A gyógyulás fellegvára, és a gyengélkedők egyetlen mentsvára ez a hely, ahová belépsz, vagy hoznak. A lényeg nem is ott van, hogy hogyan kerülsz ide, hanem, hogy mi is ez a hely. Ez nem más, mint az aktuális gyógyító birodalma, ahol minden beteg megkapja a maga jutalmát. A falak hófehéreknek tűnnek, de ha többször jár erre az ember, akkor azt tapasztalhatja, hogy mindig olyan színekben pompáznak, ami elősegíti a gyógyulás menetét. Ha nyugalom kell, kellemes zölddé változik, ha narancs, akkor visszatér az ember életkedve a kék pedig ellazít…és így tovább. Ezen falak mentén helyezkednek el a fából faragott ágyak a maguk kis éjjeliszekrényével. Szakasztott úgy, mint egy hotelszobában. Azért, hogy minél otthonosabban érezze magát a beteg, és ez segíti a lábadozásban. Persze az ispotály jelleget azért nem lehet elfelejteni, ez köszönhető az ágyak mellett lévő paravánoknak, amik arra hívatottak, hogy megteremtsék a magánszférát, még akkor is, amikor többen raboskodnak a gyógyító fennhatósága alatt. A szoba fel van szerelkezve két nagy ablakkal is, amin keresztül rengeteg fény árad be, még akkor is, amikor esik. Ezt szintén drága gyógyítónk határozza meg. Mindig a betegek javát nézve. A terem hátsó részében robosztus, tölgyfából készült szekrények állnak, melyekben különböző gyógyászati eszközök, főzetek, krémek, tinktúrák sorakoznak. Vannak itt raktáron gyógynövények, más bájital hozzávalók, gyógyhatásukról ismert kövek, doboznyi bezoár és minden, ami csak kellhet. A szekrényajtók meg vannak bűvölve, csak 19 év felettiek érintésére nyílnak ki, így próbálva kivédeni, hogy a diákok felelőtlenül elhordják a készletet. A gyógyító szobája a terem végén balra található, egy sűrű függöny állja csak útját azoknak, aki be szeretnének menni. Hinné ezt a laikus. De azért ez a lepel sem akármilyen, tele van bűbájokkal, ami megvédi a gyógyítót a váratlan látogatóktól. Ez a bűbáj kihat a Gyengélkedő ajtajára is. Senki nem jöhet be akkor, amikor nincs látogatási idő. És csak azok távozhatnak, akiknek engedélyezték… vagy kijátsszák az éber varázslatot, és elhitetik az ajtóval, hogy jól vannak. Tehát nem olyan szörnyű hely. Sőt az ágyak kifejezetten kényelmesek. Hatalmasakat lehet bennük aludni, és kikelve belőle, sokkal frissebbnek érzi magát az ember. Gyógyítók:
- Anastasia Strakhova
- Szentmihályi L. Izabella
- Thorsten Löwenherz
Gyógyítósegédek:
- Catherine Hope Brightmore
Kedves Diákság!1. Ha valaki (komolyabb) betegség vagy balesetben elszenvedett sérülés kezelését szeretné kijátszani, azt kérem, előtte legalább egy privát üzenet formájában értesítsen. 2. A Gyengélkedő nem önkiszolgáló, tehát ha csak egy adag vitaminért ugranak is be, tessék nekem szólni. A szj lényege az életszerűség.
|
|
|
Vajda Olívia INAKTÍV
+1 Vajda :3 offline RPG hsz: 121 Összes hsz: 249
|
Írta: 2021. május 3. 16:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=830810#post830810][b]Vajda Olívia - 2021.05.03. 16:02[/b][/url] Lucas - Nem mondom, hogy nem volt, és ezért is mondtam, hogy nem akarok ítélkezni, de Lucas, nem kerestél, nem érdekeltelek. Aztán visszajöttünk, és te ezt azok után tetted, hogy már itt voltunk, hogy lett volna lehetőségünk helyrehozni a dolgainkat, de helyette csak még távolabb kerültünk egymástól. Nekem ez volt az, ami az utolsó reménysugarat is kiölte. Nyugodt tárgyilagossággal beszélek hozzá, a tényeket előrébb helyezve az érzelmeknél. Hogy nem fáj? Ezt senki se gondolhatja komolyan, bárki, aki azt hiszi, hogy nem hasadt meg a szívem millió alkalommal a kapcsolatunk alatt, majd látva a képet, amin más lánnyal csókolózik, aztán azt hallgatni, hogy mással szexelt. Nálunk, a mi családunkban egyetlen csók is megbocsáthatatlan bűn. Olyan, amire kishíján ráment egy tündérmese, akkor mit mondhatok én, akinél nem csak egy csók volt. A családunk alapeleme a hűség, nincs olyan, hogy szakításban voltunk. Mélyen beszívom a levegőt, majd lassan kieresztem. - Én odaálltam eléd, megmondtam, hogy tetszel, kitartottam melletted, bármilyen csúnyán és igazságtalanul is bántál velem. A családod szerettem volna lenni, a bizalmasod, az, aki szeret téged, feltételek nélkül, de elfáradtam. Belefáradtam állandóan olyannak lenni, amilyen nem vagyok. És abba is, hogy a családomat olyannak látod, amilyenek nem vagyunk. Összetartó, egymást védő emberek között nevelkedtem, és, ha valakit szeretnék a családom részévé tenni, az nem ítélheti el őket azért, ami a legnagyobb erényük. Szerettem volna meghallgatni, hogy én mit rontottam el, hogy hol hibáztam, hogy tanuljak belőle, de erre végül nem került sor, csak biccentek egyet arra, hogy sok sikert kíván, és némán nézem, ahogy kisétál a gyengélkedőről. Örülök, hogy elment, mert képtelen vagyok tovább tartani magam, és ép kezemet a szám elé szorítva, hogy csökkentsem a sírásom hangját, engedek utat az érzelmeimnek. Hálás vagyok Viktornak, hogy megvárja, amíg már nem sírok, és nem is hozza fel, csak helyre hozza a karom. Nem maradhatok itt, ezek után egyetlen percig sem. Nem gondolhatom meg magam, nem tehetem. Nem adhatok esélyt se neki. Első utam Raven szobájába vezet, az egyetlen ember, akitől elbúcsúzom, megköszönve a közös munkát, mielőtt elindulok, mert ez itt, a vége.
|
|
|
|
Anastasia Strakhova INAKTÍV
Gyógyító ¤ Angyal offline RPG hsz: 183 Összes hsz: 357
|
Írta: 2021. május 9. 21:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=831178#post831178][b]Anastasia Strakhova - 2021.05.09. 21:02[/b][/url] Molnár ZselykeMegkaptam a választ a diáktól, egy rövid helyzetjelentés formájában. Sőt még egy rögtönzött ténymegállapítást is adott. De azt mondta, út közben, hogy rám hagyja a diagnosztizálást. Ez kedves tőle. Tényleg. Igazán kedves. Belefutottam már pár önjelölt gyógyítóba, az ide tévedők között. Szóval már meg sem lepődöm. Valójában lassan semmin sem, ami azt illeti. Leány anyák, öngyilkossági kísérlet, pirománia, konyhai baleset, túladagolt szerelmi bájitalok, alkohol és nikotin mérgezés, kábító és bódító szerek miatti dührohamok. Volt már pályafutásom során mindenhez szerencsém. Pont az utóbbiak miatt kellett a kivonulásból az irányításba váltanom annak idején. Egy törött láb kismiska lesz. - Legközelebb biztosan nem felejted majd el - mosolygok a lány humorizálásán és megvárom míg befejezik a tirádát kísérőjével és az végül távozik. Magunkra maradva pálcám elhúzom a lába felett mire ketté hasad az azt fedő nadrág szövete. - Ez nem szép - ingatom fejem és magamhoz igézek egy kis üvegcsét a nem messze lévő ellátó kocsiról - Ezt idd meg. Azonnal ható érzéstelenítő - adom át a lánynak, majd miután felhajtott a tartalmát magamban hatvanig számolok. - Most meg foglak vizsgálni és ha szükséges helyre igazítom a csontot és ezután kapni fogsz egy gipszet, egy üveg pótcsont rapiddal. Ma éjjel és holnap itt kell maradnod és ezalatt meginnod. A gipsz pedig ezután két hétig rajtad kell, hogy maradjon, amihez meg mankót kapsz, hogy ezalatt is be tudj járni órákra - magyarázom, hogy amint befejeztem megtegyem azt amiről beszéltem. Finoman megfogom a lábát és végig tapintom. Ebből ő már szinte elvben alig érez valamit. Maximum enyhe nyomást és a törés konkrét pontján kellemetlen, rövid szúrást, de fájdalmat semmiképp. Ismét pálcámat hívom segítségül és helyére igazítom a csontot, amit megint tapintással és bűbájjal ellenőrzöm, hogy biztosan tökéletesen a helyén van-e és semmi nemű eltolódás ne legyen. Mert ha rosszul forr össze, azt nehezebb korrigálni, bár persze nem lehetetlen. Ezután újabb bűbájt vetek a végtagra, mire a gipszes pólya és egy tál lebben mellénk és "láthatatlan kezek" végzik el a piszkos munkát. Ellenőrzöm pár mozdulattal a szorosság mértékét, nehogy túl szoros vagy épp ellenkezőleg, túl laza legyen, majd egy szárító igézettel véglegesítem a művet, ami fehérre színeződik és teljesen megkeményedik. - Kész is van. Mindjárt hozom a csont növesztőt és egy poharat. Addig pihenj - mosolygok biztatóan a lánykára, majd elmegyek az orvosi szoba felé, hogy néhány perc múlva az ígért két dologgal térjek vissza hozzá. Az üveget kibontom és kiöntöm az első adag italt, majd bátorító pillantással felé nyújtom.
|
|
|
|
Ombozi Boróka INAKTÍV
#Alcedo atthis offline RPG hsz: 161 Összes hsz: 447
|
Írta: 2021. május 29. 21:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=831957#post831957][b]Ombozi Boróka - 2021.05.29. 21:01[/b][/url] Somogyi Az éjszaka folyamán Az utóbbi időben túlhajszoltam magam. Mióta Fenyvessy rájött, hogy ismét beiratkoztam egy szakra, még szorosabban próbál fogni, én pedig annál jobban akarok menekülni előle. Bevallom, azt hittem sokkal hamarabb le fogok bukni, így viszont már ő sem engedheti meg magának, hogy szabotálja. Feltűnő lenne, kérdéseket vetne fel és annak a rohadéknak nincs mása, mint a makulátlannak tűnő hírneve. Viszont lehet, hogy megnyertem egy csatát, de minden alkalommal elvesztek már egy másikat, mikor abban a palotának nevezett rohadt börtönben kell eltöltenem az időt. Két napja hanyagolom a prefektusi feladataim, órákat is mulasztottam, amire nem vagyok épp büszke. Ahogy ő se, úgy én se engedhetem meg a kérdéseket, mert ha másnak nem is, nekem számolnom kell a következményekkel. Holnap este pedig ismét visza kell mennem hozzá és jelenleg nem fog úgy az agyam, hogy megfelelő kifogást találjak a kimaradásra. Még egy csatát vesztettem. A folyosók már kihaltak, csak a lámpások silány fénye világítja meg őket, miközben szinte csak vánszorogva haladok a cél felé. Minden lélegzetvétel fáj, lépteim bizonytalanok és megállás nélkül ráz a hideg. Idejét nem tudom megmondani, hogy mikor aludtam utoljára ki magam, amiről a szemem alatti karikák tanúskodnak. Arra se volt erőm, hogy legalább ennek a nyomait elrejtsem. Bevallom, ideges vagyok. Mióta a gyűrű az ujjamon van, illetve mióta ott kéne lennie, görcsösen kerültem a gyengélkedőt, most mégis kénytelen vagyok segítséget kérni, hogy lehetőeg sikerüljön túlélnem a következő napokat. Merlin a tanúm, sose gondoltam volna, hogy valaha Somogyi után fogok könyörögni, most mégis ezt teszem. Röhejes, hogy pont ő tudja a titkom, az pedig még inkább, hogy hajlandó vagyok bízni benne. El van cseszve az egész úgy, ahogy van. Reszketeg lélegzetvételek közepette lépek be, tekintetem lassan végigjáratom a termen. Pár számmal nagyobb pulóverem összébb húzom magamon, ahogy meg-megrogyó térdekkel megindulok befelé, majd rogyok le az egyik ágyra, levegő után kapkodva. Előregörnyedve, a térdemre támaszkodva várok és őszintén remélem, hogy az aranyos nélkül is szerencsés leszek. Csak most az egyszer...
|
|
|
|
Somogyi Viktor Domonkos INAKTÍV
Mr. Maximalizmusné offline RPG hsz: 120 Összes hsz: 166
|
Írta: 2021. május 29. 22:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=831961#post831961][b]Somogyi Viktor Domonkos - 2021.05.29. 22:45[/b][/url] Bogyóka Szeretem az éjszakázást. Évközben számos tárgyból tűrhetően teljesítettem, így az óralátogatások alól felmentést kaptam, így amikor nincs órám az egyetemen, akkor tudok napközben pihenni, és Daryával is időt tölteni. Lassítottunk, és rendben vagyunk, látom, ahogy a teste is elkezdett alakulni, kevésbé aggódom miatta, de sosem fogok nem aggódni, hiszen basszus, hihetetlen, de ő az életem. Nem terveztem, hogy valaha is lesz bárki, aki ilyen hatással van rám, ő mégis az, és én imádom. A lényeg viszont, hogy az éjszakai ügyelet többnyire nyugodt, kevés a bent fekvő, jelenleg pedig senki sincsen, vagyis, a szokásos ágyon fekszem hátul, elrejtve egészen, és olvasok. Persze, nem vagyok hülye, év elején az volt az első dolgom, hogy a szakítós ágyat betettem középre, és hátra vittem azt, amelyiken még bizonyítottan senkit sem dobtak ki. Ezt az évet szeretném sikeres záróvizsgával letudni. Éppen a legizgalmasabb rész jön, a robbanás olyan érzékletesen volt leírva, hogy szinte ott voltam, sőt, átéltem, érzem a bőrömön a forróságot, látom a testeket, oszlik a füst, és... belép valaki. ~ Óóóó hogy Merlin trottyos gatyája legyen rajtad egy napig! ~ Emelem az égre a tekintetemet, és várom, hogy megszólaljon, de mivel nem szól semmit, viszont hallom, hogy a mozgást abbahagyta, néma sóhajjal emelkedek fel, hogy felhúzva a fehér köpenyt, zsebre dugott kezekkel lépkedjek előre, és nem, nem vagyok akkora csoda, hogy a görnyedő hátából megállapítsam, hogy ki ő és mi a baja, de, amint közeledek, egyre jobban kezd egy igen nyomasztó érzés úrrá lenni rajtam, mégpedig az, hogy nálam jobb embert ma nem találhatott volna itt. Nem a képességeim, hanem a tudásom miatt, amiatt, amit én tudok, és amit feltételezem, hogy senki más nem tud. - Boró? A világ minden finomságával és kedvességével, lányan szólítom meg, ahogy lépek egyet óvatosan felé, és finoman megsimítom a vállát, mielőtt elé térdelnék, hogy az arcát is lássam. Sokat látott ember vagyok, de a meggyötört női arc még engem is megrendít. - Mid fáj?
|
|
|
|
Ombozi Boróka INAKTÍV
#Alcedo atthis offline RPG hsz: 161 Összes hsz: 447
|
Írta: 2021. május 29. 23:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=831963#post831963][b]Ombozi Boróka - 2021.05.29. 23:21[/b][/url] Somogyi Az éjszaka folyamán Aludni akarok. Mélyen, álmok nélkül csak a kellemes ürességben lebegni és csakis akkor felébredni, mikor minden rossz elmúlik, ami most az életemet uralja. Csak pihenni, kinyújtóztatni úgy a tagjaim, hogy ne feszüljenek meg fájdalmasan, úgy, hogy a gyomrom ne szoruljon össze a másnap gondolatára. Mégis, ha lehunyom a szemem, azonnal megrohannak az áruló gondolatok, a félelem, hogy nem fogom sokáig már bírni. Talán ezért edzettem többet és többet, fittyet hányva a testem könyörgésének. Gondoltam, én naiv, hogyha lefárasztom magam, akkor tudok majd nyugodtan aludni... Szóval én most már csak annyit szeretnék, hogy végre múljon el a remegés és úgy tegyek meg két lépést, hogy ne akarjon összecsuklani alattam a térdem. Annyira nem lehet nagy kérés... Reszketegen sóhajtok, körmeimet a bőrömnek feszítem, marásukat mégis alig érzem. Csak koncentrálni próbálok, nem elveszteni szem elől a padló egyik négyzetét, legalább addig, míg végre ideér valaki, ami most egy örökkévalóságnak tűnik. Bármennyire is figyelek, mégsem hallom meg a közeledő lépteket, így túlságosan hirtelen ér a saját nevem. Megdermedek egy pillanatra, majd lassan engedem le a kezeim és vezetem fel kékjeim Somogyira, akinek az arcát meglátva reszketeg sóhaj szakad ki belőlem. - Merlinre és az összes letűnt varázslóra, esküszöm, sose vártam ennyire, hogy a te képedet lássam... - hangom rekedten, kiábrándítóan gyengén veszik el a térben. A cipőmet lerúgva, nehézkesen tolom feljebb magam az ágyon, hogy hanyatt dőlhessek. Egyik lábam felhúzva, másik kinyújtva pihen, míg balomat átvetem a homlokomon, úgy próbálok Somogyira koncentrálni. - Azért vegyél vissza, ez még nem a halálos ágyam - húzom el a szám a túlzott kedvességre, ami bennem inkább szánalomként csapódik le. Ha nem érezném magam ennyire rosszul, már tuti a képébe toltam volna a pálcám. - Ráz a hideg, gyenge vagyok... valószínűleg csak megfáztam. Csak adj valamit, amitől tudok pihenni - mondom, szinte csak suttogva a szavakat, immár lehunyt szemmel. Lehet, hogy néhány tünetet kihagytam, az eredeti kérdésére se tudnék pontos választ adni; honnan tudjam, hogy emiatt, vagy épp másért érzékeny a testem pár pontja? További szavak helyett inkább csak a jobbom emelem meg kissé, hogy feltűnjön neki a karkötőm. Pláne most nem kéne még egy allergiás baleset...
|
|
|
|
Somogyi Viktor Domonkos INAKTÍV
Mr. Maximalizmusné offline RPG hsz: 120 Összes hsz: 166
|
Írta: 2021. május 30. 00:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=831970#post831970][b]Somogyi Viktor Domonkos - 2021.05.30. 00:39[/b][/url] Bogyóka - Mondják, hogy idő kell ahhoz, hogy a nők engem akarjanak, de, ha megtörténik, többé ereszteni is képtelenek. Felelem halvány vigyorral, hangomban vidámsággal. Amíg ő felmászik az ágyra, addig én felegyenesedve rejtem el kezeimet megint a köpeny zsebeibe. Nem bunkó vagyok, hanem tiszteletben tartom, hogy vannak olyan fogalmak a világban, mint nemi egyenjogúság meg női emancipáció. Habár meg kell jegyeznem, hogy én ezen nélkül sem gondolom azt, hogy a nő kevesebb vagy szerencsétlenebb, pusztán szeretem szeretni és segíteni a női nemet. Elég kellemetlen így, megnevelnek arra, hogy tiszteld a hölgyeket, meg arra is, hogy a húgod is lányból van, aztán hirtelen jön a pofon, hogy a-a kisfiam, nekik nem kell, hogy te tiszteld őket, az kell, hogy elfogadd, de ha meg elfogadod és nem tiszteled, akkor egy paraszt vagy, meg gyökér, szóval igazából mindent is adj meg nekik, de ettől még nem garancia, hogy te ettől még jobb leszel, nem fiam, te akkor is csak egy büdös gyökér maradsz. Van egy kép, amit imádok, és amit a szekrényem falát is díszíti - persze úgy, hogy Darya ne feltétlenül lássa meg -, igazából egy széltében kettéosztott kép. Az felsőn a nő veszekszik a férfivel, a háttér olyan már, mintha a világháborúban lennénk, valami apróság miatt, talán ledobta a földre a zokniját, vagy ilyesmi. Az alsó képen a férfi higgadtságot magára erőltetve megkérdezi a nőtől, hogy "nem tudod, hogyan karcolódott meg a kocsi oldala?", mire a nő összehúzva magát, nagy, könnyes szemekkel azt feleli: Ne ordíts velem, én csak egy nő vagyok. A világ csodálatos. Szóval nem, nem kapok oda, és nem segítek neki kényelmesebb pozíciót felvenni, majd ő megoldja. Éljen a nemi egyenlőség. - Mondjuk ez nem is hülye ötlet. Tényleg, mi lenne, ha meghalnál? Mit a csaj, aki a koboldokkal lakott együtt, tudod, megrendezett, drámai temetés, aztán kiderül, hogy van egy Ombozi testvér még, nem is tudom, Ombozi Izabella, bár nem vagy izabellás, inkább Ombozi Szófia. Szofi. Lehetnél Szofi. Aki az elmúlt években cserediák volt, és mostanra úriasan töri a madzsart. Sosem gondoltam bele, hogy te is meghalhatsz, de valljuk be, ez nem hülyeség. Két éve olvastam az új tanárok önéletrajzát, és Farkasházy szerintem tud olyat, ami nem kimutatható, de bele tudsz halni, mármint nem rendesen, csak pár órára... napra. Pár napra, az a tuti. Az, hogy ezen én tényleg elgondolkozok, mint opció, valószínűleg felülírja azt, hogy mennyire örül nekem, és inkább a pokolba kíván, hogy inkább valamelyik gyógyító foglalja el a helyem. Hát szívás, most már én maradok. - Adok. Csak ahhoz kellene tudnom a többi tünetedet is. Jegyzem meg nyugodtan, miközben lépve egyet felé, picit megmozgatom a karkötőt, hogy el tudjam olvasni, mi van ráírva. Hümmögve bólintok, hogy értettem, de azt nem sejtheti, hogy ennyivel megússza.
|
|
|
|
Ombozi Boróka INAKTÍV
#Alcedo atthis offline RPG hsz: 161 Összes hsz: 447
|
Írta: 2021. május 30. 19:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=831984#post831984][b]Ombozi Boróka - 2021.05.30. 19:40[/b][/url] Somogyi Az éjszaka folyamán Merlinnek hála nagyon ritkán vagyok beteg és az esetek többségében akkor is teljesen önellátó maradok. Tény, hogy nálam a gyógyító bájitalok többsége ki van zárva az allergiám miatt, így lassabban regenerálódok, mint mágustársaim, de hogy ezt rajtam sose látni, az biztos. Arról nem is beszélve, hogy már több, mint egy éve viselem Fenyvessy nyomait magamon, hol jobban, hol kevésbé és ezt egyetlen egy ember tudja, ő is azért, mert elmondtam. Emelt fővel viselem a megalázásom, ezért nem sejti senki, hogy mik zajlanak a zárt ajtók mögött. Egyedül Darik mellett engedem meg magamnak, hogy kevésbé legyek erős, hagyom neki, hogy törődjön velem és ez addig így is marad, míg nem firtatja a zúzódások és egyéb nyomok eredetét. Sosem engedem meg magamnak a gyengeséget, nem engedem, hogy egy percig is bárki sajnáljon. Pontosan ezért gyűlölöm, hogy most mégis ide kellett jönnöm, hogy szükségem van másra magamon kívül... és főleg, hogy ez az ember nem lehet más, mint Somogyi. Valamit tényleg nagyon rosszul csinálhattam az életem során, hogy őt érdemlem. - Fogd vissza magad, csődör - morgok halkan épp csak ránézve a szemem sarkából. Nehézkesen helyezkedem el közben, a lomha mozdulatok mintha minden erőt kiszipolyoznának belőlem. Már csak azt remélem, hogy nem valami mágusnyavalya döntött le a lábamról, mert akkor tényleg esélyem sincs, hogy elegendő erővel lépjem át Fenyvessy küszöbét. Lassan, mélyeket lélegzem, ahogy végre megtalálom a megfelelő pozíciót. Szemeimet lehunyom, jobbommal átölelem magam, hogy a pulóver puha anyaga hozzám simuljon, hátha melegebb érzetet kelt. Mégis egy pillanat jut csupán a nyugalomból és csendből, mert Somogyi szóáradata kínzó erővel hasítja ketté a teret. Amúgy is sápadt arcomra fájdalmas grimasz ül ki és halkan fel is nyögök. Nehézkesen az oldalamra fekszem és lábaimat felhúzom egészen a hasamhoz, kezemet a fülemre tapasztom, várva, hogy végre befejezze, hogy végre észrevegye magát. Sokat kérek... - Ha tovább kell hallgatnom téged, inkább a halál - hangom inkább nyöszörgés, mint bármi más. Kékjeim lassan nyitom ki és már-már esdekelve pillantok rá. Most sehol sincs a máskor erős és magabiztos nő, nem maradt más belőle, csak egy megtört lény. - Mindenem fáj, nehéz a légzés... - mondom végül nehézkesen. Remegő kézzel nyúlok előre, hogy megfogjam az övét. Nem szorítom meg, nem is tudnám valószínűleg, épp csak a karja köré fonom ujjaim. - Csak segíts... holnap vissza kell mennem - suttogom csak, hátha úgy kevésbé lesz igaz. Mégis már-már görcsösen számolom a még hátralévő órákat, perceket...
|
|
|
|
Somogyi Viktor Domonkos INAKTÍV
Mr. Maximalizmusné offline RPG hsz: 120 Összes hsz: 166
|
Írta: 2021. június 5. 08:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=832311#post832311][b]Somogyi Viktor Domonkos - 2021.06.05. 08:21[/b][/url] Bogyóka Mindig fel tud dobni ez a lány, csak amellett, hogy feldob, egy ideje furcsa aggodalmam is van iránta. Hivatalos, Kazanova teljesen tönkretett. Hol van az én nemtörődömségem? Hol a nem meghatódásom? Sehol. Vége. Helyette van ez, a tény, hogy én Daryát szeretem, és Borókáért aggódom. Micsoda perverz őrület ez? - Vissza kell, de vissza is akarsz? Teszem fel a kérdést, de látom rajta, hogy szenved, ezért természetesen nem csak álldogálok ott, nézve, hogy akkor vajon a hely atmoszférájától helyre jön-e, mint azok a gyerekek, akik nagydolgozatok előtt esnek be, majd hirtelen javulás áll be a kis szervezetükbe, ahogy közeledik a kicsengetés. A ravaszabbak legalább két órát lógnak. Miközben a választ várom, és nagyon remélem, hogy a válasza során nem ábrándít ki, összenézek pár bájitalt, amik segíthetnek javulni. Továbbra is tartom, hogy meg kéne ölni a fickót, nem szándékosan, csak véletlenül, de semmiképpen sem úgy, hogy akárcsak a gyanú is felmerüljön, hogy Boróka volt. Továbbra is gusztustalannak tartom a tényt, hogy emberek kiárusítják a gyerekeiket, és bár mind a két fél ki van, láthatóan a női nem képviselői szívják meg jobban. Ritka eset az, amikor arról cikkeznek, hogy férjét bántalmazta az asszony. Nem mondom, hogy nincs ilyen, csak, hogy ritka. - A mandragóra elég nagy szívás, de megoldjuk, viszont bent kell maradnod éjszakára, mert nagyon sok nem kellemes mellékhatás lesz, és jobb, ha figyelő és hozzáértő szemek figyelnek. Gondolom a sebeid inkább maradjanak, mert, ha eltüntetem őket, akkor oka lenne feltételezni, hogy eldicsekedtél valakinek arról, hogy mit csinál. Én tartom a szám, még Daryának se mondtam egy szót se. Boróka az, akin gyakorolhatom az orvosi titoktartást, és szerintem jól csinálom, mivel az átlagos pillanatokban semlegesen tekintek rá, sőt, néha levegőnek is nézem. De itt csak ketten vagyunk, és valamiért az a furcsa látvány jelenik meg előttem, hogy ha egyszer összeházasodunk, akkor Ombozi meg Angyal minimum koszorúslányok lesznek, és ahhoz célszerű lenne a jó viszony is, meg az életben maradás is. - Gondolkoztál azon, amit a múltkor mondtam? Teszem fel a kérdést már-már zavarban, csendesen, hiszen, ahogy megfogja a kezem átjár az elgyengülés. Ez amúgy ezer százalékban Darya hibája, mert teljesen átmentem érzékeny puhakukiba miatta. Mégsem húzom el a kezem, sőt lépek egyet felé, hogy kényelmesebb legyen neki, és finom mozdulatokkal, óvón simítok párat a kézfején. Perverz gondolat, hogy mondjuk baja lesz, Darya meg róla nevezi el majd a lányunkat. Az ilyen esetek nem kellemesek, még ha gesztus értékűek is. - Ne nevess ki, de furcsa vágyat érzek arra, hogy óvjalak.
|
|
|
|
Ombozi Boróka INAKTÍV
#Alcedo atthis offline RPG hsz: 161 Összes hsz: 447
|
Írta: 2021. június 7. 19:32
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=832437#post832437][b]Ombozi Boróka - 2021.06.07. 19:32[/b][/url] Somogyi Az éjszaka folyamán Ahogy lehunyom a szemem, az utolsó alkalom lebben fel kékjeim előtt, mikor itt jártam. Már több éve volt, pontosat nem is tudnék mondani. Emlékszem, ahogy berontottam, vérző kézzel és ordítozva követeltem az ellátásom. Az aranyos hiánya agresszívvá tett, Payne mégis képes volt kezelni engem - attól függetlenül, hogy majdnem megölt. Őszintén, szeretnék visszamenni azokba az időkbe, mikor a legnagyobb gondom az volt, hogy széttört egy üvegcse az ujjaim között. Mikor még a szerencse rabja voltam, de mégis, én alakítottam azt. Most, mikor már a hátam mögött tudhatom a függőségem, elvették a szabadságom, holott hatalmas küzdelmmel vívtam ki azt saját magammal szemben. Mára szinte semmim se maradt. Az életem Fenyvessy kezében van, a pyromágiám, az, amivel teljesen önmagammá válhattam, kialudt és csak Merlin tudja, hogy valaha visszatér-e még. A régi életemet akarom... - Hát persze... alig várom, hogy egy rossz szó miatt ismét belém verje, hogy hogyan kéne viselkednem... - nehézkesen, ám szarkazmustól csöpögő hangon ejtem ki a szavakat. Ennyi ésszel fogalmam sincs, hogy hogyan lehet belőle gyógyító. - Legyen mazochista az, akinek házimanó az apja - fejezem be végül a morgást. Hiába érzem magam nagyon rosszul, a tüdőm ég minden egyes lélegzetvételnél, mégse vagyok képes ellenállni annak, hogy kifejtsem a véleményem. Lassan nyitom ki a szemem, kissé erőlködve követem Somogyi mozdulatait. Még mindig szkeptikus vagyok, hogy jó kezekben vagyok-e, de nincs más választásom, mint bízni benne. Nézem őt és lassan beúszik Kazanova képe mellé. Komolyan a pofám leszakad, hogy visszament hozzá. Mondjuk tény, hogy egy fokkal kellemesebb társaságnak bizonyul így Somogyi, hogy ismét ebben a gusztustalan rózsaszín felhőben úszik, mint mikor én magam terveztem már kihajítani az ablakon, de... de. Hiába nem rólam van szó, a szerelem gondolatától még így is viszolygok. De Kazanova boldognak tűnik... - Szóval néha használod az eszed is... - krákogom magam elé, majd szusszanok egyet. - Csak azzal foglalkozz, amiért jöttem... És maradok, de szólj, mielőtt megjelenne Strakhova vagy Rentai. Nincs szükségem felesleges pletykákra - mondat közben meg-megakadok, de még így is ellentmondást nem tűrő a hangom. Tekintetemmel nem engedem el Somogyit még pár pillanatig, majd egy reszketeg sóhajjal hunyom le szemeim, hogy legalább gondolatban felkészülhessek egy csodás álmatlan éjszakára, egy csodás társaságban... - Nem leszek gyilkos - vágom rá azonnal. Viszont, mivel tudtam, hogy pontosan miről beszél, talán túlontúl egyértelmű lehet, hogy párszor eszembe jutott az őrült ötlete. Sosem tennék ilyet, lehetek bármennyire is rossz ember mások szemében. Az ilyesmi mindig utolérik az embert. Legyen bármennyire is kilátástalan a helyzetem, addig nem fogok süllyedni, hogy bemocskoljam a kezem. - Ha nem lennék ennyire szarul, most tuti megint pofán vágnálak - mondom halkan, de meglepő módon ajkaim mintha mosolyra húzódnának. Kékjeim a kezeinkre fókuszálnak és próbálom eldönteni, hogy miért is nem húzom vissza magam mellé. - De ma este megteheted... - suttogom csupán, miközben lehunyom szemeim, mert egy kicsit elhiszem, hogy biztonságban vagyok.
|
|
|
|
Somogyi Viktor Domonkos INAKTÍV
Mr. Maximalizmusné offline RPG hsz: 120 Összes hsz: 166
|
Írta: 2021. június 19. 08:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=832841#post832841][b]Somogyi Viktor Domonkos - 2021.06.19. 08:47[/b][/url] BogyókaIlletlen, tudom, és szörnyen morbid is, mégis, egy halvány mosoly kúszik az ajkaimra, ahogy megszólal, és egyszerűen hihetetlennek tartom, hogy egy ilyen pillanatban is ellenkeznie kell velem. Szinte látom a lelki szemeim előtt, ahogy évtizedek múltán egy asztalnál ülünk a kertben, és ő a hozzá illő csípősséggel jegyzi meg a dolgokat, úgy, hogy a komoly pillanatokban is tesz egy-egy olyan megjegyzést, amitől oda nem illő reakciót vált ki belőlem. Ezt teszi a szerelem? Hirtelen elkezdünk szentimentálisak lenni, és vágyni a jövőt, sok évtized múltán megtörténő eseményeket. Mármint, nem biztos, hogy megtörténnek, csak én reménykedem bennük, ami furcsa, hiszen korábban nem tettem ilyet. Régebben szerettem a mának élni. Egy biztos csak, ahogy régen is, most is hiszem, hogy egy nap a nők okozzák majd a vesztem. Csak már másképp. - Az enyém kalauz, kár, pedig egy jó kis mazochizmus sosem rossz. Pofátlan vigyort villantok, mert rendben, szarul néz ki, és aggódom is, de ő Boróka, aki tudom, hogy nem tűri jól a gyengeséget, meg a gyengédséget, és valahol mélyen, azt hiszem, meg akarok felelni neki. Darya barátnője, és jó lenne, ha nem gondolna annyira gáznak, ha mondjuk, nem is az, hogy elismerné, hogy jól járt velem, csak nem tenne megjegyzéseket. Arra ott van Odett, aki akkor is beszél, amikor baromira nem kéri senki, és ha mégis csendbe tud maradni, akkor az arcára van írva minden, ami extrán bosszantóvá tudja tenni az egészet. - Szoktam, bár ritkán, mert félek, hogy megfájdul. Kényelmesebb a farkammal gondolkozni. Kényelmesebb volt, tényleg, és ezt nem fogom tagadni, vagy úgy csinálni, mint, akinek nem jött be az az élet. Még a végén nekiállok egyfelvonásos drámákat írni, amikben a testemre, vagy éppen a nőkre fogom majd a dolgot. Nem. Azt az életmódot én választottam, és jó kis élet volt, szerettem, de megtaláltam a társam, akiért hajlandó vagyok a vért fent és nem lett tartani, és aki miatt furcsa, de szeretnék számos társadalmi elvárásnak megfelelni. - Én nem mondtam, hogy gyilkosnak kéne lenned. Ha jól emlékszem, egyszer se mondtam azt, csináld. Ennyit arról, hogby szeretnék a társadalmi elvárásoknak megfelelni. Én simán tudok embert ölni, mert megtanították, hogyan kell, és azt is, hogy hogyan akadályozzuk meg, mert hát egyértelmű, hogy mi nem csinálunk olyat, amit megtanítottak nekünk, mert mi, akik a gyógyításra esküdtünk fel...igazából nem. Az emberéletekre esküdtünk fel. - Örülnék neki, ha ott tartanánk, hogy pofon vágsz, de ezt most egy picit el kell halasztanunk. Hozok neked még pár bájitalt, hogy kipihenhesd magad, aztán, ha van kedved, elszívhatunk egy cigit. Még kacsintok is egyet, és furcsamód olyan nehéz elengedni a kezét, de meg kell tennem, el kell indulnom, ha azt akarom, hogy jobban legyen. Nem szeretném ahhoz a férfihoz visszaengedni, de tudom, hogy muszáj. - Mesélhetnél nekem erről az aranyvérű kiházasításról. Nagyjából tudom a menetét, de még egy aranyvérűt sem kérdeztem meg, hogy ez hogyan megy.
|
|
|
|
Ombozi Boróka INAKTÍV
#Alcedo atthis offline RPG hsz: 161 Összes hsz: 447
|
Írta: 2021. június 24. 15:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=833022#post833022][b]Ombozi Boróka - 2021.06.24. 15:26[/b][/url] Somogyi Az éjszaka folyamán Fáradt vagyok. Mind testileg, mind lelkileg belefáradtam az utóbbi hónapokba. Egyre nagyobb gyomorgörccsel lépem át Fenyvessy küszöbét, egyre nagyobb undort kell legyűrnöm és mosolyt erőltetnem az arcomra vele szemben. Nem akarom azt. Legszívesebben menekülnék, sosem néznék vissza, hiszen már nincs itt senki, aki maradásra késztetne. Se a szüleim, akik eladtak, ki tudja miért. Se a testvéreim, akik nem veszik észre a mosoly mögötti valóságot vagy egyszerűen csak nem érdekli őket, mert miért is avatkoznának bele más dolgába? Se barátok, mert az a néhány is, akikkel rendelkezem, tökéletesen megvan nélkülem is. Egyedül talán Darik miatt fontolnám meg, az egyetlen személy miatt, aki végett még egyáltalán élőnek érzem magam. Menekülnék... ha tudnám, hogy Fenyvessy nem akadna a nyomomra. Vajon van még kiút? Fáradt vagyok. Fáj mindenem, ráz a hideg, alig kapok levegőt. Egy részem könyörögne Somogyinak, hogy segítsen, bárhogy, bármilyen eszközzel, hogy elmúljon mindez. Kérlelném, hogy bújtasson el vagy csináljon bármit, amivel szabaddá válhatok ismét. Mégsem teszem. Magam elé tartom még most is az álarcom és ahelyett, hogy megköszönném, még most is oda-odacsípek. Bár tudnám miért vagyok még mindig ennyire makacs. - Egy állat vagy, Somogyi... és a legfelháborítóbb, hogy erre büszke is vagy - mondom halkan, reszelős hangon. Lehunyt szemmel, reszketegen fújom ki a levegőt. Suta mozdulatokkal rángatom ki magam alól a takarót, hogy magamra teríthessem, hátha alább hagy tőle a testem remegése. Nem akarok, mégis minden szavára figyelek, mintha csak abba kapaszkodnék. Mintha szükségem lenne valamire, ami itt tart, a jelenben, ott, ahol elméletileg biztonságban vagyok. Megjegyzését hallva akaratlan kezdek nevetni, de ahogy levegőt vennék, nevetésem szűnni nem akaró köhögésbe csap át. Feltornázom magam ülőhelyzetbe, görnyedt háttal próbálok erőt venni magamon és abbahagyni a már-már fuldoklásszerű állapotot, de mintha már a testem is ellenem dolgozna. Nem tudom mennyi idő telik el, nem érzékelem annak múlását, mire végre csillapodik az inger és szuszogva hanyatlok vissza az ágyra. Még, hogy biztonságban... már le se tagadhatja, hogy ki akar nyírni. - Másból se... csinálok azt - suttogom erőtlenül, majd ráemelem a tekintetem. Egy darabig csak csendben nézem a ténykedését, próbálom értelmezni a mondatait, cselekedeteit, de hiába. - Ugyan miért akarnál pont te... pont nekem segíteni? - hangom karcos, de élesen hasítja a levegőt. Tényleg tudni akarom. Sosem voltunk jóban, ha képes leszek elviselni, az csakis Kazi miatt lesz, ahogy valószínűleg fordítva is. Akkor miért vetemedne erre? Nincsenek hősök, akkor Somogyi miért akarná magára aggatni ezt a hazug címkét? - Úgy, hogy kurvára nincs beelszólásod... a szülők megegyeznek a fejed felett. Többnyire a pénz miatt. Az üzlet miatt. A házasság mindenkinek előnyös, csak azoknak nem, akiket az oltár elé állítanak - a szavak szaggatottan, de indulatosan hagyják el ajkaimat. A sors iróniája, hogy én kértem. Én kértem az apám, hogyha majd készen állok, ő találjon nekem férjet és ő biztosított, hogy az én döntésem lesz a végső... végül csak döntést nem kaptam.
|
|
|
|
Somogyi Viktor Domonkos INAKTÍV
Mr. Maximalizmusné offline RPG hsz: 120 Összes hsz: 166
|
Írta: 2021. július 3. 19:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=833644#post833644][b]Somogyi Viktor Domonkos - 2021.07.03. 19:36[/b][/url] Bogyóka #mocskos_a_szám
Vigyázz! Ebben a hozzászólásban olyan szavak és képi leírások jelennek meg, mely megzavarhatja a nyugodt teaszürcsölést, illetve a békés lelki világokat. Szeretnéd mégis látni, mit alkottam? Szeretném
- Kurvára. És ezt olyan büszkén mondom, de tényleg olyan nagyon büszkén, hogy az már szinte igazolt elmebaj is lehetne. A gondolataim, a mondataim mind ütnivalóvá tesznek, és imádom megbotránkoztatni a környezetem. Vannak ezek a látens gyerekkori sérelmek, minthogy az anyám túl hamar esett teherbe, és még szoptatnia kellett volna, amikor Domcát szülte, meg hogy az öcséim furcsák - bár tudom, pont én mondom-, meg hát mindig volt egy kisebb, én meg frusztrált kölyökként életveszélyes sportban értem el eredményeket, meg, hogy már akkor dohányoztam, amikor még be se osztott. Ja és orvos leszek, tudjátok, fő az egészség és az, hogy ne váltogassátok gyakran a szexuális partnereiteket. Önmaga vagyok a paradoxon, és ettől a ténytől csak még szélesebben vigyorgok. Olyan nagyon, hogy már arcpirító, a fogaim is kivillannak, meg a cuki kis gödröcskéim is előjönnek. Hát most mondja meg a világ, hogy nem vagyok imádnivaló. Jaj dehogynem. Csak a Kazanov családnak ne kelljen véleményt formálnia. - Azt hiszem, amikor elkezdtem Daryával "járni"... Itt indokolt a macskaköröm, mivel nálunk az úgy volt, hogy évekig tartó masszív gyűlölet és megvetés, szex, szex, beszélgetés, titkos cuki időszak, távlávcsi, nagy szakítás, egy év bazdmegolás, önmarcangolás, ő kínozta magát, és drogoztam, néha szerelmes pillanatok, sokszor utálkozások, baleset, szerelmi vallomás, éééééés olyan jó másfél év után elkezdtünk járni. Szóval a macskaköröm a beszélgetés a második szex után, tehát fél nappal az után, hogy először levezettük az hosszú ideje húzódó szexuális feszültséget. Mondjuk ez kellemesebb, mintha ténylegesen megvertem volna. Nőt nem verünk, és hát Darya is oda sorolódik. - ... akkor levágtam a farkam... Közben mindent előkészítek a kezem nem áll meg, folyamatosan jár. Komolyan, ez a női nem nagy előnye, azt mondják, hogy egyszerre több mindenre oda tud figyelni, és íme, itt vagyok én, aki aztán igazán csodálatos ebben. Hat bájital, nem mondom, hogy a legkellemesebbek, de hatnak, és ez nagyon sokat számít. - ...átadtam neki, és elkezdtek termelődni bennem ezek az emocionális női szarok. Komolyan, azon se csodálkoznék, ha pozitív terhességi tesztet produkálnék. Egy kibaszott csikóhal lettem. Tárom szét a karjaimat, mint akit most ért el az isteni megvilágosodás. Hát ezt tette velem Darya, nővé változtatott, és ha akarjátok tudni, ha nem, a helyzet az, hogy én élvezem. Mármint, hosszútávon látom magunkat, ha gyerekünk születik, mert hát ugye ott van az öt éves terv, akkor én leszek az anya, ő meg az apa. Nálunk aztán totálisan nyitottan nevelés lesz. ő vodkázik, meg tolja ez a balkán lájfot, nekem meg ott lesz a kötényem, és csinálom a vacsorát, meg babusgatom őket. Azt hiszem, a férfiasságom tényleg akkor lett oda, amikor rájöttem, hogy nem ütnivaló. A fene egye meg ezt a nőt. - Nyisd ki a szád, és emeled a szájpadlásodhoz a nyelved. Fontos, hogy ott tartsd, mert ezeket alá kell csöppentenem. Közelebb hajolok, és amint a megfelelő pózban van minden, elkezdem beadagolni. Az első olyan, mint a calcimusc, második és a harmadik édes, de a harmadik állata kicsit tömör. Arra kerül egy adag keserű meg két adag menta. Mindegyiket oda kellett, aminek eredménye, hogy elzsibbad a nyelve, maximum hat percre, szóval nem vészes, de ha kifolyna a nyála, felitatom. A folyadék a maga tempójában szétterül, és elindul le a torkán, nyomában kellemes, hűs érzést hagyva. - És ha már házas vagy, mire odakerülsz? Ha elvesz valaki más? Mondjuk olyan, aki ugyanúgy jó üzlet, de ti megállapodtok, hogy az üzlet nektek jó, mert igazából jófej, meg nem ver szét. Szóval éltek nyugiban pár évet, építitek a jövőt, aztán, ha nem gerjedtek össze, akkor gyermektelenség indokával elváltok, és összeházasodtok olyannal, akivel klappol minden. Ez vagyonvédelem, testi épség megőrzés, a válásba meg belemennek, mert kell a vérfonal folytonossága, nem?
|
|
|
|
Ombozi Boróka INAKTÍV
#Alcedo atthis offline RPG hsz: 161 Összes hsz: 447
|
Írta: 2021. július 10. 15:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=834058#post834058][b]Ombozi Boróka - 2021.07.10. 15:21[/b][/url] Somogyi Az éjszaka folyamán Semmi kedvem a hülyeségeihez és bánatomra minden, ami elhagyja a száját, bődületesen nagy ostobaság. Se türelmem, se lélekjelenlétem nincs ahhoz, hogy kibogozzam a zagyvaságok közötti értelmet. Értem, hogy mire megy ki a játék, valahol még talán értékelném is, ha mondjuk egy fokkal kevésbé irritálóan tenné - legalábbis nagyon remélem, hogy direkt csinálja és nem tényleg teljesen sültbolond. Eddig megadtam neki a lehetőséget, igaz, egyikkel se tudott élni igazán. Ha végül kiderül az utóbbi, akkor biztosan józan észt fogok Kaziba verni és nem fogom visszafogni magam. De még megadom az esélyt Somogyinak. Beismerem vagy sem, tartozom neki legalább ennyivel. Frusztráló. Kékjeimet lehunyom vigyora láttán. Bőven elég volt ennyi kézzel tapintható önteltség egy estére. Míg belőle árad, az egójának bűze marja az ember orrát, addig bennem épp csak pislákol az önbizalmam régi fénye. Már nagyon rég nem vagyok önmagam és amíg Fenyvessy markában vagyok, nem is lehetek az. Hiába próbálkozom, egy laza mozdulattal söpör el minden számára zavaró tényezőt, amit elé állítok. Merlinre, tudni akarom, hogy van-e bármi, ami gátat szabhat ámokfutásának. Tudni akarom és azonnal megcselekedni. - Csikóhal - kékjeim emelem rá ismét, ahogy hangot adok hitetlenségemnek. Zagyválása kizökkent a gondolataim mocsarából és jótékonyan a jelenben tart. Egyre nehezebbé teszi, hogy elhiggyem, hogy szorult némi ész is a fene nagy koponyájába és az önteltsége nem szorított ki minden mást belőle. Lehetséges, hogy már csak a légüres térrel nézek farkasszemet? - Ha az elméletedet bármikor gyakorlatba akarnád fektetni, tudod hol találsz… A legtompább és legrozsdásabb fűrészt fogom használni - akadozva, gyenge hangon biztosítom segítőkészségemről, hogy a végére halvány mosoly költözzön sápadt arcomra. Azért biztató, hogy a csípősségemet még a fizikai gyengeség sem képes enyhíteni. - Komolyan kérdeztem - mondom immár ismét komolyan, kékjeim az övéibe fúrva, bár képtelen vagyok sokáig rá koncentrálni. Az utasításra reszketegen sóhajtok, majd zokszó nélkül teszek neki eleget. Lehunyt szemmel ízlelem a bájitalokat, némelyik után megrándul az orrom, ahogy ellenállok a fintorgásnak. Ahogy eltávolodik, szinte azonnal nyelek egyet és érzem is nyelvem zsibbadását. Nehézkes mozdulatokkal emelem kézfejem a számhoz, hogy letöröljem, majd csak csukott szemmel hallgatom Somogyit és a válaszom érlelgetem, míg alábbhagy a kellemetlen érzés. Az kéne még ma estére, hogy elharapjam a nyelvem is. - Álomvilágban élsz - vezetem fel fújtatva a tényeket. - Ez nem csak a pénzről szól. A befolyás, a hatalom az, ami mérvadóbb. Ha meg is tenném és számomra előnyösebb házasságot kötnék, de nem értene az iparághoz, amit a családom képvisel, csak a haragot szítanám - lassan, megfontoltan beszélek, olykor szüneteket hagyva, hogy levegőhöz is jussak. Nyelek egyet, majd sokkal halkabban folytatom, miközben kékjeim őt kutatják. - De már amúgy se tehetném. Zsarol mindennel, ami fontos számomra. És nála megvan mind a befolyás, mind a hatalom hozzá - keserű mosolyra húzódnak ajkaim. Be kell lássam, hogy elvesztem.
|
|
|
|
Somogyi Viktor Domonkos INAKTÍV
Mr. Maximalizmusné offline RPG hsz: 120 Összes hsz: 166
|
Írta: 2021. július 11. 10:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=834118#post834118][b]Somogyi Viktor Domonkos - 2021.07.11. 10:31[/b][/url] Bogyóka - Ha a gyakorlat szóba jönne, biztos vagyok benne, hogy téged keresnélek meg, mert fontosnak tartom, hogy élvezetet nyújtsak másoknak. Jó, már nem. Vagyis, nem úgy, ahogy ő gondolja. Azok az idők elmúltak, éa a fene egye meg, egyszerűen képtelen vagyok Daryán kívül gondolkozni. Nekem csak ő van, csak ő kell, csak vele látom az élet értelmét, de ha elhagy, ha újra véget ér, akkor nem tudom, hogy mit kezdek majd az életemmel. Annyira egész most, így, vele. Annyira, hogy mindegy, hogy merre is sodor minket az élet, szépen bele tudunk simulni egymás életébe. Megvolt a mélypont, most a magaslatokba törünk, de tudom, hogy a boldog békeidők csak ideig-óráig igazi békeidők, viszont erősebbek vagyunk, sokkal, és ez tudom, hogy nekünk kedvez majd. - Nem tudom, Boróka, hogy miért. Egyszerűen, van benned valami. Egy kismadár. Amikor gyerek voltam, és fészekből kiesett kismadarat mentettem meg először. Napokig etettem, itattam, gondoztam. Végül teljesen felépült, és elrepült, de minden évben, ugyanakkor, egy kismadár jelent meg a faágon, ott, ahol utoljára láttam őt. Később több is jött. Mintha elhozta volna a családját bemutatni. Akkor döntöttem el, hogy orvos leszek, amikor őt megtaláltam. Azt mondtam, ha sikerül, ez az utam. A madárra emlékeztetsz. Egy fészekből kiesett, de küzdő szellemre. Ellőhetem volna azt, hogy Darya barátnője, hát mi mást tehetnék, mégsem tettem, mert tudom, hogy ha ezt most nem mondom el, akkor többet nem lesz rá lehetőségem. Meg aztán, most kénytelen csendben maradni, így nem tud azonnal éles riposzttal megjutalmazni. - És nincs a nagy aranyvérű banzájokon egy olyan férfiember sem, aki megvenne? Aki odaállna ez elé a barom elé, és azt mondaná, hogy fizetek neked is, ha nekem adod a lányt. Valaki, aki éppen csak annyira ért ehhez az egészhez, hogy azt mondja a családod, hogy legyen? Kár, hogy nem vagyok aranyvérű, mert elvettelek volna, legalább az irányvonal jó. Nekem nem lenne gond, és szerintem Darya-nak sem. Nyilván nem érnénk egymáshoz, mert azért na, ő mégiscsak Boróka, de ha nem vernék szét, az mondjuk lehet, hogy nagy előny lenne. - Még mindig nem beszéltél a bátyáddal?
|
|
|
|
Molnár Zselyke KARANTÉN
Mini Mulan|Zsezsi offline RPG hsz: 83 Összes hsz: 255
|
Írta: 2021. július 17. 22:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=834455#post834455][b]Molnár Zselyke - 2021.07.17. 22:20[/b][/url] Strakhova ProfesszorA baleset megtörtént, ezen nincs mit szépíteni, szerencsére hamar kapott segítséget, és a diáktársa még biztosította is arról, hogy nem lesz gond az órával és a leckékkel, segít neki pótolni a lemaradást erre a napra. - Elnézést, más, aki látja a balesetet, néha jobban megrémül, mint aki átéli – mosolygott a tanárnőre. Tényleg nem szép látvány, amit produkált az eséssel, még ő is fintorogva nézett oda. Aucs. A felé nyújtott löttyöt kissé bizalmatlanul szemlélte, tekintve, hogy eddig nem igen volt szüksége mágikus gyógyászati módszerek igénybevételére, de egy sanszot adhat neki. Egyszer élünk, a tanárnő csak nem akarna kinyírni, nem szoktam rendetlenkedni az óráján. – gondolta Zselyke, félig-meddig humorizálva. Az ital valami elképesztően gusztustalan volt, véleménye szerint, de valamit valamiért. - Milyen dózisban fogyasszam? – kérdezte, félrefordított fejjel, csak ne kelljen néznie a csont-igazítási műveletet. Szinte zene füleinek, hogy bejárhat órára, akár két nap után is, mankóval nem lesz nagy gond, elvégre a mágia világában élt lassan egy-két éve, kezdett hozzászokni a furcsaságokhoz. - Wow. Semmit nem éreztem ebből, ez sokkal hatékonyabb a mugli verziónál – adott hangot meglepettségének. A gipsz is kényelmesen igazodott hozzá, aztán következett a csontforrasztó. Jujj. Első körben majdnem kiköpte, de a tanárnő bátorítására legyűrte az undorát. – Nem akarom megbántani, de ennek a főzetnek kegyetlenül pocsék íze van. Szeretett volna legalább fogat mosni, vagy valamit, hogy elvigye a csontforrasztó aromáját. - Tanárnő, jut eszembe... ez le lesz valahogy igazolva? Vagy ez hogy működik itt? Bocsánat, mugli születésű vagyok, és egyetlen boszorkány a családban, szinte minden pillanat a mágiával kapcsolatban egy kész újabb meglepetéstár – érdeklődött, kissé azért bágyadtan, látszott rajta, hogy hamarosan elnyomja az álom a fáradtságtól.
|
|
|
|
Anastasia Strakhova INAKTÍV
Gyógyító ¤ Angyal offline RPG hsz: 183 Összes hsz: 357
|
Írta: 2021. augusztus 28. 22:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=836276#post836276][b]Anastasia Strakhova - 2021.08.28. 22:38[/b][/url] Molnár ZselykeMindenről tájékoztattam. Minden kérdésére válaszoltam. Magamban ugyan együtt éreztem vele, mégis jót derültem a cserfes megjegyzésein. Igen a csontnövesztőnek nincs jó íze, ezzel még egyet is értettem és meg is mondtam neki, hogy igaza van, teljes mértékben. Nem tudom, hogy az alap természete ilyen-e vagy csak a fájdalomcsillapító főzet és a sérülés adta adrenalin löket tette-e ilyen beszédessé, minden esetre nagyon jól eltársalogtam vele. Az óráimról ismerem is őt, most, hogy jobban megnézem. Ott is mindig rendesen viselkedik és nincs vele baj sosem. A fiatal korban elkezdett sport ad egy bizonyos plusz fegyelmezettséget a gyerekeknek, az már biztos. Könnyebben lehet őket kezelni és mentalitásukon is meglátszik. - Ha bármi kérdésed lenne a gyógyulás ideje alatt, vagy fájdalmad lenne, kérlek azonnal gyere majd vissza! Rendben? - mondom a lánynak miközben egy pár mankót hívok magamhoz és átadom neki. Megmutatom és el is magyarázom hogyan használja. Kímélnie kell a lábát és ez a jól bevált mugli eszköz ebben remek segítője lesz. Ezután még beszélgetünk egy kicsit, hogy lássam nincsenek-e fájdalmai. Az érzéstelenítő hatása lassan elmúlik, de Zselyke nem adja jelét erős fájdalmaknak, így megnyugodok, hogy rendben helyre sikerült tennem minden porcikáját és a gyógyulás simán fog zajlani. Azért még majd ellenőrizni fogom egyszer vagy kétszer, de ahhoz már elég lesz annyi is, hogy óra végén rápillantok. Nincs akadálya, hogy tanuljon. Nem veszi zokon. Szorgalmas és már most nagyon kötelességtudó. Megnyugtatom afelől is, hogy ezt a napját egy az egyben én magam fogom igazolni. Nyugodtan pihenhet ma még itt a gyengélkedőn, de holnap már mehet is órára. Közben befut hozzánk Lex, így az ő gondjaira bízom. Macskám nem rest és teszi is a dolgát. Felugrik az Eridonoshoz és körbe udvarolja, hogy simogatást kapjon tőle. Nézem őket egy darabig, majd amikor egy bagoly reppen be az ablakon, lábán levéllel, gyorsan elköszönök és a madárral a nyomomban visszavonulok a gyógyítói szobába.
|
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849355#post849355][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:42[/b][/url] Piros Párduc- Szeva Kicsi, hát te mit keresel itt? - csattogok be a gyengélkedőre kínomban vigyorogva, miután egy erőteljes rúgással nyitom ki magamnak az ajtót. Kinézetem tök átlagos, papucs és egy rövidnadrág. Hajam még vizes, ugyanis az élményfürdőből vezetett ide az utam, ahol a kint röhögő haverokkal voltam jelen. - Na, ne nézz így, csak rosszul érkeztem - bal kezem tartom eléggé furán, ami valószínű annak köszönhető, hogy a magasugrásból, bizony ritka fosul érkezve ráestem. Ha őszinte akarok lenni, az egész bal oldalam úgy néz ki, mintha agyonvertek volna, de meglátva Laurát, arra jutottam, hogy maximum a legfájdalmasabbat kell tudatnom vele.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849356#post849356][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:43[/b][/url] Miksagyerek Nem is olyan rossz ez az önkénteskedés. Az a nagy helyzet, hogy nem tudom, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, és ezért próbálok mindent is kipróbálni, hogy eldöntsem az utamat. Erre pedig az ilyen lehetőségek a tökéletesek. Már két hónapja itt vagyok, így elég sok mindent tudok, és eddig minden önkénteskedés közül ez a kedvencem. Már komolyabb eseteim is voltak, jó nem egyedül persze, és mindenki nagyon elégedett volt velem. Szóval most is, ezen a nyugodt kis napon, ebben a kellemes kis órában egyedül vagyok, a szép egyenruhámban, és persze éppen most, történik meg a katasztrófa. A szemeim kislabdára nyílnak, az állam leesik, és csak nézem őt. - Csak? Belenéztél már tükörbe? Olyan vagy, mint egy rémálom. Szép, de ijesztő.
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849358#post849358][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:44[/b][/url] Piros Párduc- De még így is szexi vagyok, mi? - ugyanaz a vigyor, mint mindig, pedig esküszöm, hogy komoly fájdalmaim vannak ám. De hát melyik erős legény mutatná ki a nőknek ezt? Na ugye. - Szóval, mit keresel itt? Ugye nem esett bajod? - mert erre még nem válaszolt és lássátok feleim, hogy milyen fasza gyerek vagyok. Hát aggódok a csajért, s még csak nem is kamu. - Van valaki, aki szerinted ezt itt megoldja? - utalok a jobb karomra, melyet a ballal tartok annak érdekében, hogy ne essen ki a helyéről. - Azt hiszem a vállam lesz a legnagyobb probléma.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849359#post849359][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:44[/b][/url] Miksagyerek - Ebbe inkább ne menjünk bele, tekintve, hogy éppen a testi megtisztuláson vagyok. Meg a nagy… elvesztettem egy csocsómérkőzést, vagy mit ellene, és azt mondta, hogy öt nap no szex, még csak fantázia szintjén sem, álmaimban sem. Amit nem tudom, hogy hogyan gondolt, hát egyszerűen ez lehetetlen. - De azért szexi vagy. Próbálom úgy kimondani, hogy ne érezze, hogy ez egy szivatás, mert az. Pár hónapunk van csak, és azt is itt lecsökkenti nekem öt nappal. ÖTTEL. Hát utálom, most jut eszembe, tökre utálom. - Ebben a ruhában? Nem. Ez nővérke ruha. Az utamat keresem, és itt önkénteskedek most. Még körbe is fordulok, hogy lássa, mennyire kis bájos ez a ruha. Jó, nem vonzó, de édes. Finom az anyaga is. - Én. Ha megbízol bennem.
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:46
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849361#post849361][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:46[/b][/url] Piros Párduc– Nahát tényleg és hogy haladsz? - már majdnem elfelejtettem, hogy ő éppen most próbál jó kislány lenni. Hát pont jókor jöttem én ide, hogy jól letérítsem az öt napos vezeklésről. – Rokkant róka, nem vén róka, csak úgy mondom - a kezem talán szarra se jó jelenleg, na de a kedvenc testrésze az még mindig hibátlan. – Ja, hogy ez a nővérke ruha, áhh. Bocsánat, de tudod a miniszoknyás, cici kidobós fajta van csak meg számomra - hmm ha csak elképzelem benne, már rosszul is vagyok itt. - Ez olyan apáca szerkó inkább - már nem azért, hogy megbántsam, de igazán követhetnék jobban a divatot a nővérkék is. – Hát, bízom én benned, elvégre a legféltettebb testrészemet már elég sokszor adtam az ügyes kis kacsóid közé, de azt gondolom, hogy itt most nem lesz elegendő a varázspuncid - valahogy nagyobb szakértelemben jobban bíznék most, főleg azért, mert szeretném még használni a karomat.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849363#post849363][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:48[/b][/url] Miksagyerek - Rosszul. Szerinted hogyan haladok? Tegnap sütit sütöttem, és ahogy a tésztát beletettem a tepsibe, automatikusan lenyaltam a kanalat…és felizgatott. Egy fakanál lenyalása. Mihez fogok kezdeni, ha elballagsz? Hát ezt nagyon nem gondoltam át, annyi bizonyos. Ez így nagyon veszélyes játék volt, de a fene se hitte volna, hogy ennyire jó lesz vele. - És mi van akkor, ha elbukom a büntetésem? Újra megbüntetsz? Ez egy teljesen ésszerű kérdés, ami bevetésbe torkollik, amikor apácásnak mondja a szerelésemet. Alapesetben nem is azért jönnek ide az emberek, hogy a melleimet dobjam ki nekik. Alapesetben, nem Miksa esetben. - Majd ellopok egyet, és átszabom az ízlésedre. Másoknak biztos, hogy furcsa lenne ez a beszélgetés, de nekem meg a fejemben a megoldások futnak már végig, hogy hogyan lehetne ezt kivitelezni. A következő pillanatban viszont láthatóan kivirulva húzom ki magam. - Szóval varázspuncim van? Remélem, hogy két nap múlva megtapasztalja a varázsfarkad. Na gyere, csüccs le. Elő kell készülnöm.
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849364#post849364][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:49[/b][/url] Piros PárducBár fájdalmaim vannak, azért egy jót nevetek az egészen, ahogy elképzelem, hogy csóró lány benedvesedik egy fakanál nyalásától. Ha olyan fiú lennék, aki dicsekedik az ilyenekkel, tuti elmondanám a haveroknak, hogy gyerekek..alig egy hónap alatt a kicsi Gracie szüzességéből egy minden pillanatban szexre éhes kis ragadozót faragtam, aki bassza meg, bármelyik sarokba képes lenne elkapni. Nem is tudom, hogy féljek-e tőle vagy büszke legyek-e erre az egészre. Mondjuk az unokáimnak nem fogom elmesélni az tuti. – Akkor kapsz egy hetet, aztán kettőt, hármat és a végén pápá - tárnám szét kezeim, de a mozdulat törtrészénél fel kell jajgatnom, mert ez így totál nem oké. – Béna vagy Gracie, ez a varázsfarok duma nem menő ám, miután én ellőttem a puncisat - nem kell engem majmolni, sőt. Utálom, ha valaki ezt csinálja. Kár, hogy tudja, hogy neki ezt pont elnézem. De hát, ami tény az tény. az van neki, pedig aztán nem is kezdte olyan régen az ipart. – Figyelj, tudod, hogy imádlak, csodállak meg minden egyéb szaftos sztori, de könyörgöm neked, szólj valakinek, aki tényleg tökéletesen meg tudja csinálni, mert szükségem van erre a kézre és félek tőled.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:50
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849365#post849365][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:50[/b][/url] Miksagyerek - Szóval így építené…Úristen, te már most leépítesz engem? Megegyeztünk a tanév végében, mert ő akkor úgyis elmegy, és nem nagyon valószínű, hogy lesz olyan közeg, ahol találkoznánk, meg aztán ez csak szex lett volna, de a barátságunk is elmélyedt, ami véleményem szerint, csodálatos. - Jó, hát én nem tudom, hogy a lányok milyen dicséreteket használnak. Kell amúgy dicsérni? Olyan furcsa, hogy például igen impozáns tested éke, mi kedvemre van ķéjjel telve. De nem? Szóval, ha kell valamit mondani, akkor mond, mert én az ilyesmiket nem tudom. Egyetlen dolgot találtam, azt, hogy jó a segged, kő kóla, de ez fura. Főleg, ha metaforának gondolod a kólát, úgy tényleg nagyon fura. A kérdésére megforgatom a szemem, de azért előveszem a pálcám, és kis patrónus pamacsot szedek ki belőle, íme egy titok, nem tudok idézni, de a pamacs is tud szólni. - Kitisztítom addig. Óvatos leszek de fájni fog, kapaszkodj meg nyugodtan bármiben.
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849366#post849366][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:51[/b][/url] Piros Párduc– Leépítelek? Mi van? Miről beszélsz? - nézek rá meglepetten. Én tartom magam ahhoz, amit megbeszéltük. Sőt, bár ezt sose fogja megtudni, de kifejezetten figyelek arra, hogy még véletlenül se essen egy napra más hódításommal, hogy totálisan csak neki jusson belőlem. Márton micsoda büszke lenne rám, ha nem éppen a sarokban bőgne, hát milyen úriembert nevelt belőlem. – Bazdmeg Laura - nevetek, már nem is törődve azzal, hogy a rázkódástól kurvára fájnak a bordáim. - Ha bármelyik normális férfinak benyögsz egy ilyet, kurvaélet, hogy otthagy téged a búsba - kiemelem, hogy normális, mert azért lássuk be, vannak olyan aberrált faszok, akiknek biztosan tetszene ez a duma. – De biztos, majd kapaszkodok, nem? Hagyjál már, nem lehet ez annyira szar.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849367#post849367][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:52[/b][/url] Miksagyerek - Én mondtam, hogy ebben nem vagyok jó. Gondolom, ha randizik az ember, mármint sűrűn, akkor azért ragad rá valami. Értelmesnek gondolom magam, de vannak olyan részek a világban, amikkel nem vagyok tisztában, ilyen a szexualitás, bár ebben fejlődést mutatok, szóval inkább ez a kapcsolat meg udvarlás dolog. - Te tudod. Felelem bujkáló mosollyal, ahogy előkészülök, és a folyadék nekem már akkor ingerli az orrom, amikor kinyitom, hát még akkor, amikor a fiú sérüléséhez ér. - Eléggé csúf. Mi volt a terv?
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849368#post849368][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:55[/b][/url] Piros Párduc Gyááááá. El kellett rejtenemA hozzászólás a megengedettnél több káromkodást tartalmaz, ezért kérjük tekerjenek odébb, ha nem önöknek való. Pacsit ide
– Mi volt ez a pamacs, ami kijött a pálcádból? - teszem fel halál nyugodtan a kérdést, aztán a következő pillanatban elszáll mind a nyugalom, mind a férfiasságom összes létező sejtje. – AZTAQVABÜDÖSPICSA - kiálltok fel hangosan, mikor egyetlen csepp érinti bőrömet, s a helyzet az, hogy a következők sem fájnak kevésbé. - Bassza meg, te ki akarsz nyírni - alsó ajkam beharapom, hátha attól kevésbé érzek majd fájdalmat, de hiába. Így most már az is fáj. Faszom. – Valami maradandót alkotni - végül sikerült, mert, hogy ennek örökre marad nyoma az tuti.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849369#post849369][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:56[/b][/url] Miksagyerek - szádra verjek édes? Nagyon nagy önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessem el magam, amikor káromkodik. Én szóltam? Igen. De hát ő a férfi, a harcos, most én, a gyenge nő mondjak ellent? - Eszemben sincs, ahogy az sem, hogy megállok, te pedig félkezű leszel. Talán nem ennyire drasztikus a helyzet, és bár kívül a helyzethez képest laza vagyok, belül nagyon riadt és aggódó. A saját lábán jött be, de ez még nem jelenti azt, hogy nem veszíthetem el. - Azt hiszem, azt sikerült. Ez elképesztően durván fest. Felpillantok rá, hogy lássam, azért jól van, és eszembe ötlik, hogy feltett egy kérdést, de nem válaszoltam meg a fájdalmai miatt. - Patrónus…kezdemény. Nem tudok patrónust idézni, hiába kutatok az emlékeim között, egyik sem annyira erős, hogy patrónus lehessen belőle.
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi Tanács tag, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 583 Összes hsz: 789
|
Írta: 2022. július 18. 10:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849370#post849370][b]Bontovich Miksa - 2022.07.18. 10:57[/b][/url] Piros Párduc És én...?– BAZDMEGBAZDMEGBAZDMEG - hallom, ahogy kint röhögnek rajtam a többiek, de még ez sem enyhít a fájdalmamon. Tuti ez a büntetésem, Laura valami tök felesleges szart csinál rajtam, azért mert éppen szexböjtöt kell tartania. Mondjuk azt egyetlen egy szóval sem mondtam, hogy mással nem mehet ágyba, de értékelem, hogy eszébe se jutott ezt kijátszani. – Majd villogok vele és előadom, hogy micsoda csatát vívtam egy lány kegyeiért, hát még sebet is benyaltam érte - így kell ezt. Mindenkinek illene sebhelyeket szereznie, hogy aztán fel tudjon vágni velük a gyanútlan nők illetve férfiak előtt. Már látom is magam előtt, ahogy a nagy halált eljátszom olykor, csak azért, hogy leápoljanak. – Hmm - nem akarok kérdezősködni, így látszólag csak ennyit vagyok képes reagálni a patrónus problémára, ám fejben már kattogok azon, hogy mit is kezdjünk ezzel. Nem lehet az, hogy ne legyen képes valami bolyhos kis vakarcsot kilőni a pálcából, ha éppen arra van szüksége.
|
|
|
|
Kis Laura Grace Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc offline RPG hsz: 320 Összes hsz: 596
|
Írta: 2022. július 18. 10:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=439&post=849371#post849371][b]Kis Laura Grace - 2022.07.18. 10:58[/b][/url] Miksagyerek - Asszonyt nem verünk! - Egy lányért sebesültél meg? Jézusom, hát a fél iskolát megkaphatod, mit tud az az egy lány? Teljesen el vagyok hűlve a ténytől, hogy ezt tényleg egy lány miatt csinálta, hát ki az, aki ilyet tesz, de tényleg? Aki szerelmes. Hirtelen ez jut eszembe, és tudva, hogy a testvérei sorra jegyződnek el, meg nősülnek meg, bennem is felmerül az opció, hogy valaki nagyon nagy hatással volt rá, annyira, hogy beleszeretett. Pár hónap, csak pár hónapig legyen még kevésbé komoly ez, kérlek. Csak addig, amíg el tudom engedni. - Mindjárt kész. Hogy érezze tényleg készen vagyok, még egy kis puszit is nyomok arra a minimális ép felületre, ami maradt. Felpillantva rá, elmosolyodom, és egészen közel hajolva, a fülébe suttogok. - Te bírtad idén a leghősiesebben. Büszke vagyok rád.
|
Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas!
|
|
|