Ez a folyosó talán a legrejtélyesebb, hiszen a lakók gyakran elvándorolnak, egyetlen egy van aki állandó, nem más, mint a Bibircsókos banya aki nem szeret messzire menni, mégis mindent tud az iskolában, minden olyat, melyről talán a többi portrénak még fogalma sincs. Nagyszerű képessége, hogy képes szinte beleolvadni egy-egy tájképbe a körülötte lévő keretek valamelyikében és addig mozdulatlan lenni, amíg az előtte lévő cselekmények le nem folynak. Érdekes egy folyosószakasz ez, hiszen a páncélok végig egymástól azonos távolságra vannak, kivéve a banya eredeti kerete alatti területet, ott ugyanis egy hosszú, kényelmesen elsüppedő kanapé van, melyen a diákok várakozhatnak vagy pihenhetnek, ha éppen nem kell sehova rohanniuk, sokan nem veszik észre, hogy ez csak egy csali annak érdekében, hogy még több pletyka elhangozzon, inkább kihasználják a kényelmes lehetőséget, melyet később súlyosan megbánnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=826370#post826370][b]Marina Darik - 2021.02.15. 22:12[/b][/url]

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Alig pár órával vacsora után volt, és Marina máris a konyhában találta magát. Egyrészről egy kis sütihez sosincs késő, másrészről meg a sósnak és az édesnek külön gyomor van, szóval ha tele is ette magát vacsorára, akkor is maradt még hely. Ez köztudott. Vagy legalábbis Marina Darik világában mindenféleképpen. A másik ok amiért pedig aznap este odaette a fene az a kezében ücsörgő kis szalamandra volt, ami hosszú nyelvével elégedetten nyalta körbe a száját, mint valami mesefigura.
- Csak hogy tisztázzuk, van rendes kajád a szobámban, szóval nem foglak minden alkalommal lehozni lakmározni a manókhoz. Van nekik épp elég bajuk nélkülünk is - magyarázta a kis állatnak, majd nagyot harapott a csokit kekszből, amit távozáskor még a kezébe nyomtak. A sörfőzés óta egészen jóban volt a kis lényekkel. Eleinte nem értette ezt a nagy sürgölődés-forgolódást körülötte, de pár óra a konyhában, és a manók is megtanulták, hogy a barna jobban szereti, ha hagynak neki egy kis teret. Szóval betartva a szabályokat már nem is volt olyan rossz a kapcsolatuk.
A lány a vállára ültette a kis szalamandrát, ahol amúgy is jobban szeretett lenni. Surtr valamiért biztonságosabbnak érezte, ha maga kapaszkodik meg Marinában, mintsem hogy a lányra bízza az életét. Pedig egyszer már megmentette.
A barna a zsebébe nyúlt, és előhúzta onnan régi telefonját. Egy gyors mozdulattal kipattintotta a billentyűzetet, és sebesen gépelni kezdett vissza Lokinak. Ennyit arról, hogy ma este hagyja gyakorolni a fiút. Pedig tényleg kellett volna neki. Mármint az illúziómágia nem gyerekjáték. Csak miért ne tehetné meg úgy, hogy közben ott van a legjobb barátja mellett? Marina felsétált a lépcsőn, és máris pittyegett a telefonja. Körültekintés nélkül nézett bele, hogy letisztázzák a szőkével a részleteket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=826660#post826660][b]Marina Darik - 2021.02.21. 22:42[/b][/url]

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Természetesen nem tudott egyszerre enni, háziállatozni és még gépelni is a barna, így míg előbbit szimplán a szájába biggyesztve tartotta, addig kisállatára nem is figyelve gépelt a régi telefonján. Olyannyira el volt saját kis világában, hogy a folyosóról érkező hangokra se figyelt fel, pedig alapjáraton nincs baj a hallásával, pláne, hogy kis szalamandrája is éberebb lett egy pillanat alatt.
Szóval még egyszer. Süti a szájban, telefon a kézben, a gyík meg a vállon, erre a semmiből a lány elé ugrott ez a figura. El lehet képzelni, hogy Marina mennyi mindent őrzött meg kincseiből. Felsikkantva ugrott egyet hátrébb, közben nem hogy csak a süti esett ki a szájából, de az elektronikus eszköz is a kezéből. Hangosan csattogott végig két három lépcsőfokot is lefelé, de a barna túlságosan el volt foglalva azzal, hogy az előtte álló... feketeséget nézze ahhoz, hogy olyan apróságokkal foglalkozzon, minthogy túlélte-e a telefonja az esést.
- For søren! Mi a fészkes fene... vagy te? - kérdezte teljesen kiborulva dán akcentusán, és megtartva a kettejük között kialakult egy méteres távolságot mutogatott az előtte lévő alakra. A kis szalamandra perzselni kezdett a hátán, ahogy érezte gazdája félelmét, de az igazi tűzijátékkal még kivárt.
Amint a másik alak mozogni kezdett, a lány úgy kezdett el lassan hátrálni, és jobb keze azonnal kiszabadította tartójából mélyzöld pálcáját.
- Figyelmeztetlek, hogy rengeteg átkot tudok rád szórni egyetlen rossz mozdulatért - fenyegetőzött azonnal, meg sem várva, hogy a fölé emelkedő alak valamit szólhasson. Valamiért még a hátán is felállt a szőr az alakot látva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=828221#post828221][b]Marina Darik - 2021.03.29. 00:16[/b][/url]

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Hogy mennyire bízott meg abban a nagy fekete maskarában, ami előtte tornyosult? Nos... mondjuk úgy, hogy előbb simogatott volna meg egy hiúzt, minthogy még egy pillanattal többet kelljen azokkal az élettelen feketeségekkel farkas szemeznie. Aztán valahonnan mintha belülről szólaltak volna, vagy legalábbis olyan szűrt volt a hang. Egy grimasszal a fején nézte végig Mae, ahogy a srác leeszkábálta magáról a maszkot, és lássanak csodát így már nem is volt olyan rettentő.
Összeszűkült szemekkel méregette a másikat, aztán kisvártatva csak leengedte a pálcáját.
- Nem tudom milyen messzi galaxisból jössz, de ha van ott csokis keksz, akkor tartozol egyel nekem - jelentette ki, és a földön lévő, félig megcsócsált édességére mutatott. - És lehet, hogy egy telefonnal is - tette hozzá, ahogy a készülék után lépkedett. Természetesen nem volt olyan szerencséje, hogy az is tönkremenjen. Az ég is azt akarta, hogy használja azt a vackot.
- Amúgy meg E.T., egyáltalán nem menő amit leműveltél. Ez a robotisering robotizáció amivel együtt élsz nem azért van, hogy másokkal kiszúrj - pattogott, és mérgesen csak még jobban kihallatszott az akcentusa. - Vagyis... igazából nem tudom, hogy miért van. Miért van? Mi lesz, ha megnyomom a gombot? - lépett közelebb a lány, mert dühe úgy tűnt egyre inkább kezdett elpárologni, ahogy valami másra terelődött a figyelme. Közben szalamandrája figyelme is jól elterelődött, és gyors kúszással már ment is a süti felé. Komolyan, állat és gazdája le se tagadhatná egymást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=828539#post828539][b]Marina Darik - 2021.04.03. 15:05[/b][/url]

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Nem teljesen tudta hova tenni a srác reakcióját. Mármint ha az ember túl sok sütit eszik akkor biztosan zsíros lesz, meg hát kicsit olajos is a tésztája talán, de egyértelműen előbb ugrott volna a barna szájára a "cukor" szó. Nem működhet mindenki ugyanúgy, lehet, hogy a másik durva diétával küzd.
Mielőtt lehajolhatott volna, már a másik meg is előzte, szóval csak egy flegma arccal elvette tőle az eszközt, és tovább magyarázott neki a.. mindenről. Mert hogy totálisan nem okés, ami a srác fejében zajlik, az biztos. Ha Mae nézett volna így ki, akkor tuti hogy a lehető legjobban próbálta volna rejtegetni a mellkasába épített panelt, nemhogy még fel is hívni a többi ember figyelmét rá.
- Filmet? Ez az egész egy film miatt van? - kérdezte a lány, és az arcára olyan gyorsan ült ki a döbbenet, hogy lassított felvételt kellett volna készíteni róla. - Ilyen veszélyesek azok a mugli izék, hogy valaki örök életére arra a sorsra jut, hogy egy cyborg legyen? - akadt ki azonnal, mert hát egész eddig próbálta rávenni a fiúkat, hogy menjenek el megnézni egy ilyen mozgóképet, amiről a mugliismeret tanár néha beszélt, de ezek után megy a halál. - Hát ezek után nem is akarom megismerni - tiltakozott, és már kezdte sajnálni, hogy annyira ráripakodott a srácra az elején. Hát ezek szerint nem tehet róla, hogy ilyen...
Fél szemmel sandított az ismeretlenre a lány, mert hát ha ez tartja életben, lehet nem a legjobb ötlet, hogy ő összenyomkodjon mindent, de aztán túlságosan hajtotta a kíváncsiság ahhoz, hogy ezt kihagyja. Természetesen az egyik pirosat nyomta meg, mert hát miért is ne, azt tűnt a legveszélyesebbnek. A hangra viszont hátra hőkölt. Lassan, nagyon lassan kezdte összerakni a dolgot a fejében. Átprogramozni? Film?
- Várjunk... te ilyen nagy rajongó vagy, E.T.? És azért van ez a cucc rajtad? - mondta ki lassan a szavakat, mintha maga se teljesen hinné el őket.
- Ha ez jelent bármit is, szerintem is helyesebb vagy nélküle - mosolyodott el féloldalasan a lány, ahogy végre jobban megnézte magának a fiút. Aztán persze rögtön a kis háziállatára pillantott, aki már szinte dagadt a sütitől, de azért se hagyta volna abba a rágcsálást. - Surtr miatt mentünk le első soron is a konyhába. Többel jön már nekem mint egy darab sütivel - húzta el szeretetteljesen a száját a lány, ahogy a kis szalamandra megmentésére gondolt. - Viszont tőled legalább számon tudom kérni - fordult vissza a srác felé Mae, és angyali mosolyt villantott rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=832520#post832520][b]Marina Darik - 2021.06.09. 16:58[/b][/url]

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

Tényleg nagyon ügyesen zavarta össze a srác a barnát. Már épp elkezdett magában kételkedni, meg abban, hogy ez az egész film - amire mégcsak nem rég jött rá alapból is -, amikor kiderült, hogy de. Csak épp egy nagyon nagy fanatikussal áll szembe. No nem mintha ez lassan amúgy se esett volna le Marinának. NAGYON LASSAN. Foghatnánk arra is, hogy nem ismeri a filmek világát, de az igazság az, hogy mióta Kendével barátkozott az agya valahol a nulla és a mínusz öt között működött. Legalábbis ha nem hülyeségről volt szó.
- Hát figyelj, A szél neve is baromi jó világot ír le, és nagyon szeretem, de még ezért se lennék hajlandó beöltözni neked egy királygyilkossá - vallotta be a lány, ahogy az ajánlatot hallotta. - És nem mondtam róla véleményt, csak annyit, hogy film - nevetett a lány a fiú viselkedésén. Ő is el tudott indulni dolgok miatt, de ez valami extra volt még neki is. - De tudod mit, ha van könyvben, elolvasom! Még akkor is, ha te hoztad rám a frászt a folyosó közepén, miattad dobtam el a sütim és a telefonom. De arra nem veszel rá, hogy alkut kössek veled, amiben semmi jó nincs számomra - nevetett fel az ötleten is, aztán már amikor kezdte volna azt hinni, hogy érti mi történik, a srác már megint összezavarta.
- Várj. Azt hittem a neved E.T. - meresztette szemeit, és beletúrt sűrű tincseibe. Hát nem hitte el milyen furcsa szituációba került. Ha a sütizés után azonnal bealudt volna se álmodott volna ennyire bizarr valamit. - Hát neked biztos az lehet, de várj. Hogy tudsz ezen keresztül enni? Mármint befér valahol a sültkrumpli? Vagy legalább a szívószál? - vette át végül mégis a sisakot, mert hát ez érdekesebb volt, mint hitte. Most hogy már kiderült, hogy mi a csuda is az. Aztán csak nem bírta ki, és felkapta a fejére. Úgy forgott benne körbe, mintha attól többet látna. - Csávó - válaszolta a sisak mögül, majd mégis kibújt belőle, és visszanyújtotta a tulajdonosának.
- A konyha jól hangzik - válaszolta, közben előre meg hátra dobta a haját, mert az a bigyó tötál összekócolta, majd a kis szalamandráért is lehajolt, hogy visszarakja a vállára. - Dán vagyok. Egy pár évig Hogwartsba is jártam, aztán most... két éve, hogy itt vagyok - mosolygott egyszerűen. - Azért van akcentusom, mert nem használok fordítót. De tudod kacsa nehéz ez a magyar nyelv - ingatta a fejét a barna, ahogy elindult vissza a manókhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=834275#post834275][b]Marina Darik - 2021.07.13. 12:49[/b][/url]

#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám

A szája ide-oda mozgott, ahogy próbált ellenállni Ádám kísértésének. De hát komolyan, ő sose volt semmi rossznak az elrontója, és ezt a mozgóképes csodás is már mióta meg akarta tapasztalni. Mégis huncut mosolyra húzódott végül az ajka. Nem adja ő olyan könnyen magát. - Meglátom - nézett a srác szemébe, amiől a másik biztos lehetett benne, hogy ez egy burkolt igen. - De semmiképpen nem fogadásból - szögezte le. Hogy miért volt ez ilyen fontos neki? Mert konkrétan semmi fogalma arról, hogy ha ígér valamit, az mi. Mert hogy a szavak felét nem értette, amit a másik mondott neki.
- Marina Darik. Szólíts csak Mae-nek - fogadta el a kézfogást mosolyogva, csak hogy egy fél perccel később már a fején legyen az a csodamasina. Nem sokat látott benne, sőt, igazából semmit. Csak fényfoszlányokat, amiből tippelhetett, hogy hol lehet Ádám.
- Dögös? A dög az nem halott állat? - ráncolta össze a szemöldökét, miközben hagyta, hogy a fiú a segítségére legyen a... mindennel. Milyen jó is a hosszú haj, nem? - Furcsa ez a nyelv. Akkor ez most jó, vagy nem? - próbálta megfejteni. Általában ha barátai mondanak valami ilyesmit, akkor a hangsúlyukból meg tudta állapítani, hogy vajon ez mit jelenthet. Vagy kontextusból. De hogy most egyik se segített neki, az tuti.
- Voltál már ott? - lelkesedett rögtön Mae. - Melyik városban? Voltál a tengernél is? Jézusom, úgy szeretem a tengert. Biztosan van bennem rendes viking vér is. Szerintem el tudnék vezetni egy hajót is - nagyzolt rögtön. A szavak csak úgy áradtak ki a száján, mintha muszáj lett volna. Sose volt egy szégyenlős lány.
- Csak nem adnál nekem nyelvleckéket? - emelte meg szemöldökét a lány, és fogalma sem volt róla, hogy mennyire kétértelmű is volt ez a mondat. Bár ha tudatában lett volna se zavartatta volna magát. Rolanddal is úgy indult a kapcsolatuk, hogy kapott a segítségért egy csókot. De hát az még nem jelentett semmit. Néhány kultúrában nem volt nagy dolog a csók.
- Világutazó? Nem. Csak nagyon szerettem volna tanulni. És aztán Magyarországra jönni. A nagymamám volt ide való. De a szüleim nem. Apa a minisztériumba dolgozik, anya meg eltartott boszorkány. Tipikus aranyvérű család vagyunk - vonta meg a vállát. Ennyi infó bőven elég is volt a szüleiről. Talán sok is.
- Azt majd én letesztelem - vigyorgott a barna a fiúra, és belekarolt, miközben mentek lefele. Hiába ijesztette meg. Mae máris barátjának fogadta Ádámot.