A gyógyulás fellegvára, és a gyengélkedők egyetlen mentsvára ez a hely, ahová belépsz, vagy hoznak. A lényeg nem is ott van, hogy hogyan kerülsz ide, hanem, hogy mi is ez a hely.
Ez nem más, mint az aktuális gyógyító birodalma, ahol minden beteg megkapja a maga jutalmát.  
A falak hófehéreknek tűnnek, de ha többször jár erre az ember, akkor azt tapasztalhatja, hogy mindig olyan színekben pompáznak, ami elősegíti a gyógyulás menetét. Ha nyugalom kell, kellemes zölddé változik, ha narancs, akkor visszatér az ember életkedve a kék pedig ellazít…és így tovább.
Ezen falak mentén helyezkednek el a fából faragott ágyak a maguk kis éjjeliszekrényével. Szakasztott úgy, mint egy hotelszobában. Azért, hogy minél otthonosabban érezze magát a beteg, és ez segíti a lábadozásban.
Persze az ispotály jelleget azért nem lehet elfelejteni, ez köszönhető az ágyak mellett lévő paravánoknak, amik arra hívatottak, hogy megteremtsék a magánszférát, még akkor is, amikor többen raboskodnak a gyógyító fennhatósága alatt.
A szoba fel van szerelkezve két nagy ablakkal is, amin keresztül rengeteg fény árad be, még akkor is, amikor esik. Ezt szintén drága gyógyítónk határozza meg. Mindig a betegek javát nézve.
A terem hátsó részében robosztus, tölgyfából készült szekrények állnak, melyekben különböző gyógyászati eszközök, főzetek, krémek, tinktúrák sorakoznak. Vannak itt raktáron gyógynövények, más bájital hozzávalók, gyógyhatásukról ismert kövek, doboznyi bezoár és minden, ami csak kellhet. A szekrényajtók meg vannak bűvölve, csak 19 év felettiek érintésére nyílnak ki, így próbálva kivédeni, hogy a diákok felelőtlenül elhordják a készletet.  
A gyógyító szobája a terem végén balra található, egy sűrű függöny állja csak útját azoknak, aki be szeretnének menni. Hinné ezt a laikus. De azért ez a lepel sem akármilyen, tele van bűbájokkal, ami megvédi a gyógyítót a váratlan látogatóktól. Ez a bűbáj kihat a Gyengélkedő ajtajára is. Senki nem jöhet be akkor, amikor nincs látogatási idő. És csak azok távozhatnak, akiknek engedélyezték… vagy kijátsszák az éber varázslatot, és elhitetik az ajtóval, hogy jól vannak.
Tehát nem olyan szörnyű hely. Sőt az ágyak kifejezetten kényelmesek. Hatalmasakat lehet bennük aludni, és kikelve belőle, sokkal frissebbnek érzi magát az ember.

Gyógyítók:

• Anastasia Strakhova
• Szentmihályi L. Izabella
• Thorsten Löwenherz

Gyógyítósegédek:

• Catherine Hope Brightmore

Kedves Diákság!

1. Ha valaki (komolyabb) betegség vagy balesetben elszenvedett sérülés kezelését szeretné kijátszani, azt kérem, előtte legalább egy privát üzenet formájában értesítsen.
2. A Gyengélkedő nem önkiszolgáló, tehát ha csak egy adag vitaminért ugranak is be, tessék nekem szólni. A szj lényege az életszerűség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=462732#post462732][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.02.08. 20:55[/b][/url]

A cipői az ágy mellett hevernek, míg ő maga törökülésben ül az ágyon, és nézelődik a gyengélkedőn. Van valami ezekben az ágyakban, az már biztos. Korábban is járt már itt, de mint pszichológus vagy házvezető - helyettes, nem pedig mint beteg. Beteg? Nem is beteg, hiszen ez nem betegség. Csak nem terjeszti, hogy mi van. Na de majd most. Elvégre persze, hogy a harsogó dámák folyosóján lett rosszul. Csak megszédült egy kicsit, émelygett, és picit neki kellett támaszkodnia a falnak. Ez nem akkora nagy probléma, mint amekkorának a kolléga hitte, aki minden tiltakozása ellenére idehozta.
- Szép napot.
Kicsit indokolatlannak érzi, hogy elfoglal egy ágyat, hiszen nagyobb baja már nincs. Csak egy kicsit le kellett ülnie, ennyi. Ez nem halálos, és nem kell emiatt gyengélkedőfogságra ítélni. Nézi, ahogy a fiatal lány leül mellé, ösztönösen megigazítja a pólóját. Milyen érdekes, hogy nadrágban van. Eddig ebbe bele se gondolt, elvégre már úgy hozzászokott ahhoz, hogy szoknyákban rohangál, és rohangálna is, ha nem mutatná meg mindegyik a pocakját.
- Pontosan tudom, hogy mitől van. Nem vagyok beteg, és nem is olyan nagy dolog. Megszédültem egy kicsit, ilyenkor télen nincs a folyosókon annyi oxigén, mint kellene. Biztos más is lett már rosszul.
Szinte folyékonyan beszél, még vállat is von, mintha nem érdekelné. Tény, hogy mit betegség, nincs jelen a dolog, de érdekli, csak nem akarja, hogy másnak is érdekessé váljon a dolog. Éppen ezért kellene gyorsan eltűnnie innen.
- Nézd, én nem akarok zavarni. Biztos van valaki, aki tényleg ellátásra szorul. Nincs ma kviddics meccs, vagy valami? Ott sok sérült szokott lenni. Nekem órám lenne egy óra múlva és még elő kell készülnöm rá. Biztos te is elfoglalt vagy, mint láthatod, nekem semmi bajom, így csak egy engedély kellene, hogy elmehessek.
Alap járaton tényleg nem néz ki rosszul, talán egy kicsit fehérebb, mint lenni szokott, de ezen kívül olyan hétköznapian néz ki. Viszont ˘amíg itt ül, az is eszébe jut, hogy a pulcsija a teremben maradt, így mindenképpen vissza kell mennie. Órát akar tartani, és már nincs ideje arra, hogy a tanársegédének szóljon, igaz a lány ugyanúgy ott fog várni rá, mint a többiek.
- Ígérem, hogy nem járok erre egy ideig, elmehetek? Váratlan röpdolgozattal készültem a diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=462988#post462988][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.02.09. 20:31[/b][/url]

Amikor kétszer kimondja a nevét, kicsit megemelkedik a szemöldöke. Az első gondolata az, hogy mintha egy szerencsétlen bolondhoz beszélnének, és bár sosem érdekelte, kinek milyen végzettsége van, kellőképp tanult embernek gondolja magát ahhoz, hogy megértse, és megsértse az előbbi megmozdulás a lánytól.
- De nekem nincs szükségem segítségre.
Ahogy Megara a Herculesből mondaná "nagylány vagyok már, a cipőmet is magam kötöm", így eszerint élve, köszöni szépen, elbánik a dologgal. Különben is, volt már ilyenben része, és bár a mostani babavárás sokkal nehezebb, mégis úgy érzi, meg fogja tudni oldani a dolgot.
- Csak mert egy kicsit megszédültem, még nem jött el a világvége.
Elég szomorú is lenne, ha ennyin múlna a világ, mert akkor már régen kifordult volna a sarkából, és nem is egyszer. Azonban ez láthatóan nem történt meg, így nincs is oka annak, hogy továbbra is itt maradjon. Miközben nézi a nőt, magában azért fohászkodik, hogy se Mina, se Dwayne ne tudja meg azt, hogy rosszul lett, azelőtt, még mielőtt elmesélhetné nekik, hogy nincs semmi gond, csak egy kis rosszullét, amit páran túlreagáltak.
- Minden rendben van. Komolyan. És orvos is látott, nem egész két napja, szóval teljesen rendben van minden. Tudom a kiváltó okot, azonban nem tudsz úgy megvizsgálni, hogy diagnózist is felállíthass. Jól vagyok, minden a legnagyobb rendben.
Ez nem teljesen igaz. A doktornő továbbra se mond semmi biztatót, ő azonban nem fog megfutamodni. Dwayne és ő tudtak normálisan beszélgetni, Mina újra közel áll az apjához, a kicsi pedig olykor határozottan rúg egyet. Ezeket összevetve úgy véli, minden a legjobb úton halad.
- Tudom, engem is egy hasonló eskü köt a hozzám látogatókkal szemben. Én tényleg nem szeretnélek feltartani, másnak is szüksége lehet rád, olyannak, akiért tudsz is tenni. Esküszöm neked, ha kell, hogy rajtam nem tudsz. Megszédültem, a kolléga, aki ide kísért kicsit túlreagálta, és ennyi. Ezzel nem zárhatnánk ezt a beszélgetést?
Szép volna azt hinni, hogy Lori elengedi ennyivel, de nem pont úgy néz ki, mint akit ezek a kijelentések meghatnak, pedig milyen nagyon szép lenne, ha azt mondaná, "persze, igazad van, szép napot.". Nem, ő pedig nem akarja azt mondani, hogy gyereke lesz, bár hamarosan úgyis feltűnik majd a nőnek is, ahogy mindenkinek, hiszen már nem titkolhatja a sokáig. Lehunyja a szemét egy hosszú pillanatig, majd kinyitva sóhajt egyet, és kicsit megrázza a fejét.
- Kisbabám lesz. De már így is többen tudják, mint kellene, nem akarom még terjeszteni a dolgot, ezért is nem akarok beszélni róla.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=463465#post463465][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.02.11. 19:55[/b][/url]

- Mennyire?
A kérdés elgondolkodtató. Senki se tette még így fel a kérdést. Mennyire. Mindenki azt kérdezte, örül-e. Persze, örül, de hogy mennyire? Az egy másik kérdéskör. Nem annyira, mint remélte. Tévedés ne essék, szeretné ezt a gyereket, mindent meg is tesz érte, hogy megszülessen, és miután megszületett, mindent meg fog tenni érte, hogy jó élete legyen. De a körülmények, borzalmasak. Mina lassan felnő, pár év és kirepül, ő pedig képes újra elkötelezni magát egy gyerek mellett, neki szánni az életét, csak, hogy ne kelljen szembenéznie a ténnyel, hogy egyedül van.
Örül a terhességének, de az öröme akkor lenne felhőtlenül boldog, ha a nőgyógyásza is és Adam is azt mondták volna, hogy a gyermek szépen fejlődik, egészséges, erős. Örülne, tényleg örülne, ha a gyerek nem csak jelezne, olykor, hanem szabályosan lerúgná a veséjét, mint, ahogy Mina tette. Örülne, tényleg örülne, ha egészséges gyermeket hordana a szíve alatt, ha nem attól rettegne titkon, hogy bármelyik pillanatban összetörhet a vékony álomkép azzal, hogy elvetél.
Örülne, ha Dwayne Warren akarná őt, ha nem csak egy kínos pont és történetesen két gyermeke anyja lenne az életében, hanem a nő, akire vágyik, és örülne, ha a férfi őszintén örülne a ténynek, hogy újabb gyermeke fog születni. Ezek tudtában azonban olyan negyven és negyvenhárom százalék közé saccolná a tényleges boldogságot a terhességében, és bár igyekszik mindezen felülemelkedni, ez nem olyan, hogy csak úgy túl lehet lépni rajta.
- Eléggé, azt hiszem. Persze nem könnyű, de már voltam karrierista, itt az ideje, hogy rendes családanya legyek.
Mina jól tűrte azt az időszakot, amikor az anyja éjszakába nyúlóan dolgozott. Korán megtanulta, hogy szükségük van a pénzre, és tudta, hogy az anyja jó körülményeket akar neki biztosítani. Sosem szenvedett hiányt semmiben és nem szenved most sem, még ha nem is ugyanaz a pénzösszeg kerül haza hónapról hónapra, mint ami korábban. Szerencsére van segítsége, és bár a nő személy szerint pénzt sosem fogadott el Dwaynetől, a kislány kap tőle, és hogy mit kezd vele az a lányra van bízva teljesen. Megbízik benne, és tudja, hogy ez is kell ahhoz, hogy jó kapcsolatuk legyen egymással.
- Fiú lesz, kicsit kisebb, de kezdi összeszedni magát, bizakodó vagyok, tudom, hogy megerősödik majd és olyan lesz, mint az apja. Ez határozottan vigasztal, de nem esek át a ló túloldalára. Mire elmúlik a hóemberszezon, addigra én leszek az utánpótlás.
Egy halvány mosolyt megereszt, elvégre ha gyengének is hat, de viccnek szánta a dolgot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=474681#post474681][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.03.12. 09:06[/b][/url]

- Ez kedves, köszönöm.
Még az is lehet, hogy szaván fogja a dologgal kapcsolatban, bár talán az, hogy most nem tizenkilenc éves, és hogy a gyerek apja is a közelben van, segíteni fog azon, hogy megoldja. Kriszta annak idején apja helyett apja és sokszor anyja helyett anyja volt Minának, így nagyon sok terhet levéve Zója válláról, azonban nem lehet mindig ott, hogy ő legyen az, aki segít. Ráadásul mára már Krisztának is gyerekei vannak, férje, sőt olyan apósa, akit nem sok embernek kívánna. Maga a család, amibe beházasodott is megér egy-két mesét, főleg, hogy öt évvel idősebb, mint a férje, ami eleve kiverte a biztosítékot mindenkinél. Rosszabb pozícióból indult, mint a másik testvér felesége, akit tizenhét évesen szöktetett meg a Krisztával egyidős bátyja. Kemény család az, és roppant mókás minden szempontból.
- Egy kicsit bizonytalan vagyok bármivel kapcsolatban is. Ez bonyolult, nyilván az orvosi kartonomon feltüntették, hogy nem igazán vagyok egyszerűen csak emberi lény.
Pedig hogy utálja a tényt, hogy az anyja véla, ily módon pedig ő is félig lény. Sosem tudta elfogadni, ha teheti, titkolja, és valószínűleg ez vezetett oda is, hogy sokáig Mina se tudott mit tenni a dologgal. De a kislánynak szerencséje van, még időben megismerte az apját, aki szereti őt, és ez érezhetően megkönnyítette a kislány dolgát is.
- Félek, hogy milyen hatással lehet bármi a terhességemre. Bárcsak hétköznapi lenne. Semmit sem szeretnék jobban, mint hogy sikeres legyen a terhességem.
Jó lenne, ha lenne valami, amiben megbízik, és ami tényleg segít a gyereknek, mert a mostani állapot, pontosan tudja, hogy nem a legjobb. Azonban persze tenni fél, annyi rosszat hallani manapság, és ráadásul ez most olyan, mint egy második, de egyben utolsó esély is arra, hogy gyereke legyen. Ki kockáztatna ilyesmit? Senki. Kezét finoman a hasára teszi, és simogatva kicsit igyekszik reálisan gondolkozni arról, mi lenne a legjobb.
- Mennyire megbízhatóak ezek a holmik?
Teszi fel végül a kérdést, elvégre Lori mégiscsak jobban tudhatja, mint ő, hogy mit váltanak ki, milyen mellékhatásuk van, mennyi idő alatt és hogyan hatnak, és leginkább, mi történik, ha egy félig ember negyed részt lény magzata kapja őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=478028#post478028][b]Dr. Mácsai Zója - 2015.03.17. 21:20[/b][/url]

Ahhoz, amit a nő mond a vélavérről csak bólogatni tud. Igen, nagyon sokan azt hiszik, hogy vélavérrel az ereiben az embernek minden könnyű és tökéletes, mintha a romantikus filmeknek csak a végét kapnák, pedig ez közel sincs így.
- A szépség ideája a mai világban eléggé uralkodó. Rossz irányba tereli a fiatalokat. Tökéletességre tanít, de ez a tökéletesség olyan hamis.
Persze, ő maga szerencsés, ha csak a külsőt nézzük, ez igaz, de szörnyen szerencsétlen, ha nézzük a felszín alatti állapotokat. Hiszen itt ül, terhesen, a második gyerekét várja egy férfitól, akibe szerelmes, és aki szerette egykor. Ám ő a bizalmat, amit a férfi neki adott eljátszotta, és a mai napig küzd a visszaszerzéséért, holott pontosan tudja, hogy arra már kicsi az esély. Egy eljátszott bizalmat nem lehet csak úgy visszakapni. Sőt, talán sehogy, hiszen a folytonos kétely mindenkibe beleivódik.
- Um. Anyagiak. Meg kell beszélnem a ...
Egy pillanatig habozik, minek is nevezze a férfit. Nem a párja, sem a férje. Azt mégse mondaná, hogy az exe, főleg, mert a szíve is belesajdulna a soha ki nem mondott szóba. A habozás csak pillanatnyi, szinte észrevehetetlen.
- ... a gyerek apjával. Az anyagi dolgokban közösen döntünk, de szeretném. Szerintem neki se lenne kifogása ellene, hiszen a fia.
Elméletileg, de persze az nem gyakorlatilag, mégis feltűri a felsője ujját, a nő felé tartva a bal karját, hogy vért vegyen. Vágjunk bele. Ő pedig majd még ma megkeresi a férfit, és elmondja neki a helyzetet, remélve, hogy nem mond nemet. Ha mégis igen, akkor részletre valahogy megoldja, hiszen most a gyerek a legfontosabb.  
- Szívesen tornázom veled. Most is mozgok, persze csak finoman. Könyvek és videók alapján.
Még mindig nagyon hálás Adamnek, amiért olyan sok cuccát felrúnázta, így olyan, mintha el se jött volna a muglik világából. Nem hiányzik neki annyira, mint amennyire az első visszatérésekor. Most már bármikor kikapcsolódhat egy film mellett, vagy tornázhat, ha éppen arra vágyik. Viszont az állandóság nem lenne rossz, és az sem, hogy valaki rákötelezi a rendes tornára, ne csak ilyen lárifári módra, mint amilyet űz.