37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2015. december 26. 20:48 | Link

Lorelai K. Riviera

 Amikor a hóhért akasztják, az a legrosszabb dolog, ami egy emberrel történhet, főleg az egészségügy terén, pláne Karácsonykor. Az ünnepeket a Kastélyban töltöm az idén, ide jönnek majd el hozzám a Szüleim és a két Öcsém. Olyan nehéz szívvel mondom ki, hogy már csak ketten vannak, de az élet megy tovább, élni kell, hisz Blas is ezt akarná. Azt mondaná: "Temi, élj, mert csoda minden nap, ami megadatott neked, nem tékozolhatsz el többet szomorkodással" Igaza van, mint a borostyán a kőfalon úgy kúsztam fel a porból, melybe a gyász taszított, s most új erővel tudásom továbbadására készen és talpig náthásan állok a Gyengélkedő ajtajában.
 Nekem a fa alatt Szenteste láz jutott és fekvés, de ma már kicsit jobb. Sajnos azonban ezen a nyavalyán a köveim valamiért nem segítettek. Kijöttem a gyakorlatból, be kell vallanom. Így hát szégyenszemre, és mert nem bírtam tovább itt vagyok és kikérem hivatalos Gyógyítónk tanácsát, akihez eddig még nem volt szerencsém. Azt mondják kedves és szép a hölgy. Nos ez hamarosan ki fog derülni számomra. Kopogtatok és lenyomva a kilincset Rudolfhoz a rénszarvashoz -én mondjuk inkább rémszarvas lennék- hasonló ábrázatú fejemmel bekukkantok.

- Jó napot! Ban itt balaki?

 Érdeklődöm borzalmas orrhangon miközben belépek a helységbe, ahol rögvest szét is hintek néhány kórokozót egy tüsszögéshullám kíséretében, hiába vagyok gyors zsebkendő kezelő, azért az első váratlanul jön sajnos. Végre úgy hat tüsszentés után végre jobban körül tudok nézni, de nem látok egy teremtett lelket sem, nem vagyok csalódott, hiszen ez benne volta a pakliban. Karácsonykor ki a fenének lenne kedve máshol lenni, mint otthon. Minden esetre elkezdek körbejárni, hátha csak a gyógyital-és ragálykence raktárban van a Doktornő.
Hozzászólásai ebben a témában
Lorelai K. Riviera
INAKTÍV


bejegyzett hydromágus
offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 2490
Írta: 2015. december 28. 18:00 | Link

Artemisia Rubya
eufória bájital hatása alatt


Valahogy a mai napom annyira sugárzó, annyira csodálatos! Az összes kis diák, aki itt maradt, ellátásra került, mindegyikkel finoman és kedvesen bántam. Ahogy megláttam a lebiggyedt kis ajkukat, képtelen voltam elviselni. Megölelgettem őket, megsimogattam a buksijukat, a kisebbekkel viccelődtem is kicsit, meggyógyítottam minden bajukat és igyekeztem mosolyt csalni az arcukra. Végül pedig visszavonultam a gyógyítói helyiségbe, ahol általában megtanulnak, a bent fekvőket pedig csendben hagytam pihenni. Próbáltam feljegyzéseket készíteni, de nem sikerült teljesen effektíven haladni, mert elég könnyedén elkalandoztam. Azon kaptam magam, hogy virágokat és szívecskéket rajzolgatok a papírra, amíg nem figyelek oda. Akkor kapom fel a fejem, amikor kopogás után egy ismerős arc kukkant be hozzám, én pedig széles mosollyal fogadom őt.
- Jó napot, tanárnő, fáradjon csak beljebb! - és már pattanok is fel az asztaltól, hogy lelkes kiscsikóként nyargaljak oda, üdvözlésképpen pedig egy nagy ölelést adok a hollófekete hajú hölgynek. Csak a tanárok asztalától ismerős, nem hiszem, hogy beszélgettem volna vele, de annyira hihetetlenül édes a piros orrával, csillogó szemeivel, hogy nem tudok neki ellenállni. Hát kinek tudok én ma? Teljesen meg vagyok gajdulva, mint egy szerelmes kis fruska.
- Óó, gyógyító orrom megfázást szimatol, nohát! Viszont úgy látom az öné semmit - nevetgélek keveset, ahogy vállát karolva finoman beljebb tessékelem, majd szépen leültetem. Reppenek tovább, hydromágiával gyorsan kezet mosok, kesztyűt húzok, hogy biztosan ne koszoljak össze semmit.
- No meséljen, mi gondja!
Hozzászólásai ebben a témában

Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2015. december 30. 19:43 | Link

Lorelai K. Riviera

 Nem vagyok hozzászokva az ilyen szíves fogadtatáshoz, amerre csak járok megfagy a lég is általában, ezért most meghökkenve nézek enyhe hőemelkedéstől csillogó szemeimmel a Doktornőre. Ám elgyötört mivoltomból kifolyólag nem tiltakozom, sőt jól is esik ez a fajta erős, viccelődős, barátságtól túlcsorduló törődés. Leülök egy székre, amihez vezet és igyekszem pontos anamnézist felmondani, elvégre magam is gyógyító vagyok csak épp inaktív.

- Három napbja kezdődő sinusitis jeleit tabaztaltam, vagyis fáradságot, lázat, levertséget és fejfájást. Ezekre megbróbáltam hegyikristályt alkalpazni, de a tünetek dem szűntek, sőt rosszabbodott a helyzet. Már alig kabok levegőt és az egész koponyám hasogat. Ezért bettem rá bagab, hogy eljöjjek. Kérem Kollegina segítsen!

 Nézek fel elkeseredetten a nőre , aki mindeddig higiéniás óvintézkedéseket tett. Remélem tud adni valamit vagy ismer olyan újfajta varázslatot, ami használ, mert ez az orr-melléküreg gyulladás már komolyabb, mint amire én hatással lévő gyógykövet ismerek. Szégyen szemre felsültem, pedig ez nem szokott velem megesni, na persze az ember a saját baját másként kúrálja.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet