37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 17. 23:32 | Link

Nati
/A Nagyteremből megérkeztünk ide/

- És mi lett volna, ha nem szívatsz meg? Lehet, hogy most nem lennél beteg!- jó, most már kezdek okoskodó lenni, nem kéne elriasztanom a lányt magamtól, főleg úgy, hogy én cipelem. Pont kéz alatt vagyok, elengedi a tenyerét és egy piros folt keletkezik pofikámon. Ha most nem nyálazná össze a felsőmet, megcsókolnám a lányt. Nagyon örülök, hogy végre van egy igazi barátnőm, pontosabban még nem mondtuk ki, hogy együtt vagyunk, de legalább már mind a ketten tudjuk, hogy mit érez irántunk a másik fél.
- Van benne valami, majd legközelebb jobb poént hozok össze!- kacsintok a lányra és figyelmesen hallgatom tovább. – És, ha megkérdezi, hogy mi történt, akkor mi lesz a válaszod?- teszem fel a kérdést kíváncsian. Már alig várom, hogy halljam, hogy hogyan vágja ki magát ebből a helyzetből! Vajon elmondj a teljes sztorit, vagy csak annyit mond, hogy beleesett este a tóba? És mit reagál majd a gyógyító? Felmerül majd benne az a kérdés, hogy miért hozom Natit a karomba? Remélem, hogy nem kezd el faggatózni.
- Nem olyan kenyérre gondoltam!- forgatom szemeimet. Nem igaz, hogy mindent szó szerint ért a lány, hallott már iróniáról? Az nem egy madár, hanem egy jelenség vagy egy fogalom? Ki tudja? Valakinek biztos van sejtésre róla, csak nem én vagyok az a valaki!
- Miről tudok?- teszem fel a kérdést, látom a lányon, hogy valami fontosat szeretne kérdezni vagy mondani, csak nem meri. Bár, az is meglehet, hogy épp most készül bejelenteni, hogy ő egy az ötös lottó főnyereményének nyertese és én megfogtam vele az Isten lábát. Ki tudja? Jó, ez csak vicc volt! Nem érdekel, hogy milyen az anyagi helyzete, ha számítana, akkor olyan hölgyek társaságát keresném, de számomra ez nem fontos! Hallgatom tovább a lányt, még egyszer nem akarok közbeszólni, nehogy megzavarjam.
- És jó volt az első csókod?- kérdésemnél egy huncut kis mosoly jelenik meg arcomon. Tényleg, ez még fel se ötlött bennem, hogy vajon hogyan csókolok. Meg se kérdeztem még erről őt, de jó, hogy felhozta a témát! Vajon most be kéne vallanom, hogy nekem is ő volt az első? Vagy ez a részemről ciki lenne?
Lassan megérkezünk a gyengélkedőhöz, keresek egy üres ágyat, amire szépen lefektettem.
- Kényelmes?- érdeklődöm. Bár, szerintem az összes ágy ugyan olyan, tehát tök mindegy, hogy hova raktam volna le. Pár napot meg itt is kibír.
- Van valami óhaj, sóhaj?- teszem fel a nagy kérdést Natinak, s közben szememmel a gyógyítót keresem, hogy jelezhessek neki, hogy egy újabb páciens érkezett meg hozzá. Majd leülök az ágya mellé a székre, s közel hajolok hozzá.
- Remélem csinosak a nővérkék itt!- vigyorgok a lányra, majd kinyújtom felé a nyelvem. Azért remélem, hogy nem veszi komolyan, amit mondok, mert csak viccelek! Most csak ő érdekel és senki más!
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 19. 13:09 | Link

Chris – avagy csak gyengélkedőt ne

Nati frászt kapott. Jó igaz, most csak véletlenül sikerült kipirítania Chris arcát, mivel ficánkolni kezdett, hogy kiszabadítsa magát, mert nagyon nem tetszett neki a gyengélkedő ötlete.
- Kérlek, ne! – nyöszörgött. Ha választani a kéne, hogy szakadó esőben röpködjön a kviddicspályán, gurkókat püfölve, vagy gyengélkedőre menjen, avagy mugli orvoshoz, inkább választaná a gurkógyepálást. – Csak ezt ne…
- Íme, az újabb bizonyíték, hogy mennyire megviccelhető vagy, de is az egyik jó tulajdonságod – erőltetett magára nagy nehezen egy mosolyt, na, nem mintha nem lenne őszinte a véleménye, de épp egy általa nagyon, nagyon, nagyon… nagyon-nagyon utált hely felé tartottak, ilyenkor kinek lenne kedve mosolyogni?
- Azt gondoltam egyből, de nem bírtam ki, hogy ne csapjam le a magas labdád. Hé, terelő vagyok, vagy elfelejtetted volna?
- Mi lesz, ha nem felelek a kérdésedre? – az arca egyre vörösebb lett, ahogy a kissé kényes témához közeledtek, gyakorlatilag akkor annyira lefagyott, hogy meg nem tudta volna mondani, hogy mégis milyen volt. A fene, ebből nem jövök már ki jól…
Amint lepakolják az ágyra, rátört a páni rémület, de nem merte kimutatni, hogy mennyire el akart menekülni arról a helyről, és máris kedve lett volna sikító-frászt kapni a szúrós szagú, meg a keserű bájitalok gondolatától.
- Ó, te! Ezt meg se hallottam, különben megkérhetem a kis brekuszom, hogy tegyen még egy kört rajtad… - talán hatásos a trükk.
Pillantott a vállán nyugodtan pihenő brekuszra, aki mit sem törődött a párossal.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet