36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 20. 22:13 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Ha valakinek éles fülei voltak, az bizony hallotta a grafitceruza halk csikorgását egy könyv lapjain. Valaki, amilyen gyorsan csak bírta, egymás után véste bele szavait egy picinyke notesz nagyságú bőr naplóba. Mintha csak önmagával beszélgetett volna egy noteszen keresztül, ám ettől sokkal nyakatekertebb a történet.
- Biztos, hogy erre kell menni? Lassan itt a takarodó, alig pár perc múlva - körmölte Kornélia egyre kétségbeesetten, nem akart már megint kint kóborolni a tilosban, a legutóbb is annyi szerencséje volt, hogy a professzor úr megállt csevegni az egyik házszellemmel. Akkor pont ennyi kellett, hogy kereket oldhasson és nyugodt szívvel, hatalmasat szusszanva dobja le elernyedt testét az ágyikójába.
- Fúj kölyök, ettől azért írhatnál szebben is. - kezdett neki a napló s egy drámai szünet után ismét egy mondat rajzolódott ki Kornélia feltett kérdésének hűlt helyén.
- Nem bízol bennem? Én mindent tudok! Azt is, hogy épp milyen színű bugyi van rajtad! - a lány szemei hatalmasra kerekedtek e sorok olvasása közben meg is botlott meghökkenve, azonnal összecsukta a naplót. Gyorsan felnézett volt-e arra valaki, s sürgetve belekukucskálva várta, hogy eltűnjön a pokolba ez a zavarba ejtő mondat.
- JÓ, FELFOGTAM! - írta ingerülten, vöröslő arccal.
- Nocsak, ilyen könnyű zavarba hozni? Akkor mondok még pár ilyet, remélhetőleg felhívod magadra a figyelmet! - mondatát egy borzasztóan flegma mosolygós smileyval zárta, amelyet nem szégyellt nyomatékosítva odarajzolni. Had érezze a lány, ez a napló nem cicózik vele.
- Csak azt mondd meg, merre menjek, hogy a lehető legrövidebb úton visszaérjek az Eridonba! - körmölte határozottan  ismét, de nem jött azonnal válasz. Helyette egy térkép jelent meg előtte, alul egy piros pacával, amelyre egy fekete nyíl mutatott "Buta külyök" névvel ellátva. Na, ez volt Kornélia. A piros pacából egy kígyózó vonal nőtte ki magát, amelyet a lány lelkesen követett és.... nem. Nem az Eridon közelébe került, igazából ő nem is járt még erre. Sőt, ez még csak meg se közelítette azt a helyet, ahol ő naponta eljárt.
- Hova vezettél te engem?! - ceruzáját szorongatva véste bele kérdését.
- Hoppácska - jött a válasz, ezt látván a lány földhöz vágta mérgében a naplót, amelyet lehet még meg fog nagyon bánni, de ez a vérrel elöntött agyát épp nem érdekelte.
- HÜLYE NAPLÓ! Hülye kastély! Hülye én, hogy hallgattam erre a szarra! MÁR MEGINT! - tombolt. Ha piromágus lenne a lány, biztos felgyújtott volna valamit, ám mivel ez nem volt igaz, így orkokat megszégyenítő morgással nézte a földön heverő naplót, mely oly ártatlannak tűnt külső szemmel. Ártatlannak.
Utoljára módosította:Agárdi Kornélia Auróra, 2021. szeptember 26. 00:21
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. szeptember 20. 22:45 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

"Jaj, ma nem érek rá, fáj a lábam! Ma én sem, mert meg kell írni a szorgalmit és holnapi a határidő. Légyszi csináld már meg egyedül, jó? Kérlek!" Na így kezdődött az, hogy ma éjjel egyedül bandukolok a kastélyban. Nem mintha hiányozna bármelyik nyafogó, de az nagyon biztos, hogy drága lesz ez a kérés. Én megcsinálnám egyedül is a kisasszonyt, ha már ez a kívánsága, de... hagyjuk, más ligában vagyok. Most például a lúzerben, hogy elvállaltam. Valójában meg kell pár jó pont a prefektusi bedzzs mellé, mert mostanában mindenki alulméretezi a határokat, én pedig tartom magam a szinthez. Tehetek én róla, hogy ennyi rossz gyerek jár ide, azt állandóan megy a tilosban járkálás?! Én is azt csinálom, csak ugye a jelvény az jelvény. Ki kell érdemelni, ehehehe. Ma nem is öltöztem ki, kissé még a hajam is borzas, most kinek mutogassam? Kár, hogy Reina nem járőr, mondjuk megértem, mert a faluból jár be, sokkal jobb neki. Nekem nincs rá pénzem, hogy albérletezzek kint, meg nem is pazarolnám el rá, jó ez így. Mégis van egy kis hiányérzetem. Na szóval, kell a jó pont, bevállaltam a dupla melót két csajnál is, szerencsére ez a második éjszaka, holnap tuti nem járőrözök. Mert, ha ki is írnak, majd megy az egyik delikvens helyettem. Mondjuk jó lenne lekapni a heti beosztást, nem csak aznap döbbeni rá, hogy egy vajsörrel - ehehe, azzal hát - kevesebb kellett volna. Ma éppen nem ittam, de ki tudja mikor fordul ez újra elő? Amúgy rohadtul utálom ezt a folyosót, a rikácsoló banya állandóan baszogat, hogy pletykáljak neki. Hát, nem mindig van hozzá kedvem, maradjunk annyiban. Ahogy befordulok már messziről kiabál, gondolom nekem. "Szabályszegő, Szabályszegő" Ki, én? Ja, hogy a kiscsaj, aki éppen a földhöz vágja a naplóját. Hogy honnan tudom? Kiabál vele, mintha élne. Kurva vicces!
- Nocsak, nocsak - finoman letörlöm kétszer a jelvényemen nem megjelenő port, hogy érzékeltessem, baj lesz. - Hát kegyed... mi a szart keres itt takarodó után? - érdeklődök és közelebb megyek, megnézni magamnak. Még sosem láttam, vagy nem tűnt fel a csaj eddig. Őt még tuti nem kaptam el, mert egész csinos pofija van, de tuti fiatalabb. Már ilyen korán kezdik? Beszarás!
- Nyugodtan elmondhatod a neved, a házad és az évfolyamod. Amúgy meg miért rongálod a dolgaid? Anyádék drága pénzért megvették, te meg meg sem tudod becsülni? Szép, majd küldök nekik egy baglyot - nézek rá, aztán a naplóra, aztán megint rá kérdőn. Amíg csevegünk kitalálok neki valami jó kis büntikét. Jaja, így hívják a csajok, büntike. Érted? Agyrém!
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 29. 01:46 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Csak ezt ne! – gondolta magában, ahogy meghallotta a banya rikácsolását és azonnal el is szállt minden dühe, amely miatt cafatokra tervezte cincálni a földön heverő naplót.
- Cssssss! – tette jobbkeze mutatóujját ajkai elé, míg másik kezével a banya portréja fele mutogatott kétségbeesetten, hogy az is fogja be a lepcsest. De természetesen nem. Csak mondta és mondta, rikácsolt, akárcsak az élő bio térfigyelő kamerák. Igazából a banyatankot odafesthették volna mögé, találó lett volna.
Aztán jött mögüle a hang.
- Ó, hogy az a... - dünnyögte orra alatt, míg a portrét figyelte és megfordult. Szemben állt vele egy felsőbb éves fiú, aki épp nagyon tisztogatott magán valamit, mire megcsillant az a bizonyos jelvény. Jó, Kornélia itt már nyakig ült a kutyaszarban és nem tudta kire haragudjon jobban: A nyanyeszra, a naplóra vagy magára, mert túl naiv volt. Már megint.
- Halii! – kínos mosollyal üdvözölte a fiút, aki nem mellesleg prefektus volt és sikeresen elkapta a csellengő Kornéliát – Hát tudod ez vicces sztori – vakargatni kezdte a tarkóját s ekkor felemlegette Roland a szüleit és bagollyal fenyegette – Hé! Ez nem igaz! A saját pénzemen vettem és bár ne tettem volna! Azóta megkeseríti minden nap az életem – emelte drámain égbe tekintetét, majd odasétált és felvette a könyvet, talárja ujjával leporolta.
- Agárdi Kornélia vagyok, elsős eridonos és ez itt a megmondó naplóm. Ritka nagy genya! Miatta vagyok még most is itt! Szerinte ezen a folyosón keresztül hamarabb visszaértem volna az Eridonba, de már órák óta bolyongok – biggyesztette le ajkait a naplót szorongatva ujjacskáival.
- Most jön az a rész, hogy megbüntetsz? – Roland tekintetét kereste kékjeivel és reménykedett egy ejnye-bejnében, meg egy lovagias visszakísérésben. Azért ott volt a szemei előtt az a tény is, ha netalán kételkedne történetében, bemutatja neki szívesen a naplójának rosszindulatát. Ne csak őt szadizza folyton.

Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. szeptember 29. 08:58 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

Ahogy közelítek már látom, hogy egy kezdővel van dolgom. Ez abból jön le, hogy nem megvesztegeti a banyát, hanem csendre inti, amatőr. Legalább jól szórakozom, bárgyú vigyorral lépkedek oda a lányhoz. Ez csak csel, hogy elhitessem, kedves prefektus vagyok. Ja, nem.
- Vicces sztori, ó. Hát halljam akkor - el tudom képzelni mennyire lesz vicces a sztori. Ha mégis, talán megúszhatja egy enyhébb büntetéssel. Mert ugye a büntetést azt nem kerülheti meg, hiszen a vak is látja, hogy nem rellonos. Akkor meg nálam kár reménykedni ilyesmiben.
- Neked van saját pénzed? Biztos zsebpénz, persze nem gond, mert nem igazán érdekel. Kivéve, ha megdolgoztál érte, az érdekelne, hogy hogyan - emelem meg a szemöldököm kissé, majd visszatérek a naplóféle tanulmányozásához. Talán érdekes is lehet, főleg azért, mert szerinte megkeseríti a napló az életét. Normális ez a csaj?
- Mert megvágta az ujjad? - tippelek és pillantok rá, majd a protokoll jön és ő készséges. Legalább nem súlyosbítja a bűnét. Pazar.
- Á, egy gólya. Jó a smink, néztelek vagy harmadikosnak, habár még sosem találkoztunk - kár, hogy ennyire fiatal, mert így nincs esélye máshogy ledolgozni a büntetését, ehehe. - Ez egy mágikus napló, ami átvert? - nevetni kezdek, mert hát hiába, ez kurva jó, bazeg! Jó vásárt csináltál, kisanyám!
- Az bizony, elolvastad a házszabályzatot, úgy tűnik - egy kárörömkönnycseppet törlök ki a szememből, majd sóhajtok egyet. - Oké, ha be tudod bizonyítani, hogy a napló vert át, enyhébb büntetést kapsz, ha nem, akkor azt kell higgyem, hogy megpróbáltál átverni, így súlyosabb lesz a büntetés. Oké? Ha nem oké, akkor is így lesz - ezzel átadom a terepet. - Kornélia, tiéd a színpad - tárom szét a kezemet, ezzel megadva a lehetőséget a bizonyításra a gólyalánykának. Na ez... szórakoztató lesz!
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 29. 16:53 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Felvonta szemöldökét, amint hallotta a rellonos felől, hogy mennyire kiváncsi az anyagi helyzetére. Már elnézést, ez illetlenség!
- Ne haragudj, de semmi közöd hozzá, hogy honnan van pénzem - vágott vissza, nem törődve azzal, hogy esetleg ronthat ezzel helyzetén. Legyen prefektus, tanár, felőle lehetett volna maga az igazgató is, akkor sem mondta volna el. Őt sem érdekli mások anyagi helyzete, az övé se foglalkoztasson másokat.
- Amúgy az év elején vettem a maradék pénzemből, amit kaptam tanszerek vásárlásra - végül ezzel lezárta, nem volt kedve tovább firtatni a témát és kicsit rosszul is érezte magát, hogy taknyos gólyaként kioktatott egy akárhanyadikos felsőst.
Inkább nem reagált az ujjvágásra, bárcsak ennyi bűne lett volna a naplónak. Végül kicsit elpirult a dicséret hallatán, nem igazán szokták dicsérni külsőjét, pláne nem a sminkelő tudását. Most is igazából csak próbálta úgy csinálni, ahogy a nagy influenszerek mutatták be és Roland visszajelzése alapján sikerült öregítenie magán. Talán ezt később a hasznára fordíthatja és belóghat bulikba is, ahova egyébként nem mehetne, mivel kiskorú.
- Ő... Aha! - vágta rá, mire a másik nevetésben tört ki és újból elvörösödött, amely nem látszott szerencsére a fényviszonyok miatt, de most nem a zavarától, hanem a szégyenérzet miatt. Biztos nem tartotta normálisnak.
- Azt mondta, hogy erre jöjjek, de ez tökre az ellenkező irányba van, mint az Eridon és... én meg azt hittem lesz valami titkos diák ösvény vagy valami...
Jó, ha be tudja bizonyítani, hogy mégsem őrült és nem kamuzik meg semmi, akkor hátha megússza még egy ejnye-bejnyével. Hátha. Reménykedett és fellapozta a naplót.
A színpad a tiéd.
Szemeivel pásztázni kezdte a földet, mert valahova elrepült a ceruzája is, amikor dührohamot kapott. Hosszú pillanatok után megtalálta az elgurult íróeszközt, felvéve azt fellapozta naplóját, melynek lapjai üresek voltak és csak úgy áradt belőle az új könyv illat, mint minden kinyitáskor. Talán ez volt az egyetlen jó dolog benne.
Nem mert felnézni a rellonosra, csak a naplóra meredve gondolkodott, mivel mutathatja be a legjobban a tárgy hasznavehetetlen stílusát aztán valami az eszébe jutott. Hamar le is körmölte kérdését:
- Megúszhatom ezt büntetés nélkül? - írta bele kérdését, melyet hamar beszippantott a könyveske, végül pillanatok múlva megjelent a válasza.
- Még van bőr a pofádon, kölyök? Földhöz vágsz, szidod anyám-apám, akik amúgy nincsenek és rám fogod minden bajod, mert te egy szerencsétlen agyhalott vagy?
Kornélia szemöldöke homloka közepén állapodott meg, majd mutatta Rolinak az eredményt.
- Látod? - pillantott kérdőn a prefektusra, mire eltűnt a szöveg és a napló már másról írt.
- Mi vagyok én? Egy múzeumi darab? Hallod, ne mutogass már ennek az idióta mamlasznak! Hé, ugyanolyan bambán néz, mint te szoktál! Hahaha! - visszahúzta a lány, bár nem tudta elolvasni bánatára, csak egy szót látott meg: Idióta. Nagyon reménykedett, hogy itt rá és nem a prefektusra gondolt. Illetve abban is, hogy nem kobozza el tőle vagy ír bele, mert akkor le kell törje a szarvát: Csak a tulajdonosának válaszol. Ami talán jobb is, mert így egy embert tud csak kikészíteni és nem mindenkit.
- Ugye hiszel nekem? Lécci, többet nem mászkálok kinn és nem fogok hinni ennek a szarnak - csukta össze - Csak had menjek vissza - s jött a nehéztüzérség: az árva kiskutya szemek lebiggyesztett ajkakkal.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. szeptember 29. 18:29 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

- Jaj-jaj-jaj! Beleléptem a lelkébe őnagyságának. Egye fene, nem haragszok - fintorogva ingatom meg a fejem, nézve őt, úgy, mintha egy németjuhász nem értené, mit akar a palotapincsi. Végül csak elárulta, hogy miből vette a naplóját. Ez volt olyan kurva nehéz? Esküszöm, továbbra sem értem a csajokat. Érdekes dolgot mond azzal, hogy a naplója vezette ide, fel is piszkálta a kíváncsiságom. Mármint nyilván meg lesz büntetve, de attól még ahogy a mugli kütyük, úgy a mágikus tárgyak is érdekelnek. Kap egy kis dicséretet a sminkre is, mégiscsak én vagyok az egyetlen prefektus, aki megmondja a frankót mindenkinek, ha szeretné, ha nem. De a lényeg, hogy ez a napló, ilyen rellonos sztereotip tulajdonságokkal rendelkezik, és ezzel csak még jobban kíváncsivá tett.
- Honnan tudod, hogy az ellenkező irányban van az Eridon, ha azt sem tudod, hogy merre van? Amúgy ja, nem egészen erre van, majd visszakísérlek - teszem még hozzá, így a majd biztosan feltűnik a csajszinak. Viszont tényleg érdekel, hogy mit írkál neki a könyv, napló, vagy mi ez. Megvárom amíg összeszedi a dolgait, majd, amikor minden nála lesz, odalépek mellé és megnézem, hogy mi a körmölésére a válasz. Felhúzom a szemöldököm, amikor meglátom, ahogy lealázza a csajszit az irodalmi fordulatok mellőzésével. Ez igen, baszki! Biccentek a kérdésre, majd látom, hogy fel van vágva a nyelve a naplójának.
- Idefigyelj te pergamenek szarházija! Ismered a Diffindo, vagy a Piroinitio bűbájokat? Szívesen alkalmazom rajtad, ha nem fogod be a pofád - nézek a könyvre, majd Korira. Miért ne becézhetném? - Nyugi, nem neked mondtam - adok egy pici mosolyt is hozzá meggyőzésképp, ahogy előhúzom a pálcámat.
- Mi lenne, ha most azonnal kipróbálnánk rajta, Kori? Csak pár lapját gyújtsuk fel, meg szakítsuk ki. Csak, hogy tudja, hogy te vagy a főnök... - rákacsintok a csajra, ezzel üzenem, hogy csak szórakozok, nem tenném meg. Legalábbis, remélem, hogy ezt hiszi majd, és akkor belemegy a játékba. Persze, nem akarom én megrongálni más cuccait, ha nem muszáj.
- Jól van, hiszek neked, de sajnos nem engedhetlek el bünti nélkül. Rontaná a Rellon hírnevét. De, nem kapsz nehéz feladatot és visszakísérlek a bejáratig. Oké? - nézek rá kérdőn.
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 29. 20:07 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


- Onnan, hogy erre még sosem jártam és ha nem is ellenkező, de tuti rossz az irány! - forgatta meg szemeit, bár nem tagadta, figyelt a srác. Látszott a lányka számára, hogy bizony nem egy zöldfülű zölddel sodorta össze a sors vagy a napló. Remélte, hogy a tapasztalata később a lány jobb happy endingje felé tereli a büntetése mérsékét.
Aztán megtörtént a legrosszabb, mármint nem az, hogy agyhalott címkével jelölte a kisasszonyt, helyette az átkozott napló a rellonos idegein is táncikálni kezdett, amelyet ugyan nem tudott elolvasni, de remélte: neki szólt az üzenet második része is.
Összerezzent nyomban, amint Roland indulatos vitába folyt az egyébként élettelennek tűnő naplóval és kicsit megszorongatta annak lapjait. Sejthette igazából, hogy nem neki szóltak a mondatok, hisz Roli tekintete is a könyvre szegeződött és úgy vágott annak vissza.
Aztán látta, hogy előhúzta a pálcáját és... be kellett vallania, beszart még ő is.
- Kiszakítani? - tekintete a fiúról a naplóra terelődött lassan, csendesen nézte és elhatározta, hogy nem fogja engedni elpusztítani, de egy anyai nevelésben lehet nem ártana részesíteni azt a bánat naplót.
A kacsintását megértette, de már addigra sikeresen feltüzelte a lelkét a kis szentnek.
- Szakítsunk bele egy hátsó lapjába! Rágjuk meg! Gyúrjunk belőle galacsint a nyelvünkkel és köpjük rá a banya portréjára! - két legyet egy csapásra, ám ezzel lehet a házirendet is sérti, no meg pont a banyát? Nem szerencsés a vén pletykafészekkel ilyen módon ujjat húzni, kisanyám.
Felcsillantak ám a szemei, hitt neki! Talán mégse nézte holdkórosnak vagy hazugnak. Azért volt ott valami, amin nem tudott nem vigyorogni.
- Nagyon hálás leszek a kíséretért, de... a Rellon hírnevén? - kacarászva pattant mellé végül letett arról, hogy megcsócsálja a naplót. Talán máskor, ha esetleg ismét hasonló slamasztikába keverné és a prefektus/tanár nem lesz ilyen jó fej, mint ez a srác, akinek igazából ő nem tudta a nevét, de megjegyezte annak szemeit.
- Ugye nem valami megszégyenítős feladat lesz? Így is én vagyok a fura lány, aki “állítólag” csak a könyvével beszélget és álmában démonokat idéz - vonta meg a vállait és körbenézett, remélte nem hagyta el megint a ceruzáját.
- Mellesleg... a banyával mi lesz? - biccentett a portré irányába, aki még most is károgott valamit, de Kornélia nem igazán tudta kivenni a szavakat, biztos a fáradtság miatt.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. szeptember 29. 20:59 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

A szemforgatás szintén ismerős számára, ezt már szerette, ha egy kicsit kibillenti a másikat a komfortzónájából, vagy előhozza az igazi lényét. Ő nem igazán arról híres, hogy megjátszaná magát, ha valaki ezt hiszi mégis, csakis a valóságot látja. Ennyi és nem több Roland, a rellonos prefektus. Amit ad, az ő, ma pedig büntetést fog adni, ez már biztos, bármennyire is tudja majd a gólya enyhíteni azt. De előbb a kötekedő naplót kell megbüntetnem, legalábbis első blikkre gyorsan úgy halna meg, ahogy tűzoltó. Mert hogy hal meg a tűzoltó? Elég gyorsan.
- Micsoda ötletek, te tényleg haraszol rá. Elmondok egy titkot, ha ignorálod, akkor az sokkal jobban fáj majd neki. De a tépkedést mindenképpen, a banyát meg hagyjuk, mert betesz valami pletykával az Edictumba és máris nem érte meg leköpni sem. Mondjuk akkor röhögtem, amikor valaki elküldte pár éve postán Amerikába, vagy hova. Pár hónap csend volt a folyosón, azóta sem tudtam meg, hogy ki, gratulációmat adnám neki - nevetgélek, és erre még a banya is felfigyel. Valamit morog, de nem hallani szerencsére, persze tudom, hogy átkozza a srácot, vagy csajszit.
- Hírhedt vagy híres, egyre megy - vonok vállat, a lényeg, hogy a rellonos szellemiséghez hű maradjak, na meg az enyémhez. Sokkal könnyebb rákenni a házra, minthogy azt mondjuk, hogy Létai Roland ilyen.
- Mondjuk tényleg könyvekkel beszélgetsz. Mivel még nem aludtam veled, a másikat nem tudom. Megszégyenítős? Mire gondolsz? - még lehet, hogy az is lesz, ha mond valami olyat. Maximum egyedi lesz, vagy a szokásos... nagyon sok folyosó poros és a képeket is csak a diákok portalanítják. Miért nem lehet egy takarítónőt alkalmazni, vagy takarítóbűbájokat tanítani. Ja, akkor nem lenne ennyi takarítós bünti, 200 IQ.
- A banya le van tojva, ő mindig ilyen, semmi meglepetés és látod, még a prefiknek is "segít", ha szabályszegő naplós gólyákat lát. Biztos elsős vagy? - nézek rá megint, mert tudom, hogy szoktak jönni magasabb évfolyamba is diákok. De hát tényleg jól néz ki, és tutira csalódnék, ha reggel ébrednék mellette. Na, mindegy.
- Nos, legyen akkor az, hogy a vadőrlaknál egy hétig takarítgatod az MT-k után. Most különösen szemetelős és büdös cuccal dolgoznak sajnos. Márpedig jövő héten nekem ott órám lesz, szóval jobb szellemben szeretnék az órán részt venni. Természetesen megkérdezem majd a vadőrt, hányszor jártál ott, ami legalább 3-nak kell lennie. Cukik ott az állatok - közben elindulunk az Eridon felé. Ez egy jó félórás séta lesz, de legalább, ha találkozunk valakivel, nem lesz megint megbüntetve. Mert én azért simán kiosztok még egyet, ha úgy látom jónak.
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 1. 19:41 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


- De épp ez a baj! Nem ignorálhatom, szükségem van rá. Olyan mint egy mindent tudó kis applikáció, mint a Google vagy a Gyakorikérdések.hu! Bár ha jobban belegondolok - dörzsölgetni kezdte az állát, mintha csak a nem létező szakállával játszana ujjaival - Inkább hasonlít az utóbbira, mert nagy troll - s kibújt a mugli a zsákból. Ezesetben, most kivételesen ő volt, aki fura dolgokról beszélt. Persze, ha Rolandnak ismeretlenek lennének a mugli kütyük.
- Amerikába? Azért az durvább, mint egy köpés... - sandított laposan a banya portréjának irányába, s pillanatokig tartó farkasszemet néztek egymással.
Nagyon felkeltette ez most az érdeklődését, pláne, hogy a tinédzser vérében még ott fortyogott a dac és a harag, amiért a banya kulcsszerepet játszott büntetésében naplójával együtt. Talán ez, amely ötletet feldobott az előbb mégsem olyan kivitelezhetetlen. Az Edictumot meg valahogy túléli.
- Jó, a naplós tényleg igaz, de a démonidézés nem tudom. Azt mondják beszélek álmomban. Folyékonyan más nyelveken. Pedig angolul is épp csak megértetem magam, nehogy eladjanak hat-hét kecskéért - elgondolkodott, lehet árba túlbecsülte magát, mert hát a kecskének egyes országokban nagy tekintélye van elvileg, mint a teheneknek indiába. Bár amilyen gizda egy lány, erős kifejezés lenne magát letehenezni. Esetleg ha elhagyja magát öt-nyolc gyerek után. Nyolc gyerek? Az még gombócból is sok! Nyelvet öltött Roland felé, méghogy vele aludni. Sosem aludt fiúval, még egy szobában sem. Amikor táborban volt, akkor is el voltak szeparálva a lányok a fiúktól. Bár ő elég sokat ült a szekrényben. Nagyon fosott, hogy tábori csínyek áldozatává válik.
- Ezer százalék! Ha szeretnéd, megmutatom a személyimet is! - tette szívére kezét és nagy kékjeivel meredt felfelé a rellonosra. Ez a smink tényleg nagyon baró, bár lehet a látási viszony is rátett neki egy lapáttal, hogy idősebbnek lássák. Máskor is kölcsönvesz egy-két dolgot anyja szemfestékei közül.
Nyelvét dugta ki lassan zöldülőfejjel, ahogy hallotta milyen sorsra fog jutni. A múltkor is valami takonyfélében hempergett azon a fantasztikus folyosón, amit a diákok Fejetlenség Folyosójának hívtak. Feje lebakkant a föld felé és hüvelykujját égbe emelve egy like jelet formált, ezzel jelezte Roli felé, hogy vette a lapot.
- Egyedül az állatok csitítják az undorom - orraalatt felfújt pofival dünnyögte, míg leginkább egy gömbhalra hasonlítottak levegőtől felpuffadt pofazacskói.
- Amúgy behajtom az ígéretem! Ezért már ne büntess meg, de ezt meg kell tegyem! Megint szutyiba fogok térdig téblábolni miattuk! - s azzal kiszakította az utolsó lapját naplójának, pici galacsinná gyúrta tenyerei között és bekapta. Vadul rágni, csócssálni kezdte és érezte nyelvével, hogy a szájában lévő kis labda már egyre keményebbé és keményebbé vált. Szinte már mállani kezdett nyálától a papír, ezért kihaszánlva lemaradását visszafordult majd a banya felé köpte. Nem épp azzal a turhával teli, undorító köpet volt, melyet a szomszéd Jóska bácsi szokott a kocsmából jövet az út szélére kiadni magából erősen illuminált állapotban, de a célnak megfelelt. Sőt, igazából csak a nyálas galacsin repült aranycikeszt megszégyenítő sebességgel s állt meg valahol a sötétben egy koppanással jelezve, hogy földet vagy falat ért. De ez Kornéliát nem izgatta már, immáron boldogan szökdécselt Roland mellé.
- Ha ezért is megbüntetsz, ám legyen. De valld be, ez már kijárt a vén szipirtyónak! Ja, és még mindig nem olyan durva, mint mondjuk az amerikai útja. Kár hogy lemaradtam róla - kuncogva halatt végül a prefektus mellett és összetette a két kezét, hogy amilyen ijesztőnek tűnt elsőre, annyira pozitívan csalódott benne. Talán ideje kiépítenie a felsősökkel a kapcsolatokat. Vajon az anyjáék hallani fognak róla, hogy a szünet előtti utolsó ottani napjain megbütették?
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet