31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: « 1 2 ... 11 12 [13] 14 15 ... 23 ... 35 36 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Damien Alexander Holloway
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 20
Írta: 2015. október 9. 19:43 | Link

Gwen

Nem pont így terveztem, de végül itt kötöttem ki. Nem igazán sikerült eligazodnom ezen a helyen, hiába minden igyekezet amit ráfordítottam. Ideges pillantásokkal  mértem fel a helyet, de csak leültem és az ölembe tettem a könyveim. Nem nagyon sikerült még átállnom magyarra, szóval még egy szótár is itt volt. Néha olyan szavakat használtak amiket nem tudtam megérteni. Apám tutira kicsinálna, mert ennyire elfelejtettem már ezt a nyelvet, de igazán sosem akartam megtanulni. Nem használják sok helyen, sőt kb ezzel az országgal kimerült... Olyan pillantást vetek a könyvre, mintha csak ő tehetne róla, hogy ennyire nem megy nekem ez az egész, de aztán egy sóhajjal próbálom újra megérteni az egészet, egyszóval nekilátok átböngészni a könyvet. Nem sokat haladok, körülbelül fél óra elteltével már a plafont bámulom és próbálok rájönni, hogy mégis mennyi értelme magolnom. Ki tudja meddig járok ide, apámnak én már kicsit sem hiszek, sőt mondhatni hidegen hagy amit mond. Az a majd most letelepedünk és nem költözünk újra túl sokszor hangzott el családon belül. Hallom ahogy nyílik az ajtó, szóval arra pillantok és figyelem a srácot ahogy inkább visszafordul. Nem tudom milyen okból tette, talán csak mert nem ismer... Nem érdekelt túlzottan ahhoz, hogy ezen törjem a fejem, így újra a plafon szépségének áldozom a perceim és próbálok teljesen elveszni a gondolataim forgatagában.
Utoljára módosította:Damien Alexander Holloway, 2015. október 9. 20:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. október 9. 20:18 | Link

Damien
ruha | péntek este

"Mindenki kész?
Igenis Kapitány!
Hangosabban!
Igenis Kapitány!
Ki lakik odalent, kit rejt a víz..." Nem a víz alá megy búvárkodni, azt nem a kastélyban tenné, inkább a tengerben, esetleg valamelyik óceánban a három közül. Most csak az emberek elől szeretne elmenekülni, valami csendesebb helyre, ahol nincsenek szobatársak, rokonok, barátok, semmi hasonló. Mondhatnánk, hogy menjen haza, ott nyugta lesz, de mióta vannak lakótársai ez sem igaz. Jól kijön a két kviddicses lánnyal, barátoknak is nevezhetőek, de szoknia kell az új felállást. Az éjszaka későn hazajárogatáshoz csatlakozott Dasha is, tehát mostantól nem egyedül kell az utcákon járkálnia. Nem volt nehezére eddig sem, de ahogy az emberek mondanák, többen biztonságosabb. Erre csak a szemét forgatná, de hagyná szó nélkül a dolgot, magában nyugtázná az álláspontját.
Nem a legjobb hely a pihenésre a társalgó, de bedugott fülel ez is elmegy. A kedvenc zenié mellett meg tud nyugodni, akkor is, ha rock-ról vagy metálról van szó. És egy könyvet is hozott magával, bár nem fog olvasni, csak a lapokat nézi. Ha egy ilyen tárgy van, az embernél senki nem piszkálja, mert azt hiszik olvas és nem akarja, hogy zavarják. Azonban ez nem biztosítja, hogy nem fog baja esni. Ugyanis egy diák valami hülyeséget hagyott valami hülyeséget, amit a lány nem vett észre és ahelyett, hogy átlépte volna, elesett benne. A fejhallgató zsinorját megrántja, ezáltal az lerepül a helyéről és pár méterrel odébb ér földet. A lány szitkok közepette, nem a legszebb szavakat használja, azonban ezt a diáktársai nem érhetik, mert japánul mondja a szavakat. Mostanában rászokott erre, esetleg spanyolul vagy franciául ejti ki a trágár szavakat, de ezeket könnyebben megérhetik akár a fiatalabb diákok is. Felállva leporolja magát, ha lenne rá szüksége, de nem lett koszos a ruhája. Viszont a fejhallgatót sehol nem látja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Cornelia R. Knight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 577
Írta: 2015. október 19. 12:31 | Link



Ősz van, színes és haldokló természettel teli. Egyszerre szép, de szomorú az egész, ráadásul azzal sincs az ember kisegítve, ahogy egyre hűvösebb lesz és elindulnak az esőzések. Vagyis ezt mondhatnánk általánosan, azonban Cory közel sem így érez. A meleg után felüdülésnek érzi ezt, kifejezetten otthonos, már majdnem igazi és utánozhatatlan Anglia. Minderre persze azért eszmél, mert megint elérte azt a pontot, hogy vágyódik az otthona után. Egészen megkedvelte a helyet meg az embereket, mégsem az igazi úgy, hogy vajmi kevés van itt abból, ami neki számít. Akadnak új barátai, pár régi ismerősbe is belefutott, na meg itt van Jeremy és örülnie kéne, mégsem tud.
Ütemes koppanások hallatszanak lépései nyomán, ahogy beér a valami okból egészen csendes folyosóra. Nem sokat volt kint, éppen csak sétált egyet odakint, szüksége volt friss levegőre. Ace pihen, ő pedig még nem kívánkozik vissza a Navinébe. Otthonos, kedvesek, de valahogy most semmi kedve az egészhez, pedig még a szobatársát is egészen kedveli, mégsem illik teljesen közéjük úgy érzi. A nyelvi problémák mellett az sem utolsó, hogy egyik-másik navinés neki túl... túl sok. Már-már eridonosok. Talán tényleg csak túl nagy a vágyódása, hogy mindezek megfordulnak benne. A padlót bámulva, majd kifelé nézve halad végül egy mély sóhaj után az első adandó helyiségnél megáll. Lenyomja a kilincset, kinyitva ezzel az ajtót és belép a kellemesen meleg, de elég üresnek tűnő társalgóba. Vagyis annak tűnt, de amint becsukta az ajtót egy lányt látott hátulról, köszönni akart, viszont, ahogy beljebb ért és meglátta oldalról olyan... ismerős volt neki, nem is akárhogyan. ajkai széles mosolyra húzódtak még megvált a sáljától. Eléggé meglepődött, viszont úgy vágott az angol szavakba, mintha évek óta nem használhatta volna.
- Netty? Te mit keresel itt?
Hozzászólásai ebben a témában


Ace ><
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Ismerkedés a kastéllyal!
Írta: 2015. november 1. 14:29
| Link

Mezősi Nyeste Veronika

 Ahogy csatangolok a kastélyban, pár információt szereztem, hol is lehet találkozni a négy ház tagjaival a legnagyobb valószínűséggel. Ez nem más mint a nyugati szárny társalgója. Tudom, hogy minden háznak meg van a maga klubhelyisége. Ahogy a Navinének is, lehet elöbb oda kellett volna mennem, hogy a saját társaimat ismerjem meg elöbb, de ami késik nem múlik. Itt is összefuthatok háztárssal, bármi kisülhet ha belépek ide, veszteni valóm nincs.
 Belépve magával ragad a szoba hangulata, nem gondolta ilyen kellemesnek, de csalódjak pozitívan, mint ellenkezőleg. Tetszik a társalgó, már most, pedig éppen hogy betoppantam. Kandalló nagyon tetszik, nem lobog tűz benne, ahhoz napközben nincs olyan hideg, de majd eljön a pillanat, mikor a láng hangulatát megtapasztalhatom. Leheveredek az egyik kanapéra. Kényelmesebb, mint ahogy első ránézésre gondolja az ember. Jobban szemügyre veszem ahova belépte, ha már így elkényelmesedtem. Gondolatok futnak át az agyamon, mi is lesz itt velem. Meg állom e helyemet a tanulás terén, vagy éppen a házamnak tudok e hasznos tagja lenni. Ezek mind az én elhatározásomon múlik, ebben nincs hiány, megmutatom mindenkinek, hasznos tagja tudok lenni.
 Szép ez a hely, tetszenek a képek a falon, bár úgy tűnik, mintha egy - kettőben mozognának a rajtuk lévő emberek. Új hely furcsaságai közé teszem, mama azt mondta ne lepődjek meg, ha szokatlan dolgok történnek itt, legalábbis az embereknek furcsa.
Utoljára módosította:Partay Alfréd Benedek, 2015. november 1. 15:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Partay Alfréd Benedek
Írta: 2015. november 1. 14:59
| Link

Partay Alfréd Benedek

Miért is megy a társalgóba, hiszen egyértelmű, hogy társalogni ő maga képtelen. Ettől függetlenük Nyestében egyre inkább kinyílni látszik valami. Valami, ami arra ösztönözi merjen többet. Épp ezért határoz úgy, hogy igen is társalogni fog. Félre értés ne essék, őt igazán nem zavarja, hogy nem folyik belőle a szó, hogy meg-megakad. De természetesen az előző tanévben is voltak olyanok, akik nem győzték kivárni a válaszait, vagy éppenséggel gúnyt űztek belőle. Viszont iskolaelső lett, az első kviddicsmeccset is túl élte, s bár nem nyertek, sikerült gólt szereznie, így ő több mint elégedett magával. Mit számít akkor, ha kicsit (nagyon) beszédhibás?
Szóval társalgó, mert ott lehet társalogni. Vagy ha nem is társalog, akkor hallgatja a többieket és ezáltal kicsit úgy érzi, hogy ő is a közösség tagja. Amióta Rose elment, eléggé unalmasan telnek a napjai, s bár volt, hogy az agyára ment a rellonos, most mégis csak furcsa, hogy nincs közvetlen mellette, hogy nem rángatja A-ból B-be és tulajdonképpen nem történik semmi. Mert a kviddicsedzés az bár fárasztó, egészen megszokott lett neki, a külön órák Emma nénivel meg... hát egyre jobban mennek, de mégsem olyan Emma nénivel lenni, mintha barátkozna. Márpedig megígérte Apukának, hogy neki lesznek barátai.
Visszatérve hát, minden oka megvan, hogy a társalgóba menjen és mindezt mindenféle gombóc nélkül a torkában tegye. Persze neki ott a gombóc, de hát mindegy is.
A talárján ott virít az iskolaelső jelvény és persze messziről lerí róla, hogy navinés, mert jó iskoláshoz híven az egyenruhája van rajta. A pálcája a kezében, s miután egy nagyot sóhajt, benyit a már említett helyiségbe, amiben meglepő módon senki sincs. Elsőre legalábbis így tűnik, másodjára észreveszi a kanapén heverő fiút, de nem igazán tudja, hogy mi tévő legyen most. Elvégre nagyon nem így képzelte a megjelenést. Ahogy tovább nézelődik a kandallón akad meg a szeme, s erről eszébe jut valami.
- Z... z... zzzzavar h...ha...haha... m...m...mmmmeggyújtom a ... t...t... tüzet? - kérdezi halkan, mert valahogy a csendet is nehezére esik megtörni, de az igazság az, ő bizony hűvösnek érzi itt a levegőt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 1. 15:37 | Link

Veronika

 Ahogy merengek a gondolataim között, egyszer csak azon kapom magam, hogy egy lány belép a társalgóba. Örülök neki, hisz már nagyon vártam, betoppanjon valaki, akivel beszélgethetek. Furának tűnik, de én szeretem a nem átlagos embereket. Ahogy kiveszem, háztársak vagyunk. Legalábbis a Navine címerét veszem ki a talárján. Szimpatikus lány, annak ellenére, hogy még egy árva szót sem váltottunk. Ha csak így magamban beszélem meg a tényeket , akkor nem is lesz beszélgetés. Kapok az alkalmon és bemutatkozok neki, ő felé fordulva.
 - Szia! Ne haragudj a zavarásért! Partay Alfréd Benedek vagyok, elsőéves Navinés. Úgy veszem észre, háztársak vagyunk. Annyira új vagyok itt, hogy csak pár órája érkeztem. Van kedved velem beszélgetni. Nem szeretnék a terhedre lenni. -
 Ahogy várom a lány válaszát, az az érzés kezd magába keríteni, hogy túl sok lehetek neki, így első nekifutásra. Az első találkozások alkalmával, mindig kevés önbizalmam van. Reménykedő is egyben, hogy ez talán megfoghatja a másik félt. Próbálom a beszélgetést előmozdítani.
 - Nekem úgy tűnik, mintha a portrék mozognának, hangokat adnának ki. Én képzelődöm, vagy tényleg ez a helyzet. Nem csodálkoznék rajta, ha az utóbbi, hiszen az egyik tanács az volt, amit kaptam, hogy itt előfordulnak furcsaságok, az emberi világhoz képest. Nem is csoda, hiszen ez egy varázsló iskola. Helyezd magad kényelembe, ha van kedved egy kicsit elidőzni a társaságomban. -
 Mutatok a kanapéra, amin az előbb még ültem. Nem szeretem úgy megszólítani a másikat, hogy én ülök, a másik pedig áll.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Partay Alfréd Benedek
Írta: 2015. november 1. 16:04
| Link

Partay Alfréd Benedek

A fiú szinte rögtön feláll, ahogy észreveszi Nyestét, és hamar beszélni is kezd. Jóval többet, mint amihez Nyeste szokva van, de ezt igazán nem bánja, csak éppenséggel lépést nem tud tartani vele. Gondolatban persze már sokkal előrébb is jár, csak a szavak akadnak meg valahányszor megpróbál mindent elmondani, ami a fejében van. Most is biccent, meg a fejét rázza, dehogy zavarja a másik! Hiszen ő jött ide előbb. Ha valakinek, akkor Nyestének illene bocsánatot kérnie, de nem tud, a másik beszél, nem hagy lehetőséget neki a szavakra. Amikor végre kis szünetet tart, akkor megpróbál legalább bemutatkozni.
- Ny...ny...ny... nyeste! - mondja ki aztán ugye a tűzről érdeklődik, de erre nem kap választ. Helyette a másikról tud meg rengeteg mindent. Csak bólint neki, ő igazán szívesen marad, meg "beszélget" is, ha a másik ezt szeretné. De akkor remélhetőleg hagy majd neki is lehetőséget. No nem mintha Nyestét zavarná, hogy ő nem jut szóhoz. Egyáltalán nem. Csak akkor ha kérdezik.
A festményekkel kapcsolatban is bólogat rendesen. Először neki is furcsa volt, de mostanra teljesen megszokta, sőt már dolgozik rajta, hogy egy nap ő is ilyen képeket készíthessen.
- L...lll....lllelkük v...v....van. B...b...besssszélnek is és... és... és át... át...átmennnek egy...egy... egymáshoz - próbálja tömören összefoglalni a képekkel kapcsolatos tudását, aztán összébb húzza magán a talárt és ismét a kandallóra pillant. Az előbbi kérdését figyelmen kívül hagyta a másik. Talán túl halk volt. Most viszont meg kell kérdeznie újra.
- Z... z... zzavar h...ha...haha... m...m...mmeggyújtom a ... t...t... tüzet? - s a pálcájával a kandalló felé bök, egyelőre nem varázsol, csak szeretné, ha a másik értené, mit is akar pontosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 1. 18:27 | Link

Mezősi Nyeste Veronika

 Igen kicsit meglepődött, sokkal visszahúzódóbb a lány, mint ahogyan azt elsőre felmértem. Ez nem is baj, csak nem akarom elijeszteni. Félénken, meglepetten és határozatlanul válaszolt. Ahogy kivettem Nyestének hívják, de finoman rákérdezek milyen név, szerintem becenév lehet. Rákérdez, gyújthat e tüzet a kandallóba, ez egy igazán jó ötlet. Valószínű ö már van annyira tapasztalt, hogy már tüzet tud varázslattal csiholni.
 - Nyugodtan gyújthatsz tüzet, én csak ember módra tudnám megtenni. Nyeste milyen eredetű név? Még nem találkoztam vele, biztos nagyon ritka nevek közé tartozik. -
 Már nem is megyek bele a festményes témába, nehogy sok legyek egyszerre. nem adom fel a témát, csak szépen lassan, nehogy elijesszem őt. Mikor bejött nyeste, mintha mondott volna valamit. Hát igen én sem vagyok mindig résen, de a figyelmem nem fog lankadni. Lényeg, érezze, hogy nem kell bizonytalannak lennie, megvárom míg megnyugszik, és kibontakozik.
Utoljára módosította:Partay Alfréd Benedek, 2015. november 1. 18:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Partay Alfréd Benedek
Írta: 2015. november 1. 19:48
| Link

Partay Alfréd Benedek

Nyeste mosolyog egy jót a fiú szóhasználatán. Mert hát mi az, hogy embermódra? Mintha ők nem emberek lennének, de egyelőre ráhagyja. Sejti, hogy a fiú is mugli közegben nőtt fel, s talán nem is ismeri még a mugli szót. Nyeste sem tudta annak idején, és kimondani még most sem tudja, de azért már érti az ilyen kifejezéseket. Most pedig, hogy már tudja, a másikat nem zavarja, ha tüzet gyújt, a kandalló felé fordul, a pálcáját mozdítja magában pedig kimondja a varázslatot. Igaz ez harmadikos anyag... Nem valószínű, hogy sikerül neki, de egy próbát megér. Vár egy picit, aztán mivel nem történik semmi, sóhajt egy nagyot, elteszi a pálcáját, aztán feláll, hogy a kandalló melletti gyufával gyújtson be. Közben meg megjegyzi:
- Én s...s...sssem t...t...ttudok...m...m...mmmég... - de azért mosolyog. Emma nénivel már sokat gyakoroltak, s ezt a sikertelenséget nem a saját hibájának véli, inkább arra gondol, hogy ehhez még nincs elegendő tudása. Esetleg a pálca mozdulat nem volt az igazi, de ezt sem tudhatja, nem látott még senkit sem ezt a bűbájt végezni. Szóval mindegy is. Amint a tűz picit lobogni kezd a gyufának hála visszaül Alfréd mellé a kanapéra, aztán válaszol is az újabb kérdésre.
- M...m...mmma...maggyar n...n...nnév - mert hát valóban az, és nagyon régi is, ha a fiú elég türelmes, akkor folytatja is - ősi n..n... név, a... a... a... ny...ny...ny...nyestből... - mondjuk ez annyira nem tetszik neki sem, hogy egy kis rágcsálóról kapta a nevét, de tulajdonképpen a nyestek aranyos állatok. Az, hogy mennyire ritka, vagy sem, nem tudja. Bár másik Nyestével még nem találkozott, de ez nem zavarja, így legalább kicsit egyedibbnek érezheti magát.
- T...t...t...téged, h...h..h...hhogyan... h...h...hhívhat..t...tt...lak? - kérdezi meg még végül a fiút, hiszen az két nevet is mondott, s Nyeste magából indul ki. Szereti mindkét nevét, de a Veronkát csak Apukától fogadja el. Jobb szereti, ha mások az első nevét használják.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 1. 20:21 | Link

Nyeste

 Megtudtam hogy egy igen ritka magyar névről van szó, ami szerintem szép. Amiből keletkezett már nem biztos hogy mindenkinek szépnek tűnik. Nekem tetszik a név. A gyakran feltett kérdés felém bemutatkozás után, hogy a két keresztnév közül melyiket használom. Mindkettőn szólítanak, és hallgatok is rájuk, mindkettő név szép, de nekem a Benedek tetszik jobban. Kandalló is be lett gyújtva, igaz nem sikerült varázslás által, de nem baj. Én még ott sem tartok hogy bármiféle varázslatot csináljak.
 - Szép neved van, nekem tetszik. Eddig nem halottam erről, de amilyen szép a név, olyan szép a viselője is. -
 Egy bókkal próbálok enyhíteni a kezdeti feszültségen, ami nem olyan nagy érzésem szerint. Nem csak a enyhítés szempontjából bókolok Nyestének, hanem azért elsődlegesen, mert igaz amit mondtam.
 - Mindegy melyik keresztnevemen szólítasz, min kettőre hallgatok. Bár a Benedek nekem jobban tetszik. Az Alfréd is szép név, de mindig megkapom, hogy olyan fellengzős, úrias. Nem szeretem amikor ezt mondják, mert nem tartom magam fellengzősnek. Te gondolom jól ismered az iskolát? -
 Belementem egy olyan témába, amit egyrészt nagyon unhat a lány, mert sokan feltehették, másrészt egy nagyon sablon kérdés. Ezért beszúrok egy kérdést így a végére, nehogy túl hosszúra nyújtsam a dolgot.
 -  Te szereted a művészeteket? Ha igen melyik ágát? -
 Egy örök téma egyike számomra a művészet a történelem mellett. Azért hoztam fel most a művészetet, mert én úgy látom Nyeste művészkedvelő, meg a lányok többsége jobban is kedveli ezt a témát a történelemnél. Bár kitudja, meglátjuk. Abból derülnek ki a dolgok, hogy beszélünk róla.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. november 1. 20:43 | Link

Benedek

Pislog pár nagyot, aztán olyan lesz az arca színe is, mint a haja: vörös. Hogy ő szép lenne? Ilyet sem mondtak neki még soha. Vagyis de... Apuka mindig mondogatja, de más? Főleg nem fiúk. Zavarba is jön rendesen, a kezeit az arcára tapasztja, és tiltakozólag megrázza a fejét. Új neki az ilyesmi, nem is tudja pontosan, mi hozza zavarba, de érzi nagyon is. El is fordul egy picit a fiútól, hogy megnyugodjon. Aztán persze észbe kap, hogy az ilyesmit illik megköszönni.
- Én... én... én... k... k... k... köszönöm! - motyogja halkan, mert valahogy a zavar miatt nem tud hangosban. A fogaskerekek meg kattognak az agyában, ezernyi kérdés tör fel benne, nem tudja, felteheti-e őket. Végül inkább elfolytja, mást kérdez. Egész pontosan a fiú a nevét. S mire idejut a pír is elhalványul az arcán, tud figyelni is a másikra. A válaszra csak bólint. Aztán magában ízlelgeti a két nevet. Arra jut, hogy neki is a Benedek tetszik, bár nem azért, mert az Alfréd olyan úrias, vagy hogyan is fejezte ki magát a fiú?!
- B...b...b...bbenedek! K... k... köny...ny...nnyebb - osztja meg végül a gondolatát a másikkal, bízva benne, hogy ő is érti. Bár Nyestének a legkönnyebb, valami rövid lenne. Talán a Beni? De azért ennyire még nem ismeri, és egyébként is, milyen lenne már becézgetni? Tulajdonképpen tetszik neki a Benedek név.
Az iskolával kapcsolatban is csak a fejét rázza, aztán felmutatja az ujjain, hogy kettő, vagyis két éve jár ide. Aztán megpróbálkozik egy pontosabb magyarázattal is.
- T...t...ta...tavaly j...j...jöttem... d...d...dde... az is...iskolával... t...t...táb...táborozni... m...m...m...mmment...t..t...tünk... s...s...ss...sssokáig - reméli, így érthető. Hogy a tanév nagy részét nem itt töltötte, így bizony van számára is ismeretlen terület. Egyébként nem unja a témát, mással ennyit sem szokott beszélni. Annával az unokatestvérével leginkább teázni szoktak és jókat hallgatni. Bár Nyeste kicsit úgy érezte a másik haragszik rá, amiért lekörözte a tanulmányokban. De ezen most nem fog rágódni, hiszen talált egy beszélgető társat, s Benedek újabb kérdésére a szeme is felcsillan. Lelkesen bólogat, aztán a festményekre kezd mutogatni, így adva választ. Mert bizony ő fest. Meg rajzol. Ez a két kedvence. Na meg, Apuka mellett a fa-faragás. De azért ki is mondja.
- F...f...festés és...és...és fff...ffffaragás - megenged magának egy mosolyt is, s ha nem is mondja ki, szemeiben azért csillog a kérdés: a másik szeret-e valamiféle művészetet?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 1. 21:07 | Link

Nyeste


 Ahhoz képest, hogy nyugodt mederbe akartam terelni a beszélgetést, hogy a lány ne izguljon annyira, a bókkal pont az ellenkezőjét értem el. Ahogy láttam Nyeste nem haragudott meg érte, inkább elpirult, kis idő múlva ez csillapodott. Benedeket választja a két keresztnév közül, aminek jobban örülök, hiszen a másikat kevésbé szeretem. Ezért sem értem miért hallgatok az Albertre is. Kiderül második éve van itt, de az előző évben nem nagyon tartózkodott az iskolában.
 - Ha van kedved lehetnél az kastélyban az én idegenvezetőm. Örülnék neki, már most kedves a társaságod. -
 Második mondatom nem tudom mennyire fog a lánynál betalálni a bók után, de ez így van, már most nagyon szimpatikus nekem Nyeste.
 - Örülök neki, hogy az első beszélgetőpartnerem kedveli a művészeteket. fafaragás az honnan jött számodra, nem egy nagyon közkedvelt, ahogyan én tudom, bár tévedni emberi dolog. E mellett a festészetet is kedvelem. Én a verseket, regényeket szeretem a legjobban elsősorban. Van is egy - két szárnypróbálgatásom verselés terén, de ezeket nem mutogatom senkinek. A zenét kedvelem még nagyon, leginkább a gitár előadókat szeretem hallgatni ezen belül is. Számomra a másik nagyon érdekes téma a történelem, azt is nagyon szeretem. Mostanában kezdem a két téma egyvelegével ismerkedni: a művészettörténelemmel. -
 Fejtem ki bővebben a lánynak a dolgokat. Elég hamar sikerült rátapintanom az egyik olyan témára, amit láthatóan szeretünk mindketten. Ezen elindulva jobban is megismerhetjük egymást. Jó beszélgetésnek állunk elébe, úgy érzem nem ez lesz az utolsó beszélgetésem Nyestével, de ez nem csak tőlem függ. Remélem számára is szimpatikus vagyok.
Utoljára módosította:Partay Alfréd Benedek, 2015. november 1. 21:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. november 1. 21:29 | Link

Benedek

Mosolyogva bólint. Amit tud, azt szívesen megmutatja Benedeknek is, bár lehet hamar végeznek a túrával. Esetleg a tavaly évelején rajzolt térképét is megkeresi majd, hogy a fiúnak adja, ha nincs is rajta minden, a fontosabb dolgok, mint termek, ebédlő, társalgó, navine körlet, rajta vannak. Aztán persze ismét kicsit zavarba jön, a haját is kicsit az arcába húzza a lány, ahogy beszívja az ajkait egy szégyellős mosolyba. Kedves. Igyekszik, de hát nem olyan nagy dolog ez.
- T..t...t...te is... k...k... kedves v...v...vagy - válaszolja néhány másodperc után és valóban így gondolja, hiszen a legtöbben már rászóltak volna, hogy beszéljen normálisan, vagy ne beszéljen. Kivéve persze a kedves embereket. Ha lenne nála penna meg papír, akkor már rég írná a mondandóját, több mindent tudna közölni, ugyanakkor... Apuka szerint gyakorlat teszi a mestert, igenis kell beszélnie. Még akkor is, ha nem mindig szeret.
- Apukám ács - feleli aztán egészen könnyedén. Hiába ez a két szót gyakorolta a legtöbbet eddig. Reméli, hogy ebből érti a fiú, miért is a fafaragás. Hiszen egy ács mellett nem nehéz megszeretni ezt a művészetet. Egyébként meg egyre szimpatikusabb neki a fiú, mert szereti a művészeteket. Bár Nyeste nem könyvmoly, olvasott már pár könyvet, verseket is, és a zenehallgatás is egy kedves elfoglaltsága, szóval csak bólogat mindenre, ahogy a fiú beszél, aztán felcsillannak újra a szemei a történelem szó hallatán. Hiszen neki mindig is az volt a kedvenc tantárgya a mugli iskolában és itt is nagyon szereti. Bólogat is még jobban, aztán szóba kerül a művészettörténet is és már-már madarat lehetne fogatni vele a boldogságtól.
- Én is, én is, én is! - hadarja gyorsan s fel sem tűnik neki, hogy nem is akad meg a nyelve ebben a két szóban. Persze rövidek és magánhangzóval kezdődnek, de bizony hátba veregetné magát, ha tudatában lenne egy ekkora sikernek.
- V...v...vvvan k...k...k..kedvenc k...kkk...korszakod? - kérdezi teljesen belelkesedve, s most már minden figyelmét Benedeknek és a mondandójának szenteli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 1. 21:52 | Link

Nyeste

 
 Kellőképpen jó volt hallani, hogy a legjobban érdekelt témáink fedik egymást. Ennek nagyon örülök. Újra sikerült kicsit zavarba hoznom a lányt, hiszen a második bókom után a hajával takarja az arcát. Most már érthető a fafaragáshoz való vonzalom. Hiszen akinek az apja ács, és egy kicsit is vonzódik a művészethez ott nem csoda ha ez jön ki.
 - Már értem a vonzódásodat a fafaragáshoz. Örülök hogy nem egy téma van ami közös bennünk. Legkedvesebb korszakom a történelemben a 19. század közepétől napjainkig. Ezen belül inkább a magyar történelem alakulása, de nemzetközi színtér is nagyon érdekes. Amint azt említettem a művészettörténelemmel nem oly régen kezdtem el foglalkozni, szóval még nagyon az elején járok ebben a témában. -
 Nem akarok nagyon sokat fecsegni, ezért is törekszek a lényegre. Nyestén azt veszem észre, mintha zavarná a dadogása, vagy szégyenlené egy kicsit. Engem nem zavar, engem az érdekel mit gondol és foglalkoztatja. nem zavaró tényező nekem a dadogása. Inkább jól is áll neki.
 - Ezért is vettem fel olyan tantárgyakat inkább itt, ami a művészetet vagy a történelmet kicsit is érintik. Legfurcsább ez a mugliismeret. Egyrészt a név, másrészt pedig az, hogy én nem varázsló társadalomban nőttem fel. Azért is érdekes ez számomra, mert kíváncsi vagyok arra, hogyan vélekednek a varázslók a nem varázsló emberekről, milyenek az szemszögükből. -
 Nem is nagyon aprítom a szót, mert kíváncsi vagyok Nyestére, ő milyen tantárgyakat kedvel, tanul itt az iskolában. Úgy látom mindketten szimpatikusak vagyunk egymásnak, de nem akarok nagyon messzire menni. Idő kell mindenhez, Még csak most beszelünk egymással először. Ami jó pont, hogy háztársak vagyunk, így könnyebben találkozhatunk.
Utoljára módosította:Partay Alfréd Benedek, 2015. november 2. 18:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. november 2. 07:58 | Link

Benedek

Nem tehet róla, de nincs hozzászokva, hogy szépeket mondanak neki. A legtöbben csak akkor szólnak hozzá, ha nagyon muszáj, vagy ha nem tudják, hogy beszédhibás. Nyeste ezt már megszokta, s a maga kis szűk baráti körében egész jól meg is van. De most nagyon örül, hogy van még valaki, akivel úgy látszik jól kifognak jönni. Csak mosolyog a fiúra, amikor az közli, érti miért szeret fát faragni. Azt nem teszi hozzá, hogy az azért nem megy túl jól. Nem is lényeges, hiszen már más témáknál tartanak.
Nyeste megint csak bólogat, ahogy a másik a 19. századot említi és mosolyog is szélesen. Bár ő az egész időszakot kedveli, azért van egy nagy átfedés kettejük kedvenc témái között, így biztosan lesz miről beszélni később is.
- Én a h...h...hháborúkat... n...n...nem ... – nem mondja tovább, csak a fejét rázza. A 20. századnak az első étizedével semmi baja, de az utána következő időszak számára túl véres, túl erőszakos és ijesztő, ha nem muszáj nem gondol rá. – Ép...ép...épít...t...tészetben n...n...neog...g...gótikát sz...sssszeretem... – magyaráz tovább, s most a füle mögé tűri a haját, a cipőit meg lerúgja a lábairól, hogy aztán kényelmesen felhúzva őket a kanapéra, helyezkedjen el, még jobban Benedek felé fordulva.
- F...f...ffestészetben... hmmm.... r....r...rrreneszánsz és és és a... h...h...hholland f...f...ffestők! – utóbbi persze nem csak a reneszánszból. De felsorlni az összes kedvencét sokáig tartana. Persze az örök példa, az mégis csak da Vinci de a lány szerint ez egyértelmű, főleg, ha a reneszánszt már említette.
A tanrágyak kapcsán is bólogat, igaz ő mindent felvett, mert kíváncsi volt, aztán a sikeres vizsgákon felbuzdulva meg is maradt szépen mindennél. Jövőre lehet lead majd pár tárgyat, sosem lehet tudni, nem lesz-e nehezebb a tananyag. A mguliismeret is bólogat meg mosolyog, meg a fejét csóválja. Neki már teljesen természetes, hogy így hívják, de azt is megérti, ha a másiknak még fura. Ami pedig a varázslók elképzelését illeti...
- V...v....vvegyes – mondja határozottan, aztán rájön, hogy ez eléggé értelmetlen, ha a másik nem tudja, miről van szó. Úgy dönt hát, hogy mesél picit. – V...v...vvannnak, v... v...v...vvarázslók, akik t...t...tttöbbre t...t...t...tart...t...t...tják m....m...mmmmagukat és... és... l...l...lenézik, aki n...n...nnem v...v...vvarázsol – magyarázza, reményei szerint érthetően. Persze elmondhatná, hogy az ilyenek az olyan varázslókat is lenézik, akik mugli közegből származnak, de nem akarja rögtön lelombozni Benedeket, na meg ilyet úgyis csak a rellonosok gondolnak, s ott sem mindenki.
- De... de...de amúgy ér...r...r...dekes! – fűzi hozzá, többet viszont nem árul el. – N...n...nekem a m...m...művészetek a k...k...k...kedvencem, m...m...meg a m...m...mágiat...t...töri és a b...b...b...bájital...t...t...tan – közli még csak úgy mellékesen, aztán eszébe jut, hogy a számmisztikát is nagyon szereti, meg a Legendás Lények Gondozását és a Gyógynövénytant is. Na de ha mindent felsorolna, akkor itt ülnének éjfélig.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 2. 18:34 | Link

Nyeste

 Okos és szép lány Nyeste. Csodálkozom félénkségén, bár sok korunkbeli nem nagyon kedveli a beszédhibás embereket. Nem értem miért, pedig nem rosszabbak, Nyeste kiváltképpen barátságos, jó társaság.
 - Lányok nem nagyon szeretik a háborúkat, bár az mindig is jelen volt a történelemben. Igaz a két világháború elég széles körben érintette az országokat, és áldozatok terén sem volt piskóta. Építészetben nekem a kastélyok, villák jönnek be igazán, Ezek az épületek mindig is vonzottak. Lehet a titkok, és egyéb rejtélyes dolgok miatt. -
 Visszatér újra a mugli varázsló társadalom ellentéteire. Ez a jelenség megtalálható a mugli társadalomban is faji, vallási és egyéb ellentétek miatt.
 - Én nem tapasztaltam mugli varázsló ellentétet, lehet azért, mert varázstalan ember társadalomban nőttem fel. Elítélendő dolog, hogy valaki azért felsőbbrendűnek érezze magát, hogy tiszta varázsló család tagja. Te nem ilyen vagy, annak ellenére tudom, hogy most találkoztunk. Már említettem nekem pár tantárgyam van, de ahogy kiveszem a szavaidból neked elég sok lehet. Csodállak a merészségedért, okos lány vagy, emellett szép is. A lehető legjobb párosítás a nőben egy férfi számára. -
 Apró bókokat azért megejtek. ismerem magam annyira, hogy nem tudom kibírni e nélkül. Ideje van annak is, hogy Nyeste megszokja, igenis van miért szépeket mondani neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. november 2. 20:46 | Link

Benedek

Nem igazán tudja, mit mondjon. Szerinte a háborút senki sem szereti. Ettől még sokaknak érdekes. Nyeste is érdeklődött a görög háborúk iránt, és nem csak a falovas történet miatt. De a modern háborúk sokkal véresebbnek tűnnek neki, szóval azokért nem rajong. Le is hajtja a fejét, nem akar ebbe a témába belemenni. A kastélyoknál pillant csak újra Benedekre, szeretné megkérdezni, hogy milyen kastélyok, hiszen minden építészeti stílusban épültek ilyen építmények, de inkább nem kérdez. Arra jut, hogy a fiú még csak ismerkedik a dolgokkal, valószínűleg nem tudná pontosan körbe írni. Marad hát a bólogatásnál, meg a mosolynál. Egy sejtelmes mosolynál, hiszen titkot ő is tud, de persze azért titok, mert nem mondja el. Talán majd egy későbbi beszélgetésnél. Már ha lesz olyan.
- Azért, m...m...m... mert n...n...nem cs...cs...cccsinálják f..f...fffeltűnően - feleli, a mugli-varázsló ellentétre, de nem igazán tudná megmagyarázni. Majd Benedek szépen tanul a különböző konfliktusokról Mágiatörténelemből, egy részét meg akarva-akaratlanul is meg fogja tapasztalni.
Megerősítően rázza a fejét, ő nem olyan, de azért szükségét érzi, hogy elmagyarázza:
- Apukám, m...m...mmmug...g..gli - szóval ő nem is "tisztavérű", hogy hencegjen vele. Igaz, ő Apukára is rettentően büszke, sőt! Szóval sosem aggódott a származása miatt, inkább attól félt, hogy hátrányban lesz, hiszen Apuka nem tudott neki semmit sem megtanítani, de alapvetően könnyen vette az akadályokat.
A bókokat pedig már igazán nem tudja hova tenni. Ismét pirul. A kandallóban ropogó tüzet figyeli, s bár az előbb felhúzta a lábait a kanapéra, most csak leteszi őket a földre, hogy felálljon, s tegyen némi fát a tűzre. Pótcselekvés, de közben azért csak kiböki.
- M...m...m...mmmmiért m...m...m...mon...mond..d...dasz ilye...ilyennnneket? - Nem néz a fiúra közben, a fa pakolásra figyel, meg arra, hogy ne égesse meg magát, de a válaszra rettentően kíváncsi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 2. 21:08 | Link

Nyeste

 A kastélyos témámnál feltűnően felcsillant Nyeste szeme, és mintha akart volna mondani valamit, de visszafogta magát. Mugli témához szól hozzá a leányzó, és említi édesapját, megerősítve mugli származását.
 - Amint már mondtam, családomban nagymamám kivételével mindenki varázstalan ember. Mama sem használta varázsképességét. Legalábbis előttünk nem, nagypapámat nagyon kicsi koromban elvesztettem, róla nem nagyon tudom, hogy lettek volna különleges képességei. Én nem ítélem el semmilyen családból való varázslót, a lényeg azon van, hogy segítsük egymást, és nem bántani a másikat, azért, mert nem tud varázsolni, mint mi. -
 Nagyon elpirul, és szóvá is teszi ezt. Kicsit értetlenkedek ezen, hiszen csak azt mondom ami a valóság. Dadogása miatt nem nagyon társalogtak vele. Nekem ez nem jelent semmi problémát, hiszen ettől még egy nagyon helyes, okos lány a szememben. Ez ad is neki egy kis bájt, különlegességet neki.
 - Azért bókolok neked, mert helyes, aranyos, szép, kedves és nagyon is okos lány vagy Nyeste. Kedvellek téged, így az első beszélgetésünk alkalmával is. Te elhamarkodott véleménynek gondolod, de nem így van, tényleg így vagyok ezzel. Majd felfedezhetem veled a kastélyt, szavadon foglak. Tudtad, hogy még a pirulás is jól áll neked.-
 Tudom, az utóbbi mondataimon is elfog pirulni, jól áll még neki ez is. Zavarában a kandallóhoz lép, fát rak a tűzre, de nem bírja sokáig közel, mert nagyon megsütheti a meleg. Kíváncsiság is fellelhető szemében, ami a kérdésre utalhat, hogy miért mondok szépeket neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. november 3. 20:22 | Link

Benedek

Nyeste a fejét rázza. Nem mondta. Már mint célzott rá, hogy mugli közegben nőtt fel, de nem mondta, hogy a nagymamája boszorkány. Így nem, de azért figyel, meg nem szeretne illetlennek tűnni, így a fejrázást is hamar abbahagyja. Azért persze csodálja az idős hölgyet, hogy nem használja a képességeit, de végül is,  nem tartja elképzelhetetlennek, hogy valaki így döntsön. A többivel pedig egyébként, mélységesen egyetért. Ő sem ítél el senkit sem az alapján, hogy tud-e varázsolni vagy sem, de hát nem is erről van szó, hanem arról, hogy nem mindenki ilyen. Mindegy is.
A bókok meg a szép szavak pedig teljesen zavarba hozzák, hát muszáj rákérdeznie miért mondják ezt neki. Aztán a válasz ne segít sokat, hiszen csak ugyanazt ismétli Benedek és még ha igaz is... (bár Nyeste ezt erősen kétli) akkor is túlzás, hogy ennyiszer felhívják erre a figyelmét. A pirulásra tett megjegyzés meg csak tovább ront a helyzeten, még jobban pirul, s nem a meleg miatt, amit a kandalló tűze áraszt.
- H...h...h....hagy...gggy...d ab...bb...ba! – Mondja kissé talán morcos-durcásan, mert nem tud mit kezdeni a zavarral, amit a fiú kelt benne. Pálcájával pedig egy párnára mutat egy jól irányzott huss és pöcc mozdulattal, aztán a fiú arcába irányítja. Éljen a párna csata! Már ha ez annak számít. Fájdalmat biztos nem okoz, s ha a fiúnak nincsenek szuper reflexei, akkor ez még igazán viccesen is hathat. Legalábbis Nyestének, aki bizony nevetni kezd, ha eltalálta a fiút.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 3. 20:58 | Link

Nyeste

 Egyre rosszabbul viseli Nyeste a bók áradatot, pedig nem azért mondom neki, hogy rosszul érezze magát. Az igazat mondom ki, ez nem is vitás. Ennyire nem jöhet zavarba a szép szavaktól, de meglehet, hogy eddig még nem bókoltak neki ilyen kedvesen. Egy kis fejrázás után egy párna repül felém, ami be is talált. Egyáltalán nem számítottam rá, meg lepett rendesen vele Nyeste.
 - Ezt miért kaptam Nyeste? -
 Meglepődve kérdezem, és már azon jár az agyam milyen furimányos kérdést tegyek fel ezzel kapcsolatban. Kicsit visszafogom magam a bókokkal, meglehet azért kaptam e párnt. Óvatosan visszadobtam felé a párnát, úgy hogy mellette puffanjon. Nem akarok kárt tenni benne, meg nem bántok hölgyeket.
 - Meg kell hagyni jól célzol. Ha ezt a bókokért kaptam, akkor elég sok párnára lesz szükséged leányzó, szóval készülj fel. -
 Mosolyogva válaszolok a kérdésére, észrevételére miért is mondok ilyeneket. Vagyis felkészülhet a sokszori dobálásra.
 - Nem lenne kedved most megmutatni a kastélyt, vagy csak a házat, hisz mindketten Navinések vagyunk. Maradhatunk itt is ha szeretnél, bár számomra egy párna mentes hely lenne a legjobb. Megkedveltem ezt a helyet annak ellenére, hogy csal most vagyok itt. Azt viszont elmondhatom, egyből egy remek társaságot kaptam. -
 Tényleg félve mondok már bármi pozitív dolgot, hisz lehet nem egy, hanem kettő vagy annál több párnát, vagy más tárgyat irányít a fejem irányába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Rémségek hercege
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 20
Írta: 2015. november 5. 20:33 | Link

Ward

A folyosón bóklásztam a hónom alá vágott könyvel. Nem volt nagy szám, elég sok diáknál volt ilyesmi, már ha éppen szüksége volt rá a beadandóihoz. Ahogy a többieknek, épp úgy nekem is a tanuláshoz kellett, habár valószínűleg úgysem jutok odáig, hogy legyen is kedvem az elolvasásához. A társalgóba vezetett az utam csak akkor állva meg ha éppen szükség volt rá egy csapat elsős miatt, vagy éppen egy eltévedt háziállat kergetésének következtében. Viszonylag hamar értem oda, ám sajnos a társalgó nem volt üres, elvégre mégis csak egy társalgásra alkalmas hely. Ugyan nem volt tele, csupán egyetlen ember volt idebenn, aki ha jól emlékszem szintén a házam tagja volt, de annyira nem voltam ebben biztos, elvégre nem tartom számon a többieket. Mielőtt még ledobtam volna magam beljebb léptem és felé pillantva egy kérdést tettem fel neki.
- Zavarok? - Jobbnak láttam előre tisztázni, mielőtt még azért köt belém valaki, mert be merészeltem lépni oda ahova ő. A srác nem az első lenne és nem is az utolsó ahogy sejtem ha igent mondana... Remélve nem küld el beljebb merészkedtem és vártam mit válaszol a srác. Alapjában véve nem voltam sem ijesztő, sem pedig olyan nagyon feltűnő személyiség. Mondhatni úgy is, hogy a kissé szakadt farmer, a fekete Black sabbath pólóm és a bakancsom sem tűnt ki néha, na meg a szögecses bőrdzsekim sem, amit ha a srác hagyta hogy ledobjak az ülőalkalmatosságra, akkor le is tettem. Még nem volt időm végigmérni a srácot, de nem is igazán akartam. Mondjuk lehet jobb lenne... Ki tudja milyen a stílusa.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. november 5. 21:00 | Link

Damien

Nem sokszor vetemedek olyasmire, hogy a társalgó felé vegyem az irányomat, ma mégis valamiért így tettem. Talán azért, mert reménykedtem benne, hogy nem lesz ott senki. Szóval nagy nehezen kibírtam a sok társaságot a folyosón, hogy aztán fellélegezve ledobjam magamat a kanapéra. Azóta szereztem magamnak egy másik regényt, valami... Z-világháború volt a címe, vagy mi. Riportkönyvnek ígérkezett, amivel egészen szimpatizáltam, szóval kényelembe helyeztem magamat és elkezdtem olvasni.
Nem volt olyan rémes, mint amire számítottam, sőt, egészen élvezhető volt, már kezdtem volna elmerülni benne, mikor léptek zaját hallottam az ajtó előtt. Először azon gondolkoztam, hogy most felkelek és elmegyek innen máshová, ahol a rajtam kívül tartózkodó, élő személyek száma mondjuk nem is tudom... nulla? Aztán a srác rákérdezett, zavar-e. Nagy sóhajjal lapoztam, azon gondolkozva, hogy nem is mondok rá semmit, de végül megerőltettem magamat.
- Ha csöndben maradsz, akkor nem. - mondtam még viszonylag higgadt hangszínben, ami azért nem volt a legkönnyebb produkció, de sikerült összehoznom.
Olyan szakadt rocker szerű gyerek volt, szóval bizakodtam benne, hogy ért a szóból és nem kezd majd el velem mondjuk az időjárásról beszélgetni. Inkább visszapillantottam a könyvembe, mintha misem történt volna. Mindenki jobban jár.
- Leülsz még ma, vagy ott fogsz állni az idők végezetéig, mint valami szobor? - kérdeztem egy idő után, mert a perifériás látásom nem érzékelte, hogy leült volna. Remélem nem bennem gyönyörködik.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rémségek hercege
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 20
Írta: 2015. november 5. 21:30 | Link

Ward

A srácnak nem nagyon jött be a jelenlétem. Ezt sikerült a sóhajból leszűrnöm, hiába is mondta, hogy ha csendben gubbasztok nem zavarom. Persze nem léptem le, inkább ledobtam a dzsekim és éppen eljutottam volna addig, hogy magam is így tegyek, ám ekkor megszólalt, szóval megállva a mozdulatsorban ránéztem, de végül nem vágtam hozzá semmi megjegyzést és leültem az ölembe téve a könyvet és kinyitottam. Csak ekkor szólaltam meg.
- Nem, de az előbb azt kérted maradjak csendben, most meg te szólítottál meg. Elég ellentétes vagy.. - higgadtan mondom és semmi hátsó szándékkal. Nem akartam bajba kerülni, de nem bírtam megállni, hogy ezt ne közöljem vele. A könyv ami nála volt számomra ismerősnek tűnt, de egyelőre az annyira nem érdekelt csak a srác. Az tuti, hogy nálam erősebb és valószínűleg tapasztaltabb, szóval ha bunyóra kerülne sor tutira alulmaradnék vele szemben, de reményeim szerint nem akkora állat, hogy helyből nekem akarjon ugorni. Ellenben ha mégis, akkor még mindig van egy pálcám és szerencsémre azért gyorsan reagálok. Talán pont el tudnék ugrani... Ez a srác olyan lehet mint valami böszme bika. Mondjuk a lovat se a fogairól ítéljük meg... Nagyot sóhajtottam és a könyvre néztem.
- Bocs... Elég hülyén indítottunk és nem akarok bajba kerülni az első héten. Szóval... vedd úgy, hogy csendben bámultam a könyvet és nem mondtam semmit ami miatt kiverhetnéd a fogaim, vagy esetleg kómába küldenél oké?- mondom neki és felpillantok a sorok közül. A könyv amúgy is uncsi, előre tudom mennyire nem fog lekötni, de inkább a könyv, mint a gyengélkedő egyik ágyán való nyöszörgés a fájó végtagok miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. november 5. 22:25 | Link

Dam(i)en

Ledobta a kabátját pont, mikor rákérdeztem, hogy ő most komolyan ott fog szobrozni az idők végezetéig, vagy leül végre? Erre persze játszotta a hisztikés utcák találkozási pontja környékén dolgozó kisasszonyt. Aztán leült és kinyitott valamit, gondolom tankönyvet, hogy aztán játssza az expert emberismerőt. Felhorkanva a szemem forgattam, majd lapoztam még egyet a könyvben, mintha mi sem történt volna.
- Csak célzást tettem rá, hogy lerakhatnád végre a s.ggedet valahová, nem a kezedet kértem meg, nyugodj már le - forgattam a szememet, majd inkább ismét a könyvbe merültem. Éppen egy csajról volt szó, aki pilóta volt és lezuhant és majdnem bezabálták a zombik, de aztán törött lábbal felvonszolta magát az autópályára... igazából elég jó kis sztori volt, szimpi volt.
Közben megeresztett egy világnagy sóhajt, mire felé pillantottam felvont szemöldökkel, olyan "megdöglöttazaranyhalad?" fejjel.
A kijelentésére nagy sóhajjal engedtem le a könyvet, majd pár pillanatig a plafont bámultam és felé néztem.
- Figyelj, nem szoktam hobbiból kölyköket verni, csak azért mert éppen pszichoanalizálni próbálnak... Szóval ne majrézzál, olvasd azt a borzalmat, vagy... vagy nem tudom. - sóhajtottam, majd inkább legyintettem és ismét a könyvemre bámultam. - vagy akár megpróbálhatsz velem beszélgetni is, de nem garantálom, hogy élvezetes lesz.
Csak remélni tudtam, hogy nem az utóbbi lehetőség mellett dönt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rémségek hercege
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 20
Írta: 2015. november 5. 23:08 | Link

Ward

Nem jöttem be neki, most már kezdtem száz százalékig biztos lenni ebben. Mondjuk ezen már meg sem lepődtem... Nem vagyok az a nagy barátkozós típus és ahogy láttam ő sem hajlik efelé, szóval lehet jobb lett volna szépen csendben olvasni ezt a... könyvet. Felhorkant amikor visszavágtam arra amit mondott, de ezt hagytam elmenni a fülem mellett, mintha csak egy légy zizzent volna meg a falon. A mondatára egy egészen barátságos mosollyal válaszoltam, elvégre a „s*ggedet” szó inkább volt vicces így utólag, mintsem sértő, na meg a mondata további része sem volt az. Olyan volt mint valami acsargó kutya... Azok inkább morognak és mutogatják a fogukat, hogy van nekem ilyen is, gyere csak a közelembe és megharaplak. Aztán meg pár órányi foglalkozás után még a farkukat is csóválják... Mindegy, nem akartam a srácot ezzel leminősíteni, inkább afféle gondolatmenet volt a viselkedésére. Ennyiből például rájöttem, hogy utálja a társaságot. Míg ő a könyvébe habarodott én megejtettem egy magyarázatot és ezzel együtt egy sóhajt, amire olyan fejjel nézett fel, mintha megértő lenne.  Végighallgattam amit mondani akart és csak ez után szólaltam meg.
- Ennek csak örülni tudok. - értettem arra, hogy nem akart megverni. Elég rosszul végződött volna ez a nap, ha lila monoklival kellene vonulnom a Rellonig... vagy színváltóssal. Na az az igazi! Felajánlotta, hogy beszélget velem, még annak ellenére is, hogy sütött róla, hogy inkább örülne, ha az első opciót választanám és szépen csendben ücsörögnénk itt kettecskén. Nos, sajnos inkább választottam az elvileg „kevésbé” élvezetes opciót.
- Szívesen dumálok veled. Már ha akarod, nem kötelezlek rá. Elvagyok én a... Azt se tudom mi a fene ez. - túrtam a hajamba idegesen. Egy az, hogy nem nagyon értettem ami le van írva, mivel nem voltam zseni a magyar nyelv használatában. Elég volt megértenem amit mondanak, nem hogy a nyelvtani katyvaszt...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. november 6. 16:52 | Link

Damien

Nem konkrétan a kölyökkel volt a bajom, hanem leginkább azzal, hogy idejött és ezért most egy légtérben kell vele tartózkodnom. Leginkább az emberekkel volt bajom, nem vele. Szóval mivel nem az én szobámba lépett be, csupán a társalgóba, mégsem illethettem olyan kedves jelzőkkel mint "hess a csába", pedig jól esett volna.
A kijelentésemre még el is vigyorodott, mire kétségbeesetten felszaladt a szemöldököm. Oh, te jó ég, ezek a mai hülyegyerekek már mindenen mosolyognak, mintha muszáj lenne? Vajon Thomas is fakutyát játszik, akárhányszor tudtára adják, hogy idiótán viselkedik? Áh, kit áltatok, hullára hidegen hagy...
Benyögte, hogy csak örülni tud annak, hogy nem akarom megverni, mire bólintottam. Az első értelmes, emberi reakciót is láthattuk, hölgyeim és uraim. Kiváló, nagyszerű, tapsot az angol gyereknek! Vagy mi ez... Mert hogy nem egy környékről jöttünk, az biztos, legalábbis az akcentusa nekem nem igazán rémlett.  
Aztán benyögte, hogy dumálni akar velem, mire a könyvet a fejemre tettem, hogy ne kezdjek el azonnal szitkozódni. Egy pár pillanatig mély levegőket vettem, majd felé néztem olyan "nanemár" fejjel.
- Komolyan nem tudod mit olvasol? Azt mégis hogyan? - kérdeztem enyhén kiakadva, mivel ez azért már tényleg egy kicsit erős volt nekem. Nem tudja mit olvas, te szentséges isten... Kivel lettem én összezárva már megint... Segítség... valaki!
- Angol vagy? - kérdeztem végül kelletlenül, ha már egyszer ennyire dumálni akar a kis nyomoládé... mert ugye a csokoládé csoki... akkor a ropi ilyen elven ropoládé... akkor neki nyomoládénak kell lennie...
Utoljára módosította:Ward Weaver, 2015. november 6. 16:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Partay Alfréd Benedek
Írta: 2015. november 8. 18:31
| Link

Partay Alfréd Benedek

Egy párnát röptet Benedek arcába és talál is. Mosolyra húzza a száját, sőt nevet is. Miért? Mert ez szerinte vicces. Na meg mert nagyon elégedett magával, hogy sikerült a varázslat és meg is lepte vele a másikat. Ez minden szempontból siker a számára. A kérdésre viszont nem igazán tud válaszolni. Hiszen az előbb már kérte a másikat, hogy hagyja abba. Egyértelmű, hogy a párna is ezt az üzentet akarta megerősíteni. Vagy mégsem? Megvonja a vállát, aztán visszacsüccsen a korábbi helyére. Tekintete körbe jár a helyiségen, nem igazán tudja, most mit mondhatna, de Benedek megoldja a helyzetet.
Fel is húzza a vörös hajú lányka a szemöldökét és emeli a pálcáját, jelezve, hogy ő készen áll, ha kell az összes párnát Benedekre küldi. A szemeiben ott csillog valami játékosság. De hogy az azért van-e mert viccnek szánja a fenyegetést, vagy mert valójában örülne még pár bóknak azt a fiú nem fogja tudni megállapítani.
Aztán jön a kérdés, hogy megmutatná-e most a kastélyt s ő lelkesen bólint. Fel is pattan, megindul az ajtóhoz, aztán elbizonytalanodik. S a remek társaság kapcsán visszafordul és a pálcáját is lendíti egy újabb párnát emelve a magasba, de aztán meggondolja magát, nem vágja hozzá a fiúhoz, csak rámosolyog és int neki, hogy kövesse. A párna pedig visszazuhan a korábbi helyére.
- M...m...m...mmmegmu...mut..t...tatom a k...k...kk...kedvenc t..t...ttermem! - mondja vidáman, s ha a fiú is beleegyezik, akkor együtt lépnek ki a teremből s mennek tovább, arra, amerre Nyeste mutatja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 8. 19:23 | Link

Nyeste

 Még egy párna röpül felém, ki sem kell mondani Nyestének, miért is kapom. Tényleg össze kell összeszednem abban a tekintetben. Nem áll szándékomban őt kellemetlen helyzetbe hozni, ha neki ez tényleg rossz érzés. nem tudom mennyire jönne ki jól ha ezt felemlegetném.
 - Értek a dolgokból, nem fogok ilyeneket mondani neked. Ami azt illeti kíváncsi vagyok, melyik terem, helyiség a kedvenced, így egy kicsit jobban megismerem az ízlésedet, ami már most tiszta számomra, hogy jó. -
Már nem is akarom mondani neki, hogy nagyon jó áll neki ez a huncut tekintet, ami akkor volt, mikor a párnát dobta felém. Nem akarok semmi rosszat számára, hiszen nagyon szimpatikus nekem, így azt szeretném már csak, hogy jobban megismerjem. Nyeste már indulásra készen áll, sejtelmesen mutatja, menjek utána.
 - Kíváncsian várom hova viszel. Eddigi ismeretem szerint, ahogy téged megismertelek, biztos szuper hely lesz. -
Összeszedem magam, kinyújtózok, és indulásra készen lépek Nyeste mellé, jelezve, indulhatunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 13. 20:47 | Link

Vér Lanetta

 Csatangolok a kastélyban azon tűnődve, hol is voltam már régen, és eszembe jut a társalgó, ahol múltkor is milyen jót csevegtem. Azóta nem jártam ott, de már itt vagyok a tárgyalt helyen. Benyitok, körülnézve állapítom meg, hogy nem változott semmi. Azért ennyire nem varázslatos ez a hely, hogy mindig változzon. Meg elég is nekem a szellemek járkálása, meg a festményekben ide oda közlekedő portrék. Ezeket még nem sikerült száz százalékra megszoknom, de jó úton haladok. beljebb megyek, és elhelyezkedek az egyik kanapén, előtte öntök magamnak egy kis italt, mert kimelegedtem. A kandallóra nézek, eszembe jut, hogy múltkor mennyire szerettem volna hogy égjen benne a tűz, de akkor túl jó idő volt hozzá. Előkapom a varázspálcámat, és próbálok tüzet éleszteni, de nem sikerül.  Megelégelem, és a kandallóhoz lépve, magamhoz ragadva a gyufát tüzet csiholok, sikerrel. Vissza ülök. Elégedetten a munkámmal kortyolgatok a megfelelő hőmérsékletű italomból. Elkényelmesedve tűnődök az elmúlt bő egy hónapról amióta itt vagyok, gyorsan elszaladt. Történt pár dolog ezen a rövid idő alatt is, házam újságjának a szerkesztőségének lettem a tagja, minap pedig a kviddics csapatnak is. Örülök ennek, szívesen csinálom, remélem elégedettek is velem. Eddig még nem mozdítottak el. remélem találkozok valakivel itt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2015. december 15. 22:10 | Link


Lépteit iparkodott megszaporázni, habár futni nem szándékozott a diákoktól tömött folyosóhálózatokon. Nem akarta felhívni magára mások figyelmét, vagy fellökni egy figyelmetlen varázslótanoncot, így próbált a séta fogalmán belül maradni, annak határait feszegetve.
Egész nap ezt a tempót diktálta, lábai lassan kiáltozni fognak tiltakozva a megerőltető gyaloglás végett, ám a lány csak nem lesz hajlandó nyugton maradni, míg elveszett kincsecskéjét magához nem fogja szorítani ismét. Ritka számba ment, hogy akármilyen mütyűr, ketyere vagy kacat eltűnjön keze alól, általában gondosan oda szokott figyelni arra, hogy merre teszi le egyes tárgyait, most mégis azért rója az iskolában a köröket, mert az egyik legfontosabb ékszerkének kélt lába.
A karkötőt, melyet Lellától kapott, amolyan félig szuvenír Madagaszkárról, félig szerencsét hozó bizgentyű gyanánt, eddig unhatatlan csuklója körül ücsörgött, és csak nemrégiben fedezte fel a lány, hogy keze megüresedett, és a csinos karperecnek hűlt helye sem volt karján. Ezután nem is volt kérdés, hogy azonnal keresni kezdje; először áttúrta ágyát, szekrényéjét, sőt az egész Gyöngyöt felkutatta, minden bútor mögé, alá és aminek lehetett még belsejébe is belesett. Ezt követte a tantermek átbogarászása, és az étkező alapos végigjárása, utána pedig a mostanában felkeresett szobák és helyszínek következtek sorra.
Jelenleg a társalgóba sietett, hogy ott is körbenézzen. Valahol meg kellett lennie, magától mégse sétálhatott el, vagy tűnhetett kámforrá az a fránya karperec.
Hatalmas lendülettel rontott be a szobába, nem volt ideges, csupán nem volt kedve és ideje lassítani az ajtó előtt, és különben sem számított arra, hogy bárkinek is a nyugalmát megzavarja odabenn. Mikor legutóbb itt járt sem voltak igazán sokan a helyiségben, pedig akkor sokkal emberibb időpontot ütött az óra, így mikor egy fiatal fiúval találta szembe magát hirtelen megtorpant, és az illetőre meredt.
- Szia - nem mosolygott, ahhoz túl meglepett volt, de talán hanghordozásában fellelhető volt némi kedves él, mely általában - ha a lány nem túl zaklatott - meg szokott jelenni akarva, akaratlanul.
- Ugye nem ijesztettelek meg? - kérdezte, immár sokkal szelídebb mozdulattal belökve maga mögött az ajtót, és szembe fordulva a másikkal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤

Oldalak: « 1 2 ... 11 12 [13] 14 15 ... 23 ... 35 36 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet