37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Cameron Wallace
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 16. 19:13 | Link



- Igazán szép ez a króm-oxid-zöld ezen a szoknyán - állapítja meg egészen közel hajolva a festményhez, mire a nyurga, meglepően karcsú hölgyemény egy kissé bizonytalan mosollyal válaszol, talán nem is érti pontosan, mit akar mondani.
- Méregzöld - helyesbít, bár a két szín nem egy és ugyanaz, de a nagyon közel áll egymáshoz árnyalatban, és remélhetőleg így nem görög ez, vagy a magyar a kínait használja? Egyszóval érthetőbb. Pedig milyen szép szakszavakat tudna használni már csak puszta fennhéjazásból is, mert ismeri őket, csak úgy tűnik, a festménynek azok meg egyik fülén bemennek, a másikon ki.
- És ez a csodaszép csipkegallér micsoda remekmű - hízeleg tovább, mert az előbb megpróbálta kideríteni, ki is a festő, akinek ilyen remek volt a technikája és aprólékosan dolgozott, ugyanis a kép sarkában nem talált aláírást, viszont a nő csak a legyezője mögé bújt válasz nélkül hagyva.
- Egyszerűen tökéletes a színe és még ki sem fakult ennyi idő alatt - teszi hozzá egy negédes mosoly kíséretében, remélve, hogy legalább erre kap egy pontosabb adatot, hogy mondjuk igen, kereken száz-kétszáz-sok éve, de nem, ezzel sem ér célt. Bár a nő éppen nem bújik a részletgazdagon kidolgozott legyezője mögé éppen, mint az imént tette, most sem segít neki ilyen keveset sem, inkább valami diákról kezd csacsogni kissé magas hangon, akit nemrégiben errefelé látott valami számára teljességgel ismeretleneket egymás nyakába borulva.
- Jó - igyekszik nem felhúzni magát, hogy már lassan negyed órájánál is régebb óta próbál meg bármit is kiszedni a nőből a képre vonatkozólag a legkevesebb sikerrel és egyébként is hol érdekli ez őt. Ehh, mit is pazarolja itt az idejét, ezzel az elkényeztetett teremtménnyel esélyesen ezután sem fog sokra jutni. El is dönti, hogy inkább benéz a könyvtárba, hátha talál valamit a képekre vonatkozóan, indulás előtt azonban tudomást sem véve a további pusmogásról, rajzfüzetét magához szorítva közelebb hajol megszemlélni inkább ismét a vászonra felhordott festéket. Egyszerűen remek technikája volt ennek a festőnek, az vitathatatlan.
Hozzászólásai ebben a témában
Andrew Bob Thomson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 148
Írta: 2015. július 22. 18:59 | Link

Cameron Wallace


A folyosón sétálgat az imént még társaságban, de mostanra már elmentek , hiszen nem érnek rá vele ellentétben egész nap egy folyosón sétálni. Visszatérve ahhoz a festményhez, aki előtt az előbb röhögcsélve haladtak el a barátaival. Megáll a festményen lévő hölgy előtt és bókolni kezd neki.  
- Hölgyem maga minden pillanattal egyre szebb. - erre a kis asszony nem felel csak elbújik a legyezője mögé. Lehetséges, hogy zavarba hozta, ezért megpróbál minél semlegesebb dolgot mondani neki, talán arra előbújtatja az egész arcát és nem csak a csodálatosan szép szemeit. - Nagyon szép időnk van, bár ez a maga szépségéhez nem fogható. - ez a tervezett semleges mondat nem sikerült, attól még a hölgyemény előbújt a legyező mögül annyi időre, hogy válaszoljon. - Na ne szórakozzon velem fiatalember. - meglepődik, hiszen nem olyan választ kapott, mint amilyenre számított. - Hölgyem eszembe sem jutna magával szórakozni, de ha akarja elmegyek és nem bókolok magának többet. - mondja, meghajol, majd elindul. - Én nem azt mondtam, hogy menjen el fiatalúr, hanem azt hogy ne szórakozzon. - a festmény még mindig nem adott semmi olyan választ, amiért érdemes lenne maradnia, ezért int egyet a háta mögött és tovább ballag. - Kérem álljon meg fiatalember! - a hölgy szavait hallva visszafordul és megáll, de nem közeledik a festményhez. - Igen hölgyem? - úgy csinál, mintha nem sejtené, hogy a hölgy mit is akar mondani. - Ezzel nem akartam elüldözni magát. Kérem jöjjön vissza és beszéljen még. - a kis asszony megbánóan néz a fiú szemeit keresve amiket egy kis idő múlva meg is talál. Mivel nem tud nekik ellenállni közelebb megy hozzá meglökve a festmény előtt lévő fiút. - Öhm...... elnézést! Nem akartalak meglök.... - nem tudja befejezni a mondatot, amit elkezdett, mert a hölgyemény félbeszakítja. - Ugyan már, semmi baja nem esett a fiatalúrnak. Ugye fiatalember? - a festményen lévő hölgy most a fiúra néz, aki még csak most került oda, vagy már azelőtt is ott volt csak ő nem vette észre?! - Még egyszer elnézést. Kis asszony ezt nem tudhatja, hiszen ő érezte nem maga. - a hölgyemény megsértődve összekulcsolja a karjait és elfordul. Megvakarja a fejét a földet nézve, mivel nem jut eszébe semmi, amivel kiengesztelhetné.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet