36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 [3] Le | Téma száljai | Témaleírás
Moon Jun Seo
INAKTÍV


"Bár a bőrünk sárga, lélekben kékek vagyunk"
offline
RPG hsz: 126
Összes hsz: 1408
Írta: 2018. szeptember 15. 23:03 | Link

Elijah


Ha az ember álomvilágban él, könnyen elveszik a saját kis világában. Mentem a folyosón, éppen azon ábrándoztam, hogy arra ébredek, hogy egy ember áll az ágyam mellett, és elvisz Csokiániába, mikor egyszer csak BAAM! Nekimentem egy falnak. Oké, nagy taps nekem! Ilyen szerencsés is csak én lehetek. Lehet kevesebbet kellene a hülyeségeimen gondolkodnom? Mondom, azaz gondolom, kell nekem már az a gondolatirtó 2000. Amúgy mi ez a 2000 őrület? Ultraszuperporszi 2000. Porszi. Oké, új szó a képzeletbeli szótáramba, porszi. Nem, ez hugiszó, ő már régóta mondja mindig a porszívóra hogy porszi. De jó ez a szó.
- Porszi. Porszi porszi porszi. - mondogattam, mert jól hangzik. De lehet egy erre járó hülyének néz. Egy rózsaszín hajú 148 centis srác a folyosón ücsörögve azt mondogatja hogy porszi.
Mi a szösz? Mi ez a hang? Jézus Krisztus Szupersztár. Az apró húzott szemecskéimmel körbenézelődtem, hogy honnan a fenéből jön ez az izé. Én ebből a helyből már mindent kinézek, az is lehet hogy valami elfeledett varázslótörzs tört be a kastélyba, és ez valami rituálé, hogy kiűzzenek mindenkit a kastélyból. Ha ez lenne, akkor fejvesztve menekülnék. Ha meg nem... akkor nem tudom hogy mi ez. Felálltam, mert azt elfelejtettem, de még mindig nem tudtam hogy mi ez és honnan jön. Lehet hogy valamelyik festmény? Kiráz tőlük a hideg. Hogy tudnak mozogni? A festék ha megszárad akkor nem nagyon tud tudtommal elmozdulni, nem?
Utoljára módosította:Moon Jun Seo, 2018. október 31. 21:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rhédey I. Pandora
INAKTÍV


× Panda ×
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 185
Írta: 2018. december 27. 21:16 | Link

    
¤ ¤ ¤


Az ünnepek érdekesek voltak nekem mindig, nem kifejezetten vallási vagy nagyon megszokott hagyományok útján ismertem. Voltak szokások és közösségi elvek, amiket be kellett tartani. Például huszonnegyedikén déltől a faluban sem lehetett dolgozgatni nem még munkahelyeken. Ha valaki mosott vagy főzött, azt már kinézték, előre mindennel el kellett készülni és csak huszonhatodikán indult újra az élet. Mit szerettem ebben? Azt a teljes huszonnégy órát, ami nekem járt. Pont ebbe esett a szülinapom, amire minden évben ugyan az volt a kívánságom. Édesapámmal elmentünk a közeli hegyekbe túrázni, ha az idő engedte állatokat nézni és madáretetőket feltölteni.Idén nem pont így alakult, mondhatni el voltam előre kenődve, huszonkettedike van és még az se volt biztos, hogy haza tudok utazni. Félretettem a vonatjegyem árát, de semmi levél nem mondta, hogy várnak is. Rosszul éreztem magam, meg attól is, ahogy a talált tárgyas dobozom cipeltem. Kiselejteztem reggel a dolgaim és sok dologra bukkantam, amit még sosem láttam. Út közben meg-megállítottak páran és aki, amit felismert odaadtam, hogy ja, igen találtam. Igen, manókkal, mert azok rokonai vagyok, természetesen. Nem, nem viseltem jól és legszívesebben sikítottam meg toporzékoltam volna minden házimanós megjegyzésre, mégis csendesen csak mentem tovább. Addig, míg egy fiú ki nem tette elém a lábát - direkt - én meg megbotlottam és a dobozom egy része kiborult. Inkább leguggoltam felszedegetni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2019. augusztus 18. 20:51 | Link

Bence

Banyarablás


Megjelenés



Számtalanszor végigsétáltam már ezen a folyosón, de sosem tudtam nyugodt lenni, mert a vén banya folyamatosan károgott rám vagy épp pletykált valamit a többieknek. Marha idegesítő egy nő volt, nem csodáltam, hogy végül magára maradt, hiszen ki tudna elviselni egy ilyen károgó hárpiát? Egyszer-egyszer még elment volna, hogy másokat - beleértve engem is - zrikál, de hogy folyamatosan, az már azért sokk volt számomra. Mégis kinek képzelni magát? Egy nap megdumáltam Bencével, hogy eltávolítjuk ezt a némbert a kastélyból, hiszen úgy mindenkinek jobb lesz, ha minél messzebb kerül a köreinkből. Szerintem senkinek sem fog hiányozni. Az beszéltük meg, hogy a Pofix (Langlock) - Nyelvragasztó rontás (a célszemély nyelvét a szájpadlásához ragasztja) varázslat segítségével fogjuk elcsendesíteni a nyanyát, aztán majd fénypostával, vagy bagolypostával és egy kis zsugorító bűbájjal egybekötve egyenesen Las Vegas-ba küldjük. Egy rossz szava sem lehet ránk ezek után, hiszen nagyon menő helyre fog kerülni, ráadásul ott aztán pletykálkodhat kénye-kedve szerint. A megbeszélt napon megjelentem a helyszínen Bencére várva, hogy végrehajthassuk a nagy akciót, amely mindannyiunk javára fog szolgálni. Kényelmes öltözetben jelentem meg, vidám hangulatban, hiszen végre egy negatív emberrel vagyis festménnyel kevesebb lesz a kastélyban. Korábban értem oda, mint Bence, türelmesen vártam, míg megjelenik a fiú. Nagyon izgatott voltam, hogy vajon hogyan fog sikerülni a tervünk, reméltem, hogy minden rendben fog menni és aztán minél messzebb tudhatjuk majd magunktól a Bibircsókos banyát.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. augusztus 20. 20:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Csepreghy Péter
INAKTÍV


a Pösze Petya
offline
RPG hsz: 235
Összes hsz: 646
Írta: 2019. november 28. 10:46 | Link

Ms. Ainsley
első járőrözésem | minden kaland és minden játék | petyus

A folyosó jéghideg falának dőlök egy elégedett sóhajjal, miközben jobb tenyeremben egy notesz pihen, amibe mindenféle színben villogó pennámmal vések be néhány betűt, szót, majd mondatot. Talárom szigorúan rajtam, hiszen ez az első járőrözésem. Baromi izgalmas, és igaz, hogy sokan nem akarnak még komolyan venni, mégis inkább szót fogadnak, mert lyukat beszélek a hasukba arról, hogy miért is járnak jobban, ha nem kóricálnak takarodó után a folyosókon. Persze én ezt inkább annak könyvelem el, hogy hasznos diákká váltam a suliban, és innentől vége van a prédalétnek. Nem lesznek már olyanok, akik piszkálhatnak, mert fontos szereplője vagyok a mágustanoda társadalmának.
- Krisztina, Weöres – motyogom, és vésem be az idősebb lány nevét a noteszbe. Visszaküldtem egy figyelmeztetéssel a hálókörletébe.
Taláromon prefektusjelvényem gondosan csiszolva csillog, mellette az eridon jelvény. Úgy érzem, hogy ez egy szuper este lesz. Nagyon sok cukrozott gyömbérlevet ittam – egy pici kólát is, de erről pszt –, hogy semmiképpen ne aludjak el az éjszakai műszakban. Farmernadrágom szára lóg ki csupán a talár alól, ami egy fehér sportcipőben végződik. Fejemen most is, mint mindig baseball sapka. Eddig még nem szóltak érte, így hordom.
- Küldetés folyamatban – motyogom a noteszbe, mintha egy walkie talkie lenne. Ellököm magam a faltól, és tovább indulok. Lépteim akkurátusak, szinte lopakodok, és minden sarkon kiugrok, hogy rajta tudjak kapni valami csínytevőt. Csepreghy Petya vagyok, az eridon prefektusa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


„Petya és én barátok vagyunk,
Csak egy kicsit furcsa a kapcsolatunk”


Joyce A. Han
INAKTÍV


"Racionáltalan" szám
offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 8
Írta: 2020. január 11. 16:51 | Link

Theon


Éppen a könyvtárba szaladt, hogy az új álommelójához szerezzen pár könyvet. Ezen a héten már harmadszorra gondolta meg magát a mi leszek ha nagy leszek kérdésben. Aznap reggel még árus akart lenni, ezért a testvérének elkezdte mutogatni a karkötőit, hogy mi mennyibe kerül, de persze Lloyd nem vett semmit. Talán azért gondolta meg Joy magát (megint).
Így történt, hogy pontosan azon a délutánon a folyosón beleszaladt egy számára teljesen ismeretlen iskolatársába. De így szó szerint, szaladt, és ráesett, ezzel feldöntve mindkettejüket. Joy így annyit gondolt, mit képzel ez, hogy nem figyel maga elé? Bele se gondolt, hogy ő lehet a hibás, az nem ő lenne. Melyik univerzumban van az, hogy Joyce Aurora Han-nak elsőre az jut eszébe hogy ő a hibás? Hát egy távoliban, az biztos.
Gyorsan talpra ugrott, de nem hagyhatta ott a srácot szó nélkül, nem tudta megállni.
- Hé, vak vagy? - normális hangerőn mondta, tehát kiabálva. De ez is hozzátartozik Joyce-hoz, nem tud normális hangerőn beszélni, mindig kiabál. Amikor meg ő azt gondolja, hogy na ez kiabálás, már mindenki megsüketült, a siketek duplán. De úgy nem szokott beszélni, megszokta hogy már a neki normális hangerőért is mindenki szól neki, hogy ne legyen ennyire hangos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2020. március 15. 18:57 | Link

.találkozzunk újra. de ez most már nem a megszokott.


Most, hogy lement az a francos vizsga, olyan elánnal vágta a körtelébe a táskát minden jegyzettel és úgy van vele, hogy következő tanévig ne is lássa. Zsibog a feje minden alkalommal, úgy érzi, hülye ötlet volt eleve ez a tanulósdi, mert ő aztán ilyenkor tényleg azt érzi, hogy öreg hozzá. De ez hülyeség, még nincs harminc sem, de mivel közelebb van, mint a húsz, azért néha aggódik. Nem-e vicc az, ahogy itt van, amit művel, megint túlgondol, túl sokat gondol és minden probléma. Nem, nem most kéne ezen kattognia, sőt, az lenne a legjobb, ha kikapcsolna és lelazítana, inni egy pofa sört, mert hirtelen még ehhez is kedve lett, mik elő nem jönnek. Aztán kicsit mégis másfelé veszi az útja, megleli végre a játszószobát, amely normál esetben a kondival érne fel és meglepi, hogy erre gondolt bárki is. Aztán beleveti magát.
Frissen tusolva, kellemes zsibbadással tagjaiban indul meg végül, hogy majd egy jót egyen, csalással, egyenesen a konyhában. Aztán elindul a pizzázóba dolgozni, majd haza, jó kör lesz, már megszokta, hogy amúgy elfoglalt mint a fene, és már-már majdnem mindjárt elhiszi, mennyire fontos ember is ő, de igazából csak beosztani nem tudja rendesen az időt és csapong, no meg ott van az, hogy valami kell a zsebbe is, még ha a nagy kiadások miatt nem fájhat a feje, mert le van róla tiltva. Szusszan egyet, vállát átmozgatva hagyja, hogy a helyére roppanjon és leereszti a kezét. Jó hely az, jó arra, hogy kipucolja agyát, néha nem is árt, mert feltelik, mint valami pohár és nem tud mit kezdeni vele. Az iskola falai között sétálva mindig frusztrált, tekintve, hogy a nem is olyan régmúltban nem csak a vizsgák voltak a legnagyobb baja, vagyis az sem volt baj, hanem olyasmi, amely kilökte rendesen a komfortzónából. Hazudna, ha azt mondaná, nem direkt kerülte a bázist és kicsit vonta ki magát az ötletelésből, azonban örökké sem menekülhet, nincs is rá semmi oka, csak a fura agya és felzaklatott lelkivilága. Azonban, manapság úgy érzi, leülepedett benne a dolog annyira, hogy értelmesen nyilatkozzon, azonban semmi visszhangja nincs, nem indult el olyan láncolat, amelyet kellemetlenül fogadna és ezért valahol hálás. Mégsem azért indul el, hogy köszönetet mondjon, vagy bármi más miatt keresse fel, ő sem tette, így a dolog ennyiben maradt, annyiban, amire aznap éjjel jutott. Hogy ez semmi, mintha meg sem történt volna, lapozni kell és nem újra meg újra belesüppedni. Mindjárt visszafordul és fut még egy kört komolyan, ha megint elmennek erre a gondolatai, de kissé sajgó tagjainak egyelőre ez elég is volt, holnap bizonyára így is meg kell küzdenie majd az izomlázzal. Egyelőre? Ez a folyosó is olyan, mint a többi és kezdi idegelni. Hirtelen azt sem tudja, merre kanyarodjon majd, ahol a cél sejti és morog is egy sort. Ő tuti, hogy beleékelődik az alaprajzba egyszer és megpusztul, mielőtt kijutna. A hirtelen felbukkanó kanapéra veti le magát és dől hátra, nagy késztetést érezve, hogy mint valami főúr, rágyújtson, de csak az öngyújtó babrálásáig jut, mert hát, mint minden rendes folyosót, más is használja. És a tilosban bagzó prefektus nem menő látvány, sokaknak. Így marad, hogy mint valami hülyegyeerek, kattog a zippo az ujjai között és elbámul az érkező irányába. Már épp futna tekintete másfele, sőt, át is siklik a páncélra a távolban, amikor mégis visszafordul a feje felé, szinte már fájdalmas gyorsasággal. Hogy is van az, hogy amire gondolnak, azt be lehet vonzani? Mert most így érzi magát, meg, hogy az előbbi magabiztossága ellenére, a közeledő, nagyon is ismerős sziluett láttán nyel egyet. Késő felkelni és úgy tenni, mint aki semmit sem látott és épp siet, nem? De? Fene. Csak normálisan, lazán, Helvey. Csak épp nem megy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 24. 21:46 | Link

Vizsnyiczky Heléna Sára


-ÁÁHH... - magas, elkeseredett hangvételű és rendkívül hangos sikolyba fojtja elképed dühét. További nyomatékosításként talpát is a kemény padlóhoz csapja, karjait makacsul fonva össze mellkasa előtt. Sőt, egy pillanatig még mintha levegőt sem venne, úgy vörösödik el az arca és puffad fel, akárcsak egy mókus pofája, ha teletömte mogyoróval. Összeszorítja a szemét, csak ajka mozog hangtalanul, ahogy elszámol háromig, majd egy jóval halkabb "áhh" kíséretében kifújja a levegőt. Ezzel egyidejűleg még arra is ráébred, hogy itt az "APUUUU" csatakiáltás nem fog válaszra találni, sem a galád festményt nem rémíti meg, mindössze őt fogja nevetség és pletyka tárgyává előléptetni. Mély levegőt vesz, kurta szusszanással kifújja, aztán mosolyt varázsol arcára, mintha az iménti jelenet meg sem történt volna. Haját lesimítva azért körbepillant, nem látta-e valaki, majd amint megbizonyosodott róla, hogy hallótávolságon belül senkit nem látni, visszafordul a kép felé.
- Mondd még egyszer - közli kimérten, igyekezve szúrósan nézni közben a festményen egyelőre még egész jó kedélyűen kacarászó kisasszonyra. Közben a kép alá biggyesztett kis plakettre is vet egy pillantást. Vállát hátravetve kihúzza magát, ismét összefonja a mellkasa előtt a karjait, és felnéz a képre. - Amália Terézia Wilhelmina, azt mondtam, mondd még egyszer, mi a véleményed a ruhámról. Ne kelljen háromig számolnom - mondja ellentmondást nem tűrő hangon, fenyegető éllel, amelynek kiemelésére végül még jobb kezét is a kép elé emeli, egyelőre csak mutatóujját nyújtva ki. - Egy... - A válasz nevetgélés egyelőre, bár mintha nem lenne már olyan életteli. - Kettő... - Hangzik el, és már a hüvelykujját is kinyújtja. A nevetgélés szakadozik. - Kettő és fél... - Igazából nem tudja még, hogy mi lesz, ha eljut háromig, de eléggé félelmetes, a portré mintha kissé el is sápadt volna, de lehet, hogy csak a világítás teszi. - Kettő és háromnegyeeed... A pincében fogsz megpenészedni, de komolyan. Ezt a ruhát a nagynéném varrta, és igenis szép és divatos, csak te vagy ilyen fűzőbe és krinolinba szorult taláros őskövület.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 00:38 | Link

Kazi Mester - este van
Ruhám

A tanév kezdete előtt néhány nappal jöttünk vissza, és nagyon vártam, hogy vére újra itt lehessek, de a helyzet az, hogy jelen pillanatban a pokolba kívánom az egészet. Pedig jól indult az este, a csónakház is remek ötlet volt, csak aztán valahogy elment a dolog egy nagyon rossz irányba, én pedig könnyezek miatta. Nem, eszemben sincs sírni, én nem sírok, de a könnyeimet nem tudom megállítani. Bárcsak inkább otthon maradtunk volna. A szüleimmel való nem beszélést jobban elviselem, mint azt, ami bennem van most.
Nyilván jobban járnék, ha a Navine biztonságos falai között lennék, de éhes vagyok és megbántott, ezért nem akarok most ott lenni. A konyháról szerzek magamnak vacsorát, pár szelet bundáskenyeret, amit fogalmam sincs, hogy miért vacsorára csináltak, és mivel megmaradt, nyilván, más sem értette, de nekem most jól jönnek arra, hogy eltelítsék a hasamat. A könyvtárhoz közeli párkányok egyikén foglalok helyet, a gyér világításnak köszönhetően már két prefektus is elment mellettem, én pedig teljes nyugalommal hagyom, hogy menjenek csak tovább. A zárást várom, és hogy Kazanov kijöjjön. Beszélni akarok vele, mert tartozik nekem egy történettel, de így nem akarok becsattogni hozzá. Viszont tudom, hogy bent van, amikor errefelé csattogtam, láttam az éppen nyíló ajtóban, ahogy ott ül az asztalnál, és mintha pont felnézett volna, de ebben nem vagyok biztos, talán csak képzelgés volt, semmi több, de nem gáz, kivárok. Most már nyugodtan büntethető is lennék, de mivel mestertanonc vagyok, ezért nemes egyszerűséggel mindenki bekaphatja, és akinek ez nem tetszik, az duplán kaphatja be. Most nem vagyok olyan állapotban, hogy érdekeljen, csak a történetemet szeretném hallani, hogy nyugodtabban menjek el aludni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. augusztus 25. 13:34 | Link

Kazanov bácsi
(sz)fi(n)x, hogy Navinés leszek | kinézet

A jéghideg falnak dőlve, karba tett kézzel és keresztbe tett lábakkal várakozok a folyosón. Magam elé meredek, s próbálom megfelelően összeszedni a gondolataimat, szinte ajkam is meg-megmozdul, ahogyan fejben megfogalmazom a beszédemet. Igen, beszédemet. Hiszen nehogy azt gondolja akárki is, hogy terv nélkül érkeztem, és csak Dai-ra vagy Ivettre várok a folyosón. Nem. De nem ám. Küldetésem van. És legfőképpen elegem. Sokféle szcenárió játszódik le lelki szemeim előtt, de ha ma nem teszem meg, akkor soha nem fogom. És még az utolsó évemben is bámulhatom Karola és Bence képét. Ahogyan mindkét diák formája kirajzolódik lelki szemeim előtt, látványosan elfintorodva horkanok fel. Nem bírok ki még egy napot abban a házban, ahol ők vannak. Újabb bizonyíték ez arra, hogy a felnőtt viselkedés fényévekre van még tőlem.
Zsörtölődve, idegességtől remegő kezeimmel nyúlok kipirosodott orcámhoz, miközben egy csapat diák elől kísérlem meg az elbújást. Nem mintha sokan leállnának velem beszélgetni, nem kockáztatok; végén még elszalasztom Kazanovot.
Kínzóan üres percek telnek el újfent, de a könyvtárból még mindig nem jött ki senki sem. Be mennek, de ki nem jönnek? Hogyan lehet ez? Mondjuk, nekem sem ártana inkább benn ülni és készülni a vizsgáimra, azonban a jelenleg bennem kavargó érzések fontosabbak; beszélnem kell vele. Lehajtom fejemet, és ajkaimat kezdem harapdálni, amikor hallom végre, hogy nyílik a könyvtár ajtaja. Vadászó nagymacskaként kapom fel buksimat, azonban csak egy diáklány és egy -fiú sétálnak ki rajta. Újabb fintor csúfítja ábrázatomat, hogy még ők is milyen bájosan nevetgélve hagyják maguk mögött a könyvtárat. Élvezd ki, amíg tart, gondolom egy pesszimista sóhajjal.
Hátra hajtom fejemet, így tincseim a hideg falnak koppannak, én pedig lehunyom szemeimet, és mélyeket sóhajtozva folytatom a várakozást. Erre kell járnia.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nyusha Rasskazov
INAKTÍV


szeretem a tiramisut
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. január 13. 12:07 | Link

Időnként elgondolkozom hogy kerültem a Rellon házba. Vagy Rollen. Mindig összekeverem. Mindegy, sose tudtam rollerezni. De gyakran láttam Moszkva utcáin öltönyös fickókat repeszteni vele. Esztétikai trauma.
Nagy áldozatok árán, a már említett, ominózus tízforintost dobálgatva elcsalinkázok a folyosóig, közben sacc per kábé tizenháromszor megyek a rossz irányba, de ráérek, nem? Elképzelésem sincs, mi a szöszért diszkrétebb hely az elhagyatott erkélynél egy pletykás vén muff budoárja, de mindegy is, oda bízom. Csillogó szemekkel bámulom az egyik kiállított páncélt, akarva akaratlanul is elképzelem, ahogy meghódítom benne Narniát, csak az a fránya trutymófolt az egyik karján rondít bele tökéletes fantazmagóriámba. Megnyálazom a mutatóujjam, serényen suvickolni kezdem a vállvérten ékeskedő betolakodót, majd meglepetten konstatálom, hogy a páncélt fél centis por réteg gátolja a tündöklésben. Egyet se félj, majd én megmentelek!
Fél percbe se telik, és a fennkölt páncél koszburkán sután rajzolt Gucci biléták, szmájlik, szívecskék, meg egyéb genitáliák virítanak.
Így ni. Tökély.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 15. 22:12 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Alig pár órával vacsora után volt, és Marina máris a konyhában találta magát. Egyrészről egy kis sütihez sosincs késő, másrészről meg a sósnak és az édesnek külön gyomor van, szóval ha tele is ette magát vacsorára, akkor is maradt még hely. Ez köztudott. Vagy legalábbis Marina Darik világában mindenféleképpen. A másik ok amiért pedig aznap este odaette a fene az a kezében ücsörgő kis szalamandra volt, ami hosszú nyelvével elégedetten nyalta körbe a száját, mint valami mesefigura.
- Csak hogy tisztázzuk, van rendes kajád a szobámban, szóval nem foglak minden alkalommal lehozni lakmározni a manókhoz. Van nekik épp elég bajuk nélkülünk is - magyarázta a kis állatnak, majd nagyot harapott a csokit kekszből, amit távozáskor még a kezébe nyomtak. A sörfőzés óta egészen jóban volt a kis lényekkel. Eleinte nem értette ezt a nagy sürgölődés-forgolódást körülötte, de pár óra a konyhában, és a manók is megtanulták, hogy a barna jobban szereti, ha hagynak neki egy kis teret. Szóval betartva a szabályokat már nem is volt olyan rossz a kapcsolatuk.
A lány a vállára ültette a kis szalamandrát, ahol amúgy is jobban szeretett lenni. Surtr valamiért biztonságosabbnak érezte, ha maga kapaszkodik meg Marinában, mintsem hogy a lányra bízza az életét. Pedig egyszer már megmentette.
A barna a zsebébe nyúlt, és előhúzta onnan régi telefonját. Egy gyors mozdulattal kipattintotta a billentyűzetet, és sebesen gépelni kezdett vissza Lokinak. Ennyit arról, hogy ma este hagyja gyakorolni a fiút. Pedig tényleg kellett volna neki. Mármint az illúziómágia nem gyerekjáték. Csak miért ne tehetné meg úgy, hogy közben ott van a legjobb barátja mellett? Marina felsétált a lépcsőn, és máris pittyegett a telefonja. Körültekintés nélkül nézett bele, hogy letisztázzák a szőkével a részleteket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. július 27. 14:48 | Link


ellopikáltam bro jelvényét, most én vok a preffencs

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez az első alkalom, hogy a fiam Móric a nem-fiam Móric bőrébe bújva rója a tanoda holdfényes folyosóit. Még csak nem is a második, és talán ez az ikertestvér dolog az, ami miatt Móric olyan feltűnően kipihenten menedzseli a prefektusság éjszakai őrjárat részét. Persze mi lenne a legmenőbb? Ha mindketten prefik lennének, és a sötétből a tilosban járók elé ugorva hozhatnák zavarba kettősségünkkel... Istenem, betegre hahotáznák magukat a Móroczok! De csak egyikük az, így csak félig azok mindketten.
Így hát Móric lopakodik. Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja. Csak csendben, csak halkan - AZTA DE RUSNYA TETSZIK LENNI MÉG MINDIIIIG! - ordít hatalmasat a banya portréja előtt, egészen fennhagyva a hangsúlyt a mondat végén. A legtöbb hortyogva bóbiskoló portréalak természetesen azonnal felriad, és döbbent zűrzavarban konstatálja, hogy már megint az egyik iker tette tönkre szunyókájukat. Így viszont ezer és egy szem szegeződik a folyosó minden egyes pontjára, tehát ha valaki, ismétlem, valaki, lenne olyan merész, hogy erre járjon éjnek idején, hát valaki által biztosan észre lenne véve, ha megmozdul, ha nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2021. augusztus 12. 18:24 | Link

egy adag meglepődés. de minden rendben.


Teljes nyugalomban és a tőle megszokott, már-már laza tempóban tartja az év végi órák egyikét. Ilyenkor már új nincs, csak átrágni a dolgokat még egyszer a vizsga előtt, hogy minden tökéletesen vagy legalább elfogadhatóan menjen. Reméli csak, hogy nem magyarázott összevissza és amit összeszedett gondolatvezetésnek érez, az is volt. Tény, van, amit még saját magának is értetlen kezdett el, de olyankor mindig újrakezdi. Van még ideje belejönni, ha valóban ezt a pályát szánta neki a sors és ezen halad tovább. Néha elgondolkodik, hogy mégis talán másfelé, máshol kellene lennie, aztán pedig beszambázik a terembe, az üvegházak egyikébe és érzi, hazatalált. Kérdőjel még, hogy mit hoz a jövő, a jelen azonban mindig talál meglepetést.
Éppen a diákseregen vezeti végig a tekintetét, akik lázasan jegyzetelték az elmélet száraz és unalmas, viszont annál fontosabb dolgait, amikor megakadt pillantása, pontosabban összeakadt egy túlontúl ismerős szempáréval. Saját kékjei nagyra nyíltak, amikor ráeszmélt, hogy az arc, az állának olyan markáns és ismerős éle köszön rá vissza, egy órán. A kastélyban. Olyannyira összezavarodott, hogy amikor egy lány visszakérdezte az utolsó mondat utolsó szavait, „Jó étvágyat” kívánt neki. Kellett pár perc, mire visszatalált a fonalhoz, amit elejtett, óra végéig pedig tartotta magát és inkább arra sem mert pillantani, helyette inkább – mivel hiába pöcögtetné a krétát, neki az nem moccan – a táblára írta, amit még közölni akart. Csengetés előtt azonban nem sokkal vette rá magát, hogy ismét felé nézzen, de már nem találta ott. Hallucinálna? Agya annyira káosz lett, hogy egyszerre vezeti nyugodt vizekre, azonban mégse engedi egy pillanatra sem szabadulni tőle? Lehet, hogy tényleg fontolóra kellene vennie egy nyaralást az ELMÉ-ben, ahol rájönnének, hol és melyik alkatrésze hibás. Megrázza a fejét, a diákok elköszönnek, ő pedig holmijait összekapva lépked nagy slunggal kifelé. Kint sem találja. Talán tényleg bolond.
A folyosóra kanyarodva azonban hátát pillantja meg, fehérbe nyúló tincseit, már ismert járását. Ajkaiba harapva mérlegel, hogy menjen a fenébe innen vagy fusson utána, mint valami tinilány. Bahh, nem. Elnyújtott léptekkel, kezeit zsebébe mélyesztve, lazán libben mellé, mintha csak együtt indultak volna el és megszokott mosolyával néz előre, mintha mindeddig is ott sétált volna.
- Csak nem érdekelnek annyira a növények, hogy idáig jössz értük? A következő órára húsevő növényt terveztem, ha netán… - ingatja meg szórakozottan a fejét. - Vagy korrepetálásra jönnél? - villantja felé tekintetét, félvigyort engedve arcára, majd vissza előre. Egy ideig némán lépked vagy épp áll, attól függ, Mihail mit tesz. - Megleptél, hogy erre látlak. Még most is. Mit…? - aztán elharapja a mondatot. Nem tartozik neki elszámolással, így végül csak legyint.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. szeptember 20. 22:13 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Ha valakinek éles fülei voltak, az bizony hallotta a grafitceruza halk csikorgását egy könyv lapjain. Valaki, amilyen gyorsan csak bírta, egymás után véste bele szavait egy picinyke notesz nagyságú bőr naplóba. Mintha csak önmagával beszélgetett volna egy noteszen keresztül, ám ettől sokkal nyakatekertebb a történet.
- Biztos, hogy erre kell menni? Lassan itt a takarodó, alig pár perc múlva - körmölte Kornélia egyre kétségbeesetten, nem akart már megint kint kóborolni a tilosban, a legutóbb is annyi szerencséje volt, hogy a professzor úr megállt csevegni az egyik házszellemmel. Akkor pont ennyi kellett, hogy kereket oldhasson és nyugodt szívvel, hatalmasat szusszanva dobja le elernyedt testét az ágyikójába.
- Fúj kölyök, ettől azért írhatnál szebben is. - kezdett neki a napló s egy drámai szünet után ismét egy mondat rajzolódott ki Kornélia feltett kérdésének hűlt helyén.
- Nem bízol bennem? Én mindent tudok! Azt is, hogy épp milyen színű bugyi van rajtad! - a lány szemei hatalmasra kerekedtek e sorok olvasása közben meg is botlott meghökkenve, azonnal összecsukta a naplót. Gyorsan felnézett volt-e arra valaki, s sürgetve belekukucskálva várta, hogy eltűnjön a pokolba ez a zavarba ejtő mondat.
- JÓ, FELFOGTAM! - írta ingerülten, vöröslő arccal.
- Nocsak, ilyen könnyű zavarba hozni? Akkor mondok még pár ilyet, remélhetőleg felhívod magadra a figyelmet! - mondatát egy borzasztóan flegma mosolygós smileyval zárta, amelyet nem szégyellt nyomatékosítva odarajzolni. Had érezze a lány, ez a napló nem cicózik vele.
- Csak azt mondd meg, merre menjek, hogy a lehető legrövidebb úton visszaérjek az Eridonba! - körmölte határozottan  ismét, de nem jött azonnal válasz. Helyette egy térkép jelent meg előtte, alul egy piros pacával, amelyre egy fekete nyíl mutatott "Buta külyök" névvel ellátva. Na, ez volt Kornélia. A piros pacából egy kígyózó vonal nőtte ki magát, amelyet a lány lelkesen követett és.... nem. Nem az Eridon közelébe került, igazából ő nem is járt még erre. Sőt, ez még csak meg se közelítette azt a helyet, ahol ő naponta eljárt.
- Hova vezettél te engem?! - ceruzáját szorongatva véste bele kérdését.
- Hoppácska - jött a válasz, ezt látván a lány földhöz vágta mérgében a naplót, amelyet lehet még meg fog nagyon bánni, de ez a vérrel elöntött agyát épp nem érdekelte.
- HÜLYE NAPLÓ! Hülye kastély! Hülye én, hogy hallgattam erre a szarra! MÁR MEGINT! - tombolt. Ha piromágus lenne a lány, biztos felgyújtott volna valamit, ám mivel ez nem volt igaz, így orkokat megszégyenítő morgással nézte a földön heverő naplót, mely oly ártatlannak tűnt külső szemmel. Ártatlannak.
Utoljára módosította:Agárdi Kornélia Auróra, 2021. szeptember 26. 00:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Bontovich Miksa
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár


#Zrudwj ¦ #Albertné
offline
RPG hsz: 563
Összes hsz: 766
Írta: 2022. július 22. 21:37 | Link

Kedvenc sárga prefektusom

Vannak olyan esték, amikor kifejezetten unatkozom és muszáj alkotnom valamit, amivel felhívhatom magamra a figyelmet. Most éppen hat kalitkába zárt baglyot lebegtetek magam előtt. A Bagolyházban cserkésztem be őket és célom a Nagyteremig jutni velük. Ők a második forduló, egy kört már jártam ugyancsak hat példánnyal.- Nyugodj már meg, hát mindjárt ott vagyunk - csititgatom a hozzám legközelebb lévő tollast, aki az indulás óta próbálja felhívni magára bárki figyelmét. Tuti nőstény a dög, hát csak azok nem értik meg, hogy maradjanak csendben, míg egyik pontból elérnek a másikba.
Utoljára módosította:Bontovich Miksa , 2022. július 22. 22:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hollósi Szófia
Diák Levita (H), Edictum szerkesztő, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák


Szoff
offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 119
Írta: 2022. szeptember 11. 19:06 | Link

Autumn
ootn -- tehát takarodó után járunk

Mindenképpen. Nem lehet olyan gyáva kukac, hogy több mint egy tanévig halogassa a nagy beszédet és találkozást, mentorálási kérelmet, csodálat-kinyilvánító-monológot, szóval mindenképpen meg kell ejtenie a találkozást még mielőtt hazautaznának a szönetre. Így hát egy hirtelen, majd gondosan megtervezett és elhalasztott... Szóval végső soron mégsem hirtelen ötlettől vezérelve, Szofi épp egy eridonhoz közli beugróban csücsül. Tudja, hogy Autumn ma őrjáratban van, azt pedig eldöntötte, hogy mivel már nem csak saját önnön boldogsága miatt szeretne beszélni a lánnyal, mindenképpen végre KELL hajtania a műveletet. Szóval vár hát, várja az alkalmat, hogy a járőröző prefektus közeledtére véletlen lelephezhesse magát, és alkalmuk nyíljon egy kis... Beszélgetésre. Furcsa megközelítés az tény, de legalább biztosan nem zavarja meg őket senki - hacsak nem szeretne más is kettesben töltött pillanatokat lopni Autumn-mal, persze. Amint mozgást érzékel hát, és be is bizonyosodik a közeledő kiléte, hangos koppanással a kövezetre ugrik, majd megdermed, mintha csak véletlen bukkant volna elő. (Kicsit simlis csak a lány, de ne bántsd, inkább a rosszaságban legyen rossz, mint bármi másban.)
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

hsz
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. szeptember 28. 22:47 | Link


Vizsgaidőszak, őrségváltás


Felvételizni jött. A Herzbergben nem is olyan régen sikeresen letette az utolsó vizsgáját is, majd beadta ide a jelentkezését. Az egyetem előtt remek kis kitérőnek, na meg bevezetőnek tűnt a mestertanoncképzés politikai szakirányon. A könyvtárral és a tanulmányi osztállyal már ismerkedett is egy kicsit, most pedig a Nagyterem felé vette az irányt, amíg észre nem vett egy piros vonalat a földre festve. Nocsak. Valaki területi vitába keveredett és ez lett a megoldás? El is vigyorodik a saját gondolatán, ahogy ezt a fal mellett ácsorgó páncélokkal is összeköti. Vajon hogyan jelölhetik meg a területüket? Vagy megteszi ezt nekik a gondnok? El is bambul az egyik előtt, amelyiknek már szép fényes a mellvértje, annyira, hogy egy ócskább tükörnek is elmenne. Meg is igazítja a haját, ha már látja magát úgy, ahogy. Eddig egészen tetszik neki ez az iskola.
Utoljára módosította:Bánffy Albert Tamás, 2022. október 1. 17:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fekete Nonó
KARANTÉN


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 124
Összes hsz: 733
Írta: 2022. október 7. 14:42 | Link

Kobán Emma
Olvasás

Kezdő hozzászólás


Olyan hajnali öt óra tájékában járhattunk amikor felhuppantam az ágyból és óvatosan, hogy senki ne ébredjen fel összepakoltam a cuccomat. Egy lánnyal találkozom hajnali 6 órakor, tanulni. Amikor kiértem az eridon elé, osonva elindultam a könyvtár irányába. És a bibircsókos banyánál megálltam és várakozni kezdtem. Hirtelen feltűnt egy lány a láthatáron. Integetni kezdtem neki. – Itt vagyok. – Mikor mellém ért. Megszólítom. – Szia! Örülök, hogy megkaptad a baglyomat. Indulhatunk? – Mikor válaszol, vagy amikor elindul akkor indulok én is. Hogy lássam a tempóját. – Hova menjünk tanulni? – Kérdezem amikor a lány már mellém ér. Séta közben elhalad mellettünk egy prefektus néhány elsős és kettő-három ötödik évfolyamos. – Azért vannak egy jó páran a folyosókon. Ilyen kora reggel. A prefektusok nem is lepnek meg, de az igen, hogy mennyi diák van kint ilyenkor. – Mondom, majd óvatosan közelítek a lány felé. – Milyen a másodév? – Kezdem nyugisan. Aztán csak sétálunk a csendben. Nyugalom van bennem és ennek örülők. Nem kell sietnünk ezért nyugiban lassú tempóban tudunk sétálni. Alig vannak a folyosókon. Csak pár diák. Egyszer-egyszer felbukkan tanár. Mosolygok és próbálok valami kérdést összehozni. – És te mennyire kelsz korán? – Kérdezem, mert ha ilyen korán tudtunk találkozni. Akkor biztosan nagyon korán kelő lehet. Én is korán reggel már topon vagyok és próbálok addig is olvasgatni. Azért, hogy aki még szeretne aludni azt ne keltsem fel. A lányt figyelem. Már rám is felzenézhetnek. Szóval példát kell mutatnom. Kihúzom magamat és úgy sétálok tovább.

Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2022. október 7. 17:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fekete Nonó
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2022. november 6. 01:38 | Link


d ö b b e n e t ! ,mily meglepő, megint tilosban, éjjel || így


Lábfeje jár a ritmusra, ami a fülében lévő apró kis hangszóróból áramlik hallójárataiba. Pálcája apró fénye világítja meg a pontot, ahova letette a valagát, egy kis beugró, nincs sem szem előtt, de rejtve sem. Ölében egy vázlatfüzet, azon pihennek a beadandónak szánt lapok. Másol, illetve inkább rajzol, mert LLG-re végre lett ihlete, illetve most pont olyan a tananyag, ami tetszik neki. A rajzai sem ocsmányak, tud ő, ha akar és a vázlatfüzetben is pihennek olyasmik, amik erre utalnak, csakhogy, a türelemmel meg a koncentrációval még mindig bajok vannak. Ami érdekli persze... A jobbik kérdés még mindig az, hogy miért itt és most. Betévedt ő a körletébe először, de az elsős kis banda olyan hangos, hogy velük röhögött inkább és semmit se haladt. A tanulószobában mások valami bűbájt gyakoroltak és azért nem, így végül addig bambult rajtuk és szállt be végül, hogy mire feleszmélt, mindenki aludni indult. Így út közben megállt, megkereste a kis pontot, ahol szeret lenni, ha éppen nem akar senkit sem látni - mert ilyen is akad ám -, majd nekiállt. Eddig erre se tanár, se prefektus nem jött, ami csak jó, mert ebben a csendben, zenében és félhomályban nagyon jól halad. Halad ő a pszichológussal, a foglalkozásokkal is, de az a helyzet, hogy jobban szeret bohóc lenni, mint normális. Nem is kértek tőle ilyet, csak úgy látja, jobban örülnének neki. Ez van. Meg az, hogy néha fel-felnéz, mert a zenében és az azok közötti csendben is hall apró neszeket, amiktől néha kirázza a hideg. Vagy azt hiszi, hogy beszélnek hozzá, vagy lépkednek felé, eddig azonban mindig csak a csenddel találkozott és persze egy macskával, aki vélhetőleg kiszökött. Kétszer meg tudta simogatni, azóta jelét se látja, bizonyára vacsorázik. Így bújt vissza a rajzra, pontosabban a féregre, ami inkább kezd valami horror-verziót váltani, mintsem annak lenni, ami. De ameddig élvezi, addig csinálja. Csak akkor néz fel végül, amikor ismét hall valamit és bambán pislog arra a bármire, ami közelít felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. november 24. 22:42 | Link

Agnes

Küllem

Prefektusként számtalan elvárás, nyomás nehezedett rám. Ám ezeket mind büszkén viseltem már csak a beosztás, jelvény miatt is, és igyekeztem maximálisan megfelelni az elvárásoknak. A legutóbbi küldetésem az volt, hogy vigyem el járőrözni az iskola legújabb diákját, Agnes-t, aki a legnagyobb megkönnyebbülésemre aranyvérű volt. Így könnyebben megtalálhattam vele a közös hangnemet, és az sem volt kizárt, hogy a jövőben baráti kapcsolat is kialakulhat közöttünk. A mai napon a Bibírcsókos banya portréja környékét kellett körbejárnom, így nagyon óvatosnak kellett lennem, mit is mondok majd a lánynak. A portré ugyanis rendkívül pletykás volt, és előszeretettel színesítette ki a fülébe jutott híreket, illetve a közelében elhangzott dolgokat. A legtöbb ember már ki volt okosítva ezáltal, de még mindig sokan voltak azok, akik jóhiszeműen a közelében beszélték meg a féltve őrzött titkaikat. Ők később értesültek a kellemetlen következményekről. Visszatérve magamra, én már kellőképpen ki voltam okosítva arról, hogy miként is érdemes viselkedni a portré közelében. Természetesen már a megbeszélt időpont előtt odaértem a helyszínre, és türelmesen vártam, hogy megjelenjen a prefektus társam ezen a nevezetes helyen.
Utoljára módosította:Draskovich Kristóf, 2022. november 24. 23:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Mestertanonc Levita (H), Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1435
Összes hsz: 1742
Írta: 2023. január 25. 23:03 | Link

Júlia


Már túlvolt az utolsó óráján, amikor úgy érezte, hogy megint szédülni kezd. Tompultak az érzékei, mint amikor napszúrást kap az ember és el akar ájulni. Kezdetben használt, amit Farkasházy proftól kapott, de mostanában úgy érezte, hogy valami nem stimmel. Jobb színben volt azért, ezt alá tudta írni. Legalábbis már képes volt aludni.
 Beszabadult az első mosdóba, amit elért és hosszú percekig próbálta megemberelni magát, hogy probléma nélkül le tudjon menni a nagyterembe. Pár perc és kifordult a helyiségből, majdnem fel is lökte az egyik diáktársát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Reményi Boglárka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 31
Írta: 2023. március 13. 15:02 | Link

Layla

Nem vagyok ostoba, természetesen tudom, hogy a Banya portréja alatt ücsörögni felér azzal kábé, mintha a nagyteremben közhírré tenném a mondandóm. De most egyedül vagyok, magamban meg még nem beszélek - bár lássuk be, nem vagyok rossz társaság -, szóval egyelőre azt hiszem nincs miért aggódnom. Leszámítva persze az esetlegesen erre járőröző prefektusokat, mert éjfél elmúlt, én meg mint látjuk, nagyon messze járok a kényelmes ágyikómtól - de még a klubhelyiségemtől is. De mostanában olyan furán érzem magam. Kicsit rám tört a magány. Pedig tök sok barátom van, és Herb is írt, mióta hazament, csak... nem tudom. Olyan rossz valami, és nem tudom mi. Ez viszont boldoggá tesz, mármint a kószálás, mert akkor nagyon menőnek érzem magam, mikor mindenféle helyekre lógok be. Csak hát kell egy kis pihenő néha, mint épp most is. Hátha nem csípnek el, nem kéne megint lebukni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bontovich Sára
Független boszorkány, Végzett Diák


Mazsola
offline
RPG hsz: 621
Összes hsz: 651
Írta: 2023. április 2. 15:23 | Link

Bánki
Évnyitó közepén távozva, Eridon felé haladva

Én egyáltalán nem így terveztem. Azt gondoltam, hogy visszajövök, leülök a barátaim mellé. Örülünk egymásnak, beszélgetünk, hogy kivel mi történt. Eszek egy jót! De, ahogy megláttam Bánkit, teljesen elborult az agyam és egy olyan énem jött elő, akinek létezéséről még én magam sem tudtam.
Emma csak tetézte a dolgot, az pedig, hogy Rudolf büntetést emlegetett.. Hab a tortán. El nem hiszem, hogy én lettem a rossz és tényleg Miksa a példa. Egyszerűen nonszensz.
Sóhajtva fordulok az Eridon felé. Annyira rosszul érzem magamat, mindenért. Szerettem volna szépen, tisztességesen beszélgetni vele, a kis könyvecskét akartam elvinni neki és odaadni, hogy elolvassa miket gondoltam. Aztán bumm. Ott ül és ráadásul Mankával, aki édesen becézgette. Kell ez nekem?
Teljesen elvarázsolódva, gondolataimban elmerülve haladok, igaz hallom, hogy jön valaki, de nem gondolnám, hogy Bánki az. Én se tenném a helyében.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jankovits Dorián
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


muffmágus | Babyface | mester
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 150
Írta: 2023. április 13. 19:32 | Link

Tüncibogár
Meg kis család, az évnyitó után | Előzmény


Az egyik pillanatban még azt tervezzük, mit is csináljunk este, na meg addig, a másikban meg elszabadul a dzsungel és egy inda ráteszi a mancsát a csajomra azzal a lendülettel. Hát ez hihetetlen. Rá is csapok a kezemben lévő villával azzal a lendülettel, de rücskös felületéről lecsúszik a fém. Máskor csörömpölve landolna a padlón, és úgy kapnám a büntetést, hogy megnyikkanni sincs időm, de most csak elveszik az evőeszköz a földet borító növények között, a büntetést meg legfeljebb levélben kapom a káosz alapján, már amennyiben nem arra figyel jobban minden tanár, aki ezt az egészet okozta. Kitartóan rángatom le közben Belláról az indát, még morogva is neki, bár kétlem, hogy értené. Dávid közben már Pannit menti meg Zórát, amíg én a beakadt szandált próbálom már kihúzni, nem sok sikerrel. Kárpótlásul inkább lovagiasan ölbe kapom a csajomat, nehogy már itt cipő nélkül még belelépjen valami tüskébe vagy ki tudja mibe, már így is a vízben ácsorgott szegény. Kis csapatunk az elsők között menekül ki a nagyteremből, és csak azért teszem le Bellát, hogy bátran visszatérjek az említett szandálért, amire azonban Dávid próbál valamennyi észt belém pofozni bevallása szerint.
- De hát... - próbálok protestálni nem sok sikerrel, és kénytelen vagyok belátni, hogy a kifele áramló tömeggel szemben ez már úgyis veszett ügy. Meh. Megrántva a vállam feladom a tervet, aztán ismét ölbe kapom Bellát.
- Szerezzünk neked cipőt, cuncimókus, és talán a harisnyádat is lecserélheted, mielőtt megfáznál. Megpróbálhatom átimádkozni magam Piroskánál. Mit szólsz? - javaslom neki rávigyorogva, és azzal a lendülettel el is indulok vele az Eridon irányába, nyomomban a család többi tagjával természetesen, mert mégiscsak egy irányba tartunk. A lányhálókörlet előtti portré elég vaskalapos hölgyemény tud lenni, de tekintve, hogy egy riadt, sérült lány megmentője vagyok éppen, talán mégiscsak beenged.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Máltai Ramóna Emese
Mestertanonc Navine (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


lány a csöndben | Kis unikornis
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 217
Írta: 2023. május 21. 14:22 | Link

"Sok fekete
varjú között nem jó
fehérnek lenni"

   Sadie

Van még kis ideje a következő órája előtt, mivel megint nem ment ebédelni. A körletbe viszont nem akart visszamenni. Egy ablakpárkányra ül fel és gubódzik be. Nem járkálnak most erre sokan, a legtöbbek ebédelnek, vagy épp órájuk van. Mégis fejére teszi a fejhallgatóját, ezzel a folyosó maradék zajait is kizárva és elindít egy Beatles számot. Kezében marad a telefon, még válaszol az anyukája üzenetére, az öccsétől érkező videókat viszont figyelmen kívül hagyja. Leteszi maga mellé a telefont és a talárjából is kibújik, majd a táskájában kezd kutakodni a könyve után. Észre sem veszi, hogy közben pálcája kicsusszan a talárja zsebéből, hiszen nem hallja, ahogy koppan a kövön.
Végül megtalálja a könyvet. Lábait felhúzza mellkasához, a könyvet pedig térdeire támasztja, a mágneses könyvjelző által jelzett helyen kinyitva. Rögtön meg is találja a sort ahol tartott. Hamar belemélyed az erdei növényekről szóló könyvbe és ritka alkalmak egyike, hogy sikerül teljesen kizárnia a külvilágot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Markovits Levente
Diák Rellon (H), Elsős mestertanonc


Markovits 1.0 | Mennydörgők ifi csapat terelő
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 77
Írta: 2024. március 24. 17:20 | Link



Sokkal könnyebb lenne az élete, ha nem kellene Scheffler Bálint aka Big B faszságai miatt most neki bekommandóznia a rellonos lányok térfelére. Mióta Klaudiával összeszűrte a levet, aztán lepattintotta, az a csaj kész rémálom. Eddig se bírta, de most hatványozottan szeretné elkerülni, mert a végén még ráuszít egy gurkót. Fogalma sincs, hány pár új zoknit kell vegyen ezután, de az a kőkos felzabálta legalább a fele zoknikészletét, és még úgyis kicsit megbökte, amikor kijött a lányhálóktól. Életveszélyes megpróbálkozni a védvonal átlépésével, de egyeseknek néha sikerül.
Szóval Bálint jegyzetei nála vannak, sikeresen visszaszerezte annak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás 3D csodának a macskakaparását, de szinte biztos benne, hogy valami csaj telefonszámát írta fel valahová a lapokra, és amiatt kellett ennyire az ÁVT jegyzet. Lúzer idiótája.
Amire persze nem számított, az az egyszerű tény, hogy fellökhet valakit, miközben lapozgatja a jegyzeteket, hogy tényleg minden megvan-e.
- 'sszameg…- Nem túl hangos, de kb érthető kis szitok, amit akaratlan elengedett. A puffanásból ítélve a másik fél rosszabbul járt.
- Egyben vagy? - Végre ránéz az elkaszált áldozatára… és fogalma sincs, ki ez. De őszintén. Lehet, egy elsős? Szegény gyerek, nem akarta bántani, tudja magáról, hogy mióta Myra edzi, túl izmos lett a saját korosztályának, Bálint úgyszintén; fájhatott az a koccanás. Kinyújtja a kezét, hogy legalább ennyiben segítsen csóri áldozatán, hogy felhúzza a földről.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 [3] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet