36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2018. március 13. 19:53 | Link

Dobai Léda
Az egyik este 22:00 környékén

Tuti elkések a nyamvadt takarodóról. Azt sem tudom, hogy éppen merre járok, de talán az irány megvan az Eridon felé. A következő nehézség a jelszó lesz, nem emlékszem rá és annyit már tudok, hogy nem enged be az őr. Úgyhogy most kommandózok a folyosókon, be-bepillantva a sarkoknál, és ha nincs senki, akkor tovarohanok. A festmények jól szórakoznak és már továbbadták egymásnak az egészet, ugyanis sokan biztatnak. Persze nem árulják el, hogy merre kell menni, mert „így tanul az ember”, „mindenkinek saját magán kell felfedeznie a kastélyt” és ehhez hasonló bölcs tanácsok. Hogy égetné el őket az Ombozi! Mérges vagyok, de lépteket hallok, így nincs más választásom, mint berongyolni a legközelebbi ajtón. Hirtelen önt el a nagy kék terem, meg a kandalló, nagyon sok diáknak kanapék és ülőhelyek, kaja-pia! Hirtelen állok meg, zihálva, becsukom magam mögött az ajtót, majd gyorsan elbújok az egyik fotel mögé. Várakozom egy pár percet, de a korábbi hangok is elhalnak és senki sem zavar többé. Eléggé megszomjaztam, öntök magamnak egy kis vizet és bekapok egy pogácsát. Ha már elkapnak, legyen valami a hasamban, hisz ki tudja, lehet, hogy bezárnak valahova és éhes leszek. Lezuttyanok az egyik hatalmas párnázott székre és elnyúlok kicsit.
- Most pedig ki kell találnod, hogy merre van az Eridon – adom ki magamnak az instrukciómat. Nagyon jó ez a hely, de vissza kell menni a hálókörletembe. Mondjuk így a vizsgák miatt, talán a prefektusok sem annyira aktívak, nekem meg még nem kell tanulnom. Szóval üldögélek és próbálom felidézni, hogy merről is jöttem, és hol tévedhettem el.
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Dobai Léda
INAKTÍV


~A macskáslány~
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 24
Írta: 2018. március 13. 20:40 | Link

Lóránt Bence

Sosem csináltam még ilyet. Egy új érzés járja át a testem. Ijesztő, de élvezem.
Óvatosan haladok a kastély ódon falai között. A kinti táj már az este sötét feketéjébe bugyolálta be magát. Jóval takarodó után járhat már. Tudom, hogy ha elkapnak, az ront a tanulmányaimon, de egyszerűen nem bírtam. Ki kellett jönnöm megnézni, milyen este a Bagolykő. Nem is bánom, a látvány elképesztő.
Hirtelen lépteket hallok. Halkan, akár egy macska osonok tovább és bebújok az első ajtón amit kitapintok.
Ahogy betoppanok, a terem kékje vakítja el sötéthez szokott szemeimet. Nem törődök vele és elrejtőzöm az első adandó tárgyba amit meglátok. A választott rejtekhelyem egy ósdi szekrény, tele evőeszközökkel és tányérokkal.
Hevesen lélegzem, miközben fülemet a gardrób ajtajának nyomva hallgatózom. A csend kicsit megnyugtat és megkönnyebbülve hunyom be a szemem.
Az agyam kattog. Vajon meddig maradhatok itt? Nem akarok egy egész éjszakát egy rozoga szekrényben tölteni!
Az összes bátorságomat összeszedem és résnyire nyitom a szekrényajtót. Ekkor látom, hogy egy fiú nyúlik el az egyik fotelon, s mint ki jól végezte dolgát nyugodtan falatozik.
Bár nem vagyok egy nagy emberszerető, de ebben a pillanatban még is vágyom a társaságra. Frusztráló egyedül a nagy kastélyban éjszaka. Ha már bajba kerülök érte, legyen kivel.
Hosszas mérlegelés után, eldöntöm, hogy felhívjam magamra a figyelmét, megijesztem. Csendesen kinyitom a szekrényt és ninja módjára a szőkeség mögé osonok, majd némán, de ördögien mosolyogva a vállára teszem a kezem.
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2018. március 13. 20:55 | Link

Dobai Léda
Az egyik este 22:00 környékén

A mai nap egyébként is katasztrófa volt. A papírjaimmal kellett fel alá rohangálnom a kastélyban, meg orvosi vizsgálat is volt a gyengélkedőn. Oda nagyon nem szeretnék többet menni, olyan izé szag volt, amiket nem szeretek, és a javas is fura volt. Mintha át akart volna rajtam látni, állandóan figyelt és hülye kérdésekkel zaklatott. Mit tudom én, hogy gyerekkoromban mik voltak velem? Még most is annak számítok, habár határozottan fejlődtem: jóval magasabb és okosabb vagyok, mint előtte. Viszont ez a nagy okosság mégsem végtelen, mert most itt kell üldögélnem egy hatalmas teremben bujkálva és eltévedve. Legalább a pogácsa jó, úgyhogy automatikusan nyúlok egy újabb felé, amit az ölembe raktároztam el jobb híján. Igaz, hogy tiszta morzsa leszek, de talán kibírom ezt a nagy katasztrófát. Épp a lángokat bámulom, amikor a vállamhoz ér valami. Egy nyikkanással ugrok fel és remegve, pálcát húzva fordulok a lény felé, aki meg akar enni! Hát mi mást szeretne bárki is ilyenkor?
A szerencsém mégsem fogyott el teljesen, mert egy szőke leányzó áll előttem, egy jó tíz centivel alacsonyabb, és elég fiatalnak látszik.
- Basszus! – nem mondom tovább, hogy „megijesztettél”, mert ez elég szánalmas lenne. Lejjebb engedem a pálcám, nem mintha bármit is tudnék pár nagyon alap varázslaton kívül csinálni,és azokat sem igen próbáltam még.
- Prefektus vagy? – nézek rá és keresem a jelvényt a ruháján.
Utoljára módosította:Andrej Scotti, 2018. március 26. 22:23
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Dobai Léda
INAKTÍV


~A macskáslány~
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 24
Írta: 2018. március 18. 13:47 | Link

Lóránt Bence

A trükköm elérte a megfelelő hatást. A fiú ijedten ugrik fel és a pálcáját nekem szegi, majd miután észreveszi, hogy ember vagyok (valami olyasmi), akkor lejjebb engedi.
- Nem prefektus vagyok, csak gondoltam eljövök egyet sétálni - nézek rá és közben alig bírom visszatartani a nevetést. Ez az éjszakai kirándulás kellően feldob és nyitottá tesz. Talán nem leszek szörnyeteg addig, amíg nem kérdez a családomról. Remélem nem fogja megtenni, szimpatikusnak tűnik.
- Ismerős vagy...Melyik házba tartozol? - érdeklődöm, majd leülök az egyik kanapéra és egy pogácsáért nyúlok. Csendesen majszolgatom, miközben próbálom felidézni, hol láttam már a fiút. Sokat ülök a folyosón egyedül a sarokban, figyelve az embereket, szóval lehet, hogy egyszer-egyszer elment előttem.
Szórakozottan körbenézek a szobán. Most látom csak, mennyire hatalmas ez a hely. A falakat mindenféle színű és mintázatú festmények borítják. Ami embert vagy állatot ábrázol, mozog. Egy puccosan felöltözött, molett hölgyet veszek észre, aki épp a lehető legtöbb megvetést sugározza felém. Arca fehér a sok púdertól és roppant magabiztos kisugárzással rendelkezik. Elmosolyodok, majd a fiúra nézek.
Azt már észre vettem, hogy szőke a haja, de azt még nem tanulmányoztam milyen rikító kék szemekkel rendelkezik. Az övéihez képest az én szürkéskékes árnyalatú íriszeim roppant csúnyák.
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2018. március 19. 14:50 | Link

Dobai Léda
Az egyik este 22:00 környékén

Hát ha ez így fog folytatódni, ilyen fiatalon fogok szívinfarktust kapni. Ez a lány nem normális, hogy éjjel ijesztgeti az óvatlan Eridonost. De legalább nem átkoztam le... mondjuk nem is nagyon tudtam volna mivel. Ha egy virág kinő a fülén, még lehet, hogy tetszene is neki. Nagyjából ennyi a tudásom és az is csak véletlenül sikerülhet.
- És közben ijesztgeted az arra rászorulókat, mi? - fordítom oldalra a fejem és felmérem a szöszit. Ő sem sokkal idősebb nálam, gondolom. De azért elvigyorodom én is, semmi jónak nem vagyok az elrontója, és egyébként is vicces lehetettem, ahogy halálra rémülök.
- Tényleg? Az Eridonba osztottak be. Egyébként Bence - a szemeim emelésével jelzem, hogy nem bánnám, ha ő is bemutatkozna. Mivel ezután otthagy, leülök mellé a kanapéra, nem túl közel, de nem is túl távol. Nem akarok nyomulósnak tűnni, azt nem szeretik a csajok, meg amúgy is jobban érdekel, hogy hogyan jutok vissza a szállásomra.
- Kinézett magának - pillantok a lányra, látvány, hogy a dölyfös nő mennyire nem szimpatizál vele. - Na, most mi lesz? Te tudod, hogy mi merre van? - érdeklődöm.
Utoljára módosította:Lóránt Bence, 2018. március 19. 14:51
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Dobai Léda
INAKTÍV


~A macskáslány~
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 24
Írta: 2018. április 3. 09:46 | Link

Lóránt Bence

- Valahogy fel kell hívnom magamra a figyelmet, ez az én módszerem. Rémült kisfiúkat ijesztek halálra - kacsintok rá és egy széles mosollyal ajándékozom meg. Nem bírok magammal, túl jó kedvem van. Mondjuk most előnyömre válik a kommunikáció, ha esetleg lebuknánk, akkor nem kéne egyedül bűnhődnöm.
- Dobai Léda vagyok, a Navinéből, örvendek! - biccentek neki mosolyogva.
Nézem, ahogy a dáma felé fordul.
- Hát igen, mint látod népszerű vagyok! Egy csomó barátom van! - húzom ki magam büszkén. Még a rideg valóság sem szomorít el, most nem. Megengedem magamnak, hogy kicsit élvezzem az életet.
Feltesz egy kérdést. Picit elkomolyodom, de a csintalan vigyor nem akar eltűnni az arcomról.
- Az a helyzet, hogy fogalmam sincs hol vagyunk. Viszonylag újnak számítok én is, viszont határozottan élvezem a helyzetet - nevetem el magam - Esetleg neked van valami ötleted?
Egy bögréért nyúlok és forrócsokit töltök bele, majd iszogatni kezdem.
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2018. április 7. 21:23 | Link

Dobai Léda
Az egyik este 22:00 környékén

- Kisfiúkat? 15 vagyok! Ja, és nem is voltam rémült addig – fintorgok, de azért nem ítélem el a lányt, végül is én is ezt tettem volna. A bemutatkozására végleg jó kedvem lesz.
- Léda? De jó név… vagy ez így túl sablonos, nem? Mindenki azt mondja a lányoknak, hogy de szép a neved… pedig én tényleg nem hallottam még ezt – vonok vállat, mintha csak magamnak magyarázkodnék. Közben az egyik festék beleköt lédába, én pedig nem állok ezt megemlíteni neki. Nehogy már ő nyerjen!
- Igen, látom. Te ilyen népszerű Navinés vagy? Remélem nem talál meg senki minket – teszem még hozzá, mert bármennyire is népszerű, a prefik ugyanúgy megbüntetik a tilosban járókat, ha népszerű, ha nem. Persze el tudom képzelni, hogy ha valakivel jóban vagy, akkor az elfelejt megbüntetni. Szerezni kell egy prefi barátot. Ja, Molka, mintha azóta az lenne!
- Valami pihenő lehet, sok a fotel, meg a kényelem. Élvezed? Én meg azt sem tudom, hogy merre kell majd visszamenni az Eridonba – bosszankodom. De végül is legalább nem vagyok egyedül. Forrócsoki? Én is! – lépek oda és töltök magamnak. Azonnal inni kezdem és Lédát bámulom, csak úgy, semmi hátsó szándék nincs bennem.
- Kéne valamit játszani, hogy ne unjuk el a festmények bámulását, meg azt, hogy bosszantanak minket – néhány már mondja, hogy meg leszünk büntetve, stb. Kárörvendő egy népség!
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Dobai Léda
INAKTÍV


~A macskáslány~
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 24
Írta: 2018. május 5. 18:12 | Link

Lóránt Bence

Bencének is jó kedve van. Úgy érzem jól kijövünk egymással. Élvezem a társaságát.
Játékot emleget. Valóban, el kéne ütnünk itt valamivel az időt. De mit is csináljunk? Áhh, megvan!
- Mit szólnál ahhoz, ha felváltva mondanánk 3-3 állítást magunkról és a másiknak ki kell találni melyik a hamis! - mosolygok rá, majd karba teszem a kezem, nem várom meg a reakcióját - Én kezdek! Lány vagyok. A csillagjegyem szűz...és hmmm...Szeretem a művészetet!
Elég egyszerű állításokat mondtam neki, de később garantálhatom, hogy nem fogom megkönnyíteni a helyzetét!
Igazából, nagyon fesztelenül érzem magam vele. Remélem ez megmarad...Szeretném, ha megmaradna...
Lerakom a forró csokival teli bögrét az asztalra és a térdemen könyökölve veszem jobban szemügyre a fiút. Honnan lehet ismerős? Egyre jobban foglalkoztat a kérdés. Azon se lepődnék meg, ha a rejtélyes családom tagja lenne, azok után, hogy létezik varázslat, úgy hiszem bármi lehetséges.
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2018. május 9. 11:43 | Link

Dobai Léda
Az egyik este 22:00 környékén

A helyzet az, hogy örülök, hogy nem maradtam egyedül, vagy hogy Léda rám ijesztett. ijesztőbb lenne egyedül kóborolni mindenfelé. Még az is lehet, hogy megvárjuk a reggelt itt, bujkálunk az őrjáratok elől és úgy megússzuk a büntetést. Persze nem az életét, mert olyan fáradtak leszünk, hogy fel kell locsolni minket majd egy ébresztőbűbájjal, már ha létezik olyan. Viszont valami felpörgető ital, igazán jó lenne, hogy legalább az órákon ne vegyék észre az utolsó padban a szuszogásomat. Utána a következő nap órák utáni idején úgyis a gólyalakban fogok szundizni... ahogy ismerem magam másnap reggelig. Na, de ez még soká lesz, szóval nézzük a játékot!
- Hú, hát akkor a lány vagy, az tuti igaz. A csillagjegyed nem tudom, de mivel nagyon nézted a képeket, szereted a művészeteket. Tehát a csillagjegyed nem szűz. Na, jó vagyok, vagy jó vagyok? - karba font kezekkel várom az ítéletet, miközben az én kérdéseimet próbálom összevakarni. Gyorsan meg is találom, szóval Lédát nehézségek elé állítom!
- Nézzük csak. Kergettem egy kakaóscsigát a folyosón, megcsókoltam egy lányt az erkélyen és van egy cukimuki tündéri Cruppom, Marci névvel - nos, ebből kettő tényleg igaz, szóval nem lesz egyszerű dolga, hogy megtalálja a hamist. Addig is felállok és körbejárkálok még.
- Amúgy milyen a sárgáknál? - kérdezem, hiszen még csak a saját körletemet láttam, és elvileg ez így is marad, mindig. Roppantul érdekelnek a többi háznál milyen közösségi helyek vannak.
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet