Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed. A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe. Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak. Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is. Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent. A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!
A könyvtárosaink jelenleg Choi Min Jong és Mikhail Sergejevics Kazanov, akiket bármikor felkérhettek játszani a könyvtárban, akár 1-2 hsz erejéig is, azonban ha álmodóilag nincsenek itt, jelenlétüket akkor is állandónak kell tekinteni! Nyugodtan kijátszhatjátok, hogy váltotok velük néhány szót, segítenek nektek és figyelnek a könyvtárra.
|
|
|
Radetzky Bercel INAKTÍV
offline RPG hsz: 200 Összes hsz: 558
|
Írta: 2020. március 30. 20:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=801777#post801777][b]Radetzky Bercel - 2020.03.30. 20:58[/b][/url] Kazanov mester Ne nevess, de tényleg ne, mert miközben a folyosón haladok dúdolok. Ezzel alapvetően nincs is semmi baj, csakhogy én Jennifer Lopez Feel the Light című számát dúdolom, mert a kicsikkel a hétvégén háromszor is meg kellett nézni a mesét. Szóval ez van bennem a zuhany alatt, reggeli közben, az órákon. Mindig. És hidd el, engem jobban zavar, mint téged. Szóval ezzel a fejemben haladok a végzetem felé. Egy újabb büntetőmunka. A lányokkal a hétvégén még büntetésnaplót is csináltam, de mivel az elején önbevallásosan felírtam olyan bűnöket, amikre nem jött rá senki, ezért inkább elégettem, hogy írmagja se maradjon a vallomásomnak. Rengeteg mindent kellene megbűnhődnöm, de szerintem minden budipucolással, amit a pizzériában megcselekszem, nemhogy a bűneimért bűnhődöm, de már azon a szinten vagyok, ahol alkalmanként egy angyal megkapja a szárnyait, szóval nekem aztán senki se mondja, hogy nem teszek meg mindent azért, hogy a világot jobb hellyé változtassam. - Na hát akkor, mutasd magad, Mikhail. Nyújtom ki a kezeimet előre, a testemmel egy kisebb szöveg bezárva, ujjaimat szétnyitva, megfeszítve, ahogy a filmekben a nagy mágusok szokták, csak a fene se gondolta volna, hogy éppen akkor, amikor én játszom az eszem, akkor nyílik ki az ajtó, és tárul fel előttem az asztalnál ülő férfi alakja, meg az előttem álló, képet félig takaró levitásé, aki zavartan pillog, mielőtt jobbra kiosonna a képből. Komolyan mondom Merlinke, nem vagy vicces. Főleg, mivel az elején állok, mint egy hülye, jó fél percig, utána leengedve a kezeimet, darabosan lépkedek beljebb. Igazából szerintem végeztünk is, elég nagy hülyét csináltam már magamból, de nem. Semmi sem ilyen könnyű. - Megjöttem. Torpanok meg végül drámaian előtte, és büszkén végigmutatok testemen. Tégy velem amit akarsz, ó unikornisok atyja.
|
|
|
|
Vlad Z. Marcell INAKTÍV
offline RPG hsz: 23 Összes hsz: 191
|
Írta: 2020. április 2. 11:17
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=802738#post802738][b]Vlad Z. Marcell - 2020.04.02. 11:17[/b][/url] BálintPart I. | 17 évesen | Blackpink - Kill this loveÉrdeklődve emelek le egy könyvet a polcról, most nem az internetet veszem segítségül, ott a legtöbb ezzel foglalkozó cikket, blogot, Youtube videót megnéztem, elolvastam, a koreai, angol nyelv után magyarul is. Találtam pár olyat, ami a segítségemre lehet, azokat le is mentettem, majd összevetem a könyvekkel, amiket most fogok találni, ha szerencsével járok. Olyanokat markoltam fel, amik szólnak az érzelmekről, az emberekről, nőkről, férfiakról, szóval mindenről, amiről kell. Mielőtt bármelyiket is felvinném az ideiglenes szobámba, leülök, beleolvasni, anélkül mégsem lenne értelme visszahozni. Egyetlen dolog, amit magammal hoztam a telefonom, és vele együtt a fülesem, hogy azért ne teljesen csendben legyek. be is dugom mindkettőt a fülembe, és indítok egy jó kis BP-t kezdetnek, a cím passzol is a helyzethez: Kill this love. Igen, meg kell öljem a tudatlanságot ezzel kapcsolatban, ami épp körbevesz, amiről még senkinek nem beszéltem, sem a szüleimnek, sem a húgomnak. Ezért van egy ideje jelszó a gépemen, nem örülnék, ha az előzményekben találna olyat, amit titkolnék még a nagyvilág előtt. Tudatlanul nem vezetem be anyáékat, hogy esetleg valami baj van velem, nem vagyok normális, bár kérdezgetik mikor viszek haza egy kislányt, akit bemutathatok nekik. Nem, egyáltalán nem érzek késztetést erre, sőt már az sem tetszik, ahogy ők a konyhában szoktak gyors csókot váltani. Hagyják meg maguknak kettesben. Természetesen nem látszik rajtam semmi. nem mutatok ki ilyenkor érzelmeket, némán ülök, és gondolkozom. Most is hasonlóan, csak nem a gondolataimba mélyedek, hanem a könyv soraiba.
|
|
|
|
Süveges Lili INAKTÍV
SÜVILILI ^_^ offline RPG hsz: 508 Összes hsz: 1299
|
Írta: 2020. május 7. 18:19
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=807949#post807949][b]Süveges Lili - 2020.05.07. 18:19[/b][/url] ~ Karola ~
Nincs mese, időnként muszáj volt úgy tennie, mintha valóban iskolába járna ide, és nem csak szórakozni, így tehát Lilinek tanulnia is kellett olykor. Igaz, hogy előző évben jól sikerültek a vizsgái, de csak azért (bár ezt nem nagyon reklámozta), mert nagyon nagy szerencséje volt. De azt azért tudta, hogy mégse bízhatja el magát, mindig nem fog bejönni ez a taktika. Pláne, ha taktikát csinál belőle és szokást. Szóval készülni akart, főleg, mivel úgy adódott, hogy nem is kell majd egyedül nekiveselkednie, ami azért sokat javított a helyzeten. Társaságban még egy rosszabb program is lehetett élvezetes, és az egyik szobatársával, Karolával meg is beszélték, hogy délután a könyvtárban találkoznak, és belevetik magukat a munkába. Kicsivel azután, hogy elütötte az ötöt az óra, Lili belépett a fülsértően néma terembe, ahol szinte hallani lehetett minden egyes lapozást, és apró köhintést. Alapvetően irtózott a könyvtártól, hiszen természetével némileg összeférhetetlen volt a közeg, amiben működött. Nem értette, miért nem lehet kicsit vidámabb, üdébb egy könyvtárlátogatás. Ha ő lenne a főnök itt, biztos kevésbé lenne szigorú, bár akkor lehet kevesebb is volna, aki itt tanul, mert bizony úgy tűnt, csak a szőkének van baja az itteni nyugalommal, mindenki más a lapok fölé görnyedve olvasott, illetve jegyzetelt. Itt-ott könyvek röppentek jobbra-balra, csak persze azzal az óvatossággal, ami azt jelentette, hogy varázslat mozgatja őket, nem egy lendületes dobás, amiért a franc essen bele, ebben a könyvben sem volt semmi hasznos tudnivaló a kákalagok szaporodásáról. Lili megállt nem messze a bejárattól, és tekintetével a másik levitást kereste. Volt itt persze a kék házból bőven diák, de egyikük se volt elég karolás neki. Úgyhogy várt.
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6318
|
Írta: 2020. június 15. 15:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=811533#post811533][b]Zippzhar Mária Stella - 2020.06.15. 15:26[/b][/url] A halvány lámpafényt tompán veri vissza tollam fém csiptetője, azonban nem állok meg bámulni az általa papírra vetülő kis téglalapot, körmölök tovább. Halkan surrog a tollhegy a papíron, ahogy újabb és újabb sort töltök meg a beadandóm szövegével, de írásom kapkodó, maszatos. Tekintetem már nem is a betűket figyeli, úgy írok tovább, hogy közben a tankönyvben lapozok egyet, keresve az információkat. Gyorsabban, gyorsabban, nem leszek kész. Feltűröm ingem ujját, és fél füllel hallom ugyan, hogy reccsen az anyag varrása, de nem zavartatom magam. Oda sem figyelve tűröm be a vékony, kibomlott cérnaszálat, s simítom hátra újra - már vagy ezredszerre - tincseimet. Meleg van, de nem mertem ablakot nyitni, így a polcok rejtekében próbálok minél kevésbé észerevehető lenni. Az elmúlt időszakban kifejezetten óvatos voltam, nem császkáltam (annyit) éjszaka mint előtte, de teljesen megfeledkeztem erről a beadandóról a szülinapom miatt és... hát, ha nem is időben, de még leadás előtti este eszembe juttatták a többiek. Sötét varázslatok kivédése hm? Jó kis kutatómunka hm? Ehhez egy dolog lenne igazán szükséges, mégpedig az idő, de az meg ugye nekem pont nincs. Nagyon nőiesen hajolok az asztal fölé, lábaim a szék lábai mögé fűzöm, cipőm mellettem hever valahol, ahová vagy egy órával ezelőtt lerúgtam - akkor még nem sértettem szabályt ittlétemmel. Ellenben most... hajjajj. Ezek a könyvek nem találhatók meg a körletben, szóval nincs túl sok választásom, kénytelen vagyok ebből élni. Nem, nem nem, lapozgatom őrült módjára a tankönyvet, majd mikor csalódottan beletörődök, hogy ismét nincs benne az a rész amire szükségem van, felállok és a polcokhoz sietek. Igen, jól gondolod, ezért van előttem még három másik is. Lábujjhegyről próbálom lekalimpálni a vaskos kötetet, kecsegtető címmel, de ne már Masa, ne légy ilyen mugli - leinvitozom. Nagyot puffan az asztallapon, én pedig elnyomok egy tüsszentést, ahogy kinyitva arcomba kapom legalább egy év porát. Bekönnyező szemekkel dobom le magam újra a székre, felcsapva valahol a kétszázadik oldal környékén, és visszatérek a munkához.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Darya Mikhaila Kazanova INAKTÍV
Meg/is/merni offline RPG hsz: 215 Összes hsz: 482
|
Írta: 2020. július 11. 21:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=813163#post813163][b]Darya Mikhaila Kazanova - 2020.07.11. 21:48[/b][/url] Ni v svayey tarelki | ¤ Már kívülről tudtam a könyvtárosok beosztását. Kedd volt, szóval a mai nap Barkóczy Gellért ült a pultban délelőtt, egészen délután háromig. Őt pedig Choi Min Jong váltja estig. Tehát ezen a napon teljesen Otets mentes a hely, így ezen a napon mindig meglátogattam kedvenc könyvtáros uraimat. Choiról tudtam, hogy szereti a kávét is, így néha egy-egy bögrével meg is leptem, hiszen mindig olyan sok idejét rabolom szegénynek. Beléptemkor köszöntem Gellértnek, és azonnal a sorok közé vetettem magam. Mélyen tüdőmbe szívtam az áporodott könyvek illatát, miközben ujjammal végigsimítottam az egyes könyvek gerincét, mintha csak valami háziállatok lennének. Édes gyönyör volt ez számomra, amelyet nem szívesen osztottam meg másokkal. Pár óráig csak bóklásztam a könyvek között, és jó párat belőlük fel is stócoltam az egyik asztalhoz. Volt ott barna, kék, piros és zöld. És mind azért, hogy a délután folyamán engem szórakoztassanak majd. Leülve a kényelmes kis székre felcsaptam az 'Okklumencia a kezdetektől' című könyvet. Reménykedtem benne, hogy találok valami olyat benne, melyet majd Keserű tanár úrnak elmondva segítségére lehetek. Akár csak a szorgalmi lista bővítésével kapcsolatban, vagy a vizsgákkal. Meg amúgy is, a házvezetőmnek előszeretettel segítettem bármiben. Ölembe helyeztem hát a mélykék könyvet, s a szék hátsó lábain hintázva komoly olvasásba kezdtem.
|
|
|
|
Kőszegi Róza Amélia Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc
Kiscsibe offline RPG hsz: 368 Összes hsz: 644
|
Írta: 2020. szeptember 6. 15:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=816665#post816665][b]Kőszegi Róza Amélia - 2020.09.06. 15:54[/b][/url] Liza A fazettás ajtón túli világ volt a kedvencem az iskola falai között. Azon kívül természetesen a kviddicspálya. A meccs miatti izgalmat azonban csak tanulással tudtam levezetni. Túl vagyok a vizsgákon, de az nem azt jelenti, hogy nincs szükségem tanulásra. Elvégre annyi mindent nem tudok még a varázsvilágról, és ez megőrjít! Ezért is örültem, hogy Lizával újra össze tudunk futni. Úgy éreztem ő ebben is segítségemre lehet. A könyvtárat beszéltük meg korábban, mint találkozó helyet. Kíváncsi voltam miket alkot a lány, és alig váltam, hogy láthassam a munkáit. Kazanov tanár úr, a könyvtáros, Darya édesapja, a sötétbarna pult mögött ücsörgött, a sok pergamen takarásában. Messziről méregettem, mert hiába töltöm időm nagy részét a könyvtárban, alig néhány szót váltottam eddig vele. Hasonlítottak a lányával, és ha ez a természetükre is igaz, biztos voltam benne, hogy Kazanov is jó ember lehet. Egy apró mosolyra húzódott a szám visszaemlékezve a lányával való első találkozásomra. Hogy mennyit dumált egy szuszra! Visszafordultam az olvasóterem irányába, ahol ezúttal egy-két tanuló ücsörgött csak. Leültem az egyik asztalhoz, magam elé téve a két kötetet, és olvasni kezdtem az iskola történetéről szóló vaskos, régi, néhol megszakadt darabot. Éppen lapoztam egyet, amikor az ismerős alkatú lány megjelent a perifériámban. A magasba emeltem a jobb karomat és meglengettem, ezzel talán magamra vonva a figyelmét.
|
Meg nem értett, különleges hópihe.
|
|
|
Vizsnyiczky Médea Lilla INAKTÍV
bulbulimia offline RPG hsz: 154 Összes hsz: 201
|
Írta: 2020. október 17. 15:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=819482#post819482][b]Vizsnyiczky Médea Lilla - 2020.10.17. 15:43[/b][/url]
|
|
"Minden férfi egyforma. Csak az arcuk más, hogy ne keverjük össze őket." |
Volt valami megfoghatatlan a könyvekben. Na nem maguk a könyvek, hiszen azokat nem volt nehéz megfogni, kivéve ha valamiféle átok ült rajtuk, esetleg túl magas polcon voltak Lillának és nem volt nála a pálcája, vagy épp elfeledkezett róla, hogy boszorkány. De valami más. Valami olyasmi, ami az illatukból, az érzésből, ahogy lapjaik az ember ujjai alatt sercegtek lapozáskor, és mindaz az végtelen, és kifogyhatatlan tudás és képzeletet megragadó csoda, ami áradt belőlük, ahogy szemeivel falta őket a szerencsés, aki hozzájuk jutott. Lilla nem cáfolta meg a levitásokról alkotott sztereotíp képet, ideje jó részét töltötte a nyugati szárnyban, a könyvtár csendjében. Olvasott, kutatott, de volt, hogy szeme túl fáradt volt hozzá, ő mégis itt volt, és csak ült, és fülelt a halk neszekre, melyek innen-onnan, egy-egy kötet fölött görnyedő, azt lapozgató diák vagy tanár felől érkezett. Jó volt itt, megnyugtató, mi több, feltöltötte energiával. Más talán elaludt volna unalmában, az asztalon koppant volna a feje, de Lillának ez jelentette a szórakozást. De mégse költözhetett be ide, nem rendezkedhetett be napokra, mert mint minden halandónak, neki is szüksége volt pár alapvető dologra, mint táplálékra, és alvásra. Valamint, mivel magára adó, igényes nőnek tartotta magát, legalább kétnaponta fürdenie, hajat mosnia sem ártott, és persze voltak egyéb, intimebb ügyei is, melyeket nem csinálhatott itt. Szóval ahogy máskor, most is eljött a pillanat, mikor hóna alá fogta a könyvet, melyet olvasott, felnyalábolta kardigánját a szék támlájáról és elindult a könyvtáros asztala felé, hogy bejegyeztethesse, mit visz ki ezúttal a teremből. Beállt a sorba, és elmerengve nehezedett hol bal, hol jobb lábára. Voltak előtte hárman, és és épp soron lévőnél vagy negyven könyv volt, azokat igyekezett vagy vissza, vagy kivenni, de láthatóan belezavarodott, hogy melyikkel is melyik a szándéka. Ez úgy tűnik hosszadalmas lesz, gondolta Lilla, és beletörődő sóhaj hagyta el ajkait. Enyhe légmozgás borzolta meg az apró szőrszálakat alkarján, és balra pillantva megpillantott valakit, akit bár nem ismert, mégis felismert.
|
|
|
|
Mórocz A. Móric INAKTÍV
Tökfej offline RPG hsz: 308 Összes hsz: 584
|
Írta: 2020. október 19. 20:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=819599#post819599][b]Mórocz A. Móric - 2020.10.19. 20:37[/b][/url] A M É L I A váratlan történésEgyetlen könyvvel a kezemben róvom a könyvespolcok közötti folyosókat. Pár papírlap is van a könyvön, plusz egy - már most - viseletes füzet, amikre jegyzetelhetek majd. Fogalmam sincs mit keresek, vagy hol vagyok jelenleg éppen. Azon se lepődnék meg, ha már kisétáltam volna a könyvtárból és a Nagyteremben ücsörögnék egymagamban, miközben a Mórictól ellopott pudingot majszolgatnám. De nem így van, tényleg itt koslatok, azt sem tudván mit keresek, mert a könyvtáros annyira nem mondta el érthetően. Valakinek lehet az, de nekem ez a: C betűseknél jobbra, a J betűnél visszakanyarodsz, az M-nél sétálsz egyenesen, majd az Y-nál fejen állsz, végül a B-nél nyomsz egy tigrisbukfencet és ott lesz. Valahogy így magyarázta el merre találom a megfelelő köteteket, de még ami a kezemben van azt is az egyik asztalról csórtam el. Ugyan már, a lánynak nem hiszem, hogy kellett már, hiszen ki volt tolva az asztal szélére, ő másba volt belemerülve, nekem meg pont jól jött a kötet, szóval egyszerűen elemeltem róla, amíg elsétáltam mellette. Ezt úgy hívják taktikusság, szóval lényegében egyszerűen taktikus vagyok. A kezemben fogott pakkot lendítem felfelé, hogy a könyv gerincét támasszam vállamnak, miközben borzasztóan hangosan szusszanok egyet, hogy nem tetszésemet fejezzem ki, majd azzal a lendülettel túrok bele tincseimbe, hiszen azoknak, ahogy ma már nekem is, mindegy. Igyekszem gyorsan kiverni a fejemből a Con Calma dallamát, hogy emellé ne legyen meg a kényszerem arra, hogy leírjam úgy, ahogy azonnal szemeim elé ugrik a két szó. Nos, ha ezt nem is teszem meg, de kezeimet kitárva jobb lábammal lépek előre, hogy a másikat húzzam utána, miközben suttogom a szöveget, és belibbenek a következő sorba. - Kon kálmá, jó kieró ver komó éjjá ló meneá - nagy lendülettel, lehunyt szemekkel rántom le az első könyvet, ami ujjaim közé akad, hogy másik kezembe foghassam, s azokat ugyanúgy kitárva folytassam a szöveget. - Múeve esze púm-púm görl - teljes a beleélés, innen nincs visszaút. Kissé meggörnyedve tolom tovább a koncertet, jobb lábamat mozgatom arra a ritmusra, ami csak a fejemben létezik.
|
" " " L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
|
|
|
Angelica Black Wing INAKTÍV
extekergő offline RPG hsz: 279 Összes hsz: 1143
|
Írta: 2020. november 22. 12:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=821763#post821763][b]Angelica Black Wing - 2020.11.22. 12:47[/b][/url] Nonó Odakint egyre hidegebb az idő, úgyhogy lassan egész napra be vagyok kényszerülve a kastélyba, kivéve természetesen akkor, amikor a szabadban van órám. Délutánjaimat a könyvtárban töltöm mostanában, hol tankönyveket, ajánlott olvasmányokat bújva, hol pedig a kastély, és az azt körülvevő terület történetét kutatva. A mai nap nem tudom eldönteni, hogy a sárkánytan beli ismereteimet mélyítsem el, vagy az iskola alapítójának életrajzán rágjam át magam harmadjára, úgyhogy leveszem mind a két könyvet, és már vinném is őket, hogy leülve egy székbe elolvashassam mindkettőt, amikor meglátok egy könyvet, ami felkelteti a kíváncsiságomat: “Az erdők mágiája” hirdeti a cím. Óvatosan leemelem az egész újnak tűnő könyvet, és a másik kettőt megpróbálva nem leejteni, megfordítom. A hátulján ott van a szokásos rövid összefoglalás, miszerint Alexandra Wysocki, egy lengyel kutató elindult, és a Föld nagyobb erdejeinek történetét összegyűjtötte egy könyvbe, továbbá feljegyezte a mágikus jelenségeket is, amelyek némelyikben jelen vannak. A szívem nagyot dobban, és a jó vastag könyvet ráteszem a másik kettőre. Most, bár kissé lassan, de elindulok az asztalok felé. Nem hiszem, hogy Alexandra eljött volna Magyarországra, és megnézte volna ezt az erdőt, de azért szívesen olvasok más helyekről is. Nem vagyok annyira megszállott. Azt hiszem. Egyre kevésbé bírom a könyveket, úgyhogy amikor elérem az első asztalt, ráteszem a könyveket, igyekezve nem dobni őket, és lerogyok az egyik székbe. Nem veszem észre, hogy nem egyedül ülök az asztalnál. Kinyitom az új szerzeményt, és pár mondat után már érzem is, hogy ma sem alszok, legalábbis nem az ágyamban, hanem vagy ebben a székben, vagy, ha kiküldenek, a klubhelyiségünk egyik fotelében, de mindenképpen az “Az erdők mágiája” társaságában. Éppen lapoznék, amikor valamiért felpillantok. Talán megérzés, talán csak egy légy, nem tudom, a lényeg annyi, hogy meglátok velem szemben ülni egy eridonos lányt. Meglepetten, és kissé ijedten nézek rá egy pillanatig, utána veszek egy mély levegőt, és magamban feljegyzem, hogy legközelebb jobban körül kell néznem. Így, hogy megnyugodtam, felismerem Nonót, akivel a vadőrlaknál találkoztam nem rég. Elmosolyodok, és megszólítom. - Szia! Sajnálom, hogy nem vettelek észre hamarabb, kicsit belefeledkeztem a könyvembe. - Kissé kuncogok, majd egy könyvjelzőt téve a lapok közé, becsukom a könyvet, és felkészülök a beszélgetésre.
|
|
|
|
Sophie Baudelaire INAKTÍV
Manna Hauntana offline RPG hsz: 29 Összes hsz: 36
|
Írta: 2021. január 31. 01:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=825563#post825563][b]Sophie Baudelaire - 2021.01.31. 01:09[/b][/url] BeliánoutfitFrançais - leçon une Maga sem érti, hogy miért rá esett Belián választása, hogy tanítsa franciára. Mármint érti, elvégre egyáltalán nincsenek rosszban, meg hát jól beszéli a nyelvet, jobban is, mint a magyart, úgyhogy erre bizonyosan nem lehet panasz. Ettől franciásabb neve aligha lehetne - jó ez persze nem igaz így, hiszen vannak nagyon szép ékezetek, amik nincsenek a nevében, vszont a nyelvben meg igen. De eléggé bonyolult a betűzése így is ahhoz, hogy sokan meg sem próbálják leírni, noha édesapja névrokona a híres költőnek. Sosem volt egy nagyon tanulós, Belián pedig a muglisága ellenére kifejezetten a jó tanulók közé tartozik. Picit izgul, hogy nem fogja tudni úgy átadni a tudását, ahogy kellene - elvégre anyanyelviként sosem tanult igazán nyelvtant meg hogy mit miért használnak úgy, ahogy. Nem különösebben jó a nyelvérzéke, a magyart is akcentussal képes csak elsajátítani - főleg azért, mert nem első nyelvként tanulta meg, amikor felnőtt, noha mára teljesen belejött, csak érezni ezeket a dolgokat. Maga sem tudja, hogy mire lesz szükség egy ilyen oktatáshoz, így belecsap táskájába egy nagy alakú füzetet meg néhány színes tollat, amikkel úgy gondolja, hogy könnyebb lesz a magyarázás. Tudja, hogy itt sokan előnyben részesítik a pergament meg az üveges tintát a pennával, azonban magán célra sokkal kényelmesebbnek tartja ezeket a mugli eszközöket. A könyvtárba beszélték meg a találkozót, ahol csendben tudják átvenni az alapokat, ennyi halk beszéd egy eldugott szegletben talán még nem zavar senkit. Belépve az orosz könyvtárossal találja magát szemben, akit még nem látott túl sokszor idén, főleg az első évében töltött itt el sok időt. Halkan üdvözli, majd a megbeszélt távoli szeglet felé veszi az irányt. Amikor megismerte Kazanovot nem is gondolta volna, hogy több közös érdeklődésük is van, mint azt a legvadabb képzeletében is eljátszotta volna, azonban sosem beszélt a férfinek a dolgairól. Bizonyosan tud róla, mint minden tanár, közülük néhányan már fel is hozták neki négyszemközt, de többségében csak a tekintetükből látja, hogy tisztában vannak a helyzettel. - Szia, bocsánat, 'ogy késtem.. - Szabadkozik automatikusan, ahogy asztalhoz lép. Nem is nézte, hogy hány óra van, de többször elfordul vele, hogy felborul az időérzéke, nagyon sok felé kell figyelnie úgy, hogy az alvása nincs meg mindig. Most a szokottnál kevésbé fáradt, hiszen múlt éjjel nem volt fellépése, csak próbáltak este hétig, úgyhogy hamar hazaért lustálkodni. Az asztalhoz ülve gyorsan kipakolja a füzetét meg a tollait, amiből mindenféle szín van. Kicsit zavartan vigyorog, a kavalkádra, mert nem akarja, hogy felnőttként kifestős gyereknek tűnjön. Ahogy lehajol, hogy becsukja a táskáját, akkor veszi észre, hogy tegnapról a szövegkönyv a táskájában maradt. Nem sok minden látszik rajta, a társulat neve, a logó, a darab címe franciául és az, hogy szövegkönyv- szintén franciául. Kicsit esetlenül, de gyorsan rácsapja a felső lehajtós részt, ezt nem szerette volna elhozni. - Na, és... 'ogy... miért szeretnél megtanulni franciául egészen pontosan? - Kérdi gyorsan kikerülve a hogy-hogy szófordulatot, amit nagyon utál, mert borzasztóan hangzik h nélkül.
|
|
|
|
Marina Darik Független boszorkány, Végzett Diák
noisy little f*cker offline RPG hsz: 463 Összes hsz: 757
|
Írta: 2021. április 4. 17:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=828725#post828725][b]Marina Darik - 2021.04.04. 17:08[/b][/url] #perksofbeingbi #tanuljunk #önismeret #Roland
Egész szünetben zakatoltak fejében a gondolatok. Hogy vajon tényleg kettős ügynököt játszik-e, vagy nem. Aztán amikor már épp meggyőzte volna magát arról, hogy igen is a férfiak szépségét is úgy tudja értékelni, mint a nőkét, megjött a levél Borókától, és megint elveszett. Aztán újra gondolkodott Kendén és Rolandon, hiszen egyikkel se érzett komolyabb kötödést. Mármint a barátságon túl. Végül oda lyukadt ki, hogy ha már nem tudja magától megtalálni a választ, akkor kénytelen lesz a könyvtárban rájuk találni. Szóval kábé egy óra össze-vissza lődörgés után, amikor már senki nem nézett rá furán amiért az első napokban a könyvtárban tartózkodik, befordult a megfelelő sorba. Ujjai végigfutottak a könyvek gerincein, ahogy igyekezett megtalálni a neki megfelelőt. - For Satan - dünnyögte, miközben a felvilágosító kötetek között matatott. Aztán végre megtalálta. A nemi vonzalom ABC-je. Siralmas cím, de hát mi máshoz tudna folyamodni az ember lánya? Felcsapta a kötet először a leszbikus fogalmánál, és közben lecsüccsent a padlóra. Az első pár oldalt törökülésben olvasta végig, aztán váltott kinyújtott lábra, aztán mikor átért a biszexuális részre, már felső teste a földön nyúlt végig, lábát pedig a polcnak támasztotta. Karjaival feltartotta maga elé a vaskos kötetet, és úgy próbálta megfejteni, hogy nah akkor ő most pontosan milyen ligában is játszik.
|
ORIGINAL FAMILY DISAPPOINTMENT
|
|
|
Somogyi Zente Domokos INAKTÍV
offline RPG hsz: 68 Összes hsz: 132
|
Írta: 2021. április 11. 13:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=829432#post829432][b]Somogyi Zente Domokos - 2021.04.11. 13:38[/b][/url] Három percig voltam abban biztos, hogy én szeretnék iskolaelső lenni. Aztán mikor megláttam úgy az éves tananyagot, rájöttem, hogy idén sem én leszek. A tavalyi évben a navinések közül kerültek ki az elsők, ami engem nem zavart, de ugye van az a tipikus nézet, hogy hát ez jobban illet volna a mi házunk egy tagjához. Oda se neki! Majd idén, valaki. Hátha megpróbálom, még addig alszom rá sokat. Úgy hónapokat. Mégsem veszem fél vállról az egészet. Az oké, hogy a teremben edzek néha, megint, meg Darya is tanít nekem dolgokat, de az eszemet is karban kell tartani, vagy hogyan is mondják. Büszke lenne a mondatra minden kék, irány a könyvtár! Könyveket és papírt tettem a táskámba, lesz mit leadni már most így az elején is, annyi szent. Tüske dobozát is elteszem, van benne neki nasi, egy kis tálka a víznek, azt magamnak is teszek, némi szőlőcukor kíséretében. Kezembe veszem végül pajtásomat, mert méltánytalanul kevés órára vittem magammal mostanság és már hiányoltam. Így indulunk el a körletből, bár nem tartottam meg a magamnak tett ígéretem, miszerint a nyakamba akasztok egy táblát: nem, nem harap és nem is szúr meg sosem. Mondjuk ezt is meg kellett tanulni, de nem nehéz, ha valaki, történetesen én, sokat tanultam az alatt, mióta velem van. Mind a négyünknek van valami kisállata, Domca macskája vicces, amikor megpróbál vele játszani, aztán fújtatva elmenekül, mert bizony, megböki az orrát akaratlan. De mindig kisimogatom belőle a traumát. A könyvtárhoz érve lépek be, majd kettő könyvet veszek elő, amikre már nincs szükségem. Gyorsan lerendezem a visszaadás menetét, majd távozok, hogy válogassak és kitaláljam, melyiket kell majd el is vinnem. Három került a kezembe, majd a negyedikért nyúlok, amikor a színes tincseket szúrom ki az egyik asztalnál. Hah! Kerestem már őt egy ideje, bár nem beszéltünk sokat, feltűnt valami, ami eszembe maradt a szünet alatt is. Most nem látom mellette az álmos fiút, így nem fogok zavarni, ha kicsit odamegyek. Tüske a könyvhalom tetején ül, így mikor odaérek, óvatosan teszem le és könyvtár-hangerővel szólok a lány felé. - Szia! - csusszanok le az egyik székre. - Nem zavarok? - remélem. Hát most már mindegy. - Csak gratulálni szeretnék az iskolaelsőséghez! Találtam is neked valamit - nem akarom a másik lányt is felkeresni, de ez feltűnő volt otthon, így eszembe jutott. Keresgélek egy kicsit, majd előkerül egy tolltartó, tele ceruzákkal, mindennel, amiket összeszedtem az idő alatt. Keresek, majd végül két, mugli golyóstoll kerül elő belőle. - Tavaly voltunk egy kiállításon, és neked ugye Anubisz lóg a nyakadban. Na, én ezeket sose használtam, de neked szeretném adni - teszem le a két tollat. Tipikus szuvenír, nem nagy dolog, de a mintája igen. A szem, a sakálfej, a kiállítás tematikája és világa köszön vissza róla. Az egyiken még egy kis apró lánc is lóg, amin Hórusz-szem fityeg. Csak azért vettem meg, mert tetszett, de aztán el is felejtettem. Tüskét veszem el végül az asztal közepéről és teszem vissza a könyvekre. - Hát, nem nagy dolog, csak gondoltam, neked jobban való, mint nekem - vonok aprón vállat végül.
|
|
|
|
Kőszegi Róza Amélia Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc
Kiscsibe offline RPG hsz: 368 Összes hsz: 644
|
Írta: 2021. április 17. 13:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=829719#post829719][b]Kőszegi Róza Amélia - 2021.04.17. 13:43[/b][/url] Beni [Megint tavasz... / mágusjog / ne less]A mágusjoggal nem viccelek. Egyik tantárggyal sem teszem, de dr. Laines órájára ez különösképpen igaz. Most, hogy a Tanársegéde lettem komolyabban veszem a feladatomat, mint bármit a korábbi tanévekben, ami úgy vélem sokat elárul. Ha ez nem, akkor a karomon piheni kettő vaskosabb kötet és három karcsúbb abszolút képet ad arról, hogy ismét céllal látogatok a könyvtárba. A különböző korszakokat érintő történeti áttekintés, a szankciók, és egyéb változások folyamata és persze ezekkel együtt rengeteg esettanulmány vár rám, hogy a mai napomat igazán neki szenteljem. Elkezdem valahonnan a mugliknál, hogy könnyebben térjek át a mágusjogra. Azt még magamtól se várom el, hogy egy nap alatt jóformán ügyvéddé avanzsáljak, ami nem is célom, de a tisztán látás érdekében csakis a javamra válhat. Ráaádsul érdekes is. Na most. Legnagyobb sajnálomra, avagy örömömre a könyvtár igazán nem a legnépszerűbb helye a kastélynak. Sose botlok bele abba, vagy kerülök olyan helyzetbe, hogy minden asztalt elfoglalnak a diákok, én pedig azonnali megoldásként ülnék a szőnyegre mindennel, ahogy otthon a libresszióban. Most is több hely közül válogathatok, de megpillantva a felsőbb éves sötét, kusza tincseit lábaim egyértelműen visznek Beni irányába. Még nem is tudom mi történt vele a szünetben, pedig előtte való napokban meglepően sokáig beszélgettünk a klubhelyiségben. Sok tervével nem tudom, hogy halad és a mostani időszakban jól esik csak úgy bármiről beszélgetni valakivel. Ez még éppen belefér az időmbe és ki tudja, még az is lehet, hogy jót fog tenni. Ezért is kérdezek, amint elérem az asztalát. - Csatlakozhatok? - igazán nem akarom megzavarni, de még két perc és kviddics ide vagy oda, de leszakadnak a karjaim.
|
Meg nem értett, különleges hópihe.
|
|
|
Kiss-Herczeg Domonkos KARANTÉN
#Királykondor offline RPG hsz: 114 Összes hsz: 241
|
Kisvirág Írta: 2021. május 13. 16:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=831249#post831249][b]Kiss-Herczeg Domonkos - 2021.05.13. 16:49[/b][/url] Szívem megdobban, feszülten vár, Körülöttem minden felizzott már. Csönd van, csak a levegő remeg, Mindenhol halkan az érzelem lebeg.Ujjai némán koppannak a soron következő könyv gerincén, az évtizedek alatt beléjük ivódott por mostanra már nyomot hagyott a bőrén. Feketéi minduntalan az asztalok irányába szökken, ahogy lassan rója a polcok végtelen sorát és úgy tesz, mintha keresne valamit köztük. Érzi magán Kazanov szúrós tekintetét, mikor felbukkan a pulttal szemközt, de nem törődik házvezetőjével. Gondolatban ugyanazt a pár mondatot ismétli, amit napok óta gyakorol az éjszaka sötétjében, a plafont bámulva. Tekintete zizzen, ahogy mutatóujja egy lukba téved a könyvek között. Feketéi elvesznek a mélyedésben, majd lassan vezeti őket a maszatos ujjaira, végül suta mozdulatokkal a nadrágjába törli, hogy látszólag tiszta bőrfelülettel folytathassa a megszakított tevékenységet, míg tovább kutat... Hogy órák vagy csupán percek telnek el, nem tudná megmondani, de minden várakozás okozta bosszúság semmivé foszlik, mikor az egyik asztalnál végre megpillantja a színes hajzuhatagot. Szíve azonnal a torkában kezd dobogni, kiszáradt szája vízért kiált. Napok óta kerülte a lányt, a jelenlétében képtelen volt dűlőre jutni a már hosszú hónapok óta halogatott dilemmával kapcsolatban, ami minden egyes eltelt nappal egyre jobban kínozta. A titkolózásból fakadó hazugság és a vágytól érzett bűntudat nem hagyta, hogy csak egy pillanatra is szabaduljon a lány édes illatától, mosolyának tökéletes ívétől... A köztük lévő tér, mintha sosem akarna véget érni. Mély levegőt véve és tincsei közé túrva torpan meg végül Kisvirág mellett. Szíve vad ütemet diktál, ahogy feketéi a lány arcára téved, szinte attól fél, hogy Kazanov nyomban lepisszegi a hangoskodás miatt. - Szia... - hangja rekedtesen hasítja a levegőt. Nagyot nyelve lép a Kisvirággal szemközti székhez és markol rá a támlájára, míg az oly régóta gyakorolt szavakat keresi. - Esetleg... beszélhetnénk? - Feketéi nem tágítanak a lány arcáról, ahogy száját összeszorítva várja a válaszát. Pontosan tudja, hogy ez lesz a kezdet vagy a vég.
|
|
|
|
Hollósi Zalán Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc
offline RPG hsz: 1468 Összes hsz: 1783
|
Emlék az utódoknak Írta: 2021. július 6. 17:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=833862#post833862][b]Hollósi Zalán - 2021.07.06. 17:25[/b][/url] ZenteAz apja tényleg ennyire hülyének nézi őt? Ez a gondolat futott át elsőként az agyán, amikor Zalán kézhez kapta a reggeli bagolypostát. Nem sokmindent tartalmazott. Volt benne egy rövidke levél, tele jókívánságokkal, amit anyja gyöngybetűi díszítettek... meg egy másik, amiben az édesapja megemlíti, hogy szerinte több időt kéne töltenie a könyvtárban. Ajánlott is egy olvasmányt, mondván, hogy biztos abban, hogy az tetszeni fog a fiának.
"Dalé térkép - Életrajzok"
Oké, hogy az apja is levitás volt, de tényleg ennyire strébernek nézi őt, hogy szerinte minden szabad percében a könyvtárban kéne dekkolnia? - Te sem voltál ilyen - motyogta bosszúsan az orra alatt. És valóban, Hollósi Áronról nem volt elmondható, hogy az a csendes, magolós típus lett volna. Mindig is szerette a kviddicset és többek elmondása szerint nem a tanulmányi eredményeiről volt híres az ő idejében. Zalán ott álldogált már egy jó ideje a könyvtárban, telibe bámulta a vele szemben lévő polcot, tökéletesen tanácstalanul. Mi a franc az, hogy Dalé térkép, és azt miért pont az Életrajzok szekcióban kéne keresnie?
|
|
|
|
Máltai Ramóna Emese Mestertanonc Navine (H), Animágus, Másodikos mestertanonc
lány a csöndben | Kis unikornis offline RPG hsz: 193 Összes hsz: 228
|
Írta: 2021. július 12. 09:50
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=834197#post834197][b]Máltai Ramóna Emese - 2021.07.12. 09:50[/b][/url] ”Olvasni annyi, mint táplálkozni” ZaydayCsend. Ez a legjobb tulajdonsága a könyvtárnak. A diákok csevegnek ugyan, de csak halkan, nincs olyan zsivaj, mint a kastély többi részén. Ramóna feje pedig igazán tele van már a zajjal, a sikongató lányokkal, a hangosan felröhögő fiúkkal. A könyvtárban viszont nincsen se sikoltozás, se röhögés. Csak a könyvek illata, a könyvtár jellegzetes hangulata és a rend, melyet a gondosan szétválogatott könyvek képviselnek. A hely tökéletes ahhoz, hogy Ramóna helyre rakja magában a napot, hogy lenyugodjon kicsit. Apró, de szapora léptekkel halad a könyvtáros asztala felé. Apró mosolyt erőltet az arcára, köszön házvezetőjének, de csevegni nem áll meg, hiszen nem akar most a férfitől semmit. Csak bemasírozik a könyvek közé, hogy megnyugodhasson. El akarja felejteni kicsit azt, hogy hol is van, hogy mi ez az egész mágia dolog, és, hogy távolabb nem is lehetne az édesanyjától. Persze, néha még Ramóna is kínosnak érzi, hogy ennyire ragaszkodik a nőhöz. Mégis, Máltai Emese volt sokáig az egyetlen ember, akire a lány igazán számíthatott. Sőt, még most is ő az egyetlen. Mert Rami nehezen bízik meg az emberekben, az anyja viszont egy olyan valaki, akit megajándékozott feltétlen bizalmával. A polcok elé érve lelassít, keresi a neki tetsző cimkét. Még ő sem tudja, mit akar olvasni, csak annyit, hogy most élvezetre vágyik, nem pedig ismeretterjesztő irodalomra. Végül egy Edgar Allan Poe versgyűjteményt emel le egy polcról, és ott helyben lapozza fel, hogy aztán jól végiggondolva minden szót olvassa végig az Eldorádót. Nem mintha nem olvasta volna már százszor. Persze, hogy olvasta! Kívülről is tudja már, hiszen kiváló memóriája van. Olvasni mégis jobban szereti, mert akkor kezében tarthatja a könyvet, érezheti az illatát, hallhatja, ahogy zörög a papír, mikor lapoz. Szereti nézni az igényesen nyomtatott betűket, hogy egy sorban vannak. Néhány újabb kiadású verseskötetben már képek is vannak a versek mellé biggyesztve, ám Ramóna szereti a régit, a klasszikust. Most is egy ősrégi kötetet talál meg, melyen látszik, hogy valaki nagy szeretettel olvasta egyszer. A polcnak dőlve, félhangosan, motyogva olvassa fel a következő verset. Csak elmerül benne, élvezi a szavakat. Nem látott eddig senkit, így nem érzi furcsának, hogy hangosan olvassa fel a vers sorait. Most épp nem zavarja semmi, és ennek jeleként arcára halvány mosoly is kúszik. Ezúttal őszinte.
|
|
|
|
John Harris Tanár, Mestertanonc Tanár
offline RPG hsz: 44 Összes hsz: 52
|
Írta: 2021. szeptember 30. 16:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=837509#post837509][b]John Harris - 2021.09.30. 16:14[/b][/url] Mikhail Sergejevics KazanovA legcsekélyebb feltűnés nélkül érkező férfi egy ideje már a kastélyban volt. Odalent tartózkodott, az alagsor legmélyebb zugában, ahová néhány nappal azelőtt szállították le minden felszerelését, bútorát és szükséges tartozékát, hogy ő maga átlépte volna az iskola kapuját. Külön kéréssel is élt. Szerette volna, ha senki sem nyúl gondosan előkészített csomagjaihoz, így azok egy kupacban, érintetlenül várták, hogy egy hűvös éjjel végül ő maga is megérkezzen, és nekilásson kvártélya berendezéséhez. Az egyik sarokból a másikba tologatott súlyos bútorok kellemetlen hangja napokig visszhangzott az alagsori folyosókon, de ő nyughatatlan dolgozott, pakolt, szokta új otthonát. Még enni sem jött elő. Az ételt meghatározott időbeosztás szerint kérette szobája elé, ugyanis privát területére a belépést nem csak emberek, de szolgálatot teljesítő manók számára is megtiltotta. Nyurga alakja kora este tűnt fel a könyvtárba vezető folyosón, mögötte egymásra nehezedő régi ládák siklottak. Könyvei felbecsülhetetlen, avatatlan szem számára irreális eszmei értéket képviseltek, éppen ezért a lehető legbiztosabb kezekbe szerette volna őket adni, mielőtt diákjai úgyis darabjaikra szedik mind. Nem áltatta magát feleslegesen, hiszen ismerte a fiatalok élethez, leginkább a kötelezettségeikhez való általános hozzáállását, még ha a hanyagság és a feladat alóli kibújás rá soha nem is volt jellemző. - Üdv! - köszönt fényes mosollyal, mikor belépett, és tekintete pillanatok alatt bejárta a kivilágított, egyébként üresnek tűnő helyiséget. Nyomában hű ládáival az egyetlen foglalt asztalhoz sétált, és megpillantva a könyvek, pennák és papírfecnik mellett aranyló névtáblát, széles mosollyal fordult az asztal túloldalán ülőhöz. - Mr. Kazanov, jó estét! - szólította meg a nála jóval tapasztaltabbnak látszó férfit, és jobbját udvariasan felé nyújtva folytatta. - A nevem John Harris, és ígérem, nem tartom fel sokáig. Az idei tanévben engem ért a megtiszteltetés, hogy vámpírológiát tanítsak az iskola mázlistáinak, és volna itt néhány könyv, amit ha minden igaz, keresni fognak. Előbb vagy utóbb, ugyebár.
|
|
|
|
Song Jiyun Mestertanonc Levita (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc
> Bóbita < offline RPG hsz: 56 Összes hsz: 81
|
Írta: 2022. január 16. 23:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=842334#post842334][b]Song Jiyun - 2022.01.16. 23:37[/b][/url] A szellemi életet az író és az olvasó együtt teszi - Kacsó SándorBár egyelőre messze járt az aurori pályától, Jiyun szeretett volna későbbiekben ezen a vonalon tovább tanulni. Erre hatalmas befolyást gyakorolt a lány krimiimádata. Kiskorától fogva mindig a detektívkönyveket bújta és együtt próbálta megoldani a rejtélyeket kedvenc főhőseivel. Jelenleg, emiatt is kötött ki a levitás a könyvtárba, hiszen ez a hely biztosított számára tökéletes helyszínt, hogy folytathassa egyik új kedvenc könyvét, melynek főszereplője egy tizenkét éves lány, aki anyja halálának körülményeit és a nő gyilkosát keríti kézre. Jiyunt nagyon megfogták a könyv előző részei is, ezért tudta, mire számíthat ettől és remélte, lesz olyan jó, mint a többi. Megihlették és mindig álmodozásra sarkallták a lányt. Egyszer ő is szeretett volna nyomozóvá válni, úgy gondolta megvan hozzá a magához való esze, szeretett logikusan gondolkodni és az igazságot még jobban szerette. A hozzá valóban passzoló hivatás azonban semennyire sem a nyomozói pálya. A lány valószínűleg sikeresebben mozogna a gyermekvédelem keretein belül, csakhogy a lány szívét mégis a rendvédelem hozta állandó lázba. Fejét kezére támasztotta, úgy lapozta fel könyvét és mosolyogva futottak végig szemei a sorokon. Ettől jobb kikapcsolódást el sem tudott volna képzelni. Csak ő és a könyv. Csak a könyv és Jiyun. Egyenesen rettegett a gondolattól, hogy egyszer befogja fejezni és új olvasnivaló után kell nézzen. Mindenesetre próbálta kiélvezni minden pillanatát, fejében pedig filmszerűen jelent meg a cselekmény s lelki szemeivel látta is a karaktereket. Euforikus állapotban érezte magát.
|
|
|
|
Kőszegi Róza Amélia Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc
Kiscsibe offline RPG hsz: 368 Összes hsz: 644
|
Írta: 2022. február 3. 19:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=843115#post843115][b]Kőszegi Róza Amélia - 2022.02.03. 19:53[/b][/url] Mon Dieu! [Marina / Neked Babits kell / ne less]Közeleg a negyedik évem vége. Azzal együtt a végzős évem is, így a figyelmem polipok csápjaként tapad rá mindenre, aminek köze van a mágusjoghoz, vagy a család-és bűnügy kifejezésekhez. Ha egy nap valóban védőügyvéd szeretnék lenni és ügyeket zárnék, akkor azért tennem kell. Ebben a szakmában jobban számít hol tanulsz, milyen gyakorlatod van, kik mellett virágzol ki. Egyes irodáknak megvan a szokásos rendszere: ugyanabból a nagy presztízsű egyetemről válogatnak. Ha megadatott, hogy az ország egyik legjobb ügyvédjét segítsem, akkor élni fogok a lehetőségeimmel. De jól tudom, hogy a hosszú munkaidő és a magas nyomás mellé gyors észjárású emberre van szükség, nem pedig karót nyelt klónokra, akik kisétálnak az egyetemről. Ezért is lépek már időben. Ajkaimmal halkan cuppogva gondolkodom és lapozom át a jegyzeteimet, hogy közülük előkerüljön a post-it, a rajta lévő listával. A rendnek hála ez igen hamar meg is történik, de ahogy a részlegen elfordulok a roskadásig pakolt, fölém magasodó polcok közé, valami igazán szokatlanra kell felfigyelnem. Egyrészt, ez a mágusjogi szakasz. Ide aligha szoktan jönni diákok, a szerintük száraz és tömény anyagok közé. Bőven elég nekik, amit dr. Laines lead az órán. Ha engem kérdezne bárki, ez ostobaság. De ha már előfordul, hogy egy diák mégis kihasználja a sarokba rejtett, garantáltan néma csendbe burkolt asztalt, hogyan lehet az a diák Marina? - Eltévedtél? - halkan lépek közelebb a magassarkú csizmámban. Búzavirágkék tekintetem vizslatja az asztalt: a rellonos lány előtt zsúfoltan terülnek el könyvek és jegyzetek, mint a holmik a VS Teleshoppos tévéműsorokba, amit a nagyi hétvégén minden reggel nézett. Miután én meguntam a rajzfilmeket. - Mit csinálsz ennyi mindennel? - mosolyom mellé ráncolom szemöldököm, ahogy felnézek az arcára. Úgy is mindjárt rázendít.
|
Meg nem értett, különleges hópihe.
|
|
|
Hollósi Zalán Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc
offline RPG hsz: 1468 Összes hsz: 1783
|
Írta: 2022. április 9. 20:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=845400#post845400][b]Hollósi Zalán - 2022.04.09. 20:58[/b][/url] Benett Zalán álla szép lassan csúszott ki a tenyeréből és félő volt, hogy a jegyzetfüzetébe firkantott tintahalom az arcáról fog nemsokára visszaköszönni. Ha az első tanévében fáradtnak érezte magát, akkor a jelenlegi állapota már egy élőholtéhoz volt hasonlatos. Rengeteg erőfeszítésébe telt titkolnia otthon a szünetben. Talán így is észrevették rajta, csak nem szembesítették vele. Valaki a szomszéd asztalnál épp szedelőzködött, s a zörgés észhez térítette kicsit. Kihúzta magát, rendezgetni kezdte maga előtt a lapokat. Na meg azt a toronymagasságú könyvhalmot, aminek még csak töredékébe volt képes beleásni magát. Ennyit ő ugyan nem fog visszacipelni a hálószobájába. Persze, hogy Dominik nyaggatni kezdje őt kérdésekkel... Szó sem lehet róla. Kimerülten nyöszörgött egy sort azon vacillálva, hogy maradjon-e még, vagy inkább menjen ki még takarodó előtt kicsit a pályára. Csábítóbbnak hangzott, mint itt koptatni a széket. De ha ezt végigcsinálja, sokkal kifizetődőbb lesz, mint egy plusz edzés. Ezzel győzködte magát, miközben a töltőtollának hegyét tizedjére is a félbehagyott sora végéhez szegezte.
|
|
|
|
Bontovich Miksa Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák, Előkészítős tanár
#Zrudwj ¦ #Albertné offline RPG hsz: 571 Összes hsz: 774
|
Írta: 2022. június 30. 13:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=848679#post848679][b]Bontovich Miksa - 2022.06.30. 13:56[/b][/url] Piros Párduc Bármennyire hihetetlen, szoktam ám könyvtárba járni és nem, nem azért, hogy lányokat szedjek fel vagy valakit rávegyek arra, hogy csinálja meg a házi feladatomat. Én tanulok, nem vagyok mindenből kiváló, de igenis ami érdekel, annak utána járok és olvasok róla. Egyik kezemben Rudi bácsi által feladott könyvek némelyikével surranok át a terepen, miközben egy zöld almát majszolok. Tekintetem néha - néha besiklik egy - egy sorba, de semmi érdemlegesre nem leszek figyelmes. Vagyis. - Hoppá - széles vigyorral az arcomon közelítem meg, a nekem háttal ülő barnát, hogy aztán válla felett áthajolva nézzek bele a könyvbe, amit éppen tanulmányoz. - Ebből tanulnod meg, hogy mit kezdesz velem legközelebb? - búgom halkan a fülébe, s egy apró puszit is nyomok a nyakára üdvözlésként.
|
|
|
|
Hayden M. Wilson INAKTÍV
Róka offline RPG hsz: 134 Összes hsz: 269
|
Írta: 2022. július 12. 22:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=849144#post849144][b]Hayden M. Wilson - 2022.07.12. 22:13[/b][/url] ÁronSosem volt egy buta lány, a jobb jegyekhez inkább csak szorgalma, és nem az esze hiányzott. Most viszont eldöntötte, hogy legalább így a VAV előtt kicsit rákapcsol, és komolyabban veszi ezt az egészet. Egyrészről, már nem versenysportoló, nem foghatja arra, hogy nem marad elég ideje, másrészről gondolatai mostanában túl sokszor kalandoznak olyan tájakon, amelyeket messzire kerülnie kéne. Nem szabadna arra a délutánra gondolnia az erőnlét termében, mégis, minden nap százszor, ezerszer visszajátja minden apró másodpercét. Az esze tudja, hogy nem szabadna többször belemennie ebbe, de a szíve, és az az áruló teste többre vágyik. Ettől sokkal többre. És a probléma valójában ott kezdődik, hogy már érzései vannak. Az érzések pedig rosszak, nagyon rosszak. Semmi mást nem hoznak, csak a bajt. A könyvtár szinte üres, érthető, ilyenkor senkinek nincs kedve egy sötét, könyvekkel teli teremben poshadni. Ettől a tudattól valamelyest megnyugodva válogatja ki a megfelelő könyveket, amelyek alapján készül megírni házidolgozatát. Már csak egy helyet kell választania az olvasóteremben, és minden tökéletes lesz. Legalábbis lehetne, ha odabent nem az egyetlen ember ülne, aki mellett nem hogy olvasni, de épkézláb mondatokat összerakni sem képes. Egyetlen pillanatra átfut az agyán, hogy mellé telepedjen, ám végül egy másik asztalnál foglal helyet, egy olyan széken, amelyről kölcsönösen jól láthatják egymást. Már-már feltűnő nyugalommal söpri válla mögé rakoncátlan tincseit és nyitja ki a vaskos kupac tetején álló ódon kötetet. Nem, nem érdekli Áron. Egy kicsit sem. Tanulni jött, tanulni fog. Csak fel tudná fogni végre mit jelent az a mondat, aminek már ötödjére fut neki...
|
|
|
|
Linzenbold Inez INAKTÍV
Die junge Duellmeisterin offline RPG hsz: 54 Összes hsz: 65
|
Írta: 2022. július 28. 22:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=850120#post850120][b]Linzenbold Inez - 2022.07.28. 22:12[/b][/url] JacobPersze, nagyon komolyan fogja venni a sulit. Ezúttal nem fog lemaradni az edzések miatt. Igen, mindenre fog figyelni, a kis bőrnoteszébe feljegyzi az összes határidőt. Hogyne... ez természetesen nem történt meg, hiszen kinek van ideje ennyi mindennel foglalkozni edzés mellett? Időnként bejárt az óráira, ahol azért hellyel-közzel még figyelt is. Már olyankor, amikor nem volt éppen hulla fáradt. Gyakran esett be a nap közepén két edzés között, amikorra már persze kimerült volt és semmi kedve nem volt az elhangzott dolgokkal foglalkozni. Meg persze nem várt nehézség is érkezett a magyarországi tanulmányokkal: a nyelv. Izzi első nyelve a magyar volt otthon, azonban az iskolában és az edzéseken mindig a németet használta, a sulis szakszavak is így jutottak az eszébe. Gyakorta fel sem ismerte csak a hallottak alapján, hogy most éppen melyik bestiáról vagy gyógynövényről van szó, hiszen otthon minek beszélgetnének ilyenekről? Azonban év vége vészes közeledtével ismételten mentenie kell a menthetőt, hogy ha legalább közepes eredményt szeretne elérni a vizsgákon. Maga sem hiszi, hogy megtette, de a ma délelőtti edzését egy órásra vágta és lezavarta hajnalban, hogy a délelőtti lyukas órájában a könyvtárat fel tudja túrni tananyag után kutatva. Kezében egy pohár jeges kávéval, vállán nehéz táskával tipeg be a csendes helyiségbe, ahol délelőtt lévén nem sokan lézengenek még. A könyvtáros segítségével elnavigálódik a tankönyvek és a kötelező olvasmányok irányába, ahol drámaian rogy le az egyik székre, zárt fedelű innivalóját pedig gondos távolságba helyezi a veszélyzónától. Nagyot sóhajtva kezdi el kipakolni a cuccait az asztalra. Talán a gyógynövénytannal kéne kezdenie, abban eléggé sok ismeretlen szó van, amiket képek és leírások alapján kellene beazonosítania a tankönyvéből. Utálja az ilyen nagy tanulási alkalmakat, az elején mindig pánikol, hogy hogyan is tudná elkezdeni. A kávéja után nyúl, ezt nem lehet száraz torokkal bírni. Fejét felemelve pillantja meg az egyik évfolyamtársát, Jacob Lehmant. Megjegyezte magának a fiút, mert egymást követik a névsorolvasásnál, ráadásul ő sem magyar nevű, akárcsak Inez. Cuccait hátra hagyva ugrik, hogy megkörnyékezze a navinést. - Szia Jacob! - Köszön fejét kissé oldalra biccentve. Nem édeskedik, de nem is próbál szánalmat kelteni. Egyből a tárgyra térve folytatja. - Neked megvannak, hogy melyik tárgyból kell beadandó? Sajnos... - Insert gondterhelt sóhaj here. - lemaradtam a sulis dolgokkal... - Mondja száját kissé lebiggyesztve. Nem a srác érzelmeire próbál hatni, noha egy szőke gondterhelt kislánynál könnyen tűnhet így. Viszont Inez komolyan aggodalmaskodik, volt már rossz tapasztalata a vizsgákkal. - Valamennyit megcsináltam, de nem minden szót értek. Neked ezek hogy mentek? - Az egyértelmű, hogy nem itt nőtt fel Jacob sem, csak az a kérdés, hogy hogyan alkalmazkodott.
|
|
|
|
Ohridszki-Füst Álmos Tanár, Mestertanonc Tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
álomjáró | Vladislav offline RPG hsz: 261 Összes hsz: 313
|
Írta: 2022. október 18. 22:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=854609#post854609][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2022.10.18. 22:45[/b][/url] Erdődy Hella
Nem a könyvtár mondható a természetes életterének, bár azért olvas ő, csak éppen jobban szereti ezt az elfoglaltságot emberektől mentesen, magányosan, csendben művelni. A könyvtárban azért tette mégis tiszteletét ezúttal, mert szeretné kissé jobban beleásni magát a gemmológia rejtélyeibe, és a tanárnő levélben ezt javasolta első találkozásra alkalmas helyszínnek. Talán olvasnivalót szeretne ajánlani. Kiderül majd, ha megérkezett, addig Álmos nem töpreng ilyesmiken fölöslegesen. A Minisztériumból érkezett egyenesen ide, amit mindössze abból állapíthat meg a gondos megfigyelő, hogy a megszokott bőrkabát helyett egy kissé gyűrött fekete talárt visel az egyébként mit sem változó örökzöld összeállítás - térdnél szakadt farmer, póló és szárközépig érő bakancs. Táskáját lazán vállára vetve sétál be a könyvtárba, és addig is, amíg a tanárnő megérkezne, még gyorsan rákérdez, hogy magántanulóként is biztos szerepel-e a nyilvántartásban, hiszen az fontos, ha könyvet kölcsönözne. Ezt letudva pedig megkeresi a drágaköveknek és azok tanulmányozásának szentelt polcokat. Táskáját a földre eresztve le is vesz egy könyvet, majd a szemközti polcnak döntve a vállát ki is nyitja. Még mindig nem sikerült kitalálnia, milyen kő van a gyűrűben, amelyet múltkor áthozott az álmából.
|
|
|
|
Autumn Rue Danvers Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós
A Nemes offline RPG hsz: 447 Összes hsz: 589
|
I'm walking down sunset Írta: 2022. október 24. 13:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=855068#post855068][b]Autumn Rue Danvers - 2022.10.24. 13:28[/b][/url] x Mindenféleképpen le akartam kötni a felesleges energiáimat, mert tudtam, ha megállok csak tovább agyalok. Vissza fog jönni, ebben biztos voltam. Ennyi nem lehetett neki elég. Így a legjobbkor jött Nagy professzor úr megkeresése. Az évnyitó óta minden délutánomat vagy a kocsmában, vagy a könyvtárban töltöttem. Többször volt, hogy anélkül, hogy járőröznöm kellett volna a kastélyban aludtam, kissé félve, hogy mikor jön el a pillanat, hogy újra szembe kell néznem vele. A sorból már hat könyvet szedtem le, és tettem a középső asztalra, ahol a jegyzeteim is voltak, de még hiányzott az esszenciális Legendás lények és megfigyelésük kötet. Már ezerszer olvastam, de sose lehettem elég pontos. Ahogy kifordultam a sorból, megpillantottam a személyt, akire egyáltalán nem számítottam. Mármint tudtam, hogy a tantárgyakból fel kell hoznia magát, de... azt hittem az ideje nagyobb részét a kviddicspályán tölti. Talán tudatalatt pont ezért is kerülte el a helyet, mert már csak a látványa is hirtelen ugrasztotta össze a gyomrom. Vajon hallott róla? És mit? Én persze egész nyáron nem hallottam felőle. - Szia - köszöntem oda mégis, és zavartan megvakargattam a kócos kontyom alatti részt.
|
I N T U I T Í V D Í V A (Hollósi, 2021)
|
|
|
Armand Cedric Felagund Mestertanonc Rellon (H), Elsős mestertanonc
offline RPG hsz: 72 Összes hsz: 80
|
Írta: 2022. november 3. 16:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=855762#post855762][b]Armand Cedric Felagund - 2022.11.03. 16:49[/b][/url] Bánffy Albert Tamás-megjelenés-Fülében fülhallgató, dübörög benne valami modern trap, egyik kezével a combján dobol, miközben szótlanul keresgél az előtte lévő könyvespolc könyvei között. Gerincről gerincre siklik a tekintete, mindig csak az elejét olvassa el a címeknek. Elvégre tudja, mit keres. A könyvtáros volt kedves eligazítani, hogy hol keresse az "Értelmes lények jogai az európai integrációban" című könyvet. A legtöbben már a cím olvasása alatt elalszanak - és ami azt illeti, még Armandnak is elég szárazul hangzik, de amit muszáj elolvasni.. azt muszáj elolvasni. Először is mondjuk jó lenne megtalálni a kérdéses kötetet, de ahol elvileg a besorolás szerint lennie kellene, üres a polc. Pedig megkérdezte, hogy kivették-e! Elvileg bent van - erre mégis hiányzik.. _nem létezik_ hogy valaki más is kivette! Nem lehet más is olyan elvetemült és hülye, hogy ezt az önkínzásnak is betudható olvasmányt akarja. Az is lehet, hogy csak rossz helyre tették vissza. - Damn, sosem fogok végezni. - Egyik lábáról áthelyezi a súlypontját a másikra, lehajolva elkezdi a lentebbi polcokat átnézni, hátha oda lökték be hanyagul.
|
|
|
|
Hollósi Zalán Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc
offline RPG hsz: 1468 Összes hsz: 1783
|
Írta: 2023. február 28. 02:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=860118#post860118][b]Hollósi Zalán - 2023.02.28. 02:25[/b][/url] Kornél Már nem emlékezett, utoljára mikor volt olyan alkalom, amikor végig tudott akár egy oldalt is olvansi egy könyvből anélkül, hogy ne akarta volna lehunyni a szemét a végletekig fokozott kimerültségtől. Most meg már másfél órája ücsörög a könyvtárban, az elméje pedig képes felfogni a betűk jelentését, amit papírra vetettek. Kornéllal befészkelték magukat délutánra, kerestek egy eldugottabb sarkot, ahol nyugodtan elmélkedhettek a dolgaikon. Előtte egy termetes kupac állt a Prófécia és profizmus című folyóiratból, Kornél meg... igazából nem tudta eldönteni, hol járt épp a keresésben. Nem merte faggatni nagyon, megvárta, amíg magától mondja el, mire jutott a könyvvel, amit Zámboritól kapott. Azért is volt jó az a rejtett zug, mert így Zalán el merte hozni a szemüvegét. Lehet ezért is ment könnyebben az olvasás, mert hála az okulárénak, nem fájt a feje. - Minél jobban beleásom magam, annál nevetségesebbnek tűnik az egész téma - engedte le fene tudja már, hányadik újságot. - Ha ilyen ködösített és többértelmű jóslatokat böfög fel valaki, miért hüledezik mindenki, amikor valamilyen formában nyilván bekövetkezik? Ez abszurd.
|
|
|
|
Ohridszki-Füst Álmos Tanár, Mestertanonc Tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
álomjáró | Vladislav offline RPG hsz: 261 Összes hsz: 313
|
Írta: 2023. március 3. 21:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=860231#post860231][b]Ohridszki-Füst Álmos - 2023.03.03. 21:18[/b][/url] Erdődy Hella Gemmológia vizsga
Többet látott idén a könyvtárból, mint a korábban diákként itt töltött évek során. Sőt, gond nélkül hozzácsaphatja ehhez azt az évet is, amikor az iskola gondnokaként dolgozott, ugyanis akkor is csak szükség esetén tette itt tiszteletét. Idén ezzel szemben legalább heti egyszer megfordult itt, amiről leginkább Adelina tehet. Miatta vetette bele magát a gemmológia rejtelmeibe, Hella pedig a kezdeti súrlódások ellenére igazán remek tanárnak bizonyult. Az biztos, hogy a minisztériumban nem tévedtek, amikor őt javasolták neki, mint az egyik legjobb gemmológust a környéken. A tanév pedig egészen hamar eltelt, miközben megjelent egész rendszeresen itt vagy éppen a nő laboratóriumában, hogy a maga kissé szögletes, mufurc módján feltegye a kérdéseit, meg elsajátítsa mindazt a tudást, amit Hella megoszt vele. Ma már vizsgázni jött. Magabiztosan sétál be a könyvtárba, kezét nadrágja zsebébe mélyesztve, a pálcáját leszámítva nem is hozott egyebet. Megkeresi a megszokott asztalt, amelynél kivétel nélkül mindig ültek. Mondhatjuk, hogy azért ő legalábbis a megszokásai rabja tud lenni bizonyos dolgokban, ebben például mindenképpen, ugyanis roppant mód érdeklik az asztal környékén fellelhető könyvek. Jobb kezét kihúzva a zsebéből le is veszi az egyik kötetet, majd komótosan helyet foglalva az asztalnál belelapoz. Amíg megérkezik a tanárnő, talán még sikerül elolvasnia az egyik értekezést arról, hogy miért kedvelték a kínaiak olyan nagyon a jádekövet varázstárgyak készítéséhez, és pontosan milyen varázslatok megkötéséhez ideális ez a meglehetősen kellemes árnyalatú zöld kő.
|
|
|
|
Hollósi Zalán Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc
offline RPG hsz: 1468 Összes hsz: 1783
|
Írta: 2023. március 6. 13:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=860321#post860321][b]Hollósi Zalán - 2023.03.06. 13:20[/b][/url] Júlia Kornéllal megbeszélték, hogy a szünet előtt kinek mi a terve. Momentán Kornél kontrollálatlan terromágiája ijesztőbbnek tűnt a saját látomásainál, és ő már elhatározta, hogy elmegy abba a különös szobába válaszokat keresni. Zalán ezzel ellentétben még a kifogásokat kereste, hogy miért nem kéne odamennie. Autumn ajánlott neki még pár olvasmányt, amibe érdemes lenne beleásnia magát, így Bűbájtan vizsga előtt még felszaladt a könyvtárba. A lány hurkokkal tűzdelt gyönybetűit futotta át szemével, miközben lábai már automatikusan vezették ahhoz a polchoz, ahol ezeket mind megtalálja. Ujjai zongoráztak a régi könyvgerinceken, amikor két polc között egy barna hajzuhatag vonta magára a figyelmét. Gyorsan elkapta a tekintetét, mintha már ez is valami egetrengetően bűnös dolog lett volna, hogy bámulja. De annyi indulat tört utat magának a tudata felszínén, nem tudta visszatartani a rázuduló gondolatokat. Már szinte meg is feledkezett Júliáról, amikor aztán akaratlan is összefutott vele a folyosón. Az sem tartozott a legkellemesebb emlékek közé. Emlékezett jól, miről beszélgettek Ervinnel még év elején, de annyira lekötötték a saját bajai, nem akart még ebbe is belefolyni. Aztán egyik órán Kakasi tanárnő óva intett mindenkit az egyik folyosótól, ahol kiborítottak valami furcsa bájitalt. A kevésbé ártalmasabbak közé tartozót, de szöget vert Zalán fejében a dolog. Vannak sokkal veszélyesebb szerek is a diákok között és ő történetesen tud erről. És nem tett idáig semmit ellene. Tenyerét támasztotta a polc szélének, hogy annak döntse neki a homlokát és ne a fába verje. Miért nem tudsz elnézni efelett? Kifordult a polc mögül és letette a táskáját a lány melleti székre. Amilyen gyorsan jött az elhatározása, olyan lassan mozogtak a fogaskerekek, hogy mégis hogyan kezdje.
|
|
|
|
Kárási-Tóth Zsanna Diák Eridon (H), Harmadikos diák
neveletlen hercegnő | napraforgó offline RPG hsz: 280 Összes hsz: 401
|
Írta: 2023. május 28. 17:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=864327#post864327][b]Kárási-Tóth Zsanna - 2023.05.28. 17:39[/b][/url] Somlay Kornél valamikor ebéd után
Úgy esett e rém eset, hogy ki az, aki nem tévedt még itt el. Pedig nagyon le kellene mennem felhívni anyámat, és állítólag azt csak a faluban tudom. Borcsa néni meg már vár tuti, hisz ő lakik itt, vele kell egyeztetnem, mert...nem mehetek egyedül. Igen, megforgatom a szemem, mert az anyámon kívül mindenki véresen komolyan veszi ezt. Anyám meg azt, ha nem hívom fel, még képes idejönni, és feltúrni az egész sulit utánam, csak mert nem vagyok a tájékozódás nagy mestere. Szerintem aggódik is, bár azt nem mondja soha. És akkor arról még nem is beszéltem, mennyire jó tele hassal a lépcsőket róni, mikor csak lefeküdnék legszívesebben, és aludnék egyet. Ez a bágyadtság azokon is rajta van, akikkel szembe találkozom, de hát nem hiába, meleg is van, kaja is volt, meg amúgy vasárnap is, kinek van itt kedve bármihez is? - Szórakozol velem? - emelem plafonnak a tekintetem, igen a magasztosabb erőhöz intézve a kérdésem. Némán könyörögtem, hogy az ajtó mögött ne egy újabb lépcsőház legyen, erre mi van? Könyvtár. Azt a helyet már az előkészítőben is élből kerültem, nem is érzek különösebb késztetést arra, hogy most akarjak megbarátkozni vele. Dohszag, régi könyvek, meg tuti egy kontyos, életunt nő, aki már egy hapci után is rám pisszent. A-a, a-a, kösz nem. Szóval mosolyogva csukom is be szépen óvatosan az ajtót, a lehető legkisebb zajt csapva, majd csak utána kezdek grimaszolni. Ki az, aki vasárnap délután tanul? Ember, hát hétvége van.
|
Várffy-Zoller Vándordíjas <3
|
|
|