37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Siena Aria Moretti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. augusztus 26. 16:13 | Link
Norina

Mindannyian ismerjük a sablon történeteket. A fiatal boszorkány vagy varázsló kiszakad a jól megszokott környezetéből és gyűlöli az új otthonát –kényelmetlen az ágy, sokan vannak körülötte, mindenki olyan elutasító, túl sok szabály és a többi. Valószínűleg most azt kellene mondanom, hogy én is hasonlóképpen éreztem az első pillanattól kezdve és átkoztam a szüleimet, amiért ide küldtek, de ez nem igaz.
Gyerekkoromtól kezdve erre készítettek. Aranyvérű család egyetlen kicsi lányaként mindent megkaptam, amit csak akartam. Az már csak hab volt a tortán, hogy apám alvilági körökben mozgott. Sohasem tiltottak a mugliktól, de azt sem szorgalmazták különösebben, hogy barátkozzam velük. Tökéletesen otthonosan tudtam mozogni mindkét világban, ebben pedig sokat segített, hogy a nagyszüleim régimódi aranyvérűként belém vertek mindent, amit a családunk nevének és természetesen az elmaradhatatlan jó hírének továbbviteléhez tudnom kellett.  
Miután berendezkedtem az új szobámban, amit a többi elsőévessel együtt birtokoltam felfedező utakat tettem a kastélyban, így aztán ma már céltudatosan vettem az irányt a Társalgó felé. Nem igazán csevegni akartam, inkább egy kicsit felmérni a többieket –halállista…ilyenek.
Halvány mosollyal löktem be az ajtót és telepedtem le a többiektől legtávolabb eső ablakpárkányra, kezemben egy könyvvel. Általában volt nálam egy, jelzés képpen, hogy nem kívánok társalogni senkivel sem. Ez csak akkor nem volt jó ötlet, ha az illető éppenséggel olvasta azt a bizonyos könyvet és nagyon kíváncsi volt a véleményemre. Olyankor gondolatban mindig bokán rúgtam magamat, hogy miért is nem tudok én egy nagy oroszt magammal cipelni… aki még azt is olvasta, az egy igazi őrült. Vele szívesen elcsevegek.
Hozzászólásai ebben a témában
Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2014. augusztus 26. 16:30 | Link
Siena

Sosem gondoltam volna, hogy az első néhány napom kellemesen telik majd. Igazából mindig is azt hittem, rosszul fogom magam érezni, amikor a szüleim bedugnak az iskolába. Maximalista szülők gyermekeinek lenni nehéz, főleg ha van mellettük két testvéred, az egyik, aki teljesen olyan, mint a szülők, maximalista, és ég benne a tanulási vágy, a másik pedig már 8 évesen meg akarja váltani a világot.
A suli ezek mellett kikapcsolódás.
Nem sok emberrel ismerkedtem meg időközben, de nem baj. Eddig csak az óráimra és a vizsgáimra mozdultam ki a jól megszokott, félhomályba burkolózó klubhelyiségből.
Most azonban úgy érkeztem a Társalgóba, hogy valóban ismerkedni szeretnék.
Kezemben egy itallal a Rellonos bárpultból és a hónom alatt egy frissen nyomott újsággal léptem be a társalgóba, ahol már ültek néhányan, főleg felsőbb évesek.
Mindenki beszélgetett valakivel, és úgy istenigazából senkit nem találtam akivel beszélgethetnék egy jót, addig amíg egy félreeső helyen, az ablakpárkányon gubbasztva meg nem láttam egy lányt, aki egyből szimpatikus lett. Fogalmam sincs miért, de én megérzem az ilyeneket.
"Jó emberismerő"- volt úgy szokás mondogatni.
Néhány földön guggoló, vagy néhány esetben fetrengő diákon átlépve, sűrű bocsánatkérések közepette értem el a célom, közben ügyelve, hogy ne öntsem ki az italom.
Megálltam a lány előtt, majd egy kis hezitálás után leültem vele szemben egy eldobott párnára a földön.
- Szia!- küldtem egy kedves mosolyt a lány felé.
Fiatalnak tűnt, nagyjából annyi idős lehetett mint én.
- Nem láttalak még errefelé. Csak nem te is elsős vagy?
Lesiklott a tekintetem a lánynál lévő könyvre, és úgy éreztem, talán megzavartam.
Utoljára módosította:Kálnoki Norina, 2014. augusztus 26. 16:33
Hozzászólásai ebben a témában
férjecske
Siena Aria Moretti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. augusztus 26. 16:44 | Link
Norina

Igyekeztem figyelmen kívül hagyni a bent uralkodó hangulatot. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a vizsgaidőszak mindenkit megőrjített volna. Én elég késve érkeztem, ezért úgy döntöttem, hogy bőven elég lesz a következő félévben nekifutni a tanulmányoknak. Elnézve az idebent gubbasztó, kétségbeesett tekintetű és néhol a könyvön alvó, kócos társaimat volt értelme a döntésemnek.
Próbáltam valamilyen szinten belemerülni a könyvembe, mikor is nyílt a társalgó ajtaja és egy barna lány suhant be rajta, kezében az italával és hosszas szemlélődés és döntésképtelenség után éppen felém vette az irányt. Kedvem lett volna valahogyan jelezni neki, hogy inkább nagy ívben kerülje el ezt az ablakpárkányt, mert az én tulajdonom és megharapom a kezét, ha közelebb jön, de hamar letettem róla. Mégiscsak meg kellene ismerkednem pár emberrel, hogy ne tűnjek túlzottan antiszociálisnak.
A remény hal meg utoljára alapon az utolsó pillanatig nem emeltem el a szemem elől a könyvet, azonban, amikor végül a lány megszólalt, ezzel jelezve határozott szándékát a beszélgetésre, feladtam. Mi értelme lett volna tovább bujkálni? Felsóhajtottam és elemeltem a könyvet az arcom elől.
-Szia!  -viszonoztam a köszöntést és figyeltem, ahogyan letelepszik. –Eltaláltad. Siena Aria Moretti. –mutatkoztam be gyorsan, mielőtt még rám süti, hogy neveletlen vagyok. –Gondolom te sem túl régen érkeztél. –jegyeztem meg halvány mosollyal, hogy valamiféle beszélgetést kezdeményezzek, ha már egyszer társaságom akadt.
Nem mintha bármiféle bajom lett volna az emberekkel, vagy egyszerűen csak felsőbb rendűnek tartottam volna magamat. Mindössze annyi, hogy szerettem magam megválogatni a barátaimat és nem igazán voltam rá vevő, ha valaki rám erőszakolja magát. A lány egyelőre nem úgy nézett ki, mint aki ég a vágytól, hogy társakat találjon, de hát sohasem lehet elég óvatos az ember lánya...
Hozzászólásai ebben a témában
Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2014. augusztus 26. 18:01 | Link
Siena

Igazam lehetett, mert a lánynak valószínűleg nem állt szándékában beszélgetni, de most, hogy mégis kezdeményeztem, nem futhattam el.
- Ne haragudj, ha megzavartalak. Kálnoki Norina vagyok, Rellonos. Igazából sosem voltam egy nagy barátkozós típus, de gondoltam itt az ideje változtatni egy kicsit és ismerkedni.- mosolyog kedvesen, de már egy kicsit bizonytalanul.
Nem akartam letámadni, de lehet hogy mégis sikerült.
Szinte utánam nyílt ki újra a társalgó ajtaja, és egy morcos nyávogás ütötte meg a fülemet.
- Gotto! Hát te kint rekedtél?- simogattam meg a feje búbját ahogy odaért hozzám.
Valószínűleg nem figyeltem és kint rekedt amikor becsukódott az ajtó és egy csapat láb között sikerült besunnyognia.
- Nemrég érkeztem. Nem is gondoltam volna, hogy mások is érkeztek vizsgaidőszakban. Csak nem te is egy maximalista család sarja vagy?- kérdeztem jóindulattal a hangomban- A szünidőt az unokatestvérem jegyzeteinek áttanulmányozásával töltöttem, hogy le tudjam tenni a vizsgákat. Szívesen halasztottam volna, de nehéz, ha olyan szülőkkel élsz mint én. Mindenáron a legjobbat akarják kihozni belőlem. Félek, hogy az ellenkezőjét érik el. - magyaráztam, miközben a macska füle tövét vakarásztam.
- Mégegyszer bocs, azért hogy megzavartalak az olvasásban. Ha gondolod akkor felkereslek később, ha nem akarsz beszélgetni. De akár te is kereshetsz ha szükséged van valakire. A klubhelyiségben általában elérhető vagyok.
Azért nagyon reméltem, hogy nem küld el, mert elsőre nagyon megkedveltem.
Hozzászólásai ebben a témában
férjecske
Siena Aria Moretti
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. augusztus 27. 22:33 | Link
Norina

A lány… Norina... valószínűleg észrevette, mennyire nincsen szükségem társaságra, mindennek ellenére képes volt venni a fáradtságot és leülni velem szembe, hogy egy kicsit beszélgessen; barátot szerezhessen. Nem mondhatnám, hogy különösebben ellenemre volt a dolog, mert tény, ami tény, olyan egyedül voltam jelen pillanatban a kastély falai között, mint az ujjam.
-Nem zavarsz. –rántottam meg a vállamat egy bátorító mosoly kíséretében és félretettem a könyvemet.
Egyetlen dolog volt, amit talán fájt magam mögött hagyni és ezek a barátaim voltak. Otthon már kialakítottam egy kört olyan emberekből, akikkel minden apró titkomat megosztottam és viszont. Egyáltalán nem éreztem magamat egyedül, sőt még csak olyan pillanat sem volt, amikor magányos lettem volna. Mindig volt mellettem valaki. Ez volt talán a fő oka, hogy nyitottam Norina felé, akiről időközben az is kiderült, hogy a háztársam. Szerettem biztonságban tudni magamat és hihetetlenül fontos volt számomra, hogy legyen kihez fordulnom, még ha első ránézésre kifejezetten keserűnek és elutasítónak tűntem is.
-Azt hiszem, egy cipőben járunk. –jegyeztem meg miközben a cicust figyeltem. –A családom elvárja, hogy tökéletesen teljesítsek, de azt hiszem neked rosszabb a helyzeted. –pillogtam a lányra. –Én majd csak a következő vizsgaidőszakban futok neki.
Amikor a barna ismételten bocsánatot kért már nem is igen tudtam, mit mondhatnék. Természetesen elővarázsolhattam volna elbűvölő aranyvérű énemet és közölhettem volna, hogy bizony-bizony rossz ajtón kopogtatott és talán ideje lenne elhúznia a csíkot, mielőtt fejbe vág önnön énem és megunom ezt a barátkozós csevejt, végül azonban az egyszerű megoldás mellett döntöttem.
Az egy barát is több, mint a semmi elvet követve csak elmosolyodtam és félrebillentett fejjel végigmértem a lányt.
-Nyugodtan maradj csak! Szükségem van egy kis társaságra. –biztosítottam gyorsan. -Én is Rellonos vagyok egyébként, ha ez eddig nem derült volna ki az elbűvölően édes személyiségemből.
Hozzászólásai ebben a témában
Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2014. augusztus 28. 09:38 | Link
Siena

Első pillantásra megkedveltem Siena-t, bármily meglepő is, akkor is, ha először úgy viselkedett, mint akinek nem kell a társaság.
Mélyen meg tudtam érteni az érzéseit. Én is egyedül éreztem magam, de nem mondatta velem semmi féle gőg, vagy felsőbbrendűségérzet azt, hogy nem kereshetek magam társakat.
Biztosra vettem, hogy Siena sem így érez. Egyszerűen magányos, hiszen -ha persze igazam van- ő egy másik országból érkezhetett, vagy Bagolykőtől távol élt eddig.
Ha igaz a sejtésem, valószínűleg itt magányosan érezheti magát.
Örültem, hogy végül mégis értékeli a társaságomat, vagy legalább megpróbálja.
- Kiskorom óta sok mindent elvártak tőlem- vontam meg a vállam, Gotto oldalát simogatva.
És valóban. Sok mindent elvártak tőlem, de sosem szerettem erről beszélni. Úgy éreztem, a szüleim befolyásoltsága alatt vagyok, és talán miattuk lettem olyan, amilyen most vagyok. Kitartó és mindenben versenyt látva.
Az előbbi jó tulajdonságaim egyike, amire büszke vagyok. A második... az pedig egyszerűen csak velem jár.
- Valójában amikor megláttalak, már tudtam hogy te is a Rellonba tartozol. Nem sok levitás, vagy eridonos ül egyedül a társalgóban- vontam meg a vállam egy apró mosoly kíséretében- Általában én is egyedül voltam az első napokban. Bár én itt születtem Bogolyfalván, nem sok mindenkit ismerek itt. A legtöbbjüket csak látásból.
Halványan elmosolyodtam, amikor Siena az elbűvölően édes személyiségével jött.
- A rellonosok ilyenek, de ettől mások a többitől. Én sem vagyok ám az a szende kislány, ha eddig úgy is tűnt. Nekem is van jó pár olyan tulajdonságom ami miatt a Rellonba kerültem. Ami a szívemen a számon fajta vagyok, legtöbbször inkább a negatív irányban. A versenyszellemet a szüleimtől örököltem, amivel az otthoni barátaimat az őrületbe kergettem. Néha úgy tűnik hogy sosem fogyok ki a szavakból, de csak akkor, ha van kivel beszélgetnem. Eddig a napig szinte csak a klubhelyiségben éltem az életem, és persze lejöttem enni és bementem a vizsgáimra - sóhajtottam, ahogyan szépen lassan, szinte levegővétel nélkül elmeséltem eddigi életemet a Bagolykőben.
Lehúztam a maradék italomat a bárpultból és felálltam, lesöpörve magamról a macskámat, hogy kinyújtóztassam elgémberedett lábaimat, majd megfordítottam egy kósza széket és leültem lovaglóülésben, hogy a háttámlán átkulcsolhassam a karomat.
Gotto összegömbölyödött a szék alatt és egy szempillantás alatt egyenletes szuszogásba kezdett.  
Utoljára módosította:Kálnoki Norina, 2014. augusztus 28. 13:06
Hozzászólásai ebben a témában
férjecske
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet