37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 ... 10 ... 18 19 [20] 21 22 ... 25 26 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Farkasházy Rudolf
Házvezető Eridon, Tanár, Egyetemi tanár, Navigátor, Staff, Avatarfelelős, Bogolyfalvi lakos


Pertner a könytösben
offline
RPG hsz: 197
Összes hsz: 629
Írta: 2021. január 14. 16:40 | Link

Az ejtőző fiatalok és kedves házvezető társam


Nyiss a világra! Az hiszem, ez volt az a bűvös mondat, aminek eredményeképpen ajkaimat összepasszírozva azt mondtam, legyen, tanítok a Bagolykőben. De, hogy miért is vállaltam el a házvezetőséget? Nos, ez örök rejtély marad számomra. Nem ok nélkül tanítottam az egyetemen csupán, ahogy annak is megvan az oka, hogy miért nem tanítottam soha az előkészítőben. Egyszerű: Egy bizonyos életkor alatt nehezen viselem el az embereket, kezdve a gyerekkori hisztériától, át a pubertás alatt végbemenő idiotizmuson, egészen a fiatal felnőttkor szabadságigényével. Akik az egyetem főzettani karát választják, kellő ésszel és hivatástudattal rendelkeznek, velük meg tudom értetni magam.
Az Eridon is valahogy így műküdik, én vagyok a rossz zsaru, habár mindenki Hegét gondolja annak, de aztán elvigyorodik, és máris rájönnek, hogy hozzá kell inkább törleszkedni. A némító bűbájért néma hálával pillantok Volkovra, ahogy azért is, hogy ő magyarázza el a miérteket, így nekem nem kell ilyet tennem. Lenyűgöző képességei vannak, és nála el is hiszem, hogy tényleg nyitott arra a világra, amire én képtelen vagyok. Gondolom, ha lenne saját gyerekem, vagy ha őt nézzük, fiatal szeretőim, akkor mindenképpen könnyebb lenne nekem is a dolgom, de jelenleg megegyezhetünk abban, hogy egyikkel sem rendelkezem, és nem is mostanában fog ez megváltozni.
- És a válasz a kérdésre, igen, meg vagytok büntetve.
Ha ez eddig nem lett volna világos. Rápilantok a saját "kölykömre", aki leginkább tátog, miközben nyilván minket, a rendszert, a világot, a mindent is szidja, de mivel némító bűbáj van rajta, így nem igazán értem, hogy mit szeretne, bár vannak elképzeléseim, hogy mégis milyen problémái lehetnek. Én is mindig elámulok a tizenévesek drámáján, meg azon, ami ebben az iskolában végig szokott söpörni.
- Igazán szomorú, hogy az Eridon és a Rellon nem olyanokkal bővült, akik méltók lennének rá.
Mert valljuk be, sem egyik, sem a másik nem vitt végbe olyat, amiért jó szájízzel kellene tekintenünk arra, hogy ők a mi házaink diákjai. Megvonom a vállamat, ahogy róluk átsiklik a tekintetem Volkovra.
- Szerintem itt végeztünk.
És ha egyetért velem, én a magam részéről indulnék is vissza, még mielőtt esetleg felmerül bennem, hogy akármelyik átkot is megszüntessem. Ők keresték a bajt, hát akkor lehet szépen némán ugrálva megkeresni az első embert, aki megszabadítja őket. Vagy, az első prefektust, aki újabb büntetőmunkát szab ki, tekintve, hogy az Eridon igen magasan van, Ricsi barátunknak kapkodnia kell magát, ha takarodó előtt oda akar érni. Ez az élet nevű játék igen kegyetlen tud lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nyusha Rasskazov
INAKTÍV


szeretem a tiramisut
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. január 14. 20:27 | Link

A magam módján kedvelem Volkovot. Mint világát vesztett csitri a családfő felé, plátói rajongás övezi, mindez csupán azért, mert szép. Nekem ennyi elég.
Hogy mennyi jut el az agyamig a hallottakból, az nézőpont kérdése, serényen konvergál a semennyihez, de nem is azért füvezek, mert tudomást akarnék venni a valóságról. Duh! Biztos közbevágok ezt-azt, bódultan dőlöngélve a garnitúrán, no nem mintha számítana, le lettem némítva, mint a pornhub takarodó után.
Lassan, nagyon lassan, Farkaska nyomatékosításának hála sikerül elkönyvelnem, hogy meglettünk büntetve, de most azt felejtettem el, hogy miért. Hát ez van. Még azt is sikerül megemésztenem, amit Ricsike papol a magyar tanárokról, hevesen bólogatok mellé, zsigeri egyetértést vált ki belőlem, noha nincs az a pénz, hogy tényleg kirúgassam magam. Még mindig jobb mint odahaza. Hogy ki méltó és mire az életben, azt nem tudom, és komplette hiányzik belőlem az istenkomplexus, amivel determinálhatnám, a tanár úr meg majd reklamál Sámánbotnál. Észre se veszem, de a levegőben egymás mellett van a két kezem, és erőteljes fókusz közepette rakosgatom egyiket a másikra, próbálván Nyuszi-szinten értelmezni a hierarchia fogalmát.
Azután sem szólok semmit, hogy fel lettünk hangosítva, majd mikor egy ocsmány nagy hasra esés keretein belül konstatálom, hogy a lábaim nem mozognak, szomorúan visszakínlódom magam a kanapéra, visszahajtom a fejem Ricsike ölébe, és becsukom a szemem.
- Jóccak babushka.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 15. 22:12 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Alig pár órával vacsora után volt, és Marina máris a konyhában találta magát. Egyrészről egy kis sütihez sosincs késő, másrészről meg a sósnak és az édesnek külön gyomor van, szóval ha tele is ette magát vacsorára, akkor is maradt még hely. Ez köztudott. Vagy legalábbis Marina Darik világában mindenféleképpen. A másik ok amiért pedig aznap este odaette a fene az a kezében ücsörgő kis szalamandra volt, ami hosszú nyelvével elégedetten nyalta körbe a száját, mint valami mesefigura.
- Csak hogy tisztázzuk, van rendes kajád a szobámban, szóval nem foglak minden alkalommal lehozni lakmározni a manókhoz. Van nekik épp elég bajuk nélkülünk is - magyarázta a kis állatnak, majd nagyot harapott a csokit kekszből, amit távozáskor még a kezébe nyomtak. A sörfőzés óta egészen jóban volt a kis lényekkel. Eleinte nem értette ezt a nagy sürgölődés-forgolódást körülötte, de pár óra a konyhában, és a manók is megtanulták, hogy a barna jobban szereti, ha hagynak neki egy kis teret. Szóval betartva a szabályokat már nem is volt olyan rossz a kapcsolatuk.
A lány a vállára ültette a kis szalamandrát, ahol amúgy is jobban szeretett lenni. Surtr valamiért biztonságosabbnak érezte, ha maga kapaszkodik meg Marinában, mintsem hogy a lányra bízza az életét. Pedig egyszer már megmentette.
A barna a zsebébe nyúlt, és előhúzta onnan régi telefonját. Egy gyors mozdulattal kipattintotta a billentyűzetet, és sebesen gépelni kezdett vissza Lokinak. Ennyit arról, hogy ma este hagyja gyakorolni a fiút. Pedig tényleg kellett volna neki. Mármint az illúziómágia nem gyerekjáték. Csak miért ne tehetné meg úgy, hogy közben ott van a legjobb barátja mellett? Marina felsétált a lépcsőn, és máris pittyegett a telefonja. Körültekintés nélkül nézett bele, hogy letisztázzák a szőkével a részleteket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Fellner Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. február 20. 18:53 | Link

A kis padawan


Az iskolában páran már amúgy is furán néztek rám a filmek iránti őrületem és az SW rajongásom végett, így őszintén szólva nem hiányzott az, hogy kiröhögjenek, amiért évente egy alkalommal jelmezt öltök. Márpedig közelgett a comicon, ahová igyekeztem minden évben eljutni, hol rohamosztagosként, hol pedig a birodalom egyik alakjaként. Ebben az évben Darth Vader-re került a sor, a jelmezt saját magam készítettem szabadidőmben, és már csak a főpróba volt hátra. Tudni akartam, hogy mennyire hatásos a jelmez, mennyire tűnök benne a veszedelmes úrnak, de ezt sem a KH-ban, sem pedig a szobában nem mutathattam be. Ezért döntöttem úgy, hogy magamra öltöm a jelmezt, és kicsit ráhozom a frászt a srácokra. Gerinek csak egy sms-et küldtem, amiben annyit kértem, hogy jöjjön majd a banya portréjához, mert találtam valamit, amitől hátast fog dobni. A jelmezt szépen összegöngyölve, a hónom alá csapva közelítettem meg az egyik portré közeli mosdót, ott húztam magamra, mert azért necces lett volna egy ilyenben végig vonulni a folyosón. Aztán mikor elkészültem, leültem a portré alatti ülőalkalmatosságra, és ott várakoztam. Néhány perc múlva végre neszt hallottam, azt hittem, hogy Geri az, így felkészülve álltam fel, elővettem a jedikardom, majd a lépcsőhöz sétáltam. Pechemre a maszk alatt baromira párásodott a cucc, így nem nagyon láttam ki alóla, nagyjából csak a cipőm orrát. Ennek ellenére lelkes voltam, és már épp húztam elő a kardom, amikor valaki a vállamnak ütődött.- Add meg magad te hitvány - hörögve imitáltam darth wader hangját, bár még mindig nem láttam Gerit, csak feltételeztem, hogy ő lehet az.
Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2021. február 20. 19:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 21. 22:42 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Természetesen nem tudott egyszerre enni, háziállatozni és még gépelni is a barna, így míg előbbit szimplán a szájába biggyesztve tartotta, addig kisállatára nem is figyelve gépelt a régi telefonján. Olyannyira el volt saját kis világában, hogy a folyosóról érkező hangokra se figyelt fel, pedig alapjáraton nincs baj a hallásával, pláne, hogy kis szalamandrája is éberebb lett egy pillanat alatt.
Szóval még egyszer. Süti a szájban, telefon a kézben, a gyík meg a vállon, erre a semmiből a lány elé ugrott ez a figura. El lehet képzelni, hogy Marina mennyi mindent őrzött meg kincseiből. Felsikkantva ugrott egyet hátrébb, közben nem hogy csak a süti esett ki a szájából, de az elektronikus eszköz is a kezéből. Hangosan csattogott végig két három lépcsőfokot is lefelé, de a barna túlságosan el volt foglalva azzal, hogy az előtte álló... feketeséget nézze ahhoz, hogy olyan apróságokkal foglalkozzon, minthogy túlélte-e a telefonja az esést.
- For søren! Mi a fészkes fene... vagy te? - kérdezte teljesen kiborulva dán akcentusán, és megtartva a kettejük között kialakult egy méteres távolságot mutogatott az előtte lévő alakra. A kis szalamandra perzselni kezdett a hátán, ahogy érezte gazdája félelmét, de az igazi tűzijátékkal még kivárt.
Amint a másik alak mozogni kezdett, a lány úgy kezdett el lassan hátrálni, és jobb keze azonnal kiszabadította tartójából mélyzöld pálcáját.
- Figyelmeztetlek, hogy rengeteg átkot tudok rád szórni egyetlen rossz mozdulatért - fenyegetőzött azonnal, meg sem várva, hogy a fölé emelkedő alak valamit szólhasson. Valamiért még a hátán is felállt a szőr az alakot látva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Fellner Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. március 28. 20:35 | Link

A kis padawan


Azt kell mondanom, hogy ez a jelmez a kelleténél is jobban sikerült, mert nem csak kívülről volt sötét, de belülről is. Semmit sem láttam a sisakon keresztül, csak homályos foltokat, ezért is téveszthettem össze az érkezőt Gerivel. Nem számítottam arra, hogy ilyen időpontban bárki más járkálna a portré közelében, így rám hozta a frászt a sikoly, amiből máris arra következtettem, hogy valami csajszi állhatott velem szemben.  - Mit mondasz? Franc ebbe a sisakba, nem hallom, várjál már - nem egészen volt érthető minden szó, így mivel se nem láttam, se nem hallottam, a sisakom után kaptam, és próbáltam azt lehúzni a fejemről. Ezzel így elszórakoztam pár másodpercig, nem tudva arról, hogy már egy pálcát is rám szegeztek, így ez csak akkor vált számomra világossá, amikor lehúzva fejemről a sisakot, megláttam a csajt. - Hóhóóóó, csak óvatosan azzal a pálcával - védekezően emeltem fel a kezeim a magasba, legalábbis az egyiket, mert a másikban még ott fityegett a sisak. A szemüvegem is csálén állt, hála a sisak utómunkájának, ami a hajamat sem kímélte, mert olyan kócos-borzas voltam, mint egy erdőt átakrobatikázó, meggyűrt mókus. - Én lenni E.T, jönni messzi messzi galaxis - próbáltam a dolgot elhumorizálni egy mosollyal, közben Spock kapitány jelét mutattam felé, hátha vágja ezeket a filmes sztorikat. Ha igen, akkor nyert ügyem van, és együtt nevetünk, ha nem, akkor megszívtam, és kénytelen leszek előkapni a jedi kardomat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 29. 00:16 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Hogy mennyire bízott meg abban a nagy fekete maskarában, ami előtte tornyosult? Nos... mondjuk úgy, hogy előbb simogatott volna meg egy hiúzt, minthogy még egy pillanattal többet kelljen azokkal az élettelen feketeségekkel farkas szemeznie. Aztán valahonnan mintha belülről szólaltak volna, vagy legalábbis olyan szűrt volt a hang. Egy grimasszal a fején nézte végig Mae, ahogy a srác leeszkábálta magáról a maszkot, és lássanak csodát így már nem is volt olyan rettentő.
Összeszűkült szemekkel méregette a másikat, aztán kisvártatva csak leengedte a pálcáját.
- Nem tudom milyen messzi galaxisból jössz, de ha van ott csokis keksz, akkor tartozol egyel nekem - jelentette ki, és a földön lévő, félig megcsócsált édességére mutatott. - És lehet, hogy egy telefonnal is - tette hozzá, ahogy a készülék után lépkedett. Természetesen nem volt olyan szerencséje, hogy az is tönkremenjen. Az ég is azt akarta, hogy használja azt a vackot.
- Amúgy meg E.T., egyáltalán nem menő amit leműveltél. Ez a robotisering amivel együtt élsz nem azért van, hogy másokkal kiszúrj - pattogott, és mérgesen csak még jobban kihallatszott az akcentusa. - Vagyis... igazából nem tudom, hogy miért van. Miért van? Mi lesz, ha megnyomom a gombot? - lépett közelebb a lány, mert dühe úgy tűnt egyre inkább kezdett elpárologni, ahogy valami másra terelődött a figyelme. Közben szalamandrája figyelme is jól elterelődött, és gyors kúszással már ment is a süti felé. Komolyan, állat és gazdája le se tagadhatná egymást.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Fellner Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. április 2. 14:27 | Link

A kis padawan

-Hm? - egy pillanat erejéig értetlenül néztem farkasszemet az ifjú, ám harcias padawannal, aztán tekintetem a föld felé siklott, majd rögtön ki is szúrtam az említett finomságot, tőle nem messze pedig a telefont. - Zsír - egy vigyorral csak ennyit közöltem, mert ez egyértelmű jele volt annak, hogy hiteles a jelmez és durvábban ráhozom a frászt, mint maga Darth Nagyúr tenné. Az örömöm azonban nem tartott túl sokáig, mert a tény, hogy menő a jelmez, még nem törölte ki a vétkemet. Emiatt sietve, lovagias üzemmódba kapcsolva léptem a készülék után, ha sikerült beelőznöm a lányt, akkor felkaptam a készüléket, és vetettem rá egy pillantást, mielőtt még átadtam. - Telefonnal nem - rámosolyogtam csak úgy Ádámosan. - Húúú, perzselnek a szavaid szépségem - éreztem ám, hogy a kis akciómmal kellően ráhoztam a frászt, de próbáltam elhülyéskedni, hogy egy kicsit meglágyítsam a szívét. - Ez egy olyan dolog, amit a földiek nem érthetnek, ezt csak egy E.T értheti. Mond, ismered azt a filmet, aminek a címe Star Wars? - néhány másodpercig vártam, közben beletúrtam a hajamba, hogy hátrasimítsam azt a pár szálat, amit összevissza gyűrt a sisak. - Nyomd csak meg, és meglátod - mosolyogva tartottam felé a fejfedőt, hogy kedvére nyomkodja azt. - Hörrrhörrr…az apád vagyok Luke höörrrrrhörrrr - adta ki magából a masina a hangot. - Öhm, azt hittem, ezt kitöröltem. Múltkor átprogramoztam a “Na mi a helyzet Leia hercegnőre”, de úgy tűnik, nem működik ….- elhúztam a számat, mert ezzel a Luke-os dumával legfeljebb srácokat lehetett volna felszedni a comic con-on, pedig a cél az volt, hogy legalább a macskanő számát megszerezzem. - Na mindegy, annyira nem jó, mert nem kényelmes, és összekócolja az agyad. Viszont úgy látom, hogy sütivel már más is jön. Ez a gyíkhaver nagyon be van gerjedve a sütidre - jegyeztem meg, utalva a földön csámcsogó kis állatra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 3. 15:05 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Nem teljesen tudta hova tenni a srác reakcióját. Mármint ha az ember túl sok sütit eszik akkor biztosan zsíros lesz, meg hát kicsit olajos is a tésztája talán, de egyértelműen előbb ugrott volna a barna szájára a "cukor" szó. Nem működhet mindenki ugyanúgy, lehet, hogy a másik durva diétával küzd.
Mielőtt lehajolhatott volna, már a másik meg is előzte, szóval csak egy flegma arccal elvette tőle az eszközt, és tovább magyarázott neki a.. mindenről. Mert hogy totálisan nem okés, ami a srác fejében zajlik, az biztos. Ha Mae nézett volna így ki, akkor tuti hogy a lehető legjobban próbálta volna rejtegetni a mellkasába épített panelt, nemhogy még fel is hívni a többi ember figyelmét rá.
- Filmet? Ez az egész egy film miatt van? - kérdezte a lány, és az arcára olyan gyorsan ült ki a döbbenet, hogy lassított felvételt kellett volna készíteni róla. - Ilyen veszélyesek azok a mugli izék, hogy valaki örök életére arra a sorsra jut, hogy egy cyborg legyen? - akadt ki azonnal, mert hát egész eddig próbálta rávenni a fiúkat, hogy menjenek el megnézni egy ilyen mozgóképet, amiről a mugliismeret tanár néha beszélt, de ezek után megy a halál. - Hát ezek után nem is akarom megismerni - tiltakozott, és már kezdte sajnálni, hogy annyira ráripakodott a srácra az elején. Hát ezek szerint nem tehet róla, hogy ilyen...
Fél szemmel sandított az ismeretlenre a lány, mert hát ha ez tartja életben, lehet nem a legjobb ötlet, hogy ő összenyomkodjon mindent, de aztán túlságosan hajtotta a kíváncsiság ahhoz, hogy ezt kihagyja. Természetesen az egyik pirosat nyomta meg, mert hát miért is ne, azt tűnt a legveszélyesebbnek. A hangra viszont hátra hőkölt. Lassan, nagyon lassan kezdte összerakni a dolgot a fejében. Átprogramozni? Film?
- Várjunk... te ilyen nagy rajongó vagy, E.T.? És azért van ez a cucc rajtad? - mondta ki lassan a szavakat, mintha maga se teljesen hinné el őket.
- Ha ez jelent bármit is, szerintem is helyesebb vagy nélküle - mosolyodott el féloldalasan a lány, ahogy végre jobban megnézte magának a fiút. Aztán persze rögtön a kis háziállatára pillantott, aki már szinte dagadt a sütitől, de azért se hagyta volna abba a rágcsálást. - Surtr miatt mentünk le első soron is a konyhába. Többel jön már nekem mint egy darab sütivel - húzta el szeretetteljesen a száját a lány, ahogy a kis szalamandra megmentésére gondolt. - Viszont tőled legalább számon tudom kérni - fordult vissza a srác felé Mae, és angyali mosolyt villantott rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Pataki-Molnár Csenge
INAKTÍV


Csengettyű || Szösz
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 262
Írta: 2021. április 5. 10:10 | Link

Húsvéti meeeeeeglepetés


Valószínűleg, ha az ember talál egy furcsa kiírást a hirdetőtáblán, elcsodálkozik rajta, továbbmegy és két perc múlva már azt se tudja, mit olvasott vagy látott. Csenge azonban mostanában a majdnem minden mindegy korszakát éli - legtöbbünk talán nem is hallott ilyenről, de Csenge ezt is megoldotta magának -, így tépett egyet a hirdetésből. Akkor még nem is gondolta, hogy ennek van jelentősége, de most, hogy három roppantul élethűnek ható plüssbáránnyal egyensúlyozik a Bibircsókos banya folyosóján, be kell látnia, hogy némi horderővel mégiscsak rendelkezett a tett.
A barikat előbb gondosan elhelyezi, előbb egymáson, majd egymás mellett, végül egymás mögött, miközben elgondolkodva, néha állát megvakarva gondolkodik a legtökéletesebb sorrenden. Végül vállat vonva mégis a véletlenszerű kupac mellett dönt, hogy aztán a talárja zsebéből elővett üvegcse tartalmával a lehető legteljesebben végiglocsolja mindegyiket, "ha már húsvét" jeligére. Aztán pálcáját a halomba rendezett báránykákra irányítva elmond néhány Baziteot. Egészen konkrétan addig folytatja a műveletet, közben finoman elhátrálva a növekvő barigombóc elől, míg akkorák nem lesznek, hogy a folyosó másik felét még csak véletlenül se lehessen megpillantani. Végül elégedetten megszemléli művét: a gyapjastorlaszt. Felettébb puhának tűnik, kedve is lenne egyszerűen nekifutni és hagyni magát visszapattanni róla, de ő tudja azt, amit a többi gyanútlan arra tévedő nem fog: a bájital, amit rájuk öntött - és amit egy gyanútlan, bájitaltanból kiváló háztársától szerzett, némileg rájátszva az illető büszkeségére és lapos pénztárcájára - meglehetősen ragaszkodóvá tette őket, akár egy jó ragasztó. Ha valaki megfogja a báránykákat, szakértő segítség nélkül aligha fogja tudni elengedni.
Még egyszer megszemléli művét, majd mint ki jól végezte dolgát, pát int a bariknak és elsétál a tetthelyről.
Hozzászólásai ebben a témában
Fellner Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. május 26. 18:32 | Link

Marina


A High School Musical csak egy film, a Szerelem sokadik látásra is csak egy film, de ez, ez valami egész más. Marinának valószínűleg azonban fogalma sem volt arról, hogy mit is beszél, ezért is akadtam ki, mint valami filmbolond. (Valljuk meg, az voltam). - Egy film?? A Star Wars az egy műalkotás, egy zseniális csoda! Nem filmezheted le csak úgy! Egy komplett világ, bolygókkal és fajokkal, szuper történet, kihagyhatatlan - fejtettem ki szenvedélyesen a gondolataimat, talán több átéléssel is, mint egy szimpla beszélgetés, de ezt követelte meg a pillanat. Hihetetlen, hogy sokan mai napig nem ismerték ezeket a műalkotásokat,  eszközölni kellett volna az oktatási anyagba minimum heti két filmes órát, mert botrány volt azt hallani, hogy ez csak egy film.  - Ezt meg sem hallottam. Figyelj, minden évben van egy találkozó, nem csak Star Wars, sok minden más is, de a lényeg az, hogy ott megjelenhettek jelmezekben, vetítések vannak, vissza lehet nézni a részeket, játékokat lehet kipróbálni a témában. Szervezek majd egy utat pár sráccal, gondold át, és gyere el. Meg kell nézned a filmeket! Olyan nincs, hogy úgy mondj róla véleményt, hogy nem ismered - eddig nem sokszor kellett ennyire kiállnom George Lucas művéért, de ennyit megért a dolog, mert ez nem volt elfogadható, hogy valaki ennyire tartózkodjék imádott világomtól. - És az alku, ha megnézed, és azt követően még mindig azt mondod, hogy nem tetszik és nem jó, akkor cserébe a következő jelmezbálon annak öltözök, amit Te mondasz. Na? - valahogy rá kellett vennem, hogy megnézze a mozit, így ez tűnt jó megoldásnak, amúgy is , biztos voltam benne, hogy majd neki is tetszeni fog, s hamarosan egy új rajongóval bővül a kör.  
- Ja, igen rajongó vagyok, de nem E.T. Mondjuk az a film is jó - mondtam egy mosollyal, miközben bólogattam. Az, hogy helyesnek titulált, csak még inkább kiszélesítette a mosolyom. - Látod, tízből kilenc csaj is ezt mondja. De gondold el, milyen izgi lenne, ha úgy randiznának velem, hogy a fejemen a sisak, és csak a randi végén kerül le - ezen a gondolaton még el is mosolyodtam, bár szerintem sokan Marinához hasonló mód reagálnának, s talán bolondnak titulálnának. - Biztos nem próbálod ki? - nyújtottam felé a sisakot, hátha kedvet kap hozzá, majd ekkor vonta el figyelmünket a gyík, kinek a nevét is megtudtam. - Komolyan? Ennyire éhenkórász a kiscsávó? Ugye csávó? Vagy csaj? - nem voltam benne biztos, nem sok gyíkot ismertem, de a lány ezt biztos jobban tudta. - Nem tudom, hogy a büfé nyitva van-e még, viszont ha elkísérsz a konyhához, ott összedobhatok neked egy pudingot. Nem láttalak még erre, új vagy a suliban vagy tőzsgyökeres? Kicsit olyan, mintha akcentusod lenne…- fél füllel nekem úgy tűnt, hogy picit törné a magyart.
Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2021. május 26. 18:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. június 9. 16:58 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



Tényleg nagyon ügyesen zavarta össze a srác a barnát. Már épp elkezdett magában kételkedni, meg abban, hogy ez az egész film - amire mégcsak nem rég jött rá alapból is -, amikor kiderült, hogy de. Csak épp egy nagyon nagy fanatikussal áll szembe. No nem mintha ez lassan amúgy se esett volna le Marinának. NAGYON LASSAN. Foghatnánk arra is, hogy nem ismeri a filmek világát, de az igazság az, hogy mióta Kendével barátkozott az agya valahol a nulla és a mínusz öt között működött. Legalábbis ha nem hülyeségről volt szó.
- Hát figyelj, A szél neve is baromi jó világot ír le, és nagyon szeretem, de még ezért se lennék hajlandó beöltözni neked egy királygyilkossá - vallotta be a lány, ahogy az ajánlatot hallotta. - És nem mondtam róla véleményt, csak annyit, hogy film - nevetett a lány a fiú viselkedésén. Ő is el tudott indulni dolgok miatt, de ez valami extra volt még neki is. - De tudod mit, ha van könyvben, elolvasom! Még akkor is, ha te hoztad rám a frászt a folyosó közepén, miattad dobtam el a sütim és a telefonom. De arra nem veszel rá, hogy alkut kössek veled, amiben semmi jó nincs számomra - nevetett fel az ötleten is, aztán már amikor kezdte volna azt hinni, hogy érti mi történik, a srác már megint összezavarta.
- Várj. Azt hittem a neved E.T. - meresztette szemeit, és beletúrt sűrű tincseibe. Hát nem hitte el milyen furcsa szituációba került. Ha a sütizés után azonnal bealudt volna se álmodott volna ennyire bizarr valamit. - Hát neked biztos az lehet, de várj. Hogy tudsz ezen keresztül enni? Mármint befér valahol a sültkrumpli? Vagy legalább a szívószál? - vette át végül mégis a sisakot, mert hát ez érdekesebb volt, mint hitte. Most hogy már kiderült, hogy mi a csuda is az. Aztán csak nem bírta ki, és felkapta a fejére. Úgy forgott benne körbe, mintha attól többet látna. - Csávó - válaszolta a sisak mögül, majd mégis kibújt belőle, és visszanyújtotta a tulajdonosának.
- A konyha jól hangzik - válaszolta, közben előre meg hátra dobta a haját, mert az a bigyó tötál összekócolta, majd a kis szalamandráért is lehajolt, hogy visszarakja a vállára. - Dán vagyok. Egy pár évig Hogwartsba is jártam, aztán most... két éve, hogy itt vagyok - mosolygott egyszerűen. - Azért van akcentusom, mert nem használok fordítót. De tudod kacsa nehéz ez a magyar nyelv - ingatta a fejét a barna, ahogy elindult vissza a manókhoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Fellner Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. június 25. 20:20 | Link

Marina


Tényleg kinevetett? Vicces voltam,  vagy csak túl hevesen védtem a kedvencemet. Ezen kavarogtak a gondolataim, miközben figyeltem arcán a nevetés szülte kis ráncokat. - Könyvben? A Star Warst? Ne már, meg kell nézned filmen! Figyelj, megvan nekem az összes dvd-n, van lejátszó is valahol, ezeket mindenképp látnod kell, mert a könyv az nem adja így vissza azt, amit George Lucas alkotott! - hogy is lehetne, hogy ezt könyvben olvassa el? Vétek! Olyan, mintha egy neves író művét meg filmen nézné meg. Nem voltam én a könyvek ellen, sokat nagyon szerettem, de ez egy olyan remekmű volt a filmek világában, amit egy könyv nem kárpótolhatott. - Már miért ne lenne jó számodra? Megnézel egy baromi jó filmet, megismered a mozit és ehetsz pattogatottkukoricát, meg nachost sok szósszal egy ilyen baromi jóképű srác társaságában. Na? Ne mond, hogy nem jó ajánlat - mindent bevetettem, hogy rávegyem a film megnézésére, nekem ez már egy küldetés volt, azt hiszem. Mindenkinek meg kellett ismernie ezt a klasszikust.
- A nevem? Nem - nevetve ráztam meg a fejem, aztán a kezem nyújtottam kézfogásra. - Ádám vagyok, Fellner Ádám. Te pedig? - ha elmondta, próbáltam memorizálni a nevét, bár az arcmemóriám jobb volt, mint a név, mindenesetre azért próbálkoztam. - Ebben nem nagyon lehet enni, ez csak jelmez, azért le szoktam venni, ha eszek - nevettem egy jót, vicceseket kérdezett ez a lány. - Nagyon jól áll, dögös - jegyeztem meg nevetve, aztán mikor lehúzta a fejéről, visszavettem tőle a maszkot. - Várj, ez fennakadt - lehet, hogy nem vette észre, de néhány tincs valahogy a feje tetején ragadt, ezeket próbáltam eligazgatni, hacsak nem húzódott hátrébb.
- Áh, akkor ezért ilyen fura a kiejtésed, már értem. Dánia szép hely, egyszer már jártam ott - kezdtem bele, közben figyeltem, hogy a gyík vagy mifene is felkerült a földről a lány vállára. - Jó sora van, hogy ide-oda hordozod. És jah, elég nehéz ezt mondják, de ha akad egy jó nyelvtanár, akkor már megy - mondtam mosolyogva, közben elindultam a konyha irányába.
- Szóval ilyen világutazó vagy, mi? A családod is ilyen utazgatós? Mivel foglalkoznak? - talán kicsit közvetlen voltam, de általában barátságos voltam másokkal, így jobban meglehetett ismerni bárkit, mintha nem kérdeztem volna semmit sem.- Amúgy hazudtam, mert pudingot nem tudok csinálni…csak porból, de az itt tuti nincs. Viszont! Szendvicsben jó vagyok - ajánlottam fel a puding helyett, egy szenyát azért már csak összetudtam hozni úgy, hogy aztán megnyalja mind a tíz ujját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. július 13. 12:49 | Link


#Scaredthehelloutof
#soseláttam
#űrutazás
#Ádám



A szája ide-oda mozgott, ahogy próbált ellenállni Ádám kísértésének. De hát komolyan, ő sose volt semmi rossznak az elrontója, és ezt a mozgóképes csodás is már mióta meg akarta tapasztalni. Mégis huncut mosolyra húzódott végül az ajka. Nem adja ő olyan könnyen magát. - Meglátom - nézett a srác szemébe, amiől a másik biztos lehetett benne, hogy ez egy burkolt igen. - De semmiképpen nem fogadásból - szögezte le. Hogy miért volt ez ilyen fontos neki? Mert konkrétan semmi fogalma arról, hogy ha ígér valamit, az mi. Mert hogy a szavak felét nem értette, amit a másik mondott neki.
- Marina Darik. Szólíts csak Mae-nek - fogadta el a kézfogást mosolyogva, csak hogy egy fél perccel később már a fején legyen az a csodamasina. Nem sokat látott benne, sőt, igazából semmit. Csak fényfoszlányokat, amiből tippelhetett, hogy hol lehet Ádám.
- Dögös? A dög az nem halott állat? - ráncolta össze a szemöldökét, miközben hagyta, hogy a fiú a segítségére legyen a... mindennel. Milyen jó is a hosszú haj, nem? - Furcsa ez a nyelv. Akkor ez most jó, vagy nem? - próbálta megfejteni. Általában ha barátai mondanak valami ilyesmit, akkor a hangsúlyukból meg tudta állapítani, hogy vajon ez mit jelenthet. Vagy kontextusból. De hogy most egyik se segített neki, az tuti.
- Voltál már ott? - lelkesedett rögtön Mae. - Melyik városban? Voltál a tengernél is? Jézusom, úgy szeretem a tengert. Biztosan van bennem rendes viking vér is. Szerintem el tudnék vezetni egy hajót is - nagyzolt rögtön. A szavak csak úgy áradtak ki a száján, mintha muszáj lett volna. Sose volt egy szégyenlős lány.
- Csak nem adnál nekem nyelvleckéket? - emelte meg szemöldökét a lány, és fogalma sem volt róla, hogy mennyire kétértelmű is volt ez a mondat. Bár ha tudatában lett volna se zavartatta volna magát. Rolanddal is úgy indult a kapcsolatuk, hogy kapott a segítségért egy csókot. De hát az még nem jelentett semmit. Néhány kultúrában nem volt nagy dolog a csók.
- Világutazó? Nem. Csak nagyon szerettem volna tanulni. És aztán Magyarországra jönni. A nagymamám volt ide való. De a szüleim nem. Apa a minisztériumba dolgozik, anya meg eltartott boszorkány. Tipikus aranyvérű család vagyunk - vonta meg a vállát. Ennyi infó bőven elég is volt a szüleiről. Talán sok is.
- Azt majd én letesztelem - vigyorgott a barna a fiúra, és belekarolt, miközben mentek lefele. Hiába ijesztette meg. Mae máris barátjának fogadta Ádámot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Fellner Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. július 14. 18:29 | Link

Marina


- Örvendek Marina Darik, akkor ezt most egy igennek vettem - egy mosolyt villantottam felé, miközben megráztam a kezét, az sem volt gond, hogy nem akarta fogadásból megnézni a filmet, mert nekem az is megfelelt, ha önszántából nézi végig, sőt, úgy talán még jobb is. Közben úgy tűnt, hogy még nem egészen érti a magyar nyelvet, ami egyáltalán nem volt baj, sokkal inkább megmosolyogtató. El is nevettem magam, s közben bőszen bólogattam. - De, bizonyos szövegkörnyezetben azt is jelentheti, de ezt szokták használni arra is, ha valaki jól néz ki. Tudod, szexi…dögös - mondtam nevetve, hátha így Mae is megtanulja a szó sokadik jelentését. - Szóval ebben a mostani helyzetben ez jót jelent - mondtam egy mosollyal, s ha már szóba jött, hogy honnan is érkezett, elmeséltem, hogy én is jártam már ott. Igaz, csak pár napig voltam ott turistaként, de megérte elmenni. - Koppenhágában voltam, meg a tengernél is - meséltem, láttam rajta, hogy mennyire lelkesen mesél a hazájáról, biztosan honvágya lehetett. - Ki is nézem belőled, hogy elvezetnél egy hajót! Viking kapitány. Már csak azok a kis szarvak hiányoznak, tudod - jegyeztem meg nevetve, mutogatva ujjaimmal a szarvakat, amit egyszer egy filmben láttam. A viking sisakokra volt rögzítve.  - Hogy? - először meglepett Mae kérdése, de aztán el is vigyorodtam rajta. - Persze, neked szívesen - tettem hozzá nevetve, mert igen csak kétértelműen sikerült a kérdése, bár talán ezzel ő maga nem is volt tisztában.
- Áh, jó is a dolga az eltartott boszorkányoknak - fűztem hozzá a szavaihoz, kicsit meglepett, hogy belém karolt, de nem húzódtam el, így kísértem el a konyháig, ahol aztán főztem neki pudingot, kárpótlásul a sütiért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. július 27. 14:48 | Link


ellopikáltam bro jelvényét, most én vok a preffencs

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez az első alkalom, hogy a fiam Móric a nem-fiam Móric bőrébe bújva rója a tanoda holdfényes folyosóit. Még csak nem is a második, és talán ez az ikertestvér dolog az, ami miatt Móric olyan feltűnően kipihenten menedzseli a prefektusság éjszakai őrjárat részét. Persze mi lenne a legmenőbb? Ha mindketten prefik lennének, és a sötétből a tilosban járók elé ugorva hozhatnák zavarba kettősségünkkel... Istenem, betegre hahotáznák magukat a Móroczok! De csak egyikük az, így csak félig azok mindketten.
Így hát Móric lopakodik. Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja. Csak csendben, csak halkan - AZTA DE RUSNYA TETSZIK LENNI MÉG MINDIIIIG! - ordít hatalmasat a banya portréja előtt, egészen fennhagyva a hangsúlyt a mondat végén. A legtöbb hortyogva bóbiskoló portréalak természetesen azonnal felriad, és döbbent zűrzavarban konstatálja, hogy már megint az egyik iker tette tönkre szunyókájukat. Így viszont ezer és egy szem szegeződik a folyosó minden egyes pontjára, tehát ha valaki, ismétlem, valaki, lenne olyan merész, hogy erre járjon éjnek idején, hát valaki által biztosan észre lenne véve, ha megmozdul, ha nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. július 31. 18:10 | Link

Tilosban
[ Móric / Amerikai Pszichó / kellemetlen ]

Ülök a vonat kabinjában kezemben a papírköteggel, ami eldöntheti a nyaram sorsát, ami rengeteg bakancslistás pontomat foglalja magában és szinte a legnagyobb álmomat dédelgeti, hogy egyszer valóság legyen. Majd egy majom fordul le a fejem feletti csomagtartóról, ekkor a papírhalmazba belekap a szél és a huzat viszi ki az ablakon. Utána kapnék, beesek egy terembe, ahol Keserű professzor mérgesen - ami már magában szürreális - faggat a válaszokról, ugyanazzal a majommal a vállán. És engem az zavar, hogy nem tudom a válaszokat.
Sűrűn pislogva ébredek a rémálomból, izzadt kezem a pergamenhez ragadt, pedig arcomba omló hajamat simítanám fülem mögé. Lassan kelek fel, és homályos tekintettel realizálom nem a hálókörletben kumtam be tanulás közben, hiszen a könyvtár illata tölt el mikor mély levegőt veszek az annál is hatalmasabb sóhajomhoz. Előttem a legilimencia jegyzetek, szorgalmik. Nem kockáztathatom meg az év végi jegyemet. Kitaláltam kezdésnek, hogy az Amerikai Pszichóban, - bár nem egy tizenhat évesnek való olvasmány lenne - a főszereplő bonyolult elméjét fogom elemezni. Párhuzamokat húzok legilimenciával vele mire mehettek volna. Muszáj, mert egyszerűen képtelen vagyok mások fejébe belelátni alapból is, nem még konkrétan. Tehát gyakorolnom kell. Kihúzom magam, ujjaim szöknek a hajamba és pillantok körbe. A könyvtár nem a legnépszerűbb hely, de teljesen egyedül vagyok - a gondolatmenetem akad meg azonnal és félve sandítok az órám számlapjára, ahol a mutató már tovább szökött a takarodónál. Jaj, ne! Ne! Ne, ne, ne. Felugrok, székem csikordul meg, és mindent egy mozdulattal söprök vászontáskámba. Hirtelen közeledő léptek ütik meg a fülemet. Kazanov. Kissé kikerekedett szemmel szökkenek a polcsorok közé és labirintus-szerűen haladva, sietős léptekkel toppanok ki a folyosóra. Vajon utánam jön? Hátrafordulva haladok tovább, és rezzenek meg a visszhangra a másik irányból, odafordulok, megannyi szem vizslat, amitől benem ragad a levegőm. Soha többet nem olvasok horrort! És ezt még csak nem is az atrocitások miatt mondom, hanem mert rezignáltan végigmérem. A prefektusi jelvény csillan a felsőjén.
- Ez... komolyan hihetetlen, Tökfej… te tényleg mindenhol ott vagy? - Nem tudom örüljek e vagy sem, hogy nem másik prefektus kapott el. Félre-félre pillantgatok a portrékra, amíg halkan lépdelek közelebb Mórichoz. A festményen meredező banya, hol őt, hol engem méreget megvető tekintettel. - Festményként is lehet produktívabb, elvégre mozog. Örüljön neki, hogy nem egy mugli portré és foglalkozzon a saját dolgával - mondom felvont szemöldökkel. A pletykás morogva fordul el, én pedig csípőre tett kézzel toppanok meg a Tökfej előtt.
Hogy lehetek ennyire szerencsétlen? Négyet nem léptem a könyvtárból már el is kap amikor, ha valamire, büntetőmunkára az év vége közeledésével főleg nincs időm.
- Oké - szusszanok. - Móric mindketten tudjuk, megtudlak győzni arról, hogy ne büntess meg - mondom egyszerűen, bár izgulok és hogy ezt véletlenül se lássa kezdem el igazgatni a táskám tartalmát.
Utoljára módosította:Kőszegi Róza Amélia, 2021. július 31. 19:51 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4909
Írta: 2021. augusztus 12. 18:24 | Link

egy adag meglepődés. de minden rendben.


Teljes nyugalomban és a tőle megszokott, már-már laza tempóban tartja az év végi órák egyikét. Ilyenkor már új nincs, csak átrágni a dolgokat még egyszer a vizsga előtt, hogy minden tökéletesen vagy legalább elfogadhatóan menjen. Reméli csak, hogy nem magyarázott összevissza és amit összeszedett gondolatvezetésnek érez, az is volt. Tény, van, amit még saját magának is értetlen kezdett el, de olyankor mindig újrakezdi. Van még ideje belejönni, ha valóban ezt a pályát szánta neki a sors és ezen halad tovább. Néha elgondolkodik, hogy mégis talán másfelé, máshol kellene lennie, aztán pedig beszambázik a terembe, az üvegházak egyikébe és érzi, hazatalált. Kérdőjel még, hogy mit hoz a jövő, a jelen azonban mindig talál meglepetést.
Éppen a diákseregen vezeti végig a tekintetét, akik lázasan jegyzetelték az elmélet száraz és unalmas, viszont annál fontosabb dolgait, amikor megakadt pillantása, pontosabban összeakadt egy túlontúl ismerős szempáréval. Saját kékjei nagyra nyíltak, amikor ráeszmélt, hogy az arc, az állának olyan markáns és ismerős éle köszön rá vissza, egy órán. A kastélyban. Olyannyira összezavarodott, hogy amikor egy lány visszakérdezte az utolsó mondat utolsó szavait, „Jó étvágyat” kívánt neki. Kellett pár perc, mire visszatalált a fonalhoz, amit elejtett, óra végéig pedig tartotta magát és inkább arra sem mert pillantani, helyette inkább – mivel hiába pöcögtetné a krétát, neki az nem moccan – a táblára írta, amit még közölni akart. Csengetés előtt azonban nem sokkal vette rá magát, hogy ismét felé nézzen, de már nem találta ott. Hallucinálna? Agya annyira káosz lett, hogy egyszerre vezeti nyugodt vizekre, azonban mégse engedi egy pillanatra sem szabadulni tőle? Lehet, hogy tényleg fontolóra kellene vennie egy nyaralást az ELMÉ-ben, ahol rájönnének, hol és melyik alkatrésze hibás. Megrázza a fejét, a diákok elköszönnek, ő pedig holmijait összekapva lépked nagy slunggal kifelé. Kint sem találja. Talán tényleg bolond.
A folyosóra kanyarodva azonban hátát pillantja meg, fehérbe nyúló tincseit, már ismert járását. Ajkaiba harapva mérlegel, hogy menjen a fenébe innen vagy fusson utána, mint valami tinilány. Bahh, nem. Elnyújtott léptekkel, kezeit zsebébe mélyesztve, lazán libben mellé, mintha csak együtt indultak volna el és megszokott mosolyával néz előre, mintha mindeddig is ott sétált volna.
- Csak nem érdekelnek annyira a növények, hogy idáig jössz értük? A következő órára húsevő növényt terveztem, ha netán… - ingatja meg szórakozottan a fejét. - Vagy korrepetálásra jönnél? - villantja felé tekintetét, félvigyort engedve arcára, majd vissza előre. Egy ideig némán lépked vagy épp áll, attól függ, Mihail mit tesz. - Megleptél, hogy erre látlak. Még most is. Mit…? - aztán elharapja a mondatot. Nem tartozik neki elszámolással, így végül csak legyint.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
INAKTÍV


#fattyú #édes ördög
offline
RPG hsz: 484
Összes hsz: 1242
Írta: 2021. augusztus 13. 16:08 | Link

Belián
leszel a korrepetítorom? / ohf*ck

Elég egyetlen pillanat. Összeakad tekintetünk az óra elején, és onnantól kezdve, mintha semminek nem lenne meg a helye az órán. Halvány mosollyal ajkaimon dőlök előre, térdemen támasztom meg könyökömet, tenyeremben pihentetem államat, míg a diákokat fürkészem. Az elszólásra forgatom meg szemeimet látványosan, halkan nevetek fel rajta. Hátradőlök, tollam serceg a papíron, és míg Belián igyekszik úgy tenni, mintha ott sem lennék - mert véletlenül sem pillant felém - én valóban arra koncentrálok, amíg itt vagyok. A szavak állnak össze következtetésekké, a lap lassan, de biztosan telik meg kulcsszavakkal, ahogy kékjeim diákról járnak diákra. Az óra végével szorítok rá a támasznak használt könyvre és a rajta lévő jegyzetlapokra, hogy hátra sem fordulva hagyjam el a termet. A folyosóra kiindulva állok meg csupán egyetlen pillanatra, hogy az időközben a könyvbe csúsztatott papírlapokat tegyem a táskámba, majd indulok is tovább. Szemem sarkából veszem észre a mozgást, automatikusan mosolyodom el, ami csak szélesedik szavaival.
- Korrepetálásra, igen - nevetek fel halkan. - Bár a húsevő növény tényleg nem hangzik rosszul - merengek el a plafonra pillantva, majd ingatom meg fejemet nemlegesen. Türelmesen várom meg, hogy a csend hova fut ki, és amint kiderül, látványosan forgatom meg szemeimet, ahogy a kérdés nemhogy befejezetlen marad, de el sem hangzik. Még mindezek után is?
- Az egyetem miatt vagyok itt. Van egy projektem, ami a különböző korú diákok stresszkezelésére fókuszál. Eredetileg nem ezt terveztem, de a fegyház igazgatósága még nem válaszolt, úgyhogy… - vonom meg vállaimat. - Itt vagyok - félreértés ne essék, ebben is ugyanakkora kihívást látok, mintha a fegyházas projektem jött volna össze, mindössze azt jobban preferáltam volna. Igyekszem úgy hozzáállni ehhez, hogyha ez jól sül el, akkor lényegében kiváltom vele a tárgyat, így a fegyházban történő megfigyeléseim felhasználhatóak lesznek a diplomamunkámban, aminél jobbat nem is kívánhatnék.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mórocz Áser Móric
INAKTÍV


*gihi* Rozoga Tömlő Vadász
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 77
Írta: 2021. augusztus 29. 21:10 | Link


ellopikáltam bro jelvényét, most én vok a preffencs

Nem azt mondom, hogy a fiam törzse hátán csorogna a veríték, ha éppen jelvény nélkül sétálgatna ilyen kényelmesen, de azért mégiscsak ad egyfajta biztonságot, hogy jelenleg nem a saját bőrét viszi vásárra. Ez az oka annak, hogy mer kiáltozni a szemtelen festményekkel, randa páncélokkal, molyok által lyukacsosra rágcsált kárpitokkal és indiszponált szellemekkel - igazából nem is neki esne baja, csak a brojának, de mivel ő nincs itt, így igazából neki sem tud. Ez ilyen Móriclogika, neki nem fáj, mert igazából Móricnak fáj, de Móricnak sem fáj, mert nincs itt, és amiről nem tud, az nem tud fájni. Okosnégermém.
Tekintete izgatottságra éhesen, már-már mohón villan hát meg a megvillanó talár láttán, s az alakban Kiscsibét felismerve még szélesebbre húzódik mosolya. - Csokicsőcsudacsavaroscsippcsipp Kiscsibe, hogy ityeg a fityeg? - éri be két ruganyos lépéssel, s bólogat mellé, bólogat, egyszerre Móricosan nyomin mint azok a kalaptartós kiskutyák, és Móricos cukin, mint amikor teljesen elvesznek egy-egy épp hallgatott számban. Oda-vissza sasolja a lány és a nyanya közti szóváltást, majd ajkait egy hangos füttyszó hagyja el, ahogy a riposzt elhangzik. - Mondd meg neki, ezaz, mondd meg neki - s karba tett kézzel hátrébb helyezi testsúlyát, hogy ebben az igazán kényelmesnek tűnő pozitúrában lezser eleganciával inthessen, hogy folytassa csak, szórakoztató a műsor. De a portré túl hamar feladja a küzdelmet (biztos ismeri már Kiscsibét és tudja, hogy vele csak egy Móric packázhat), így az addig vigyori ajkak is csücsörítve konyulnak le egy pillanatra.
Egy pillanatra. Aztán összerántja magát, ahogy érzi a levitás energiáit immár maga felé burjándzani, így heves bólogatással kíséri be tudatába a szavakat. - Ühüm, ühüm, ühüm, és hogyan is? - a szavak épp elég félreérthetőek ahhoz, hogy táplálják kíváncsi Móricunk kellemetlen (bár ugyan kinek) teóriáit - és ha már úgyis bátyjaként van jelen, miért ne próbálhatná meg a nevében kideríteni, mi is folyik valójában a páros között? - Bakkerka, ha most azt mondod Kiscsibe, hogy természetben kompenzálsz, esküke hívom a SÜVEG-et! - Oké, azért arcán valóban kiütközik egy pillanatra az ijedelem, érdekes helyzet lenne az, aztán magyarázkodhat mindenfelé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4909
Írta: 2021. szeptember 5. 20:55 | Link

egy adag meglepődés. de minden rendben.


Még mindig. Elhitetett magával valamit, aminek tökéletesen az ellentéte valósult meg. Hiába érezte azt, hogy már semmi sem számít, hogy leült benne minden, a néma jelenléte, amint észlelte, megmozgatott benne valamit. Hogy az fájdalom, öröm vagy bármi más, esetleg minden, nem tudja és nem is akarja megmondani. Próbálja megtartani az órát, volt már és lesz is jobb, de a tény, hogy itt látja, kizökkentette, nagyon is. Tudja, hogy nem jár már ide, talán ezért volt könnyebb itt létezni és azt is sejti, hogy nem jött vissza, mert annyira vágyja a régi szobáját és háztársait. Vagy ki tudja, mi hozta ide, mi tartja majd itt. Nem olyan régen találkoztak, jártak egyet a városban, ámbár mégis, mintha emberöltők teltek volna el. Szavai még mindig igazak, mit szeretne, mit várna, de tudja, ostoba lenne, ha újra ezt kérné. Bármit. Abban is, ahogy utána igyekszik, azonban tudja, ha nem teszi meg, ezen őrli majd magát. Ennyit lehet, bőven lehet, ha még mindig engedi, ha még mindig nem engedte el teljesen az egészet. Képes lesz rá valaha? Vagy ő lesz a világ legnagyobb idiótája? Már ha nem az.
- Egyeztethetünk időpontot és helyszínt. Rugalmas vagyok – somolyog egy sort, mintha már valóban a naptárát futná át, hogy mikor is lenne jó. Fogalma sincs, hogy beállít-e hozzá még akármelyik éjjel, vagy annak is vége, vagy úgy mi lesz. Csak sodródik az árral. - Nem bizony. Kicsit Darwin-ról is lesz szó, szóval ha épp van időd – nevet fel most ő, mintha az egyik leggázabb ajánlat lenne azok közül, amit feltehet. Nem enni, nem inni vagy bulizni, hanem órára hívja? Ugyan már, erre is csak ő képes. Ahogy arra, hogy meghúzza a határt és ismét ott legyen, ahonnét indultak. Talán látja is rajta Mihail, hogy mintha csak visszamentek volna az időben: puhatolózik, keresgél, óvatos és félénk. Kivéve, ha magukra zárják az ajtót, mert akkor egy másik arcával találja szemben magát.
- Ó, vagy úgy. Nem akartam kotnyeles lenni – bólogat párat, amikor a kérdés befejezése nélkül választ kap arra, miért látta órán, meg úgy most az iskola falai között. - Szorít a határidő? Itt mindjárt vizsgák lesznek, tonnányi anyagod lesz – bár a fegyház is más kérdés, azt tudja, hogy ilyesmikre szüksége van, emlékszik rá, igazából mindenre, amire nem kéne, arra is. Agya kész rejtély és káosz, főleg itt, mellette sétálva.
- Látom, hogy itt vagy. Még csukott szemmel is. Meddig maradsz? - óvatos kérdés, igazából fogalma sincs, mit szeretne. Sóhajt egyet, mellkasa előtt fonja össze karjait, ahogy halad előre. - Mert ha úgy van, ebédelhetnénk egyet nosztalgikusan a Nagyteremben – somolyog felé, de igazából semmit sem erőltet. Visszapillant előre, majd int az elhaladó diákoknak. Jóval később lesz még órája, így ideje mint a tenger. Kérdés, mit kezd vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 460
Írta: 2021. szeptember 20. 22:13 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Ha valakinek éles fülei voltak, az bizony hallotta a grafitceruza halk csikorgását egy könyv lapjain. Valaki, amilyen gyorsan csak bírta, egymás után véste bele szavait egy picinyke notesz nagyságú bőr naplóba. Mintha csak önmagával beszélgetett volna egy noteszen keresztül, ám ettől sokkal nyakatekertebb a történet.
- Biztos, hogy erre kell menni? Lassan itt a takarodó, alig pár perc múlva - körmölte Kornélia egyre kétségbeesetten, nem akart már megint kint kóborolni a tilosban, a legutóbb is annyi szerencséje volt, hogy a professzor úr megállt csevegni az egyik házszellemmel. Akkor pont ennyi kellett, hogy kereket oldhasson és nyugodt szívvel, hatalmasat szusszanva dobja le elernyedt testét az ágyikójába.
- Fúj kölyök, ettől azért írhatnál szebben is. - kezdett neki a napló s egy drámai szünet után ismét egy mondat rajzolódott ki Kornélia feltett kérdésének hűlt helyén.
- Nem bízol bennem? Én mindent tudok! Azt is, hogy épp milyen színű bugyi van rajtad! - a lány szemei hatalmasra kerekedtek e sorok olvasása közben meg is botlott meghökkenve, azonnal összecsukta a naplót. Gyorsan felnézett volt-e arra valaki, s sürgetve belekukucskálva várta, hogy eltűnjön a pokolba ez a zavarba ejtő mondat.
- JÓ, FELFOGTAM! - írta ingerülten, vöröslő arccal.
- Nocsak, ilyen könnyű zavarba hozni? Akkor mondok még pár ilyet, remélhetőleg felhívod magadra a figyelmet! - mondatát egy borzasztóan flegma mosolygós smileyval zárta, amelyet nem szégyellt nyomatékosítva odarajzolni. Had érezze a lány, ez a napló nem cicózik vele.
- Csak azt mondd meg, merre menjek, hogy a lehető legrövidebb úton visszaérjek az Eridonba! - körmölte határozottan  ismét, de nem jött azonnal válasz. Helyette egy térkép jelent meg előtte, alul egy piros pacával, amelyre egy fekete nyíl mutatott "Buta külyök" névvel ellátva. Na, ez volt Kornélia. A piros pacából egy kígyózó vonal nőtte ki magát, amelyet a lány lelkesen követett és.... nem. Nem az Eridon közelébe került, igazából ő nem is járt még erre. Sőt, ez még csak meg se közelítette azt a helyet, ahol ő naponta eljárt.
- Hova vezettél te engem?! - ceruzáját szorongatva véste bele kérdését.
- Hoppácska - jött a válasz, ezt látván a lány földhöz vágta mérgében a naplót, amelyet lehet még meg fog nagyon bánni, de ez a vérrel elöntött agyát épp nem érdekelte.
- HÜLYE NAPLÓ! Hülye kastély! Hülye én, hogy hallgattam erre a szarra! MÁR MEGINT! - tombolt. Ha piromágus lenne a lány, biztos felgyújtott volna valamit, ám mivel ez nem volt igaz, így orkokat megszégyenítő morgással nézte a földön heverő naplót, mely oly ártatlannak tűnt külső szemmel. Ártatlannak.
Utoljára módosította:Agárdi Kornélia Auróra, 2021. szeptember 26. 00:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 249
Összes hsz: 347
Írta: 2021. szeptember 20. 22:45 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

"Jaj, ma nem érek rá, fáj a lábam! Ma én sem, mert meg kell írni a szorgalmit és holnapi a határidő. Légyszi csináld már meg egyedül, jó? Kérlek!" Na így kezdődött az, hogy ma éjjel egyedül bandukolok a kastélyban. Nem mintha hiányozna bármelyik nyafogó, de az nagyon biztos, hogy drága lesz ez a kérés. Én megcsinálnám egyedül is a kisasszonyt, ha már ez a kívánsága, de... hagyjuk, más ligában vagyok. Most például a lúzerben, hogy elvállaltam. Valójában meg kell pár jó pont a prefektusi bedzzs mellé, mert mostanában mindenki alulméretezi a határokat, én pedig tartom magam a szinthez. Tehetek én róla, hogy ennyi rossz gyerek jár ide, azt állandóan megy a tilosban járkálás?! Én is azt csinálom, csak ugye a jelvény az jelvény. Ki kell érdemelni, ehehehe. Ma nem is öltöztem ki, kissé még a hajam is borzas, most kinek mutogassam? Kár, hogy Reina nem járőr, mondjuk megértem, mert a faluból jár be, sokkal jobb neki. Nekem nincs rá pénzem, hogy albérletezzek kint, meg nem is pazarolnám el rá, jó ez így. Mégis van egy kis hiányérzetem. Na szóval, kell a jó pont, bevállaltam a dupla melót két csajnál is, szerencsére ez a második éjszaka, holnap tuti nem járőrözök. Mert, ha ki is írnak, majd megy az egyik delikvens helyettem. Mondjuk jó lenne lekapni a heti beosztást, nem csak aznap döbbeni rá, hogy egy vajsörrel - ehehe, azzal hát - kevesebb kellett volna. Ma éppen nem ittam, de ki tudja mikor fordul ez újra elő? Amúgy rohadtul utálom ezt a folyosót, a rikácsoló banya állandóan baszogat, hogy pletykáljak neki. Hát, nem mindig van hozzá kedvem, maradjunk annyiban. Ahogy befordulok már messziről kiabál, gondolom nekem. "Szabályszegő, Szabályszegő" Ki, én? Ja, hogy a kiscsaj, aki éppen a földhöz vágja a naplóját. Hogy honnan tudom? Kiabál vele, mintha élne. Kurva vicces!
- Nocsak, nocsak - finoman letörlöm kétszer a jelvényemen nem megjelenő port, hogy érzékeltessem, baj lesz. - Hát kegyed... mi a szart keres itt takarodó után? - érdeklődök és közelebb megyek, megnézni magamnak. Még sosem láttam, vagy nem tűnt fel a csaj eddig. Őt még tuti nem kaptam el, mert egész csinos pofija van, de tuti fiatalabb. Már ilyen korán kezdik? Beszarás!
- Nyugodtan elmondhatod a neved, a házad és az évfolyamod. Amúgy meg miért rongálod a dolgaid? Anyádék drága pénzért megvették, te meg meg sem tudod becsülni? Szép, majd küldök nekik egy baglyot - nézek rá, aztán a naplóra, aztán megint rá kérdőn. Amíg csevegünk kitalálok neki valami jó kis büntikét. Jaja, így hívják a csajok, büntike. Érted? Agyrém!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 460
Írta: 2021. szeptember 29. 01:46 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Csak ezt ne! – gondolta magában, ahogy meghallotta a banya rikácsolását és azonnal el is szállt minden dühe, amely miatt cafatokra tervezte cincálni a földön heverő naplót.
- Cssssss! – tette jobbkeze mutatóujját ajkai elé, míg másik kezével a banya portréja fele mutogatott kétségbeesetten, hogy az is fogja be a lepcsest. De természetesen nem. Csak mondta és mondta, rikácsolt, akárcsak az élő bio térfigyelő kamerák. Igazából a banyatankot odafesthették volna mögé, találó lett volna.
Aztán jött mögüle a hang.
- Ó, hogy az a... - dünnyögte orra alatt, míg a portrét figyelte és megfordult. Szemben állt vele egy felsőbb éves fiú, aki épp nagyon tisztogatott magán valamit, mire megcsillant az a bizonyos jelvény. Jó, Kornélia itt már nyakig ült a kutyaszarban és nem tudta kire haragudjon jobban: A nyanyeszra, a naplóra vagy magára, mert túl naiv volt. Már megint.
- Halii! – kínos mosollyal üdvözölte a fiút, aki nem mellesleg prefektus volt és sikeresen elkapta a csellengő Kornéliát – Hát tudod ez vicces sztori – vakargatni kezdte a tarkóját s ekkor felemlegette Roland a szüleit és bagollyal fenyegette – Hé! Ez nem igaz! A saját pénzemen vettem és bár ne tettem volna! Azóta megkeseríti minden nap az életem – emelte drámain égbe tekintetét, majd odasétált és felvette a könyvet, talárja ujjával leporolta.
- Agárdi Kornélia vagyok, elsős eridonos és ez itt a megmondó naplóm. Ritka nagy genya! Miatta vagyok még most is itt! Szerinte ezen a folyosón keresztül hamarabb visszaértem volna az Eridonba, de már órák óta bolyongok – biggyesztette le ajkait a naplót szorongatva ujjacskáival.
- Most jön az a rész, hogy megbüntetsz? – Roland tekintetét kereste kékjeivel és reménykedett egy ejnye-bejnében, meg egy lovagias visszakísérésben. Azért ott volt a szemei előtt az a tény is, ha netalán kételkedne történetében, bemutatja neki szívesen a naplójának rosszindulatát. Ne csak őt szadizza folyton.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 249
Összes hsz: 347
Írta: 2021. szeptember 29. 08:58 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

Ahogy közelítek már látom, hogy egy kezdővel van dolgom. Ez abból jön le, hogy nem megvesztegeti a banyát, hanem csendre inti, amatőr. Legalább jól szórakozom, bárgyú vigyorral lépkedek oda a lányhoz. Ez csak csel, hogy elhitessem, kedves prefektus vagyok. Ja, nem.
- Vicces sztori, ó. Hát halljam akkor - el tudom képzelni mennyire lesz vicces a sztori. Ha mégis, talán megúszhatja egy enyhébb büntetéssel. Mert ugye a büntetést azt nem kerülheti meg, hiszen a vak is látja, hogy nem rellonos. Akkor meg nálam kár reménykedni ilyesmiben.
- Neked van saját pénzed? Biztos zsebpénz, persze nem gond, mert nem igazán érdekel. Kivéve, ha megdolgoztál érte, az érdekelne, hogy hogyan - emelem meg a szemöldököm kissé, majd visszatérek a naplóféle tanulmányozásához. Talán érdekes is lehet, főleg azért, mert szerinte megkeseríti a napló az életét. Normális ez a csaj?
- Mert megvágta az ujjad? - tippelek és pillantok rá, majd a protokoll jön és ő készséges. Legalább nem súlyosbítja a bűnét. Pazar.
- Á, egy gólya. Jó a smink, néztelek vagy harmadikosnak, habár még sosem találkoztunk - kár, hogy ennyire fiatal, mert így nincs esélye máshogy ledolgozni a büntetését, ehehe. - Ez egy mágikus napló, ami átvert? - nevetni kezdek, mert hát hiába, ez kurva jó, bazeg! Jó vásárt csináltál, kisanyám!
- Az bizony, elolvastad a házszabályzatot, úgy tűnik - egy kárörömkönnycseppet törlök ki a szememből, majd sóhajtok egyet. - Oké, ha be tudod bizonyítani, hogy a napló vert át, enyhébb büntetést kapsz, ha nem, akkor azt kell higgyem, hogy megpróbáltál átverni, így súlyosabb lesz a büntetés. Oké? Ha nem oké, akkor is így lesz - ezzel átadom a terepet. - Kornélia, tiéd a színpad - tárom szét a kezemet, ezzel megadva a lehetőséget a bizonyításra a gólyalánykának. Na ez... szórakoztató lesz!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 460
Írta: 2021. szeptember 29. 16:53 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


Felvonta szemöldökét, amint hallotta a rellonos felől, hogy mennyire kiváncsi az anyagi helyzetére. Már elnézést, ez illetlenség!
- Ne haragudj, de semmi közöd hozzá, hogy honnan van pénzem - vágott vissza, nem törődve azzal, hogy esetleg ronthat ezzel helyzetén. Legyen prefektus, tanár, felőle lehetett volna maga az igazgató is, akkor sem mondta volna el. Őt sem érdekli mások anyagi helyzete, az övé se foglalkoztasson másokat.
- Amúgy az év elején vettem a maradék pénzemből, amit kaptam tanszerek vásárlásra - végül ezzel lezárta, nem volt kedve tovább firtatni a témát és kicsit rosszul is érezte magát, hogy taknyos gólyaként kioktatott egy akárhanyadikos felsőst.
Inkább nem reagált az ujjvágásra, bárcsak ennyi bűne lett volna a naplónak. Végül kicsit elpirult a dicséret hallatán, nem igazán szokták dicsérni külsőjét, pláne nem a sminkelő tudását. Most is igazából csak próbálta úgy csinálni, ahogy a nagy influenszerek mutatták be és Roland visszajelzése alapján sikerült öregítenie magán. Talán ezt később a hasznára fordíthatja és belóghat bulikba is, ahova egyébként nem mehetne, mivel kiskorú.
- Ő... Aha! - vágta rá, mire a másik nevetésben tört ki és újból elvörösödött, amely nem látszott szerencsére a fényviszonyok miatt, de most nem a zavarától, hanem a szégyenérzet miatt. Biztos nem tartotta normálisnak.
- Azt mondta, hogy erre jöjjek, de ez tökre az ellenkező irányba van, mint az Eridon és... én meg azt hittem lesz valami titkos diák ösvény vagy valami...
Jó, ha be tudja bizonyítani, hogy mégsem őrült és nem kamuzik meg semmi, akkor hátha megússza még egy ejnye-bejnyével. Hátha. Reménykedett és fellapozta a naplót.
A színpad a tiéd.
Szemeivel pásztázni kezdte a földet, mert valahova elrepült a ceruzája is, amikor dührohamot kapott. Hosszú pillanatok után megtalálta az elgurult íróeszközt, felvéve azt fellapozta naplóját, melynek lapjai üresek voltak és csak úgy áradt belőle az új könyv illat, mint minden kinyitáskor. Talán ez volt az egyetlen jó dolog benne.
Nem mert felnézni a rellonosra, csak a naplóra meredve gondolkodott, mivel mutathatja be a legjobban a tárgy hasznavehetetlen stílusát aztán valami az eszébe jutott. Hamar le is körmölte kérdését:
- Megúszhatom ezt büntetés nélkül? - írta bele kérdését, melyet hamar beszippantott a könyveske, végül pillanatok múlva megjelent a válasza.
- Még van bőr a pofádon, kölyök? Földhöz vágsz, szidod anyám-apám, akik amúgy nincsenek és rám fogod minden bajod, mert te egy szerencsétlen agyhalott vagy?
Kornélia szemöldöke homloka közepén állapodott meg, majd mutatta Rolinak az eredményt.
- Látod? - pillantott kérdőn a prefektusra, mire eltűnt a szöveg és a napló már másról írt.
- Mi vagyok én? Egy múzeumi darab? Hallod, ne mutogass már ennek az idióta mamlasznak! Hé, ugyanolyan bambán néz, mint te szoktál! Hahaha! - visszahúzta a lány, bár nem tudta elolvasni bánatára, csak egy szót látott meg: Idióta. Nagyon reménykedett, hogy itt rá és nem a prefektusra gondolt. Illetve abban is, hogy nem kobozza el tőle vagy ír bele, mert akkor le kell törje a szarvát: Csak a tulajdonosának válaszol. Ami talán jobb is, mert így egy embert tud csak kikészíteni és nem mindenkit.
- Ugye hiszel nekem? Lécci, többet nem mászkálok kinn és nem fogok hinni ennek a szarnak - csukta össze - Csak had menjek vissza - s jött a nehéztüzérség: az árva kiskutya szemek lebiggyesztett ajkakkal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 249
Összes hsz: 347
Írta: 2021. szeptember 29. 18:29 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

- Jaj-jaj-jaj! Beleléptem a lelkébe őnagyságának. Egye fene, nem haragszok - fintorogva ingatom meg a fejem, nézve őt, úgy, mintha egy németjuhász nem értené, mit akar a palotapincsi. Végül csak elárulta, hogy miből vette a naplóját. Ez volt olyan kurva nehéz? Esküszöm, továbbra sem értem a csajokat. Érdekes dolgot mond azzal, hogy a naplója vezette ide, fel is piszkálta a kíváncsiságom. Mármint nyilván meg lesz büntetve, de attól még ahogy a mugli kütyük, úgy a mágikus tárgyak is érdekelnek. Kap egy kis dicséretet a sminkre is, mégiscsak én vagyok az egyetlen prefektus, aki megmondja a frankót mindenkinek, ha szeretné, ha nem. De a lényeg, hogy ez a napló, ilyen rellonos sztereotip tulajdonságokkal rendelkezik, és ezzel csak még jobban kíváncsivá tett.
- Honnan tudod, hogy az ellenkező irányban van az Eridon, ha azt sem tudod, hogy merre van? Amúgy ja, nem egészen erre van, majd visszakísérlek - teszem még hozzá, így a majd biztosan feltűnik a csajszinak. Viszont tényleg érdekel, hogy mit írkál neki a könyv, napló, vagy mi ez. Megvárom amíg összeszedi a dolgait, majd, amikor minden nála lesz, odalépek mellé és megnézem, hogy mi a körmölésére a válasz. Felhúzom a szemöldököm, amikor meglátom, ahogy lealázza a csajszit az irodalmi fordulatok mellőzésével. Ez igen, baszki! Biccentek a kérdésre, majd látom, hogy fel van vágva a nyelve a naplójának.
- Idefigyelj te pergamenek szarházija! Ismered a Diffindo, vagy a Piroinitio bűbájokat? Szívesen alkalmazom rajtad, ha nem fogod be a pofád - nézek a könyvre, majd Korira. Miért ne becézhetném? - Nyugi, nem neked mondtam - adok egy pici mosolyt is hozzá meggyőzésképp, ahogy előhúzom a pálcámat.
- Mi lenne, ha most azonnal kipróbálnánk rajta, Kori? Csak pár lapját gyújtsuk fel, meg szakítsuk ki. Csak, hogy tudja, hogy te vagy a főnök... - rákacsintok a csajra, ezzel üzenem, hogy csak szórakozok, nem tenném meg. Legalábbis, remélem, hogy ezt hiszi majd, és akkor belemegy a játékba. Persze, nem akarom én megrongálni más cuccait, ha nem muszáj.
- Jól van, hiszek neked, de sajnos nem engedhetlek el bünti nélkül. Rontaná a Rellon hírnevét. De, nem kapsz nehéz feladatot és visszakísérlek a bejáratig. Oké? - nézek rá kérdőn.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 460
Írta: 2021. szeptember 29. 20:07 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


- Onnan, hogy erre még sosem jártam és ha nem is ellenkező, de tuti rossz az irány! - forgatta meg szemeit, bár nem tagadta, figyelt a srác. Látszott a lányka számára, hogy bizony nem egy zöldfülű zölddel sodorta össze a sors vagy a napló. Remélte, hogy a tapasztalata később a lány jobb happy endingje felé tereli a büntetése mérsékét.
Aztán megtörtént a legrosszabb, mármint nem az, hogy agyhalott címkével jelölte a kisasszonyt, helyette az átkozott napló a rellonos idegein is táncikálni kezdett, amelyet ugyan nem tudott elolvasni, de remélte: neki szólt az üzenet második része is.
Összerezzent nyomban, amint Roland indulatos vitába folyt az egyébként élettelennek tűnő naplóval és kicsit megszorongatta annak lapjait. Sejthette igazából, hogy nem neki szóltak a mondatok, hisz Roli tekintete is a könyvre szegeződött és úgy vágott annak vissza.
Aztán látta, hogy előhúzta a pálcáját és... be kellett vallania, beszart még ő is.
- Kiszakítani? - tekintete a fiúról a naplóra terelődött lassan, csendesen nézte és elhatározta, hogy nem fogja engedni elpusztítani, de egy anyai nevelésben lehet nem ártana részesíteni azt a bánat naplót.
A kacsintását megértette, de már addigra sikeresen feltüzelte a lelkét a kis szentnek.
- Szakítsunk bele egy hátsó lapjába! Rágjuk meg! Gyúrjunk belőle galacsint a nyelvünkkel és köpjük rá a banya portréjára! - két legyet egy csapásra, ám ezzel lehet a házirendet is sérti, no meg pont a banyát? Nem szerencsés a vén pletykafészekkel ilyen módon ujjat húzni, kisanyám.
Felcsillantak ám a szemei, hitt neki! Talán mégse nézte holdkórosnak vagy hazugnak. Azért volt ott valami, amin nem tudott nem vigyorogni.
- Nagyon hálás leszek a kíséretért, de... a Rellon hírnevén? - kacarászva pattant mellé végül letett arról, hogy megcsócsálja a naplót. Talán máskor, ha esetleg ismét hasonló slamasztikába keverné és a prefektus/tanár nem lesz ilyen jó fej, mint ez a srác, akinek igazából ő nem tudta a nevét, de megjegyezte annak szemeit.
- Ugye nem valami megszégyenítős feladat lesz? Így is én vagyok a fura lány, aki “állítólag” csak a könyvével beszélget és álmában démonokat idéz - vonta meg a vállait és körbenézett, remélte nem hagyta el megint a ceruzáját.
- Mellesleg... a banyával mi lesz? - biccentett a portré irányába, aki még most is károgott valamit, de Kornélia nem igazán tudta kivenni a szavakat, biztos a fáradtság miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 249
Összes hsz: 347
Írta: 2021. szeptember 29. 20:59 | Link

AgárKori
járőrködés III, aka ki jár ma tilosban? - kinézet

A szemforgatás szintén ismerős számára, ezt már szerette, ha egy kicsit kibillenti a másikat a komfortzónájából, vagy előhozza az igazi lényét. Ő nem igazán arról híres, hogy megjátszaná magát, ha valaki ezt hiszi mégis, csakis a valóságot látja. Ennyi és nem több Roland, a rellonos prefektus. Amit ad, az ő, ma pedig büntetést fog adni, ez már biztos, bármennyire is tudja majd a gólya enyhíteni azt. De előbb a kötekedő naplót kell megbüntetnem, legalábbis első blikkre gyorsan úgy halna meg, ahogy tűzoltó. Mert hogy hal meg a tűzoltó? Elég gyorsan.
- Micsoda ötletek, te tényleg haraszol rá. Elmondok egy titkot, ha ignorálod, akkor az sokkal jobban fáj majd neki. De a tépkedést mindenképpen, a banyát meg hagyjuk, mert betesz valami pletykával az Edictumba és máris nem érte meg leköpni sem. Mondjuk akkor röhögtem, amikor valaki elküldte pár éve postán Amerikába, vagy hova. Pár hónap csend volt a folyosón, azóta sem tudtam meg, hogy ki, gratulációmat adnám neki - nevetgélek, és erre még a banya is felfigyel. Valamit morog, de nem hallani szerencsére, persze tudom, hogy átkozza a srácot, vagy csajszit.
- Hírhedt vagy híres, egyre megy - vonok vállat, a lényeg, hogy a rellonos szellemiséghez hű maradjak, na meg az enyémhez. Sokkal könnyebb rákenni a házra, minthogy azt mondjuk, hogy Létai Roland ilyen.
- Mondjuk tényleg könyvekkel beszélgetsz. Mivel még nem aludtam veled, a másikat nem tudom. Megszégyenítős? Mire gondolsz? - még lehet, hogy az is lesz, ha mond valami olyat. Maximum egyedi lesz, vagy a szokásos... nagyon sok folyosó poros és a képeket is csak a diákok portalanítják. Miért nem lehet egy takarítónőt alkalmazni, vagy takarítóbűbájokat tanítani. Ja, akkor nem lenne ennyi takarítós bünti, 200 IQ.
- A banya le van tojva, ő mindig ilyen, semmi meglepetés és látod, még a prefiknek is "segít", ha szabályszegő naplós gólyákat lát. Biztos elsős vagy? - nézek rá megint, mert tudom, hogy szoktak jönni magasabb évfolyamba is diákok. De hát tényleg jól néz ki, és tutira csalódnék, ha reggel ébrednék mellette. Na, mindegy.
- Nos, legyen akkor az, hogy a vadőrlaknál egy hétig takarítgatod az MT-k után. Most különösen szemetelős és büdös cuccal dolgoznak sajnos. Márpedig jövő héten nekem ott órám lesz, szóval jobb szellemben szeretnék az órán részt venni. Természetesen megkérdezem majd a vadőrt, hányszor jártál ott, ami legalább 3-nak kell lennie. Cukik ott az állatok - közben elindulunk az Eridon felé. Ez egy jó félórás séta lesz, de legalább, ha találkozunk valakivel, nem lesz megint megbüntetve. Mert én azért simán kiosztok még egyet, ha úgy látom jónak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 460
Írta: 2021. október 1. 19:41 | Link


Barangolási. || Zenebutik. || Ilyennek látsz.


- De épp ez a baj! Nem ignorálhatom, szükségem van rá. Olyan mint egy mindent tudó kis applikáció, mint a Google vagy a Gyakorikérdések.hu! Bár ha jobban belegondolok - dörzsölgetni kezdte az állát, mintha csak a nem létező szakállával játszana ujjaival - Inkább hasonlít az utóbbira, mert nagy troll - s kibújt a mugli a zsákból. Ezesetben, most kivételesen ő volt, aki fura dolgokról beszélt. Persze, ha Rolandnak ismeretlenek lennének a mugli kütyük.
- Amerikába? Azért az durvább, mint egy köpés... - sandított laposan a banya portréjának irányába, s pillanatokig tartó farkasszemet néztek egymással.
Nagyon felkeltette ez most az érdeklődését, pláne, hogy a tinédzser vérében még ott fortyogott a dac és a harag, amiért a banya kulcsszerepet játszott büntetésében naplójával együtt. Talán ez, amely ötletet feldobott az előbb mégsem olyan kivitelezhetetlen. Az Edictumot meg valahogy túléli.
- Jó, a naplós tényleg igaz, de a démonidézés nem tudom. Azt mondják beszélek álmomban. Folyékonyan más nyelveken. Pedig angolul is épp csak megértetem magam, nehogy eladjanak hat-hét kecskéért - elgondolkodott, lehet árba túlbecsülte magát, mert hát a kecskének egyes országokban nagy tekintélye van elvileg, mint a teheneknek indiába. Bár amilyen gizda egy lány, erős kifejezés lenne magát letehenezni. Esetleg ha elhagyja magát öt-nyolc gyerek után. Nyolc gyerek? Az még gombócból is sok! Nyelvet öltött Roland felé, méghogy vele aludni. Sosem aludt fiúval, még egy szobában sem. Amikor táborban volt, akkor is el voltak szeparálva a lányok a fiúktól. Bár ő elég sokat ült a szekrényben. Nagyon fosott, hogy tábori csínyek áldozatává válik.
- Ezer százalék! Ha szeretnéd, megmutatom a személyimet is! - tette szívére kezét és nagy kékjeivel meredt felfelé a rellonosra. Ez a smink tényleg nagyon baró, bár lehet a látási viszony is rátett neki egy lapáttal, hogy idősebbnek lássák. Máskor is kölcsönvesz egy-két dolgot anyja szemfestékei közül.
Nyelvét dugta ki lassan zöldülőfejjel, ahogy hallotta milyen sorsra fog jutni. A múltkor is valami takonyfélében hempergett azon a fantasztikus folyosón, amit a diákok Fejetlenség Folyosójának hívtak. Feje lebakkant a föld felé és hüvelykujját égbe emelve egy like jelet formált, ezzel jelezte Roli felé, hogy vette a lapot.
- Egyedül az állatok csitítják az undorom - orraalatt felfújt pofival dünnyögte, míg leginkább egy gömbhalra hasonlítottak levegőtől felpuffadt pofazacskói.
- Amúgy behajtom az ígéretem! Ezért már ne büntess meg, de ezt meg kell tegyem! Megint szutyiba fogok térdig téblábolni miattuk! - s azzal kiszakította az utolsó lapját naplójának, pici galacsinná gyúrta tenyerei között és bekapta. Vadul rágni, csócssálni kezdte és érezte nyelvével, hogy a szájában lévő kis labda már egyre keményebbé és keményebbé vált. Szinte már mállani kezdett nyálától a papír, ezért kihaszánlva lemaradását visszafordult majd a banya felé köpte. Nem épp azzal a turhával teli, undorító köpet volt, melyet a szomszéd Jóska bácsi szokott a kocsmából jövet az út szélére kiadni magából erősen illuminált állapotban, de a célnak megfelelt. Sőt, igazából csak a nyálas galacsin repült aranycikeszt megszégyenítő sebességgel s állt meg valahol a sötétben egy koppanással jelezve, hogy földet vagy falat ért. De ez Kornéliát nem izgatta már, immáron boldogan szökdécselt Roland mellé.
- Ha ezért is megbüntetsz, ám legyen. De valld be, ez már kijárt a vén szipirtyónak! Ja, és még mindig nem olyan durva, mint mondjuk az amerikai útja. Kár hogy lemaradtam róla - kuncogva halatt végül a prefektus mellett és összetette a két kezét, hogy amilyen ijesztőnek tűnt elsőre, annyira pozitívan csalódott benne. Talán ideje kiépítenie a felsősökkel a kapcsolatokat. Vajon az anyjáék hallani fognak róla, hogy a szünet előtti utolsó ottani napjain megbütették?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.

Oldalak: « 1 2 ... 10 ... 18 19 [20] 21 22 ... 25 26 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet