36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Emily K. Crusader
INAKTÍV


~Világutazó
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 109
Írta: 2013. április 13. 22:51 | Link

Tolland

Egyértelműen zavartam. Ez a srác hanghordozásából tisztán kiderült, de egyben az is, hogy emiatt nem haragszik. Tehát mondjuk úgy, hogy nem rontottam a helyzeten. Miközben visszateszem a közeli polcra a könyvet, ugyan nem a fiúra nézek, de azért figyelek és válaszolok is.
-Akkor megnyugodtam.-
Eresztek meg hátra fordulva még egy halvány mosolyt a srác felé, majd visszatérek a kupachoz, és a következő könyv után nyúlok.
-Köszönöm, szerintem boldogulok. Csak visszateszem a könyveket, mert ahogy mondtad, a könyvtárosunk nem túl aktív.-
Felelem nevetve ismét két forduló között, és csak remélni merem, hogy a srác nem veszi zokon, hogy közben fel-alá sétálgatok a tankönyves sor előtt és teszegetem vissza a könyveket. A srác hirtelen bemutatkozása kicsit meglep, mert az én elméletem szerint, az ember neve a legfeleslegesebb dolog, semmi szükség nincs rá a beszélgetéshez. Viszont annak kifejezetten örültem, hogy kezet nyújtott. Legalább valaki még képes értelmesen bemutatkozni ebben a világban.
-Jajj, semmi gond. Emily Crusader, eridonos, elsős.-
Fogok kezet mosolyogva a Tolland-al, normálisan megszorítva, ahogyan az szokás. Legalábbis nálunk. Apa mindig arra tanított, hogy ha csak úgy kezet nyújtasz, és hagyod, hogy megfogják, olyan mintha kézcsókra várnál. "Úgyhogy ha ezt szeretnéd, akkor nyugodtan, viszont onnantól kezdve ne várd, hogy komolyan vegyenek." Hangoztatta mindig, és mint majdnem minden tanácsát, ezt is megfogadtam.
-Viszont ha már így felajánlottad a segítségedet...nem tudod merre vannak a bűbájtan könyvek? Már nem emlékszem rá, honnan hoztam el.-
Fordulok egyből is egy kérdéssel Tolland-hoz, s kíváncsian várom, tényleg jobban ismeri-e a könyvtárat a könyvtárosunknál. Bár kedvességben már most felülmúlta, úgyhogy még mindig szívesebben kérdezek egy hasonló korú srácot, mint a bácsit a pult mögött.

Tolland Clotan
2013. április 13. (estefelé)
outfit
Utoljára módosította:Emily K. Crusader, 2013. április 14. 11:47
Hozzászólásai ebben a témában

Look like a girl, act like a lady, think like a man and work like a boss!

Zoé♥
Tolland Clotan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 539
Írta: 2013. április 14. 10:36 | Link

Emily

A lány szimpatikus volt továbbra is. Még mielőtt megmondta, hogy eridonos, már előtte rájött. Valahogy a pirosak mindig aktív partnerek egy jó kis beszélgetéshez, vagy bárminemű kalandhoz. Egy zölddel valószínűleg veszekedésbe kezdett volna, a sárgákkal már elvesztek volna valami részletben, a saját háztársaival pedig eleinte sosem tudott felszabadultan beszélgetni. Velük mindig felkell törni a jéghegyet először. A kézfogást is viszonozta, nem sértődött meg miatta. Na, hála az égnek! A lány folytatta a könyvek pakolását. Közben Tolland belepillantott a nyelvtani részbe, ami szintén a magyar nyelvhez volt hasonlatos, nehézségében. Ha nem fáradt volna el valószínűleg könnyedén megértette volna ,viszont így inkább becsukta a könyvet. Majd holnap.
Az eddig hibátlanul tájékozódó lány segítséget kért. Tolland felpattant foteléből, megvizsgálta a könyvet, ami valóban a bűbájtan részlegről származott.
-Gyere, mutatom! - hívta a lányt. Áthaladtak egy polcsoron, megkerülve azt pedig megálltak. - Itt tárolják őket! A mágiatörténet-polccal szemben. -azzal visszarakta a könyvet, az ABC-sorrend szerinti helyére.
Tolland mindig szeretett érdeklődő fiatalabbakkal beszélni. Erre nem volt sokszor lehetősége, hiszen ő maga is csak másodikos volt. Amikor mégis sikerült valakit találnia, igyekezett segíteni őt. Ez néha igen rosszul sült el. Előfordult már vele a mugli világban, hogy valaki olyan lógott a nyakán hosszú órákon keresztül, akinek semmi közös témája nem volt vele. A Bagolykőben hál' Istennek ilyen még nem történt.
-Na és, hogy tetszik a Bagolykő? Sikerült beilleszkedned? - kérdezte elég lényegre törően. Közben elkezdett sétálni, de csak óvatosan. Nem szeretett volna ismét valami "kihagyhatatlan" könyvet találni. A második éfolyam sokkal nehezebb volt, mint az elsős, nem szeretett volna magának rosszat.
Hozzászólásai ebben a témában
Emily K. Crusader
INAKTÍV


~Világutazó
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 109
Írta: 2013. április 14. 19:01 | Link

Tolland

Van az a mondás, hogy "Két ember között a legrövidebb út egy mosoly." Na szerintem ez nem minden esetben igaz. Viszont talán a sok utazás, és az életembe folyamatosan be és kisétáló emberek miatt, valahogy aránylag könnyen meg tudom találni mindenkinél azt a bizonyos "legrövidebb utat". Ha azt mondanám, hogy mindig is így volt, hazudnék, mert ez a készség tanulható. Nincs olyan, hogy valaki örök antiszociális, vagy zárkózott ember, sőt ha a munkája (vagy esetemben inkább hobbija) megköveteli, mindenki hajlandó kibújni a csigaházából.
A sráccal váltott pár mondat után már tudtam, hogy nem kell az esetlegesen fellépő kínos csendtől tartani, mert az biztos, hogy az egyik legsegítőkészebb diák a suliban, sőt azt hiszem még örömet is okoz neki, ha segíthet. Nekem nincs is más dolgom, mint hálás lenni, és kérdésekkel bombázni.
-Követlek.-
Felelem mosolyogva Tolland-nak, miután leellenőrizte, hogy tényleg egy bűbájtan-könyvet tartok a kezemben, és a polcok felé indult. A magyarázat közben visszaszaladok a mágiatörténelemért, hogyha már egy helyen vannak, ne kelljen kétszer fordulni, mellesleg szerencsére ez az utolsó kötet, amit kikölcsönöztem. Őszintén szólva azt sem tudom miért...sosem szerettem a törit, na de mindegy. Miközben az asztalhoz sétálunk visszafelé, a srác kérdez, én pedig igyekszem válaszolni.
-Fogjuk rá, hogy igen. Mugli származású vagyok, úgyhogy kellett egy kis idő, mire megszoktam hogy életre keltek a mesék, de most már egész kellemes itt.-
Felelem nevetve, és közben visszatérve a helyünkhöz, lehuppanok az egyik fotelba. Miután az ember megszokja, hogy mozognak a képek, baglyok szállítanak leveleket, léteznek unikornisok és a bájitalok tényleg hatásosak, egészen szerethető kis világ ez.
-Bár a szellemektől még mindig herótom van...-
Jegyzem meg halkan, inkább csak magamnak. Tényleg egyszerre érdekesek és félelmetesek és emiatt nagyon, de nagyon tudnak idegesíteni.
-Te viszont úgy látom már beleszoktál az itteni életbe. Nagyon szigorúak a szabályok? Mert azokkal valahogy sosem voltam jóban.-
Folytatom mosolyogva a beszélgetést, és csak remélni merem, hogy nem néz világi csirkefogónak emiatt a mondatom miatt, mert nem arról van szó, hogy minden áron szeretem megszegni őket, egyszerűen csak nem bírom, ha korlátozzák a szabadságom. Mármint éjszaka sétálni az egyik legjobb dolog, és erről pontosan tudom, hogy tilos.

Tolland Clotan
2013. április 13. (estefelé)
outfit
Hozzászólásai ebben a témában

Look like a girl, act like a lady, think like a man and work like a boss!

Zoé♥
Tolland Clotan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 539
Írta: 2013. április 19. 20:06 | Link

Emily

A könyvtárat bejárták. A könyveket a helyükre vitték. Emily leült egy fotelbe, Tolland pedig vele szemben egy másikra. Közben elmesélte neki a lány, mit szól az új világhoz.
-Én is mugli családból származom. Illetve... a szüleim varázslók, de mugli körülmények között élünk otthon, mert ők valahogy jobban vonzódnak az "igazi" világhoz, ahogy ők mondják. -ezt még nem sok mindenkinek mesélte el a fiú, valahogy most mégis úgy érezte megteheti. Emily következő mondatára, miszerint a szellemektől még mindig herótja van nem válaszolt viszont. A beismerés, hogy ő sem barátkozott meg velük kicsivel fájdalmasabb, mint a lezártnak remélt múlt.
Ugyan nem is sok szellemet ismert Tolland... Tulajdonképpen csak egyet; de azt nagyon nem kellett volna megismernie! Samunak hívják, és nagyon goromba... Még az előző tanévben "tett neki keresztbe". A kastély többi lakójával nem volt egyébként baja...
-Hú... Hogy én megszoktam-e? Nos... Azt hiszem nem is fogom egy darabig. Persze sok szempontból kiismertem már ezt a helyet, de minél többet tud meg az ember, annál több mindennek a hiányát is megérzi. Legalább is nálam biztosan így van. - kezdete ezzel az önmagában sem rövid gondolattal a válaszát. - Egyébként nagyon szeretem. Azért nem sikerült még megismernem, mert óriási szabadságot jelent nekem itt lenni. A szabályok egyébként nem betarthatatlanok szerintem. Illetve... Én még csak egyszer szegtem meg, és akkor sem lett komolyabb következménye. Véletlen lementem a konyhába takarodó után. Igaz egy prefektus észre vett, de csak azért mert ő is arra járt "véletlen". Mivel együtt szegtük meg a szabályt, ezért nem lett belőle gond.
Idézte fel az élményt. A prefektus egyébként egy rellonos lány volt, aki egy idő után ellenszenvesnek bizonyult. Ugyan sosem adta tudtára a zöldeknek velük szemben állított fenntartásait, valószínűleg érezhették rajta, mert sosem titkolták érzéseiket vele szemben.
-Miért kérded? Csak nem szeretnél megszegni valami szabályt? - kérdezte komolytalanul-mosolyogva Tolland.
Hozzászólásai ebben a témában
Emily K. Crusader
INAKTÍV


~Világutazó
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 109
Írta: 2013. április 19. 22:12 | Link

Tolland

-Neked legalább volt egy kitől kérdezz.-
Feleltem a srác szavaira, s közben bármennyire is próbáltam, nem tudtam elfojtani azt a vigyort az arcomon, amit az emlékek csaltak elő, úgyhogy inkább kicsit lesütöttem a szemem. Visszagondolva a napra, amikor megérkezett hozzánk a fiatal nő, kezében a levéllel, felkészülten, hogy ő majd szépen elmond minden részletet, hogy mi is vagyok tulajdonképpen.
-Én azt hiszem őrületbe kergettem azt a szerencsétlen boszorkányt, akit azért küldtek, hogy elmagyarázza mi is ez az egész furcsaság velem.-
Indoklom meg gyorsan a hatalmas mosoly okát, mielőtt még bármi mást hisz.
-Egyébként meg tudom érteni a nagyszüleid. Azt hiszem felnőtt fejjel könnyebb elboldogulni a "való világban", ahogy Te is fogalmaztál.-
Sajnos én ezt majd csak akkor tudom teljes bizonyossággal állítani, ha felnövök, ugyanis senki nincs a családomban, aki erről mesélhetne. Még így is kicsit furcsa, amikor hazamegyek hétvégén, hogy míg Daniel matekról és történelemről beszél, én bájitaltanról és sötét varázslatok kivédéséről. Kicsit még mindig olyan, mintha csak kitalálnám. Talán Dan az egyetlen, aki már teljesen tisztában van mindennel, ami nem csoda, hisz mindig is hozzá álltam a legközelebb a családból.
-Igen, néhány dolog hiányát már én is kezdem érezni. És minél többet látok, annál kevésbé tudom elképzelni, hogy mit rejtegethet még ez a világ.-
Ha most hirtelen választani kéne, hogy mi is hiányzik a legjobban, jelen esetben a mini ipodomat mondanám. Természetesen vannak ennél fontosabb dolgok is, de a zene valahogy napról napra jobban hiányzik. Mondjuk annak kifejezetten örülök, hogy nincs telefon. Sokkal könnyebb így az élet, de tényleg.
-Ezek szerint a prefektusok sem annyira vérszomjasak.-
Mosolyodok el Tolland történetét hallgatva a szabályokról és a konyhás incidensről.
-Ó nem!- Legyintek a kezemmel a kérdésre, miszerint meg szeretném-e szegni valamelyik szabályt. -Csak valamiért van egyfajta szabadság mániám, vagy nem is tudom mi, és ez annyit jelent, hogyha tegyük fel az éjszaka közepén sütit szeretnék enni, akkor lemegyek és szerzek magamnak, s még csak fel sem merül bennem, hogy esetleg tilos, meg ilyenek... ergó nem szándékos, csak egyszerűen elfelejtek odafigyelni.-
Fejezem be a kicsit hosszúra nyúlt körmondatot egy halvány mosollyal.

Tolland Clotan
2013. április 13. (estefelé)
outfit
Utoljára módosította:Emily K. Crusader, 2013. április 19. 22:13
Hozzászólásai ebben a témában

Look like a girl, act like a lady, think like a man and work like a boss!

Zoé♥

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet