37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Isabella Diana Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 198
Írta: 2015. január 5. 17:34 | Link

Annamária
Valamikor ebéd után...


Ma érkeztem vissza a kastélyba, hiszen az ünnepeket és bizony az új évet is otthon köszöntöttem a szüleim és a bátyám társaságában. Nagyon örültem, hogy Caius is el tudott szakadni a csapattól és hazajött, habár ő a szilvesztert már a barátaival ünnepelte. Lehet, hogy nekem is így kellett volna tennem, és még 31.-én vissza kellett volna jönnöm az iskolába, de a helyzet az, hogy nincsenek olyan ismerőseim, akikkel együtt tölthettem volna az új év első perceit. Talán még a szüleim arcán is láthattam annak jelét, hogy kicsit szomorúak mert nem nagyon tudtam beilleszkedni, de ez nem igaz. Már ez alatt az egy év alatt is nagyon sokat változtak a szociális képességeim, és azt hiszem, hogy ez csak javulni fog. Bár tény, hogy kell idő, mire normális, igazi barátokat szerzek.
A Könyvtár felé veszem most az irányt, mert van még néhány házi feladatom, amiket nem fejeztem be otthon és amihez Caius sem tudott konyítani semmit. Ilyen az Átváltoztatástan, amiben a bátyám soha nem volt jó és valahogy mindig éppen átcsusszant a vizsgán egy V-vel. Nekem ez a kedvenc tárgyam, de ez a házi feladat most mégsem megy. Oldalamon a táskámmal keresem meg azt a szekciót, ami nekem kell, majd kiválogatok néhány könyvet, és a könyvekkel megpakolva egyensúlyozok vissza az egyik üres asztalhoz. Leülök, előhúzok a táskámból egy almát és lapozgatni kezdem az egyik vaskos, kissé poros könyvet a megfelelő válaszokért kutatva benne.
Hozzászólásai ebben a témában

Woodrow Hugi
Fahéj
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. január 6. 12:38 | Link

Isabella Diana Woodrow


A múltkor is ide akart jönni, aztán leragadt az egyik festmény előtt. Most akkor be is sikeredik, mert hogy őszinte legyen, tanulnia kell. Kéne. Inkább kéne. Hajlamos elfelejteni, hogy ő iskolában van, merthogy igazából egy iskolában él. Eleve kisebbíti az iskola oktatási intézmény szerepét a szemében, hogy itt, tehát az intézmény falai között tölti minden napját, napjának minden percét. Ebből következőleg nem csinál nagy dolgot a tanulásból. A vizsgák legyenek meg, oszt jónapot.

A vizsgák azonban nincsenek meg. Nem azért, mert nem ment át, hanem mert még nem mindegyik volt meg. És akkor arra, legyen akármilyen flegma és nemtörődöm és ideges és nyugtalan - és pánikol, valljuk be, azért nem tanul, elég hülye egy megoldás, de tényleg nem tanul rá, mert ha egyszer úgy érzi, hogy nem megy át, akkor minek törje magát -, tanulni illenék. Úgyhogy most itt van, látja, hogy más is tanul, ettől még idegesebb lesz, fogja a kezében a kis listát, amire a szükséges könyveket írta fel, gyűrögeti a kezében, elmegy a megfelelő szekcióhoz, kibogarász egy könyvet, ami fenn van a listán, még idegesebb lesz, mert ő erre képtelen, érted, képtelen ezt megtanulni, és kínjában gyorsan kivesz a polcról még egy szépirodalmi könyvet, ami még véletlenül sincs a listán, cserébe nem két oldal, összefogja a két kiválasztott könyvet, keres egy közeli helyet, ahol ugyan ülnek, de most mindegy, egy mosollyal megkérdi, hogy

 -Szabad ez a hely?
 
és amíg udvariasan megvárja hogy válaszoljanak, küzd a belső ordítozós hangokkal, amik folyton és pánikban és kárörvendően üvöltözik, hogy egy hét múlva vizsga, és nem tudsz semmit, és egy hasznavehetetlen limlom vagy, és a szüleid nagyon csalódottak lesznek, mert túl hülye vagy úgy mindenhez, pláne a tanuláshoz, te szerencsétlen.
Hozzászólásai ebben a témában
Isabella Diana Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 198
Írta: 2015. január 23. 11:00 | Link

Annamária
Valamikor ebéd után...


Nagyban körmölök ki az információkat a könyvből, amire szükségem lehet. A pergamen már kezd eléggé megtelni, de persze ezeket a dolgokat még rendszereznem kell majd, hogy normális, elfogadható dolgozat legyen belőle. Egy hang ébreszt fel a jegyzetelésemből. Felpillantok és egy számomra ismeretlen leányzót pillantok meg az asztal mellett, aki szabad helyet kér.
- Persze, gyere csak! - küldök felé egy kedves mosolyt.
- Isabella vagyok. Te is tanulni jöttél? - teszek fel egy elég evidens kérdést, de persze soha nem lehet tudni, hogy kit mi hoz a Könyvtárba. Velem is volt már olyan, hogy egy egyszerű olvasnivalóért jöttem be a Könyvtárba. Most azonban látható, hogy tanulok, hiszen két könyv van körülöttem, egy majdnem teleírt pergamen és még néhány jegyzet. Természetesen örülök a társaságnak és akár be is csuknám a könyvet, hogy kicsit a lányra koncentráljak. Kérdés, hogy ő persze szeretne-e beszélgetni velem, vagy tényleg bele akar merülni a tanulnivalójába...
Hozzászólásai ebben a témában

Woodrow Hugi
Fahéj
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. január 24. 18:35 | Link

Isabella Diana Woodrow


Leülhet. Az jó. Az nagyon jó. Akkor egy bólintással le is esik a székre, sóhajt egyet, rápislant a remegő kezére, visszafojtja a lappangó sírását, és elkezdi megnézni, milyen könyveket is tett le éppen az asztalra. Meglátja a gerincüket, fokozódik benne a sírási hajlam, beletúr a hajába, és közben válaszol, mert kérdezték, és perifériásan valahogy fölfogta a hallottakat.

 - Ja. - egyelőre ennyire képes, tessék neki megbocsátani. - Márint igen. - nekifut még egyszer. - Izét.. öh.. átváltoztatástant. - pislog kettőt mindenféle fókusz nélkül, aztán rápillant a könyvekre, és fizikailag érzi a taszítást, mint az ellenkező pólusú mágneseknél szokásos. - De hát nem megy, nem tudom megtanulni, és ehhez tök hülye vagyok, te jó ég.. - ad akkor hangot a napok óta kísértő kételyeinek.

 Most őszintén, józanabb pillanatában kiröhögné magát, és a festményekkel kibeszélné magát, hogy mennyire izgul, de ebben a pillanatban önbecsülése mínusz tartományokban lebeg (mondjuk ez eddig is így volt), úgy érzi, felfogóképessége a szokásosnál is kevesebb, és hát miért is született meg, miért is maradt meg kiskorában, ő erre képtelen, és haszontalan, és..
Hozzászólásai ebben a témában
Isabella Diana Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 198
Írta: 2015. január 26. 15:43 | Link

Egyelőre nem igazán veszem észre, hogy valami baja van a lánynak. Nem ismerem még, be sem mutatkozik, ám a Navine-es jelvényét azért észreveszem. Örülök, hogy egy háztárssal hozott össze a sors, az mindig jó, hogyha olyan ismerősökkel ismerkedsz meg, akik ráadásul még egy házban is vannak veled. Nem kell átmászni a fél kastélyt, hogyha találkozni akarsz velük és simán átugorhatsz a szobájukba is egy kis csevejre.
Ezt a leányzót azonban még nem láttam a házban, bár mostanában én sem sokat lebzselek a klubhelyiségben, még régebben. Attól azért feltűnhetett volna, de abban biztos vagyok, nem egy évfolyamra járunk. Akkor biztos ismerném, ám ő valahogy fiatalabbnak látszik, biztosan elsős. Egy egyszerű kérdést teszek fel a bemutatkozás után, amire igen csak furcsa választ kapok. Felvont szemöldökkel hallgatom az öhm-ket és az izé-ket és nem igazán értem, hogy miért is olyan nehéz erre az egyszerű kérdésre válaszolni. Kicsit jobban megnézem a lányt, teljes testemmel felé fordulok és az arcát vizslatom.
Ekkor veszem észre, hogy elég idegesnek tűnik és nem nagyon tudja összeszedni a gondolatait. Enyhe sajnálat fut át rajtam, és csak hamar megértem, hogy vélhetőleg az anyag miatt ideges és talán azért, mert valamit nem ért, vagy nem tud. Végül kifakad és hangot ad annak, hogy mennyire nem érti és hogy nem tudja megtanulni és amúgy is tök hülye hozzá...
- Nem vagy hülye hozzá! - simítom meg lágyan a lány vállát és remélem, hogy kicsit felém fordul és sikerül megnyugtatnom picit.
- Nem vagy hülye hozzá, csak türelmetlen. Sajnos lehet, hogy néhány varázslatot nehezebben tudsz elsajátítani, de mindenkinek megvannak azok a tárgyak, amikben nagyon jó és sajnos azok is, amikben nagyon béna. Az ÁTV tényleg elég nehéz tárgy, sokat kell gyakorolni. - magyarázok egy picit. Igyekszem nyugtató hangot megütni és nem tudom, hogy mennyit érek el vele, de lágyan simítok végig a lány vállán, hogy aztán kicsit közelebb húzzam hozzá a székemet.
- Elsős vagy, igaz? - nézek rá, hiszen tényleg nem láttam még őt a Navine-ben.
Hozzászólásai ebben a témában

Woodrow Hugi
Fahéj
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. január 26. 16:48 | Link

Isabella Diana Woodrow


Kezd átmenni akaratosan nyüszítő kiskutyába, ezt érzi ő is, úgyhogy igyekszik visszafogni magát. Hagyják kihisztizni, azután majd jól elszégyelli magát, és utána egy darabig nyugi lesz.

 - Csak hát.. - te, gondolkodj má, mielőtt megszólalsz, szól magára nem sok eredménnyel két mentális vinnyogás között -.. szóval hát és ha nem megyek át majd a vizsgán? Mit vizsga, addig el kell jutni, ha megbuktatnak év közben, hát hogy megyek én úgy haza, szia anyu, szia apu, képzeld, akkor én most megjöttem, hát de nem jó..? - motyogja ki magából, és majd ha összerakja magát, akkor nagyon hálás lesz majd a segítő lánynak, de egyelőre még azt se tudja, ki fia borja a lány, mert el van foglalva magával.

Mély levegő, mély levegő, a fenéket annak, aki szerint ez használ, mert nem használ.

 - Igen, igen. - válaszol bágyatagon, miközben úgy néz ki, az a mély levegő, vagy a segítő kéz azért tényleg segített, mert túljutott a hiszti csúcspontján, és most enyhén kezdi nagyon kényelmetlenül érezni magát - Elsős vagyok, Navinés. - kitűző, milyen kitűző, reggel fölveszi, de másokét sose nézi, ebből következően feltételezi, hogy más se szokta nézegetni az övét, pedig de. - És utálom az Átváltoztatástant. - mosolyodik el kényszeredetten, vesz egy mély levegőt, és akkor belekezd, mert már nem enyhén érzi magát nagyon kényelmetlenül, hanem nagyon nagyon.

 - Ne haragudj, bocsánatot kérek, csak.. hát szóval, én nem vagyok valami okos, és erre ilyenkor behisztizek, és akkor még inkább idióta vagyok. - ez egy bocsánatkérés akart lenni, szép cizelláltan, a hisztiért, amit rendezett, de elsőre nem sikerült összehozni. Majd még próbálkozik vele.
Hozzászólásai ebben a témában
Isabella Diana Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 198
Írta: 2015. január 28. 11:16 | Link


Látom, hogy a leányzó eléggé ki van bukva, és szinte sajnálom őt. A vizsgaidőszakban gyakran látni ilyen embereket, akik totálisan ki vannak készülve, pláne a végzősök körében. No meg persze az elsősök között, mert nekik még új ez az egész és nem tudják, hogy mi is vár rájuk. Én is voltam ilyen helyzetben, de nekem szerencsére ott volt a bátyám, aki elmesélte, hogy nem, nem fognak savban megfőzni a bájitaltan vizsgán, mágiatörténeten sem dementorok fognak vigyázni és sétálgatni a padok között. De úgy tűnik, hogy a lány magától a szorgalmi időszaktól is totálisan ki van bukva és nagyon nem megy neki a dolog. Felajánlanám a segítségemet, de sajnos én sem vagyok valami jó átv-ből.
- Tudod... -itt picit elmosolyodok, bár gyanítom, hogy nem illene és nem is fogom nagyon megnyugtatni vele a lányt:
- ... itt elég sokan vannak, akik megbuknak. Van olyan, aki harmadszorra járja a negyediket. Szóval lehet, hogy a szüleid ki lesznek akadva, de tudhatják, hogy a Bagolykő nem egy könnyű iskola... - halk hangon mondom el ezeket a szavakat és sejtem, hogy nem biztos, hogy ezzel segítek, de azért legalább próbálkozom.
Rákérdezek, hogy elsős-e és meg is kapom az igenlő választ. Majd persze a megjegyzést is, hogy utálja az átv-t, amire kicsit halkan felkuncogok.
- Igen, azt sejtettem. Én is Navine-s vagyok, csak másodéves. - árulom el én is, hogy egy házba tartozunk. A bocsánatkérésre lágyan elmosolyodom, és ismét megsimítom a lány vállát.
- Semmi baj. Sokan vannak, akik kicsit stresszelnek a vizsgákon, de hidd el, hogy nem fognak megenni és szerintem annyira azért nem is vészes a dolog, hogyha figyelsz és jegyzetelsz az órákon. Hogyha gondolod kölcsön adhatom a jegyzeteimet tavalyról, hátha az segít. - ajánlom fel a segítségemet a lánynak egy mosollyal.
Hozzászólásai ebben a témában

Woodrow Hugi
Fahéj
Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2015. január 31. 21:13 | Link

Isabella Diana Woodrow


Mentálisan összereszket. Hát, nem, tényleg nem segített. Többen is megbuknak? Hátdejó, de tényleg. Neki mindig azt mondták, hogy okos, és el is hitte. Szembesülni azzal, hogy a legrosszabb félelmeid valóra válnak, tudniillik az, hogy ugyan te mindig sejtetted, hogy nem lehetsz annyira okos, és akkor kiderül, hogy nem is vagy - hát, azt nem kívánja sok mindenkinek. Az nem jó érzés. Tudni, hogy a nulla hozzád képest már valaki. Nyá, és akkor rajzoljunk fel még egy mentális jelenetet is, amiben hazamegy szemeszter közepén, hogy hát megbuktam, de ti küldtetek képességeimnek nem megfelelő iskolába, hadd kenjem már rátok a kisebbségi komplexusomat. Nem, köszöni szépen, ebből most nem kér.

Elsőre egy nyüszögést sikerült kipréselnie magából. Azért erre ő se számított, szóval torokköszörülés után elmondja a kötelezőket; már majdnem családias hangulata lesz a bemutatkozástól, annyiszor közölte már mindenféle emberekkel nevét és alapvető, teljesen érdektelen tulajdonságait. - Annamária vagyok, amúgy. - várjál, ki kérdezte? Tökmindegy, most már kinn van. Szedd már össze magad, édes lányom.

 - Jaj, az jó lenne. - szakad ki belőle, pedig tudja, hogy a saját jegyzeteiből tud csak tanulni. Nem csak a kézírás miatt, hanem mert megvan a saját jegyzetelési módszere is. Mindegy. Minden elérhető tanulási segédeszközre szüksége lesz, úgy érzi. - Köszönöm szépen.

- És bocs a zavarásért, tényleg. - ez az, visszatért a megfelelő udvariassági formulákhoz, pedig még messze nem rakta össze magát, de ennyi hiszti egy napra elég volt. Mondom, elég volt. - Mit.. tanulsz? - az a hezitálás a mondat közepén egyrészt azért volt, hogy akarja-e azt ő tudni, mert az alapja lehet egy másik görcsnek - jajistenem, hát ezt se tudom. Meg hát azért is, mert ezzel ugye még tovább feltartja a lányt, és nem engedi tanulni. Valószínűleg pokolba kívánja már szegény Rozsosunkat, és hát meg is tudja érteni, de tényleg.



Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet