A keleti szárny már kívülről nézve is nagyon elüt a kastély többi részétől. Ez az épület legmodernebb része, hiszen külön az elemi mágikus képzéshez lett kialakítva. A modern hatású üvegkupola egyesek szerint rontja az összképet, míg mások kellemes látványnak ítélik az átlátszó félgömböt.
Az elemi mágia terasza nem csak egy hely, ahol az elemi mágusok gyakorolhatnak, ez egyben a tárgy tanterme is. A törékenynek tűnő üvegfalak varázslattal vannak megerősítve, így onnan semmilyen mágia ki nem törhet, adott esetben képes lehet egy irányítást vesztett elemi mágust is megállítani.
A terembe egy viszonylag szűk melléklépcsőn lehet feljutni, ami a keleti szárny második emeletéről visz egy kicsivel még magasabbra. Belépve a helyiségbe, egy ötszögű teremben találjuk magunkat, aminek csupán a teteje üveg. A szoba egyik oldala az, ahol az, az ajtó is van, amin át beléptünk, a többi négy mögött az elemek külön helyiségei rejtőznek.
A terem közepén egy hatalmas, fehér színű, csavaros oszlop áll, ez tartja a tetőszerkezetet, és egyben díszíti a teret. A lépcsőkön fellépdelve juthatunk el a tényleges tanítási helyszínre, ahol, ha a tanár úr éppen órát tart, megjelennek a padok és a székek. Vagy éppen a párnák, ha úgy ítéli meg, hogy az óra inkább figyelős, mint jegyzetelős lesz.
A négy elem helyiségeibe alapból kis ablakokon át lehet bekukucskálni, de amint valaki belép valamelyikbe, a fala átlátszóvá válik. Ilyenkor lehet megpillantani az üvegkupola külső falát, és azon át a kastély környékét.

KATT

A föld terme kívülről is eléggé elüt a többitől, hiszen növények borítják be az egészet. Belépve egy üvegházban érezhetjük magunkat: üvegfalak és rengeteg növény. Ahogy mindegyik kis terem, úgy a földé is tértágító bűbájjal van ellátva, így bár kívülről nem gondolná az ember, hogy ebben a teremben még eltévedni is igen könnyű. Ide csak az léphet be, aki rendelkezik a föld elem irányításának képességével.

KATT

A víz terme valószínűleg sokaknak csalódást okoz elsőre, hiszen nem egy akváriumról van szó, ahogy alapból elképzelnék. Bár azok gyönyörűek, de gyakorlás szempontjából nem túl praktikusak. A víz terme fekete és fémes és csupa lyuk, de tele van folyadékkal. A lyukakon át pillanatok alatt elárasztható, kiüríthető, gyakorlás esetén az elemi mágusokat a víz körbeveszi. Mivel nincsenek közvetlen falak, csak a vékony drótháló és a rengeteg víz, úgy érezheti, mintha egy hatalmas víztömeg közepén állna.

KATT

A tűz terme egy kissé más. Tiszteletet parancsoló, sötét, csak a tűz, és a kupola egy sor ablaka világítja meg. A terem távolinak tűnő végében folyton égő tűz lobog. Az oszlopokon lévő lyukakból gyakran füst szivárog, tűzcsóva lő ki, a bent uralkodó hőség a legtöbb ember számára elviselhetetlen lenne. Gyakorlásra, és, hogy a pyromágusok érezzék és megszokják a tüzet, tökéletes.

KATT

A levegő terme teljesen átlátszó. Üvegfalai mellett a padló is üvegből van. A kupola ezen része alulról nem támaszkodik a kastély keleti szárnyának alsóbb emeletein, kilóg a hegyek fölé. Tériszony legyőzésére alkalmas terem. Néhol az üveg átereszti a kint süvítő vagy éppen csendeskén suhanó szelet, szellőt. A levegő folyamatosan, de finoman kavarog, áramlik a teremben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=337462#post337462][b]Ombozi Noel - 2014.07.16. 08:18[/b][/url]

Titkos forrásokból arról értesültünk, hogy Ön a Bagolykő Mágustanoda keleti szárnyának első emeletén július 1-én az éjjeli órákban elemi mágikus képességeivel visszaélve több értékes festményt is megrongált.
Az elemi mágus tanoncok varázshasználatának ésszerű korlátozásáról szóló törvény fenti súlyos megsértése büntetést von maga után. A minisztérium illetékesei hamarosan felkeresik Önt és tanárát, hogy a büntetés részleteiről megegyezzenek.
Mivel Ön most először kap hivatalos figyelmeztetést, eltekintünk attól, hogy büntetését a Balatoni Javító- és Nevelőintézetben töltse le, és tanulói jogviszonyát sem függesztjük fel.
Emellett közöljük Önnel, hogy tanára, Merkovszky Ádám is hivatalos figyelmeztetésben részesült, melynek szintén lesznek hivatalos következményei, amik esetleg a többi tanoncot is érinthetik.

Szívélyes üdvözlettel:
Gólyalápi H. Klotild
Mágiaügyi Minisztérium
Elemi Mágikus Ügyosztály"

M. Ádám"

Noel ajkai között sűrűn folyik ki a langyos tej, miközben remegő kezekkel leteszi a leveleket az asztalra. Felpillant, tekintetével Kowait keresi, aki szintén megkapta ugyanezeket a csomagokat - némi tartalmi változtatással természetesen. Szíve egyre hevesebben ver, félti a lányt, aki nem tett semmi rosszat, csupán eltüntette az ő pillanatnyi elmebajának nyomait. A rellonos elegáns mozdulattal törli meg arcát, majd lassan feláll és felszegett fejjel sétál át a keresztes arcú háztársnőhöz.
- Nagyon sajnálom! - mondja neki lesütött szemekkel, és a választ meg sem várva sétál ki a nagyteremből, hogy a pincébe érve a legjobb öltönyéért indulhasson. Ha mennie kell, hát akkor úriemberhez méltó viseletben fog majd távozni. Remegő gyomorral ölti magára ingét, köti meg nyakkendőjét, s mire a mellény és zakó is testéhez simul, lábában is érezni kezdi az ideget. A falon lógó tükörbe néz, hosszan méregetve az abból visszapillantó alakot. Hát ennyire borzalmas lenne? Még egy húzás, és nevelőintézetbe záratják? Akkor majd kapnak még, vigyék csak! A méregtől összehúzódó tekintettel süllyeszti öltönye belső zsebébe szőlőfa pálcáját, mögötte hangosan csapódik szobája ajtaja. Drága lábbelijének sarkai kopognak a hűvös folyosó padlóján. Néhány diáktársa furcsán tekintget rá, de egyikkel sem törődik, félő ugyanis, hogy valakiben végül ténylegesen kárt tesz. Lehajtott fejjel halad, elszürkült arcán rezzenéstelen vonalak ülnek. Csak az jár a fejében, hogy hiába öltözött talpig elegánsba, ha nem volt ideje megborotválkozni. Hiába húzza finom kölniét maga után, ha álla szőrös. Megrázza a fejét, legszívesebben visszafordulna, hogy Ádám haragja közben is a tökéletes formáját mutathassa. Noel elméje meghasadni látszik, nem érdeklik holmi tanulmányok, büntetések és a tóparti nevelőintézet képe sem, csupán amiatt szomorú, hogy magára öltötte versace öltönyét, de arcán hetykén állnak az oda nem illő szőrszálak. Micsoda pazarlás! Öltözködése körül forgolódó gondolatai tömegében észre sem veszi, hogy megérkezett. Az ajtón túl Ádám bizonyára már mind a négy elemével várja, hogy móresre tanítsa, vagy ha nem, akkor biztosan ordibálni fog vele, ő meg majd fapofával megvárja, míg abbahagyja. Nem fog neki segíteni, mert hidegen hagyja mit kap. Apja crutió-délutánja, na meg Michelle elvesztése után nehéz neki mind lelki, mind fizikai fájdalmat okozni. Ezt köszönheti tehát annak a két embernek, akiért úgy odavolt: megtanították őt arra, hogyan legyen teljesen szürke.
- Szia, itt vagyok - nyit be az ajtón két koppantás után, és megtartva a kellő távolságot, közelebb sétál mesteréhez. - Ordíthatsz, bánthatsz, jöhet bármi.
Nincs több hozzáfűznivalója, úgy érzi felkészült a legrosszabbra, és bár nem tudja ebben az iskolában fenyítenek-e fizikai erőszakkal, úgy hiszi Balatonon majd fogják.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=409215#post409215][b]Merkovszky Ádám - 2014.10.24. 21:46[/b][/url]

Még a tavalyi tanévben a kékek házában tanulmányi versenyt hirdettek, engem pedig felkerestek az ügyben, hogy tudnék-e valamelyik helyezettnek valamilyen elemi mágiával kapcsolatos jutalmat felajánlani. Rövid gondolkodás után igent mondtam, majd az egész ügyet teljesen elfeledtem, hiszen életem eléggé izgalmas fordulatokat vett közben: volt pozitív és negatív kanyar is.
Év elején Dasha keresett fel, hogy eszembe juttassa ígéretemet, én pedig azonnal meg is rendeltem számára a különleges karkötőt. Az ilyesmit nem lehet akárhol beszerezni, kapcsolatok kellenek hozzá, vagy nagyon jók, vagy alvilágiak. Nekem előbbiek segítségével sikerült szert tennem egy tűzrókák szőréből sodort fonálból készített ékszerre, melynek különleges tulajdonsága, hogy viselője úgy érezheti, hogy képes irányítani a tűz elemet. Természetesen erről szó sincs, mindent a karkötő mágiája végez, de egy olyan ember számára, akinek nem adatott meg az elemi mágia képessége, már ez is élmény számba mehet.
A mai, szombati napon, nem kellett volna bejönnöm az iskolába, de úgy gondoltam, mindkettőnknek egyszerűbb, ha hétvégén találkozunk, amikor nincsenek órák. Az asztalra már előkészítettem a dobozt, amiben az ékszer jött, bár a csomagolás már nem épp, elvégre ki kellett próbálnom átadás előtt, hogy megfelelően működik-e. Ma délelőtt pedig meg fogom mutatni a lánynak, hogyan lehet helyesen használni a karkötőt. Már csak meg kell érkeznie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=464649#post464649][b]Kiva Faraday - 2015.02.16. 11:23[/b][/url]

- Ádáááááám! - bősz visítás töri meg a keleti szárny második emeletének viszonylagos csendjét. Ugye milyen jó, hogy hazajöttem?
Nem, amúgy nem ok nélkül sipákolok itt a jónépnek, igen csak komoly indokok vezérelnek. Mert hogy elromlottam. Bizony, szó szerint. Bent valami eléggé komolyan elbaltázódott, mert nem működök ugyanúgy, mint eddig. Nem minősül természetes reakciónak, hogy ha valami 200 métert zuhanok lefelé, akkor a végén nem lesz bajom, mert levegőburok vesz körül, ami lelassítja az esésemet és sértetlenül tesz a földre. Eléggé para a dolog. Pyromágus vagyok - oké, hogy most éppen nem szuperál még úgy az erőm, mint fénykorában -, nem aero. A frászt hozom saját magamra.
Egyetlen közelben levő ismerősöm van, akihez fordulni tudok a bajommal, az pedig Ádám. Charity-t is megkereshetném, ha nem választana el tőle egy óceán, de a volt oktatóm közelebb van jelenleg. Kettesével veszem a teraszhoz vezető lépcsősoron a fokokat, hogy minél hamarabb felérhessek. Otthon nem találtam a férfit, gondoltam hátha itt lesz. Már csak azért imádkozok, hogy ne órát tartson éppen.
- Ádám, technikai problémám támadt - kezdek bele a mondandómba, mindenfajta udvariassági formulát mellőzve. Szerencsére nem látok nála tanoncot, hálistennek nem egy óra közepén támadtam le. - Leestem és nem lett semmi bajom, levegőbuborék vett körbe, az meg csak simán a földre tett és nem értem, úristen - annyira hadarok, hogy én magam sem értem teljesen amit eldaráltam szegény Ádámnak, de teljes a kiakadás, mert remegve ülök le egy székre és a két kezembe temetem az arcomat.
- Elromlottam - rebegem az előző hangerőhöz képest végtelenül halkan és csendben sírni kezdek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=491699#post491699][b]Bánkúti Izabella - 2015.04.10. 17:21[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=494185#post494185][b]Kiva Faraday - 2015.04.18. 00:20[/b][/url]

Ma egy picivel feszültebb vagyok talán a szokásosnál. Ma volt az első napom, amit tanárként kellett abszolválnom. Nem volt semmi különleges, vagy említésre méltó, csak egyszerűen annyira bestresszeltem, hogy még mindig igencsak ideges vagyok. Elsősöknek tartottam egy elméleti órát a tűzről, amit tudtam, azt prezentáltam is nekik az erőmmel, nem volt bonyolult. Ádám nem volt ott, mert más dolga akadt, szóval teljesen rám volt bízva az egész. Respect neki, hogy ekkora bizalmat szavazott nekem, hogy ezt meg meri tenni. Jó, végül is nem pörköltem meg egyik diákot se, de azért nagy volt a kísértés, hogy kicsit odaégessem az egyik kis Rellonos ficsúr pergamenjét, mikor azt találta odasúgni a mellette ülőnek, hogy "gyufafej". Nincsenek kellemes emlékeim erről a megszólításról.
Sietve baktatok fel a teraszra, ahol végre egy kicsit talán mugnyugodhatok, még mielőtt nekikezdünk a gyakorlati óránknak Ádámmal. Csendben suhanok be a helyiségbe és sétálok át a levegő részlegébe. Nem látom még semerre a tanártársamat, így kissé megnyugodva telepszem le a földre, hogy meditáljak egy kicsit. Legalább a stresszszintemet le kéne vinni a normálisra még gyakorlás előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=495351#post495351][b]Merkovszky Ádám - 2015.07.14. 23:02[/b][/url]

- Üdvözlök mindenkit az órán! - lép be a terembe Ádám, miközben hangosan köszönti a már megérkezetteket. Akik még nem jártak korábban a teremben, azoknak nem lehetett furcsa, de azoknak, akik egy ideje felvették a tárgyat, szemet üthetett a hatalmas tükör az egyik fal mellett. Az üvegfelület fekete, mintha obszidiánból lenne, de nem tükröz elég jól. Homályos, ködös alakok suhannak át meg át benne, akárha malíciamutató lenne.
Ádám észrevéve a kíváncsi pillantásokat, a tárgy felé int:
- A Levitából kértem kölcsön. Lugosvölgyi Albert tükre. A fiú egyébként jelenleg benne tartózkodik, segít nekem az óra megtartásában. Az ő képességeinek segítségével ma mindannyian kipróbálhatjátok, milyen elemi mágusnak lenni.
Nem volt nehéz meggyőznie a szőke fiút, hogy legyen a segítségére, Albert amúgy is felettébb boldog, hogy mindenki visszatért a kastélyba, magányának és unalmának elűzéséhez pedig pont kapóra jön a kis feladat.
- Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy az óra alatt előfordulhatnak sérülések, remélhetőleg csak kisebbek. Ha valaki bajba keveri magát, vagy én, vagy Albert kihúzzuk a pácból, de azért jó lenne, ha minél kevesebb áldozattal megúsznánk a dolgot.
Arckifejezéséből nem lehet eldönteni, hogy az áldozat szót mennyire gondolta komolyan, pedig Ádám csupán rá akar kicsit ijeszteni a tanulókra.
- A feladat egyszerű. Egyesével vagy párosával, ahogy jobban tetszik, beléptek a tükörbe. Abban a világban, ami igazából Bert álomvilága, tudni fogtok elemi mágiát használni. Nem kell félni, a fiú azt mondta, tudni fogok veletek kommunikálni, így, ha valaki nagyon elakadna, elvégre az elmélet és a gyakorlat nem ugyanaz, annak tudok segíteni. Ha van kérdés, most tegyétek fel!
Válaszol mindenre, amire kell, aztán tenyereit összecsapva ösztökéli a diákokat, hogy induljanak meg a tükör felé. A lányokra kisebb frászt hozhat, hogy az udvariasság mintaszobra, Bert, kezét nyújtja nekik a tükörből, hogy átsegítse őket a keret küszöbszerű részén. Amint mindenki eltűnik az üveg mögött, Ádám leül elé, és figyel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=513038#post513038][b]Merkovszky Ádám - 2015.09.04. 10:06[/b][/url]

A terem tűz elemű részén egy kisebb szélvihar keringőzik a levegőben. Alakja néha egy nőéhez hasonlítható, de a legtöbbször csak kusza levegőörvény, szemmel alig észlelhető. A tanár az egyik falnál ül, törökülésben, gondolatait szedi össze, érzelmeit rendszerezi, és próbálja figyelmen kívül hagyni elementálját.
- Oh, ez annyira érdekes, egy újabb elementál születésének lehetek tanúja. És neked pont most kell már megint kicsellóznod az életeddel - sóhajt Boreia csípőre tett kezekkel lebegve a férfi előtt, pár pillanatig élesen látszik a lény, majd alakja újra elvész a semmiben.
- Megértő vagy, mint mindig - válaszol nyugodtan a férfi, majd feláll, feladva ezzel a meditációra való törekvést.
- Én csak aggódom érted. Ráadásul a munkád nagyon fontos, teljesen erre kellene koncentrálnod! - szól szigorúan a nő, majd int is egyet a férfi ruhája felé - Ráadásul sikerült összekoszolnod magad.
- Jézusom, ugye tudod, hogy nem vagy az anyám? - forgatja a szemét Ádám, miközben gyorsan leporolja fekete talárját. - Figyelek a munkámra, ne aggódj! Inkább neked kéne egy kicsit figyelmesebbnek lenned, mielőtt elveszed a tanoncok kedvét az elementáljuktól. Tudod, a legtöbben nem vágynak még egy aggodalmaskodó szülőre a meglévők mellé.
- Hmpf - húzza fel az orrát a lény, majd odébb rebben a pasastól.
Mivel az ilyen jelenetek gyakran lejátszódnak közöttük, ez a kapcsolatukat kicsit sem sérti. Persze valaki, aki nem ismeri őket, könnyen hiheti azt, hogy nem kedvelik egymást túlzottan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=514096#post514096][b]Merkovszky Ádám - 2015.09.06. 18:21[/b][/url]

- Ma gyakorolni fogjuk a lángok formálását, és hozzávesszük a színezésüket is - mondja a professzor, majd feltűri zöld talárjának ujjait a könyökéig. - Először is próbálj meg létrehozni egy alapformát. Legyen gömbölyded, mert azt könnyebb, mint a szögleteseket!
Jó példával jár elől, megmutatja, miként is kell ezt. Bal kezét kinyújtja maga elé tenyerével felfelé, míg jobbjával formáló mozdulatokat tesz, akárha a levegőt simogatná. Elméjében a hőre, a tűzre koncentrál, ekkor megjelennek tenyerében a lángok, ujjaival gömböt formál belőlük.
- A mozdulatok segítenek még. Majd csak harmadikban kell eljutni odáig, hogy mozdulatlanul is képes legyél megcsinálni ugyanezeket a gyakorlatokat.
Figyeli Ellát, várja, hogy ő is megteremtse a saját formáját, és csak akkor halad tovább, ha a lánynak sikerült a feladat.
- Most kicsit át fogjuk alakítani. Készíts ebből bármit, ami eszedbe jut, egyelőre maradva a gömbölyded formáknál! - utasítja a tanár, aztán "kifarag" a saját tűzgömbjéből egy medvét. Nem olyan igazira hasonlítót, inkább plüssmacit. A gömb tetejét felhúzva kialakul a feje, majd annak két oldalán felül a fülei. A kezeit az alapláng két oldalából, lábait az aljából készíti. Még farka is lesz, és bár erősen elnagyolt a figura, felismerhető.
Kíváncsian várja, hogy Ella mit készít a saját lángjaiból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=548294#post548294][b]Czettner R. Luca - 2015.11.30. 20:47[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=582243#post582243][b]Szépvölgyi Richárd - 2016.04.02. 15:10[/b][/url]

Mivel előre tudtam, hogy az egyik felügyelő erre a gyakorlati órára fog bejönni, volt időm felkészülni erre lelkileg is. Az egy dolog, hogy alapból az elemi mágiát ritkán használom emberek közt - illetve azon kívül, hogy néha meglegyintek egy-egy faágat, vagy szabályzom a körülöttem lévő hőmérsékletet, nem gyakran teszek semmit. Ez az egyik oka annak, hogy nem voltam kifejezetten boldog, hogy egy minisztériumi ember beül egy ilyen órára.
A másik pedig természetesen az, hogy nem boldogított kifejezetten a tény, hogy az aktámban írott névhez ezentúl arc is fog társulni, hang, meg minden ilyesmi.
Fogalmam sem volt, hogy milyen felügyelőt kapunk mára, ám szinte biztos voltam benne, hogy az én szerencsémmel kikapom a legrosszabbat és legkegyetlenebbet, akit csak lehet. Noha természetesen semmiféle elhamarkodott véleményt nem alakítottam ki egyikükről sem... gondolkodtam sokat a dolgokon, és legtöbbjük látható volt a folyosókon, de személyes tapasztalat híján egyelőre fogalmam sem volt, melyikük milyen lehet.
Épp ezért, mikor elindultam az elemi mágia terasza felé, igyekeztem nem túlstresszelni a dolgokat. A bal csuklómon lévő elemi mágia jegyemet reggel nem fedtem el álcázóbűbájjal, noha ez már szokásommá vált tavaly - semmi értelme félelmet kelteni az emberekben, vagy annak, hogy kinézzenek miatta. Viszont ma reggel "akkor mindegy" alapon kihagytam ezt a lépést a reggeli rituálémból.
A terem elé megérkezve megálltam, s az órámra pillantottam; már kicsöngettek az utolsó óráról, s a rúnatanteremből kiszabaduló diákok kissé nyomottan indultak vissza a körletük felé. Mindenkire rányomta a bélyeget ez a felügyelősdi.
A kis melléklépcső mellett dőltem a falnak, s úgy vártam Merkovszky megérkezését; még a végén meg leszek vágva, hogy bementem a terembe tanári felügyelet nélkül. Ki tudja...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=594844#post594844][b]Bánkúti Izabella - 2016.05.18. 18:21[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=596049#post596049][b]Elementary Tetraoctadedokateacher - 2016.05.23. 17:47[/b][/url]

Elég speciális helyzet ez a mostani, azonban mint minden más, ennek segítése is részben a minisztériumiak vállát nyomja. A beadott dokumentumok és az ahhoz köthető munka mennyisége mellett úgy látták jónak, ha Merkovszky professzor kisegítésére időlegesen felkeresnek saját berkeiken belül az elemi mágiában jártas oktatókat, hogy gördülékenyebb lehessen a munka, még minden helyreáll. Soó Anna is az egyike ezen kijelölt személyeknek, akik a tanár úr felmerült problémáihoz próbálnak besegíteni. Emberek mind, bárkinél bekövetkezhet családi változás, munkahelyváltási kényszer, vagy más, nagy horderejű lépés. Ennek köszönhetően kapott egy csomó jegyzetet, neveket, akikhez egyelőre arcokat nem tud kötni még, és egy ütemtervet, amikor órákat kellene tartani. Eljött ennek az elsőnek is az ideje, méghozzá egy Regős Manó nevű fiatalemberrel. Azt már tudja, hogy a víz elem uralma az övé, és azt is, hogy milyen szinten van, és, hogy vannak nehézségei, de sajnos semmi pontosat. Az tűnik most célszerűnek, hogy kicsit beszélgessenek, aztán az alapokkal való próbálkozás közelebb hozhatja a fiút az eleméhez, amivel bárki csak jól járhat.
Nyugodtan sétál körbe a teremben, jó negyed órával a megbeszélt időpont előtt érkezett. Centiről-centire méri fel a teret, hátha valami olyanra bukkan, amit még nem figyelt meg a korábbi percekben. Az évek alatt, mikor még csak tanonc volt, jól tudta mennyivel nehezebb idegen helyen kibontakozni, ráérezni bármire. Közben átlapozta a jegyzeteket, amit eddig tud, az érkező diákról, majd elindult, az ajtót nyitva hagyva, a víz elemének birodalmába, hogy ott várja meg leendő gyakorlótársát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=596815#post596815][b]Elementary Tetraoctadedokateacher - 2016.05.27. 16:50[/b][/url]

A minisztérium egyik kiküldött dolgozóját már sokan láthatták és ismerhetik, azonban másikuk, szokásához híven, megint elkésett, ha úgy vesszük, akkor csak potom két hetet, és az órájára is épphogy csak beesik. Természetesen lóhalálával, szóval az első itt töltött percei a normális szívritmusának visszahozatalára mennek el. Pazarlás...
Abban a pár percben kicsit át is gondolja, hogy mit fog ma csinálni, aztán rá kell jönnie, hogy lusta disznó volt, mert még a diák nevét és elemét sem tudja. Ezt minél gyorsabban pótolnia kéne, úgyhogy előkapja kis szütyőjéből a méteres pergament, amire minden rá van vezetve, slissz-slussz átolvassa, visszatekeri, megpaskolja, mintha csak az eszét tartaná ott, és visszacsúsztatja öltönyének belső zsebébe.
Két pislogással körbetekint, nyugtázza, hogy jól van, minden megvan, majd, csak, hogy elüsse a maradék néhány percet, a nyilvános teremben kezd gyakorlatozni. Kisebb tűzgolyókat lövell, majd felgyorsítja a szél erejével, vízzel eloltja, földdel betemeti, ami leesve máris kis növénykét kezd "termelni", ami gyorsan eléri a másfél méteres magasságot, és magától kezdi elölről a folyamatot a tűzlabdákkal.
A férfit azonban ez sem köti le sokáig, mindössze 10-15 percre, szóval nekiáll összetakarítani maga körül, hogy egyre morcosabb kedvvel várja a vendégét, miközben nem is sejti, hogy a tanóra valójában négy óra helyett fél hatkor kezdődik, csak lusta volt elolvasni a baglyot, ami a levelet hozta a változásról, inkább fogta magát és kitessékelte a tollast a szobájából. Hát most tanulhat a kis hibájából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=598941#post598941][b]Elementary Tetraoctadedokateacher - 2016.06.03. 14:36[/b][/url]

Most, hogy már kicsit megismerte a helyet, jobb kedvvel indul Viktor órát tartani. Annától is halott már információkat, hogy mit, és hogy lesz majd érdemes megoldania, így nem kell csak önmagára, és kissé nyers stílusára támaszkodnia.
A szokásos helyen várja diákját, a lépcsők tetején, miközben sétálgat, és szemügyre veszi az egész helyet. Az az aprólékosság, amivel megformálták a a teret, olyannyira vonzóvá teszik számára a helyet, hogy egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy ezután itt fogja leélni az életét, semerre nem fog mozdulni onnan.
Megint sok-sok perccel korábbi, de múltkori mogorvasága már rég tovaszállt, így csak leül a legfelső fokra, és hátraveti magát, hogy a plafont szemlélhesse. Nem túl felnőttes, de neki pont megteszi. Ilyen ez. Egyszer nyugodt, mint a hegyek közt fellelhető tavak, másik pillanatban pedig háborgó, mint a tajtékzó tenger. Nem is csoda, ha fő eleme a víz, hiszen a legfőbb jellemvonása, amiről tuti mindenki felismeri, csakúgy ezt táplálja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=610887#post610887][b]Gyarmathi Mihály Ádám - 2016.08.03. 23:22[/b][/url]

Komolyan elvárják azt, hogy egy idegennek megnyíljak? Értem én, hogy szükséges egy szakképzett oktató ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a képességeinket, de félek az új tanerőtől. Viszont, ha minden jól megy, akkor idén befejezem a tanulmányaimat, és a vizsga után hivatalosan is végzett elementalista leszek. Fura ebbe belegondolni, de ez a cél lebeg előttem. Meg aztán kitudja: lehet tök jó fej a tanárnő is, csupán én állok kételkedve hozzá. Bár ez nem csoda, elvégre Merkinek is nehezen nyíltam meg, a nőt meg nem ismerem még annyi ideje. Na mindegy, csapjunk a közepébe.
Pár perccel hamarabb érkeztem a megbeszélt időpontnál, és a Tűz termének ajtaja mellett ücsörögtem. Ma, ha minden jól megy, akkor meg fogom idézni az elementálomat. Levegőből is lehetne, de nem az a fő elemem, bár azért érdekelne, hogy miért nem keveredik ilyenkor a kettő. Érdekes lenne a félig tűz félig levegő elementál, nem? A várakozás közben a vörös tincsemet kezdtem el piszkálni. Színe kezd kifakulni, el kell mennem MJ-hez, hogy megerősítse, meg talán új árnyalatot varázsoljon bele. Mivel sulis, így könnyebb is lesz találkoznom vele, de most nem erre kell koncentrálnom. A várakozás egyre hosszadalmasabb… kellett nekem ennyire hamar érkeznem. Hátamat az ajtónak vetettem és lábaimat kinyújtva vártam, miközben egy tűzgolyót formáltam a tenyerembe és kezdtem dobálgatni, ezzel is elütve valahogy az időt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=613580#post613580][b]Regős Manó - 2016.08.22. 00:10[/b][/url]

öltözet

Lassan beletörődik Manó, hogy nincs háromszor egymás után elemi mágia órája ugyanazzal az emberrel. Persze meg is érti, Ádám helyére gondosan választották ki az új oktatót, aki az elementalista tanoncokat istápolni fogja. Csak azért dohog, mert Soó Annát olyan közel érezte magához, és most újra meg kell szokni egy idegent. Olive-val is váltottak persze már pár szót, és nagyon segítőkésznek tűnt a hölgy (kinézete alapján inkább csaj), de... legszívesebben utánamenne a minisztériumi dolgozónak. Van elég pénze, felfogadhatná magántanárnak...
Tudja, mennyire gyerekes.
Most itt áll, elemi mágia tanulmányainak második felvonásában. Egy évig bénázott az elindulással, de most, hogy ráérzett az elemi mágia ízére - amelyről főként Anna tehetett -, szárnyal, és ezt a magával mindig elégedetlen, a tanulásban olyan szörnyen teljesítő Manó is be kell, hogy lássa. Úgyhogy függetlenül attól, hogy nem ismeri még jól új - és elméletileg végleges - tanárát, izgatottan áll elébe a most következő tanulnivalóknak. Utánanézett, és nagyon izgalmas az idei tananyag. Főleg a növények irányítása érdekli. Nem azért, mert virághadsereggel akarja leigázni a világot, hanem mert hihetetlennek tűnik, hogy ez a képesség létezhet, és nem csak erős mágusok tudják végrehajtani. Ha jobban belegondol azonban, a növények irányítása szörnyű istentelen dolognak hangzik. No de majd kiderül.
Tisztában van vele, hogy zűrös napon érkezett. Ő kérte ezt az időpontot a tanárnőtől, aki figyelmeztette, hogy sok órája van, úgyhogy lehet, türelmesnek kell lennie. Manó türelmes. Elhozta a sunkiját, Ecsetet is, hátha a tanárnő látni akarja. Vele játszik most a terasz padlóján kuporogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=687831#post687831][b]Kornai Viktória - 2017.06.29. 23:00[/b][/url]

A víz termében ácsorogva sokáig nem tudott koncentrálni. Charle nem kedvelte különösebben a vizet, Happy pedig meg volt őrülve örömében. Idő kellett, míg elrendezte az állatait, csak utána tudott az elemére koncentrálni.
Örült neki, hogy a megbeszélt időpont előtt érkezett, mert így volt ideje gyönyörködni és bemelegíteni. Már sokszor próbálta színezni a vizet, sikerült is neki, de itt teljesen más jutott eszébe - vajon képes a teremnek más színt adni?
Nagyobb feladatnak érezte ezt, mint amikkel eddig próbálkozott, ezért komolyan vette. Lehunyt szemekkel állt, a gondolatait kiürítette, pár pillanat múlva a vízre gondolt, ahogy pirossá változtatja. Ahogy mindig, még most sem merte azonnal megnézni az eredményét, csak néhány másodperc elteltével.
A lyukakból víz került elő, ami vékony kört alkotott a lány körül. Ez pirosban pompázott, azonban a többi, azok, amelyek messzebbek voltak tőle, ugyanolyan átlátszóak maradtak. Kicsit elkeseredett, de azért örült a kisebb sikerének is.
Egyszerűen elengedte a vizet, majd csendesen nézelődve várta tovább az elemi mágia tanárát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=712173#post712173][b]Olive Thalia Belmonte - 2018.01.19. 14:27[/b][/url]

Nagy rohanásban kopog a magassarkúin a lépcsőházban, egyik kezében Sorin, a másikban vagy négy mappányi dolgozat. Minél előbb szeretne beérni a szobájába és Vivire bízni őt is. Néha meg kell állapítania, hogy el kell gondolkodjon, az Erdős-Prinz lány hogy lehet oktató, de az biztos, hogy jelenleg a legmegbízhatóbb és egyetlen megoldása is bébiszitternek. Ő nagyon szívesen cipeli magával a már két éves fiúcskákat, de nem biztos benne, hogy az a diákoknak mindig kellemes. Sokszor hoznak lámpalázat nézőként a tanoncaira, ami nem túl segítőkész. De ma bizony nem így lesz, a navinés tanoncával már megbeszélte az időpontot és a helyet, ő meg átesett a kicsi lepasszolásán és a dolgozatok fiókba zárásán. Majd később.
Liv az új év közeledtével sem erőltette volna meg magát, most azonban kénytelen volt, hiszen a segítségét kérték, nem is akárki, hanem a navinések házvezetője. Ő is dolgozott ott, tudja, hogy néha elkél még egy jobb kéz, pláne, ha éppen kispapa van a háznál, így nem is gondolkodott sokat, hogy besegít a diákok terelgetésébe, szerencsére belefért az idejébe is, most azonban már az alacsony hölgyemény is a dolgát végzi, így ő újra az elemi mágiával tud törődni.
Sokkal könnyedebben és visszafogottabban lépdel már az elemis terem felé, ahogy egy cserepes kaktuszt szorongat, ami úgy néz ki eléggé a végét járja. A kis növényt az Eridon portréja körül találta, nem igazán viselték gondját. Benyitva a terembe egyből elindul a terros szárnyba, a szervezete is belebizsereg, hiszen itt érzi magát igazán jól. A futós liánok üdvözlésként vonulnak mellette, ahogy a földből és zöldből kialakult hintaágyszerű képződménybe ül. A kaktuszt egyelőre cserepestől a földre teszi, majd az órájára pillantva elégedetten dől hátra, hogy még van is tíz perce, még Leon megérkezik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=717699#post717699][b]Eszterházy Diána - 2018.03.22. 21:31[/b][/url]

Aaa. - Csak magában bámészkodik csodálkozva. Pár perce már itt van, de még nem jutott el addig, hogy az első, nagy "hallból" továbbjusson akár a tanterem.. meg úgy egyáltalán bármelyik terem felé. "Szégyenszemre" sosem tanulta a tárgyat, nem érezte szükségét, hogy felvegye, így hát nem is volt oka soha, hogy ellátogasson a keleti szárnynak erre a részére.
Jó, nem mintha varázsló viszonylatban olyan nagy cucc lenne az efajta látványosság, de mindig érdekes új részeit felfedezni az épületnek. Biztos benne, hogy még sokkal nagyobb részén nem volt soha, mint amennyit már meglátogatott.
Nnnnaa mindegy, ennek örömére előkapja a felrúnázott telefonját, és csinál egy-két látványos képet a felette elterülő búráról és az oszlopról. Tetszik neki ez a geometriai vonal, olyan.. egyszerre modern és stílusos. Lő is egy selfiet gyorsan, aztán letelepszik a lépcsősor tetejénél lévő márvány(?) kiszögellésre törökülésben. Nem is biztos benne úgy sem, hogy merre kell menni - és ha tudná is, mi van, ha nincs nyitva? Szóval inkább bevárja itt a fószert, akivel találkozója van - és addig is kiposztolja a képet instára és facebookra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=719089#post719089][b]Mezősi Nyeste Veronika - 2018.04.01. 20:16[/b][/url]

Az, hogy ismét új tanárral kell ismerkednie - vagyis nem kell, csakhát mégis... - rádöbbenti, hogy nagyon, de nagyon régóta húzza ezt az elemi mágia tanulást. Persze Kamilla is rádöbbentette, amikor a rellonos végzett, és ő még mindig az alapokat próbálgatta... De nem mindenki tehetséges. Még akkor sem, ha különleges képességgel átkozta meg az élet. Mondjuk Brannek hála, már nem érzi annyira átoknak. A fiúval viszonylag sokat beszélgettek és a könyvek, amiket a TS ajánlott igencsak érdekesnek bizonyultak. Mostanra pedig egészen elfogadta, hogy ez az élete része. Az elmúlt vizsgaidőszakban pedig mindent megtett, hogy behozza a lemaradása egy részét. Sokat gyakorolt. Olyannyira, hogy végül a rendes vizsgáira nem is készült. Az eredményein meg is látszott. Bár kapott K-t is, az utolsó két vizsgán azonban csúnyán leszerepelt. Ez csak azért ciki, mert a mágiatörit és a reptant is szereti, de mindkettő eléggé tanulós. Még ha utóbbiról nem is feltételezné az ember. Szóval nem sikerült, és ez most év ismétléssel jár. De próbálja pozitívan feldolgozni. A legtöbb tárgyból jól állt tavaly és így legalább több ideje marad az EMre. Viszont az új tanár, az új oktatási mód meg a többi kicsit megijeszti.
Épp hogy megszokta Olive módszereit, most meg ismerkedhet egy újabbal. Nem az ő világa ez. De úgy döntött elébe megy a dolgoknak és nem vár addig, amíg Dustin - vagy ki! - veszi fel vele a kapcsolatot. Írt neki, hogy jön és szeretne gyakorolni. Megegyeztek az időpontban és most hogy itt van a várva vár nap, az elemi mágia terasz előtt várakozik a férfi megjelenésére.
Azt a pár fiút, akinek az a beteg ötlete támad, hogy meglocsolja egyetlen kézintéssel téríti el a tervétől. Nevezetesen a fiúkra visszairányítva a vizet, amit ráöntenének, fröcskölnének, fújnának. Nincs locsolkodós hangulatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=733892#post733892][b]Celestyna M. Czerny - 2018.09.11. 20:21[/b][/url]

Kicsit furcsán éreztem magamat, miután Dustin ott hagyott az ajtó előtt, hogy neki sietnie kell, órája lesz, de én azért csak menjek be és gyakoroljak, nem lesz semmi gond. Az iskola is olyan furcsa volt, meg maga az elképzelés, hogy én most nekiállok és gyakorolgatok itt egyedül... hát. Trusia a vállamon egyensúlyozott épp, rosszalló pillantással is nyújtottam neki a karomat, hogy akkor legyen szíves és másszon le onnan, ahogyan beléptem a terembe. Hatalmas, üvegkupolás egy hodály volt, amire kicsit el is nyíltak az ajkaim. Innen biztos csodaszépek a csillagok éjszaka.
Kissé beljebb is sétáltam, a lépteim visszhangot vertek, ahogyan végül a terem közepén megtorpantam és felpillantottam. Tényleg volt esztétikai értéke.
Aztán sorban az ajtókhoz sétáltam, hogy be-bepillogjak mindegyikbe külön, mi is rejtőzik a fal mögött. Az első, amibe benéztem, teljesen átlátszó volt, így gondolom a levegőhöz tartozhatott. Magasan volt, nem különösebben volt szimpatikus a számomra, még meg is borzongtam. Aztán meghallottam, hogy nyílik az ajtó és automatikusan arra is fordultam, ahonnét a hang jött. Trusia a fejét oldalra biccentve nyökörgött egy sort, mire tanácstalanul néztem rá.
- Nem értelek ám - mondtam, mintha egyértelmű lenne, majd ismét felemeltem a fejem. - Hahó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=746576#post746576][b]Kelemen Farkas - 2019.01.15. 00:06[/b][/url]

Furcsa érzései támadnak még mindig ettől az épülettől évekkel azután is, hogy valamikor a minisztérium által kirendelt felügyelőként járt itt. Különös emlékeket idéz fel benne minden egyes folyosó, minden ajtó, titkos átjáró, amelyet akkor sikerült megismernie, és még annál is sajátosabb érzés szembesülni a ténnyel, hogy mennyit változott azóta. Hol van már az az auror, aki ide s tova négy tanévvel ezelőtt még az elemi mágus kollégák réme volt? Maga is egy közülük, és ezzel még mindig birkózik tulajdonképpen, mert mégsem olyan nehéz lenyelni minden negatív érzést, minden mélyről fakadó félelmet az egésszel szemben, akkor is, ha tudja valahol, hogy irracionális az egész. Bele sem mer gondolni, mi lenne, ha még csak nem is a föld lenne az eleme, amely számára szinte már elemi (minő irónia), hanem mondjuk a levegő. Szorongással tölti el most is a tény, hogy minden bizonnyal egy légtérben kell majd tartózkodnia majd néhány aeromágussal is - ha szerencséje van, nem lesznek sokan -, ha már Vilmos még mindig a fővárosi ispotály ragályos betegségben szenvedők számára fenntartott osztályán fekszik karanténban. Állítólag a sárkányhimlő egyik mutálódott változatát sikerült elkapnia valahogyan, meglátogatni azonban nem engedték és ami azt illeti, habár gonosznak hangzik ez így, nem is tervezte, csupán levelet és ajándékot küldött kedves gesztus gyanánt, hiszen mégsem lenne jó dolog, ha az újfent állapotos felesége vagy az alig féléves kislányuk kapna el valami mutálódott vírust, amivel még a gyógyítók sem igazán tudnak mit kezdeni. Állítólag még mindig olyan az oktatója bőre, hogy bármelyik sárkány megirigyelhetné és eddig a kezelésre tett kísérletekkel csak azt sikerült elérni, hogy az egész ciánkék színt öltött. Ha szerencséje van, még a végén bekerül valami orvosi szaklapba, esetleg tankönyvi példa lesz belőle a gyógyítói szakképzéseken. Minden esetre az ő szerencsétlenségére ez azzal jár, hogy itt töltheti az idejét összezárva kamaszokkal, akikről egyelőre elképzelése sincs, mennyire lehet velük dolgozni és mennyire lehet nehéz nekik az elemük irányítása. A maga részéről az iskola által felbolygatott emlékei okán - biztos, ami biztos - önként viseli ismét a képességkorlátozó karpereceket, bármennyire kényelmetlenek is. Néha meg-megforgatja őket, habár ez semennyit sem segít azon az érzésen, amely olyan, mintha a mellkasába akarna tuszkolni valami külső erő még egy fél világot és sosincs elég helye a levegőnek ettől a tüdejében, így a teremben le is veszi őket. Ismeri már ezt a helyet. Anno még ő szorgalmazta, hogy a képességbirtokos diákoknak csak itt és a tanórákon ne kelljen hordani a képességkorlátozó varázstárgyakat. Zubbonya zsebébe süllyeszti őket - egyenruha van rajta, egyértelműen jelezve, hogy auror és pillanatnyilag csak az irodából szabadult el két órára külön engedéllyel, mert ott is tűkön ülve várják már, hogy végre visszaküldhessék terepre, jelen pillanatban azonban ezt még tanonci minőségében nem lehet - aztán megközelíti a növényekkel teli terem ablakát. Megnyugtatják a növények. Mélyet lélegzik, tenyerét a falra helyezve. Túl fogja élni ezt a gyakorlati valamit, túl fogja élni. Senki sem halt még bele ebbe, legalábbis hirtelen nem jut eszébe olyan eset, hogy így lett volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=806880#post806880][b]Milan Nayati Payne - 2020.04.25. 14:11[/b][/url]

Beszélni akarok Ixyvel, beszélnem kell vele! Már a múltkor is szerettem volna, amikor keresgéltük összevissza a kastélyban és környékén a férjével, de akkor még sem tettem. Váratlan fordulatot vett az egész. Azóta viszont folyton az alkalmat lesem, amikor elcsíphetem a leányzót. Mennyivel könnyebb dolgom lenne ha sassá tudnék változni, akkor nem csúszna ki folyton a karmaim közül. Mert a legtöbbször ez történik. Mire eljutok oda, ahol ő meg szokott fordulni addigra már valahol máshol van dolga, vagy nem is volt ott eleve. Nyomkövetőt fogok szerelni arra a lányra. Bercike biztos nagyon díjazná az ötletet, akkor ő se veszítené el többet.
Most azonban biztosra mentem. Baglyot küldtem a kisasszonynak miszerint audenciát kérek tőle és legyen oly kedves jelöljön meg egy napot, órát, helyszínt, ahol össze tudunk futni. Biztos, hogy nekem eszembe se jutna itt találkozni. Igaz, legalább nem egy zsúfolt folyosó. Mogorva arccal nyitok be az elemis terembe és keresem tekintetemmel a leányzót. Nem jártam még itt, hiszen nem tanulom ezt a tárgyat, képességbirtokos sem vagyok, de mivel tanterem így simán bejöhetek, szerintem. Meg amúgy is, csak szabad már bemennem egy tanterembe beszélgetni a kishúgommal?! Mindenesetre most érdeklődve nézek szét és be kell valljam, lenyűgöz ez a hely. Remélem elég időt töltünk itt ahhoz, hogy jó alaposan megszemlélhessem. De ... hol van már a lány? Késik? Jellemző.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=814143#post814143][b]Várnai Rafael - 2020.07.24. 23:38[/b][/url]

Klaudia sosem kedvelte a késést - munkájában és magánéletében is azt az elvet vallotta mindig, hogy a rendezettség, a tudatosság az, amely végül mindig meghozza a gyümölcsét. Egy hirtelen, szétszórt ember nehezen tervez, nehezen viszi végbe módszeresen a terveit. Nem is csoda, hogy már a megbeszélt időpontjuk előtt jó negyed órával a teraszon van, és a Sára eddigi tanulmányi előmeneteléről és mágikus aktivitásáról készült eredményeket bújja. Semmi igazán titkos nincs benne, inkább csak támpontként szolgálhat majd, mivel haladjanak tovább. Klaudia magas, vékony, tekintélyt sugárzó asszony - hajának barna árnyalata az a fajta tónus, amely első pillantásra kellemes, meleg árnyalatú, és néha, ahogy a fény rá-rávetül, mintha vörösesen megcsillanna.
Áh, elég is a száraz számokból és elemzésekből. A lényeg úgyis magától a lánytól fog elhangozni. Annyira azért még az ő oktatási módszere sem feszes, hogy csak úgy, minden szó nélkül munkára fogja a lányt, előtte úgyis beszélgetni szeretne. Erre a célra egyébként mindenféle kiegészítő mágiával és természetesen a kastélyban dolgozó manók hathatós közreműködésével berendezett a lépcső tetején lévő "terasz"-szerű területen egy kisebb beszélgetősarkot. Kényelmes, párnázott, fonott kertiszékekkel, alacsony asztallal, rajta ebben a nagy nyári melegben talán kellemesen hűsítő kívánság-kancsóval, amelyre pálcával csak rá kell ütni, a kívánt italra gondolva, s a következő pohár tartalma a vágyott ital lesz. Így várja Sárát, egyik lábát kényelmesen átvetve a másikon, szénsavmentes ásványvizet kortyolgatva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=822566#post822566][b]Reiner Kende - 2020.12.06. 20:02[/b][/url]

  Könnyed léptekkel halad felfelé a lépcsőn, ahogy tekintete be se járja a teret, csak a kupolára ugrik. Állat! Látja a szürkés eget, ahogy a még szürkébb felhők igyekeznek az őket hajtó széllel haladni. Ez kell neki, így is van! Kibújik kardigánjából és a földre dobra, mielőtt még levetődne rá törökülésben. Sose csinált még ilyet, de ha azt mondják segíthet akkor megpróbálja. Pontosan fogalma sincs mit csinál ilyenkor az ember… ül a csendben, aztán csak van? Meditál... Vagy röhög magában, mint Kende amikor elképzeli az anyja fejét, amint meglátná, hogy méregdrága holmijával törli fel az elemi mágia teraszának padlóját. Ó, igen! Ez aztán békességet hoz a lelkének.
 Leállítja magát, elkomorodik. Ez most fontos, na! Minél hamarabb belevág, annál közelebb lesz a vízhez. Mert bakker, semmi nem állhat közéjük! Hát még ő maga! Nem pálya így. Tehát balra, majd jobbra dönti a fejét és ül ott a csendben… három, négy percet, vagy csak anyninak érzi, mire lépések ütik meg a fülét. Na de foglalkozik is azzal, hogy bárki is itt kószál, húzzon csak tovább a saját dolgával foglalkozni. Sóhajt egyet. Nem lehet így koncentrálni! Legközelebb máshova megy, az tutkó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=825825#post825825][b]Süveges Lili - 2021.02.07. 17:53[/b][/url]

Hogy Sári SZŐKE LETT!? Ezt nem akarta elhinni! Elképzelni akarta volna viszont, csak nem tudta, a dolog meghaladta Lilkó képzelőerejét, ezért mikor meghallotta a hírt, már szaladt is, hogy megkeresse a lányt. Ami persze több szempontból is nehézkes volt. Egyrészt épp este volt, és rövidesen már lekapták a tíz körméről, aki kint kóricált, másrészt nem volt bejárása továbbra sem az Eridonba, illetve abban se lehetett biztos, hogy ott találja barátnőjét. Mondjuk illett volna, de hát fene tudja.
Viszont még belefért egy gyors kitérő a bagolyházba, hogy levelet küldhessen neki, amiben kvázi követelheti, hogy azonnal de rögtön és máris találkozzanak, de legkésőbb holnap délelőtt, esetleg délután, ha csak reggel érkezik meg a bagoly.
Mikor aztán elkészült a levéllel, nagy nehezen rávett egy madarat, hogy megemelje neki a lábát, és rákötötte üzenetét. Alighogy az állat kireppent az ablakon, egy másik szállt le Lili mellett, és csipogott valamit. A lány meglepetten rápillantott, és észrevett egy neki címzett levelet nála.
- Nahát, ez gyors volt - mondta nagyokat pislogva, mikor megismerte Sári kézírását.
Ki is kukkantott a toronyból, és még látta a távolodó baglyot, akit ő küldött el az imént, és még oda sem ért az Eridon toronyhoz. Oké, talán Sári csak megelőzte, nem időutazó madárral van dolga.

Másnap Lili izgatottan szaladt fel a keleti szárny második emeleti lépcsőjén az elemi mágia teraszára, amit ő sajna csak hírből ismert, de Sári számára bizonyára sokat látogatott hely volt. Mikor aztán megérkezett, már nem csak amiatt sajnálta, hogy még nem járt itt, mert nem tudott elemi máguskodni, hanem mert igazán lenyűgöző látvánnyal szembesült. Az üvegkupolán besütötött a Nap, ragyogó, kissé túlvilági helyet varázsolva a lépcsővel és izgalmasan csavaros oszloppal díszített, jókora teremből.
Ennél már csak Sári látványa lesz elképesztőbb, amint ideér - gondolta Lili.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=827255#post827255][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2021.03.07. 20:31[/b][/url]

Szemeim elé tett kezem remeg, ahogy nevetek. Annyira abszurd az egész elképzelés, hogy meg sem kellett volna születnie, de mégis megtette, és itt lebeg a szemem előtt, pedig igazán befejezhetné. Nevetésem csillapodásával érzem meg azt, mégis mennyire ingoványos talajra léptem a gyöngyszemek egyikével, így tovább lépve a témán lököm el magam a párkánytól, hogy haladjunk is, mert sosem fogunk végezni. Nincs szükségem még egy beszélgetésre Volkovval, akinek inkább néztem minden mását, mintsem figyeltem a szavaira. Szemöldököm rebben meg a válaszra, oldalvást sandítok Kendére, apró mosollyal ajkaimon bólintok egyet. Őszinte, és nem ostoba. Pedig a kettő nagyon gyakran jár kéz a kézben. Hozhatsz döntést őszintén, mikor alapvetően mégis ostoba, de legalább őszinte. Hogy megéri-e? Azt nem az én tisztem eldönteni, de ahogy kékjeimet szakítom el a srácról, valamiért elhiszem, hogy nem érdeklik a döntései következményei, mindössze az a fontos, hogy azokat őszintén, saját akaratából cselekedje meg, még akkor is, ha az őszinteség bizonyos esetekben, a másikat bántja. És ez itt a lényeg. Mégsem feszegetem.
A lépcsőházba kiérve töltöm meg tüdőmet levegővel, mert eddig fel sem tűnt, de valahogy a festmények által gerjesztett tömör alkohol szag orromba ivódott. Vállam felett pillantok hátra ismét, hogy Kende vajon követ-e, vagy akkor itt váltak el útjaink, amikor meglepetten kapom el tekintetét. Kedves mosoly kerül ajkaimra, ahogy teljes testemmel felé fordulok, megrebbenő szemöldökkel követem végig a mozdulatsort, amivel leveszi a pulóvert, végül a lépcsősor felé indulok el lassan, nos, bármilyen meglepő legyen, azzal a feltett szándékkal, hogy felmenjek rajta. Tekintetem zizzen magam mellé, ahogy a srác csusszan el mellettem, elnyílt ajkakkal figyelem mégis mi a terv, fejemet oldalra biccentve hallgatom szavait. Megemelkedik a szemöldököm, igencsak egyértelműen, miközben a másik már a lépcsősoron megy felfelé. Fejemet fordítom arra, amerre menni terveztem, végül hajamba túrva nevetek fel halkan. Szóval van elég helyem cha-cha-chazni? Ki nem hagynám. Komótos léptekkel követem, majd lépek ki a teraszra.
- Soha nem jártam még itt - pillantok körbe. Persze, hogy is tettem volna, mikor nemhogy elemi mágus nem vagyok, de még a pálcás mágiám is nevetséges? - Gondolom nem ok nélkül jöttünk fel. Melyik elemet uralod? - lépkedek beljebb, majd állok meg Kende mellett, miközben kékjeimet járatom körbe a helyen. - Csak azért érdekel, mert ha neki állok a produkciómnak, nem mindegy, hogy elégek vagy megfulladok - vonom meg vállaimat szemtelen vigyorral.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=842865#post842865][b]Vizsnyiczky Heléna Sára - 2022.01.27. 00:16[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=856094#post856094][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.11.08. 15:19[/b][/url]

A terem közepén lévő oszlopnak támasztva a hátamat ülök, valószínűleg már órák óta. A csuklómon lévő karkötőt piszkálom, totálisan bamba tekintette, és nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, nem gondolok semmire. Dehogynem. Arra, hogy mi a francot keresek itt? Hogyan? Miért? Mikor történt mindez? Mióta itt ülök, csak néha-néha merek felpillantani a földnek szánt ajtó felé - voltam olyan bátor, hogy mikor beléptem ide, bepillantottam a kis ablakon, de eddig jutottam. Inkább választottam a hatalmas, fehér oszlopot mindennek a közepén, ami támaszt is ad, miközben a táskámon ülve próbálok dűlőre jutni... nos, saját magammal.
Mióta megtörtént az ominózus nap, a birtok és a kúria is helyre lett hozva, de a szüleim nem hajlandóak velem beszélni erről. Maxim pedig ismét felszívódott. Még a baglyomra sem válaszolt. Eddig voltam olyan szerencsés, hogy a barátaim elől el tudtam rejteni a karkötőt, ami indokolatlanul szembetűnő egyébként, így ők sem kérdezgettek. Előnye a hideg évszakoknak, hogy állandóan nyakig fel vagyok öltözve.
Ujjamat dugom be a karkötő alá és húzom meg magam felé, mintha csak lenne esélyem leszedni. Lemondóan sóhajtok, tekintetem köt ki ismét az ajtón. Mi fog történni, ha besétálok? Semmi? Vagy ez az egész elszabadul, ami bennem van? És ha semmi, akkor csalódott leszek? Fejemet ingatom meg, számat húzom el. Ez nem lehet igaz. Úgy soha nem fog kiderülni, ha nem megyek be, de hát... hogy tehetném meg? Tényleg csak be kell sétálnom? Hangosan hümmentek, fejemet az oszlopnak döntve figyelem az ajtót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=865561#post865561][b]Feigler Anna - 2023.07.18. 14:29[/b][/url]

Eljött hát a nap. Gyakorolnia _kell_. K.e.l.l. Mert hogy is mondták? "Ez szükséges a jövőjére való tekintettel." Annának jobban tetszene, ha mindenféle lángidézés meg ilyenek helyett (amit mellesleg egész eddig került) azt tanítanák meg neki még jobban, hogyan nyomja el még az akaratlan reakciókat. Pontosabban... igen, erről is volt már szó, de legszívesebben csak és kizárólag ezt tanulná.
Nem akar tüzet gyújtani. Nem akar leforrázni semmit. Nem akar semmilyen fura elemi mágiát kicsikarni magából, ha egyszer a legtöbb reakció, amit kapott valaha ezekre az elrettenés, ellenségesség.
Csinálják a dolgukat itt a suliban, tanítsák meg, hogyan kell elfelejteni, hogy valaha felébredt az eleme és segítsenek neki a szünetben úgy hazamenni, hogy a szülei gyógyult emberként tekintsenek rá.

Ilyen háttérgondolatokkal ücsörög a teraszon várakozva, már fejben készülve az érvelésre, amivel meggyőzheti Hollóvölgyit, hogy miért is jó mindkettejüknek, ha csak meditálnak kicsit, aztán mindketten haza- visszamennek a lakhelyükre, szobájukba. Végül is, nem tudja, milyen a nő, lehet, hogy meggyőzhető erről. Talán találkozik valakivel, aki nincs elájulva attól, hogy úristen elemista vagyok, én vagyok a Tűz, Föld, Levegő, Víz ura, juhú. Nem is érti, a többiek miért ilyen lelkesek az elemi varázslatok durrogtatásával. Nekik nem para? Neki irtó para, hogy pálca meg varázsige meg a szokásos mágikus szabályok nélkül csak úgy simán .. felcseszik az agyukat és eső fakad, tűz gyullad, szél támad meg dzsungel nő a nagyteremben. Lelkesedés helyett hát nyomott hangulatban nézelődik a teraszra nyíló bejárat felé, mikor fut be kijelölt gyakorlópartnere.