Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!

Erdődy Hella

Nem a könyvtár mondható a természetes életterének, bár azért olvas ő, csak éppen jobban szereti ezt az elfoglaltságot emberektől mentesen, magányosan, csendben művelni. A könyvtárban azért tette mégis tiszteletét ezúttal, mert szeretné kissé jobban beleásni magát a gemmológia rejtélyeibe, és a tanárnő levélben ezt javasolta első találkozásra alkalmas helyszínnek. Talán olvasnivalót szeretne ajánlani. Kiderül majd, ha megérkezett, addig Álmos nem töpreng ilyesmiken fölöslegesen. A Minisztériumból érkezett egyenesen ide, amit mindössze abból állapíthat meg a gondos megfigyelő, hogy a megszokott bőrkabát helyett egy kissé gyűrött fekete talárt visel az egyébként mit sem változó örökzöld összeállítás - térdnél szakadt farmer, póló és szárközépig érő bakancs. Táskáját lazán vállára vetve sétál be a könyvtárba, és addig is, amíg a tanárnő megérkezne, még gyorsan rákérdez, hogy magántanulóként is biztos szerepel-e a nyilvántartásban, hiszen az fontos, ha könyvet kölcsönözne. Ezt letudva pedig megkeresi a drágaköveknek és azok tanulmányozásának szentelt polcokat. Táskáját a földre eresztve le is vesz egy könyvet, majd a szemközti polcnak döntve a vállát ki is nyitja. Még mindig nem sikerült kitalálnia, milyen kő van a gyűrűben, amelyet múltkor áthozott az álmából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=854609#post854609][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.10.18. 22:45[/b][/url]

Erdődy Hella

Nem a könyvtár mondható a természetes életterének, bár azért olvas ő, csak éppen jobban szereti ezt az elfoglaltságot emberektől mentesen, magányosan, csendben művelni. A könyvtárban azért tette mégis tiszteletét ezúttal, mert szeretné kissé jobban beleásni magát a gemmológia rejtélyeibe, és a tanárnő levélben ezt javasolta első találkozásra alkalmas helyszínnek. Talán olvasnivalót szeretne ajánlani. Kiderül majd, ha megérkezett, addig Álmos nem töpreng ilyesmiken fölöslegesen. A Minisztériumból érkezett egyenesen ide, amit mindössze abból állapíthat meg a gondos megfigyelő, hogy a megszokott bőrkabát helyett egy kissé gyűrött fekete talárt visel az egyébként mit sem változó örökzöld összeállítás - térdnél szakadt farmer, póló és szárközépig érő bakancs. Táskáját lazán vállára vetve sétál be a könyvtárba, és addig is, amíg a tanárnő megérkezne, még gyorsan rákérdez, hogy magántanulóként is biztos szerepel-e a nyilvántartásban, hiszen az fontos, ha könyvet kölcsönözne. Ezt letudva pedig megkeresi a drágaköveknek és azok tanulmányozásának szentelt polcokat. Táskáját a földre eresztve le is vesz egy könyvet, majd a szemközti polcnak döntve a vállát ki is nyitja. Még mindig nem sikerült kitalálnia, milyen kő van a gyűrűben, amelyet múltkor áthozott az álmából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=855142#post855142][b]Erdődy Hella - 2022.10.25. 21:44[/b][/url]

Bagolyban kérték fel arra, hogy magántanár legyen. Furcsán meredt a levélre, hiszen aligha akadna olyan ember, akit kevesebben keresnek a diákok, mint őt a rigorózus, szívtelen és sznob tanárnőt. Mégis az állt a papíron, hogy tőle akar valaki tanulni és minezt nem az előírásos keretek közt kívánja megtenni. Ráállt a dologra. Ehhez néhány percre és egy üzenetváltásra volt szüksége testvérével, aki épp a Csendes óceáni térség habjait szelte. Vállald el Rose, mi bajod lehet? Valaki rájön, hogy normális is tudsz lenni, ha ledobod a sün jelmezedet? Írta Nim egy írva-dőlve nevető fejecske kíséretében, amitől a hűvös tekintetű nő ajaka is megremegett. Viszontválaszában a Könyvtárt jelölte meg az első óra helyszínéül. maga után lebegtetett kötetekkel kísérve érkezik meg a maga egyenes és kecses termetével, előkelő mozgásával és kutató pillantásával, mely inkább tűnik felsőbbségesnek, mint jóságosnak. - Üdvözlöm! Ha nem tévedek, Ön Ohridszki-Füst Álmos úr? - kérdezi kimérten, miközben közelebb sétál feltételezett diákjához. Fekete nadrágot visel, mely élére vasalt, a legpuhább szövet, s hozzá fekete garbót. Haja szoros copfba kötve, ajka árnyalva, szeme kihúzva. Sminkje diszkrét és elegáns. Viselkedése arisztokratikus. Ezt akkor sem tudná levetkőzni, ha meztelenül állna Merlin előtt. Végigméri a fiatal férfit. Levele alapján ambiciózusnak tűnt. Olyan valakinek, akit tényleg érdekel a gemmológia. Kíváncsian várja, valóban ez e a helyzet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=855302#post855302][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.10.27. 21:39[/b][/url]

Erdődy Hella

A polcról kiválasztott kötetet bal tenyerén egyensúlyozza, gerince éppen a tenyere közepén fekszik, ujjait pedig úgy tárja szét, hogy megtartsák a borítót is. Jobbját eközben lazán tartja a könyv fölé, mutatóujja hegyét a következő lap felső sarka alá csúsztatva, hogy majd könnyedén fordíthassa át. Arcára érdeklődés és kíváncsiság elegye ül ki, ahogy tekintetével végigfutja a sorokat, bár egyelőre ez csak holmi történeti bevezető. A lényeg - a kövek ismerete és vizsgálata - jobban érdekli azért ennél, sokkal jobban. A nevét hallva felpillant, futó pillantással bizonyosodva meg róla, hogy még mindig a könyvtárban van, a nő előtte pedig a gemmológia tanár lehet. Majdhogynem unott lesz az arckifejezése, bár az urazásra azért kurtán felhorkan. Mostanában csupa érdekes megnevezést alkalmaznak rá, kinek ifjú, kinek úr. Számára ezek végletek. Ő egyszerűen csak Álmos. Na meg Vladislav, teszi hozzá gondolatban, de azt a nevet meghagyta Adelinának, másokkal inkább nem osztja meg. A nő fekete ruháiról is ő jut eszébe, habár a különbséget is azonnal érzékeli. Az a nő, akibe az éjszakai beszélgetések közepette beleszeretett, más, és bár eszébe jut sok mindenről és mindenkiről, mégsem tudja igazán senkihez és semmihez hasonlítani, és valljuk be, nem is akarja. Arcára azért lágy, szinte már ábrándos mosolyt rajzol akaratlanul is a gondolat, egy pillanatra felfedve belőle valamit, amit általában nem hajlandó megmutatni csak úgy. Amint erre ráébred, azonnal vissza is tér arcára az unott, némileg mogorva ábrázat.  
- Helló - köszön végre kurtán, biccentve hozzá, és összecsapja a még tenyerén nyitva fekvő könyvet.
- Tökéletes lesz az Álmos, vagy az Ohridszki, amelyik jólesik - válaszolja, mindkettőre hallgat, ezt pedig jobb tisztázni az elején, még mielőtt a végén valami olyat bökne oda, hogy egy életre megsérti vele a tanárnőt. Messziről lerí róla, hogy karót nyelt. - Erdődy tanárnő, ha nem tévedek. Szóval, ereklyekutatást és átoktörést tanulok, és kifejezetten érdekelne a gemmológia. Meg az ereklyék és varázstárgyak. A minisztériumnak bűvölök képességkorlátozó tárgyakat, szóval tudok egyet s mást, de a kövekről valahogy mégsem eleget - osztja meg viszonylag hosszan, bár ahhoz mérten még mindig tömören, amit a levélben nem tisztázott. - A szabadidőmben pedig ékszereket készítek főként, tökéletes mag hozzájuk sok drágakő, azt gondolom - teszi hozzá rövid szünet után. Azt egyelőre megtartja magát, hogy egyébként valami olyan után is kutat, amely segíthet egy ember és egy vámpír fundamentális különbözőségét valamiképpen áthidalni. Az maradjon még az ő titka egyelőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=855353#post855353][b]Erdődy Hella - 2022.10.28. 19:51[/b][/url]

Magától értetődő módon a fiatalember vezetéknevét választja. A másik általa ajánlott verzióra nem áll rá a szája. Neveltetése sem igen támogatja a keresztnevek használatát ilyen esetekben. Kivételt képeznek ez alól a rokonok. Ha egy távolabbi családtagját oktatná, őt keresztnevén szólítaná. Türelmesen hallhatja a vele szemben álló elbeszélését. Szeme sem rebben közben. Rideg tekintete nem vizsgálódó, egyszerűen csak figyelmes. Tűnjön bámilyen távolságtartónak, szimpatikusnak tartja, hogy a másik fél nyíltan beszél és próbálja megindokolni számára felkérését. - Úgy gondolom, segítségére lehetek, hogy megismerje a gemmológia lényegét és hasznos ismereteket szerezzen feladatának ellátásához. Azonban azt le kell szögeznem, a kövekkel kapcsolatos túlzó spiritualitás nem az én szakirányom. Elmondom majd önnek, amit ebből a szemszögből érdemes tudnia, de azt már önre bízom hite lesz-e ezekben a nézetekben - közli teljesen egyszerűen. Nincs ebben semmi személyes, csupán ő akként kezeli a köveket, amik valójában. Erővel rendelkező természeti képződményeknek, melyek az emberek szolgálatába állíthatók, ha hozzájuk megfelelő szakértelemmel kezelik őket. - Ne is fecséreljük az időt. Kezdjük azzal, hogy vannak-e konkrét kérdései! Tegye fel őket, azután áttérünk majd a szakirodalmakra - fordul az egyik olvasó asztal felé, majd kecses mozdulattal int, hogy a fiatalember is foglaljon helyet vele együtt. Ültében ujjait összefűzi az asztal lapja felett és várakozón tekint diákja szemébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=855610#post855610][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.11.01. 23:22[/b][/url]

Erdődy Hella

Sejti, hogy a vezetékneve fog nyerni. Olyan a nő, mint a volt Durmstrang tanárai, ugyanaz a távolságtartás árad belőle némi felsőbbrendűséggel vegyesen, de ez a legkevésbé sem hajtja meg. Neki mindez abszolút mellékes dolog, semmi jelentősége. Nemes egyszerűséggel ignorálja. Inkább a lényegre koncentrál, ami jelen esetben a gemmológia. A könyvet a megfelelő polc felé emeli egy határozott mozdulattal, majd el is engedi, hogy egy intéssel küldje helyére a polc vonzáskörében már lebegő kötetet.
- A spiritualitás nem az én műfajom. A tények érdekelnek - válaszolja tömören, némi homlokráncolást követően, amibe szemöldöke is bekapcsolódik rövid időre. Nem igazán érti, honnan jön a gondolat, hogy érdekelné a spirituális vonzata a köveknek. Arra semmi szüksége sem az ereklyék, se a varázstárgyak esetében. Még az ékszereknél is vagy azért használja a köveket, mert szépek, vagy mert az ékszer egyben varázstárgy is és magra van szüksége hozzá. Helyet foglal közben az egyik egészen kényelmes széken az asztal túloldalán, amely felé a tanárnő int, majd a szék támlájára akasztva táskáját előhúz belőle egy vaskos jegyzetfüzetet. Írása mások számára talán meglepően tiszta, olyan emberé, aki rajzolja a betűket. A füzet borítójához rögzített bőrszíj alól a ceruzát is kiszabadítja, hogy ujjai között forgatva szabad kezével belelapozzon a füzetbe.
- Akad néhány, de felírtam mindent amúgy is. Szóval... van biztos módszer arra, hogyan tudom megállapítani, hogy egy kő milyen kő is pontosan? - kérdezi, de amint kimondja a kérdést, rájön, hogy ez így azért hülyén is hangzik kicsit, főleg a további részletek nélkül. Szája szélét kezdi rágni, beletúr a hajába, aztán sóhajt egyet. Muszáj lesz, úgy érzi, különben nem lesz érthető, miről is beszél. - Tudom, könyvek... de elárulhatok egy titkot? Itt marad? - kérdezi meg végül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=856043#post856043][b]Erdődy Hella - 2022.11.07. 19:14[/b][/url]

Komolynak kellene maradnia és nem adni jelét semmi érzésnek. Elvégre ő egyfelől tanár, másfelől pedig a nemes Erdődy ház tagja, egy valódi, aranyvérű grófnő. Itt álljunk is meg egy pillanatra! Miért is kellene neki egy érzéketlen perszónának lennie? Ezt kérdezné testvére Nimród, aki mindig arra biztatja nővérét, hogy húzza ki kecses hétsójából a karót és legyen könnyedebb. Mert az még koránt sem egyenlő az áldozattá válással. Ezért, s mivel megnyugvással tölti el a fiatal férfi reakciója kijelentésére, ajka széles mosolyra ugyan nem húzódik, de széle megrándul felfelé mielőtt megszólalna. - Azok lesznek itt bőven - mondja elegáns mozdulattal foglalva el a helyét, majd miután Ohridszki úr is megtette ugyanezt, végre rátérhetnek a lényeges dolgokra. Végighallgatja első kérdését. Néhány pillanatig gondolkozik rajta. Jó kérdés. Lényegre törő, logikus és valódi érdeklődésről ad tanujelet. - Nincsen. Egy nincsen. Többet kell összekapcsolni - kezd bele épp a magyarázatba, amikor a fiatal úr a szavába vágva megint megszólal. Általában ezt pont levonással díjazza, ám jelen esetben nem tanórai körülmények lévén, ettől nagylelkűen eltekint és csak egy sértettnek hangzó kis szusszanással reagál. Szemöldökét viszont hamar összevonja a hallottakra. Nem igazán volt rá péld, hogy benne bárki is megbízott volna a diákjai közül, de semmit sem késő elkezdeni. - Igen. Itt fog maradni. Erre nemesi szavamat adom - mondja és biccent, hogy beszéljen csak tovább. Nincs benne kíváncsiság. Az a fajta biztosan nem, amire a közemberek képesek. Inkább érdeklődést mutat, azt is igen visszafogottat. Kezeit egymáson pihenteti ölében, hátát egyenesen tartja, lábait bokában keresztezi az asztal alatt, miközben a vallomásra várakozik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=856096#post856096][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.11.08. 15:29[/b][/url]

Erdődy Hella

Bólint néhányat, tudomásul véve a választ. Az nagyszerű, ha a tényekből sok van, mert ő éppen ezért van itt, és ha már arra bátorítják, hogy tegye fel a kérdéseit, fel is teszi az elsőt. Talán nem ez a legfontosabb, de ez foglalkoztatja a leginkább jelen pillanatban, mivel képtelen rájönni, milyen kő van a gyűrűben, amiről álmodott már néhányszor. Hogy ki kinek vág aztán szavába, jó kérdés, hiszen ő be sem fejezte a kérdését, amire a nő tömör választ is ad közben, de igazán nem zavarják ilyen apróságok. Különösebben az sem érdekelné, ha a nő esetleg szóvá tenné, hiszen mihez kezd vele? Beállítja a sarokba? Mivel azonban szóvá sem teszi, megoldandó probléma sincs igazából. Ennek fényében folytatja inkább, amit elkezdett elmondani. Arra is rájön közben, hogy kénytelen lesz beszélni az egyik titkáról. Na nem mintha különösebben titok lenne bármi, amit már a minisztérium tud, mégsem szereti megosztani csak úgy mindenkivel. Kurtán bólint a kapott válasz hallatán, majd száját ösztönösen húzza el, nem szívvel-lélekkel beszél, eddig csak Adelinának mesélt erről szívesen.
- Van egy állítólag nagyon ritka képességem. Át tudok hozni dolgokat az álmaimból. Nem mindent, de van, amit sikerül - fogja olyan rövidre a mondandóját, amilyen rövidre csak tudja. Nem látja szükségét, hogy különösebben taglalja a zúzódásokat, vagy éppen az egész határait, amit eddig sikerült felfedezni. - Általában sosem hozom át ugyanazt kétszer, de most... egyetlen tárgyat már többször is áthoztam, egy gyűrű. Bronzból van a foglalata, abban biztos vagyok, de nem tudom megállapítani, milyen kő van benne. Sötétszürke, már majdnem fekete. Kicsit a holdra emlékeztet - folytatja aztán pillanatnyi szünet után, közben előre hajolva az asztal fölött, kicsit már görnyed is. Fontos lenne kideríteni, ilyen nagyon még semmiről nem remélte, hogy talán nem zsákutca.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=856483#post856483][b]Erdődy Hella - 2022.11.13. 09:31[/b][/url]

Rigorózus arcvonásai hamar egészen érdeklődőnek mondhatóvá rendeződnek, ahogy hallgatja a "titkot", melyet a fiatal férfi az imént belengetett előtte. Különleges képességről persze neki is volna mit mesélnie, de az elemi mágia manapság már nem számít akkora kuriózumnak, mint egy-két emberöltővel ezelőtt. Torzója előre dől, ujjait összefűzi az asztal kemény falapján, míg sötéten árnyalt ajkait szorosan préseli egymáshoz. Ennyiből látszik, hogy nagyon figyel. Eleme is odakoncentrál a mondandóra. Egy ékszerben lévő kő kerül ezután leírásra, mely bár igen pongyola, azonnal egy lehetséges megfelelés képét villantja Hella lelki szemei elé, hogy ott is tartsa a fiatalember szavainak végéig. Néhány perc csend ereszkedik ekkor közéjük, melyet a professzornő tör meg elsőként. - Felteszem tudni óhajtja milyen kő lehet és mire alkalmas? - kérdezi élénken, majd választ nem várva folytatja - Az elmondottak sok kőre igazak lehetnek, ám a holdhoz való hasonlatossága okán, látatlanban talán Larvikit lehet, de ahhoz, hogy biztosat mondhassak, meg kellene vizsgálnom. Itt van önnél? - pillant hűvös tekintetű szemeivel a vele szemben ülőre. Reméli, a nevezett nem azt várta tőle, hogy azonnal biztos választ adjon. A felfedett képességet pedig, magában elkönyvelte egy olyan tehetségnek, mely valóban egyedi, de hasznossága, már az ő gondolkodásának mércéjével mérve, némiképp vitatott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=856530#post856530][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.11.13. 15:13[/b][/url]

Erdődy Hella

Kénytelen elmesélni a nőnek, mire is képes, hiszen a gyűrűt nem véletlen nem tudja megmutatni ebben a pillanatban. Azt pedig csak reméli, hogy a követ benne nem a képzelete alkotta. Hella így egyike lesz azon keveseknek - és egy kezén meg tudja számolni, mennyire is kevesen tartoznak ebbe a kis csoportba -, akiknek önként vagy éppen kényszerűségből, de mesélt. Bólint a kérdésre válaszul, minek erre még szót is pazarolni. Szerény véleménye szerint már egészen sokat beszélt ahhoz, hogy abból egyértelmű legyen, szeretné tudni, van-e ilyen kő, és ha van, akkor az milyen kő is pontosan. Ő is utánajár, ha kap hozzá irányt, de úgy tűnik, hogy a nő feladatának tekinti, hogy ő legyen az, aki megadja a választ. Ám legyen. Nem fog ezen a ponton az útjába állni, egyébként is hosszú távon szeretne még tanulni tőle, ha már úgy tudja, bőven van, amit taníthat neki karót nyelt oktatója.
- Nincs, de ha egyeztetünk egy időpontot, meg tudom oldani, hogy megmutassam - válaszolja néhány pillanatnyi gondolkodást követően, amíg az asztal egy pontjára bámul maga előtt, azt fontolgatva, hogy előfordult már az is, hogy valami egy napig is kibírta a birtokon kívül, mielőtt megszűnt volna létezni. Nem tudja még pontosan, hogy az álomszövet hogyan is működik és létezik pontosan, éppen ezért ígérni nem ígérne, ám ha szerencséje van, akkor jól időzítve talán sikerül ezt megoldani anélkül, hogy be kellene engednie az Ohridszki-birtokra bárkit is, akivel a kapcsolata bizalmasnak még jóindulattal sem mondható. Megjegyzi azért magának a larvikit nevét.
- De beszélhetünk arról addig is, hogyan lehet pontosan megállapítani a kő fajtáját, a következő alkalomra pedig elhozom a gyűrűt - jelenti ki. Három példányból egyet könnyedén feláldozhat, mert bár minimális eltérések akadnak közöttük, a kő mindegyikben ugyanolyan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=856997#post856997][b]Erdődy Hella - 2022.12.02. 11:27[/b][/url]

Egyik szemöldöke úriasan felemelkedik. Néha előtör belőle a sznob nemes, a Grófnő, aki jól neveltsége ellenére tud olyan undok és fenhéjázó lenni, hogy senki ember fia meg nem mondaná, hogy tud ő normális és még egyenesen nagylelkű és szellemes is lenni. Ez a pillanat most érkezett el órájuk során. - Az intézményen kívül töltött időm sokkalta értékesebb Ohridszki úr, mintsem arra vesztegessem, hogy várakozzam, míg önnek megfelel. Ezért felteszem egyszerűbb, ha mint tanulmányi kirándulás tekintem meg a nevezett követ a közös óránk idejében ott, ahol az fellelhető - veti hűvös, gőgös pillantását a fiatalemberre, aki még arra sem méltetta az imént, hogy a szemébe nézzen, helyette az asztalt fixírozta. Micsoda tiszteletlenség! - Járni és hoppanálni tud, ha szükséges, nemde? - kérdezi ezután kicsit visszafogottabban, de még minig elég arisztokratikus hangnemben. Egyszerűen méltatlannak tartja, hogy neki kelljen alkalmazkodnia a diákjához. Azért vannak határok, amiket illendő betartani. Az ifjú következő szavai enyhítenek dölyfösségén egy morzsányit. - Nos, ha garantálni tudja a kő vizsgálatra alkalmas állapotát, el is hozhatja, de ha csak egy anomália is adódik, az eredményre nem vállalok garanciát - jelenti ki megvétózhatatlanul. Szigorú arckifejezése arra vall, hogy drágakő meghatározásban nem ismer tréfát. Másban sem nagyon, de ez most másodlagos. - Ahhoz, hogy egy kőről megállapítsuk, hogy mi valójában, több módszer áll rendelkezésre. Kezdjük a legegyszerűbbekkel - igéz maga elé egy A3-as lapot, melyet, mint egy táblát állít fel kettejük közé úgy, hogy a fiatalember és ő is rálásson - Rátekintéses vizsgálat, mely történhet szabad szemmel, vagy nagyítóval, melyet szaknyelven lupe-ként nevezünk - ahogy beszél, szavai vázlatosan jelennek meg a lapon, míg a segédeszközt rajz szemlélteti. Mindenből csak a lényeg emelődik ki, így igen logikus és átlátható a tananyag. - Ezzel első körben meg tudjuk határozni a következőket: A kő színe, átlátszósága, fénye, kristályosodási szerkezete, illetve még azt is láthatjuk, hogy van-e benne zárvány, esetleg sérülés - magyarázza nagyon következetesen haladva az ismeretekkel. Nem fogja sületlen legendákkal traktálni tanulóját. Egyelőre csak arra szorítkozik, hogy ha az ifjú ránéz egy kőre azt lássa, amit kell, és ne képzelegjen vele kapcsolatban. A mágia jelen pillanatban még teljesen irreleváns összetevő, ami természetesen hamarosan fontossá válik majd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=857029#post857029][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.02. 19:49[/b][/url]

Erdődy Hella

- Nehéz kiválasztani a megfelelő karót? - teszi fel a kérdést, miután fél pillanatig összeszűkült szemmel vizslatja a nőt. Mintha az ő ideje nem lenne értékes. Ha valami, hát a sznobság árad a nőből.
- Kedves tanárnő, csak egy szóra hadd térjek el a témától...  ne tegyünk úgy, mintha tobzódnának a gemmológia iránt érdeklődő diákok és végeláthatatlan várólistáról kellett volna kiválasztani a nevem. Ettől még állítom, hogy méltatlanul mellőzött tudomány, és azért kerestem fel önt, mert egyrészt valóban érdekel, másrészt pedig még a minisztériumban is Önt ajánlották. Nem vitatom, hogy sokat tud, én pedig tanulni szeretnék, de nyugodtan le lehet szállni a magas seprűről, mert az én időm is értékes, és ha egy mód van rá, inkább mellőzném a faszméregetést, már bocsánat, mert semmi értelme - közli mindenféle kertelés nélkül, ültében kicsit előbbre hajolva, alkarjára támaszkodva. Neki ez már nem egy a kötelező tárgyak közül, ahol esetleg elalszik az órán.
- Az sajnálatos tény, hogy az álmaim szövete tartósabb a családi birtokon, és legfeljebb pár napig bírja azon kívül, bár elképzelhetőnek tartom, hogy itt az iskola körül is elég sok varázslatot használtak már ahhoz, hogy hasonló legyen a mana koncentrációja. Megoldom, hogy lássa a gyűrűt, de a tanulmányi kirándulásokat felejtsük el, amíg úgy kezel, mint egy pisis alsóst, akit még esetleg a bukás ígéretével is be lehet fenyíteni - fejezi be a mondandóját, pontot téve a kijelentés végére. Megfordult a fejében, hogy csak fogja a táskáját, kikölcsönzi a könyvet, aminek nekikezdett már várakozás közben, és egyszerűen elsétál.
- Szóval... ha meg tudunk egyezni némi kölcsönös tiszteletről, akkor továbbra is nagyon szívesen tanulnék öntől gemmológiát, mert érdekel, és mert nagyra tartom a tudását - szólal meg újra néhány pillanattal később, már hátradőlve a székén, de karját még mindig összefonva a mellkasa előtt. Végül kézbe veszi a tollát, és bár igazán hagyhatná jegyzetelni azt magától is, inkább ő jegyez fel a vaskos jegyzetfüzetébe mindent, amit a nő mond, ha még nem kapta össze a dolgait és sétált ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=857376#post857376][b]Erdődy Hella - 2022.12.13. 14:27[/b][/url]

Olyan rezzenetlen arccal hallgatja végig a fiatal férfit, hogy ha nem lélegezne, azt hihetnénk ő maga is kőből lett kifaragva, mint a mitológiai Galathea. Szerencsére a neveltetése nem készteti meghátrálásra és, valljuk be Álmosnak valójában még igaza is van az általa elmondottakban. Szemrehányására ezt fel is méri a rideg professzornő, s bár ezt szóvá nem teszi, helyette sokat mondóan biccent, s inkább folytatja az oktatást. - Amennyiben a lupéval nem érnénk célt, úgy ott vannak még a mikroszkópok. Egy egész világ tárul fel az ember szeme előtt, amikor megpillantja a köveket abban a nagyításban, amit lehetővé tesznek - beszél, miközben magához hív egy szakkönyvet. Az kecsesen landol a diák előtt és fellapozza saját magát. A lapokon fotók láthatók egyes kövekről nagy felbontásban. Pazar színek és formák kavalkádjai, akár egy-egy modern festmény. - Itt jegyezném meg, hogy rendelkezésünkre fog állni rivát laborom, amelynek része egy igen érzékeny mikroszkóp és tööb más igen jó minőségű vizsgálati eszköz, így ha az a bizonyos kő kitart egy napig, megtudjuk micsoda - teszi hozzá mellékesen, majd hagyja hogy az ifjú növendék kedvére belelapozhasson a kötetbe, ha akar. Ezután szólal meg csak ismét. - A következő módszer a refraktometriás mérés. Ez az eszköz a fénytörését méri. A kapott értéket egy összehasonlító táblázattal egybe vetve tudunk informéciót nyerni a kőről - adja át ismereteit a maguk lényegi mivoltában. Ebben a részben nincs lélek, sem szellemiség. Ez színtiszta tudomány. Kémia és fizika lesz, méghozzá specifikus és emelt szinten. Egy halom kötet lebeg közben melléjük és sorakozik ki az asztalra, két jókora toronyba halmozódva.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=857410#post857410][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.12.16. 22:01[/b][/url]

Erdődy Hella

Nem kíméli a nőt, noha nem kiabál, csupán meglehetősen nyomatékosan közli vele, mit is gondol. Nem igazán izgatja, hogy esetleg elmenekül-e a nő, elvégre a maga részéről biztos benne, hogy igaza van. Fel sem merül benne, hogy másképp lenne, elvégre az ő ideje is értékes. Szinte már elismeréssel nyugtázza azért, hogy nem kap sem magyarázkodást válaszul, se sarkon nem fordul sértetten a nő, inkább méltósággal tűri, és egy biccentéssel nyugtázza az egészet. Nagyszerű. Ha ez azt jelenti, hogy egy lapon vannak, akkor még a végén tényleg kiérdemli a tiszteletet is, az ugyanis Álmos véleménye szerint nem jár sem korra, sem névre, érdem kérdése. Csendben jegyzetel, ha már odáig is elérnek, amiért pontosan itt vannak, és választ kap a kérdésére. Szinte már műgonddal rajzolja a betűket a papírra, hiába telne pusztán egy intésébe, hogy a toll megoldja helyette mindezt. Szeret írni, jegyzetelni, így igazán gyorsan raktározza el a szükséges információkat. Felpillant a lapról a tanárnőre a privát labor említésére, ajkát féloldalas mosolyra húzva. A szeme azonban változatlan marad, s ebből sejthető, hogy ez csak gesztus, nem őszinte öröm. Nem tudja még azért, pontosan hogyan is viszonyuljon Hellához. Nem barátok. Talán soha nem is lesznek. Látja, hogy komolyan veszi az oktatást, ami bizonyára nem csak a kötelessége, hanem inkább a hivatása.
- Oké - válaszolja röviden, tömören. Nem tudja megígérni, hogy kitart a kő egy napig, mert még nem kísérletezett ehhez kellőképpen eleget, azonban reméli, hogy mégis. Majd kipróbálja valami mással, hátha rájön, mitől és hogyan is függ ez az egész. Feljegyzi a refraktometriás mérést is a lupe és a mikroszkóp alá, majd hátradől a széken ültében.
- Aha. Kötelező olvasmány? - kérdezi az asztalon felhalmozódó kupacokat vizslatva. Szép kis adag, de hát ő meg szeret olvasni amúgy is, főleg, ha mindezt haza is viheti esetleg a könyvtáros jóváhagyásával. - Miért lett gemmológus?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=858031#post858031][b]Erdődy Hella - 2023.01.04. 13:21[/b][/url]

Becsüli a fiatalemberben, még ha ennek semmi jelét nem is adta, hogy volt bátorsága kimondani amit gondolt. Nyers volt, de legalább őszinte. Egy nemessel kevesen mernek így beszélni. Ezért sem távozott. Az ilyes fajta hozzáállást tiszteli, még akkor is ha az elevenébe vájt a monológ. Ezután folytatta a megkezdett témát és beszélt a kövek beazonosításának módjairól. Álmos szorgos jegyzetelése megerősítette benne azt az érzést, hogy neki nem beszél hiába. A legtöbb gemmológusnak általában személyes indíttatása van a tudás elsajátítására. Ez lehet a helyzet a vele szemben ülővel is valószínűleg. Nem igazán szokta érdekelni ilyesmi Hellát, az pedig még ritkább, hogy elgondolkozzon egy-egy diákja motivációjával kapcsolatban, ám a kivétel most erősíti a szabályt. Feldiktál három címet, amikkel le is tudja a választ a kötelező olvasmányokról szóló kérdésre. Ezt a tárgyat tapasztalatokból könnyebb megtanulni, mint szikkadt pergamen lapokról. Hella legalábbis igy véli. Ezért a következő órát már a gemmológia laborban fogjak tölteni. Ezt közli is diákjával, aki reményei szerint ettől csak még lelkesebben fog majd készülni. Érdeklődésére viszont felkapja fejét. El is gondolkozik egy kicsit rajta, hogy ő miért is választotta ezt a szó szerint kikövezett utat. - Mert kislány korom óta vonzottak a kövek. A színeik, a fényük, a kifejtésük. Lehet az is közrejátszott a dologban, hogy az elemem társ elem a föld - teszi még hozzá az utolsó mondatot inkább már csak magának. Ezután mindketten összeszedik holmijukat, majd egy rövid búcsúzást követően elindulnak saját dolgukra. Közben odakinn végre elkezdenek hullani az idei első hópelyhek. A közeledő ünnepek mindig megmelengetik Hella szívét. Ráadásul hamarosan elutaznak arra az aukcióra Adelinával, ahol esélyük lesz megvizsgálni Vlad Tepes tollforgójának kövét. Igen sokat vár ettől a kiruccanástól. Barátnője azt is meglebegtette előtte, hogy segít neki jobban boldogulni a férfiakkal. Ez is egy érdekes része lesz az összképnek. Ezekkel a gondolatokkal a fejében fordul be megszokott útvonalán a harsogó portrék folyosójára.