37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: « 1 2 ... 29 ... 37 38 [39] Le | Téma száljai | Témaleírás
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 209
Írta: 2023. június 15. 16:41 | Link

Rómeó


-Mesélj, mit jelent nálad a vad éjszaka? Te is késő estig olvasgattál? -mi mást jelenthet egy vad éjszaka? Biztos ő is valami szépirodalmi mű miatt maradt fent sokáig. Velem ez már sokszor előfordult, olvasás közben elvesztem az időérzékelésemet és mire észbe kapok, addigra már késő éjszaka van.
-Ebben van igazság, így már érthető, hogy miért állnak varázslók bűvészeknek! Te gondolkoztál már azon, hogy tehetségedet muglik előtt is bemutasd? -bár már annyi bűvész van, hogy nagyon profinak kell lenni ahhoz, hogy valaki felvegye a versenyt velük.
Örülök, hogy az éjszakai látogatásos ötletemmel sikerül megnevettetnem Rómeót, az elmondottak alapján elég szürreálisnak és viccesnek hangzik. Nagy valószínűséggel be se jutnék hozzájuk, ezért a terv már itt elvérzett.
-Nem is rossz ötlet csak ne sétáljunk túl sötét vagy félelmetes helyeken, az nem segítene a problémámon! -bár, ha Rómeó velem van, akkor nincs okom félni. Biztos megvédene vagy legalábbis reménykedem benne, hogy nem hagyna ott a bajban.
A beszélgetés a vérfarkasokra terelődik. Látszólag nem ez a kedvenc témája Rómeónak, én nagyban felvázolom terveimet, ő pedig csak diszkréten mosolyog. Ez a reakció érthető, sokan félnek a vérfarkasoktól, gondolom Rómeó is ezért ül ilyen csendben és csak a monológom végén tesz fel egy számomra meglepő kérdést.
-Mivel feltételezem, hogy nem egy teára szeretne invitálni, ezért okom lenne félni tőle! Viszont, ha emberi alakjában állna meg, akkor nem félnék tőle! Az emberek mindentől megijednek, ami szokatlan vagy az átlagostól eltérő és rosszabb esetben el is ítélik ezt! Csak elfelejtik, hogy mindannyian emberek vagyunk, ezért segítenünk kell a másiknak! -annyira utálom azt, amikor valamit megbélyegeznek és elítélnek. Emiatt van az a sok gonoszság a Földön. -Ha megjelenne egy ember itt most előttem és azt mondaná, hogy ő vérfarkas, akkor nem ijednék meg tőle és szívesen beszélgetnék vele. Feltéve, ha nyitott a beszélgetésre! A vérfarkas egy kór, amitől sok fertőzött szívesen szabadulna! Sajnos kicsi vagyok ahhoz, hogy segíthessek rajtuk, de biztos megkérdezném, hogy mi az, amit tehetek értük, hogy könnyebben elviseljék azokat az éjszakákat, amikor átváltoznak! Feltett szándékom, hogy felnőttként segítsek másoknak és ha lenne ilyen ismerősöm, akkor az ő közreműködésével mindent megtennék azért, hogy megszüntessük ezt a kórt és élhesse szabad életét, de sajnos nincs, ezért maradnak a könyvek és a hiányos leírások! -annyit fejlődött már a tudomány, de még mindig olyan kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre a vérfarkasokról. Mintha ez egy tabu téma lenne és senki nem foglalkozna velük.  -Egyébként jó kérdés volt, de kétlem, hogy bárki ez ügyben elém állna! Mindenkinek van titka és egy ilyen titkot kétlem, hogy megosztana velem bárki is! -én se újságolom el a nagy titkomat mindenkinek, ami örök bélyeget nyomna rám itt az iskolában, így megértem, hogy egy egyén, aki teliholdkor vérfarkas nem árulja el nekem.
-Ó, rendben, akkor ezt az egy szabályt majd betartom! -mosolygok Rómeóra. Bár ezt amúgy se tettem volna meg, a világ még nem annyira toleráns és nyitott, hogy tőlem jó szemmel nézze ezt a cselekedetet.
-Igen, biztos vagyok benne! Úgy érzem neked nagyobb szükséged van arra, hogy megvédjen attól, ami hatalmas szívedet nyomja! -nagyim se haragudna meg, hogy másnak adom a nyakláncot, főleg azért, mert tudja, hogy jó helyre megy és segít valakinek. Ez egy közös pontunk nagyimmal, akkor is adunk, ha nekünk nem marad semmi.
-Jól is áll neked! -mosolyok a srácra, miután a nyakába helyeztem a medált. -Te nem szoktál ékszereket viselni? -bár ez annyira nem jellemző a fiúknál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gróf-Vinkó Rómeó
KARANTÉN


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. július 20. 18:38 | Link

Somlay Kornél
...



A kérdésre csak hamiskás mosollyal vállat ránt, jelezve, hogy ennél többet egyelőre nem mond, meghagyja Kornélt kérdések között tengődni.
A kérdésre csak elhúzza a száját.
- Sohasem vegyültem különösebben a muglikkal és nem is feltétlen tervezek. Nincs bajom velük de tényleg, de azt hiszem, megmaradok ebben a közegben - újabb vállvonás, mielőtt elnevetné magad az eridonos szituáció miatt. Aztán ahogy jön a következő ajánlat és arra a következő felelet, kicsit elgondolkodik, mert valami idő közbe befúrta magát a fejébe.
- Azt hiszem tudom hová kellene elmennünk - nyugtázza végül, de itt is épp ugyanolyan titokzatos mint a másik éjszakával kapcsolatos kérdésnél és nem mond semmi ennél pontosabbat.
- Igen, igen...mindenkinek vannak titkai. De az bőven elég, hogy így vélekedsz róla..luk. Mármint, hogy nem irtózol, tudod. Jól esik. - köhint - Akkor te valami gyógyító szeretnél lenni ha nagy leszel? - kérdez rá, mert ez jött le neki Kornél mondandójának végéből.
Ezután már sokkal kevésbé komoly témára vonulnak a szerelemmel és a folyosón csókolózós nagy talányokkal, azonban mikor Kornél átnyújtja neki a nyakláncot kicsit meglepődik.
- hűha, hát köszi - elmosolyodva veszi tenyerébe és kezdi nézegetni a kelta motívumot a medálon, majd beledugja bozontos fejét a láncba - hogy áll? - közben lenéz, hogy maga is le tudja csekkolni.
- Hát nem igazán, vannak családi motyók, de sohasem jutott eddig eszembe felvenni őket. - de az amúgy is hivalkodóbb, elegánsabb darab volt mint.
-Figyelj, szóval...ha vérfarkast akarsz tanulmányozni... köhint és csak kicsit feljebb húzza a ruhaujjat, hogy kivillanjon a jó két ökölnyi sebhely.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Song Jiyun
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


> Bóbita <
offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 81
Írta: 2023. szeptember 10. 09:28 | Link


Vágyni valakire, aki nem lehet veled, olyan, mint fényért imádkozni a sötétben. - Emily Hart


Mandulaszemei az eridonost analizálták, tetőtől-taplig. Az a pár másodperc, míg Nonó önmagával harcolt fejben, Jiyun szerint, mintha az arcára is kiült volna. Feszengést tapasztalt a másik részéről, amit egy kiáltással koronázott meg. Erre Jiyun összerezzent. Nem szerette a hirtelen, hangos hangokat. Minden esetben a lehető legminiatűrebbé szeretett volna zsugorodni, csak ne lássa meg őt a hangoskodó és ne rajta töltse ki dühét. Természetesen, aki aurorrá akar válni, nem bízhatott abban, hogy minden problémáját az idő lassú haladása megoldja majd. A lány jó jegyei miatt nem kételkedett felvételében, de szellemileg bőven volt hova fejlődnie. Először is, ezt az ártatlan kisegér jelmezt kell magáról levetkőzni, kicsit kinyílni. A többi jöhet utána.
- Ó, értem. Semmi baj - vonta meg a vállát, ismerte az önmagával vívott szélmalom harcokat. Jiyunnak is kijutott belőlük bőven.
Száját húzva gondolkodott mindazon, amit Nonó az imént megosztott vele. Elhívta, de nemet mondott neki, dolga volt, és a többi.
- Nonó, nem lehet….. Nem lehet, neki más tetszik? Ezért mondhatott nemet? Nem ismerem, félre ne érts… csak még ez jutott eszembe… hogy tudod… Lehet neki más…. tetszik…? - na, hogy ezzel most rontott-e akaratlanul is a helyzeten, már csak Nonón múlik, de Jiyun tényleg csak megfejteni szerette volna vagy épp kibogozni e kusza szerelmi szálak rejtélyét.
A lány felpattanása újabb összerezzenésre adtak okot a Sherlock palántának, magában már nyüszített, szokjon le az eridonos a hirtelen mozdulatokról, nagyon megrémiszti a levitást.
- Odamentél volna hozzá? - dönti finoman oldalra fejét, míg kezével az ujján pihenő fordítógyűrűjét birizgálta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fekete Nonó
Mestertanonc Eridon, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


Tűzes Főnix
online
RPG hsz: 148
Összes hsz: 776
Írta: 2023. szeptember 10. 13:26 | Link

Song Jiyun
Szerelmi bánat
~zárás~
Hirtelen felkiáltások biztosan a frászt hozom Songra.
– Na mindegy is. – Elvettem az előbbit. Beszélgetünk még egy kicsit.
– De… – Lesütöttem a szememet.
– Neki az egyik évfolyamtársam tetszik. Legalábbis ezt írta egyszer… Nem tudom ki, de őszintén nem is érdekel. Bár lehet jobb is így. – Kicsit próbálom elterelni a gondolataimat, de bárhogy erőlködöm nem sikerül. Inkább rá hagyom és átadom magamat az érzésnek. Mert ha elfojtom biztos csak rosszabb lesz. Legalábbis azt mondják.
– Nem is tudom. Szerintem csak a fejemben létezik ez az egész. Ha nem utasít vissza lehet rosszabb lett volna... – Itt nyelek egyet és próbálom a könnyeimet vissza szívni.
– Lehet, hogy nem is tudtam volna mit kezdeni egy kapcsolattal. De ki tudja. Felette járok, de akkor is. Bár azt nem tudom, hogy hogyan találjak mást… – Egy kicsit el búsulok. – Vagy, hogyan felejtsem el őt. Valamit megpróbálok kezdeni magammal. Most úgy is jön a vizsgaidőszak szóval talán majd ha arra koncentrálok akkor elfelejtem. – Mosolygok. Végül mivel mindkettőnknek programja van ezért elköszönünk egymástól. Miközben megyek öröm és szomorúság keveredik a szívemben. De amikor beérek a klubhelyiségbe elkezdek szorgalmit írni és elfelejtem egy időre. Az utáni napokban még kicsit rágódom a Songos beszélgetésen, de a tanulás elfeledteti velem az egészet. Végül csak egy jó beszélgetés marad meg a memóriámban.  
Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2023. szeptember 10. 13:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Jóval nagyobb súlya van a szavadnak, mint azt gondolnád."
Song Jiyun
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


> Bóbita <
offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 81
Írta: 2023. szeptember 10. 14:25 | Link


Vágyni valakire, aki nem lehet veled, olyan, mint fényért imádkozni a sötétben. - Emily Hart


Ajkai lekonyultak, nem szerette volna, ha ijedelme rosszul érinti az eridonost. Bár lehet, ez a kisebbik problémái közé tartozott Nonónak jelenlegi helyzetében. A szerelem sosem könnyű dolog, pláne, ha viszonzatlan.
- Nagyon sajnálom, Nonó. Figyelj, anyukám egyszer azt mondta, ne várjam vadul a szerelmet, mert egyszer úgyis berobban az életembe az a személy, aki viszont fog engem szeretni. Biztos vagyok benne, hogy te is rá fogsz találni arra a személyre, akit a sors neked szánt - mosolyogva közelebb lépett és meglapogatta az eridonos hátát. Szerette volna, ha kicsit elmosolyodik és nem savanyú arccal hagyja maga mögött a társalgót.
A jegyzeteit végül elfelejtette kölcsönadni, pedig eredetileg ezért mentek a oda, ezt pedig már csak akkor realizálta, miután Nonó elment. Jiyun bűntudatot érzett, amiért elfelejtette. Annyira belemerültek a beszélgetésbe, hogy teljesen kiment a fejéből. Talán az lesz a legjobb, ha lemásolja őket és bagolypostán átküldi az Eridonba, így már Nonónak is elég lesz tanulnia a másolatról. Eszerint cselekedve pakolta össze mindenét és a hálókörlete irányába vette útját, ahol pótolhatja hiányosságát, majd folytathatja az animágia tanulmányozását.


Köszönöm a játékot! Smiley
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 422
Összes hsz: 506
(a játék partner hiányában elmaradt)
Írta: 2023. október 1. 12:15
| Link

Selwyn

Szokás szerint nem jött álom a szememre, az alagsorban pedig bezárva éreztem magam. Bár utóbbit persze véletlenül sem vallottam volna be, hiszen nem akartam látszatát kelteni, hogy ne a Rellon lenne a legnagyszerűbb iskolai ház itt. Akárcsak a Roxfortban, a zöldek itt is a föld alá kényszerültek, de ott még ez a tény valamiért nem zavart. Nem értettem, a Bagolykőben most miért van másként, de az önelemezgetés nem állt közel hozzám, ahogy az sem, hogy valakivel elbeszélgessek erről. Sokkal egyszerűbbnek tűnt nem venni tudomást az egészről, és kilógni az éjszaka közepén.
A legtöbb festménylakó már réges-régen az igazak álmát aludta, és sikerült elkerülnöm a portyázókat is, az egyik prefektus elől menekülök be épp a társalgóba. Körül se nézek igazán, egyből az egyik ablakpárkányt célzom meg. Sötét van, csak a Hold fénye ragyog be az üvegtáblákon keresztül, ami pont elegendő, hogy ne essek hanyatt a széthagyott párnák között.
Csakhogy mielőtt leülhetnék, erős fény villan a terem távolabbi végében. A lumos kiejtése nélkül is felismerem a varázslatot, szóval bárki is van rajtam kívül itt, nem egy elsőéves. Ők általában nem tudnak nonverbálisan varázsolni. Szóval magam is pálcát rántok, felkészülve rá, hogy ha közelebb merészkedik a másik, kénytelen leszek sóbálvány átkot, vagy esetleg egy kábító varázst küldeni felé, mielőtt lebuktatna. Bezzeg, ha prefektus lennék, nem kellene ilyesmi miatt aggódnom!
Ki van ott? - hallom a kérdést, de válasz helyett felemelem pálcám, hogy megátkozzam, de aztán megmerevedek a mozdulatban. Képtelen vagyok rá. Összeszorítom a fogam, a nyelvem hegyén ül a varázsszó, de nem megy. Valamit tennem kell... Félrerántom a pálcát, és az egyik puffra szegezem. Az átok eltaszítja a bútort és hangos robaj közepette a falnak csapja. Ugyanezt megcsinálom egy asztalkával is, és egy kanapét is felborítok. A fényforrás, és a pálca, amiből származik, lassan távolodni kezd tőlem. Az azt birtokló illető lassan hátrálni kezd.
Eltelik pár pillanat, majd egy ajtó csapódik ki, és a fényforrás elhal, ahogy gazdája távozik. Megkövülten állok még pár pillanatig, aztán kifújom a levegőt, és várok. Semmit se hallok. Eltelik egy-két perc, de nem érkezik egyetlen prefektus, tanár vagy más, aki megbüntethetne, de azért jobbnak látom távozóra venni a figurát.
Kiosonok a helyiségből, és a hálókörlet felé veszem az irányt. Talán mégse volt olyan jó ötlet ez az éjszakai kilógás. Talán, ha lenne jelvényem, nem kéne parázzak ilyeneken.
Utoljára módosította:Sadie Sallow, 2023. december 16. 10:49
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Szirtes Huba
Tanár, Melodimágus, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 40
Írta: 2023. október 24. 23:06 | Link



Az apró bizonytalanság gyorsan szívódott fel a tanoncban, mint ahogy Hubában a kétségek arra vonatkozóan, kellő pontossággal képes-e másik ág tudásanyagát átadni. Szerencséjére az echo mindhárom fajtánál megtalálható, csak éppen módosult verziókban. Ő maga például Kubában minden alkalommal használta, mielőtt belépett egy zárt épületbe. Így tudta leggyorsabban felmérni az emberek szándékait, beleértve a veszélyeseket.
- Jelenleg azért tudod, hogy azok bútorok, mert a szemeddel is láttad már őket. Így könnyebben meg tudod tanulni mi-milyen. Ha sikerül ráfókuszálni a kockára, akkor azt szeretném, hogyha megtippelnéd az anyagot, amiből készült - jelentette ki Huba, bár maga is bizonytalan volt, mennyire pusholhatja a lányt, és hol lesz a határa. Egy kis izgalommal is eltöltötte annak lehetősége, hogy talán egy kicsit megnézheti mire képes az eridonos éles helyzetben. Ha jól értesült előtte még csak nem is tanulta a képességet, csupán az első megjelenésen van túl. Az pedig sokszor kialakíthat egyfajta félelmet a tanoncban. Ám Lili egészen magabiztosnak tűnt.
Mosolyogva hallgatta a magyarázatot. Sárga. Érdekes.
- Próbálj többféle hangot, hogy a pontos frekvenciára ráállj. Minden anyag másképp nyeli el a hangokat. Például a kockáénál látod a belsejét. Ezek alapján elmondható, hogy a textúrája nem épp a legkeményebb. Azonban másképp látod a külsejét és a belsejét, ugyanis elszívja a hangokat az anyag. Tehát valami olyanról van szó, ami habár át tud engedni hangokat, azoknak nem közvetítője. Illetve maga az anyag egészen gyorsan elnyeli a frekvenciát. Tehát keményebb - próbálta Huba valamennyire elmagyarázni a történetet. - Akkor sokkal könnyebb lesz, ha több anyagot is megvizsgálsz, és összehasonlítod a hangokhoz a hozzáállását. Például... - kezdte a férfi, és a háta mögül előhúzott egy tömör vas téglalapot. - ... ennek az anyaga olyan kemény, hogy valószínűleg a belsejét nem is tudod érzékelni. Viszont a felületén egészen vezeti a hangot. Próbáld ki - adta az instrukciót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Balassa Zombor
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


- Z -
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 46
Írta: 2023. december 30. 19:59 | Link




Még a karácsonyi szünet előtt...

Saját elmondása szerint bármilyen szünet közeleg, a tanároknak mániájává válik az, hogy mindenféle beadandókkal töltsék ki a pihenésre szánt időt, vagy a rokonlátogatás örömét. Mi sem jobb, mint a nagymama főztje mellett Mágiatöri évszámokat vadászni és kifejteni. Ezt pedig szeretné elkerülni, így ameddig még itt van, előre dolgozik. Beköltözve a társalgóba, az asztal fölé hajolva kanyarítja a sorokat. Kizárta a külvilágot, így kicsit késve emeli fel a fejét és észleli, hogy Noel, akivel érkezett, most már teljesen más dologgal foglalkozik, mint bármely könyv vagy tananyag. Megáll az írásban, kiegyenesedik és törzsből fordul a fiú irányába, aki nagyon ügyködik.
- Hát te, mit csinálsz? - teszi le a tollat, háta pedig a támlának simul. Úgy tűnik, hogy valamit elveszített, vagy sosem találta meg, vagy akármi más. Mindenesetre, furcsa. Szemöldöke emelkedik meg, közelebb csusszan, de nem távolodik el a papírlaptól, hogy visszatérhessen hozzá.
- Te is azt hallottad, hogy elhagytak a kastélyban egy marék galleont? El kell keserítselek, hogy az csak egy felsőbb éves mocskos tréfája – mosolyogja meg a dolgot, hiszen emlékszik arra a hétvégére, amikor mindenhol csak térden kúszó-mászó diákokat látott, hátha a nyomára bukkan az aranynak. A választ várva támaszkodik a támlának és onnan követi Noel mozdulatait. Szórakozott a srác, ezt már tudja, megszokta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Noel B. Duffet
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 73
Írta: 2024. január 1. 19:36 | Link

Zombor


Olyan rohadt sok beadandót kellett még megírnunk, hogy Zomborral meg is egyeztünk, felfüggesztünk minden mást, és neki állunk a feladatok megoldásának. Volt egy jó taktikánk is, míg ő az egyik könyv tartalmából emeli ki a lényeget, addig én a másikból, aztán egyeztetünk majd, és közös erővel írjuk meg a beadandókat, ügyelve arra, hogy azért ne legyen hasonló. Egy ideig tettem a kötelességemet, de annyira száraz volt ez a mágiatöri anyag, hogy már burjánzott az agyam a sok évszámtól. Nem is értettem Zombit, hogy ő még nem nézett fel a lapokból, komolyan úgy dolgozott, mint egy gép. Én viszont már ráuntam, inkább előhalásztam a jegyzetfüzetem és elkezdtem bele matricára való rajzokat készíteni. Mindig ebbe gyűjtöttem az ötleteimet, amolyan kreatív jegyzet volt ez, aztán ha valamelyik szuper jól sikerült, az kiadásra is került. A legtöbben mondjuk nem is tudták, hogy ezzel foglalkozom, szerintem a suliban legalább egy tucat diák használt olyan matricákat, amiket én terveztem. - Firkálgatok - vontam meg a vállam, ahogy rápillantottam Zombira. - Nem hallottam róla, de tuti, hogy már rég megtaláltam volna, mert aranykezem van. De komolyan. Meséltem már neked, hogy legalább négyszer is voltam a halál torkában? - egy kicsit büszkén húztam ki magam, tényleg úgy éreztem, hogy legyőzhetetlen vagyok.
- Egyébként tudsz titkot tartani? - gyanakodva néztem rá, aztán elé toltam a jegyzetfüzetem, amiben láthatta, hogy épp min dolgozom. Képregényszerű matricák rajzait láthatta a lapokon, épp egy szuperhős verziót.
Utoljára módosította:Noel B. Duffet, 2024. január 1. 22:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Balassa Zombor
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


- Z -
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 46
Írta: 2024. január 3. 10:33 | Link




Még a karácsonyi szünet előtt...

Nem csodálkozik, hogy előbb-utóbb feladják az emberek a beadandók írását, mert iszonyatosan nehezen lehet koncentrálni órákon keresztül olyasmire, ami nem érdekli őket. Megfigyelte, hogy mennyire kitolják a határidőket, vagy éppen gyorsan túl akarnak lenni rajta, kapkodnak, majd rájönnek, hogy saját maguknak csinálnak több munkát. Nem kérkedik sosem azzal, hogy neki van rutinja, ideje és tempója ahhoz, hogy ne csak ezzel kell foglalkoznia, ne az utolsó pillanatban kezdjen hozzá. Szinte már-már kényelmesnek tűnik, lazának.
- Áhhá. Gondolom nem évszámokat - nem mintha ezzel korholni szeretné a másikat, csupán megjegyzi, mint más azt, hogy ma süt a nap. Ismeri jó Noel-t, tudja, hogy amikor akar és megy, akkor sziporkázik, most is segített bőven, a pihenő jár, mindenkinek, csak zombor kevésbé él ilyenekkel. Előbb szabadul? Vagy csak mert mindig belefeledkezik és mire eszébe jut, hogy igyon, menjen el a mosdóba, akármi, már végez is.
- Pedig pár alsóst beetettek vele nem is olyan rég, azok meg agyba-főbe keresték. Ezek szerint annyira nem volt nagy híre. Azért aranyat még egy gazdag sem dobál el jókedvéből, hidd el - knútot vagy épp mugli érméket már bőven talált, sokat el is tett, amelyek nem forintosok, hanem valamely külföldi valuta és szép vagy csak mert egyszer hátha arra jár és bedobhatja egy szerencse kútba vagy italautomatába. - Három jut hirtelen az eszembe, de nem, ma még nem mesélted el - teszi le a pennát és fordul felé, hiszen amúgy is a végén jár, oda pedig valami jó "csattanó" kell, amit ki kell még kutatnia a baljén heverő kötetből. - Tudok, miért ne tudnék? Mit hallottál? - reméli valami pletyka, amit mindenki tud és mégsem vagy akármi, de ahogy elébe kerül a füzet, úgy pillant a rajzokra. Felvonja a szemöldökét, miközben óvatosan lapoz egyet. - Már a jegyzeteidnél láttam, hogy van tehetséged hozzá és a logikám kikezdhetetlen, tudod jól - mosolyodik el. Nem nehéz idekötni nehány diák könyvein ékeskedő matricát, így most aztán tényleg kíváncsi, mi a titok. Neki is van, de nem ennyire szabadlelkű, vagy bátor, hogy előszedje.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Zsolna Alexandra
Prefektus Levita, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 216
Összes hsz: 244
Írta: 2024. február 8. 18:05 | Link


órák után|ténylegmegőrültek


Mit is mondhatnék. Rendesen ránk jár a rúd mostanában. És találnom kell egy helyet, ahol megbújhatok. Úgy bújhatok meg, hogy tényleg csak a tanulásra koncentrálok, és nem vonja el semmi a figyelmem. Akármilyen nagy is a kastély, nem egyszerű hadművelet ez, hisz most a vizsgaidőszak előtt, sokan vannak ugyanígy ezzel.
Úgy döntöttem, ma a társalgót próbálom ki, főleg mert a forrócsokit egyszerűen imádom, ami itt van. Kellően motiváló lesz az nekem a folyamathoz, meg hát... azért Bercit se szeretném az őrületbe kergetni, szerintem már így is a türelmét próbálom. Sose stréberezett még le ezelőtt, de mit tehetnék? Most igazán fontos, hogy jó jegyeket szerezzek. Konkrétan a jövőm múlik rajta. Még szerencse, hogy apu tudott még szerezni a görcsoldó bájitalból, mert az a legjobb barátom, mióta egy görcs vagyok, és csak azon bírok kattogni, hogy.... fogy az időm.
El is foglalom a kényelmes fotelt, úri hölgyhöz méltatlanul, törökülésben foglalok helyet rajta, fel is csapva a jegyzeteim, amik csoda, hogy nem károsodtak a folytonos cipelésben.
- Itt ez a ribi... na, róla beszéltem - kifújom a levegőt, és behunyom a szemem. A hang ismerős, de... továbbra sem akarok foglalkozni vele, hiába társul mellé másik kettő.
- De ez a sznob picsa, nem is értem, mit evett rajta Domi - a betűkre koncentrálok. Nem, akkor sem fognak engem kizökkenteni. Azt meg főleg nem érik el, hogy lealacsonyodjak a szintjükre.
Utoljára módosította:Bánffy Zsolna Alexandra, 2024. február 15. 17:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wesselényi Arabella Valéria
Művészetis tanonc, Illúziómágus, Végzett Diák


Mammon
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 122
Írta: 2024. március 17. 10:05 | Link


Hajcsika, arcika


Kicsit messzebb ültünk a kandallótól, nincs az az isten, hogy közelebb merészkedjek hozzá! Az abból kiáramló meleg nem tesz jót a bőrnek, és a végén még ráncosodni kezdünk! Jéééézike! Csak azt ne! Túl fiatal és szép vagyok, hogy Kaki néni-féle banya legyek!
- … és akkor megláttam, hogy az alapozóját…NEM KONTÚROZTA! - ijedten felsikítottunk szánkhoz kapva kezeinket Zsüli meséjén, amit látott valamelyik nap a faluban. Most komolyan, a kontúrozás olyan alap sminkeléskor, mint az azt megelőző face care. Még akkor sem akadtam volna ki ennyire, ha mondjuk rossz árnyalatot használt volna vagy rosszul mosta volna el. Komolyan, nekem kell megtanítani mindenkit sminkelni?!
Ekkor nem várt hangok ütötték meg a fülemet. Gyanakvón irányába pillantottam, felmutatva mutatóujjamat a csajsziknak, hogy fogják be a pofájukat, mert hallani szeretném. Szemeim jobban szűkültek, ahogy megláttam a két ribancot Zsolnát köpködni közvetlenül előtte megállva. Anyám, de pofátlan szarok, Zsoli meg miért nem reagál? Miért tűri? Attól, hogy tehetős a családod, nem kell elviselned a bárányok bégetését. Kezembe kellett vegyem az ügyet. - Gyerünk hölgyim, mutassuk meg ezeknek, ki a főnike! - azzal fogtam magamat és hárman odalibbentünk egy pillanat alatt a trióhoz. Összefont karokkal álltunk meg Zsolna és a két ribanc között. Feszengve néztem rá a levitásra, hogy vajon fel fogja-e emelni a fejét vagy sem, aztán lealacsonyító pillantást vetettem a másik kettőre.
- Hé! Ő a testvérem és nem ribi, de én igen! - előhúzva a pálcámat, a hozzám közelebbit megajándékoztam egy Urticaria bűbájjal, ami hétköznapi nevén: Csalánártás. Zsüli és Maja a második csajra szegezte pálcáját, míg én az elsőre.
- Én a helyetekben eltakarodnék divatszakértőhöz, mert az egy dolog, hogy egyenruhában vagyunk, de komolyan… rózsaszín, szőrös hajgumi? Mi ez, kilencvenes évek? Sem stílusérzéketek nincs, sem pedig gerincetek, ribanc! - vetettem oda még lekezelőbben, de a pálcám nem ereszkedett meg egy percre sem, már nyelvem hegyén volt egy újabb rontás, de megadtam nekik a lehetőséget. Vagy párbajoznak ellenünk, vagy elfutnak. Még jó, hogy az utóbbi mellett döntöttek, mire diadalittasan meghajoltam - ha volt közönség -, aztán Zsolna felé fordultam.
- Ne törődj velük, a helyes, ego sértett pasik pletykásabbak, mint a nők. Jól vagy, csajszim?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I am so fab
Check out, I'm blonde, I'm skinny, I'm rich
And I'm a little bit of a 🍑
Balassa Zombor
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


- Z -
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 46
Írta: 2024. április 18. 10:45 | Link

Lilien.


Sokadjára nyúl nyakához, hogy az apró, vörös kis dudort vakarja meg, amelyből szép kis pattanás lesz, ha nem kaparja ki idő előtt. Néha a bőre olyan, mintha most lépne be a pubertás rémségébe, de vélhetően csak túltolta az olajos magvakat, semmi több. Kezét leengedve lépdel a kanapé felé, ahol ismerős sziluett foglalt helyet nem is olyan rég, csak ő még a terem másik felében volt éppen, befejezett egy apró javítást a beadandójában, amelyre a könyvtárban esélye nem volt, mert az elsőévesek túl lelkesen keresgéltek a polcok között. Elpakolt már, kezében nincs más, csak két muffin, amit még az ebédről csent el, azzal a megfontolással, hogy uzsonnára jó lesz. Végül más terve adódik, amint megkerüli a kanapét, Lilien elé tolja a kezében tartott kettőst és lepillant rá.
- A csokis vagy a gyümölcsös? - mintha élete kérdését tenné felé neki, úgy vár, majd válasszon akárhogy, leül mellé. A lánnyal már jó ideje ismerkedett meg, hasonlóképp töltöttek időtlen időket a könyvtárban és a könyvek felett, akár egy asztalnál is, amelyből néha beszélgetés, majd ez a barátság következett. Ugyan nem egy házban léteznek, de elférne már sokak véleménye szerint a levitás berkeken belül, Zombor ezen sosem pörög, neki megfelel minden úgy, ahogy van. Lili a szemnek is szép lány, azonban hamar kiderült, hogy más felé húz a szíve, még ha fogalma sem volt ki az, a viselkedése és a szavai finoman árulták el, így hajdani, első érzelmei igencsak átalakultak másféle érzésekbe. Még mindig nem jelentették be otthon, hogy érkezne a testvére, anyja pedig kitartóan próbálkozik, Zombor addig a soha nem volt kishúgát találja meg benne, holott a lánynak bőven széles a rokonsága. Nincs ezzel gond. Hátra dől, majd a  neki maradt muffin papírját bontogatja.
- Hogy vagy ma? Örülök, hogy nem látom nálad azt a vaskos kötetet, vagy éppen nem a könyvtárban látlak. Pihenj is - szavai mellé mosolyog, hiszen nincsen ebben semmi szigor, csupán tudja, a vizsgaidőszakban mind a ketten túltolták a könyvek habzsolását és a kimerülés szélén álltak. - Mesélj inkább, hogy mennek a dolgok feléd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várkonyi Lilien
Diák Levita (H), Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 51
Írta: 2024. április 28. 16:26 | Link

ᘔOᗰᗷOᖇ


Elmélyülten olvasgatja a kezében tartott könyvet az asztrofizikáról, felmerül benne a gondolat, hogy talán kérhetne egy időpontot Oshiro professzorhoz és akkor megvitathatnák a kérdését, mert hogy ez a könyv nem egy gondolatot vetett fel benne. Éppen az egyiken agyal, amikor Zombor elé tol két igazán finomnak tűnő muffint.  - Uh, nem lehetne fele-fele? - pislog lelkesen a fiúra, mert nem tud dönteni. Ugyanannyira szereti a gyümölcsöst, ahogyan a csokisat és abban is biztos, hogy mindkettő nagyon finom. Attól függően, hogy a navinés osztozkodik-e, a hozzá jutó finomságba végül beleharap és jóízűen majszolja, szabad kezét pedig a másik alá tartja, hogy az apró, lehulló morzsákat felfogja, ölében ugyanis könyvtári könyv hever, amit nem lenne jó összekoszolni. - Mert ez szerinted mi? - nevetve mutat az ölében heverő asztrofizika könyvre. - Jó, vegyük úgy, hogy ez pihenés, mert amúgy nem kötelező anyag, csak kíváncsiságból lapoztam fel - még mindig mosolyog Zombira, közben összecsukja a könyvet és félreteszi, hogy minden figyelmét a navinésnek szentelhesse. - Mire vagy kíváncsi? Gondolom, nem a jegyeim érdekelnek - fordul ki felé és egy újabb harapást vételez a finom muffinból.
- Nem tudom amúgy - sóhajt. - Van az a srác, akiről múltkor meséltem. Tetszik, de nem tudom, hogy én tetszem-e neki. Talán nem is kellene ilyesmivel foglalkoznom, most úgyis új év következik és jó lenne még jobb eredményeket elérni. Veled mi újság? - kíváncsi lenne, hogyan is telt a szünet Zombinak, reméli is, hogy a fiú mesélni fog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Balassa Zombor
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


- Z -
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 46
Írta: 2024. május 1. 20:51 | Link

Lilien.


Nagyon nehéz választ kap a kérdésére, olyannyira, hogy nem rest azonnal leülni és keríteni egy arra alkalmas pontot a kis asztalon, ahova leteheti a sütiket. Szerencsére szalvétája van, így arra bontja ki a papírból és felezi el előbb az egyiket, majd a másikat, végül pedig így nyújtja át neki azokat.
- Lásd a jó szívem – mintha valaha irigy lett volna, úgy bárkivel. Nem jellemző rá, így neki aztán bőven jó így, hogy mind a kettőből jut, ha tudja, akkor hoz többet is, de előre nem látott reakció volt ez, így legközelebb majd ügyesebben gondolkodik. Kényelembe helyezve falatozik egyet ő is, majd lágyan csóválja meg a fejét arra, hogy nem valami romantikus regényt lát a lány ölében, vagy egy naplót, amibe a napirendjét írja be, vagy úgy bármit is. Szóval, ugyanúgy pihen, mint Zombor maga, érthető, de nála most tényleg nincs semmi a süteményen kívül. Csak a táskájában.
- Az ennél sokkal de sokkal vastagabb volt és nem volt benne kép – nyúl oda, hogy belelapozzon, majd engedi is el a lapokat és tér vissza a muffinhoz. - Mire vagy kíváncsi belőle? Nem mintha ebbe beleolvastam volna, elkerülte az érdeklődésem – még, mert sosem tudni, mikor kel fel úgy, hogy szüksége lesz rá. Egy újabb falat után von finoman vállat, hogy a jegyek is jöhetnek felőle, de nem, nem ez volt az elsődleges cél. - Mire nem? Mondjuk még nem árultad el, hogy hogyan sikerült a beadandód Átváltozástanból – vagy emlegette? Mindegy, a lényeg, azt együtt írták, szóval valóban érdekli, hogy hülyeséget beszélt vagy sem, amikor odaért, hogy átnézze, mi kell még bele.
- Na – fordul felé féloldalast, bár nem az a pletykás típus, a lány dolgaira mindig kíváncsi, tekintve, hogy míg Lilivel mindig történik valami, saját magánál nem, tökéletes kompenzálás. - Nem szégyen manapság már az, ha a lány hívja el a fiút valamire. Akár megpróbálhatod azt és akkor kiderül, hogy tetszel-e neki vagy legalább szimpatizál-e veled, ilyenek. Ennyi még belefér az új évbe is akár – igen, szokatlan a felállás, de nem ördögtől való, így egy próbát meg is ér, nem? Fogalma sincs, nem történt még ilyen vele, de ami késik, az nem siet. - Velem? Elvoltam koncertezni, kirándulni, meg vettem egy csomó könyvet, ami nem tanulásra van. Egy mugli filmen alapszik, Star Wars. Elég érdekes világ, szóval belekezdtem, csak nehéz meglelni a régieket. Ezen kívül… nem nagyon. Én nem randiztam sikeresen a szünetben – azzal visszatér a maradék süti elfogyasztásához. - Mi is a srác neve, amúgy?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várkonyi Lilien
Diák Levita (H), Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 51
Írta: 2024. május 12. 17:40 | Link

ᘔOᗰᗷOᖇ


- Köszi, aranyos vagy - örömteli mosollyal nézi, hogyan választja ketté a muffinokat Zombi, ezért is szereti ennyire ezt a fiút, aki már régóta az egyik legjobb barátja. Önzetlen és jólelkű, nála nem is találhatna jobb barátot.
Éppen hogy elfeleződnek a sütik, már le is csap az egyik félre és neki áll majszolni, másik tenyerét alá tartva, hogy ne morzsázzon össze mindent.
- Ne kérdezd, majd ha elolvastam, utána választ tudok adni a kérdésedre - mosolyodik el, maga sem tudná megfogalmazni azt, hogy miért is érdekli ennyire ez a téma, de leginkább talán amiatt, mert ki tudja, egyszer ha mégis ilyen szakirányt választana, akkor később még akár űrhajós is lehetne, és kimehetne az édesapjához Houstonba. - Ó az jó lett! Még dicséretet is kaptam rá - meséli fülig érő vigyorral. - A tiéd hogy sikerült? - biztos benne, hogy barátjának is csak jó beadandója készülhetett, sokat tanulnak együtt és tudja, hogy milyen eszes srác Zombi. - Hogy micsoda? Ne bolondozz már! - azonnal meg is rázza a fejét, Zombi mégis miféle tanácsot ad neki. - Nem vagyok bolond, biztosan nem hívom el sehová! - nagyon tiltakozik ez ellen, bármennyire is tetszik neki a rellonos, azért nem szeretné lejáratni magát az egész iskola előtt.  - Amúgy sincs időm ilyenekre - mutatja fel az ölében tartott könyvet és gyorsan muffint gyűr a szájába, nehogy meg kelljen indokolnia azt, hogy miért nem kezd el egy kicsit szórakozni. Bárcsak olyan könnyen venné ezeket az akadályokat, szeretne lazább lenni, úgy mint a többiek, de sosem volt olyan típus. - Akkor neked sokkal izgalmasabb szüneted volt - mosolyog a fiúra, a könyvek felkeltik az érdeklődését. - Izgi, behozod majd valamikor? Szívesen elolvasnám, ha már végeztél velük - bármi is legyen, ha könyv, arra azonnal lecsap, szeret újdonságokat megismerni, aztán később úgyis kiderül, hogy tetszik-e és érdemes-e folytatni, vagy inkább lerakja végleg a kötetet.
- És miért nem randiztál? Nincs senki sem, aki tetszene? - erre nagyon kíváncsi, mert Zombi is kicsit olyan zárkózott, amilyen ő maga is, nem sűrűn beszél ezekről a dolgokról. A labda viszont visszapattan hozzá, először nem akar mesélni, de Zombi nagyon közel áll hozzá, ezért sincs mitől félnie. - Fúh, olyan vagy, mint egy harapófogó - böki vállon. - Markovits Levente, a rellonba jár, de annyira cuki. Szerintem házat tévesztett - meséli mosolyogva, csillogó szemekkel.
- Kviddicsezik is és nagyon jól, olyan sok lány rajong érte, tuti van köztük barátnője, ha a barátaiból indulok ki - sóhajt. - Az egyik legjobb barátja egy olyan srác, aki állítólag járt már a fél sulival. Mi van, ha Levi is olyan? - gondolkodik el egy fél pillanat erejéig, miközben az arcát támasztja tenyerével. - Na de most már nem úszod meg, tényleg mesélj, hogy ki az, aki tetszik? És ne mond azt, hogy senki, mert azt úgy sem veszem be.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 146
Írta: 2024. május 16. 21:40 | Link

Wout


- Öhh... szia, Wout. Én csak... öhm - próbálja kimagyarázni magát, kitartóan fürkészve a szőnyeget, hátha talál egy kósza, elhagyott tárgyat, miután éppen megpróbált elbújni az egyik fotel mögött, amikor észrevette a fiút. Mint a mellékelten kínos légkörből is megállapíthatja bárki, nem kifejezetten volt sikeres a kivitelezésben. Tulajdonképpen azt sem tudja megmagyarázni, miért nem kedveli Woutot. Leginkább talán arra tudná fogni, hogy olyan kínosan nem találtak még soha közös témát, pedig a szüleik meglepően jó barátságot ápolnak.
- Ezt kerestem - jelenti be végül, felkapva egy pergamenfecnit, amit valaki bizonyára elhagyott. Igazság szerint azért indult, hogy némi alapos kérdezősködés és kutakodás árán kiderítse, minek örülne Timi születésnapi ajándék gyanánt, és ha esetleg még valami mellékes pletykát is elcsíp, az csak szórakoztató lenne, de ehelyett sikerült éppen a Navinésbe botlania. Már azóta ismeri, hogy az eszét tudja, és valahogy mégsem sikerült megbarátkozni vele. Hedda mindig is jobban kijött vele, még a baleset után is, míg ők csak ilyen kínos és kellemetlen, félszavas kommunikációt folytatnak a kezdetektől fogva. A fecnit gyűrögetve ácsorog azért még kicsit.
- Uhm, mi újság? Hogy van Wood bácsi? - próbál érdeklődni, kierőltetve magából két illedelmes kérdést is, amiből valahogy tényleg jobban érdekli a fiú apja, aki némileg valamiféle fogadott nagybácsiként viselkedik amúgy is velük. Egyik lábáról a másikra helyezi a súlyát közben, hintázva jobbra, balra, remélve, hogy ezen is hamar átesnek, és majd legközelebb akkor lesz része valami hasonlóban, amikor a közös órák valamelyikén megint véletlen egymás mellé kerülnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wouter Lodewijk Collenwen
Diák Navine (H), Negyedikes diák


X – unalmas
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 31
Írta: 2024. május 18. 19:05 | Link

Sigrid Sjölander

Wout nem sok diákot ismert a kastélyban korábbról, de akiket igen, azokat igyekezett messziről kerülni. Sigrid közéjük tartozott, és erről nem biztos, hogy tehetett. Titkon még kicsit sajnálta is, hogy így alakult a helyzet, de jobbnak látta meghozni ezt a döntést, miután folytatódtak azok a bizonyos családi összejövetelek. Tulajdonképpen ez még egy közös kapocs is lehetett volna, hogy jobban összebarátkozzanak, de aztán hamar rájött, hogy abból, hogy az apjuk megtalálták a közös hangot, még nem következik az, hogy a leszármazottak is meg fogják. Sigridet furcsa lánynak tartotta valahol, és ez a legutóbbi találkozásuk alkalmával sem változott, amikor a társalgó egyik fotelje mögött gubbasztva rátalált. Kicsit mintha az apja állandóan elvárta volna tőle, hogy jóban legyen a barátja lányával. De miért is? Az egyenesen ijesztő volt a számára, hogy ebbe néha esetleg valami többet láttak bele, amin a két felnőtt jót tudott nevetni. Kellett neki a társalgóba mennie, amikor alapvetően nem is egy beszédes fiú!
- Szia, Sig - köszönt vissza monoton hangon, de egy halvány mosolyt azért erőltetett az arcára. - Értem - vette tudomásul anélkül, hogy azon kezdett volna el gondolkodni, hogy mit is mondjon még. Nem történt semmi. A fotel mögött volt dolga, hát látott már ilyet. Mások életével ritkán törődik. Az övéről meg úgyis hallani fog az apján keresztül. Tudta, hogy ő is csinál furcsaságokat, inkább nem kommentálta tehát a tevékenységet. Már éppen indult volna tovább, amikor úgy tűnt, bájcsevejre kerít sort hirtelen jött beszélgetőtársa. Rögtön kiderült a számára, hogy nem is rá, hanem az apjára kíváncsi jobban, amit enyhe csalódással konstatált, de végül is el kellett ismernie, hogy Wood sokkal érdekesebb személy nála, így érthető az is, hogy elsősorban róla érdeklődtek. És az apjáról még mindig könnyebben beszélt, mint saját magáról.
- Semmi, megvagyok - fonta össze karját maga előtt. - Apa is megvan. Dolgozik. És te hogy vagy? - kérdezett vissza rögtön, hogy másra terelje a témát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 146
Írta: 2024. május 21. 21:34 | Link

Wout


Egyetlen alkalmat sem tudna említeni, még kímerítő keresgélést követően sem, amikor ne lett volna kínos minden egyes másodperc Wout közelében. A beszélgetésekről nem is beszélve. Amúgy sem erőssége nagyon hosszú társalgásokba merülni, hacsak nincs igazán jóban valakivel, de Wouttal még az a pár perces, igazán egyszerű és bárkivel megejthető bájcsevej is kínszenvedés, ami pedig teljesen működőképesnek szokott bizonyulni még jobbára ismeretlenekkel is. Elbújnia sajnos nem sikerült időben, így a kifogásnak használt pergamendarabot szorongatva inkább kinyög két kérdést is, előbb Wout, majd pedig az apja felől érdeklődve.
- Érteeem - válaszolja a fecnit gyűrögetve, kicsit elnyújta a szót is, közben többet nézve a cipője fényesre lakkozott orrát, mint ahányszor egyáltalán a navinésre pillant. Az ajtó irányába is elpislog futólag, reménykedve, hogy hamar szabadul, de úgy tűnik, Wout is illedelmes akar lenni, és még ha esélyesen nem is érdekli, hogy van, a kérdést felteszi.
- Ühm, hát én... jól, jól... köszönöm. Apu jön majd jövő hétvégén, majd lehet benéz a bestiakereskedésbe, ha itt lesztek... meg... Hedda hiányolt a szünet végén - osztja meg, nagyon keresve azért, hogy mit is mondhatna egy már majdnem értelmes beszélgetés kialakításához, addig is, amíg arra keres indokot gondolatban, hogy miért is kell rohannia és hová. Sajnos nincsenek már órák, így az nem jó kifogás. Ezért is emlegeti inkább az apját, na meg a nővérét, aki valami oknál fogva viszont kedveli a navinést. Sig nagyon szívesen át is engedi neki, csak hát ugye Hedda állapotából adódóan ezt jelenleg itt nem teheti meg. Milyen kár.  

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wouter Lodewijk Collenwen
Diák Navine (H), Negyedikes diák


X – unalmas
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 31
Írta: 2024. május 28. 16:52 | Link

Sigrid Sjölander

Rezzenéstelen arccal bámult vissza rá. Tekintetével egészen elmerült Sig aznapi sminkjének tanulmányozásában. Valahogy érdekesebbnek találta, mint azt, amit eddig is sejtett, és a feleletével sikerült megerősítenie. Jól van mindenki. Hát igen, ezért sem gondolta érdekesnek megkérdezni. Ahogyan az lenni szokott. És amúgy is, előbb-utóbb a tudomására jutott ez mindig, akarva-akaratlan, mint az ember képébe tolt politikai hirdetés az utcákon járva, köszönhetően annak a rengeteg sok plakátfelületnek. Aztán valamiféle kíváncsiság mégis támadt benne, amint lefelé kezdett vándorolni a szemével, és a gyűrögetett fecnin próbálta meg kiolvasni, hogy mi is van rajta ráírva. S mivel a megoldáshoz nem jutott közelebb, bármennyire is sikerült feltűnően guvasztania a szemét, végül kénytelen volt szóra nyitni a száját.
- Mi van rajta? - kérdezte kissé számon kérőre sikeredett hangon, ahogyan továbbra is a papírdarabkára meredt hosszasan.
- Értem - mondta újból Sigrid válaszát követően. - Majd szólok apának, hogy itt lesz-e. Mostanában sok a dolga. Többet kell segítenem a kereskedésben. A tündérmanók egyre hangosabbak a ketrecekben... Szerintem nagyobbat kellene rendelnünk. De az meg nem nagyon férne el az üzletben... Csak ha tértágítót használnánk, de az bonyolult, és sokba kerülne most. És a leltározáson felül a beszerzést is nekem kell csinálni újonnan. De vezetek egy listát a füzeteimben, így mindig pontosan tudom, hogy mikor mennyi kell. Megfigyeltem, hogy a futkárok hétvégente többet esznek. Talán a vásárlók zavarják őket a hétköznapokon - darálta le mindezt úgy, hogy közben végig a cipője orrát nézte, de a szája szélén ott csücsült egy halvány mosoly, mert felidézte a vinnyogó tündérmanók hangját, amit úgy szeret, amikor kinyitja a bejárati ajtót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 146
Írta: 2024. május 30. 22:05 | Link

Wout


- Jaj, csak egy... egy üzenet. Semmi. Személyes - válaszolja éppen csak futólag pillantva rá a papírra, amin egy elmosódott szó maradékát látja, ha minden igaz, alaposabban viszont nem néz meg. Inkább tovább gyűrögeti, és mielőtt még Woutnak eszébe jutna közelebb menni kíváncsiságból, tenyerébe rejti a fecnit, és a blúza ujját, szabad kezével meg zavartan kezdi szorongatni a csuklóját. Közben továbbra is a talpán hintázik, előbb előre-hátra, lábujjhegyről a sarkára, majd vissza lábujjhegyre, aztán vált, lába külső széléről a talpára, majd vissza, és újra, és újra. Láthatóan nem ez élete beszélgetése, de Wouttal mégis sikerül valahogy ilyen véget nem érő, kínos és kényelmetlen, de legalább illedelmes beszélgetésekbe bonyolódnia. Még szerencse, hogy véletlen sem egy házba osztotta őket a sámánbot. Félt is tőle a ceremónia során, már csak azért is, mert előtte olyan lelkesen vázolták apáik a lehetőséget, hogy talán még ők is egy házba kerülhetnek, mint ahogy annak idején mindkét férfi a Rellonban tanult és barátságuk is egészen azokig az évekig nyúlik vissza. Másképp nem is nagyon ismerhetnék egymást Sigrid szerint, olyan eltérő háttérrel rendelkeznek, de üsse kő, nem akarja, hogy esetleg az apja visszahallja, hogy undok volt véletlen is Wouttal. Ezen nem múlik a családi béke. Illedelmesen mosolyog a fiú beszámolóját hallgatva, amíg csak el nem kezd begörcsölni a szája széle, mire kénytelennek érzi magát, hogy kissé fintorogva megnyomkodja szabad kezével az arcát, mielőtt teljesen beáll, de bólogat közben párat az érdektelen beszámolóra. Még szerencse, hogy Wout közben a cipője orrát találja kifejezetten érdekesnek.  
- Szóval akkor egészen jól elvagy az állatokkal. Az jó, az jó - hagyja helyben a beszámolót. - Jó sok mindent tartotok amúgy is. Majd szólj, hogy itt lesz-e apukád, és akkor még szólok apunak, amikor hétvégén írok. Most a házat is meg akarja nézni, amit kiad, mert időnként benéz és már esedékes. Két kedves lány lakik ott, az előkészítőben tanítanak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wouter Lodewijk Collenwen
Diák Navine (H), Negyedikes diák


X – unalmas
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 31
Írta: 2024. június 10. 23:54 | Link

Sigrid Sjölander

Úgy állt neki elrejteni előle azt az árva fecnit, hogy Wout-nak ettől olyan érzése támadt, hogy biztosan valami titkos-szerelmes üzenetről lehetett szó. Az pedig, hogy állítása szerint "személyes" jellegű levelezés, csak megerősítette a gyanújában, ezért az egész műveletsorra úgy tekintett, mint valami olyanra, amit egyébként sem érthetett meg, ezért ebből következett, hogy eleve felesleges volt ezzel foglalkoznia. Az emberek magánélete nem érdekelte különösebben, mert rendszerint csalódnia kellett, ha néha-néha megjött a kíváncsisága bepillantania a mindennapok eseményeibe. Cirkusz cirkusz hátán, dráma a köbön. Egyszerű dolgok túlbonyolítása. Igazságok elhallgatása, a másik meg nem hallgatása. Az ő szavai egyenesek, sokszor kellemetlenül őszinték. Mindig is úgy érezte, hogy neki nincs mit rejtegetnie mások elől. Azt azonban megfigyelte, hogy bizonyos viselkedésformák utánzásával kisebb-nagyobb sikereket tudott elérni, ha megfelelően élt velük.
- Biztos valami szerelmeslevél - motyogta halkan maga elé, majd egykedvűen vállat vont, s ezzel nem is akart többet hozzáfűzni ehhez az egészhez.
- Egész jól? Az nem kifejezés - rázta meg fejét, enyhe sértésnek véve, hogy az előbbi közlendőjéből ezt szűrte le. - Imádom a varázslényeket. De ezt tudnod kéne már. Meséltem - vagy ezerszer szóba hozta, ha más nem, az apja dicsekedett ezzel állandóan, mert mélyebb jellemzőt nehezen tudott prezentálni egy szem fiáról, aki nem is adott lehetőséget arra, hogy ez másképp legyen.
- Jó - véste be az agyába, hogy szóljon az apjának. - Te vagy az ügyintézője? Ha-ha! Szerintem a pedagógusoknál nem kell félni, hogy szétvernék a házat - tett kéretlen megjegyzést Sig mondandója végére, miután jól kiröhögte magát, mert viccesnek találta, hogy a lánnyal intézteti az apja. Wout is rengetegszer érzi magát kihasználva, Merlinre...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 146
Írta: 2024. június 16. 15:50 | Link

Wout


Szemét forgatja a halk kommentár hallatán, de most már belement a játékba. Fogalma sincs, pontosan mi van a fecnin, de tényleg úgy rejti el, mintha a világ legbecsesebb, leginkább szívhez szóló szerelmi vallomása lenne rajta, amihez Woutnak aztán semmi köze. Nem lenne rossz, mert kicsit kezdett benne is felébredni az érdeklődés a kapcsolatok iránt. Bizonyára jó lenne valakinek fogni a kezét meg virágot kapni például, vagy akár még a lelátó alatt csókolózni is, de azért valahol mégiscsak tudja magáról, hogy ezekhez úgy valahogy nincs mersze. Inkább elbújik a könyvei között, és már úgyis van egy macskája, majd lesz még mellé kettő, főleg ha az anyja egyszer nem lesz véletlenül erélyesebb az apjánál és kierőlteti, hogy őt is férjhez adják, mint ahogy vele tették a szülei. Ez a lehetőség annyira nem mozgatja a fantáziáját, de véletlen sem lepődne meg rajta. Wout közben folytatja a maga kis monológját, amire Sigrid némileg unottan bólogat, azon töprengve, hogy vajon hogy lehet valaki ennyire unalmas?
- Persze, persze... - helyesel kicsit zavartan arra, hogy a másik szóváteszi, mesélte már, hogy szereti a varázslényeket. Mégsem mondhatja, hogy az esetek számottevő részében ő inkább ábrándozik vagy csak valami máson rágódik, semmint arra figyel, miről dünnyög Wout. Megbántani nem akarja azért ezzel különösebben, már csak azért sem, mert az előbb-utóbb galibához vezetne, főleg, ha visszajut az apja fülébe, aki azért szereti úgy hinni meglehetősen makacsul, hogy ők ketten jóban vannak. Igaz, rosszban nincsenek, de azért jóban lenni... azt is csak erős költői túlzásokkal mondhatja bárki.
- Dehogyis - válaszolja a fejét rázva, hogy szőke tincsei is repkedni kezdenek. - Intéz ő mindent, minden második héten jön, és ha kell, benéz oda is, csak elvitt már párszor, és kedves lányok. Ennyi - igyekszik kijavítani a fiú nagyon is téves elképzelését. - Attól meg nem is fél senki. Még a kertet is szépen rendben tartják, gyönyörűek nyáron a virágok - teszi még hozzá, közben hintázva tovább a talpán, a sarkáról lábujjhegyre és vissza a sarkára újra. Füle mögé tűr egy tincset, aztán az órájára pillant lopva. - Figyi, lassan mennem kéne, de nekikezdtél már az LLG házinak?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wouter Lodewijk Collenwen
Diák Navine (H), Negyedikes diák


X – unalmas
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 31
Írta: 2024. június 24. 21:51 | Link

Sigrid Sjölander

- Tudtam - tett rá még egy lapáttal az előző kijelentésére, és rég nem látott elégedettség ült ki arcára. Maga is tisztában volt az ellentmondással, miszerint ugyan nem szakértője az emberi kapcsolatoknak, és nem is nagyon mutatott érdeklődést irántuk, de azért jólesett nyugtatnia magát azzal, hogy értene ő hozzá, ha akarna, és hogy igazából jól tippelt, csak éppenséggel tétje nem volt a dolognak.
- A barátnőid? Akkor menj hozzájuk többször - mondta utasítóan. Kezdte még kényelmetlenebbül éreznie magát. Hol érdekelték a virágok, a kert, abban a házban, ahol a golymók se tudták, kik laktak pontosan. Ha az apjával volt elintéznivalója, oldja meg vele. De ebből jobbnak gondolta, ha kihagyja. Nem szeretett olyan információkra koncentrálni, amikkel nem tudott mit kezdeni, mert sokismeretlenes mondatokban hallott csak róluk.
- Már tegnap megcsináltam - büszkélkedett, amint lábujjhegyre állt, és fennhordta az orrát. Megkönnyebbült, hogy Sigrid távozni készült. - Menj. Nekem is kellene. Megyek enni - határozta el, hogy mit fog tenni ezután a kellemesnek semmiképpen nem nevezhető beszélgetés után. De ilyen volt ez a társas együttélés e kastélyban. Integetett, és már el is hagyta a társalgót, tudatosan az ellenkező irányba. Sajnos biztos volt abban, hogy a nem túl távoli jövőben ismét összeakad majd a lánnyal. De addig még koncentrálhatott: a varázslényekre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 29 ... 37 38 [39] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet