33. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. március 25. 17:13 | Link

Jones

Hát itt lenne, kezdődik második éve a mára már megszeretett kastély falai között, méghozzá nem is csak egyszerű másodéves már, hanem háza kinevezett prefektusa lett. Gondolatai is nagyrészt ekörül forognak, a bizonyítani akarás, a megfelelési kényszer állandó társa lett már most, pedig még csak nemrég lett vége a nagytermi évnyitónak - amelyet mellesleg ezúttal kihagyott. Sejtette, hogy ez nem egy jó bemutatkozás újdonsült tisztségében, azonban nem érzett magában egy fikarcnyi energiát sem, hogy végigülje a hosszú igazgatói beszédet. Még annak ellenére sem jött meg a kedve, hogy a máskor ebédlőként funkcionáló terem most minden bizonnyal kékben és bronzba pompázott, köszönhetően szorgos háztársainak, akik ezúttal megszerezték a Levitának a házkupát. Ennek kapcsán is megbújt benne egy kis lelkiismeret-furdalás, mivel nem érezte úgy, hogy kellőképp besegített a kupa megnyerésében. No nem mintha rosszul teljesített volna, vizsgái mind hibátlanok lettek, azt a kettőt leszámítva, amire derogált neki bemenni. És itt a gond. Ha az EVT-t még meg is tudta magyarázni magának - mondván úgyis leadja -, a kérdés még mindig fennáll: miért nem vizsgázott bájitaltanból? Az csak egy dolog, hogy nem szereti a tárgyat, de ez még nem megfelelő indok, hogy miért hagyta ki teljes lelki nyugalommal a számonkérést, mikor folytatni szeretné ilyen irányú tanulmányait. Azóta persze megoldódott a dolog, az egész éves teljesítményére tekintettel folytathatja a második évfolyamot, de ettől még nem érzi kevésbé rosszul magát.
Szóval mardosó lelkiismeretével rótta a folyosókat az évnyitó ünnepség befejezése után pár órával, gondosan elkerülve a Levita körleteit. Micát is a hálótermében hagyta, nem kívánt társaságot magának, főleg nem olyat, aki esetleg számonkérheti, miért hagyta ki a lakomát. Amit egyébként, mint utóbb kiderült, jól tett, ugyanis bizonyos diákok úgy ítélték, nem elég érdekes a program, és ezen segítvén pár trágyagránáttal dobták fel az alkalmat. Ezt is csak néhány perce tudta meg, amikor ugyanis betévedt a fecsegő dámák közé, épp ez a téma volt terítéken, így rövid úton informálódhatott az újdonságokról. Azonban hogy ki volt a tettes, még nem tudták a dámák, így jobb időtöltés híján Lyra ezen járatta gondolatait, sorban vetette fel magában a zöld ház diákjainak arcát - arról ugyanis meg volt győződve, hogy egy rellonos kreativitása bontakozott ki a Nagyteremben.
Szál megtekintése

Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. március 25. 19:24 | Link

Jones

Valószínűleg már hosszú percek óta bóklászhatott a folyosón, azonban ez nem tűnt fel neki, köszönhetően annak, hogy a végletekig elmerült gondolatai között. Elkövetkező feladatain, kötelességein rágódott, miközben próbálta minél messzebbre seperni a kétkedést, miszerint nem érdemli meg a posztot, vagy éppen rögtön első alkalommal el fogja szúrni mondjuk a járőrözést. Goromba lesz egy gólyával. Szégyent hoz a házára. Nem, ez így nem lesz jó, muszáj másra gondolnia, a végén még bevonzza a pesszimista lehetőségeket.
Szóval holnap felkeresi majd az új, elsős levitásokat, körbevezeti őket, mindent elmagyaráz nekik, ott segít ahol tud. Aztán jelentést ad Dolnak, csak a miheztartás végett, hogy lássák, csinál is valamit. Utána elvállalja az első esti járőrözését is - és ezzel nagyjából tele is a táncrendje az első hétre, pedig még az idei tananyagokba is bele akart nézni, még mielőtt a tanárok rákapcsolnának. No sebaj, mire van a hétvége...
Elmélkedéséből egy érkező diák térítette magához. A vörös lányt még nem látta eddig, ami egyébként nem meglepő, továbbra is fájdalmasan kevés embert ismert a többi házból.
A betoppanó illető, úgy látszik, hozzá hasonlóan nem várt társaságot, aminek Lyrával ellentétben hangot is adott egy csodálkozó kérdés formájában. A levitás azonban, csendes típus lévén, erre csak kíváncsian felhúzta egyik szemöldökét, majd pár lépéssel megközelítette az ismeretlent.
- Hát te? Mi járatban erre?
Még közelebb ment a lányhoz, hogy jobban megnézhesse magának - habár még nem volt takarodó, furcsállta, hogy egyedül kószál valaki ilyenkor, mikor általában a klubhelyiségekben vannak a tanulók. Mikor már igazán közel, csupán egy méterre volt tőle, vette észre azt, ami eddig az esti gyér fénynek köszönhetően elkerülte a figyelmét. Volt valami furcsa a lány hajában. Nem a színében, látott ő már mindenfélét, varázslattal nem volt nehéz megoldani a festést, hanem abban, ahogy a feje tetején csücsült. Kissé ziláltnak tűnt, és volt valami természetellenes a tartásában, azonban ennél többre nem jutott a dologgal egyelőre, tekintetét inkább visszaterelte a másik arcára, azt fürkészve várta a választ - bízva abban, hogy egyáltalán megkapja.
Szál megtekintése

Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. március 26. 22:49 | Link

Jones

Az ismeretlen - talárja alapján - eridonos a házára végképp nem jellemző közönyösséggel felelt feltett kérdésére, mellyel csak azt érte el, hogy még a korábbinál is jobban felkeltette vele Lyra érdeklődését. Egy diák estefelé a folyosón mászkál, és nem veszi jó néven, hogy megszólítják. Vajon miért?
Habár nem volt kimondottan sértő a felelete, a levitás mégis kissé gorombának érezte annak üzenetét, bár lehet, hogy csak általános idegessége miatt reagálta túl a helyzetet, gondolta túl az elhangzott pár szó mögött megbúvó véleményt. Ennek ellenére öntudatlan ráncolta homlokát a másik kérdésére, az eridonoséhoz hasonló kimértség költözött hangjába, ahogyan lassan megformálta ajkaival a szavakat.
- Hogyne, ne haragudj.
Cseppnyi iróniát érezhetett ki válaszából a hallgatósága, ugyanis Lyra kissé nevetségesnek érezte, hogy ő kér bocsánatot, csupán azért, mert egy leheletnyivel tovább felejtette rajta tekintetét a lányon. Ahogy a főnix továbbindult, ő szórakozottan lépett félre útjából, majd azzal a lendülettel fordult is utána az alaknak, hogy ezúttal hátulról vizslathassa meg alaposan a nem túl szívélyes társaságát.
Észrevételét minden bizonnyal a belé költöző kötekedő kisördögnek köszönhette, aki azon nyomban észrevette a furcsa, kilógó, sötét valamit a lány hajában, amint az a hátát mutatta Lyrának. Ajkaira vissza is költözött halvány kis mosolya, hangjában alig kicsengő elégedettséggel szólt a távozni készülő eridonos után.
- Van valami a hajadban!
Tulajdonképpen be sem fejezte a mondatot, mielőtt cselekedni kezdett volna, az első szavak kiejtésével szinkronban mozdult keze a lány feje felé, hogy aztán határozott mozdulattal ragadja meg a sötét, oda nem illő tárgyat - történetesen egy hajtincset. Mikor tudatosodott benne, hogy mit is fogott meg, ajkait csodálkozó nyögés hagyta el, viszont ujjai továbbra sem eresztették zsákmányukat, talán még véletlenül meg is húzták kissé azt.
- Hát ez meg...?
A kérdés természetesen költői volt, nem volt ő egy buta lány, pillanatok alatt világossá vált számára, hogy miért is más az érintése a vörös tincseknek a kézfején, mint a barna szálak tapintása. A kérdés sokkal inkább az volt, hogy miért hord valaki parókát az iskolában, mikor boszorkány lévén egyszerűen megoldhatná a tartósabb hajszínmódosítást is.
Szál megtekintése

Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. március 27. 20:56 | Link

Jones

A lány távolodó alakja rá nem jellemző lépésre sarkallta az egyébként is kissé ideges Lyrát, így ő is ugyanúgy lepődött meg cselekedetén, mint annak áldozata. Keze magától mozdulva ragadta meg a kilógó tincset, hogy aztán a következő pillanatban már ne is azt, hanem az eridonos fejéről lekerülő vörös parókát markolja. Az ügy egyre különösebbnek ígérkezett, főleg, hogy közvetlenül akciója után már ismét szemben volt társaságával, akiből pár pillanat múlva már folyt is a magyarázat a kiegészítőre - amely magyarázat első hallásra gyanúsnak tűnt a levitásnak. Mert ugyebár az egy dolog, hogy nem engedik meg neki a festést, de hát a Bagolykő egy bentlakásos iskola, erre az időre igazán semminek sem kéne megakadályoznia a lányt hajszínváltási törekvéseiben.
Pár rövid, néma pillanatig csak bámult a zöld szemekbe, miközben gondolatai őrült mód pörögve elemezték a helyzetet, újra és újra felidézve a kiejtett szavakat. Azt mondta, a bácsikája és a nénikéje nem engedik, hogy vörös legyen. Tehát nem a szüleivel él, ami persze még nem kéne azt jelentse, hogy azok meghaltak, mégis, Lyrában egyre erősödött a gyanú, hogy az így történt. Nem tudhatott semmit a lányról, mégis, innentől kezdve szentül meg volt győződve teóriája helyessége felől és rögtön más színben látta az ingerlékeny főnixet.
A szülei meghaltak, a rokonaival él, akik valószínűleg nem úgy foglalkoznak vele, ahogy azt kellene. Nehéz az élete, nemrég kerülhetett csak ide, még az is lehet, hogy eddig muglik között élt. Sok változáshoz kellett alkalmazkodjon, érthető, hogy ki akar tűnni egy kicsit - ez magyarázat a vörös hajra. Ő pedig feleslegesen feltartja őt, piszkálja, és mindezt csak azért, mert kicsit nagyobb teher nyugszik a vállán, amelyet ezek szerint nem a legmegfelelőbben tűr. Nem lesz ez így jó...
Gondolataiból arra tért magához, hogy a lány kikapta kezéből a műhajat, hogy aztán ismét hátat fordítson neki. Lyra a révületből kiszakadva, hirtelen szólt a távozni készülő után.
- Bocsánat! Mármint... - Halvány pír bontakozott ki arcán, tulajdonképpen fogalma sem volt, hogy mit is akar mondani, így egy további pillanatnyi tétovázás után hagyta, hogy a szavak egyszerűen kibukjanak száján.
- Ne haragudj, nem akartalak feltartani, főleg nem a magánéletedben turkálni. Én csak... Nem is tudom.
Tanácstalanul pillantott az eridonosra, hátha ihletet meríthet belőle a folytatáshoz, majd mivel nem jött az isteni szikra, így neveltetéséhez visszatérve egyszerű bemutatkozással folytatta mondandóját.
- Egyébként Lyra vagyok, Lyra Black. Sajnálom, hogy így kellett megismerkedjünk, nem mindig vagyok ám ilyen kiállhatatlan.
Várakozóan tekintett a másikra, remélte, hogy barátságos hangvétele hatni fog rá és talán semmissé teheti eddigi udvariatlanságát, hogy kéretlenül ütötte bele orrát a lány dolgába. Ha pedig nem így lesz... Nos, lehet csúnya gondolat, de ő továbbra is prefektus, sok vesztenivalója nem lehet.
Szál megtekintése

Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. március 28. 21:47 | Link

Jones

Mindig érhetik az embert meglepetések az életben, főleg akkor, amikor a legkevésbé számít rájuk. És úgy tűnik, ezt ideje lenne Lyrának is megtanulnia, ugyanis mikor meghallotta az eridonos válaszát zavart bocsánatkérésére, nos... Ha azt mondjuk, hogy meglepődött, az nagyon enyhe kifejezés.
Nem mintha általánosan rossz véleménnyel lenne az emberekről, vagy ránézésre, esetleg pár mondat után elkönyvelné a másikat ide, vagy épp oda, de azért ebben az esetben ha nem is negatív, de semleges választ várt volna. Nem tudta összerakni a képet hirtelen, hogy az eddig nem csak hogy elutasító, de kimondottan ellenséges lány ily módon reagáljon bocsánatkérésére. Ugyanis a válasz teljesen korrekt, sőt, kedves volt, Ly pedig jobb szó híján szájtátva bámult a főnixre, mikor az szintúgy bocsánatot kért. Na jó, talán ez kissé erős kifejezés, de mindenesetre nagyon is elképedt, annyira, hogy bemutatkozására is csak nagyban bólogatni tudott, miközben valami "Örülökmegismerhetlek" jellegű dolgot motyogott az orra alatt.
Azt hitte, hogy ezzel túl is léptek a kis bonyodalmukon, azonban Gwen folytatta mondandóját egy újabb bocsánatkéréssel, hogy aztán olyan témára váltson át, amelyről a levitásnak fogalma sem volt. Hogy milyen nap jön nemsoká? Ötlete sem volt, mégis mire gondolhat a lány, elvégre a nagy nap, a tanévnyitó épp aznap esett meg, ezen túl pedig nem sok izgalom várt a diákokra, hacsak nem tekintjük annak a tanórákat.
Ám nem volt sok ideje tűnődni, ugyanis újabb, az eddigieknél is messzemenően nagyobb csavar következett, melynek következtében végképp megilletődött a szőke. A kis eridonos összerogyva zokogott fel a folyosó kellős közepén, minden látszólagos ok nélkül. Feltehetően erre még egy kőszívű rellonos is felfigyelt volna, Lyra pedig ráadásul messze nem tartozott a fentebb említett kategóriába, így természetes volt, hogy egy pillanatnyi hezitálás nélkül térdeljen le a kesergő főnixhez. Reflexszerűen kezdte óvatosan simogatni a lány hátát - csak remélni merte, hogy ezzel nem lő túl a célon -, miközben próbált valami értelmes, vigasztaló mondatot kinyögni.
- Héé, nyugalom, semmi baj. Mi történt, tudok segíteni? Ne sírj már no, megoldjuk valahogy, bármi is legyen.
Sajnos a szokásos sablonokon kívül nem tudta, hogy mit is mondhatna, elvégre nem ismerte a lány problémáját, csak annyit sejtett, hogy kapcsolódik valahogyan ahhoz a bizonyos eljövő naphoz, de hogy ez mit jelent...?
Szál megtekintése

Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. március 31. 21:34 | Link

Jones

A napja igen különös fordulatot vett. Épp azért hagyta ki a nagytermi felhajtást, hogy elkerülje a meglepetéseket, erre egy egyébként kihalt folyosón futott össze annak élő megtestesítőjével. A frissen megismert eridonos lány - Gwen - eleinte a zöld házhoz illő elutasítással viszonyult a levitáshoz, hogy aztán egy rövid szóváltást és pár meghökkentő tény leleplezését követően most a földön zokogjon Lyra előtt. Ő pedig ezzel körülbelül semmit nem tudott kezdeni.
Már eleve ott hibázott a dolog, hogy csak most ismerte meg a lányt, így még csak ötlete sem lehetett, hogy mi bántja ennyire, aminek köszönhetően most méltóságát messzire hajítva szipog. Ezt csak tetézte a tény, hogy Lyra eleve egy szociális szerencsétlenség volt, minimális empatikus készsége volt, ráadásul nem is nagyon érdekelték más emberek problémái, hacsak azok nem érintették, vagy az illető nem állt nagyon - ismétlem, nagyon! - közel a szőkéhez.
Ennek köszönhető, hogy most jobb ötlet híján kötelességtudóan simogatta az előtte lévő hátát, miközben próbált valami értelmes, jobb esetben vigasztaló mondatot kinyögni. Amikor azonban a könnyektől ragyogó zöld szemek az ő kékjeibe mélyedtek, már tudta, hogy nem volt sikeres próbálkozása. Kétségbeesetten nyögött fel a másik válaszára, szemeiben dacos csillogással vágta rá feleletét, mielőtt alaposabban átgondolhatta volna azt.
- Ilyen nincs! Mindent meg lehet oldani, mindent! És ha engedsz segíteni, akkor én meg is próbálom, megteszek mindent, amit csak tudok! Szóval... Kérlek ne sírj, megoldjuk valahogy, bármi is bánt. Oké?
Szavai végére az addig jelenlévő magabiztosság már tovaszállt, kissé félszegen fejezte be mondatát. Ekkorra már sejtette, hogy lehet, olyanba vágta bele a fejszéjét, ami egyrészt nem rá tartozik, másrészt túlmutat képességein. De hát mit érne az új tanév izgalmak nélkül, nem igaz?
Szál megtekintése

Lyra Aurora Black
INAKTÍV


kék zombikirálylány :3 | Farkaska Piroskája <3
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 6269
Írta: 2014. július 1. 18:30 | Link

Jones

Vigasztalási kísérlete, ha nem is ért célt, legalább elindított valamit. A lány erőt véve magán szünetet tartott a zokogásban, helyette inkább egy zsebkendővel itatta fel arcát áztató könnyeit, hogy utána felálljon és belekezdjen a meséjébe.
Lyra szintúgy felállt, majd vele szembe helyezkedve hallgatott figyelmesen, nem akart közbeszólni most, hogy végre megindultak Gwen szavai.
A történet azonban... A megrökönyödés ült ki először az arcára, hogy aztán szépen lassan felváltsa azt a gyötrődés, ahogy tehetetlenül hallgatta a lány szavait. Tehetetlenül, elvégre az elmondottak már réges-régen végbementek, változtatni rajtuk már végképp nem tud.
Mikor aztán a főnix befejezte, ő továbbra is némaságba burkolózott. Fájt beismernie, de a lánynak igaza volt, ezen nem tudott segíteni. Igazán még felfogni sem tudta, hogy mit kellett kiállnia Gwennek, elvégre ő tökéletes békében, a családja körében nevelkedhetett, egyetlen sötétebb pontja a múltjának a nagymamája halála volt, azonban akkor is mellette álltak a szülei. El se tudta képzelni, milyen szenvedést kellett kiállnia a pirosnak az anyja és az apja nélkül, hogy milyen lehetett úgy élni napról-napra, hogy tudta, a szülei gyilkosa még életben van.
Tanácstalanságában így nem szólalt meg, helyette tekintetét mélyen a lányéba fúrta, majd közelebb lépett hozzá, hogy kezével elérhesse őt. Megfogta jobbjával a lány balját, majd megszorította. Ennél jobban nem tudta érzékeltetni vele, ami jelenleg a fejében dúlt. Egy egyszerű "sajnálom", vagy "részvétem" hiteltelen lett volna, a szavak végképp cserben hagyták.
A szorítást követően sem engedte el a másik kezét, helyette közelebb húzta azt magához, el a faltól. Ha a lány nem ellenkezett, csak akkor szólalt meg.
- Ha bármiben szükséged lenne rám... Akármiben. Keress meg, jó?
Szemeit továbbra is a másikra szegezte, úgy indult meg vele, továbbra is fogva a kezét, ha csak Gwen el nem húzódott a szorításából. Léptei céljának az Eridont tűzte ki, elhatározta, hogy visszakíséri újdonsült ismerősét. Ennél sokkal többet úgysem tehet...
Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet