Ez a folyosó talán a legrejtélyesebb, hiszen a lakók gyakran elvándorolnak, egyetlen egy van aki állandó, nem más, mint a Bibircsókos banya aki nem szeret messzire menni, mégis mindent tud az iskolában, minden olyat, melyről talán a többi portrénak még fogalma sincs. Nagyszerű képessége, hogy képes szinte beleolvadni egy-egy tájképbe a körülötte lévő keretek valamelyikében és addig mozdulatlan lenni, amíg az előtte lévő cselekmények le nem folynak. Érdekes egy folyosószakasz ez, hiszen a páncélok végig egymástól azonos távolságra vannak, kivéve a banya eredeti kerete alatti területet, ott ugyanis egy hosszú, kényelmesen elsüppedő kanapé van, melyen a diákok várakozhatnak vagy pihenhetnek, ha éppen nem kell sehova rohanniuk, sokan nem veszik észre, hogy ez csak egy csali annak érdekében, hogy még több pletyka elhangozzon, inkább kihasználják a kényelmes lehetőséget, melyet később súlyosan megbánnak.
|
|
|
Linczy Linzer Lina INAKTÍV
Mikulikánus<3 | Linzerke^^ offline RPG hsz: 220 Összes hsz: 3263
|
Írta: 2015. április 6. 17:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489554#post489554][b]Linczy Linzer Lina - 2015.04.06. 17:45[/b][/url] Julien Király
Ha sokáig csűrik-csavarják a fiatalok a pamlagon ücsörögve a dolgot, még a végén gyönyörűséges, magas sarkúban kóricáló, minden helyzetben vigyorgó, zavarba nem jövő Juliannát fabrikálnak Julienből. Szép is lenne… Lina elvigyorodik a saját eszmefuttatásán, miközben lelkesen hallgatja a fiú elképzelését, ami arról szól, hogy ő hogyan viselkedne, a már emlegetett rányitós szituációban, ha lány lenne. A prefekta sejti, vagyis inkább reméli, hogy, azért némi pír csak jelentkezne a srác arcán, ha nőből lenne, és előadódna a helyzet, de végül is ez egyéntől függ, nem kell mindenkinek mindenen rákvörösre pirulnia, mint neki. Bár utálja ezt a jelenséget magán, mert oly könnyen elárul bárkinek bármit róla, mégis talán már olyan szinten hozzászokott, hogy hiányérzete támadna, ha nem érezné úgy, hogy hóka pofikája lángokba borul egy-egy kellemetlen eset kapcsán. -Szerintem jó, ha egy lány elfelejt zavarba jönni. Én sokszor mit nem adnék érte, ha az arcom nem árulna el rólam az első adandó alkalommal mindent… Tér gyorsan vissza gondolataiból a fiúhoz, még szerencsére épp idejében, nem állt be kínos csend a kérdést követően. A Banyáról épp eleget, sőt talán még egy aprócskával többet is fecsegtek, mint kellett volna, de legalább nem jöhet panasz a Vénlány részéről, hogy ő mindenkivel törődik, vele meg senki. A szó most a nagy elvárásokról folyik, na, és persze arról, hogy mennyi olyan tudást is a diákok fejébe akarnak tuszkolni a tanárok, amire egyébként az életben soha nem lesz szükségük, vagy csak nagyon speciális esetben. Lina még azt is megosztja Juliennel, hogy irtózik a repüléstől, és a seprűktől – megjegyezném, ez ugyan nem lenne haszontalan dolog, de próbáljon valaki a lány fejével beszélni, hogy üljön fel a száguldó koporsóra, de csak az vállalkozzon ilyesmire, aki felkészült a sírás-rívásra -, a fiú pedig elárulja, hogy ki nem állhatja a Bájitaltant. -Nem tudom, ijesztő, pláne a kviddics. Mi a jó abban, hogy egész meccs alatt azon imádkozik a játékos, hogy ne jöjjön egy szemtelen, szárnyas labda és üsse le a seprűről?!Tárja szét kezeit, mert ő ezt aztán végképp nem érti… -Magával a tantárggyal, vagy Felagund proffal van bajod?Teszi fel a kérdést hatalmas vigyorral az arcán, elvégre tudja jól, miféle stílusa van a professzornak, sokak miatta iszonyodnak a tantárgytól. Vigyora természetesen a füleknek és Zsülike totális higgadtságának is szól. Kezd rá is ráragadni a fiú lazasága, hiszen kit érdekel mit firkásznak össze-vissza a szerkesztők…
|
|
|
|
Julien király INAKTÍV
Havas Julien || Mikulikánus offline RPG hsz: 108 Összes hsz: 2307
|
Írta: 2015. április 6. 19:19
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489628#post489628][b]Julien király - 2015.04.06. 19:19[/b][/url] Azt nagyon cselesen kikerülte, hogy a fiúk is el tudnak pirulni, ha úgy adódik a helyzet. No nem olyan látványosan, bár, egy hófehér bőrű srácnál biztosan nagyon szembetűnő lenne. Ő sem tagadhatja, hogy elpirult volna, volt olyan időszak, régebben, amikor lányok közelébe került, tömeg előtt viszont sosem, produkálni mindig is szerette magát. Mostanság elkerüli eme eset, az önbizalma, meg bátorsága igen magasra nődögélt az ő szemszögéből. Már azért sokkalta kellemesebb, hogy nem pirul bele a fülcimpája abba, hogy leáll valakivel beszélgetni, aki nőnemű. Ellenben, fordított módon, más lányt szívesen lát elpirulni. Nem hiába, lassan ő is elér abba a korba, igaz, késve, de el. - Áhh, értem. Akkor jó, nektek. De amúgy nem rossz az, kifejezetten aranyos, meg szép tud lenni ha itt, meg itt piroska. – nem nyúl a lány arcához, csak rámutat, hol szépek azok a piros foltok, az ő képzete szerint. Azért annyit ő sem akar, hogy az egész feje váljon pipacsvörössé, megijedne, és megint ott lyukadna ki, hogy nehogy gond legyen belőle. A tanulás felemelgetése így szünet idején kicsit „istenkáromló” ugyan, de kibírható, mert épp nem úgy jött szóba, mennyire szeretik. Szerencsére. Nem mondhatja azt, hogy mindent utál, mert valamikor az aktuális anyag, tárgy megfogja nagyon, és leköti, de azért ez nem sokszor fordul elő. Sajnos a fiúcska figyelme igen csélcsap, sokfelé ágazik, és sokszor nagyon messze jár, amikor figyelni kéne. De persze, ha kell, össze tudja magát szedni, ezért is lépett évet. - Érteeem. A magasság az. Meg tudom érteni, bár én szeretek magasban lenni. – mozgatja át a lábát, miközben ecseteli, majd elgondolkodik a kviddicsről hallottakon. Nemigen tud róla sok mindent mondani, mivel nem játszott, hobbiból egyszer kétszer, de hamar megunta. - Mazoista. Mind. Szeretik magukat elverni ezek szerint. Ő dolguk, egészségük. Én csak nézem, ha ott vagyok, és nevetek. – az utolsó meccs, amire kiment, az tavaly év közben volt. Nemigen tudja már, kik játszottak, de arra emlékszik, hogy sokan estek, meg majdnem estek lefele. Na ennyire nem hülye, hogy beálljon ezek közé, félti a tagjait, főleg a kezeit. - Neeeem, Felagund prof nem baj. Nem fog meg, túl bonyolult és hosszú csinálni. Ahogy mágiatörténelem unalom. – meg még sok más minden, ami épp aggasztja aktuálisan. Bár jelenleg semmi.
|
|
|
|
Linczy Linzer Lina INAKTÍV
Mikulikánus<3 | Linzerke^^ offline RPG hsz: 220 Összes hsz: 3263
|
Írta: 2015. április 6. 19:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489665#post489665][b]Linczy Linzer Lina - 2015.04.06. 19:47[/b][/url] Julien Király
Esze ágában sincs rákérdezni, hogy a fiúk vajon hogy állnak ezzel a zavarba jövős témával. Azt nagyjából sejti, hogy a hímnemű egyedek is szoktak ilyet csinálni, de szegény Zsülit már nem akarja ezzel is az őrületbe kergetni, így is hálás neki, amiért az iménti általánosítás után nem pattant fel és hagyta itt egyedül. Fogadni merne, hogy a Banya abban a pillanatban megjelenne, és érdeklődni kezdene, hogy most akkor ennyi, kész, vége az igazából sose volt románcnak, vagy hová lett a szőke prefekta ugrifüles barátja… Szörnyű ez a néni, nagyon szörnyű! A fiú, ugyan nem ér Lina arcához, de ujjaival behatárolja, szerinte hol szépek azok a bizonyos piros foltocskák. A lány nem igazán érti, mit eszik annyira a férfinépség azon, ha egy lány zavarba jön, eszébe jut, hogy anno Caius is édesnek tartotta, amikor folyton folyvást tulipánpiros pofival mutatkozott. Persze, egy ideig lehet a pirosítóra fogni, de, ha váratlanul üt be a krach, akkor onnantól bukott a történet… -Ti, fiúk olyan furák vagytok ezen a téren… Hasra vagytok esve, ha egy lány irul-pirul a közeletekben, de égőnek tartjátok, ha esetleg rajtatok mutatkoznak a foltocskák. Vagy az nem számít cikinek?Bármennyire is akarta, nem tudott úrrá lenni kíváncsiságán, és csak kibukott belőle a kérdés… Hiába, ha őt egyszer valami érdekli, előbb-utóbb úgyis kiböki, ez elől nincs menekvés. Gwen tudna mesélni róla… A repülésről, illetve attól való félelméről eddig csak egykori kedvesének mert beszélni, senki másnak, ám most Juliennél megtört a jég, mert nem sokat kellett a fiúnak faggatóznia, hogy elárulja neki, mennyire is viszolyog a seprűtől, na és persze a kviddiccstől. -Nem, nem a magasság, és nem is az, hogy mozog. A mozgólépcsőn, vagy a kilátókon például nem félek, de valahogy ez a járgány nekem nem biztonságos. Otthon sem erőltették a szüleim, itt meg egyszer próbálkoztam… Azt hiszem, ha nem tanórán lettem volna, és nem lett volna ott a prof, a gyengélkedőn tértem volna magamhoz… Elvigyorodik, hisz mesélés közben szinte látja maga előtt a történéseket, hallja a saját kétségbeesett sikolyát, a többiek röhögését, és végül a professzort, akinek nem telt sok időbe, hogy újra a szilárd talajra állítsa a lányt. -A Bájitaltanhoz türelem kell, ez kétségtelen. Nekem mondjuk nincs vele bajom, de a mágiatöri, na az azért gyilkos tud lenni… Tanulok a szobában, és azt veszem észre, hogy nem is az anyagon jár az agyam, csak előttem van a könyv, és bámulom a semmit… Nálad is szokott ilyen lenni?Tétován néz Julienre, reméli nála is előszokott fordulni hasonló, különben még a végén el kell, hogy szégyellje magát, hogy Levitás létére untatja a tananyag.
|
|
|
|
Julien király INAKTÍV
Havas Julien || Mikulikánus offline RPG hsz: 108 Összes hsz: 2307
|
Írta: 2015. április 6. 21:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489760#post489760][b]Julien király - 2015.04.06. 21:37[/b][/url] A hajráf vége már igencsak kezdi nyomni a füle tövét, ahol végződik, így akaratlanul is igazgatnia kell rajta, közben egy kicsit meg is masszírozgatja a pontot. Félő, ha több napig kéne viselnie, az agyáig – vagy annak sokak szerint hitt helyéig – nyomódna be. Szerencsére nem kell tovább hordania, mint amennyit akarja, így ezért is illeszti vissza, és hagyja a fején, de a nyomó érzés megmarad. Talán túl nagy a feje? - Hogy bírjátok ezeket egész nap? – mutat a hajpánt részre, amiből sokat lát a lányok hajában, és nem csak öt percig, de még fülecskék sincsenek rajta. – Tök szoros.. – méltatlankodik hangosan, de keze már ismét maga mellet pihen, és nem mozdítja. Most, hogy kicsit megpiszkálta, egy fokkal kényelmesebb lett, de akkor sem tudja megérteni a dolgot egyedül. Nem hiába, sok dolgot nem ért se ő, sem sok társa sem, ezért vannak a rejtélyek, amelyeket kevesen, vagy csak alig ismernek. De ez még egyszerű téma, nem lép bele semmi olyanba, amelybe nem kellene, és nem is sértő a téma. Csak.. böki a csőrét. a fura kijelentésre ártatlanul pillázgat, hogy ő ugyan nem, viszont mégis az, hisz az előbb a pír szépségét magyarázta. Na de nem is veszi rosszul a dolgot, így az angyalka pillantás után már vigyorog is, megvonva a vállát. - Ami aranyos, az aranyos. Nincs benne nagy dolog. Nekem. Másnak már lehet van, de az ő dolga, én nem tudok más nevében mit mondani. – emeli fel a kezeit megadóan, majd a kérdésre elgondolkodva teszi le azokat. Hát.. valahogy ennyi lenne a dolog, nincs mit nyúzni rajta. - Mi fiúk más. Nekünk kell nektek pirítani, nem fordítva. Persze, nem tagadom, én néha szoktam, de ritka. – vallja be hangosan is, mint ahogy nemrég fejben is magának, de pontosabb adatot nem tud, mivel nemigen emlékszik. Talán akkor történt, amikor lekorholták valamiért, és a kis füllentés, amit kitalált akkorra, lelepleződött. Igen, akkor szokott, amikor füllentésen kapják, de nem mindenkinél fordul elő. A seprűkre visszatérve hallgatja azt, ami nem tetszik neki az egészben. No igen, nem a legbiztonságosabb dolog, ez tény. Egy apró, rossz fordulat, mozdulat, és potty, annyi az egész, véget is ér a mese. - Áháááá. Értem. Nem tudom, mennyire tartják biztonságos dolognak, de egyetértek. Az óra meg elég rossz lehetett neked. Jó, hogy nem lett nagy baj veled. – mosolyog rá biztatóan, remélve, hogy a dolog felemlítése nem kavarta fel, de a vigyora azonnal elárulja, hogy ennek semmi jele. Megnyugtató tény. - Ahh! – csattan fel, félig nevetve, félig komolyan, amikor terítékre kerül a könyvbámulás művészete. Na arról napokig regélhetne. - Nagyon sokat. Nem szokom erőltetni a dologot, sőt… a sok könyvem sok darabjában vannak rajzok, firkák. Ezzel ütöm el az időt. Anya, meg tanárok nem örülnek a dolognak, de nem tudok mit tenni. Nem köt le, és csak szenvedek. Főleg a vizsga előtt akartam meghalni emiatt. – sóhajt fájdalmasan, mintha egy nagy trauma lenne ez még mindig számára, de most már csak örül, hogy vége, és nem is akar rá év végéig gondolni.
|
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi offline RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
Írta: 2015. április 7. 09:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489902#post489902][b]Rentai Bálint - 2015.04.07. 09:13[/b][/url] P(.F)anniThe Black Rabbit - Hééé! El a kezekkel a füleimtől! - szólok rá vicceskedve, nem szeretném, ha elrontaná, mert azért sok idő volt míg beállítottam, hogy ilyen menőn álljon, főleg mert még a Rellonba is be kell törnöm ezekkel. Jól betábláztam magam mára, de annyi baj legyen. Az is jó móka lesz Alexszel. De legalább innen még nem késtem el, szóval ebből nem lesz baj. Engem amúgy nem zavar, hogy nem tudja hogyan jutott ide előbb, ez még mindig a jobbik eset. Elnyammounk a répán, közben egymást dicsérjük de nem úszom meg, rajzol még nekem nyuszi orrot és bajszot is, hogy "teljes" legyen a nyuszis képem. - Jobb ha nem látom? - érdeklődöm, hogy pontosan mit is ért a jobb alatt, és oldalba bököm, mert ezt már kitapasztaltam, hogy csikis és jelenleg jó bosszúnak tűnik ez. Ha pedig kinevette magát, akkor kezdődhet is a verseny, csak még egy kicsit érdekesebbé kell tenni. Az ajánlata tetszik, semmi vészes nincs benne, nekem tökéletesen megfelel. Főleg, mert biztos vagyok magamban, hogy nyerek. Hosszabbak a lábaim, tehát nagyobbat tudok ugrani! Nem? De. Tuti nyerő vagyok. - Oké! Benne vagyok - mondom és előrenyújtom a kezem, hogy kézfogással pecsételjük meg a fogadást. Aztán ha kezet ráztunk akkor felállok én is a képzeletbeli rajthoz. - A folyosó végéig és vissza! - fordulok még felé, hogy tisztázzuk a pontos szabályokat - Meg kell érinteni a falat, ok? - ha rábólint, akkor pedig elkezdem az indítást.- Vigyáááááázzzz, kééééééésssz, ugorj! - nevetve, nyuszi pózban kezdek ugrálni a folyosó vége felé. - Ne maradj le Panni! - kiáltok neki oda én is, miközben amilyen gyorsan csak tudok a folyosó vége felé ugrabugrálok. Ahogy megbeszéltük megérintem a falat - neki nyomom az egyik "mancsomat" aztán fordulok és ugrálok is visszafele. Fanni egyébként nem marad le, meglepően közel ugrál, így kénytelen vagyok jobban belehúzni, de még igazán bármi kisülhet ebből. Az mondjuk biztos, hogy bármi lesz, sosem felejtem el őt, és ezt az őrült ugrándozást.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Linczy Linzer Lina INAKTÍV
Mikulikánus<3 | Linzerke^^ offline RPG hsz: 220 Összes hsz: 3263
|
Írta: 2015. április 7. 10:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489921#post489921][b]Linczy Linzer Lina - 2015.04.07. 10:24[/b][/url] Julien Király
Julien a hajpántját igazgatja, miközben panaszkodik, hogy ez bizony nem egy kényelmes darab. Lina teljes mértékben átérzi a helyzetét, ő is volt ezzel így, amíg az anyukája a segítségére nem sietett, és meg nem mutatatta neki a praktikát, amit elvileg minden lánynak ismernie kell, ha hajráfot visel. -A titok nyitja, hogy a végére vattapamacsot kell erősíteni, vagy, ha a pánt anyaga engedi, akkor egy kis zsebes véget varrni rá, amibe belehelyezed a pamacsot, így nem érzed a nyomást. A táskáját kezdi kémlelni, mert, mint a lányok általában, az elkenődött sminket előszeretettel korrigálja az említett puha anyaggal, és, ha a fiúnak szerencséje van, akad is nála belőle. A tasi azonban álcázott tágító bűbájjal van ellátva, ezért eltart egy ideig, mire kikotorja a keresett tárgyat. Apró darabokat tép le a télapó szakállának is beillő anyagból, és teszi azt a megfelelő helyre. Juliennek szerencséje van, mert a hajráf fehér, ezért szinte nem is látszik ki a pamacs, meg amúgy is, kit érdekel, milyen a hátulja, úgy is mindenki azzal foglalkozik, hogy milyen cuki és puha. -Így ni! Egy fokkal azért kényelmesebb, nem?- Mosolyodik el a mestermű végeztével, és csillogó szemekkel pásztázza azt. Helyeslően bólint a fiú szavaira, tényleg elég borzasztó volt az az óra, nem kívánná még az ellenségének sem, már, ha lenne neki olyan. Feszülten figyel egészen addig, amíg Zsülike azt nem mondja, hogy bizony vele is elő szokott fordulni, hogy a sima plafon bámulása izgalmasabb cselekvésnek számít, mint mondjuk a mágiatörténet tanulása. Elvigyorodik, mikor a srác ecsetelni kezdi a rajzokat a jegyzeteken, könyvekben. Mintha csak a gondolataiban olvasna… -Dettó ugyanez nálam is. Mondjuk, nem vagyok valami Picasso, de bugyutábbnál bugyutább rajzok azért fellelhetők egy-egy órai vázlaton. Volt már úgy, hogy a tanár azt hitte, szorgalmasan jegyzetelek, és megdicsért… Kellemetlenül éreztem magam, de mégsem szólalhattam meg, hogy csókolom, én igazából firkálgattam, de azért köszönöm… Hangosan felnevet, bár igaz, ami igaz, mind a mai napig szégyelli az esetet
|
|
|
|
Péter Fanni Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi offline RPG hsz: 491 Összes hsz: 3450
|
Írta: 2015. április 7. 11:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489948#post489948][b]Péter Fanni - 2015.04.07. 11:52[/b][/url] Fekete-Bálint Nyuszi. :3Csak nyelve öltöttem rá gyerekesen, amikor rám szólt a füleivel kapcsolatban. Nem nagyon zavart, hisz ő is nevetett, így csak nem lehet nagy baj, ha kicsit meg tapiztam, nem? A rágcsálás után, jött az a dolog amire ő nem számított de még én sem, hogy megteszem, ez volt az arcfestés. Látván mennyire meglepődött, és nem nagyon volt ínyére az ötlet, de belenyugodott a végzetébe. Érdeklődése nagyon megnőtt az arcára rajzolt apróságok iránt, és kérdéseivel bombázott. - Nyugi! Nagyon jól áll! -teszem a kezem a vállára- Sajnos nincs nálam tükör, de az ablak üvegében, vagy valahol nyugodtan megnézheted!-Biztató mosollyal választ adtam kérdéseire, ezzel nyugtatgatva őt. Nem hiszem, hogy ezelőtt találkozhatott olyannal, akivel épphogy össze haverkodott, de már neki is esik az arcának egy szemceruzával, nyuszi bajszot és orrot rajzolva. Vagy ha igen, akkor lehet én voltam túl erőszakos. Remélem nem. Nem tudom! Miután letárgyaltuk a téteket, láttam rajta azt bizonyos magabiztos mosolyt, bízik a képességeiben és ön magában ami egy nagyon jó dolog, mert nem kételkedik. Úgy érzem ez egy kemény mérkőzés lesz, mert én sem hagyom ám magamat. Lehet, hogy fiatalabb és alacsonyabb is vagyok, no meg lány, DE ez nem jelenti azt, hogy esetlen. Még ha a saját lábamba is képes vagyok felesni, amitől nagyon tartok. Kezet ráztunk, majd a rajtvonalhoz állva a folyosó végére összpontosítok, közben hallgatom, az általa megítélt szabályokat. Egész végig zakatolt az agyam, hogy mi lesz, ha felesek, ha hasra vágódom, vagy egyéb szerencsétlenség történik velem? Nekem még a Fejetlenség folyosójára sem kell betennem a lábamat, hogy ne essek el vagy kerüljek kellemetlen szituációba. Válaszképp bólintok egyet, hogy megértettem, mi a feladat. Ezután elindította a versenyt, az "ugorj" szóra hevesen elkezdtem ugrálni, akár csak egy nyúl. Nem hagyva magamat szorosan ugráltam mellette.- Nem maradok le Tapsi'!-kiáltok ismét neki. A folyosó vége felé ő vezetett, hosszabb lábaival nagyobbakat ugrik persze ez tény, de nekem rövidebbek, gyorsabban tudok ugrálni, de csak sok aprót. Így a "második" körben a fal érintése után egyre jobban hoztam be a lemaradásomat, míg fej-fej mellett nem haladtunk. Fél szemmel figyeltem folyamatosan, hogy hol jár, de persze hogy előttem pár centiméterrel. Már éreztem, hogy elő kell készítenem a pizsamámat amiben végig fogok szambázni azon a bizonyos folyosón. Ám ekkor kicsit megtáltosodva erőt véve magamon, ismét fej-fej lesz az állás, és már ott ugráltunk a cél előtt pár méterrel. Ekkor bekövetkezett az, amitől egész verseny alatt féltem. A nagy ugrálás közepette, hirtelen elvesztettem az egyensúlyom. - Ajajajjj!!!-kiáltom el magam, vékonyka hangon pihegve majd csak elterülök, akárcsak egy béka az aszfalton, kezeimmel tompítva az esésem, a sérülés elkerülése érdekében, ám a homlokom kicsit megütöttem.- A büszkeségem!-jelentem ki még mindig vékony egér hangon, a padlón hasalva pirosodó homlokkal, mindenki látta aki a folyosón volt, nem beszélve a Bibircsókos Banyáról akiről már oly' sokat hallottam. Ezek után felállva a padlóról leporolom a ruhám. - Jól vagyok! -jelentem ki, kicsit porosan, tisztogatva még magam-
|
#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi offline RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
ugribugri Írta: 2015. április 7. 12:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=489975#post489975][b]Rentai Bálint - 2015.04.07. 12:37[/b][/url] P(.F)anniThe Black Rabbit - Hiszek neked! - mondom végül és elhatározom, hogy nem fogom megnézni, csak este, ha túl vagyok mindenen, mielőtt lemosom. Addig meg... legfeljebb röhög mindenki egy jót. Lesz egy jó napjuk, az senkinek sem árt. Pluszban egyszerűbb is, mert ki tudja nem bántanám-e meg, ha nemet mondanék erre? Most már persze késő, szóval felesleges is ezen agyalnom. Tisztázzuk a játék szabályait, a feltételeket, kezet is rázunk rá, innentől pedig nincs visszaút. Felkonferálom az indulást s az ugorj! végén és is gyors nyusziugrásba kezdek. Már amennyire tudok. Jól haladok, de Panna sincs lemaradva, igazán nagyszerű ellenfél. Kis előnnyel vezetek a félúton, visszafelé pedig már valószínűleg fáradok, hogy majdnem utolér, talán le is hagyna, ám ekkor valami történik. Hallom, hogy jajjgat, de én ugrok még egyet, csak aztán pillantok hátra. Érdekes a látvány, ahogy ő a földet csókolgatja, így kénytelen vagyok megállni. Kiegyenesedem és odasietek mellé, rendesen, már nem nyusziként, hiszen ki tudja mennyire ütötte meg magát. - Biztos jól vagy? - kérdezem, mikor mellé érek, bár már mondogatja, hogy minden oké. - Mi van a büszkeségeddel? - érdeklődöm, miközben felsegítem, már ha van rá igénye, aztán segítek leporolni. Fura, hogy milyen kosz van itt, pedig szerintem a manók takarítanak rendesen. De úgy látszik, ők is félnek a banya pletykáitól. - Gyere, ugráljunk együtt - invitálom a kezemet nyújtva, mert ha tényleg jól van, akkor be is érhetnénk a nyúlcélba. Így meg nem lesz, se győztes se vesztes, de az már mellékes. Az igazság az, hogy rettentően jó móka volt. Szóval ha minden rendben, akkor együtt ugrálunk tovább. Ne több az egész 3-4 ugrásnál. Kézen fogva még mókásabb lesz.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Péter Fanni Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi offline RPG hsz: 491 Összes hsz: 3450
|
Írta: 2015. április 7. 13:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490006#post490006][b]Péter Fanni - 2015.04.07. 13:39[/b][/url] Fekete-Bálint Nyuszi. :3- Ennek örülök! -Mosolygom rá még mindig. Ezek után ahogy letárgyaltuk a szabályokat meg is kezdtük a versenyt. Vadul lóhalálában vagy nyúlhalálában(?) szántottuk fel mind ketten a folyosót, a diákok és festmények, ha végig néztek rajtunk csak azt látták, hogy két nyúl vágtat végig a folyosón, mit sem törődve a többiekkel. Így folyt a nevetésben gazdag versenyünk. Vicces, hogy a verseny előtt még remegő lábakkal álltam a képzeletbeli rajtvonalnál, aggodalmakkal tele, de mire már versenyezni kezdtünk, teljesen ki is ment a fejemből a félelem. Nagyszerűen szórakoztam a Nyuszi pajtásommal, de ekkor történt meg az mit nem akartam, hogy megtörténjen. Elhasaltam. Nagyot csattantam a padlód, amikor Bálint megfordult azt látta, hogy épp a szeretetemet fejezem ki a folyosó padlója iránt. Már csak a szerelmes vers és a szerenád hiányzott... Amikor segített összekaparni engem csak egyfolytában azt mondogattam, hogy jól vagyok, mert tényleg jól voltam csak kicsit megijedtem, és fájt icipicit a pirosló homlokom. A büszkeségemmel kapcsolatos kérdése hallatán válaszoltam is neki azonnal, hogy leplezzem zavaromat.- Felestem!-jelentem ki,grimaszolva- És...-habozok kicsit- ezt mindenki látta!-a grimaszt hamar leváltja a kétségbe eséssel teli tekintet.- Nagyon ciki?-kezdtem el én is faggatózni, tartva kicsit a Banya pletykáitól. Miközben segített leporolni a ruhám, ismét elmosolyodtam, de ez a mosoly már vissza fogottabb volt mint az eddigiek. Invitálása hallatán arcomra még nagyobb mosoly ült ki, félénken oda nyújtottam a kezem, majd megfogtam az ő kezét- Ugráljunk együtt! -mosolygom rá, így ugrálni kezdtünk mind a ketten, egy tempót tartva, így sokkal mókásabb ugrálni a Nyuszi pajtásommal. A célba érvén nem volt győztes, sem vesztesz, így egyikünknek sem kellett az "életét kockáztatnia" pizsamában. - Végül is... jól sültek el a dolgok, nem? -mosolygom ismételten a fiúra majd megpróbálom elengedni a kezét, hisz, még mindig egymás kezét fogjuk, ami miatt kicsit zavarban vagyok, mert eddig még nem nagyon fogtam egy fiú kezét sem.
|
#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi offline RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
locsolás Írta: 2015. április 7. 18:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490084#post490084][b]Rentai Bálint - 2015.04.07. 18:26[/b][/url] P(.F)anniThe Black Rabbit
Könnyű neki örömet szerezni és a szabályokon sem veszünk össze, kell ennél több? Igen! A tét. De ezt is hamar tisztázzuk és szerintem teljesen okés is, nem csak azért, mert esélytelen, hogy veszítek, hanem mert a pizsiben végig sétálás a nyuszi jelmez után semmiség lesz. Neki is állunk ugrálni s mikor már épp azt hinném, hogy nem ért sokat a kezdeti előnyöm s csúfosan vereséget szenvedek majd, ha nem húzok bele, na akkor esik el Panni, aki Fanni, csak nyusziként nevezem máshogy, mert miért ne? Visszasietek hozzá, felsegítem és szerencsére azt mondja, hogy jól van, egy piros folton túl nem is látszik rajta semmi hiba. Mondhatnám persze, hogy akkor most nyertem, de nem teszem. Inkább felajánlom, hogy együtt ugráljuk le a hátralevő szakaszt. Nem lenne jó, ha még egyszer elesne. - Nem ciki Panna! - kacsintok rá - Egy hét alatt elfelejtik! - és most, hogy Pannának hívtam, ráadásul nyuszinak álcázzuk egymást csak egy óvodás nem jön rá, hogy mi voltunk azok. De nekem speciel elég a tudat, hogy ráfoghatom, nem voltam önmagam. Megfogom a kezét, így ugrálunk be a képzeletbeli célba, egyszerre. - Igen! Vicces volt! - mondom vidáman és el is engedem a kezét, nem kéne, hogy bárki félreértse, mégis csak egy kislány hozzám képest. De nem lennék kellően lovagias, ha nem segítettem volna neki. Most viszont itt a tervem második része. Mármint, nem igazán terv, de kötelességemnek érzem. Fel is kapom a táskámat, megkínálom újra répával és én is elrágok egyet, így a mozgás után kifejezetten jól esik. Közben pedig, belekezdek a mondandómba is. - Nos, nem tudom, mit csinálsz holnap, de nem akarlak még egy nap feltartani, szóval ha nem bánod... - előhúzom a táskámból a kölnis üvegem, amiben amúgy csak sima víz van, mert tudom ám, mennyire nem szeretik, ha több száz különböző parfümmel locsolják meg őket. Aztán megköszörülöm a torkom, az öklöm a számhoz emelve, majd belekezdek a versikébe. - Éles sarok, kezdő törés Bordás tengely, reteszkötés, Cosinus és Tangens Rhó Én vagyok a locsoló! Meglocsolhatlak?Tudom-tudom matek, és borzasztó, de hirtelen csak ez jutott eszembe. Meg egy másik, de az nem illik a vizes üvegemhez, így maradt ez. A lényeg benne volt, a kérdés meg adott, csak a válaszra várok.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Péter Fanni Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi offline RPG hsz: 491 Összes hsz: 3450
|
Írta: 2015. április 7. 19:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490096#post490096][b]Péter Fanni - 2015.04.07. 19:10[/b][/url] Fekete-Bálint Nyuszi. :3Az elhasalásomat követően, ahogy összeszedtem magamat Bálint segítségével, kicsit aggódtam, hogy túl sokan látták azt amit nem kellett volna így aggódó kérdéseimmel bombáztam a fiút, amire pozitív választ kaptam...úgy ahogy pozitív.- Egy hét?!-akadok ki kicsit, aztán gondolkodni kezdek, szinte hallani lehet, ahogyan a fogaskerekek kattognak a fejemben, így ismételten megszólalok.- Hát... végül is, egy hét alatt sok minden történhet és ki tudja, lehet valaki sokkal rosszabbul jár, mint az én padló iránti vonzódásom!-nyugtatom magamat kijelentésemmel. Azt hiszem, kezdem meg szokni a Pannit, vagy a Pannát ,de csak neki van megengedve, hogy így szólítson amit még valahogy a tudtára kell adnom. Valahogy.. Miután elengedte a kezem, hirtelen magamhoz húzom fel a mellkasomhoz a kacsóimat és hallgatom a mondandóját.- Oh... Nem tartottál ám fel, mert é....-Nem tudtam befejezni a mondandómat látván, hogy elővette a kölnis üvegét, már sejtettem, hogy mit szeretne, így magam elé leengedve összekulcsoltam a két kezem mosolyogva, végig hallgattam a versét, de felkacagtam, ahogy a Cosinust és Tangenst meg hallottam, bár lövésem sem volt róla, hogy mi is lehet az, de vicces volt a nevük. A vers végeztével a kulcs mondatra válaszoltam is azonnal.- Meg locsolhatsz!-lehajtott fejjel vártam rá, hogy tegyen annak érdekébe, hogy ne hervadjak el. Ezután a roppant ünnepi momentum után kihúzom magam.- Bocsáss meg, de nálam nincs semmi sem a locsolásért cserében, az ajándék répát amit adtál meg nincs pofám vissza adni! -kezdek bocsánatot kérni, nem sejtettem, hogy meg locsol és teljesen el is felejtettem, hogy ma van húsvét. Egész nap a mai kis játékunk járt a fejembe. - De biztosítalak arról, hogy nem úszod meg ajándék nélkül! -kezdtem mentegetőzni, amit komolyan is gondoltam. Nem szeretném cserben hagyni, vagy hogy azt érezze, kihasználtam őt! ert nem így van! Ezért csak csendben állok előtte, szemeibe nézve, a válaszra várva-
|
#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi offline RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
locsolás Írta: 2015. április 7. 19:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490100#post490100][b]Rentai Bálint - 2015.04.07. 19:22[/b][/url] P(.F)anniThe Black Rabbit
Nevetek rajta, ahogy kiakad az egy héten. Rosszabb soha ne történjen vele. Aztán ahogy elemez és magyaráz, csak még több kedvem lesz nevetni, bár rendezem magam, s csak egy mosollyal fejezem ki, mennyire jól szórakozom rajta. Bólogatok is bőszen, mert hát, pont így van. Előfordulhat bármi rosszabb is, sőt még érdekesebb is. De igazából lényegtelen. Az a fontos, hogy befejezzük az ugrálást és visszajussunk a táskámhoz, hogy megkínálhassam ismét répával, aztán meg meglocsolhassam. Ha hagyja. De szerencsém van, a versem is tetszik neki, és engedélyt is kapok, így emelem is a kölnis üveget, de mielőtt meglocsolnám még elmondom neki, amit tudnia kell benne. - Amúgy csak víz van benne - közlöm és ismét kap egy kacsintást, ez valami mánia nálam, de lényegtelen. Ráfújok a hajára, meg a nyuszifüleire egy kis vizet, majd jön a "fekete leves", nincs nála ajándék. Nem mintha várnék ilyesmit, de egy pillanatra eljátszom, hogy igenis szomorú vagyok. Lekonyul a szám, szipogok egyet, ami nyuszi pofival biztos hatásosabb, aztán halkan motyogva, de úgy hogy hallja, megszólalok: - Piros tojás, fehér nyuszi... Locsolásért jár egy puszi! - s hogy lássa mennyire komolyan gondolom, nyuszisan mellé ugrok, leguggolok, hogy alacsonyabb legyek nála, úgy tartom az arcomat neki, s ha nem lenne elég egyértelmű, még nyuszi mancsommal, ökölbe szorított kezemmel, is, megbököm az arcomat, hogy oda jár a puszi, ha már tojás nincs. És akkor az ajándék részét is letudtuk a dolognak. Közben pedig, betömök egy újabb répát a számba. Csak. Mert finom.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Péter Fanni Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi offline RPG hsz: 491 Összes hsz: 3450
|
Írta: 2015. április 7. 20:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490165#post490165][b]Péter Fanni - 2015.04.07. 20:51[/b][/url] Fekete-Bálint Nyuszi. :3Érdekes és egyben mókás verse után rábólintottam, hogy meglocsoljon. Ám, amikor közölte velem, hogy csak víz van benne meglepődtem. Viszont örültem neki, hogy nem fogok sokféleképp illatozni, így csak biccentve egyet, lehajtottam a fejem. Sajnos nem volt nálam tojás, sem egyéb ajándék, így elég kényelmetlenül éreztem magam, azonnal bocsánatot is kértem tőle.- Bocsáss meg, de teljesen ki ment a fejemből, hogy ma van húsvét!-mentegetőzöm, de amikor meglátom, hogy elszontyolodott, a szívem majd meg szakadt és hibásnak éreztem magam, amiért nem írtam fel magamnak a kis noteszembe. Épp ismételni akartam bocsánat kérésem, meg amikor meghallom azt a rövid kis locsoló verset amit az orra alatt motyog, majd figyelve tetteit látom, hogy lehajol én miattam és oda tartja felém a félarcát. Zavarba jöttem be vallom, de nem mondom, hogy nem is tetszett ez tette, mert nagyon aranyosnak, hogy ilyen kedves és törődő személyiségű, na meg persze érti a tréfát is. Mondjuk, tényleg nem tréfának szántam, hogy nem hoztam neki semmit. Mindegy már, be fogom pótolni akkor is. Szóval, ahogy odahajolt elmosolyodtam leplezve zavaromat majd én is az arcához hajolva, adtam neki egy puszit az arcára. Ez után ismét kihúztam magam várva a reakcióját lopva tőle egy répát és rágcsálni kezdtem azt.- Ugye tudod, hogy akkor is betartom a szavam? -közlöm vele teli szájjal, répával a kezembe-
|
#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
|
|
|
Rentai Bálint INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi offline RPG hsz: 435 Összes hsz: 14197
|
zárás Írta: 2015. április 7. 21:03
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490172#post490172][b]Rentai Bálint - 2015.04.07. 21:03[/b][/url] P(.F)anniThe Black Rabbit
Meglocsoltam idén az első lányt. Fantasztikus vagyok. Kár, hogy így zavarba jött ettől, meg rosszul érzi magát tőle. - Ugyan! Locsolás amúgy is csak holnap van, csak féltem kimaradsz a nagy tömegben! Tudod mennyi lány jár ide? - nézek rá vigyorogva, aztán még megsúgom neki - Te vagy az első az idén! - érezze hát magát megtisztelve. De persze rossz, hogy nem kapok semmit. Nem mintha hiányozna. A csoki tojásokat valószínűleg egytől-egyik Boginak adom majd. Elvégre én nem ehetem meg. Reménykedem, hogy a többségnél azért lesz rendes főtt tojás is. Azt legalább ehetek. Igaz azt sem ész nélkül, de egy-kettő nem fog bajt okozni. Most pedig, ha nincs más, behajtok egy puszit, mert az is bőven elég ajándéknak. Nem is kell sokat várnom, érti Pannus a dolgokat, és szerintem nem is veszi túl komolyan, elvégre tökre idiótán viselkedek, nem illik ez az én komoly levitás egyéniségemhez. De egy kis móka, főleg ma, teljesen belefér. Miután megkapom a puszimat, felállok és széles mosolyra húzom a szám. Örülök, hogy ez ilyen könnyen ment, remélem holnap is egyszerű dolgom lesz. - Jó, de ne ess túlzásba! - hagyom rá, aztán csipogni kezd az órám, jelezve, hogy idő van, s bár én nem vagyok szívbajos a folyosó közepén mégsem kapom elő a pálcám, hogy vércukorszintet mérjek, meg hogy utána inzulinozzam magam. Így csak leállítom a csipogást, aztán Fannira nézek. - Most mennem kell, de ez nagyon jó buli volt! Jövőre megismételjük! - kacsintok rá, aztán adok neki még pár répát, és el is indulok - A DÖK-ben találkozunk!Kiáltom még oda neki, aztán elszaladok vissza a Levitába, hogy az inzulin után Alexet összeszedve megkezdődjön a mai nap másik slágere.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Julien király INAKTÍV
Havas Julien || Mikulikánus offline RPG hsz: 108 Összes hsz: 2307
|
Írta: 2015. április 7. 21:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490188#post490188][b]Julien király - 2015.04.07. 21:20[/b][/url] A nagy kérdés feltevése után csak vár, hogy pillanatnyi nyomorán segítsen, akár csak válasszal. Abban is lehet ugye olyan valami, ami miatt jobb lesz neki a nap hátralevő részében. Hála, máskor nem kell hordania, maximum újabb ünnepnapkor, hétköznapokon nem alkot semmit a hajába, még akkor sem, ha már kusza, kócos tincsei hosszabbak, és a homlokába lógnak. Inkább levagdossa kuszán, mintsem ilyesmit tegyen. - Óóóóó! Mik vannak! – mondjuk ő maga még zoknit se nagyon stoppolni, nemhogy varrni, de erről szerintem nem kell beszámolnia, hiszen elképzelhető. A fiúk nemigen szoktak a varrás mesterei lenni, persze, kivétel akad. De ő nagyon nem abba a kategóriába esik. - Hogy ti miket ki nem találtok. A zseb dolog amúgy nem menne, a vatta így jó dolog. – csendesedik el, és figyeli, hogy mit matat. Sosem érti, hogy a lányok miért mennek mindenhova táskával, míg ő maga telepakolja a zsebeit, és azzal tökéletesen el tud lenni. Ellenben, akárhol fut össze egy lánykával, egy apró, de táska alakú valami mindig lapulnak náluk. Ez az ő titkuk. Eltart pár percig, mire akad is valamire, ő pedig kíváncsi, és figyel csendesen. Amikor a fehér anyag előkerül, pislog párat, nemigen szokott vattával találkozni, maximum ha plüssállatka belsősége kerül elé, de mindent el tud intézni zsepivel is. Engedelmesen hagyja, hogy matasson a füle mögött, és behelyezze a pamacsokat. Fészkelődik kicsit közben, de az utána lévő érzet már sokkal kellemesebb. - Nagyon fokkal jobb. Nagyon! – piszkálja meg a hajpánt végeit, de nem szedi ki a pamacsokat, csak megsimítja a helyüket. – És kiesni nem fog? – kérdi végül, miközben leereszti a kezeit. Az óra emlegetésére már nem rázza a hideg, úgyis lassan eléri őket az, hogy ismét elkezdődjenek, minden olyan, amiről most mesélnek, az unalmas, őket nem érdeklő tananyagok. De ez is beletartozik az iskolai körforgásba ugyebár. - Nem kell annak lenni. Elég, ha szereted, és csinálod. Az, hogy másnak nem jó esetleg, nem számít, mert magadnak csinálsz mindet, és neked kell élvezni nem nekik. – így vélekedik a saját munkásságáról is, megfelelési kényszer nélkül, hiszen elsősorban mindet azért vet papírra, mert neki úgy kényelmes, és úgy szereti. - Ááááh, ilyen nekem is. Mindig hiszik azt, én meg vigyorogva bólintok. A kellemetlen dolog nekem nincs meg. – vonja meg kissé a vállát, de hát, mások a nézeteik, emiatt nem is akarja elítélni. Ő már csak ilyen.
|
|
|
|
Péter Fanni Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi offline RPG hsz: 491 Összes hsz: 3450
|
Minden jó, ha a vége jó. :) Írta: 2015. április 7. 21:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=490230#post490230][b]Péter Fanni - 2015.04.07. 21:59[/b][/url] Fekete-Bálint Nyuszi.:3A locsolás után, még mindig zavarba voltam, ám ez hamar elszállt. - Persze, hogy sok lány van itt.-mosolyogva válaszoltam neki, de örültem neki, hogy engem ma locsolt meg. Aztán mikor meg súgta, hogy én vagyok az első akit meglocsolt, ismét csak elmosolyodtam kedvesen, mert megtisztelve is éreztem magam. Ki ne érezné magát megtisztelve az én helyzetemben? Szerintem mindenki így érezne. A répalopást követően, kijelentettem, hogy mik is a szándékaim, amire csak egy óvatos választ kaptam. Sejtettem, hogy valami ilyesmit fog mondani. Erre csak annyit válaszoltam.- Én? Túlzásba? Pfffff..~ -vágok vissza laza magabiztossággal, hisz már elterveltem mindent, az ajándékot, hogy mi is lesz. Ám ekkor meghallottam egy bizonyos csipogást. Az órája volt az. Nem is tudom, hogy miért, biztos dolga volt, amihez nekem nem sok közöm van, így nem is álltam neki faggatni. Ahogy elköszönt elmosolyodtam, aztán én is elköszöntem tőle.- Rendben, szia! Vigyázz magadra! -és most, én kacsintottam rá, vagy csak átvettem a szokását? Nem hiszem. Szimplán csak jópofaságból. Amint elillant a Levitába, én is jó ötletnek tartottam, hogy vissza spurizzak az Eridonba. Így is történt, majd fenn összeírtam egy kis cetlire a tervem megvalósításához szükséges kellékeket, és egy kis levelet is barátnőmnek, Lazriell-nek. A levélben leírtam, hogy miért is van rá szükségem, és a találka helyet is ezt követően a baglyommal elküldtem a levelet. Másnap délelőtt elhatároztam, hogy lelógom a konyhára ellopni két tojást, hogy kifújhassam és kifesthessem Bálintnak. Így is történt, lelopóztam elkerülve a tanárokat és a festmények incselkedő megszólásait, átléptem a konyha küszöbét ahol az asztalon volt tojás, gyorsan elemeltem kettőt, hogy a manók ne lássák és vissza vágtattam az Eridonba a festékeimért majd elindultam a találka helyre. A lány már ott várt engem, hál'istennek ő jobban benne van ebben a tojásfestős témában nálam, így nyugodt szívvel bíztam rá a tojásaim. Hamar végezve velük, megköszöntem Lazriell segítségét, így az adósa vagyok, azaz szerintem az vagyok. Hamar felsiettem az Eridonba ahol megírtam a tojásokhoz a kis levelem, egy dobozba összecsomagoltam, egy szalaggal átkötve az egészet. Aztán elküldtem neki a baglyommal. Remélem megkapta. Ez állt a levélben: "Köszönöm, ezt a tegnapi nyuszis délutánt, nagyon jól szórakoztam! Vicces vagy, örülök, hogy a barátod lehetek! Ui.: Legközelebb én nyerek!;)
Panna"
|
#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
|
|
|
Scarlett Conroy INAKTÍV
Troublemaker, Svájc. 2017 réme offline RPG hsz: 454 Összes hsz: 2298
|
Írta: 2015. július 24. 14:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=499736#post499736][b]Scarlett Conroy - 2015.07.24. 14:01[/b][/url] Geri és Lolita Miután Scar nem látta, hol van Lolita, azonnal visszanyomakodott a manók tömkelegébe, hogy megkeresse. A földön fekve találta eszméletlen állapotban. Megfogta a kezét, és húzni kezdte kifelé, mielőtt a manók valami még ennél is durvábbat tesznek velük. Mikor már a folyosón volt, felhúzta Lolitát annyira, hogy ülő állapotban legyen. Hátát nekitámasztott a falnak, és leguggolt elé. Miután semmire nem reagált, végigszaladt a folyosón, és kerített valakit, aki segíthet neki elvinni a lányt a gyengélkedőig. Ez az ember nem volt más, mint Geri, aki készségesen segített neki, és felkapta a lányt. Már az első emeleten voltak, amikor a vöröske mocorogni kezdett. - Tedd le oda! - mondta Scar, aki észrevett egy fotelt a közelben. Félt, hogy valami baja esik a lánynak, hiszen ő volt az a hülye, aki felhozta egyáltalán azt az ajtót. Miután a lány még mindig nem volt magánál teljesen, a lány leült a földre, hátát a kanapénak nyomta, a kezébe temette az arcát. - Minden az én hibám. - szűrődött ki a hang. Arra gondolt, hogy amikor Madagaszkáron voltak, akkor is az ő ötlete volt, hogy az ősi romokhoz menjenek, és hogy valamit változtassanak át. Utána meg vagy két hétig egy jel volt mind a kettőjük kezén, és balszerencsével küzdöttek. Torkában gombócot érzett, és érezte, ahogy a könny szúrja a szemét. De nem akart gyengének mutatkozni. ~ Szedd össze magad! ~ parancsolta magának. ~ Most nem engedheted meg, hogy gyenge legyél. ~ folytatta, amitől kicsit jobb lett.
|
Itt járt Lala
|
|
|
Bakonyi Gergely INAKTÍV
lapáttenyér offline RPG hsz: 191 Összes hsz: 2185
|
Írta: 2015. augusztus 12. 22:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=504554#post504554][b]Bakonyi Gergely - 2015.08.12. 22:54[/b][/url] Scarlett és Lolita Óvatosan fogta Lolitát. Néha félt, hogy esetleg kicsit szorítja, bár a súlya elenyésző volt, nem kellett erőlködnie. De talán még nincs teljesen tisztában azzal, hogy mennyi ereje is van tulajdonképpen. A lány pedig még csak szólni sem tudott, ha durván bánik vele. Igazán elszánt arccal, a távolba nézve vitte a kis levitást, Scarlettel az oldalán. Egy ponton pedig azon kapta magát, fogalma sincs, hogy keveredett ebbe a helyzetbe. Nagy gombóc volt a torkában, ha rágondolt. Ő csak a konyhába akart menni, arra sétált, amikor összefutott a kétségbeesett Scarlettel. A lányka pedig tálcán kínálta az egészet, fehér lovat adott rá, palástot terített a vállára és hirtelen ő lett a tökéletes, a megmentő herceg. És feszengett a szerepben. Mert sosem volt az és nem is lesz. Szinte észre sem veszi, ahogy Lolita megmozdul a karjai között, még azt sem tudja, pontosan mi történt vele, Scarlett el sem tudta mesélni. De ébredezik, és a rellonos utasítására lerakja a lányt. Finom mozdulatokkal operál, főleg a fejét próbálja kímélni, ahogy elfekteti. Egy kósza gondolat fordul meg a fejében, miszerint jó lenne, ha szólna hozzá, és meg is indul a keze Lolita felé. De még időben visszahúzza, nem, inkább... jobb lesz, ha békén hagyja. Fekete tekintetét végigvezeti rajta, némi aggodalom csillan szemeiben. Aztán másra lesz figyelmes. Halk, megtört, öngyötrő szavak. Senkinek címezve, inkább csak úgy kicsusszant, megszökött gondolatok, de megütik a fülét. Scarlett felé pillant, látja a lányt, hogy mennyire szétesni készül. Az ő gyomra pedig görcsbe rándul a tudattól, hogy valószínűleg nem tudja majd egyben tartani. - Ne okold magad, az végképp nem segít, ahogy a pánik sem - kimért szavak, mégis hanglejtésében van némi enyhültség. Hiányzik belőle a kioktató él, inkább kedves tanács. És ezúttal erőt vesz magán, végigsimít a lány vállán és biztatóan biccent felé egyet. Majd újra felegyenesedik, mert tudja, hogy most Lolita fontosabb. Meg persze az, hogy van. - Hallod a hangom? Öhm... hogy is hívják? - a nevén próbálná szólítani, de tanácstalanul pillant Scar felé. Még a nevét sem tudja, pedig úgy kéne szólítania, arra hamarabb felfigyel.
|
|
|
|
Lolita Sole INAKTÍV
Hegedűművésznő offline RPG hsz: 21 Összes hsz: 51
|
Írta: 2015. augusztus 13. 17:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=504785#post504785][b]Lolita Sole - 2015.08.13. 17:01[/b][/url] Scar és GergelySötétség és semmi. Ez volt az első, ami beugrott a lánynak. Nem látott semmit, de lassan és meglehetősen kitartóan, lüktetni kezdett a feje. Maga mellett hallott két különböző hangot, amiből az egyiket biztos, hogy hallotta már. ~Scar~ugrott be neki a név. A másik hangot viszont nem tudta, kihez is tartozhat. Megpróbált megmozdulni, de akkor a tagjai is elkezdtek sajogni. Így inkább nyugton maradt. Semmi szükség felesleges fájdalomra. Feltűnt neki, hogy valaki lejjebb helyezi, és kérdezgeti, így megpróbálta kinyitni a szemét. Második próbálkozásra meglátta a fényt, ami csak felerősítette a fejfájását, így automatikusan visszacsukta. Majd hirtelen rájött, hogy azt sem tudja, jelenleg hol van ő most. Most már nagyra tárta ki a szemeit, és az első pillanatban egy teljesen ismeretlen fiút pillantott meg. Majd oldalra pillogott, és már Scart is látta. Rendben, legalább most már biztos, hogy nem hagyta cserben a lány. Pedig egy pillanatig tartott ettől. - Öö.. hello - szólalt meg, először kicsit halkan, majd normális hangnemben - Megtudhatom hol vagyok? És miért? És amúgy... bocsi az udvariatlan kérdésért, de te ki vagy? - tette fel az összes hirtelen eszébe jutó kérdést a párosnak.
|
|
|
|
Scarlett Conroy INAKTÍV
Troublemaker, Svájc. 2017 réme offline RPG hsz: 454 Összes hsz: 2298
|
Írta: 2015. augusztus 30. 12:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=510735#post510735][b]Scarlett Conroy - 2015.08.30. 12:42[/b][/url] Geri és Lolita Amikor Lolita kelni kezdett, akkor még egy szinttel lejjebb jártak a céltól. Viszont nem akarta, hogy a vöröske megijedjen amikor felébred. Így letették egy zöld kanapéra, amit útközben pillantott meg Scar. Rögtön utána nem érkezett visszajelzés az ájult lánytól, ezért a szőke elkezdte magát okolni. Ő maga azt, hitte, hogy csak fejben, de Geri szavai arra engedtek következtetni, hogy hangosan is kimondta a szavakat. Érezte a fiú meleg tenyerét a vállát. Jól esett neki a testi érintkezés. - Igazad van... - fordult újra az ájultan heverő lány felé. - Lolita. A neve Lolita. - jelentette ki, de még mielőtt Geri is kimondhatta volna a nevet, már a lány is beleszólt a beszélgetésbe. Scar megkönnyebbülten fújta ki a levegőt, és rámosolygott az össze-vissza beszélő lányra. - Nem emlékszel? Elájultál. A manók megtámadtak minket a konyhában. Éppen a gyengélkedőre akartunk vinni, amikor elkezdtél ébredezni. És ő Geri. Ő segített elhozni téged idáig. - egy jelentőségteljes pillantást vetett a fiúra a magyarázat közben, és abban reménykedett, hogy minden kérdésre tudott válaszolni, habár teljes káoszban. - Hogy érzed magad? - kérdezte, hogy ne csak ő róla legyen szó. Végül is nem az a lényeg, hogy mi van körülötte, hanem hogy ő maga hogy érzi magát. Vagy nem?
|
Itt járt Lala
|
|
|
Markovits István INAKTÍV
Repüléstan tanár offline RPG hsz: 110 Összes hsz: 987
|
Írta: 2015. szeptember 15. 16:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=518540#post518540][b]Markovits István - 2015.09.15. 16:05[/b][/url] Barbicica A vizsgaidőszakban a tanárokra kiosztható egyik legunalmasabb feladat a folyosófelügyelet. Ma rajtam volt a sor, hogy az asztronómia, bűbájtan és önismeret vizsgák ideje alatt a folyosón üldögéljek, és lefüleljek minden mágikus és nem mágikus csalási kísérletet. Szívesebben lettem volna inkább otthon, pláne, hogy most már három tagot számlált a mi kis családunk. Még szoknom kellett az apai szerepkört, egyelőre még csak kerestem az ideális egyensúlyt munka és magánélet között az új helyzetben. A komoly kviddicsezést mindenesetre abbahagytam, legfeljebb már csak öregfiúk meccseken vállaltam a továbbiakban játékot. A Bükki Bikáknál megértették a döntésemet, de rögvest felajánlottak egy játékosmegfigyelői szerepkört, hogy szemmel tartsam az iskolában felbukkanó tehetségeket. Belőlük pedig szerencsére nem volt hiány a Bagolykőben. Székemet a folyosó végére raktam le, hogy egy irányba nézve is végiglássak mindent. A mellettem lévő ablakból kellő fény áradt be ahhoz, hogy közben javíthassam a magammal hozott repüléstan vizsgákat. Amint a termek ajtaja bezárult, és meggyőződtem arról, hogy egyelőre nincs min aggódnom, bele is kezdtem a javításba.
|
|
|
|
Markovitsné Győri Barbara INAKTÍV
Mother of Dragons offline RPG hsz: 43 Összes hsz: 631
|
Írta: 2015. szeptember 16. 03:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=519100#post519100][b]Markovitsné Győri Barbara - 2015.09.16. 03:07[/b][/url] Markovits IstvánRosszabbra számítottam, hogy őszinte legyek. Az anyasággal sok idegesség jár, de sok boldogság is. Elég segítséget kapok ahhoz, hogy tudjam folytatni a házvezető helyettesi és tanári munkámat. Na nem mintha rá lennék szorulva, de jó érzés heti pár órában olyan alap dolgokkal foglalkozni, ami a diákoknak jól jöhet az életük során és annak a háznak a vezetőségében lenni amelyhez én is tartoztam még néhány évvel ezelőtt mestertanoncként. Istvánnal a kapcsolatunk szorosabbra fűződött Levente világra jövetelével. Kiveszi a részét a dolgokból, szóval nincs okom panaszra. A testvéremék is a segítségünkre vannak, ennek volt köszönhető, hogy volt egy kis szabadidőm amelyben fel tudtam menni a kastélyba. Intézni való papírokkal igyekeztem az igazgatóiba amikor eszembe jutott, hogy fel kéne néznem Markihoz, mert ügyel. Hála Merlinnek én ezt megúsztam, ő viszont ott kellett, hogy üldögéljen pár órát. Nem lehetett meglepetésszerűen érkezni. Hallhatta a kihalt folyosón a cipőm sarkának koppanásait. Ráérősen sétáltam felé, jól szemügyre vettem és hát nem igazán hatott meg, hogy el volt foglalva. - Ákoséknál van a baba - mondtam halkan miközben lehajoltam hozzá és egy puszit nyomtam az arcára. - Javítasz? Milyenek lettek az idei vizsgák?
|
|
|
|
Markovits István INAKTÍV
Repüléstan tanár offline RPG hsz: 110 Összes hsz: 987
|
Írta: 2015. szeptember 16. 11:27
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=519129#post519129][b]Markovits István - 2015.09.16. 11:27[/b][/url] Barbicica A síri csendet rövidesen léptek zaja törte meg. A hang egyre csak erősödött, az illető tehát közeledett. Ennyiből is felismerni véltem a hátam mögül érkező jellegzetes magassarkú-tipegés tulajdonosát, de nem fordultam meg, továbbra is a rám bízott folyosószakasz felügyeletére koncentráltam, fél szemmel a vizsgákat olvasva. Hiszen lehet, hogy egy ügyes diák illuziója próbál megtéveszteni, remélvén, hogy elhagyom a kijelölt helyemet. Az én Barbim különben sem lehet most itt, a kis Levire vigyáz. De amikor a kellemes parfüm illatot is érzékeltem, és a fülembe mézédes hang suttogott egy puszival kísérve, már tudtam, hogy ez bizony nem illuzió, hanem a hús-vér valóság. Barbi persze rögtön tudta, hogy mit kell mondania, megnyugtatott, hogy Levente jó kezekben van. Olvasta a gondolataimat, pedig nem legilimentor. Mire mennék vele nélküle? Hihetetlenül ügyesen szervezte a közös életünket minden szórakozottságom ellenére. - Első átfutásra biztatónak tűnik a helyzet. - válaszoltam a repüléstan vizsgával kapcsolatos kérdésére. - De most kénytelen leszek félretenni a javítanivalót, és megbüntetni azt, aki a környező termekben zajló vizsgák nyugalmát megzavarva illetéktelenül idetévedt. - pattantam fel csalfa mosollyal a papírokat a széken hagyva, majd Barbit gyengéden a falhoz szorítottam. Fél karommal átöleltem őt, szabad kezemmel pedig a falat támasztottam. - Mit tudsz felhozni mentségül? - kezdtem meg a játékos felelősségrevonást, intim közelségbe hajolva.
|
|
|
|
Bakonyi Gergely INAKTÍV
lapáttenyér offline RPG hsz: 191 Összes hsz: 2185
|
Írta: 2015. szeptember 20. 14:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=520814#post520814][b]Bakonyi Gergely - 2015.09.20. 14:56[/b][/url] Scarlett és Lolita A hideg fejjel gondolkozás nem okoz neki gondot. Sőt. Kifejezetten az erőssége. Az már más kérdés, hogy a legtöbb ilyen helyzettel nem tud mit kezdeni. Alapvetően az elsősegélyről van némi fogalma, de nem tudná ellátni Lolitát, nem vállalna akkora felelősséget. Ahhoz túl kevéssé képzett. És a két fiatal lány most itt áll, tőle várja a megoldást, hogy hősies legyen és mindent rendbe hozzon. Érzi az elvárások súlyát a vállán. Eszében sincs összeroppanni. Óvatosan megsimogatja Scarlett vállát, hogy egy kis lelket öntsön belé és amikor látja, hogy volt értelme, egy helyeslő, büszke félmosolyt ereszt meg a szőke lány felé. Azonban Lolita ébredezni kezd, Gergő pedig hümmögve bólogat, ahogy megtudja a nevét. - Szia - köszön a lánynak, mert ennél többet egyelőre nem tud, a rellonos lányka pedig már megmondta a nevét is, a szerepét is a történetben. Ő is érdeklődve figyelte, mert nem tudta pontosan mi történt. Most viszont inkább a levitás lánykát figyeli. Ujjbegyeivel finoman elsimít a homlokából pár puha, vörös hajtincset. Nem tudja, pontosan hol ütötték meg és amúgy is, fél hozzáérni tulajdonképpen. Ez az érintős dolog még nem az ő világa és igyekszik azzá tenni, de lassú folyamat ez. - Mondd csak, szédülsz, hányingered van, vagy ilyesmi? - kérdezi, miközben fekete tekintetét a lány fején vezeti végig. Tovább nem fogdossa, csak nézegeti. Egyértelműen vér, dudor, vagy ilyesmi után kutat. Hiábavalónak tűnik egyelőre, ami azért kicsit feloldja a gyomrát szorító, aprócska görcsöt. - Aztán elmesélhetnétek pontosan mi történt - állapítja meg, némi torokköszörülés után. A manók abszolút nem agresszívak, ok nélkül nem csinálnak ilyesmit a diákokkal, ebben is biztos. Főleg nem többen. Nem is szabad nekik.
|
|
|
|
Lolita Sole INAKTÍV
Hegedűművésznő offline RPG hsz: 21 Összes hsz: 51
|
Írta: 2015. október 11. 14:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=529970#post529970][b]Lolita Sole - 2015.10.11. 14:16[/b][/url] Scar és GeriA magyarázatok után a lány bólintott egyet, majd rájött, hogy ez rossz ötlet volt. A feje csak úgy sajgott. - Köszi - reagálta le a dolgot a fiúra nézve - Semmi nagy bajom. Csak a fejem fáj. A szédülés már elmúlt - válaszolgatott engedelmesen Gerinek. Kicsit meglepte, milyen kedves hozzá a lovagjuk, hiszen nem is ismeri, csak belecsöppent ebbe a helyzetbe. - Hát... pontosan én sem értem, mi történt. Meg akartuk nézni, mi van egy ajtó mögött, de a manók kirángattak onnan és utána már sötétség - mesélte el a saját, kicsit zavaros változatát a lány - Scar, gondolom, te többet láttál - tekintett a rellonos lányra. Közben feltápászkodott, és elhelyezkedett törökülésben a földön. - Még egy kérdés, aztán abbahagyom: te hogy kerültél bele a sztoriba? - kérdezte Geritől, mert egyáltalán nem emlékezett rá, hogy valaha is látta volna. Hirtelen eszébe jutott, hogy sikerült az elmúlt öt percben csak magyarul beszélnie, és még csak nem is figyelt rá. Halványan elmosolyodott. Lassan menni fog ez a beszéd-dolog.
|
|
|
|
Kilt Zoltán INAKTÍV
Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki offline RPG hsz: 250 Összes hsz: 8036
|
Írta: 2015. október 27. 23:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=535887#post535887][b]Kilt Zoltán - 2015.10.27. 23:36[/b][/url] Rozsos AnnamáriaAz iskola ezen falai között régen jártam. Gondoltam, miért is nem erre indulhatnék a jelmezes mókázásra. A nem túl éles szeműeknek is feltűnhetett, hogy valójában igencsak eltévedtem és valahol rossz irányba fordultam. Mikor eszembe jutott, hogy tuti eltévedtem, mentő ötletként az előző teória fogalmazódott meg bennem. - Na ezt jól elszúrtad! Büszke lehetsz magadra!Korholtam magam, lehető leghalkabban, szinte csak súgva magam előtt. Hirtelen körbenéztem, nem-e járt-e valaki erre felé, mert ha igen, könnyen idiótának nézhetett. Megtorpantam és éppen a fejem kezdtem a falba verni, persze finoman, de azért éreztetvén magammal mit is érdemeltem. Ebben a pillanatban nem foglalkoztam vele kik vagy mik suhannak el a hátam mögött. Aztán, mikor befejeztem, hátamat vettem csak a falnak és türelmesen végiggondoltam hogyan is tudnám ezt a "baklövést" korrigálni.
|
"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság." Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár Kérdezz
|
|
|
Rozsos Annamária INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje offline RPG hsz: 485 Összes hsz: 767
|
Írta: 2015. október 28. 14:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=535985#post535985][b]Rozsos Annamária - 2015.10.28. 14:31[/b][/url] Vonul. Suhan. Királynői tartással öt centivel lebeg a föld fölött nagy méltósággal. Kegyet oszt és mosolyog. Valahogy így képzelte titkos óráiban a halloweent, aztán előző nap eszébe jutott, hogy ezt gyanúsan elkéste, és azzal dolgozott, amije volt. A mugli ruhái, egy lepedő, meg egy tök. És az eredményt megszemlélve a tükörben, úgy döntött, hogy ez annyira rossz, hogy már egyenesen nagyszerű. És nem mellesleg, ebben is lehet suhanni. Sok értelme nincs, na de lehet, és az a lényeg. Szóval akkor vonul. Suhan. Királynői tartással öt centivel lebeg a föld fölött nagy méltósággal. Kegyet oszt és mosolyog. Mindezt annyira lelkesen - hiszen nem látszik az arca -, hogy elbotlik a saját királynői lábában. Az még hagyján, de egyrészt lecsúszik a lepedője, másrészt meg elgurul a töke. Te jó ég, ez elég szánalmasan hangzik. És hát az is, be kell valljam. Egész elegánsan jön ki a botlásból, egy fojtott káromkodást ereszt meg mindössze, és mérgesen rángatja vissza a helyére az úgynevezett jelmezét, amíg észre nem veszi, hogy valaki áll a falnál, és nézi. A kis navinés morcosan hátat fordít neki, és konstatálja, hogy nincs meg a töke. Se közel, se távol egy árva tök. Szépen áll a folyosón, mozdulatlanul - annyira érzi minden sejtjében azt, hogy ő egy rettenetes csalódás, hogy egyelőre képtelen másra figyelni.
|
|
|
|
Kilt Zoltán INAKTÍV
Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki offline RPG hsz: 250 Összes hsz: 8036
|
Írta: 2015. október 28. 19:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=536120#post536120][b]Kilt Zoltán - 2015.10.28. 19:51[/b][/url] Roszos AnnamáriaGondolataimba merültem, majd behunytam szemeim. Ahogy Sherlock Holmestól olvastam, néha a dohányfüst koncentrálttá tette a levegőt, amitől az elvileg jobban tudott koncentrálni. Nálam az ugyan nem volt, de akadt más. Elvégre úgy véltem ez a helyettesítés is segíthet rajtam. Elővettem Bálint ajándékát és a pipázást imitáltam. A felszálló buborékok jelezték, hogy koncentráltam. Eszembe jutott, hogy most nem voltam túl feledékeny, így pálcám is nálam volt. De ebben a helyzetben gyakorlatilag fölöslegesnek hatott, hisz nem mentem vele különösebben semmire. Ahogy "pipázgatás" közben elmerengtem, hogy a célomhoz - ami a Nagyterem volt - miért éppen erre kanyarodtam? Ekkor vettem észre, hogy valaki közeleg. Hirtelen ránézésre egy szellemnek tűnt. Minél közelebb jött, annál jobban meg tudtam figyelni, ezért elraktam az ajándékot. Észrevettem, hogy tököt hozott magával, majd az is feltűnt, hogy valójában nem is szellem, hanem hús-vér ember, jelmezben. Gondoltam, eltévedhetett ő is, bár a tartása és a suhanása egészen arról árulkodott, hogy az illető igenis tudatában volt, hogy erre járt. Eme töprengésemből az a furcsa mozdulata zavart meg, mely egy percre sem hasonlítható természetes és önszántából irányított mozdulatnak. A jelmezes elesett, a tök valahova elrepült, egészen pontosan nem tudtam megmondani hova, mert amikor eldobta behunytam a szemem. Ugyanis attól féltem engem talál el. Amint kipattantak szemeim már ismét talpon volt, igazgatta a jelmezét, igaz háttal állt nekem. Így bátrabban odaléptem hozzá és kicsit félénken valamint óvatosan megkocogtattam a vállát. - Hello! Jól vagy? Minden rendben? Segíthetek valamit?Hirtelen az aggodalmam nagyobb volt, mint az, hogy bemutatkozzak. Végül is az ráért, hiszen ha így indult egy találkozás, az a minimum, hogy egy ideig nem állhatott le. Bár reméltem, hogy nem fog annyira megijedni, hogy elszaladjon. Azt a lelkemre vettem volna.
|
"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság." Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár Kérdezz
|
|
|
Rozsos Annamária INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje offline RPG hsz: 485 Összes hsz: 767
|
Írta: 2015. október 29. 23:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=536885#post536885][b]Rozsos Annamária - 2015.10.29. 23:02[/b][/url] Kilt Zoltán - Elgurult a tököm. - vallja be a tényállást nyafogós hangon, pedig minimum öszeszedett és független szellem benyomását akarta kelteni. Szembesülni azzal, hogy képes vagy elbotlani a saját lábadban, és azt az egy szem szerencsétlen kiegészítődet is elhajítod közben a búsba, nem kedvez az összeszedettségnek - szóval egy kicsit nyafogós, kicsit elveszett-gyeek-hang lett a dologból. - Nem láttad, merre gurult..? - kedve lenne úgy nézni, mint egy szegény hároméves, amikor leesik a gombóc fagyija a tölcsérről, de ott még nem tart. De közel áll hozzá. Hogy miért is ragszkodik ennyire a tökéhez, azt ő maga se érti, de gyanítja, hogy az a megkoronázása ennek az ótvar jelmeznek, ugyanis az égvilágon semmi értelme sincs annak, hogy egy szellem egy tököt ciperésszen magával, pláne, hogy nem is tudná megfogni. De mindegy is, vissza a kis navinés problémájához. - Töketlen lettem. - próbálja oldani a helyzet kínosságát egy rettenetes szóviccel, ami már majdnem marta a száját. Ki vele, és akor később már nem kell elsütni. A helyzet eleve kicsit kínos volt, mert itt szerencsétlenkedik és még valaki látja is, sőt, még teljesen magától értetődőnek veszi, hogy az a másik még segít neki megkeresni azt a szerencsétlen tököt, és akkor tetézi egy ilyen förmedvénnyel. Háhá, így ne kezeld a helyzeteket. Nézzél inkább elveszetten és nyafogósan és ártatlanul, mint egy hároméves, és talán még segítenek is.
|
|
|
|
Kilt Zoltán INAKTÍV
Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki offline RPG hsz: 250 Összes hsz: 8036
|
Írta: 2015. november 3. 23:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=539130#post539130][b]Kilt Zoltán - 2015.11.03. 23:15[/b][/url] Rozsos Annamária ~Örülj neki, hogy neked csak a tököd, ismerek a mugliknál olyat akinek a gyógyszere. Gondoltam, magamban kuncogva. Kár volt azért a botlásért, amúgy tökéletesen beillet volna szellemnek. Én legalábbis elhittem róla, hogy az. A hölgy - mert nem vitás, hölgy szellemmel hozta össze a véletlen – bajban volt, így „lovagias kötelesség” segíteni rajta. Vagy ha nem is éppen lovagias, mégis azt tanították nekem: „Ha tudsz segíts!” - Igen, tudom. Majdnem eltaláltál vele. Annyi időm maradt, hogy behúzzam a nyakam és behunyjam a szemem. Így sajnos nem tudom hova esett. De ne aggódj, segítek megtalálni. Ez utolsó mondataimnál, kedvesen a vállára tettem a kezem, hogy érezze, hogy nem veszett el semmi. A következő mondatán egy picit kuncogtam, persze nem kinevettem. Eszem ágában sem volt kinevetni. Csak azt állapítottam meg, hogy ilyen töketlen helyzetben is megőrizte a hidegvérét és még humorizálni is tökéletesen tud. - Ne aggódj kicsi szellem, hamarosan ismét tökös szellem leszel!Kacsintottam rá, majd a földre néztem és elkezdtem keresni a tökét. Mindent meg akartam tenni, hogy tökös szellemet csináljak eme kicsi pórul járt lényből. Márpedig ő volt olyan kecses, tökös, hogy megérdemelte a segítséget. Hát mivel én voltam a közelében még nagyobb mázlija is volt. Nem mintha egoista lettem volna – sose tartottam magam annak – de tényleg a jelmondatom lett az előbb említett tanítás. Jól esett segíteni, bárkinek.
|
"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság." Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár Kérdezz
|
|
|