A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig.
A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve.
Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után.
Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni!
A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=854633#post854633][b]Szentesi Kevin - 2022.10.19. 11:10[/b][/url]

Az egyetlen hely - a Könyvtáron kívül -, ahol nagyjából képes megúszni a beszólásokat. A szokásos ablakot választja ki ülőhelyének, maga elé teszi a tanulásra váró jegyzeteit és tankönyveit, majd inkább jelenleg olvasott könyvét veszi a kezébe. Kicsit várhat a Gyógynövénytan, amúgy is év eleje van, még nem kell sietni sehova. Térdeit felhúzza, annak támasztja a vaskos kötetet, így teljesen figyelmen kívül tudja hagyni a körülötte folyó káoszt.
Először csak egy lány hangja lesz három oktávval magasabb, majd pár srác is becsatlakozik, végül ismét lányos kánon lesz hallható. Valaki elégedetlenkedik, valaki nyünnyög, valaki meg... figyelmen kívül hagyja, mint ő is. Egészen addig, míg a nadrágja szárát nem kezdi húzni valami lefelé. Fejét kapja fel, nem is mer azonnal arrafelé nézni, csak az előtte lévő ablakkeretet figyeli, végül embereli meg magát és pillant le lassan. Egy karom, egy szőrös mancs és: Zelma. Halkan fújja ki a levegőt - ami igencsak megkönnyebbüléssel vegyített.
- Szia - emeli meg kicsit lábát, hogy elengedje a nadrágot, végül lendíti őket a földre. Minimálisan hajol lejjebb, hogy megsimogassa a macskát, de az ajtó csapódik ki. Ismét felkapja a fejét, göndör tincsei repkednek mindenfele a hirtelen mozdulattól, keze megáll a levegőben, ami alól a macska ugrik mellé a párkányra. Szélesen vigyorodik el a belépőjére a lánynak, miközben felül rendesen, lagymatagon int Emmának, hogy itt van vele a szökés nagymestere.
Kihúzza magát, kezeit ejti ölébe, ahogy várja, hogy a lány odaérjen hozzá. Ő önkéntesen biztosan nem fog összeveszni Zelmával, hogy menjen a gazdájához.
- Szia neked is - mosolyog tovább. - Ismét megcsinálta a programot? - pillant a mellette lévő szőrcsomóra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=855743#post855743][b]Szentesi Kevin - 2022.11.03. 14:33[/b][/url]

Gyakori vendég volt itt Emma macskája, ami természetesen mindenkiből más és más érzelmet váltott ki. Ő örült neki, mert meglepően jól kijöttek egymással, pedig egy macskának nehéz a kedvében járni.
- Az lehet, mert gyakran látom erre - mosolyodik el szélesen, majd simít végig az állat fején reflexszerűen. Néha van olyan szerencséje, hogy Zelma marad vele, amíg tanul, vagy csak olvas pár oldalt, aztán együtt mennek ki a társalgóból: a macska arra, amerre gazdáját véli, ő pedig arra, amerre éppen dolga van. Feltéve, ha van. Legtöbbször nincs, úgyhogy csak az állattal szokott sétálgatni.
- Melegedni én is ide szoktam járni, úgyhogy teljesen megértem, ha ő is eszerint cselekszik. Amint 15 fok alá megy a hőmérséklet, jégcsapok lógnak az orromból - nevet fel őszintén. A könyvet teszi a többi tetejére, majd tolja azokat arrébb, hogyha esetleg Emma leülne mellé, akkor legyen rá lehetősége. Lábai lógnak a párkányról, ujjait kulcsolja össze az ölében.
- Nem, dehogyis. Mindig kedves. Néha próbál lopni kaját, de egyébként nincs vele baj - nevetgél tovább, ahogy beárulja az állatot Emmának. Tényleg nincs vele baj. Néha az iskolatársakkal sokkal több, mint az ember gondolná. Tekintetét vezeti végig a helyiségen, majd pislogva fordul vissza, ahogy Emma ismét mesélni kezd. Szája elé kapva kezét nevet fel megint.
- Az biztos, hogy tudja, hogy járjon az emberek kedvében és érje el ezzel, amit akar. Nekem is lehet be kéne majd másznom a bizottság nyakába, akkor felvennének a Művészetibe - nyúl fel egy előre lógó tincséhez, amit lefelé húz meg, majd enged el: a tincs kicsit rugózva kerül vissza eredeti állapotába. - Ne viccelj, nem zavar egyikőtök sem. Nem mára terveztem megvalósítani a világmegváltó ötleteimet, úgyhogy elfértek mellettem - vonja meg vállait, mintha teljesen komolyan gondolná szavait, pedig mindenki tudja, aki egy kicsit is ismeri, hogy ilyenről nincs szó. Ha lenne valaki olyan az életében, akkor ő mondhatná el a világnak, hogy alapvetően mennyire el van veszve benne, csak kifelé tudja mutatni mennyire jól kezeli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=857070#post857070][b]Szentesi Kevin - 2022.12.03. 09:45[/b][/url]

- Ugye? Kedvelem én is, így teljesen érthető, hogy a szőrcsomód is ide szokott járni - vakarja meg szavaival párhuzamosan a macska fejét, aki láthatóan élvezi azt, hogy emberek között lehet. Ilyenkor sajnálja, hogy Noraz nem feltétlen alkalmas arra, hogy ilyen helyekre hozza, hiszen... fennáll a veszélye, hogy elrepül a gyík vagy éppen más táskájában köt ki, mert melegebb. Megtörtént események alapján képes ilyen példát felhozni, és elkerülné, hogy megint megtörténjen. Szereti Norazt, de nem mindennapi házikedvencről van szó, ami nagyban megnehezíti a dolgokat az életükben. Maximum talárja zsebében szokta vinni sétálni egy melegítő rúnával ellátott kővel, hogy véletlen se hűljön ki az állat teste. Ennyit képes megtenni az állatért, aki alapból egy terráriumban tengeti mindennapjait.
Keze a levegőben marad, mikor Zelma Emma ölébe helyezkedik, amint a lány végre leül mellé. Halkan hümmentve hallgatja a választ, majd ingatja meg a fejét.
- Igazad lehet - nevet fel hangosan. - Majd igyekszem nem ilyen aljas eszközökkel elérni, amit szeretnék - fűzi még hozzá, végül ölébe ejtett ujjait kezdi el morzsolgatni, ahogy pillantása is kezeire irányul. Emma komolyságát nem veheti félvállról, halkan sóhajt is, alsó ajkába harap.
- Igen - feleli halkan. - Nem vagyok biztos abban, hogy sikerülni fog, és tudom, hogy idén már semmi nem is lesz belőle, de szeretném megpróbálni megint. Ha most sem sikerül, akkor pedig elfogadom, hogy nem vagyok odavaló - vonja meg vállait, mintha nem tudná a navinés, mégis mennyire fontos ez neki. Talán Emma az egyetlen jelenleg, aki el tudja képzelni, hogy ez tényleg számít neki, és egyszer már felsült vele, mégis megpróbálja megint. Ha mást nem, legalább a kitartását tudja értékelni a világ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=857371#post857371][b]Szentesi Kevin - 2022.12.13. 12:08[/b][/url]

Már előre mosolyog, mikor Emma neki áll beszélni. Nem számít lelkesítő beszédre, igazából már a szüleitől sem, mégis mindig megkapja tőlük, de... Emmától főleg nem várja el. Fejét ingatja meg az elhangzott szavak alapján. Tenyerei térdeire csúsznak, ahogy kicsit kihúzva magát emeli a plafon felé a fejét egy sóhajjal.
- Kedves, hogy ezt mondod. De én ezzel úgy vagyok, hogyha a második próbálkozás is kudarcba fullad, akkor egyáltalán nem vagyok odavaló - vonja meg vállait. Nem szomorú ettől, még csak letörtnek sem mondaná magát. Az első visszautasítás után volt elég ideje magába szállni és rájönni, hogy el kell fogadnia, hogyha egy ilyen nívós intézmény nem fogadja be.
- Meglep, hogy ilyen véleménnyel vagy a művészetről... - pislog rá láthatóan megszeppenve, ajkain mégis feltűnik pár másodperc múlva jól megszokott mosolya. Jól esik, amit a lány mondd, még ha tényközlés mögé is bújtatja a kedves szavakat. Vagy csak ő lát bele többet, és tényleg csak tényeket közöl, de ez most mindegy. Jól esik neki és kész.
- Nem hiszem, hogy képes lennék abbahagyni. Talán kicsit megülne a lelkesedésem, mint legutóbb, de teljesen elengedni szerintem nem tudnám - nyammogva néz ismét a plafonra. - Maximum hobbiszinten űzném. Azzal sincs baj - vonja meg vállait, majd bólint egy határozottat inkább saját magának. Végül Emmára néz szélesen mosolyogva.
- Kösz mindent. Újabb lendületet adtál - pattan le a párkányról és kezd el felfelé nyújtózkodni. - Őszintén, ezek után nem is merném abbahagyni, mert félnék, hogy megkergetsz - mosolyog szélesen.