31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés blogger, Szélvész Szalamandrák csapattag, Színjátszós, Elsős mestertanonc


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 587
Összes hsz: 1263
Írta: 2021. február 27. 23:00 | Link




Végre végeztem a vizsgáim megírásával, ennek örömére kitakarítottam a szobámat. Igazából nem volt kivel ünnepelnem e jelentős napon, na meg még abban sem voltam biztos, hogy minden úgy sikerült, ahogyan azt már jó előre elterveztem magamban, de bíztam benne, hogy jól sikerültek a vizsgáim. Nagyon sok energiát fektettem abba, hogy jól szuperáljak a záró vizsgákon, még könyvtárban is tanulgattam, ami amúgy egyáltalán nem volt jellemző rám, de úgy voltam az egész dologgal, hogy sikeresen át kell mennem mindenből, hogy aztán tovább folytathassam a tanulmányaimat mesterszakon. A választásom végül az általános mesterszak képzésre esett, mivel az volt a fő tervem Karolával, hogy együtt nyissunk egy trendi divat üzletet. Azonban ő fiatalabb volt nálam, és még bőven a tanulmányai közepén járt, amikor én mestertanonc képzés előtt álltam. Úgy voltam vele, hogy amíg ő tanul, addig elvégzem ezt a képzést, és közben a presszóban is dolgozom, hogy félre tudjak tenni némi pénzt. Ezekkel a gondolatokkal elmélázva ültem le a Társalgóba, ahol alig volt valaki. Kicsit furcsállottam, hogy ilyen kevesen vannak ezen a helyen, ami általában tömve volt diákokkal, hacsak valamiféle zombi támadás nem történt. De mivel ennek nem voltam a tanúja, elfogadtam, hogy egyszerűen csak kevesen voltak itt, és amúgy is hoztam magammal egy érdekes könyvet, amivel lefoglaltam magam, csak hogy ne legyek a semmittevés áldozata. Nagy érdeklődéssel olvastam a könyvet, senki és semmi sem zavart meg benne, és örültem, hogy végre túlestem az összes vizsgán.






Hozzászólásai ebben a témában

Nyusha Rasskazov
Diák Rellon (H), Harmadikos diák


szeretem a tiramisut
online
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. március 7. 21:57 | Link

Vizsgaidőszak. Ugyebár. Erre reggel eszméltem rá, furmányos kis agyacskámmal, ahogy arra is, hogy kettőt már átaludtam, de sebaj, még van, ö... Valamennyi. Gyors számolást végzek az ujjaimon, a folyosó közepén, kék halállal az arcomon. Vajon hogy jutottam el harmadikig?
Ne sebaj. Tudod mihez lenne kedvem? Mert én nem. Céltalanul lézengek a folyosón, ide-oda lengetem a talárom, ragasztottam rá szép új plecsniket, kedves kis üzikkel. Az egyiket egy topjoy kupakból csinntem, kicsit modifikálva, az van ráírva hogy
"a szivárvá ny hoz ÁD eső is kell" közvetlenül az LMBTQ+-gyökkettő Putyin portré mellett. És ha már a trendiségnél tartunk, babakék klumpám ütemesen csattog a felnyalt márványpadlón, majd egy jókorát a társalgó ajtaján.
- BOOM BABY! - nesze neked diszkrét belépő. Szökő évente egyszer fordulok meg itt amúgy, ha épp nincs kitől tarhálnom, de valamiért ellenállhatatlan késztetést éreztem berúgni az ajtaját. Ez ilyen... Megérzés. Női megérzés. Az.
Önelégült vigyorral huppanok le a legpufibbnak tűnő sikkes karosszékbe, és gondtalan bájjal kezdem birizgálni a mellettem ülő szőke csaje pulcsiján a gyöngyöket. - Egyszer vettem egy csomag ilyen bizbaszt, hogy majd felvarrom a bugyimra, de az öcsém megette. A bogyókat mármint. Nem a bugyimat. Az csúnya lenne. - a távolba pillantok, elmélázva, majd vissza rá, kíváncsian bedugva a fejem az olvasmánya elé. Mennyi betű... - Neked nem viszket az agyad ha túl sokat olvasol? - zavartan tekergetem félig lenőtt pink póthajam a mutatóujjamra.
Utoljára módosította:Nyusha Rasskazov, 2021. március 7. 21:58
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés blogger, Szélvész Szalamandrák csapattag, Színjátszós, Elsős mestertanonc


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 587
Összes hsz: 1263
Írta: 2021. március 14. 21:28 | Link




Nyugodtan olvasgattam a társalgóban, bár elég fura volt, hogy alig voltak ott emberek, holott szinte mindenki ebben a helyiségben éli a társadalmi életét. Már ami a kastélyt illeti, mert persze voltak ennél sokkal menőbb helyek is, de egyelőre nekem is ezzel kellett beérnem. Mostanában amúgy se nagyon találtam fel magam. Somával véget ért a kapcsolatom, ráadásul a világ másik felén volt, nem is hallottam felőle azóta. Igaz, közös megállapodásunk volt az, hogy ne írjunk egymásnak, mert azzal csak még nagyobb fájdalmat okoznánk magunknak... ki tudja, lehet, már lett azóta barátnője és boldog vele. De vajon akkor mégsem én voltam neki az igazi? Mi lett volna, ha mégse megy el? Talán így kellett történnie, bár elég szemét volt a sors fintora, hiszen tökéletesen kiegészítettük egymást. Ez az egész túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen kategóriájú dolog volt, megállapítottam már magamban párszor. A jövőbeli terveim legalább megvoltak már Karolával, vele is jó lett volna csevegni egy kicsit egy jó vajsör mellett, de jelenleg eléggé lekötötte a vizsgaidőszak alatti tanulás. Tovább olvasgattam a könyvemet néha-néha elkalandozva, talán mégsem volt olyan érdekes a történet, mint amilyennek gondoltam.
- Anyááám! - bámultam álmélkodva az újonnan érkezőre, aki aztán bőven tett róla, hogy kitűnjön a tömegből. Igaz, most nem volt tömegnyomor a helyiségben, de akkor is elég feltűnő személyiség volt az illető, aki elég harsányan tette meg a belépőjét a társalgóba. Az ismeretlen diák levágódott mellém, majd rögtön elkezdte birizgálni a gyöngyöket a pulcsimon. Úgy tűnt, elnyerte neki a tetszését ez a fajta díszlet, majd legnagyobb meglepetésemre megosztotta velem azt is, hogy ő is vett ilyet, és az öccse megette őket.
- Hűha! És nem lett tőle baja? - kérdeztem tőle. Bár csak nem akadtak meg a torkán a gyöngyök, maximum természetes úton szabadulhatott meg tőlük. Egyáltalán nem zavart, hogy közvetlen volt velem a másik, mert én is hasonló típus voltam, meg legalább nem untam szét a fejem így, hogy társaságom akadt.
- Ha olyat olvasok, ami nem érdekel, mint például száraz tananyag, akkor attól kiguvadnak a szemeim, de ha valami érdekeset, akkor nem okoz gondot a sok betű. Most viszont megszívtam ezzel a könyvvel, azt hittem a címe alapján, hogy érdekes lesz, de dög unalmas. Egyenesen égetni való. Amúgy Dana vagyok. Dana Straw Berry - fordultam oda a másikhoz nagy mosollyal az arcomon a kezemet nyújtva, hátha megtudhatom az ő nevét is. Előtte letettem a könyvet az asztalra, be sem jelöltem rajta, hogy épp hol tartottam, annyira nem kötött le az egész. Közben végigpillantottam a beszélgetőpartnerem talárján, hát meg kellett hagyni, kreatívan kidíszítette. Tipikusan azon emberek közé tartozott, akik szerettek kitűnni a tömegből és valódi egyéniségként élték napjaikat. Nekem is megvolt a magam sajátos stílusa, pont ezért volt az a nagy álmom, hogy egy menő divatüzletet nyissak majd Karolával, ahová kizárólag egyedi, stílusos ruhadarabokat fogunk árusítani.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet