A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig.
A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve.
Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után.
Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni!
A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.

A vizsgáim java részén túlestem már, így a felszabadult időmben úgy döntöttem, nyitni fogok végre mások felé. Úgy akartam zárni az utolsó alapképzéses évem, hogy több embert ismerjek, és ne csak a jó fej, de felejthető csajszi legyek, aki nem tett semmi érdemlegeset.
Éppen ezért vállaltam újabban korrepetálást, illetve felkaroltam fiatalabbakat, akikről úgy láttam, van bennük potenciál, megéri energiát fektetni beléjük.
Magánénekórákat adtam hétvégeken, vagy csak szimplán leültem olyanok mellé beszélgetni, érdeklődni, akikkel korábban nem tettem volna.
Ma könnyed, tavaszias, szoknyás szerelést választottam, és tíz perccel a megadott találkozó időpontja előtt értem a társalgóba, szerencsére ritkán fordult elő, hogy késtem volna valahonnan.
Egy kisebb kosárkát cipeltem a kezemben: a manóktól a konyhában kértem némi szendvicset, rágcsálnivalót, és üdítőket, hogy kellemesebbé tegyem a társalgást. Egy kis nassolnivaló, ha csínján bánunk vele, hozzáadhat a hangulathoz.
Az asztalra ízlésesen tálaltam, majd a retikülömből előszedtem a napló-noteszomat. A5-ö méretű, keményfedeles, ebbe jegyeztem fel minden teendőt és határidőt, egyszóval az életem értelme, a kis szervező-tervezőm. Egyszerű, zöld színű.
- Szia! – integettem Lili felé barátságosan, amint megérkezett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=796948#post796948][b]Ajtay Brigitta Luca - 2020.03.04. 20:29[/b][/url]

A vizsgáim java részén túlestem már, így a felszabadult időmben úgy döntöttem, nyitni fogok végre mások felé. Úgy akartam zárni az utolsó alapképzéses évem, hogy több embert ismerjek, és ne csak a jó fej, de felejthető csajszi legyek, aki nem tett semmi érdemlegeset.
Éppen ezért vállaltam újabban korrepetálást, illetve felkaroltam fiatalabbakat, akikről úgy láttam, van bennük potenciál, megéri energiát fektetni beléjük.
Magánénekórákat adtam hétvégeken, vagy csak szimplán leültem olyanok mellé beszélgetni, érdeklődni, akikkel korábban nem tettem volna.
Ma könnyed, tavaszias, szoknyás szerelést választottam, és tíz perccel a megadott találkozó időpontja előtt értem a társalgóba, szerencsére ritkán fordult elő, hogy késtem volna valahonnan.
Egy kisebb kosárkát cipeltem a kezemben: a manóktól a konyhában kértem némi szendvicset, rágcsálnivalót, és üdítőket, hogy kellemesebbé tegyem a társalgást. Egy kis nassolnivaló, ha csínján bánunk vele, hozzáadhat a hangulathoz.
Az asztalra ízlésesen tálaltam, majd a retikülömből előszedtem a napló-noteszomat. A5-ö méretű, keményfedeles, ebbe jegyeztem fel minden teendőt és határidőt, egyszóval az életem értelme, a kis szervező-tervezőm. Egyszerű, zöld színű.
- Szia! – integettem Lili felé barátságosan, amint megérkezett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=797397#post797397][b]Süveges Lili - 2020.03.07. 21:33[/b][/url]

Lili pálcájával a kezében indult útnak, a megadott időpont előtt nem sokkal, de nem eléggel ahhoz, hogy sietség nélkül oda is érjen, ahova kellett. Magyarán késésben volt, de ő ezt még nem tudta, mert nem számolta bele, hogy az ok, amiért a pálcája elő volt húzva, kissé hátráltatni fogja.
Ugyanis eldöntötte pár napja már, hogy amikor csak lehetősége adódik, gyakorolni fog. Ha egy ajtó keresztezi útját, és zárva van, zárnyitó bűbájjal próbál továbbjutni rajta. Ha nyitva találja, akkor pedig előbb bezárja, és utána kinyitja, mintha eleve zárva találta volna. Ha lebegtethet valamit kicsit, azt is meglebegteti, és utána megy tovább. Úgyhogy kicsit lassan haladt, de a varázslatok már egészen jól mentek neki ennek hála, szóval ő elégedett volt.
Kísérletezgetett, egyre nagyobb meg bonyolultabb igéket próbálgatott, a határait feszegette, és ha úgy tetszik, mai kirándulásának tárgya is ilyesmi volt, csak ehhez ismét segítségre volt szüksége. Úgy vette észre ugyanis, hogy már az ő korában is a lányok.. hát, nőiesebbek. És nem is feltétlenül a testi adottságaik miatt, hanem a mesterséges kiegészítéseknek hála, mint mondjuk a smink. Vagy a ruha. Lili egyikkel se különösebben foglalkozott még, jól érezte magát farmerben és pólóban, és a haját se mindennap fésülte meg rendesen, nemhogy hosszú perceket szánt volna arra, hogy szépen kihúzza a szempilláit és felvigyen a szemhéjára némi festéket. De egyébként talán a mozgáskultúrájára is ráfért volna némi finomhangolás.
És így került kapcsolatba egy idősebb lánnyal, aki már elsajátította ezen dolgok minden csínját-bínját, és Lili tőle remélt némi útmutatást. Ha csak arra megtanítja, hogyan mosolyogjon kevésbé idétlenül, már jól járt, legalábbis így okoskodott.
Nem késett nagyon látványosan, de azért kicsit megváratta az ötödikest, de erre már csak akkor ébredt rá, mikor odaért a társalgóba, és meglátta az órát.
- Szia! - integetett vissza és már csörtetett is oda hozzá, miután észrevette. - Bocsánat, sokat vártál? Elvarázsolgattam az időt..

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=798237#post798237][b]Ajtay Brigitta Luca - 2020.03.13. 12:32[/b][/url]

Tíz percet késett. Ez még nem nagy ügy, de azért nem árt, ha megtanulja, hogy az elegancia és a kifinomultság része, hogy pontosak vagyunk, és tiszteletben tartjuk a másik idejét. Azt hiszem, tudom is, hol kezdem Lili mentorálását a felnőtté válása útján. A felelősségre tanítom meg legelőször, és a pontossá az egyik fő eleme ennek.
- Szia! Tíz perc késés, ezzel elvettél magadtól tíz perc fejlődésre szánható időt – figyelmeztettem, nem, még csak meg se emelem a hangomat, csupán az órámra pillantottam.
- És mi ez a csörtetés? – Egek, sok dolgom lesz vele, de talán nem reménytelen eset, kikupálom én ezt a kislányt, hogy remek tagja legyen a varázstársadalomnak. Látszik, hogy nem tanították meg neki az alap etikett ismeretét, vagy ő hagyta tudatosan figyelmesen kívül.
- Húzd ki magad, fejet fel, és finoman, siklás, nem csörtetünk, mint egy haszonállat-csorda! - Magyaráztam, belelendülve az okításába.
- És mosolygunk csak, nem vigyorgunk teli szájjal, azt hagyd meg a kisgyerekeknek Már nagylány vagy, és így idegesnek is tűnhetsz kívülről – Ej-ej. Nem lesz ez így jó.
- Ma csak ismerkedni fogunk először, felmérjük, hol tartasz jelenleg, és mit szeretnél elérni. De egyet előre elmondok: több késés nem megengedett, mert annyi fekvőtámaszt fogsz teljesíteni utána, ahány percet késtél. – Ez egy remek edzőgyakorlat is, és közben meg fogja tanulni, hogy a késés nagy hiba.
Egy igazi hölgy nem tesz ilyet, vagy ha igen, akkor megpróbálja legalább öt perc alá redukálni az időtartamot, amit mulaszt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=799827#post799827][b]Süveges Lili - 2020.03.22. 14:44[/b][/url]

Mikor keresztezték útjaik egymást Brigivel, még nem sejtette, hogy egy kvázi kiképzőtisztet fog személyében kapni, legalábbis arra számított, hogy elcseverésznek majd mindenféle dolgokról, és közben Lili jól megtanulja, hogy kell szépen hölgyként viselkedni.
Volt ugyan példa otthon, édesanyja, és nővére is, de a fiú testvéreivel mindig többet játszott, az apjához is közelebb állt, egyszerűen így nőtt fel, nem szándékosan, vagy hanyagságból kifolyólag lett fiús lány. De, úgy okoskodott legalábbis, hogy az jó pont, hogy próbál ezen kicsit változtatni.
Nem arról van szó, hogy ki akart volna önmagából fordulni, vagy nem szerette így magát, csupán úgy érezte, nem árt, ha tud konvervatívabb közegben is boldogulni. Elég sok máguscsalád volt meglehetősen múltszázadi gondolkodású.
Szóval valami ilyesmi volt a motiváció, és véletlenül pont talált valakit, aki ebben segíteni akart.
De miután kissé elkésve Lili befutott, az üdvözléstől kicsit megszeppent. Nem volt az a könnyen megbántható fajta, és nem is taposott a lelkébe azért a másik, de azért annyira elég volt, hogy Lilkó levegőt is elfelejtsen venni pár pillanatig.
- Ó.. sajnálom, bocsánat. Izé.. jöjjek be újra? - kérdezte, miután az instrukciókat emésztve felocsúdott.
- Siklani nem biztos, hogy tudok, abban a szellemek az ügyesek - mondta, megpróbálkozva egy mosollyal is, hátha az is megy a másik lány magyarázata alapján. Kicsit erőltetett volt, mert vissza kellett belőle vegyen, de nem teljesen, így mintha félúton egyensúlyozott volna egy kötélen, kissé mozgott is a szája sarka le-föl, ahogy próbálta a megfelelő mosolyt beállítani.
Elraktározta magában szépen, hogy többé nem késhet, meg úgy sehonnan se, ami elhatározásnak persze kiváló volt, de egyelőre voltak kétségei felőle, hogy mindig be is tudja majd tartani.
- Nem kések többé, becsszó! És nem leszek csorda sem, bár a boci csorda elég aranyos tud lenni. Láttál már olyat? Vagy elefántokat! Nincs bennük semmi mágia, de ilyen nagy fülekkel repülni is lehetne.
Máris elkalandozott, tudta jól, de csak miután már megtörtént.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=800685#post800685][b]Ajtay Brigitta Luca - 2020.03.25. 15:03[/b][/url]

Ráijesztettem, pedig nem ez volt a célom. Mi ez a nyámnyila reakció? Így könnyen célpontjává fog válni a bully-knak, ha esze van, akkor mielőbb levetkőzi ezt a begubózó magatartást.
- Semmi baj, de próbáld meg, igen, ezt szeretném – javítottam a stílusomon. Talán így nem riad vissza túlzottan a feladattól, elvégre nem egy nagy ördöngösség. Állj az ajtóhoz. Fejet fel, hasat be, mellett ki, állj egyenesen.
Viccelődött, úgyhogy megnyugodtam, hogy nagyon nem gázoltam a kölyök lelkivilágába. Ebben a korban hajlamosak mindent személyes támadásnak venni, és aztán még inkább elhatárolódni az ötlettől, hogy szőnyeg alá söprés helyett a problémamegoldást válasszák.
- Nem, nem, nem kötéltáncolsz. Nem vagy olyan magasan, inkább fogd fel úgy, hogy mintha balettoznál. Szépen, kecsesen, a hátadnak fontos a jó tartás, mert különben öreg korodra ilyen görbén fogsz mászkálni, aztán járhatsz vele ortopédiára, meg mozgásterápiákra - mutattam be a nem helyes tartást.
A mosolya nem az igazi. Olyan erőltetettnek hat, nem természetes, mintha kínosan ügyelni akarna arra, hogy ne mondjon ki valamit, amit nem igen kéne. – Természetesebben. Gondolj valamire, ami boldoggá tesz, miközben a mosolyt gyakorlod.És mostantól vezess egy úgynevezett határidőnaplót. Ha valahonnan késel, tegyél oda mellé egy fekete pontot. Az a cél hogy ne legyenek ilyen pontok benne, és ezt minden találkozásunk alkalmával mutasd be. Látni szeretném a fejlődésed. Most pedig mit szeretnél gyakorolni, a bemutatkozást, vagy maradjunk a tartásjavításnál? Esetleg a stílusfejlesztésben merülnél el? – tértem is a lényegre. Az már egy nagy lépés, hogy elfogadta kritikát, és a hibákért bocsánatot kér. Sokan még erre se képesek, elismerni, hogy tévedtek, bakiztak, pedig sokkal jobban járnának vele. Egy csomó probléma megoldódik ezzel, és ráléphet az ember a javulás útjára.
Mindig van hova fejlődni.
- Haszonállatok nem aranyosságukért vannak tartva. Ne kalandozz, sok a dolgunk ma, de igen, már láttam elefántokat. Még jó, hogy nem tudnak repülni, elég a sárkányokat a helyükön tartani, hogy ne keltsenek pánikot a muglik között – jót derülök a lány gyermeteg képzelgésein, azért igyekszem csiszolni rajta, hogy érettebbé váljon, és kifinomult társaságban is helyt tudjon állni, ne illethessék rosszalló intrikákkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=806027#post806027][b]Süveges Lili - 2020.04.19. 12:08[/b][/url]

Föltette ugyan a kérdést, de véletlenül sem gondolta volna, hogy Brigi majd azt mondja, hogy igen, jöjjön be újra. El is kerekedett kicsit a szeme, és motyogott maga elé egy okézsokét, mielőtt visszasietett volna az ajtón túlra. Mielőtt kilépett volna rajta, még hallgatta az instrukciókat, és bólogatott mellé, mint aki érti, pedig annyira azért nem volt világos, csak miután egy hasonlatot kapott.
Ó, balett! Olyat már látott!
- Jajj, azt tudom! Mármint nem tudok balettozni, de van egy.. valakim, aki igen, és láttam, hogy csinálja.
Kicsit mondjuk megint elbizonytalanodott, mert a tánc előtt be kell melegíteni, megnyújtóztatni a végtagokat. Remélte, hogy a hölgyként való mozgásnak nem előfeltétele a fél órás bemelegítés, mert úgy egész biztos mindig mindenhonnan csúnyán el fog késni. És ha késésben volt, úgy szaladhatott, és akkor eleve kár volt az egész, és egyszerűen elébe mehet azzal, hogy eleve csak odafut, ahova kell.
Gyorsan elhessegette a későbbi problémát, és inkább megpróbálkozott a balett kecsességét a járására alkalmazva lépdelni, újra, a már megtett úton Brigi felé. Ezúttal sokkal lassabban, kimértebben, és úgy látszatra természetellenesebben mozgott, meg-megremegett a lába, de fejét felszegve, egyenes háttal haladt, és úgy érezte, már csak valami nagyon flancos ruha kéne rá, és mehetne divatbemutatóra.
Közben a mosolyt is gyakorolta, próbált nem a mosolyra magára koncentrálni, hanem valamire, ami kiválthatja azt, és ilyen szerencsére talált bőven, csak aztán vissza kellett fognia magát, hogy mégse vigyor legyen a végeredmény.
Többé-kevésbé sikerült is a dolog, és mikor megérkezett Brigi elé, úgy érezte, valamiféle nagy feladatot vitt véghez, és most mindjárt kap egy fejtaptapot.
A kérdésen, hogy mit is gyakoroljanak, elgondolkodott kissé, és igazából fogalma sem volt néhány pillanat hallgatás után sem, hogy mit feleljen erre. Kapott még egy kis fejmosást az elkalandozásáért (pedig az elefántok igenis tök jók!) aztán összeszedte a gondolatait, és úgy felelt:
- Stílusfejlesztés.. az mi? És a bemutatkozás? Izé, az nem jó, hogy szia, Lili vagyok..?
Ideges kis mosolyt eresztett, valamiért úgy sejtette, hogy nem, nem jó.