36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 28. 17:39 | Link

Somlay Kornél
valamikor ebéd után




Úgy esett e rém eset, hogy ki az, aki nem tévedt még itt el. Pedig nagyon le kellene mennem felhívni anyámat, és állítólag azt csak a faluban tudom. Borcsa néni meg már vár tuti, hisz ő lakik itt, vele kell egyeztetnem, mert...nem mehetek egyedül. Igen, megforgatom a szemem, mert az anyámon kívül mindenki véresen komolyan veszi ezt. Anyám meg azt, ha nem hívom fel, még képes idejönni, és feltúrni az egész sulit utánam, csak mert nem vagyok a tájékozódás nagy mestere. Szerintem aggódik is, bár azt nem mondja soha. És akkor arról még nem is beszéltem, mennyire jó tele hassal a lépcsőket róni, mikor csak lefeküdnék legszívesebben, és aludnék egyet. Ez a bágyadtság azokon is rajta van, akikkel szembe találkozom, de hát nem hiába, meleg is van, kaja is volt, meg amúgy  vasárnap is, kinek van itt kedve bármihez is?
- Szórakozol velem? - emelem plafonnak a tekintetem, igen a magasztosabb erőhöz intézve a kérdésem. Némán könyörögtem, hogy az ajtó mögött ne egy újabb lépcsőház legyen, erre mi van? Könyvtár. Azt a helyet már az előkészítőben is élből kerültem, nem is érzek különösebb késztetést arra, hogy most akarjak megbarátkozni vele. Dohszag, régi könyvek, meg tuti egy kontyos, életunt nő, aki már egy hapci után is rám pisszent. A-a, a-a, kösz nem. Szóval mosolyogva csukom is be szépen óvatosan az ajtót, a lehető legkisebb zajt csapva, majd csak utána kezdek grimaszolni. Ki az, aki vasárnap délután tanul? Ember, hát hétvége van.
 
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 150
Összes hsz: 194
Írta: 2023. május 28. 18:03 | Link

Kárási-Tóth Zsanna



Egy Levitás első éves számára az a nap, amikor legalább egyszer nem megy el a könyvtárba, egy tökéletlen nap. Nem tehetek mást, vasárnap van, délután és tanulnom kell. Meg is indulok a könyvtár felé, már vakon is eltalálnék oda és ezért se figyelem az utat. Helyette a Bájitaltan könyvbe túrom arcom és memorizálok minden egyes elolvasott mondatot. Ez egy tökéletes nap elmém csiszolására.
El is érek a Nyugati szárny, első emeletére, ahol az én kedvenc helyiségem található, a könyvtár. Már érzem az illatot, a régi könyvek, a papír és a könyvtáros ezeréves parfümének keveréke ez. Csak úgy visz a lábam a helyiség felé, fel se nézek a könyvemből, teljesen kizárom a külvilágot, ma nem történhet semmi baj.
Tévedtem! Pont a könyvtár előtt egy lány épp bezárja az ajtót, elállva utamat én meg konkrétan belerohanok. Szép kis baleset, fékezés nélkül nekirontok egy ismeretlennek, a könyv a kezemből kiesik én pedig a földre küldöm szegény Eridonos évfolyamtársamat. Gyorsan lemászom róla, a végén még félreérti.
-Öhm..bocsánat! -annyira zavarba ejt saját bénázásom,  hogy belepirulok. -Jól vagy? -teszem fel a kérdést és közben a könyvemet keresgélem. Felemelem a lány lábát hátha alatta fekszik a kiváló mű, végig tapogatom magam, de semmi, nyoma veszett.
-Nem láttad a könyvemet? -teszem fel kétségbeesetten a kérdést. Kétlem, hogy most ez lenne a legfontosabb probléma számára, de nekem igenis fontos, hogy meglegyen a könyv anélkül nem tudok tanulni.
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 28. 18:15 | Link

Somlay Kornél
valamikor ebéd után




Még a hideg is kiráz, ha csak belegondolok, mennyi szürke és fakó ember nézne rám ott bent csúnyán, ha oda bekeverednék. Abszolút nem vagyok balhés lány... túlzottan, de szeretem feszegetni a határaim, aztán majd valaki úgyis letöri a szarvam. Ma viszont égetőbb problémám van, egyszerűen nincs időm rendet bontani, hiába fog el a késztetés. Inkább én bontsak rendet, mint az anyám, aki képes beperelni az egész iskolát, ha nem jelentkezek. Panaszkodni se nagyon szoktam neki pontosan ezért, pedig lenne miről. Borcsa néni szerint ez hozzá tartozik az élethez, el kell fogadni, meg a többi.
Most azt is el kell, hogy önhibámon kívül fogok padlót. Mire kettőt pislogok már Kornél van felettem, ezzel jócskán kiültetve a döbbenetet az arcomra.
- Mit is mondhatnék....levettél a lábamról... - nyögöm ki gondolkodás nélkül, egyszerűen olyan gyorsan történt minden, hogy pislogni se volt időm. A kérdőjelek meg rendesen felizzanak a fejem felett, mikor már a lábam pakolgatja ide-oda.
- Nincs ott, nincs feljebb se - segítek neki gyorsan, mielőtt a nagy kétségbeesésében még rontana a helyzeten, és nagy pofonnak lenne hamar kis gazdája. A hátamat viszont nyomni kezdi valami, így felülök, és roppant rejtélyesen elővarázsolom a hátam mögül a könyvét, majd nyújtom is neki.
- Te jó ég, azért vegyél levegőt, nem áll meg a világ, ha egy szorgalmiról lecsúszol - forgatom meg a szemem, és rázom is a fejem, hogy kifejezzem a nem tetszésem.  
 
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 150
Összes hsz: 194
Írta: 2023. május 28. 18:43 | Link

Kárási-Tóth Zsanna



Hozzászoktam, hogy a kastély minden pontján közelebb kerülök a padlóhoz, de úgy éreztem, hogy a könyvtár egy olyan helyiség, ahol biztonságban lehetek és most mégis itt esem el. Szerencsémre most egy lányra estem, több bibit már nem bírt volna el a térdem. Már így is úgy néznek ki a lábaim, mint egy színes anatómiai ábra, amin bejelölték a sérülékeny pontokat. Az már csak plusz az egészben, hogy a számomra ismeretlen lány nem reagálta túl a balesetet. Nem kell újraélesztenem és nincsenek olyan sérülései, amik maradandóak lennének. Szóval, megúsztam vagy mi.
-Nos, én ilyen vagyok! A személyiségem lehengerlő. -ha már ő is ilyen lazán kezeli a helyzetet, nem lehetek befeszülve. Gyorsan lemászom róla, nehogy valaki meglásson itt minket, újra bekerülnék az Edictumba. A végén azt hinnék rólam, hogy ez a csajozós taktikám.
A lába alatt nincs a könyvem, feljebb nem is terveztem vizsgálódni, de figyelmeztetése alapján ő se örült volna neki. Mondatára csak megrázom a fejemet és tovább kutakodom. Az nem lehet, hogy egy könyv, ami még egy másodperce a kezemben volt most hirtelen eltűnjön a semmibe. Szerencsére nem kell tovább keresnem, Zsanna a háta mögül felém nyújtja a művet. Gyorsan elveszem és végig nézem, hogy milyen állapotba került a baleset után. Örömmel konstatálom, hogy nem keletkezett rajta sérülés.
-Nem szorgalmihoz kell, butus. Azokat már megcsináltam, most egy bájitalról olvasok. -gyorsan törökülésbe Zsanna mellé ülök és felnyitom a könyvet a hatvankettedik oldalon, majd elkezdem olvasni. -Unguentum ferveo, kelések kezelésére alkalmas bájital. -most Zsannára pillantok. -Neked nincs véletlenül kelésed? Megtudnám gyógyítani, vagyis még nem készítettem el ezt a bájitalt, de eskü nagyon óvatos lennék és remélhetőleg nem halnál bele. -mosolygok a lányra nagy bociszemekkel. Ha azt gondolná valaki, hogy csak tréfáltam, akkor tájékoztatom, hogy szó sincs erről. Teljesen komolyan gondoltam, hogy a bájitallal eltüntetem Zsanna keléseit, feltéve, ha vannak.
-Egyébként miért álltál az ajtóban? Be is lehet menni -csak most jut eszembe, hogy hogyan is kerültünk padlóra.
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 28. 19:48 | Link

Somlay Kornél
valamikor ebéd után




Nem igen szokott velem ilyen történni, mármint hogy csak úgy padlót fogok, meg botladozni se szoktam, max szándékosan, ha látok valakit, aki tetszik. Hmmm... lehet Kornélnak is tetszem? A gondolatra ki is húzom magam, mert hát kinek ne esne jól, ha lenne valaki, akinek tetszik. A reakcióra meg elnevetem magam.
- A plafon meg szakad mindjárt le - harapok az ajkamba, nehogy véletlenül megsértsem, mert az egyáltalán nem szándékom. Egész vicces ez a szituáció, nem akarom, hogy átmenjen kellemetlenbe.
Megmentem, és hamar odaadom a könyvét, teljesen lesokkol, hogy a hangulata pillanatok alatt változik meg, és nyugszik le. Bepánikol egy könyv miatt. Ó... te... jó...ég. Egy pillanatra azt hiszem, nálam csesztek el valamit irdatlanul, mert én sose találom őket, mégis vállat vonok, és eltipegek órára. Aztán meg még le is butáz.
- Ha ezt most azért mondtad, mert szőke vagyok... - sziszegem, de nem fejezem be a mondatot, a tekintetem bőven elég ahhoz, hogy ő is rájöjjön a folytatásra. Jó, nem gondolom teljesen komolyan, meg felesleges is lenne azt a látszatot kelteni, hogy éltanuló vagyok, de akkor is sértő, ha fejedhez vágják, na.
- Nem, nincs kelésem, hát nézd már meg! - fogom meg a kezét, teljes mértékben kiakadva, és az arcomra helyezem, hogy érezhesse milyen szép selymes a bőröm. Hogy lenne rajta kelés? Pff...
- Jó napom van, szóval kapsz egy pro tippet. Ha imponálni akarsz egy lánynak, ne tedd fel neki ugyanezt a kérdést... sértő - mert a kelés az ronda, és persze lehet fogni arra, hogy serdülőkor, de mindenki tudja, hogy a megfelelő arcápolási rutinnal mindezt el lehet kerülni. Kivéve ugye azt a bizonyos időszakot, az kivédhetetlen.
Most rajtam a sor, hogy megszeppenve nézzek az ajtóra. Nem, most is láthatóan beleborzongok.
- Kösz nem - nézek Kornélra, én meg a könyvtár, egyszerűen nem látom magam előtt azt a képet.
- És ha rám dől egy polc? Vagy még rosszabb. Elkezdek olyasmikről beszélni, hogy bolygóegyüttállás, és megszeretem a pasztell színeket. Neeeeeem engem te nem vársz át, csomó ismerősömet megrontotta már az a hely - el is húzom a szám, mert mi másra gondolhatnék? Nem, az fel se merül bennem, hogy ők kezdték komolyan venni ezt az iskolásdit.
 
Utoljára módosította:Kárási-Tóth Zsanna, 2023. május 28. 19:52
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 150
Összes hsz: 194
Írta: 2023. május 28. 20:18 | Link

Kárási-Tóth Zsanna



Kezdem azt gondolni, hogy a lány direkt várt meg az ajtó előtt és szándékában állt, hogy neki fussak. Megértem, anyámék egy szépfiút neveltek fel és máris lecsapnak rám. Na jó nem, ez mind csak elképzelés, de valljuk meg elég szépfiúcska vagyok és mellette még eszem is van bőven.
-Ez most fájt! -jobb szemem felett lévő szemöldökömet felhúzom mondatára és halvány mosoly jelenik meg arcomon. Tetszik, hogy ilyen szépen lecsapta a labdát, de ezt neki nem mondhatom el, még a végén elbízza itt magát.
A könyvem kézhezvétele után egyből jobb lett a kedvem is, még az aggodalom is eltűnt arcomról. Mégse tűnt el és én tanulhatok továbbra is, ez a legfontosabb. Nem engedhetem meg azt a luxust, hogy tudásom ne legyen naprakész. Viszont úgy érzem, hogy megtaláltam Zsanna érzékeny pontját.
-Nem, ez csak egy kedves kis szó, mint például az aranyom vagy kedveském, tudod? Ha neked jobb, akkor azt mondom, hogy aranyoskám, rendben? -majd széles vigyor terül el arcomon. Tudom, hogy ezt az idős hölgyek szokták mondani a fiataloknak, de talán arra is jó ez a szó, hogy húzzam az agyát.
Viszont látszólag a kelés kérdéssel sikerül jobban felhúznom, pedig tényleg nem ez volt az elsődleges célom. Csak jobb rákérdezni valamire, mint feltételezni valamit. Kezemet elkapja és az arcára teszi, tuti akar valamit tőlem, csak azt nem tudom, hogy mit! Csináljam meg a háziját vagy van valami az arcán és azt kéne megnéznem?
-Öhm..ez az arcod. Nem egy kelés, kis bu..aranyoskám! -leveszem az arcáról a kezem. Az tény, hogy nagyon selymes a bőre és csak a következő mondatánál kapcsolok, hogy mit is akart.
-Áh, szóval a kelés az sértő, értem! Oké, akkor többet nem hozom szóba! Nem akartalak megsérteni, bocsánat! -nézek rá nagy szemekkel, tényleg nem az volt a szándékom, hogy megbántsam csak elújságoltam neki, hogy mit olvasok és ha ilyen problémával küzdene, akkor én tudok neki segíteni. -Béke? -nyújtom felé jobbomat őszinte megbánásom jeleként.
Ki gondolta volna, hogy a lány nem egy könyvtárba járó típus. Pedig tökre úgy néz ki, mint aki féléletét ott tölti.
-Pedig a bolygóegyüttállás klassz téma!  Akkor te miről szoktál beszélgetni, kedves lányka, aki elállta utamat, hogy lenyúlhassa a könyvemet és azóta se árulta el a nevét? -a mosoly visszatér arcomra. Persze, nem gondolom komolyan eme gyors monológomat, amit egy levegővel eldarálok neki.
-Én Somi vagyok, Somlay Kornél! -nyújtom felé jobb kezemet, immáron a bemutatkozás miatt.

Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 28. 20:38 | Link

Somlay Kornél
valamikor ebéd után




Oké, lehetne rosszabb is. Az tényleg sokkal rosszabb lenne, ha egy olyan levitást sikerült volna kifognom, akinek tényleg vannak kelések az arcán. Volt rá példa, le se tudtam róla venni a szemem, és a végén kifakadtam, hogy legalább kéthetente egyszer kenjen már magára egy kis peelinget, vagy csináljon valamit...oké, nem lettünk barátok.
- Kérlek, csipkedd meg mellé az arcom is, tudod úgy két oldalt, mert úgy az igazi - jó most már én is elmosolyodok, kíváncsi vagyok a Kornél meddig fogja bírni, mert az én nyelvem az ilyen. A szám be se áll, és képtelen vagyok lecsapatlanul hagyni egy magas labdát. Anyu már gondolkodott rajta, hogy kimossa a szám, de mindig leveszem a lábáról. Szerintem már abszolút nem bánja, hogy így alakult az élete és én vagyok neki.
- Az arcom. Aminek ápolásával három óra negyvenhat percet töltök hetente - nézek rá pislogás nélkül, hogy érezze át, milyen komoly dolog ez. Legalább olyan, mintha ő írna meg egy halom szorgalmit, és senki nem ismeri el. Szóval itt most tessék megdicsérni.
- Hát csak azoknak, akik igényesek, az igénytelennek nyugodtan vágd a fejéhez, sőt a fejéhez KELL vágni... - beszélek teljesen komolyan, mintha ez olyan szent küldetés lenne. Aztán biccentve fogom meg a kezét, és rázom meg.
- Béke - nem nehéz, mert amúgy sem harugadtam annyira. Borcsa néni szerint nem kellene ennyire felületesnek lennem, hanem keresnem valakiben a mélységet, vagy ilyesmi, de anyu szerint ilyet csak a ronda nők mondanak. Pedig aztán Borcsa néni se ronda.
- Egy. Nem álltam el az utad. Te jöttél direkt belém, tuti azért, mert nem tudtad, hogy szólíts le - forgatom meg a szemem, gyorsan korrigálva itt a félreértést.
- És hát mikről is... fiúkról, pletykákról a fura navinés lány szemöldökéről... nem is értem, hogy tud úgy folyosóra lépni, hogy egy komplett sövény van az arcán - vágok megint egy fejet, mert az is mély nyomot hagyott bennem. Megígértem anyunak, majd próbálom valahogy lefotózni, mert ő se hiszi el, ha nem látja.
- Zsanna... - fogok vele kezet, de közben furcsán nézek rá.
- Jó essünk túl rajta, mert tényleg nem érek rá. Hétfőn meg szerdán tuti nem érek rá, a csütörtök necces, de a péntekem tuti szabad - mosolygok rá, miután fejben végig rágtam a jövő hetem, hová is fér bele egy randi. Tuti ugyanis, hogy arra megy ki a játék. Randira akar hívni, csak futja ezeket a köröket.
 
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 150
Összes hsz: 194
Írta: 2023. május 28. 21:15 | Link

Kárási-Tóth Zsanna


-Valahogy így? -majd kezemmel elkezdem csipkedni az arcát, ha már úgyis engedélyt adott rá, és öregnénis hangon elkezdek beszélni hozzá. -Van sütike! Hozzak neked, aranyoskám? -oké, abbahagyom, de ez nagyon vicces volt, a végén elnevetem magam.
Majd a szó a makulátlan és tiszta arcára terelődik, én pedig jól nevelt ifjúként figyelmesen végig hallgatom, hogy mennyit törődik külsejével.
-Az szép! Akkor ezért ilyen selymes a bőröd én azt hittem, hogy jelenlétem váltotta ki, de persze elhiszem azt is, hogy ennyit foglalkozol külsőddel! -mosolygok Zsannára, majd kezecskéimmel az arcomra mutatok -Ez genetika, nekem reggelente három perc plusz fogmosás! -mégszélesebb vigyor jelenik meg arcomon. Mindig azt mondják, hogy a pasiknak könnyebb, Zsanna beszámolója alapján valóban kevesebbet törődőm arcommal, bár szerencsére teljesen tiszta sehol egy pattanás vagy bármi más ártalom. Hófehér, tiszta és amikor mosolygok, akkor apró gödröcske jelenik meg mind a két oldalon.
-A könyvet? Miért vágnám mások fejéhez a könyvet? -ráncolom össze homlokom a kijelentésén. -Most már minden világos, te azért ólálkodsz a könyvtár előtt, mert könyveket akartál elvenni, hogy mások fejéhez vághasd! Nem szép dolog! -majd lassan felé nyújtom a visszakapott könyvemet. -Nem láttam semmit és mi nem is találkoztunk! -ezt olyan halkan mondom neki, hogy más meg se hallhassa. A végén még bajba keverne itt engem a szeleburdi lányka.
-Teljesen hihető..ez a taktikám, hogy lányokba szaladok bele és így szólítom le őket! -szemeimet forgatom nonszensz kijelentésén.
-Fiúkról? Hol? -csillan fel a szemem, majd a folyosó felé fordulok. -Azt a pocakos negyedikes Levitás srácot stírölöd ott? -ujjammal egy általam kiszemelt srác felé mutatok. -Érdekes ízlésed van, de te tudod! -majd szemeimmel tovább nézelődöm, hátha látok még valakit. Közben hallgatom tovább Zsanna előadását. -Szerintem abban a szemöldökben már egy egész bagoly család fészkel. -pontosan tudom kire gondol a lány.
Eljutunk a bemutatkozáshoz is. Zsanna, tök jó név, persze ezt se mondom el neki, már így is fülig szerelmes belém, az kéne még, hogy bókoljak is neki. Utána elég fura fordulatot vesz a beszélgetés, mert elkezdi sorolni a hét napjait, de csak a péntekig jut el.
-Mi lesz pénteken? Akkor tartod a háromóra harminc perces arcápolási rutinodat vagy akkor csináljuk meg a bájitalt? -teszem fel a kérdést értetlenkedve. -Várj, most mégis megcsináljuk a bájitalt? Nagyon menő lesz! -a remény csillaga ismét ott tündököl a szemembe.
-Keresnünk kell valakit, akin kelések vannak és rajta leteszteljük. Kérjük meg a pocakos pasidat, hogy legyen ő a tesztalany? -kezemmel újra a srácfelé mutatok
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 28. 23:40 | Link

Somlay Kornél
valamikor ebéd után




Időm sincs hadakozni, hogy amúgy csak vicceltem, már nyúl is az arcomhoz, elérve, hogy a szemem rendesen elkerekedjen.
- Könyvmoly létedre nem ismered a szarkazmust? - bukik ki belőlem a kérdés, némi fáziskésés után, aztán gyorsan keresek is egy ablakot, csak hogy megnézzem, mennyire pirosodott ki az arcom. Fontos a megfelelő egyensúly, és ez biztos most betett neki.
- Azért jó génekből nekem is jut. És az anyukám miatt foglalkozok ennyit. Modell volt - halászom elő a zsebemből a képét. Gyerekes vagy nem mindig nálam van, hogy lássak mindig valami szépet.
- A fogmosás tény mindenesetre megnyugtat - mosolygok rá elismerőn, mert a másik, amivel ki lehet kergetni a világból az a rossz szájszag. Nem tehetek róla, talán majd egyszer kinövöm ezt a finnyásságot. Azt viszont ha akarnám se tudnám figyelmen kívül hagyni, egész cuki mikor mosolyog. Azonban nincs ilyeneken leragadni, mikor így is annyi dolgom lenne.
- Mivan? Dehogy. Azt mondtam, nyugodtan vágj hozzá egy sértést ahhoz, aki megérdemli, mert.... megérdemli - rázom a fejem, mert nem tudom, miből és hogyan szűrte le, hogy én akárkihez is könyvet akarok vágni, vagy egyáltalán hozzányúlni az övéhez, ami nem is olyan rég még a földön volt... a hátam mögött.
- Tudtam, de egy csomó kört megspórolsz, ha csak simán leszólítod, nem kell ahhoz, ellökni, meg rátehénkedni, nem mindegyik lány viseli ilyen jól - oktatom ki, figyelmen kívül hagyva a szemforgatását.
- Jó, lehet neked elnéznék a mosolyod miatt - gondolkodok el, mert végül is nem ronda, és a mosolya tényleg aranyos.
- Úristen dehogy, fejezd már be - megfogom és az oszlop mögé cincálom, mielőtt teljesen beégetne minket.
- Fiúkról. Általánosságban fiúkról, nem egy adott fiúról, és jó lenne ha visszavennél, mielőtt teljesen leégetsz minket - sóhajtok fel, közelebb hajolva hozzá, csak hogy suttogni tudjak. Meg hát így is érezheti a parfümöm több mint kellemes illatát, de ez már mellékes.
A szemöldök kérdésre én is bólintok, esküszöm egy megfelelő pillanatban elkapom a lányt, lekötözöm, és rendbe rakom neki, mert ez így nem állapot.
És mivel még mindig sietős, ezért gyorsan a tárgyra is térek, csak úgy tűnik, levitás létére abszolút nem vesz a lapot. Az ötletére is fintorgok.
- Hát, ha te azt randinak nevezed, akkor felőlem - megvonom a vállam, mert végül is, mi bajom lehet belőle.
- Akkor pénteken - mosolygok még egyet, mielőtt tényleg megpróbálnék kijutni. Muszáj felhívnom az anyámat... komolyan.
 
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Pro Levita-díjas, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 150
Összes hsz: 194
Írta: 2023. május 29. 09:19 | Link

Kárási-Tóth Zsanna



Zsanna tetszését nem nyerte el, hogy engedélyével, de megcsipkedtem az arcát. Felpattan a földről és keres egy ablakot, hogy megnézhesse külsejét.
-Nyugi, továbbra is gyönyörű vagy! -jó, ez most kicsúszott belőlem, remélhetőleg nem akad meg ezen a lány. A végén még azt hiszi, hogy udvarolni próbálok neki.
Megmutatja az anyukája fényképét valóban szép nő és csak bólintok, hogy igen, látom. Viszont annyira nem rajongok a modellekért. Tudom, hogy sok mindent tesznek szépségük megőrzésének érdekében, de nem is tudom, annyira műnek tűnik az egész.
-Ó, akkor kicsit félrement az infó! Azt hittem, hogy a könyvet vágjam hozzájuk, de oké, majd sértegetek másokat, akik nem szimpik nekem! -szerencsére a könyvem nálam maradhat. Nem veszi el tőlem és ami talán a legfontosabb másokhoz se fogja hozzá vágni. Pedig már kezdtem félni, hogy elviszi a művet és nekem dobja.
-Akkor taktikát váltok és ezentúl csak simán odasétálok és leszólítom a lányokat. -a végén tényleg azt hiszi, hogy az egész egy nagy terv része és nem véletlen botlásról van szó. A szemforgatásomat is figyelmen kívül hagyja és még én nem értem a szarkazmust…
-Szóval tetszik a mosolyom? -a kijelentése hallatán kihúzom magam és egy csábos mosoly jelenik meg arcomon, láthatóvá válnak gödröcskéim, amik így még cukibbá teszik pofimat.
A pocakos fiúval melléfogtam és Zsanna behúz az egyik oszlop mögé. Szerintem erre a jelenetre jobban felfigyeltek, mint arra, hogy én másokra mutogatok, de elengedem. Viszont ez az illat valami fantasztikus. Eddig, hogy nem vettem észre? Nagyon kellemes illatú parfümöt használ. Ám, ezt már végképp nem mondhatom el neki, furán is jönne ki a szitu azok után, hogy egy oszlop mögött bujkálunk. Arra a „kérésére”, hogy vegyek vissza csak felemelem mind a két kezem jelezve, hogy megadom magam és nem ellenkezek, megértettem.
Lassan világossá válik számomra, hogy miért mondta el a napirendjét nekem, randizni akar. Ez meglep, én tényleg azt hittem, hogy bájitalt fogunk készíteni, de ez a váratlan fordulat mégjobb. Csak van egy bökkenő, én még soha nem randiztam, sőt a szüleimmel még szóba se került, hogy mi a teendő akkor, ha valaki randira hív. Bár általában a fiú szokta randira hívni a lányt, de ez most mellékes.
-Szóval randizni szeretnél velem? Rendben, akkor randizzunk! A péntek nekem is tökéletes, ha már így rákérdeztél kis bu…aranyoskám! -mosolygok a lányra és mint valami párbaj győztese mégjobban kihúzom magam. Nem sejtettem volna, hogy valaki vasárnap randira hív. Pedig én csak tanulni indultam a könyvtárba. Bezzeg, ha azzal a céllal indultam volna el a kastélyban, hogy valakit ma randira hívok biztos, hogy ennek ellenkezője sült volna ki a dologból, köszönhetően Murphynek.
-Pénteken -azzal felállok a padlóról és elindulok eredeti célom felé kezemben könyvemmel. Ma mégse tanulni fogok, hanem keresek valami olvasmányt arról, hogy hogyan is kell randizni.
Utoljára módosította:Somlay Kornél, 2023. május 29. 09:25
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet