Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!

Hogy a fenébe fogok felmászni érte? Ott a könyv a varázsszőnyegekről, de azt hiszem, hogy már kiakasztottam a könyvtárost. Nagyjából fél órája vagyok itt, és már két halom könyv van az asztalon. Mindet vele szedettem le, és bár láttam, hogy mosolyog, szinte hallottam, hogy a pokolba kíván. Ezért az utolsó könyvet, amire ma szükségem lenne, valahogy le kell szednem. A felsőbb évesek ma nem annyira segítőkészek, az alsósok pedig nem ismerik a pálcamágiát, ahogy én sem. Bár próbáltam a leírás alapján, de csak felborítottam vele pár könyvet, Franciska persze ennek sem örült, mármint a könyvtáros hölgy. Állítólag ide járt, szóval segíthetne, de látom, hogy éppen nem akar, talán még egy kis kárörvendő mosoly is lapul a szája szegletében, vagy már csak én képzelem be ezt az egészet. Átmegyek a polc másik oldalára, és találok egy fellépőt… sajnos egy sínen, így nem tudom átcibászni a megfelelő helyre. Felállok, és a pálcámmal kilököm a könyvet, amit keresek, ami fura puffanással ér földet. ~ Ajj, ez nem a földre esett.~ Állapítom meg nagy okosan, és nagyon gyorsan átmegyek a másik oldalra, ahogy egy fiú van – Eridonos felségjelzéssel – és gőzöm sincs, hogy ráesett-e.
- Helló, minden oké? – kérdezem, ahogy suttogva megközelítem őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=719879#post719879][b]Lóránt Bence - 2018.04.08. 11:48[/b][/url]

Hogy a fenébe fogok felmászni érte? Ott a könyv a varázsszőnyegekről, de azt hiszem, hogy már kiakasztottam a könyvtárost. Nagyjából fél órája vagyok itt, és már két halom könyv van az asztalon. Mindet vele szedettem le, és bár láttam, hogy mosolyog, szinte hallottam, hogy a pokolba kíván. Ezért az utolsó könyvet, amire ma szükségem lenne, valahogy le kell szednem. A felsőbb évesek ma nem annyira segítőkészek, az alsósok pedig nem ismerik a pálcamágiát, ahogy én sem. Bár próbáltam a leírás alapján, de csak felborítottam vele pár könyvet, Franciska persze ennek sem örült, mármint a könyvtáros hölgy. Állítólag ide járt, szóval segíthetne, de látom, hogy éppen nem akar, talán még egy kis kárörvendő mosoly is lapul a szája szegletében, vagy már csak én képzelem be ezt az egészet. Átmegyek a polc másik oldalára, és találok egy fellépőt… sajnos egy sínen, így nem tudom átcibászni a megfelelő helyre. Felállok, és a pálcámmal kilököm a könyvet, amit keresek, ami fura puffanással ér földet. ~ Ajj, ez nem a földre esett.~ Állapítom meg nagy okosan, és nagyon gyorsan átmegyek a másik oldalra, ahogy egy fiú van – Eridonos felségjelzéssel – és gőzöm sincs, hogy ráesett-e.
- Helló, minden oké? – kérdezem, ahogy suttogva megközelítem őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=719893#post719893][b]Ryan Wolf Falkom - 2018.04.08. 13:06[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=719905#post719905][b]Lóránt Bence - 2018.04.08. 13:22[/b][/url]

Nagy kő esik le a szívemről, ezek szerint nem ejtettem le rá. Vagy elkapta, vagy elvarázsolta, vagy egyáltalán nem is lehetett leverni.
- Hú, akkor oké, nem akartalak fejbe vágni vele - visszafogott vigyor, majd odasétálok és elveszem tőle a könyvet. - Végre, ezt kerestem - örülök magamnak, a srác pedig felmászik(!) a polcon. Félve nézek a könyvtáros felé, de ő úgy látszik nem tekint ide, vagy nem akar, vagy tudomásul sem veszi az egészet, mert elege volt mára a diákokból.
- Á, Franciska - bökök a könyvtárosnőre - megevett volna reggelire, ha meglát. Neked szerencséd volt, na meg nem is biztos, hogy vagyok olyan jól mászó, mint te. Tanultad valahol? - érdeklődöm, majd megnézem magamnak a srácot. Kábé annyi idős lehet, mint én, de még sosem láttam. Jó, hát miért kellene ismernem nekem mindenkit? Az arcmemóriám egyébként is katasztrofális.
- Te is gólya vagy? Azt látom, hogy Eridonos - bökök az uniformisra és kezet nyújtok neki. - Bence vagyok. - mutatkozom neki be.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=719916#post719916][b]Ryan Wolf Falkom - 2018.04.08. 13:47[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=719941#post719941][b]Lóránt Bence - 2018.04.08. 14:24[/b][/url]

- Honnan tudod? Olyan a szeme akár a sasé - én azért nem nyugszom meg, szerintem, amikor megyünk majd kifelé, finoman célozni fog rá. A kézfogás után, én is lapozgatni kezdem a könyvet. Mindenféle repülőszőnyeg van benne, ez szuper lesz a házi dolgozathoz. Még tematikus ábrák, meg mindenféle statisztikai adatok is vannak benne. De egy jó seprűhöz képest szerintem semmit sem ér. Viszont kipróbálnék egy pikniket a felhők között, az menő lenne. Érdeklődök Falkomnál - ami egy hihetetlenül fura név, de tetszik-, hogy hol tanult meg mászni, csak, hogy ne unjuk be magunkat a könyvtárba. Kiderül, hogy nincs igazán előképzettsége, csak gyermekkorában sokat mászott fára. Mondjuk még most sem vagyunk felnőttek, de érti mindenki nem?
- Hát, engem sosem engedtek, és még ki is kaptam érte - sopánkodom. - Bence, ha még egyszer felmész és leesel, megverlek! - utánozom édesanyám hangját, majd elvigyorodom. Azért az sem semmi, hogy ha lesz valami bajom, még el is vernek, hogy biztosan fájjon. Arra nem válaszolt, elsős-e, szóval annak veszem.
- Képzeld, az egyik levitás lánnyal találtunk egy helyet, ami elvitt minket a középkorba. Majd szívrohamot kaptam - emlékszem vissza a kalandra, de amúgy nagyon izgi volt és nagyon élveztem. Remélem lesznek még ilyen helyek. - Te találtál már valami érdekes helyet? - közben nézem, hogy milyen jelenet játszódik le a borítón, amit a kezében tart.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=720025#post720025][b]Ryan Wolf Falkom - 2018.04.09. 13:16[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=720029#post720029][b]Lóránt Bence - 2018.04.09. 13:40[/b][/url]

Nem egészen értem, hogy mire gondol Falkom, mert a kastélyon belül is van számtalan sok érdekes hely, csak meg kell találni, vagy jó esetben elárulják a háztársaid... rosszabb esetben nem a háztársaid, akik ugratni akarnak, vagy kárörvendeni rajta. Például egy mumusraktárba nem szívesen mennék be, ha van egyáltalán ilyen.
- Itt is van sok érdekes hely. Akkor mit csináltál az első évedben? Én már alig várom a hétvégét, hogy kimehessek a szabadba, vagy elnyaljak egy fagyit a faluba. Állítólag van valami szuper hely, ahol varázsos fagyit is lehet kapni, arra kíváncsi vagyok - ered meg a nyelvem elég rendesen. nem mondom, hogy nem vagyok egy szószátyár, de a könyvtárban azért franci néni miatt csendben szoktam lenni. Le is halkítom a hangom, nehogy szó érje a ház elejét. Közben mutat nekem egy érdekes fejezetet az ő könyvéből, ami nekem fog jól jönni a házi dolgozatomhoz.
- Wow, ez tök király. Le kéne másolnom - sóhajtok egyet, majd felveszek egy üres pergament és egy tollat, és másolni kezdem az érdekes részeket, vázlatszerűen.
- Te beállsz a kviddicscsapatotokba? Egész ügyes vagy, biztos hasznát vennék az ügyességednek - kérdezem, amíg felrovom a betűket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=720059#post720059][b]Ryan Wolf Falkom - 2018.04.09. 19:58[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=720060#post720060][b]Lóránt Bence - 2018.04.09. 20:20[/b][/url]

- Tényleg? - lepődök meg, ez a legbénább reakció, hiszen az előbb mondta, hogy benne van. - Hú, akkor gratulálok és milyen poszton játszol? - érdeklődöm, mégiscsak az én házam csapatát fogja erősíteni, és legalább már egy ismerősöm lesz a KMB-ben, azaz a Kviddicsesek Menő Bandájában. Mert a legizgibb varázsport a világon, és imádom, ahogy menekülnek a játékosok a gurkók elől, vagy éppen felcsilingel egy jó dobás után a gólt jelző hang.
- Köszi - elveszem tőle a könyvet és lejegyzetelem ami nekem kell. Most már kész lesz a házi dolgozat, csak még egy kicsit össze kell majd raknom a gólyalakban. Mikor végzek az összes könyv visszarepül a helyére! ~ Átkozott légy Franci, hogy erről nem szóltál! ~ bosszankodom magamban, mert egy fél nap volt, mire visszasegítettem a könyveket a helyére. Közben visszatér Falkom is, egy új könyvvel. Jó messziről hozhatta, mert eléggé liheg, nem tudom, hogy mi lehetett ennyire fontos.
- Hát, miért ne, ezt már úgyis unom - pattanok fel az ötletre. - Akkor mehetünk is! - ösztökélem a srácot, kíváncsi vagyok, hogy mit szeretne főzni. Ha akarja én nagyon szívesen adok tippet sütikre, mert kezd a gyomrom korogni, egy jó süti pedig csodákra képes. De kettő még többre!