát arról nem volt szó, hogy enni is fogunk, nem úgy készültem, én rendesen kajáltam még óra előtt. Ja, hogy nem megenni kell őket, hanem héjban főzni... esetleg sütni. Elemi mágiával. No, leendő háziasszony életem megkönnyítése következik, hölgyeim és uraim! Testen kívül hőt létrehozni, ráadásul azonnal egy ilyen kis helyre kell összpontosítanom az erőmet... Érdekes próbálkozás lesz, az tuti. Közelebb sétálok, hogy megfogjam a tojást és Ádám kezét. Furcsa érezni, hogy a tenyere egyáltalán nem melegszik, teljesen normális hőfokú marad, de a héj közben egyre forróbb és forróbb lesz. Eleresztem a kezét, hátrébb lépek egy kicsit. Érdekes egy gyakorlat lesz. És nehéz is.
- Remélem nem lesz rá szükség - pillantok rá a férfira egy kissé remegős lábakon álló mosollyal. Jaj, álmodozz csak, úgyis a felét magadra fogod robbantani....
Lássunk is neki a feladatnak! Lehajolok és kiveszek egy tojást a kosárból, a tenyeremre helyezem. Megpróbálom nem magamban létrehozni a meleget, hanem a tyúktermékben. Szép lassan... Repedés hang és placcs, szétfolyik a tenyeremben a tojásfehérje és a sárgája. Oké, asszem a tenyeremmel sikerült megsütnöm, ráadásul kívülről. Oké, újra. Kiválasztok egy újabb szimpatikus áldozatot, a tenyerembe fogom, és megpróbálom ismét melegíteni. Lehetőleg belülről. Energia... Energia a tojás belsejében... Asszem érzem, hogy mit kéne csinálnom. Újra melegíteni kezdem óvatosan a tojást. Megvan, ott van benne, érzem! Ennek örömére a kedves delikvens úgy látja, jobb lenne felrobbanni a kezembe, beborítva ezzel félig-meddig megfőtt tojáscafatokkal. Remek. Na még egyszer...
A nyolcadik felrobbantott tojás után a kilencediket már nagy sebességgel vágom földnek, sikeresen szétloccsantva a padlón, némi cucc jut Ádám cipőjére is. Bocsánatkérően nézek rá, nem akartam összekoszolni őt is. Csak nem véletlenül a tűz az elemem, cseppet hamar el tud gurulni a gyógyszerem. Veszek egy jó mély levegőt, és kiemelem a következő áldozatot. Ahogy szemlélem a tojást, igyekszem totálisan kiüríteni az elmémet, hogy csak a Nihil, a semmi maradjon benne, - el sem hinnétek, milyen könnyen megy ez - és tekintetemet újra a kis tyúkcsináltára szegezem. Nagy levegő, kifúj, ne húzd fel magad... A közepére, pontosan a közepére célozz, és lassan, hullámokban engedd szét... Az eddiginél is lassabban, hullámoztasd az erőt... Ahogy meghallom a tojás héjának pattanását, azonnal elengedem és befejezem a melegítést. Finoman összeszorítom a tenyeremben a tojást, hogy lássam, mit tettem vele. Határozottan nem szilárd az egész, de több benne a megkeményedett rész, mint a folyékony.
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Kiva - Óra, zárás
Írta: 2014. június 22. 22:12
| Link

Nem éppen a legegyszerűbb feladat egy külső pontba koncentrálni az energiát, ráadásul ott hőt fejleszteni, és csak bonyolítja a dolgot, hogy nem szabad egyszerre, hirtelen melegíteni, hanem fokozatosan, hullámokban terjedő forróságot kell generálni. Persze, ha őszinte szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy még ez is csak a kezdet, hiszen még mindig nagyon távol vagyunk a végcéltól, az emberi test és úgy általában az élőlények melegítésétől. Valójában a pyromágusok harmadikos anyaga sokkal nehezebb a végzősnél, de mivel az utolsó évben olyasmit tanulnak, ami támadásra kitűnően használható, nem meglepő, hogy a minisztérium oktatásért felelős részlegén biztosabbnak ítélték, ha a tűzlabda fejlesztést minél később sajátítják el. Ennek azonban az a következménye, hogy a megerőltetőbb feladatokat, a testek melegítését már harmadéven meg kell tanítani a tanoncoknak.
Kiva sem kezdi profiként, ráadásul hamar fel is kapja a vizet, de én megpróbálok türelmesen állni a helyzethez, így hát a cipőm tojással bevonását is csak egy legyintéssel intézem el. Látom a lányon, hogy mindent megtesz a tökéletes gyakorlat teljesítéséért, de még nem igazán érzett rá a dologra. Amint rájön a trükkre, már sokkal könnyebben fog menni neki, és még a reggelijét is gyorsabban fogja tudni elkészíteni.
Megvárok még egy próbálkozást, majd úgy gondolom, épp ideje befejezni a mai órát.
- Ez már egészen jól sikerült - veszem jobban szemügyre a lány kezében tartott tojást. - Mindenesetre erre is ráfér még a gyakorlás, szóval a következő alkalomig a melegítést kellene gyakorolnod. Egyrészt a jégen a saját tested különböző pontjainak felforrósítását, ennél próbáld meg minél kisebb pontra összpontosítani az energiát, másrészt egy külső pont melegítését.
Miközben magyarázok és kiadom a feladatokat, rátérek az ígéretemre is. Vizet hozok létre, külső szemlélő számára a semmiből, de valójában a levegőből vonom ki a nedvességet, majd a folyadékkal letisztítom a kettőnkre ragadt tojásdarabkákat, és egy könnyű, meleg szellővel meg is szárítom a lány ruháját. Adok még néhány tanácsot a feladatokkal kapcsolatban, megbeszéljük a következő alkalom időpontját, majd elköszönök Kivától, és elhagyom a termet.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet