36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Sólyomfi Helena
INAKTÍV


Ward Nője <3
offline
RPG hsz: 167
Összes hsz: 938
Írta: 2015. október 15. 20:49 | Link

Színlelt "beteg" <3


Egyetlen pozitívumot tudhatok magaménak, amit a hét folyamán sikerült összekaparintanom. Most már határozottabban tudom definiálni az idegösszeroppanás szót, mivel testközelből tapasztaltam.
Nem voltak jó éjszakáim az utóbbi időben, ami szó szerint rám van írva, mert életemben nem láttam még ekkora táskákat szem körül, főleg nem magamon, és már csak kávé előtti és kávé utáni idő létezik számomra.
De mára ennek vége, ahogy megtudtam, végre feltornászhatom magam Bencéhez, megyek is a konyhába, hogy beszerezzek minden dolgot, ami segíti a miharabbi felépülését, és igen, még az utolsó két órámról is lemondok ezért, ami esküszöm, nem szokásom. A kedvem is határozottan jobb, amit sem én, sem mások nem tudnak mire vélni, ami csak azért furcsa, mert azt se tudom, miért foglalkoztat annyira ez az egész. Oké, kedvelem, oké, szeretek vele lenni, de ez még nem elég ok arra, hogy félőrültként stangáljak, mikor megtudom, hol kötött ki. A miért meg már nem is érdekel, pedig az első kérdésem általában az lenne, és igen, mindez számomra irtó fura.
Na, most viszont egy jókora papírzacskóval lavírozok a folyosókon, majd mikor biztos is vagyok abban, hogy szabad, nem törődve semmivel, tépem fel a gyengélkedő ajtaját, majd szememmel háztársam keresésébe is kezdek.
- Hah, tudtam, hogy csak színlelsz - köszöntöm, mikor megtalálom, aztán ahogy egyre közelebb lépek, fokozatosan jövök rá arra, ez az állítás mennyire nem igaz. Sebaj, én nagyon igyekszem azt a látszatot kelteni, hogy amúgy velem minden oké, és egy kicsit se viselt meg a tudat, hogy idekerült.
- De nem... nem úszod meg, Fela megígérte, hogy amint kijössz, veled is megíratja a dogát - teszem le mellé a zacskót, s csak azért nem részletezem, mi van benne, mert az illatokból ő maga is rá tud jönni.
Aztán gondolok egyet, és a pálcám segítségével tessékelem közvetlen az ő ágya mellé, azt az üreset, majd le is dobom magam rá. Igen, képes vagyok röpke két perc alatt is otthon érezni magam.
- Egyébként semmiről nem maradtál le... vagyis de... találkoztam egy majdnem pucér évfolyamtárssal, fel volt lógatva az egyik páncél dárdájára... Komolyan, baromi találékony emberek vannak itt - húzom el a szám a plafont bámulva, és tovább agyalok.
- Ja meg az egyik levitás elájult, mikor mandragórát ültettünk, nem vette fel elég gyorsan a fülvédőt... látnod kellett volna, dőlt, mint a dominó - azt meg senki ne kérdezze tőlem meg, mikor hadováltam össze ennyi hülyeséget egyszerre.
Utoljára módosította:Sólyomfi Helena, 2015. október 15. 20:52
Hozzászólásai ebben a témában

- Na jó, azt hiszem tőled fogok tanulni
- Egy kolonc a nyakamba...

Havasi Bence Milán
INAKTÍV


#padlófűtés | ELMEszökevény
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 2827
Írta: 2015. október 16. 18:37 | Link

Hadováló Látogató


Pár napra ágyhoz szögezték, hogy biztos minden rendben legyen fejtájékon. Hiába, csak egy ütést kapott, de azt elég erősen, ami elég volt ahhoz, hogy bekavarjon egy-két dolgot. Még mindig nehezen megy a koncentráció, aludni is csak a bájital miatt tudott valamicskét, amit az ápolónőtől kapott, miután hajnali egy környékén már nem csak forgolódott álmatlanul, de tehetetlenségében nyöszörgött is. Nem szokása az ilyesmi, viszont eléggé szét volt már esve akkorra. Csapongó gondolatai fonalát saját maga sem tudta követni, elveszett a rengetegben, ami ijesztő. Számára túlságosan is. Mostanra viszont normalizálódott kissé a helyzet, de lehet csak annak a rettenetes színű-szagú-ízű löttynek köszönhető, amit nem olyan rég le kellett erőszakolnia a torkán. Viszont már a talpa olyan, mint újkorában. Hogy valami pozitívum is legyen mondva.
Egy könyvet olvas, amit Nettével hozatott fel magának. Vagyis az ajtóig ő hozta, mert újra már nem engedték be hozzá és sejti is az okát... Még mindig túlságosan kusza a helyzet és még mindig ezen őrlődik, hogy mihamarabb megfejtse magában a homályos részeket és megoldják mindezt. De nehéz. Túlságosan is és ez eszméletlenül frusztrálja. Nem tud mit tenni. Nem tud tervezni, mert nincs teljesen tisztában az előzményekről és fogalma sincs a következményekről...
Ahogy megpillantja Lénát, szusszan egy aprót és már azt pörgeti magában, hogy mit mondjon neki a történtekről. Fogalma sincs, hogy megy-e a pletyka, vagy egyáltalán hallott-e bármit is. De Nettének biztosra állította, hogy megoldják. És sajnos ez merőben összeütközik most azzal, hogy igazat mondjon...
- Ez teljesen egyértelmű. - Kap egy hevenyészett mosolyt mellé a lány, miközben félig ülő helyzetbe tornázza magát. Igazából a kisebb tapaszon kívül a fején nem sokat látni, csak, hogy valamivel sápadtabb az átlagosnál. De ez akár még a fényviszonyokra is fogható. Viszont ami sokkalta szembetűnőbb, hogy nem ugrik rá a zacskóra, mint vadász a vadra. Tegnap óta nem igazán van étvágya, úgy érzi, hogyha elkezd enni, azzal a lendülettel jön majd vissza.
Csendben hallgatja a lányt és próbálja fel is fogni amit mond, több-kevesebb sikerrel. Viszont az első perctől leesik neki, hogy valami itt nincs rendben. Főleg, hogy faggatva sincs, hogy mégis miért van itt. Bár ez még magyarázható lenne azzal, hogy talán valaki felvilágosította már őelőtte. Viszont ez a sok felesleges információ... ez már kevésbé tetszik neki. Oldalvást tekint végig rajta, megállapodva az arcán.
- Léna, minden rendben? Elég ramatyul nézel ki. - Bagoly mondja... viszont az eszébe sem jut, hogy talán miatta ilyen. Hisz miért lenne? Él és virul, sokakat még ez sem érdekel, akik elméletileg közelebb állnak hozzá... már ami a vérszerintiséget jelenti...
Hozzászólásai ebben a témában

Sólyomfi Helena
INAKTÍV


Ward Nője <3
offline
RPG hsz: 167
Összes hsz: 938
Írta: 2015. október 24. 19:56 | Link

Színlelt beteg



Igazából nem is értem, mit keresek én itt. Persze Bence fontos nekem, de mégse vagyok se rokon, se családtag, hogy csak úgy beszambázzak hozzá, és tényleg úgy érzem, ehhez aztán vajmi kevés jogom van.
Félúton még egyszer vissza is fordulok, de aztán valami mégis arra késztet, hogy ha már elindultam, nézzem is meg.
Persze, hallottam dolgokat arról, hogy valaki segítségért kiáltott a KH-ban, a hely meg úgy nézett ki, mint ahol bomba robbant, de hogy őszinte legyek, nem igazán foglalkoztat az egész, már azon túl, hogy a barátom a gyengélkedőn van.
Nem festek valami prímán, ha ez nem lenne elég, majdhogynem látástól vakulásig tanultam, vagy olvastam, mert komolyan gondoltam, hogy azért is feltornászom magam egy bizonyos szintre. El is értem, legalább is a tanárok többsége szerint, merem azt feltételezni, hogy még a belefektetett erőfeszítésem is díjazták, mintha párnak ez is látszott volna tekintetében egy kósza pillanatra.
Mikor meglátom, kicsit megnyugszom, azért annyira rosszul nem fest, ahogy a lelki szemeim előtt láttam, noha a jótól is messze leledzik az állapota.
Felvonom a szemöldököm, mikor látom, még csak hozzá se nyúl a kajához, mikor máskor az lenne az első.
- Jó, nem színlelsz - biccentek, levonva a következtetést, hogy ezek szerint tényleg nincs valami jól.
Úgy döntök, inkább beavatom abba, mit hagyott ki, mintsem arról érdeklődnék, vele mi van. Egyrészt, mert nem tudom, mennyire akarja felhánytorgatni idekerülésének okát, és ha róla van szó, nem szeretném, hogy hazudjon nekem, mert gyanítom az igazságot úgysem mondaná el.
Másrészt, mert így is zűrös hetem volt, bár soha nem fogom bevallani neki, baromira aggódtam miatta, vagy úgy egészében csak az járt főleg a fejemben, hogy mi van vele. Ez nem olyasmi, amit egy lány csak úgy kinyöghetne, nem?
- Hagyjuk azt, hogy velem mi van... inkább azt mondd, mire van szükséged... kajára láthatóan nem - sóhajtok fel, kerülve a szemkontaktust, mert nekem némivel több idő kell ahhoz, hogy kitaláljak valami hihető kamuszöveget.
- Mikor jöhetsz ki? - na igen, ez már sokkal jobban érdekel, szerintem neki se ez lett a legkedvesebb helye, ráadásul a gyógyító is böki a szemem, valami tuti nem kóser vele.
Hozzászólásai ebben a témában

- Na jó, azt hiszem tőled fogok tanulni
- Egy kolonc a nyakamba...


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet