36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. november 4. 21:27 | Link

EM óra

Nathaniel igen csak meglepődött, mikor kiderült, hogy bekerült az elemi mágia gyakorlatisok közé. Eddig úgy gondolta, hogy semmiben sem tehetséges különösebben, erre kiderült, hogy vele született képessége van. Ez elég nagy újdonság volt számára, annál is inkább, mert végre valamiben jobb volt a bátyjánál, ami már eleve megelégedettséggel töltötte el.
Azt mondták, hogy ő a tűz elemet uralja, de mindeddig nem igazán kísérletezett, mert teljesen tisztában volt vele, hogy mennyire veszélyes elem az övé. Egyetlen szikra elég, hogy minden elpusztuljon, márpedig ezt nem kockáztathatta, viszont így roppant türelmetlenül várta már az órákat, ahol végre megtanul bánni a lángokkal.
Egyszerű ruhában indult hát el a toronyból a kijelölt helyre, csak egy fekete nadrág és egy sötét pulcsi volt rajta, mert hát az idő már egyre hidegebb volt, nem lehetett pólóban meg ingben szaladgálni. Nem tudta, hogy jön-e most más is oda rajta és a tanáron kívül, de annyira nem is zavartatta magát. Nyilvánvaló, hogy először bénázni fog, szinte lehetetlen, hogy elsőre könnyen menjen a tűzmágia, de ezzel más is így lenne, így nem számít, ha látja valaki.
Viszonylag hamar ért le, pedig közben még megállt az egyik ablakmélyedésnél megenni egy fánkot, amit a zsebéből halászott elő teljesen összenyomorgatott állapotban. Miután belépett az ajtón, körülnézett, de még nem látott senkit sem odabent, így nekilátott, hogy összefogja a haját, mert bármennyire is lángoló vörös, azt azért nem szerette volna, ha tényleg belekap a tűz, márpedig neki a leghaloványabb gőze sem volt arról, hogy egyáltalán ez megtörténhet-e, mert eddig nem tanult elemi mágiát. Az előző iskolájában például nem is volt ilyen tárgy.
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 7. 19:31 | Link

Nathaniel - EM óra

Soha, de soha nem gondoltam volna, hogy valaha tanításra adom a fejem. A volt Roxfortos tanáraim ezt hallva röhögő görcsben fetrengenének, vagy sikító frász törne rájuk. Ráadásul pont elemi mágiát, ami ugyebár eddig hétpecsétes titok volt, és még egyik újságírónak sem jutott a fülébe, hogy én is képes vagyok rá. Ami számomra természetes, hiszen a szüleimen, volt elementalista tanárnőmön és rajtam kívül senki nem tud róla. Bennük pedig mindenkinél jobban bízok. Viszont az, hogy másokat nem avattam be, egyértelműen jelzi, hogy alapvetően gyanakvó és bizalmatlan vagyok. Még a legjobb barátaim sem szereztek tudomást erről a különleges képességemről. Bár a hivatalos szervek, és az elementalistákat nyilvántartó szövetség természetesen tud rólam, és a meccsek alatt mindig kinn is volt egy felügyelő, elvégre kötelesek ellenőrizni, hogy nem élek-e vissza vele, hiszen elég híres játékos vagyok.
Most azonban minden ki fog derülni, és már előre sejtem milyen ocsmány dolgok fognak megjelenni ezzel kapcsolatban. Még az is lehet, hogy sosem térhetek vissza többé a kviddicspályára. Bár a szövetség felügyelője természetesen tudja bizonyítani, hogy nem az elemi mágiához kapcsolódó képességeim segítettek megszerezni a kupákat, de a legtöbb firkászt nem az igazság érdekli, hanem a szenzáció, így aztán olyasmiket is megírnak, amiknek semmi valóságalapjuk nincs.
A komor gondolatoknak és az önsajnálatnak azonban nem most van itt az ideje, ugyanis épp első gyakorlati órámra készülök. Már kezdem megszokni a különleges tantermet, a tanítást és úgy összességében a helyzetet, szóval épp ideje megtartani az első gyakorlati órámat is.
A terem felé sietve elvégzek néhány alap gyakorlatot, hogy ráhangolódjak az elemekre. Alapból erre nem lenne szükség egy olyan embernél, aki mestere mind a négynek, de én évekig elfojtottam magamban ezeket a képességeket, így kicsit „berozsdásodtak”. Pár percnyi meditálás után azonban mindig eszembe jutnak azok a dolgok, amiket Gabi nénitől tanultam, és úgy érzem, bármire képes vagyok. Régen nehezen ment, hogy ilyenkor visszafogjam magam, de ma már nem vagyok gyerek, nem célom a világ megváltoztatása.
Sok időm azonban nincs a felkészülésre, hiszen közben megérkezek az első gyakorlati óránkra. Odasietek a fiatalemberhez, és felé nyújtom a kezem:
- Jó napot! Ha nem zavar különösebben, akkor tegeznélek a továbbiakban, és te is nyugodtan tegyél így velem kapcsolatban. Engem Merkovszky Ádámnak hívnak.
Megvárom míg ő is bemutatkozik, bár már korábban megkaptam az adatlapját, de én jobban szeretek az emberekkel szemtől szemben megismerkedni.
- Első dolgunk az lesz, hogy megállapítsuk, melyik az elemed. - Beszéd közben előveszem a pálcám, és intek vele egyet, aminek hatására megjelenik előttünk egy gótikus jellegű, üvegből készült kapu, és mellette egy kis faasztal.
- Kérlek, sétálj át a boltív alatt, és állj az asztal elé! Ez lesz ma a legkönnyebb feladatod - kacsintok rá a srácra, majd a kaput megkerülve az asztal mögé állok.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. november 9. 21:03 | Link

Ádám

Nézelődött a különös teremben, ami olyan volt, mintha a szabadban lenne, és meg is állapította magában, hogy a varázslók épp oly tökéletesen kitettek magukért illúziók tekintetében, mint mindig. Ő ugyan a saját részéről jobban értékelte a valódi természetet, de annyi baj legyen.
Szerencsére nem kellett túl sokat várnia, hogy megérkezzen a tanár. Mikor odament hozzá, Nathaniel felé fordult, a javaslatra pedig bólintott egyet, és megrázta a felé nyújtott kezet.
- Részemről oké. Nathaniel Blackwood - mutatkozott be ő is a férfinek, akit minden bizonnyal felismert volna, ha csak egy kicsit is jártasabb a kviddicsben, de hiába járt ezelőtt a Roxfortba, ott sem tudta megszeretni ezt a sportot, így viszont megvolt az az előny, hogy teljes természetességgel csak a tanáraként nézett rá.
- Rendben - biccentett a vörös hajú a kiadott feladatot hallva, aztán rávigyorgott a férfire. Hát igen, gondolta ő, hogy nem lesz sétagalopp ez az elemi mágia tanulás. Igazából furcsállta is, hogy megvan benne a képesség, kicsit talán sorsszerűnek is tűnhetett volna, hogy pont most került ebbe az iskolába, amikor ez kiderült, de Nathaniel nem hitt a sorsban, így nem is jutottak eszébe effélék.
Kicsit egyébként tartott tőle, hogy hogyan is fogja ő ezt megtanulni, pontosabban inkább csak az elméleti résszel lehet gondja, mert soha nem volt elég szorgalmas tanuló ahhoz, hogy megjegyezzen ilyesmit. Viszont itt, minden eddigi tantárggyal szemben ott volt az az eshetőség, hogy élvezni fogja a tanulását. Nos, ki tudja.
Így aztán a fiú el is indult, hogy teljesítse a feladatot, és céltudatos, széles lépésekkel átsétált a semmiből előtűnő boltív alatt, aztán pedig megállt az asztal előtt, és várta, hogy most mi lesz.
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 10. 11:42 | Link

Nathaniel

A fiú szimpatikusnak tűnik, és ami a legjobb ő sem a rajongóm. Kezdem azt hinni, hogy ebben az iskolában senki nem szereti a kviddicset, vagy ha mégis, hát akkor irántam nem viseltetnek rokonszenvvel. Persze ez kicsit sem baj, sőt, élvezem, hogy itt nem állítanak meg két lépésenként fényképért vagy aláírásért, nem ugranak sikítozva a nyakamba, és viszonylag ritkán súgnak össze a hátam mögött. Ez utóbbit különben is inkább az itt eltöltött időm alatt rólam elindult pletykáknak tudom be, semmint annak, hogy híres ember vagyok.
Mivel a fiú belemegy a tegezésbe, kicsit megkönnyebbülök, nekem is elég nagy könnyebbség ez, mert a magázódást nagyon ritkán használom, és furcsa a számomra. Megvárom, hogy átérjen a kapu alatt, majd az asztalra nézek, ahol közben megjelentek a fatálak bennük az elemek olyan sorrendben, hogy a fiú esetében legvalószínűbb került a bal oldalra és sorban utána a többi.
- Kérlek, próbálj meg kezdeni valamit mindegyikkel! Nem baj, ha valamelyikkel nem sikerül, nagyon valószínű, hogy csak egy elemet fogsz tudni irányítani, de azért jobb, ha biztosra megyünk. - Beszéd közben sorban rámutatok a tálakban lévő elemekre: a tűzre, a levegőre, a földre és a vízre. - Elsőre érezni fogod, hogy melyik az, amelyikkel tudsz bánni. Sietni sem kell, csak nyugodtan, ráérünk.
Ezután kíváncsian szemlélem Nathaniel próbálkozásait, és várom, hogy megtudjam, mely elemmel fogunk a későbbiekben foglalkozni.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. november 11. 22:59 | Link

Ádám

Miután Nathaniel áthaladt a kapun, és megállt az asztal mellett, a tanár is odajött, és megjelent négy tál. A fiú egy darabig csak figyelmesen nézte őket, aztán kérdőn pillantott Ádámra, de szerencsére közben már jött is az instrukció.
- Rendben - biccentett a férfi felé, jelezve, hogy megértette a feladatot, aztán némi töprengés után jobbról kezdte a próbálkozást, a tüzet hagyva a legvégére, mert azt találta a legjobbnak, és reménykedett, hogy azzal lesz sikerélménye.
Végighaladt a tálak mentén, tenyerét tartva föléjük, de semmi sem történt. A vízbe beledugta az ujjait is, a rögöket megtapogatta a földnél, de semmi. Volt benne egy cseppnyi izgalom, mert valahol kezdett tőle tartani, hogy tévedés az egész, nem is kellene itt lennie, de a szíve mélyén érezte, hogy nem így van, hát előre elmosolyodott, mikor a tűzhöz érkezett.
Nem igazán tudta, mit vár tőle a tanár, de ahogy kinyújtotta a kezét a lángok fölé, egyből érezte, hogy ez más, mint az előző három, és mintha egy kicsit odébb táncoltak volna a vörösen izzó nyelvecskék, miközben lejjebb eresztette a kezét, de ez lehetett akár a szél is... Megpróbált hát valami látványosabbat művelni, hogy biztosra menjen.
Koncentrált, miközben mutató ujját kinyújtva köröket írt le a tál fölött, azzal a céllal, hogy aprócska forgó örvényt idézzen a lángokból. Ez volt az első ötlete, és úgy vélte, hogy ez nem is lehet olyan nagy dolog, viszonylag egyszerűen ráérzett a módjára, és ha valóban sikerült, akkor újra felnézett a tanárra, az elmaradhatatlan vigyorral az arcán.
- Megfelel?
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 11. 23:49 | Link

Nathaniel

Ahogy a fiú elkezdi próbálgatni irányítani az elemeket, feszülten figyelek rá, és amikor végre a tűzzel sikerélménye lesz elvigyorodok. Ő felnéz rám, és arcán az enyémhez hasonló mosolyt látok rajta. Ebben a pillanatban jövök rá, hogy ez a tanítás dolog mégsem lesz olyan rossz. Egy pálcaintéssel eltüntetem a kaput és az asztalt, természetesen a tálakkal és tartalmukkal együtt.
- Elmegy - kacsintok rá, majd intek neki, hogy kövessen, átvezetem a tűz elem termébe, hogy ott folytathassuk a tanulást. Mielőtt azonban nagyon beleélnénk magunk, eszembe jut, hogy alá kéne íratnom vele a szerződést. Gyorsan előkapom hát a zsebemből, majd egy tollat is szerzek, és felé nyújtom.
- Bocs, de ez kötelező, ha tanulni szeretnéd a tárgyat. Lényegében csak annyi, hogy másokat nem bánthatsz az erőddel, nem élhetsz vissza vele, mások kárára nem alkalmazhatod és a többi.
Miközben várom, hogy eldöntse, szeretné-e aláírni a papírt, vagy inkább kisétál a teremből körbenézek, hogy megtaláljam azt, amit korábban behoztam ide. Nem kell sokáig nézelődnöm, hogy megpillantsam a kis lényt az egyik sarokban. Gyors léptekkel érte megyek, majd felkapom a tenyerembe, és elrejtem a kezeimmel. Nathaniel nem láthatta meg a sárkányrókát, ami ráadásul még kölyök, így nagyon könnyű eltakarnom a kezeimmel előle.
Természetesen a kis lényt a fiúnak szánom, de ahhoz még egy aláírásra, és egy névre is lesz szükségem, utóbbi természetesen a sárkányrókának kell, elvégre nem élhet név nélkül. De előtte még egy kicsit gyakorolni is szeretnék a fiúval, és nem akarom, hogy a kis furcsaság elvonja a figyelmét. Épp ezért a kezemből a zsebembe helyezem őt, és ha a fiú aláírta a papírt kiadom neki az első feladatot.
- Első dolgunk a tűzgyújtás lesz. Év végére meg kell tanulnod bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tüzet gyújtanod a semmiből. Ez alól kivétel a víz alatti tűzcsiholás, amit majd utolsó évben fogunk majd megtanulni, mert az egy kicsit komplikáltabb dolog. Szóval akkor a feladatod, hogy elképzelj egy lángot, egyelőre a formája és a színe mindegy, azoknak az irányítása, és tudatos formálása későbbi évek anyaga lesz. Itt nem tudsz semmiben kárt tenni, szóval nyugodtan próbálkozz! Amint lesz már egy kép a fejedben a lángról, továbbléphetsz, és megpróbálhatod azt a lángot megjeleníteni a tenyeredben. Ne ess kétségbe, ha nem sikerül elsőre, azért vagyunk itt, hogy megtanuld!


/Hogy sikerül-e vagy sem, azt majd én fogom eldönteni, szóval ennyire hagyd nyitva a végét. Az alapján fogok dönteni, hogy mennyire kreatívan írod meg a láng elképzelését, illetve azt, hogy közben milyen érzés az elemi mágia használata./
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. november 17. 13:51 | Link

Ádám

- Zsír - vigyorgott szélesen Nath, mikor helyeslően bólintottak a kérdésére. Örült neki, hogy a tűz az eleme, úgy érezte, hogy ez illik igazán hozzá, bár nagyon úgy tűnt, a kis piromániája, ami egész eddigi életében kísérte, nem is volt akkora agybaj.
Az orra alá dugott szerződést először jól megbámulta, aztán elvette a tanártól és gondosan elolvasta, mert fiatal kora ellenére is volt annyi esze, hogy ne firkantsa csak úgy rá bármire a nevét, de miután nem talált semmi kivetnivalót a szövegben, rögtön szignálta.
Ez után felnézett a tanárra, és várt, míg az elmondta a következő feladatot.
- Tehát akkor először elképzelem, aztán megjelenítem. Rendben - bólintott Nath. - Nem baj, ha leülök? - kérdezte, aztán ha szabad volt, akkor letelepedett a földre törökülésben, mert úgy érezte, így jobban tud koncentrálni, mintha álldogálna vagy támaszkodna valahol. Miután kényelmesen elhelyezkedett, a tenyerét maga elé tartva lehunyta a szemét, és megpróbált nyugodtan lélegezni. Mikor úgy érezte, hogy ez sikerült, akkor arra koncentrált, hogy minél részletesebben elképzelje a lángot. Nem volt nagy, mert nem akarta túlvállalni magát, és a kudarccal kezdés sem volt túl csábító lehetőség számára. Világos narancssárgát látott a lelki szemeivel, aprócska lobogást, ami elfért a tenyerén, elképzelte a melegét, amit a bőrén érezhetne, ha akár gyertyát tartana a kezében, aztán mikor úgy gondolta, hogy most már elég ideje koncentrál a tűzgyújtásra, kinyitotta a szemét, és igyekezett koncentrálni a mágiát, várva, hogy vajon fellobban-e a tűz. Szerencsére eléggé könnyen tudott egy dologra koncentrálni, sőt, férfi lévén eleve ez volt az egyszerűbb számára, a mágiájának az erősségével pedig sosem volt baj. Ő nem azért nem volt kiemelkedő varázsló, mert nem lett volna meg a tehetsége, hanem azért, mert szörnyen lusta volt.
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 21. 02:14 | Link

Nathaniel

A feladat ismertetése után hagyom, hogy a fiú leüljön, sőt én is mellé térdelek a földre, bár arra ügyelek, hogy a kis lényt a zsebemben össze ne nyomjam. Figyelem Nathanielt a próbálkozás közben, próbálok minden apró kis rezdülésére figyelni, míg végre megjelent egy féltenyérnyi lángocska, pár pillanatig megmaradt, közben kicsit erősödött is, majd pislákolt egy keveset, és eltűnt.
- Egész jól kezdesz, nekem régen sokkal több időmbe tellett, mire megtanultam egy tenyérben kényelmesen elférő lángot idézni. Általában vagy túl nagy, vagy túl kicsit lett. Tudatosan alakítottad a méretét ekkorára? - kérdezem, és közben már a következő feladaton gondolkodom.
Válasza után egy kupac fát, néhány papírt, és egy kis darab textilt teszek elé.
- A feladatod az lesz, hogy ezeket a viszonylag könnyen égő anyagokat meggyújtsd. Mindegyiknél próbáld meg kordában tartani a lángokat, hogy semmi más ne égjen el, csak maga a fa, a papír és az ruhadarab. Ne egyszerre, hanem egymás után próbálkozz meg velük! - tárom elé az újabb leckét, majd figyelem, mit kezd vele.
- Az emberek általában hajlamos túlságosan is a szemükre hagyatkozni. Mikor elképzelsz valamit, de csak arra gondolj, hogyan néz ki! Próbáld meg a többi érzékszervedet is bevonni. Milyen érzés megfogni a lángokat? Van-e hangja a tűznek? Hát illata? Érezd a hőséget, a meleget, amivel el akarod égetni a dolgokat! Képzeld el, hogy te vagy a tűz! Társíts hozzá szavakat, asszociálj bátran! - próbálok segíteni a fiúnak, ezért halkan, de célzatosan intézem hozzá ezeket a kérdéseket és a tanácsokat. - Nyugodtan válaszolj ezekre a kérdésekre hangosan! Meséld el, milyen érzés volt először tüzet gyújtani! Idézd fel magadban az emlékeidet, próbáld meg gondolatban újra átélni!
Elhallgatok, hagyom, hogy válaszoljon hangosan, esetleg magában, és, hogy közben próbálkozzon, mert ennek az oktatásnak a gyakorlatra kell épülnie, az elméletről hall eleget a tanórákon.
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. november 25. 11:55 | Link

Ádám

- Ühüm, nagyjából ilyennek képzeltem el, talán egy picit nagyobbnak - bólintott a vörös hajú a kérdésre, miközben a tenyerében lobogó aprócska lángot figyelte. Milyen különös, hogy ilyesmire is képes a mágia! Pálca nélkül varázsol, pusztán energiával és akarattal. Hát milyen menő már ez!
Ez után új feladatot kapott, és mielőtt bármit is csinált volna, felvette a földről a fát, körbenézegette, aztán így tovább a többivel is. Azt nézte, hogy hogyan lenne a legegyszerűbb meggyújtani abban az esetben, ha gyufával próbálná, és úgy fordított mindent, ahogy az a legalkalmasabb. A papírt meggyűrte kissé, hogy egyik sarka felfelé álljon, a textil pedig kis kupac lett, amin ide-oda futnak a hajtások, ezzel könnyebb égést biztosítva. Aztán mivel a tanár azt kérte, hogy mondja el, mire gondol, mit érez, először ezzel kezdte.
- A tűz könnyebben belekap a dolgokba, ha azok nem csak egyenesen fekszenek a földön. Mikor tábortüzet gyújtunk, akkor is sátorszerűen kell elhelyezni a fákat, hiszen a láng felfelé törekszik, ha van min, és olyankor a fa teljes egésze lángra tud kapni - magyarázta a teljesen nyilvánvalót, de ha már azt kérték, hogy beszéljen, akkor miért is ne, őneki aztán igazán nem kell a szomszédba kopogtatni a mondanivalóért.
Ez után egy percre mégis csend lett, amíg kiválasztotta, hogy mivel is kezdjen, majd elkezdett koncentrálni. Úgy gondolta, hogy a papír lenne a legalkalmasabb, hiszen azt könnyű elégetni, így elkezdte bámulni azt a sarkát, ami feljebb volt, mint a többi.
- Most arra gondolok, hogy odatartok egy gyufát a papír sarkához. Mert hát a mágia is ilyen, nem? Egy eszköz, amivel tüzet lehet gyújtani. A láng apró, de ahhoz, hogy a papír elégjen, elégnek kell lennie. Halovány narancssárga, mert a gyufa fája ilyet produkál. Ahogy odatartom a papír sarkához, lassan feljebb kúszik a láng a kis fán, és az ujjam hegyével már érzem, hogy melegít. Aztán... lángra kap a papír... - mondta, és közben a mágiát sűrűsítette, tömörítette, hogy aztán a megfelelő pillanatban eleressze, egy képzeletbeli sugárban irányítva a megcélzott pontra.
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 29. 23:41 | Link

Nathaniel

A fiú igencsak ügyesen oldja meg az első feladatot, és láthatóan élvezi is az elemi mágiával való bűvészkedést. Elé tárom a következő feladatot, majd kérdéseimmel és tanácsaimmal próbálom vezetni őt. Az elemi mágiához elengedhetetlen, hogy az ember tisztában legyen saját magával. Az érzések, a pillanatnyi hangulat hatással vannak arra, hogy a mágus mennyire és hogyan képes kihasználni a születése óta benne rejlő erőt.
Régen a tanárommal elég sokat meditáltunk, ő így akarta elérni, hogy magamba tekintsek, és megismerjem azt az embert, akivel az egész életemet le kell élnem: saját magamat. Ez elsőre röhejesen hangozhat, de szerintem senki nem tud magáról mindent, sőt a legtöbben alapvető dolgokat nem tudnak magukról, mint például, hogy egy bizonyos helyzetben hogyan fognak viselkedni, vagy éppen, hogy mi vált ki belőlük egy bizonyos érzelmet.
Nathanielt még nem ismerem annyira, hogy megállapíthassam, szüksége lenne-e önismeretre, de az első benyomásom az róla, hogy jóban van önmagával, és ez egy nagyon pozitív megállapítás. Elvégre az még nem elég, hogy ismerjük a saját lényünk, el is kell azt fogadnunk olyannak, amilyen. Egy olyan elemi mágusnak, aki nem tudja elfogadni magát, és folyamatos belső vívódásokkal nehezíti az életét, az ereje is nehezebben kezelhető: hol erősebb, hol gyengébb attól függően, hogy aznap épp mennyire képes megbirkózni a valósággal.
Miközben merengek, Nathaniel beszél hozzám, és én ennek örülök, mert így sokkal könnyebb dolgom van. Azáltal, hogy megfogalmazza mit miért csinál, hallhatom, hogy mi játszódik le benne, egyszerűbben megismerhetem őt, és az elemét is. Közben ügyködésének eredményeként meggyullad a papír.
- Remek! Most próbáld meg a következőt úgy, hogy közben figyelj rá, hogy a papír is elégjen, de csak a papír!
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 4. 15:44 | Link

Ádám

A vörös hajú nagyon örült, hogy sikerült meggyújtania a dolgokat, bár talán kissé elméretezte a lángokat, mert nem égett el a papír, csak egy darabig lobogott, aztán kialudt. A tanárra nézett, mikor az újabb utasítást adott, aztán bólintott, és újra koncentrálni kezdett.
- Tehát ha még több energiát pakolok a varázslatba, akkor az egésznek fel kellene lobbanni - kommentálta a dolgokat, miközben igyekezett szabályszerűen végrehajtani a varázslatot. - Hoppá, ez már sok... - visszakozott, mikor érezte, hogy megpróbál az energia kitörni az általa alkotott határok közül, és elérni minden éghetőt.
- Elölről kezdem - közölte, és ez úttal csöndben fogott neki, hogy a beszéd ne vegye el a figyelmét, és nagyon igyekezett pont a megfelelő mennyiségű mágiát adni a papír égéséhez, aztán a tanárra nézett, hogy vajon jól csinálta-e.
Nem volt egyszerű a varázslás, az az igazság, de szerencsére Nathanielnek alapvetően is jó volt az állóképessége, ami kicsit segített ilyenkor is. Valamennyire mégis érezte, hogy használja az erejét, noha fáradt még nem volt, de mégis belé vágott a felismerés, hogy ennek a varázslatnak bizony ára van, ha nincs eléggé felkészülve. Ráadásul először érezte azt, hogy valaminek a megtanulásába érdemes energiát fektetnie, hiszen eddig jobbára csak lustálkodással teltek a napjai. Most viszont, alig fél óra alatt is felfogta, hogy ezért dolgozni kell majd, és csodák csodájára nem is bánta.
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. december 5. 15:10 | Link

Nathaniel

Figyelem a fiú próbálkozásait, amik egyre ígéretesebben sikerülnek, de azt is látom, hogy kezd fáradni. Nem akarom rögtön az első óráján nagyon megterhelni, ezért inkább az óra befejezése mellett döntök, legalábbis, ami a gyakorlást illeti.
- Szerintem mára elég lesz, ez még eléggé kimerítő lehet a számodra. A következő találkozásunkig szeretném, ha gyakorolnád a tűz gyújtását, és kismértékű irányítását. Legközelebb azzal kezdjük az órát, hogy ellenőrzöm, tényleg készültél-e, ugyanis nem szívesen lépnék tovább úgy, hogy még nem vagyok biztos benne, hogy az alapok mennek neked.
Kezemet a zsebembe süllyesztem, és előveszem a kis lényt, amit eddig elrejtettem Nathaniel szeme elől. Az aprócska sárkányróka éppen ébredezik a tenyeremen, hatalmasat ásít kicsiny szájával, majd érdeklődőn körbenéz. Nem tart sokáig míg észreveszi a fiút, félrehajtott fejjel kíváncsian tekint rá.
- Ő itt egy sárkányróka. Az eleme a tűz, így segítségedre lehet a gyakorlásban. Nőstény, és kölyök, alig pár hetes, de ezek a lények viszonylag hamar elválaszthatók az anyjuktól, amennyiben elemi mágus vigyáz rájuk a továbbiakban. Vonzódnak a tűzhöz, és így természetesen a tűzmágusokhoz is. Kisebb bogarakkal táplálkoznak, főleg azokat kedvelik, amiknek nagyon erős a kitinpáncéljuk, szeretik ropogtatni őket. Természetesen nem kell neked összeszedni ezeket, szerintem a közeli állatkereskedésben is kell ilyet árulniuk. Ha mégsem találsz, csak szólj nekem, én be tudom szerezni neked őket!
Közben kezemet kinyújtom, és óvatosan átteszem a sárkányrókát Nathanielébe. Figyelem, ahogy a lényecske megszagolgatja a fiú tenyerét, majd elégedetten összegömbölyödik benne.
- Most még nagyon kell neki a törődés, javaslom, hogy mindig hordd magadnál, például a zsebedben, de akár a válladra is ültetheted, hihetetlenül jól kapaszkodnak. Naponta kétszer kell etetni, és nem árt játszani sem vele, ezen alkalmakkor gyakorolhatnád vele a tűzgyújtást. Képes bánni az elemmel, de csak kisebb mértékben. Ahogy nő egyre erősebb lesz, de sosem lesz túlságosan az, szóval nem kell félned, nem fogja felgyújtani a hálószobád. A tartására már kértem engedélyt az iskola vezetőségétől, szóval ezzel sem lesz gond. Most már csak egy dolgod van: El kell nevezned őt! Ez nagyon fontos, ugyanis a későbbiekben erre a névre fog csak hallgatni, többé nem tudod átnevezni!


Sárkányróka
Utoljára módosította:Merkovszky Ádám, 2013. december 5. 15:15
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 10. 21:54 | Link

Ádám

Nath nagyon élvezte az órát, de már nem bánta, hogy a tanár visszavonulót fújt, mert eléggé elfáradt. Biztos volt benne, hogy ez a későbbiekben javulni fog, és nem kell majd ennyi tűzvarázslat után egyből pihennie, de most még ennyi telt tőle.
- Gyakorolni fogok - biccentett hát a férfi felé, és ez úttal így is gondolta, mert ez most tényleg érdekelte őt.
A legnagyobb meglepetés mégis az óra végén érte, mikor is a tanár előszedett a zsebéből egy kis állatkát. Nath először csak meredt rá egy darabig, nem is értve, hogy most ő hogy került elő, de aztán rájött, hogy neki szánták, és kissé elsápadt - ő nagyon szereti az állatokat, de sohasem volt még sajátja, így némileg aggódott, hogy vajon ez most hogy is fog menni. Erősen figyelt, miközben Ádám a tartásáról beszélt, mert körülbelül ennyi volt az összes tudása az állatok gondviseléséről, és magában már reménykedett, hogy Gil majd legalább annyira a pártfogásába veszi a kicsit, hogy ne legyen elfelejtve az etetése, bár talán még ez az, ami Nath-nek is a leghamarabb eszébe jut.
Mikor a tenyerébe gömbölyödött a kis lény, Nath még inkább megilletődve nézte, erekre nyílt szemekkel és néma kétségbeesésben, mert félt, hogy bajt okoz neki, ha megmozdul.
- Köszönöm szépen - pislogott továbbra is a kicsire, és csak akkor kapta fel a fejét, mikor a tanár névadásra kérte. Egy darabig gondolkodott, hogy vajon mi lenne jó név egy tűzsárkányrókának, de sorra elvetette az ötleteit, mert úgy tűnt, a lasagne nem túl jó név senkinek.
- Hanabi - bökte ki végül a szót, ami japánul tűzijátékot jelent, és amivel Gil egyik könyvében találkozott. - Aranyos vagy te kis izé - suttogta aztán, közelebb emelve az arcához a kölyköt, aki aprócskának tűnt Nath lapátkezében.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet