36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Bálint Fruzsina Ingrid
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. november 6. 17:16 | Link

Adrian
Egy szép, holdvilágos hétfő este Cheesy
 
Jaj, de szép a holdvilágos éjszaka... ja, hogy ez nem egészen az a szám. Pedig szerettem ezt a népdalt, sőt, igazából a hardcore metálon és rockon kívül úgyszólván egyikkel se volt problémám, jól kijöttem a többi műfajjal. Jó lett volna valaki, akihez be tudtam volna társulni gitárosnak, habár mostanában a tanulás mellett bevallom, szégyenszemre, erre nem sok időm jutott.
A megüresedett társalgóban gyakoroltam, itt már úgy sem akadt senki, akit zavarhattam volna a gyakorlásommal, ha meg elalszom, hát úgy kell nekem. Eredetileg tilosban akartam járni de rájöttem, hogy nem értek a bájitalfőzéshez, és Fela bá' készletéből is hülyeség volt olyasmit lenyúlni, aminek a felhasználásáról mit se tudtam. Tényleg jobb lett volna, ha a kész főzet-ötletre hallgatok, de így jártam, minek van nekem akkora szám.
Csak ne jöjjön rá az öreg, hogy igazából én csentem el a hozzávalókat. Az lenne a legjobb, ha most szépen lesétálnék a pincébe, és bevallanám neki az igazságot, de, attól, mert eridonos vagyok, még nem feltétlenül biztos, hogy vakmerő is. Nem igazán vágytam egy hajleszedős kiadós kiabálásra, márpedig tuti kihúznám a gyufát ezzel, amúgy sem igen bírt a tanerő. Már csak az a kérdés, hogy jutott eszembe, hogy én másodikos létemre egy bitang nehéz hat-hetedéves tananyagra jellemző főzetet fogok elkészíteni?
Tényleg megéri nekem ez a kockázat egy olyan igazságért, amit nem is biztos, hogy annyira komolyan szeretnék tudni? Ami nem is biztos, hogy annyira helyes és jó ötlet, ha megtudom? Érdemes vállalni a veszélyt érte? Mi van, ha nem sikerül, és komoly bajom lesz a félresikerült főzet miatt?
Ezen merengtem gyakorlás közben, A Halestorm mugli banda Innocence számát gyakorolgatva, dúdolgatva. Ez még az elviselhető kategória nekem, csak mostanában kaptam rá, egy mugli származású évfolyamtársam mutatta még pár napja az együttest, a kedvéért megtanulok pár számot tőlük. Legalább bővül a repertoárom, csak énekelnem ne kelljen.

Utoljára módosította:Bálint Fruzsina Ingrid, 2017. november 6. 17:16
Hozzászólásai ebben a témában
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2017. november 11. 15:46 | Link


jóval takarodó után

A hétfőim kellően hosszúak ahhoz, hogy a nap végére semmi kedvem ne legyen még járőrözni is kedvem. Ennek köszönhetően pedig, ha valaki egyáltalán megpróbál bűnbánó arcot vágni és kussolva eltűnni egy másik folyosóra, ami nem hozzám tartozik, elengedem annyival, hogy máskor jobban vigyázzon. Ennek persze alap feltétele, hogy csendben legyen. A termekbe is csak benyitok, vetek egy pillantást, aztán megyek is tovább. A társalgót szándékosan hagytam utoljára, innen már csak le kell mennem a földszintre, és irány haza, ahol jó esetben már valaki vacsorával vár. Igazán ennék már valamit, a fehérjerudaimon kívül.
- Why you hate me Jesus? - a plafonnak emelve szemeim sóhajtok fel, ahogy már az ajtó előtt meghallom a zenét. A büntetés kiosztása a legkisebb feladat, de ezt még le kell jelentenem, ami azt jelenti, hogy később fogok hazaérni mint gondoltam. Miért nem tudott a klubhelyiségében maradni? Élvezi, hogy feleslegesen maradok még egy fél órát a kastélyban, vagy mi? Unott arccal nyitok be, lomhán felemelem szemöldökeim, ahogy a lányra nézek.
- Nevet, évfolyamot - vontatottan mondom el, ahogy vállal az ajtófélfának dőlök, és összefonom karjaim a mellkasom előtt. Tudom, hogy eridonos, eltöltöttem már ott annyi időt, hogy legalább az arcukat felismerjem. Ennél több kötelességem nincs is, és én nem is akarom megjegyezni a nevüket, úgysem fogok a barátjuk lenni.
- Kérem a gitárod - kinyújtom jobbom felé, csak, hogy nyomatékosítsam, hogy most. Ha esetleg nem lenne egyértelmű, ezeknél sosem lehet tudni.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
Bálint Fruzsina Ingrid
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. november 13. 23:40 | Link

Adrien

Ó, hogy az a mennybéli magasságos! Ennyit a mai napi gyakorlásomról… De komolyan, hogy lehet az, hogy amikor eltervezem, hogy oké, most én rosszalkodok, akkor bezzeg mindenki észrevesz? Még a prefik is. Miért, de miért utál engem ennyire Murphy?
- Bálint Fruzsina Ingrid. A fenébe, ismerjük egymást, legalább is én téged, Adrien – eredt meg a nyelvem. Nem biztos, hogy jó ötlet volt, lehet, hogy nem is ismert annyira, ahogy gondoltam, de talán arcról már csak-csak beugorhattam neki. Mondjuk, amilyen pocsék volt a társasági életem, nem igazán csodálkoztam volna, ha halványlilája se lenne, honnét szalajtottak, főleg, ha színarany. Mármint vérben. Jó, ez béna poén.  – Másodév.
- Ha muszáj… Nagyon vigyázz rá, kérlek! – átadtam, de azért reméltem, hogy nem tör elő belőle az exrellonos, és nem akar majd gonosz módon kárt tenni benne. Szegény kicsi gitárkám. Ez bőven elég bünti volt, de sejtettem, Zsófiból kiindulva, hogy extrán megkapom. Óvatosan helyeztem a kezébe, nehogy egy aprócska sérülés is essen rajta. Igazi kincs, még ha nem is a legmárkásabb darab, csak egy használt öreg róka, de attól még szépen szólt, hála a folyamatos karbantartásnak. A gitáromra extrán kényes voltam, ahhoz képest, hogy mennyire nem tartoztam a flancos csajok közé. Ha megengedhetném magamnak a sok piperecuccot, akkor se akarnék olyan lenni, hogy csak a külső alapján ítéljek meg másokat. Persze, számít, de azért mégse az lesz nálam a végső döntő ok, amiért kedvelek, vagy nem kedvelek valakit.
Adrient pl. most a gitárom elkobzása miatt nem igen szívlelem, de ha épségben meghagyja, akkor talán enyhülök, elvégre én voltam a hülye, hogy zajt csaptam, és lebuktam.
- Tudsz rajta játszani?

Hozzászólásai ebben a témában
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2017. november 14. 20:11 | Link


jóval takarodó után

Úgy hallgatom végig a nevét, mintha legalább vissza tudnám mondani. Tény, hogy megjegyzem, és ha nem lenne ennyire magyar neve, akkor nyilván ki is tudnám hibátlanul mondani, de hát, nem az én hibám, ha magyarul nevezték el. Ahogy az sem az én hibám, ha ő magyarul sem tudja kimondani a nevem. Pedig annak jobban örültem volna, látszana, hogy használja valamire az eszét, és nem csak azért van feje, hogy ne essen a nyakába az eső. Kifejezéstelen arccal emelem meg egyik szemöldököm, ahogy kinyújtom kezem a gitárért.
- A prefektusod vagyok, elég nehéz lenne nem felismerned - ennyi hozzáfűznivalóm van az egész ismer-nem ismer dologhoz, miközben a gitár nyakát fogom meg, és kényelmesen leeresztve a hangszert támasztom meg a földön. Nem, nekem nem jelent sokat, ettől még nem szándékom tönkretenni. Nem is értem, mi jó származna nekem abból, ha most itt hirtelen gondolnék egyet, és azt mondanám, hogy akkor most szétverem a gitárod. Kéne vegyek neki egy újat. És elvennék a címem. Több időm lenne, de kevesebb pénzem. Eh, nem éri meg.
- Ha szerencséd van, még elérem vele valamelyik házvezetőt. Ha nem, ki tudja, mikor fog hozzájuk kerülni - megrándítom vállaim, nyilván nem így lesz. Ha zárva lesz az iroda, akkor majd reggel behozom, ennyi az egész. Ettől neki még nem kell tudnia, hogy ez így működik.
Tudsz rajta játszani? Hallom a vékony, ironikus, csúfolkodó hangot a fejemben, ahogy elismétli a lány kérdését. Aprót szusszanok, ahogy az órámra pillantok. Igazán haza szeretnék már menni, majd otthon remélhetőleg megeszek valami egészséges levest, ami megmaradt még tegnapról. Vagy sütök egy pár húst, az hamar megy. Vagy igényt tartok egy egészen más fajta vacsorára. Hm. Ezt az ötletet kedveli a hang a fejemben. Legalábbis nem gúnyolódik rajta.
- Nem, nem tudok. Nem szeretném, hogy megtaníts rá. Örülök, hogy megbeszéltük, most visszakísérlek a hálókörletbe - le is rendezem előreláthatólag a témát. Nem szeretem a gitárokat, nem is szándékozom megszeretni őket. Pedig valószínűleg nem lenne baj a megtanulása, ha érdekelne. Eddig nem volt panasz az ujjaimra. Meglehetősen szépen tudok zongorázni.
- A büntetőmunkád holnap fogod elvégezni, órák után. Ne nagyon öltözz ki szerintem, de te tudod - megvonogatom vállaim, ahogy kinyitom az ajtót, és kicsit oldalra állok, hogy ki tudjon menni rajta. Azt már magától értetődőnek veszem, hogy veszi a lapot, miszerint indulás van. - Prefektusi felügyelet alatt, természetesen, holnapra majd elválik, hogy ketten leszünk-e vagy hárman.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
Bálint Fruzsina Ingrid
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. november 24. 14:04 | Link

Adrian


Azt már megállapítottam, hogy vele sem leszünk cimbik. Nem is nagyon akartam, túlkoros hozzám, jobb lenne a saját korosztályomnál maradni. – Bocsi, Adrian.
Kijavítottam saját magam gyors ütemben. Én se szeretem, ha piszkálódnak a nevemmel, olyat meg ne tegyek mással, amit magamnak se kívánok, nem igaz?
- Ez igaz – elismerően bólintok, a nevét már hallottam, de ismerni olyan szinten még nem ismertem.
- Kösz, hogy elkaptál. Legalább már biztos nem könyvelhetnek el strébernek – Nem kellett volna ezt mondanom, nagyon megbánó jó kislánynak kéne lennem, de valahogy nem tudtam az lenni. Szörnyű lenne, ha rám ragasztanák a stréber jelzőt eridonos létemre. Milyen az már!
- Nem is javasoltam, bakker. Tanítani amúgy se tudok, ahhoz nem értek. Arra születni kell. Fogadok, hogy zongorázol - lenéztem az ujjaira, ahogy tartotta a gitárom. Vajon jól is műveli? A jó tanár órája nem unalmas, képtelenség elaludni rajta, és wow-élményt hagy maga után, amint távozik a teremből. Ez biztos nem igaz rám, nem vállalok gitár-oktatást. A végeredménye egyenlő lenne a biztos katasztrófával.
- Nem szokásom kiöltözni. Azt meghagyom a divatmániásoknak, meg azoknak, akiket felvet a pénz apuci-anyuci által - fintorogtam. Na, ez telibe talált, én kiöltözni... aha. Amikor a legtöbb cuccomat másodkézből szerzem be, elég nehéz. És amúgy is, november vége felé vagyunk, télies cuccokkal elég nehéz ezt megoldani. Valahogy nincs túl nagy érzékem és affinitásom hozzá.
- És mit eszeltél ki? Úgyse tudod Zsófit lekőrözni - valahogy egyfajta példává nőtte ki magát a szememben az emlegetett rellonos kreativitása, egészen örömmel hajtottam végre, és nem éreztem még csak kínosnak se. Azt azonban ki kell majd derítenem, hogy miért is pikkel annyira Kedvesre, hogy engem szabadított a szerencsétlen tanerőre.

Hozzászólásai ebben a témában
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV


cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2017. november 24. 15:31 | Link


jóval takarodó után


A bocsánatkérésére aprót biccentek, nem reagálom le érdemben. Nem beszélgetni akarok, hanem hazamenni minél hamarabb. Nem leszünk barátok, akadjon már le édes istenem. Miért kell mindig beleakadnom ezekbe az okos emberekbe? Megemelem egyik szemöldököm a köszönetre. Rendben, ha ennyire élvezi, akkor majd kap több feladatot, hát istenem, nekem nem esik nehezemre elmondani mit csináljon. Az már igen, hogy továbbra is itt vagyok.
- Boxoló vagyok. Mehetünk már? - persze, zongorázom néha, mert a szüleim megtaníttattak rá. Ettől még nem kell elmondanom neki, és nem is fogom, mert idegen. És mert idegesít a hangja. Komolyan, soha nem fogja már abbahagyni a pofázást? Egy apró, cseppet sem őszinte mosoly jelenik meg az arcomon, ahogy türelmetlenül megkocogtatom az ajtót, jelezvén, hogy ideje lenne felemelnie a seggét a kanapéról, és elindulnia a hálókörlete felé. Megforgatom szemeim a pénzes megjegyzésére. Rendben, gratulálok, ügyes kislány vagy amiért ennyire menőnek tartod mások alaptalan fikázását. Fogadni mernék rá, hogy ha lenne pénze, ő is ugyanúgy megvenné a ruhákat, ugyanúgy megvenné a cipőket, sminket, highlightert, meg mindent. Attól még, hogy nincs, nem kell járatnod a szád, vagy ha mégis, akkor szimplán irigy vagy. Dolgozz meg, ha pénzt akarsz. Én megdolgozom érte. Van? Van. Lekezelően beszélek arról akinek nincs? Nem. Mert nem érdekel. Akkor fordítva se érdekeljen mást. Nehéz normális emberi módon gondolkozni, ha szőke vagy és lány, nem igaz? Természetesen továbbra sem látszik semmi sem az arcomon, sem a testtartásomon, sem a szemeimben. Keresgélhet, ha akar, de nem fog találni semmit, ami arra utalhatna, hogy máris elegem van belőle.
- Biztos nagyon jó barátnők vagytok Zsófival, ha ennyire rajongsz érte. Eszem ágában sem volt lekörözni - nincs energiám sem kislányokkal versengeni, sem pedig bizonyítani nekik. Haza akarok menni. Ennyit szeretnék csak. Nehéz lenne megkönnyíteni a dolgom azzal, hogy együttműködnek velem?
- Takarodó utáni kint tartózkodásért rendbe hozod az elhagyatott mosdót mágiahasználat nélkül, magyarul kitakarítod a szaros budiktól a csempéig, tiszteletlenség miatt pedig minimum négy oldalas fogalmazást írsz arról, miért jó gondolkozni mielőtt megszólalnál. Ha nem akarsz többet, akkor szedd magad.
Hozzászólásai ebben a témában

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
Bálint Fruzsina Ingrid
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. november 24. 16:00 | Link

Adrian
//Köszönöm a játékot, isteni vagy*.*//

Boxoló. Aha. Az annyira nem érdekes. Nem mintha bajom lett volna a sportokkal, de számomra a box irtó unalmas sportág. Komolyan, most mi izgi van abban, hogy két túlmozgásos egyed agyonpüföli egymást? Valahogy a téli sportok jobban vonzottak annak ellenére, hogy igazándiból egyiket se engedhetném meg magamnak, és nem is láttam esélyt a jövőre nézve, hogy valaha is kipróbálhassam.
Mind  a kori, mind a sífelszerelés borzasztóan drága újonnan, és használtan meg nem érdemes venni, ahogy hallottam.  
Nagy nehezen feltápászkodtam a kényelmes helyemről, amit sajnálattal tettem, de feljegyeztem, hogy ez lesz az egyik új törzshelyem. Extra kényelmes. A szemforgatásra hasonlóképpen reagáltam.
- Vakolatnál sokkal fontosabb dolgok is vannak - nem részleteztem volna. Volt egy olyan érzésem, hogy ezek után olyan messzire fogja kerülni pofázó szerény személyemet, amennyire csak teheti, ha meglátna legközelebb, á, nem is értem, miért. Vagyis de: be nem áll a szám. Ja. Ha valamit nagyon nem szívesen teszek, ez előfordul. Jelen esetben ez a valami a klubba való visszacsámborgás az ő társaságában.
A visszacsámborgás még oké lenne, csak nélküle.
Paff... a bűvös sárkány. Pedig azt reméltem, hogy néhai zöldként van benne ennyi versenyszellem, hogy túltenne a kollegináján.
- Nem nagy gond - tőlem aztán. A mágiahasználat nélkül suli előtt is éltem, és otthon is ugyanúgy kellett takarítani magunk után. Ez aztán igazán fantáziátlan és... unalmas. Nem akartam még jobban az agyára menni azzal, hogyha én nekiállok gondolkodni, mielőtt megszólalok, annak néha talán károsabb a hatása, mintha nem gondolkodnék. Ez igen... az évben ő a második prefektus, aki valószínűleg akkor se kérne a társaságomból később, ha az élete múlna rajta, most már tuti nem mondanak strébernek. Néha kell kicsit rosszalkodni, ennyi pedig még bőven belefér a kereteimbe. Azért nagyon durva kihágásig nem merek elmenni. Több tudás és tapasztalat kéne hozzá. Így meg még nem is okoztam akkora kárt senkinek, csak egy laza fél, egy órácskát vehettem el talán a prefektus uraság idejéből.
Egy valamire azért nagyon jók ezek a kilógásos rajtakapások: kitapasztalni, hogy melyik prefi milyen módszert alkalmaz. Na, azért az összes prefektust nem szeretném a nyakamra csődíteni éjnek évadján, most jó darabig úgyis elfoglalt leszek.

Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet