37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Bíborkának
Írta: 2014. július 14. 22:35
 | Link
Nem tudom pontosan, miért jöttem a nyugati szárny második emeletére. Azt viszont tudom, hogy valahol erre van az eridon. A pontos helyet sajnos nem sikerült kiderítenem és sem Ashleyt sem Gwent nem mertem megkérdezni, pedig mindkettőjüket én vittem be a Levitába... Azért is lehet kapni fogok, bár egyelőre nem hiszem, hogy bárki tudomást szerzett volna róla, ha meg mégis, akkor jól titkolja. Szóval szerintem teljesen fair lenne megkérdezni, de eddig nem tettem, és most nem is tudom. Jobb ötlet híján benyitok minden ajtón, mert nem emlékszem pontosan Ashleyvel hova menekültünk be, na meg nem is volt lehetőségem jobban szétnézni itt a környéken.
Egy nagyobb szobánál azonban elakadok. Izgalmas és hívogató tele portrékkal, kényelmesnek látszó bútorokkal. Belépek és nem foglalkozom semmivel sem, csak nézelődöm. Egy-egy festmény előtt megállok, ha az illetőnek olyan kedve van elbeszélgetek vele, aztán ahogy haladok a kandalló előtti szőnyegnél megtorpanok. Beharapom a számat, aztán széles mosolyra húzom. Nagyon tetszik ez a szőnyeg! Bár nincs tél, attól még hangulatos lehet rajta feküdni. Gyorsan össze is szedek néhány párnát, amit korábban láttam szanaszét, ledobálom őket a szőnyegre, aztán felemelem a bal lábam, lehúzom róla a tornacipőt, és eldobom valamerre, majd megismétlem ugyanezt a jobbal is, azonban ez a cipellő nem úgy koppan mint az előző. Sokkal inkább mintha nyekkenne, én meg meglepetten nézek körbe, hogy mióta ad ki ilyesmi hangot a cipőm. Csakhogy ahogy a dobás irányába lépkedek rájövök, hogy bizony, nem a cipőm nyekkent, hanem egy manó.
- Basszus! Jól vagy? Nagyon megütött a cipőm? Nem láttalak, én... - nem tudom mit szokás ilyenkor, de lehajolok, és vizsgálni kezdem a manót, viszont elég nehéz megállapítani, hogy mekkora kárt tettem benne, mert elég sok rajta a sérülés - Mi... mi történt veled?
Kérdezem aggódva, miközben leülök vele szemben. Még így is magasabb vagyok, de így biztos tudok neki segíteni.
Hozzászólásai ebben a témában
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Bíborka
INAKTÍV


Ügyetlen házimanó
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2014. július 14. 22:48 | Link
Békésen pakolgatja a tűzifát a kandalló mellett mikor egy akkora ütés éri hátulról, hogy nyekkenve ráborul az előbb pakolt fákra és egyszerre lát csillagokat és madarakat, de hát nincs is tavasz, vagy karácsony. Vagy Merlinre, hol van most? A fejét dörzsölgetve egyenesedik fel és pottyan rögtön fenékre úgy megszédül. Hát sokat esett már le mindenhonnan, ment neki mindenfélének, de a derült égből ütéssel még nem volt dolga. Egyáltalán mi ütötte meg? Forgolódik kicsit és veszi észre a mellette heverő cipőt. Majd rögtön utána, ugyan még kissé homályosan a cipő tulajdonosát.
- Azt hiszem. - feleli bizonytalanul, megpróbál felállni, de szédülési rohammal újra a fenekén landol. Már egyre jobban látható, hogy egy hatalmas szilva nőtt a fejére, mind méretében, mind színében az említett gyümölcsre hajaz a duzzanat, ráadásul egyre jobban fáj ahogy tapogatja.
- Lehet kell egy kis pihenő. - nyögi ki és szusszan egyet, az alapból kismanó még kisebbnek tűnik így, hisz így jó ha van egy vonalzó nagyságú, de annak a nagyrészét is a hatalmas fülei teszik ki. Még nem teljesen jutott el a tudatáig a fiú kérdése így csak ingatja a fejét és kótyagosan nézegeti.
- Ó, semmi különös. Csak pakoltam a fát és a holnapi vacsorámon gondolkodtam és hogy vajon a pillangók maguktól döntik el, hogy milyen színűek lesznek vagy a család mondja meg, hogy már pedig te fiam piros leszel lila foltokkal. - mélázik tovább. Ajaj, nagy a baj, szegény manónk nem kicsit beszél mellé hanem nagyon. Hozzá réveteg mosoly játszik ajkán és egyre távolba révedőbb a tekintete.
Hozzászólásai ebben a témában
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2014. július 14. 23:12 | Link
Oké. Ezt elrontottam, de nagyon. Rögtön egyértelmű lesz, amikor manó nem tud felállni, mert visszazuttyan, meg a fejét is tapogatja, és ott bizony nő egy szép nagy dudor. Nagyot nyelek. Mennyi kell ahhoz, hogy az ember megöljön egy házimanót? A cipőm biztos kevés hozzá, de ki hinné el, hogy a többi nem én voltam, na meg egyébként is? Aztán végig gondolom rendesen, és rájövök, hogy a manóknak van varázsereje és meg tudják magukat gyógyítani, ha éppen úgy alakul. Bár a manó velem szemben nem úgy néz ki, mint aki ezzel foglalkozna.
Megfogom a kezét, és lehúzom a fejéről, hogy jobban lássam a púpot, amit okoztam. Így elég közel kerülök hozzá, és ha el akarna dőlni, akkor majd megtartom, egyelőre viszont hallgatom, mit fecseg. Nem tudom eldönteni, hogy miattam beszél ennyi zagyvaságot, vagy alapból dilis, így inkább beszélek hozzá és kérdezgetem.
- Ne haragudj, nem vettelek észre. Ha látlak nem dobálom el a cipőimet. Hogy hívnak? Meg tudod mondani milyen nap van? - próbálok a nagy golyó szemekbe nézni, és ha kell, még lejjebb hajolok, hogy egy magasságban legyünk, aztán mivel elég furcsán fest, még megkérdezem - hogy érzed magad?
Közben meg lázasan töröm a fejem, hogy vajon mennyire szabad elengednem magam varázslatok terén. Hiszen egy ideje tudom már, hogy gyógyítással akarok foglalkozni, olvastam is sokat a gyógyító bűbájokról, a púp eltüntetés-csillapítás viszont nem volt köztük. Valahogy nem ez volt az első, aminek utánanéztem, és most kezdem bánni. Az jut eszembe, hogy anya otthon ilyenkor kanállal vagy késsel nyomta meg a fejünket. Közelebb húzok egy párnát, és a manó mellé teszem, hogyha úgy érzi, le tudjon dőlni.
- Egy pillanat, tudom mit kell csinálni! - mondom neki, majd felpattanok, és a szekrényhez megyek, hogy abba keressek egy megfelelő evőeszközt. Viszonylag hamar találok egy kanalat azzal sietek vissza, aztán pislantok a manóra.
- Tudod ez mire való? - érdeklődöm megint, bár nem túl pontosan, mert engem az érdekelne ismeri-e az "orvoslásnak" ezt a módját. De igazából mindegy is mit mond, ha nem tiltakozik hevesen, akkor a púpra teszem a kanalat.
- Ez lehet picit fájni fog, de utána jobb lesz - mondom biztatóan, aztán picit hozzányomom a fejéhez a hideg evőeszközt, bízva a sikerben.
Hozzászólásai ebben a témában
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Bíborka
INAKTÍV


Ügyetlen házimanó
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2014. július 14. 23:35 | Link
Most már nem csak csillagokat hanem azokat a pillangókat is látja, amikről beszélt. És álmélkodva figyeli a képzeletbeli pillangók repkedését elmélázva, így nehezen jut el a tudatáig, hogy kérdezgetik.
- Bíborkának vagy Bibinek hívnak a többiek, vagy te mihaszna kelekótya is voltam már, de az még régen, azóta ügyesebb lettem ám. És hogy milyen nap, hát másnap, húsvét vagy karácsony... - látszik, hogy gondolkodik a kérdésen elég erőteljesen, még a homlokát is ráncolja a nagy igyekezetben.
- .. vagy vajsör másnap. - jut a konklúzióra és nagyon viccesnek találja a kis sziporkáját így hangosan kuncog rajta, ami nem éppen jellemző rá. A feje helyett a hasát kezdi fogni nevettében és el is dől a nagy hahota közepette. A hogy létére vonatkozó kérdésre így már nem is tud felelni, csak a könnyeit törölgeti a szeméből. A fiú most biztos azt hiszi, hogy megbuggyant, pedig rendes manó ő és normális csak most tényleg nagyot kapott a kobakjára. Mikor meglátja a kanalat újabb röhögőgörcs kapja el és nagy csuklások közepette kinyögi.
- Én levest eszek vele, nem tudom az úrfi mire tudja még használni, de lehet én vagyok fantáziátlan hozzá. - és mit ide tiltakozás, az se tudja hol van, így bizony megy az a kanál a púpra, kis manónk pedig ugrik egyet helyből és rögtön kijózanodik a fájdalomra, amit a púp visszanyomása okoz.
- A manóba. - kiállt fel ijedten és szaporán pislog körbe, mint aki most tért magához egy mély kábulatból.
- Hol vagyok? - tekintget körbe majd újabb összerezzenés kíséretében veszi tudomásul, hogy nincs egyedül. És torkára forr a szó, halálra váltan néz a fiúra majd a kanálra majd ismét a fiúra és homlokát ráncolva próbálja kitalálni, hogy mégis minek térdelnek mellette egy kanállal. Mit művelt már megint?!
Hozzászólásai ebben a témában
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Bíborkának
Írta: 2014. július 16. 17:54
 | Link
Legalább a nevét tudja, ez haladás. De a napok már problémásak. Igaz abban sem vagyok biztos, hogy a manók alapból tudják az ilyesmiket. Ettől függetlenül aggaszt a dolog. Még ha nevet is, az, hogy ennyi zagyvaságot hord össze nem jó jel. Elég alaposan eltalálhattam. Egyre nagyobb a bűntudatom miatta. Jobb ötlet híján keresem meg a kanalat, és térek vissza hozzá.
- Arra is kiváló, de én gyógyítani szoktam vele - nézek rá komolyan, és remélem nem veszi zokon a következő néhány másodpercet. Biztos nem kellemes, amit csinálok, meg is ugrik, viszont amikor újra megszólal, a hangja tisztábban csendül s a szemeiben sincs már nyoma annak a kótyagosságnak, amit korábban láttam bennünk. Sóhajtok egyet, és csókot nyomok a kanálra. Csodaszer! Megmentettem vele egy manót a kergeségtől. Persze aztán kapcsolok, hogy mennyire hülyén festhetek. A kanalat gyorsan a hátam mögé dugom, s kissé zavartan pislogok a manóra, ahogy válaszolok neki a feltett kérdésére.
- A nyugati szárny, második emeletén... azt nem tudom pontosan, hogy mi ennek a helyiségnek a neve, de nagyon kellemes - kezdek bele, aztán megköszörülöm a torkom - khm... izé... elnézést kérek. Az én hibám, hogy nem tudod. Azt hittem egyedül vagyok, és elhajítottam a cipőmet, ami téged talált el...
Bűnbánóan pislogok a tornacsukám felé, és beharapom a számat, aztán bár térdelek, megdöntöm magam - koreai szokás, az elmúlt években belém ivódott.
- Ne haragudj! - kérem, aztán épp csak megemelem a fejem, hogy lássam a reakciót. Ha elnézi nekem ezt a kis baklövést, akkor folytatom. - Bíborka a neved, ugye? Mi az utolsó emléked?
Érdeklődöm, mert tudni szeretném, mekkora kárt okoztam. Azért remélem nem vészes. Bár nem hiszem, hogy emiatt kirúgnának, de egész biztos nem fognak megdicsérni, ha kiderül, hogy az egyik manót munkaképtelenné tettem.
Hozzászólásai ebben a témában
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Bíborka
INAKTÍV


Ügyetlen házimanó
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 23
Írta: 2014. július 22. 21:05 | Link
Nem igazán sikerül realizálni azonnal, hogy mégis hol lehet és hogy került ide így folyamatosan tekintget jobbra-balra mintha keresne valamit, pedig az első körbenézés után rájött, hogy hol van, az előtte térdelő fiú által meg is bizonyosodik róla, de azért még nem tiszta a kép, hogy került ide. Éppen a konyhában ténfergett feladat után, amikor elküldték, hogy rakja meg a kandallókat a tanári szobákban és a társalgókban, tényleg, hát így került ide. Még a fejére is csap, de rögtön feljajdul. Hogy lehet ilyen ostoba?!
- Semmi gond, buta egy manó vagyok, mint látható, nem kár értem. - mosolyodik el halványan, bele is halna a szégyenbe ha miatta hibáztatná bármiért magát egy diák.
- Egyébként társalgónak nevezik legtöbbször ezt a helyet, azért is vannak kényelmes fotelek és a többi. - segíti ki a diákot, legalább valami haszna legyen ha már ennyi bajt okozott. Vagyis talán, a fene se tudja, mert végülis a leírás alapján ő vétlen áldozat volt.
- Igen, úgy hívnak és a fákat rendezgettem illetve raktam a tűzre. Nagyon hideg tud lenni estére a kastélyban még nyáron is. - úgy tűnik még a fejsérülés hatása alatt van annyit fecseg, pedig nem jellemző rá. Sőt, nagy nyugodtan ücsörög tovább a földön és eszébe nem jut, hogy el kellene indulnia, pedig még dolga lenne. A tanári szobákban ezen az emeleten még nem is járt.
Hozzászólásai ebben a témában
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Bíborkának
Írta: 2014. július 26. 12:21
 | Link
Még mindig bűntudatom van. Nem akartam szegény manót ilyen helyzetbe hozni, már pedig, látom rajta, ahogy a nézelődik, hogy még mindig nem tudja pontosan mi a helyzet. Épp ezért igyekszem gyorsan elmondani mi is történt.
- Dehogynem! - fakadok ki, ahogy azt mondja nem kár érte. Hogy mondhat ilyet? Rendben tudom, hogy ő egy házi manó, akit rabszolgaként tart a varázslótársadalom - megjegyzem ez elég szégyenletes - de ettől még biztosan nagyon értékes személyiség.
- Értem. Látod? Nem is vagy buta. Velem ellentétben, te tudtad mi ez a hely - próbálok érvelni, remélem hisz nekem, és nem fog több balgaságot összehordani. Aztán inkább kérdezek, és amit mond, az igaz lehet, tekintve, hogy most is a kandallóhoz közel állunk, van is itt fa, amit rá lehet rakni. Megnyugtató. Kifújom a levegőt, legalább az agya rendben van. Ezek szerint nem ütöttem meg annyira.
- Jó, akkor ezt én itt megcsinálom, bocsánat kérés gyanánt - jelentem ki, és el is kezdem pakolni a fát a tűzre, de azért figyelem a manót is, sőt, megkérdezem.
- Ne lássuk el a többi sebedet?
Mert bizony, nekem feltűnt, hogy tele van ragtapasszal és nem hiszem, hogy ez valami hóbortja lenne. Bár még nem tanulok gyógyítást, azért az egyszerűbb sebek nem fognak ki rajtam, s a ragtapaszok mérete alapján nem is lesz gond, egyikkel sem. Nem lehetnek túl nagy sérülések.
- Ennyi fa elég a tűzre? - érdeklődöm még, mivel mostanáig pakoltam, viszont korábban sosem csináltam ilyet, s a kastélyt felgyújtani sem lenne éppen célszerű.
Hozzászólásai ebben a témában
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet