37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Első emelet
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Várszegi Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 10
Írta: 2019. november 21. 16:02 | Link
Bossányi Karola


Az elmúlt napok teljesen kikezdték Gábor ingerküszöbét. Folyamatosan új élmények, tapasztalások, érzések érték őt, amelyeket igyekszik is teljes lényével megélni, de ez egy idő után iszonyú fárasztóvá vált. A kastély még mindig átláthatatlan számára, ezért folyton elkésik minden órájáról, ezt azonban nem bánja annyira… Mivel a szorgalmi időszak közben érkezett, minden tárgyból le van maradva, és így, hogy egész gyerekkorában semmi köze nem volt a mágiához, még az alapvető tudása sincsen meg, ami segíteni a tanulásban.
Épp ezért úgy döntött, hogy a mai napját arra szenteli, hogy felkeresi a könyvtárat, és addig nyomja magába a tudományt, amíg le nem esik a székről.
Szerencséjére a könyvtár nem volt messze az Eridontól, és már ő is többször elment mellette, így kivételesen nem kellett attól tartania, hogy hosszú percekig kell bolyongnia a kastély falai között kétségbeesetten keresgélve a háztársai által (szerintük) érthetően elmagyarázott útvonalakat.
Reggeli után visszamászott a hálókörletükbe, ahol kicsit rendbe szedte magát, majd leszaladt a klubhelyiségbe, intett az ott ücsörgő fiúknak-lányoknak, és már rohant is ki a folyosóra. Irány az első emelet! Elszáguldott a nagyterem mellett, és már meg is érkezett a könyvtár díszes kapuja elé. Ahogy belépett, egyből megérezte az ismerős hangulatot. Ez pont olyan, mint a mugli könyvtárakban, ugyanolyan illat, ugyanolyan érzés.
- Jó napot kívánok!- köszönt a könyvtárosnak, aki kedvesen mosolygott felé és várakozó tekintettel figyelte, hátha kérdése akad a fiúnak.
Gábor viszont túlságosan el volt bűvölve az érdekesebbnél érdekesebb könyvek láttán, és egy perc alatt el is tűnt a hosszú sorok között.
Utoljára módosította:Várszegi Gábor, 2019. november 21. 16:03
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2019. november 21. 21:48 | Link
Gábor

Az elmúlt időszakban több könyvet is sikerült kiolvasnom, szabadidőmben szinte faltam a könyveket, s már a kölcsönkért köteteken is túl voltam, így nem maradt más hátra, mint hogy meglátogassam a könyvtárat, hátha ott is akad majd kedvemre való a különféle tananyagok és enciklopédiák közt. S bár általában szívesen vettem a kezem közé varázslattal kapcsolatos, tudás-bázisú írásokat is, ezúttal inkább a szórakozás érdekelt, s valami izgalmas, könnyed olvasmányra vágytam.
Időben érkeztem, s be is vetettem magam a szórakoztató irodalommal megpakolt könyvek közé, ott kutattam, míg nem rá nem leltem egy igen érdekesnek tűnő irományra. Nem is akartam tovább várakozni, meg kedvem sem volt elmászni semerre, így inkább a könyvtár egyik hátsó szegletét választottam magamnak, ahol a sarokban megtelepedtem a földön, s hátamat a polcnak vetve kezdtem olvasgatni a romantikus irodalmat. Hogy miért is épp ezt választottam az egyéb művek közül, talán az lehetett a magyarázat, hogy az elmúlt időszakban egyre több barátom mesélt a kapcsolatairól, amihez őszintén szólva nem tudtam túl sok véleményt fűzni tapasztalatok hiányában. Emiatt gondoltam azt, hogy talán egy könyv segíthet, s abból jobban megismerem a párkapcsolatokat. Pechemre azonban sikerült olyan könyvet beválasztanom, ami szörnyen vonatott volt, s rendkívül unalmasnak tűnt. Nem akartam feladni, hisz nem voltam olyan típus, aki az első néhány oldal után félreteszi a könyvet, ehelyett inkább esélyt adtam a darabnak, hogy talán majd egy kicsit később indul be a történet, s talán majd érdekes lesz. Tévedtem.
Azt hiszem, sikerült bealudnom a könyv felett, sőt szinte biztos, mert arra kaptam fel a fejem, hogy a kötet kicsúszott a kezeim közül, s kemény hátlapjával koppant a padlón. Erre fel is riadtam, majd egy fiút is észrevettem ott bóklászni.
- Uh, szia! Nem tudod, hogy...mennyi az idő? - fogalmam sem volt arról, hogy mégis hány óra lehet, csak azt tudtam, hogy amikor idetévedtem, akkor még világos volt, most pedig már sötét. Legalábbis odakint. De ahogy feltettem a kérdésemet, hirtelen a fények is kialudtak a könyvtárszobában, s a bejárat felől mintha egy kattanás hallatszott volna.
- Öhm...Lumos! - előhúzva a pálcámat, a sötétben próbáltam fényt csiholni a pálcám végéből, ez sikerült is, közben feltápászkodtam a földről és a fiúra világítottam.
- Mi történt? Mi ez a sötét?
Hozzászólásai ebben a témában
Várszegi Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 10
Írta: 2019. november 21. 23:26 | Link
Bossányi Karola

Gábor pillanatok alatt teljesen otthon érezte magát a hatalmas könyvrengetegben. Nem tudott betelni a látvánnyal, és megállás nélkül pakolta egymás tetejére az érdekesebbnél érdekesebb köteteket, amiket a következő hetekben szándékozott "elfogyasztani". Minden tantrgyból talált olyan olvasmányt, amit elengedhetetlennek érzett az alapműveltség megszerzéséhez, na meg a vizsgákhoz sem fog rosszul jönni.
Az órák észrevétlenül röppentek el, miközben a fiú a sorokat járta, és valószínűleg ki sem zökkent volna még egy darabig ebből az állapotból, de a mellette üldögélő lány ezt nem tudhatta, és egy ártatlan kérdéssel visszarángatta Gébort a földre.
- Ó, szia! Hát... őszintén, fogalmam sincs. De már elég késő lehet... Kicsit elvesztettem az időérzékem... És te, hogyhogy...- eddig jutott a mondatban, mert egyszr csak teljes sötétség árasztotta el a termet, és már csak egy baljósló hangot hallott az ajtó felől.
- Őőő....Azt hiszem bezártak minket.- Gáborban egyből felszökött az adrenalin szintje, és félig-meddig aggódva, de inkább kalandvágyóan pillantott a pálcáját szorongató lányra.
- Történt már ilyen veled? Vagy valamelyik ismerősöddel? -
A fiú igyekezett bekapcsolni a kreatív gondolkodását, és kiötölni egy lehetséges menekülési útvonalat. Hallott róla, hogy van itt egy tiltott részleg, aminek folyton változik az ajtajának helyszíne... Talán azon keresztül megpróbálhatnának kijutni.
- Egyébként Gábor vagyok.-Kedvesen rámosolygott a lányra, majd kinyújtotta felé a kezét.
Utoljára módosította:Várszegi Gábor, 2019. november 21. 23:27
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2019. november 23. 23:12 | Link
Gábor

Azt nagyjából sikerült megtudnom a fiútól, hogy valószínűleg már beesteledhetett, mielőtt azonban folytattuk volna a csevegést, hirtelen lett sötét a könyvtárban, mely nem csak engem, de úgy tűnt, hogy a srácot is váratlanul érintette. Közben azért csak feltápászkodtam, hogy még se ücsörögjek tovább a földön, s miután a pálcámmal megvilágítottam a teret, már nem is volt annyira parás a helyzet.
- Bezártak? Az nem lehet, a könyvtáros szinte mindig itt van...hacsak, lehet hogy ki kellett szaladnia a mosdóba, és azért zárta ránk. Vagy lehet, hogy még sem vette észre az ittlétünket? - Ez azért különös volt, mert a könyvtárosok alapvetően odafigyeltek a rendre, s mindig körbenéztek, mielőtt bezártak volna, de ki tudja, hogy ezúttal mi jöhetett közbe. Bármi megtörténhet, ezen már kár lett volna agyalnunk, sokkal inkább az érdekelt, hogy majd hogyan jutunk ki innen.
- Nem, még nem történt velem itt ilyen, de nyugodjunk meg. Biztos visszajön és kinyitja, vagy...vagy talán mi is ki tudjuk nyitni - gondolkodtam, csak épp az nem jutott az eszembe, hogy kulcs nélkül mégis mihez kezdhetnénk.
- Szia Gábor, el is felejtkeztem bemutatkozni, én meg Karola, örvendek! Nem tűnsz ismerősnek, új vagy? - némi fáziskéséssel jutottam el addig, hogy bemutatkozzam, az ismeretlen srácnak, akit egyelőre csak a pálcám segítségével tudtam megvilágítani. Nem tűnt ijesztőnek, így kezet is fogtam Gáborral.
- Esetleg megnézhetnénk, hogy ki tudunk-e menni a főbejáraton. Nézzük meg, ha az még sem nyílik, akkor nem is tudom...olvashatunk reggelig - jegyeztem meg nevetve.
- Amúgy..ciki, de azt hiszem, hogy elaludtam - vallottam be, mert mintha erre kérdezett volna rá, mielőtt elment az áram.
Hozzászólásai ebben a témában
Várszegi Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 10
Írta: 2019. november 25. 23:48 | Link
Karola


Gábor épp belemerült a legújabb könyvei tanulmányozásába, amikor a leányzó kizökkentette őt a gondolatmenetéből. Bár ez amúgy sem tartott volna sokáig, mert pillanatokon belül teljes sötétség borult a könyvtárra, ami láthatóan ugyanúgy megijesztette iskolatársát is, mint őt magát. Karola azonban már gyakorlottabb varázsló volt, és egy szempillantás alatt megvilágította a termet pálcájával.
- Respect! Ezt hogy csináltad? - kérdezi Gábor őszinte elismeréssel. Valószínűleg ezzel a varázsigével már neki is tisztában kéne lennie, de bűbájtanból igazán le van maradva, és nagyjából azt sem tudja, hogyan kezdjen neki.
-Remélem igazad lesz, és csak a mosdós sztori történik velünk, bár akkor is észre kellett volna vegyen... Na meg talán egy mosdó miatt nem kapcsolná le az összes fényt. Hiszen itt minden mágiával működik... akkor még azt sem mondhatjuk, hogy hiperszuper környezettudatos, és emiatt tette volna... - A fiú hangosan gondolkodik, miközben fel-alá járkál a szűk foyosón.
- Igen, mindenképp meg kellene próbálnunk. Úgy gondolom, hogy ajtóberugásban nem lehetek olyan rossz, bár a könyvtáré több száz kilósnak tűnik, úgyhogy azt talán mégsem kellene megkockáztatnom... De persze, ha ezt kívánod tőlem, akkor már megyek is! - Huncut mosollyal a szája sarkában kacsint a lány felé, hogy oldja kicsit a helyzetet. Nagyon kellemetlen, hogy itt ragadtak, de Karola kedves lánynak tűik, úgyhogy ki tudja... Talán még jól is alakulhat ez a délután.
- Én is örvendek, Karola! Igen, a héten érkeztem, szóval abszolút friss hús vagyok. Te már régóta jársz ide? Mondhatnál egy-két jó tippet, hogy mit érdemes itt megnézni! Van kedvenc helyed? -
Nem tűnik idősebbnek nála a lány, de ezt sosem lehet tudni, és Gábor is inkább biztosra megy, mint hogy így vagy úgy megsértse őt.
-Benne vagyok! Bár a reggelig olvasással van némi problémám, de még tárgyalhatunk ezügyben! Nekem jobban tetszene, ha hajnalig "Felelsz vagy mersz?"-eznénk, vagy lemennénk a tiltott részlegbe kideríteni, hogy mi is olyan tiltott benne.- Ő is visszamosolyog a lányra, majd elindul a bejárati ajtó felé, bízva benne, hogy Karola követi őt kezében az égő fénysugárral.
- Áá! Akkor már értem, hogy mit kerestél ott a földön. Van valami különös oka a fáradtságodnak, vagy csak úgy rád tört?-
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2020. január 18. 11:24 | Link
Gábor

- Ez egy viszonylag egyszerűbb varázslat, nem ismered?-némi meglepettséggel pillantottam a fiúra, de aztán megfordult a fejemben az, hogy mivel korábban még nem láttam őt, valószínűleg csak időközben érkezhetett, s néhány dolog még kimaradt neki.
- Ne aggódj, majd megtanulod - tettem hozzá egy kedves mosoly kíséretében. Ezt leszámítva egy kicsit azért aggódtam, hogy hová tűnhetett a könyvtáros, bár volt egy olyan érzésem, hogy talán tényleg csak a mosdóba kellett elsietnie, s nem akarta nyitva hagyni a könyvtárat.
- Igen, ebben igazad van! Mondjuk, ha a megszokásokból indulunk ki, még ha mágia is, de én is le szoktam oltani magam után a világítást, ha megyek valahová. Szóval lehet, hogy ez tényleg csak egy beidegződés talán, reméljük- tettem hozzá bizakodva, hisz én sem gondoltam azt, hogy a könyvtáros ennyire felelőtlen lenne. Egész biztos, hogy itt valami rosszullét, vagy valami egyéb, sürgős dolog állhatott a háttérben. Bár az is igaz, hogy mi is túl sokáig tartózkodtunk odabent.
- Nem, dehogy is - nevetve megráztam a fejét, amint az ajtóberúgás jött szóba, hisz egyrészt az ajtó tényleg több száz kilósnak tűnt, másrészt pedig nem volt szándékomban a rongálás.
- Egyébként, úgy emlékszem, hogy van egy zárnyitó bűbáj, de sajnos azt még nem gyakoroltam eleget, nem hiszem, hogy menne - pillantottam a fiúra, bár feltehetően ő sem tudta, aztán ki tudja. Most jött volna jól Beni tudása, mert szerintem neki ez már biztosan ment.
A helyzet annyira azért még sem keserített el, mert végül is, nem maradtam egyedül, ott volt velem Gábor is, aki egész kedves srácnak tűnt, s ahogy sejtettem, ki is derült róla, hogy ő bizony még csak most érkezett.  
- Nahát, akkor ezért nem láttalak még - jegyeztem meg egy mosollyal, s ezután ráztam vele kezet.
- Nem mondhatnám, hogy régóta, ebben az évben kezdtem meg a tanulmányaimat, néhány hónapja vagyok itt, de nagyon élvezem - őszintén vallottam az érzéseimről, mert ezidáig tényleg mindenki kedves volt velem.
- Hű, nagyon sok mindent érdemes itt megnézni, mert gyönyörű az épület. Nem tudom, hogy például a nagyteremben voltál-e már. Hatalmas étkező, gyönyörű! A fénylő lelkek udvara is nagyon hangulatos, de ha valami izgalmasra vágysz, akkor érdemes lenne ellátogatnod majd a kívánságok termébe. Képzeld el, ha oda belépsz, és ott kívánsz valamit, akkor a szoba olyanná alakul. Nagyon izgi - igazi beleéléssel meséltem a fiúnak, s a kastély udvarát is megemlítettem, hisz a birtok is gyönyörű volt, mikor épp nem esett az eső, vagy nem fújt a szél.    
- A tiltott részlegbe? - amikor arról beszélgettünk, hogyan is üthetnénk el az időt, bevallom, egy picit meglepődtem a bátorságán. Ezidáig magam nem is gondoltam arra, hogy ellátogassak a tiltott részlegbe, hisz valószínűleg nem véletlenül lehetett tiltott. Bár az is igaz, hogy a kíváncsiságomat mozgatta a dolog, de egyelőre nem mertem volna belevágni egy ilyen kalandba.
- Nem is tudom, talán egyszer elmennék oda is, de nem is tudom - érezhette a hangomból, hogy egy kicsit bizonytalan vagyok.
- Viszont a Felelsz és mersz jó kis programnak tűnik, míg várunk a könyvtárosra - nevetve reagáltam az ötletére, miközben követtem Gábort a bejárati ajtó felé, s odaérve egy kicsit meg is rángattam azt.
- Öhm, ez nem nyílik. Jobb lenne, ha megvárnánk, míg visszajön a könyvtáros. Nézd..még az asztalát is rendezetlenül hagyta, egész biztos, hogy csak sürgős dolga akadt - pálcámmal közben megvilágítottam az asztalt, így a fiú is láthatta azt.  
- Egyébként meg...csak sokat olvastam este, egy izgalmas regényt, és talán nem sikerült magamat kialudnom. Na és veled mi a helyzet, honnan érkeztél ide, mit lehet tudni rólad?- kíváncsiskodtam, miközben az egyik közeli széken helyet foglaltam, s hellyel kínáltam a fiút is.
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Első emelet