Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879328#post879328][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.05. 23:02[/b][/url]

Az utólagos beiratkozása általános mesterképzésre egy héttel ezelőtt véglegesült, ő pedig három nappal ezelőtt, hétfőn tért vissza az iskolába.
Szeretné azt mondani, hogy egy év után újra felvenni az egyentalárt, átlépni a kaput és beülni órára katartikus vagy nosztalgikus élmény volt - de nem így történt. Úgy döntött, túl idős hozzá, hogy életvitelszerűen is a kastélyban lakjon, így hétfő reggel Rafael lakásán már eleve késve ébredt, kapkodva szedelőzködött és tulajdonképpen először akkor tudatosult benne, hogy ismét itt van, amikor heves elnézéskérések közepette, a nyakát behúzva ledobta magát a bájitaltan terem leghátsó, üres üstje mellé. A drámai, könnyáztatta belépő, és a lassú hegedűszó elmaradt. Pont úgy, jött rá alig üt perccel később, ahogy az évkezdést megelőző bevásárlás is.
Így keveredett most, két nappal később a könyvtárba a kezében egy rövid, gyűrött listával. Úgy tervezi, ha Budapesten jár beszerzi majd a saját könyveit, egyelőre azonban a könyvtár gyűjteménye is megfelel és valljuk be: eleve nem valószínű, hogy rongyosra olvasná bármelyiket.
   -  Mi? Ééééén?
A pulthoz lépve teátrálisan és csodálkozva körbenéz.
   -  Sosem tennék ilyen meggondolatlanságot, nem tudom, hol hallottad ezt a pletykát.
Csevegő hangnemben válaszol, mint mindig. Nem igazán ismeri a lányt, ugyan, ha megerőltetné magát, fel tudná idézni a nevét, de ez nem akadályozza meg abban, hogy beszédbe elegyedjen bele. Pláne akkor ha a szóban forgó lány esélyesen a kulcsa lehet annak, hogy gyorsan és fájdalommentesen megtaláljon mindent, amit keres.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879330#post879330][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.05. 23:53[/b][/url]

Halkan elnevetem magam, mert sose okozott gondot felismerni az íróniát, azt meg be kell ismerni, van ennél jobb üdvözlési forma is.
- A rajongótáborod meglehetősen lelkes és aktív - biccentek. Valahogy mindenkinek van, azt vettem észre, de egyszerűen képtelenség nyomon követni, ki van benne épp a top ötben, és ki nem. Részemről én ettől a témától menekülök, ahogy csak tudok, hisz akármennyire szomorú is, egyik topom se koptatja már a padot. És ez túl sok mindent elárulna.
- De gondolom, nem feltöltődni jöttél ide, szóval segíthetek? - próbálom közben kisimítani az ingemből a gyűrődést, hátha ettől tettre készebbnek tűnök.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879331#post879331][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 00:07[/b][/url]

A listát tartó kezével lazán a pultra támaszkodik és flegma félmosollyal megvonja a vállát.
   -  A rajongás az apámnak szól, én csak egyszerű halandó vagyok a dicsfényben.
Szeret Rafael fia lenni - mert szeret a házvezető-helyettes és a defenzor fia lenni. Igaz., sosem került olyan bajba, ahol kihasználhatta volna ezeket a rendhagyó kapcsolatait, megnyugtató a puszta tudat, hogy ha igazán elbaszna valamit, azzal a saját apja foglalkozna. Másrészt pedig ez a státusz idejében megfelelő népszerűséget biztosított számára, illetve azt, hogy az Ilvermorny-val ellentétben ebben az iskolában ne legyen olyan, aki belékötne.
   -  Remek meglátás. Tényleg nem azért vagyok itt.
A papírt a pulton a lány felé csúsztatja, majd elveszi róla az ujjait. A rövid, nehezen olvasható lista elmaszatolódott tintával általános tankönyveket sorol fel.
   - Később kezdtem az évet, fel kell zárkóznom legalább annyival, hogy nem üres táskával ülök be órára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879332#post879332][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.06. 00:25[/b][/url]

Óvatosan mosolyodom el, de együttérzés költözik a tekintetembe. Noha Várnai professzor nekem leginkább.... semleges, Bencén például látom, hogy nem könnyű az élete Markovitsként, és Damian sem zengett ódákat sosem arról, mennyire jó dolog Flaviunak lenni. A véleményem meg hiába van meg erről, jobbnak látom magamban tartani kellő tapasztalat híján.
- Nem maradtál le semmiről, hacsak. Warrent ismerted? Sajnos meghalt - ilyen szerelmekről meg szakításokról nem igazán tudok nyilatkozni. Képtelenség nyomon követni. Azonban pletykák itt a könyvtárban kiválóan terjednek.
Megnézem a listát, talán még hunyorgok is, ahogy próbálom kivenni, mit írhattak oda.
- Elemi mágia? - azért ezen a ponton meglepődve pislogok rá, de kilépek a pult mögül, hogy elinduljak az egyik polc irányába.
- Apudnak is van, nem? - sajnos akarva-akaratlan leszek lelkesebb a kelleténél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879333#post879333][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 00:47[/b][/url]

   -  Yea... hallottam róla. Szomorú.
A legutolsó szót óvatos udvariassággal teszi hozzá, de nincs mögötte igazi érzelem. Nem azért, mert Zach szociopata, vagy, mert örömét lelné más szenvedésében; egyszerűen, nem ismerte az öreget annyira, hogy megrendítse a halálhíre, amiről a groupchat-beszámolókból hallott. Találkozott vele párszor, a folyosón kitért az útjából, ennél többet azonban nem jelentett számára, hiába volt az apja közeli munkatársa.
Türelmesen megvárja, hogy Kamilla elolvassa a listát és kilépjen a pult mögül, ő aztán követi. Hasznos, hogy nem kellett külön megkérni arra, hogy segítsen, bár ahogy sejti, a könyvtári munka nem lehet annyira izgalmas, így a lány lehet kap minden alkalmon, hogy csinálhasson valamit.
   -  Úgy ám. És én örököltem tőle, ami... ami, mivel nem örökletes, nem vagyok benne biztos, hogy a legpontosabb szó arra, ami történt.
Megvakarja a halántékát, de közben nem leplezi, hogy mérhetetlenül büszke a helyzetére. Még ha ezt verbálisan nem fejezné ki, hiszen mégiscsak huszonéves FÉRFI.
   -  Miért? Csak nem neked is van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879334#post879334][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.06. 01:00[/b][/url]

- Valóban - és itt én sem tudom normálisan kezelni a dolgot. A szomorúság a hangomban is csak Sean miatt van, akit egyszer-kétszer sikerült elcsípni a folyosón, de még sose mentem oda hozzá. Akármennyire illő is, nem hiszem hogy szükséges neki ilyen emlékeztető, főleg olyas valakiktől, akiket csak felületesen ismer.
Zach pedig nem is jöhetett volna jobbkor. Még az sem érdekel, hogy valószínűleg nem érti, mire fel a túlzott közvetlenségem, csak egy kicsit félre tudjam söpörni a saját problémáim.
- Úgy olvastam, hogy ritka. Ami nem jelenti azt, hogy nem történhet meg - nagyon igyekszem nem belelovalni magam, és közben arra is figyelni, hogy tényleg segítsek neki a könyvekkel.
- Nem, sajnos nem. Viszont a barátomnak előjött, és baromi érdekesnek tartom. Sajnálom, nem akarlak kellemetlen helyzetbe hozni a lelkesedésemmel. Melyik elem? - kíváncsiskodok tovább, miközben leveszem a polcról az egyik könyvet, és neki nyújtom. Igen, ebből könnyen meg lehet állapítani, mennyire is sajnálom.
- És hogy jött elő? Vagy ez már ilyen bizalmas? - tényleg ártatlanul pislogok, foglalmam sincs, ebben a helyzetben hogy lehet nem tolakodónak lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879335#post879335][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 01:12[/b][/url]

Vannak, akiknek kellemetlen, ha az elemükről kérdezik - tudja, hiszen az egyik legjobb barátja, Anna is ebben a cipőben jár. A legelején, amíg nem tudta, hogy kezelje az új szituációt, ő sem szívesen mesélt az aeromágiáról, sőt, csak a legközelebb barátai tudtak róla és azok, akiknek feltétlen muszáj. Rafael azonban aktívan tett róla, hogy a kezdeti zavarodottsága és ellenérzései elhalványuljanak benne, a mágiájával pedig pozitív és egészséges, bár máig cseppet volatilis viszonyban éljen. Kamilla kérdései így lehet, hogy tolakodóak is lehetnének, de őt egyáltalán nem zavarják.
Vidáman sétál mellette és amikor Kamilla megáll a polcok mellett, hogy levegyen egy könyvet, ő is így tesz. Amikor pedig a szóban forgó könyvet felé is nyújtja, ő elveszi. Fenomenális csapatot alkotnak ezen a napsütéses délutánon.
   -  Nem, nekem nem kellemetlen. Egyébként levegő.
A kezében tartva felcsapja a könyvet, de nem igazán olvas bele, csak pótcselekvésnek használja. A következő kérdés ugyanis már egy kicsit... személyesebb, még ha nem is bicskanyitogatóan személyeskedő.
   -  Általában érzelmi sokk vagy trauma hozza elő. Szóval a legtöbben nem szeretnek mesélni róla, de... történetesen az esetemben egy vita során véletlenül felrobbantottam a fogadott öcsém fülét. Ami akkor nem volt vicces. De utólag azt kell mondanom, objektíve az. Remélem, a barátod is megúszta valami visszafogottal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879336#post879336][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.06. 02:23[/b][/url]

Ha azt, hogy lelkiismeret furdalás és mindenféle körítés nélkül kezdek talán még tapintatlanul is faggatózni, lehet óvatosnak nevezni, akkor az vagyok. Óvatos. Viszont megelőlegezem a bizalmat annak, hogy Zach majd úgyis leállít, ha túltolom, így nem is kezdek azon aggódni, milyen benyomást kelthetek.
- És karkötőd is van? - pillantok a kezére, keresve az említett tárgyat, majd vissza is térek a könyvekhez. Bár az égadta világon semmi nem indokolja, nem bírom megállni, hogy ne tegyek rendet gyorsan az adott szakaszon.
- Nem is tudtam, hogy van tesód - lényeges dolgok ezek, mert ezek szerint a rajongók nem végeztek jó munkát, nem tudtak meg róla mindent.
- És persze érthető. Gondolom meg is ijedtél. Én is nagyon megijedtem, mikor felbukkant a varázserőm... mugliszármazásúként - mosolygok rá, mert egyrészt ezt a részét teljesen átérzem, másrészt mert irtó büszke vagyok magamra amiért tudok erre nem hátrányként tekinteni. Ebből látom, hogy nem feleslegesek a Mihaillal való találkozások.
- Őszintén, fogalmam sincs. Aurélnak nagyon friss az élmény ő pedig lelkis. Nyilván szeretnék neki segíteni, de nem szeretnék közben ajtóstul rontani rá - mutatok közben egy másik sorra, és be is fordulok, mert a következő könyve ott lesz.
- Igen, magiával könnyebb, de szánt szándékom húzni az időd - és még csak látszata sincs annak, hogy emiatt bűntudatom lenne. Sőt. Annyira kiszélesedik a mosolyom, hogy az már-már vigyor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879342#post879342][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 09:46[/b][/url]

   -  Karkötő?
Meghökkenve kérdez vissza és ezzel együtt emeli fel a kezét, hogy lenézzen a csuklójára, azon azonban a hétvégi buliból maradt, meggyűrt karszalagon kívül mást nem talál (és minden bizonnyal itt, a polcok közt kapna pánikrohamot, ha a kezére kerülne valami, amiről eddig nem tudott).
Zach a kettő, végül mérsékeltnek minősített incidensen túl a kezdetektől fogva ösztönösen jól uralja a vadmágiáját, már ami a zabolázatlan kitöréseket illeti. Ez és a tény, hogy egy gyakorlott elemistával él együtt, a minisztériumnak elég volt hozzá, hogy ne kötelezze képességblokkoló varázstárgy használatára, amit különben sem szívesen osztogatnak tudván, hogy a blokkolt, elnyomott varázserő jóval veszélyesebb, mint amit tudatosan megtanulnak uralni.
Visszaejti a kezét maga mellé, aprót von a vállán. Van testvére? Nincs. Pont. Erről nem szeretne beszélni, szerencsére pedig Kamilla tovább is fűzi a szavait.
   -  Hát... Rafael után volt elképzelésem róla, mi történik, szóval nem volt annyira vészes. De mesélj különben, mert mindig érdekelt, milyen az, amikor egyik percben kilenc éves vagy és mugli, majd a másikban életre keltesz egy cipőkanalat vagy ilyesmi?
Amit a saját elemi mágiájának felébredéséről mond, könnyed és ártatlan hazugság, ő ugyanis határozottan és le nem tagadhatóan pánikba esett akkor, ezt pedig csak később csillapította Rafael jelenléte. Ezt a traumát azonban nem szeretné megosztani a lánnyal, aki különben is feldobott egy sokkal érdekesebb, számára teljesen ismeretlen témát. Igaz bőven ismer mugliszármazásúakat, ez az első alkalom sosem jött szóba a jelenlétébe, hogy tudja, egy gyerek hogy éli át az ilyesmit.
Követi a lányt a polcok között, Aurél említésére pedig ismét csak vállat ránt, az pedig, hogy Kamilla nem mágiával, hanem kézzel szedi össze a könyveket, még annyira sem érdekli. Ő tényleg nem siet sehová.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879352#post879352][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.06. 22:32[/b][/url]

- Aha. Elvileg így segít, hogy kontroll alatt legyen a mágia. A tavalyelőtti évnyitó után teljesen jó dolog - nevetem el magam, ami valljuk cseppet szürreális figyelembe véve, hogy nagyon sokan még most sem nevetnek. Valahol viszont meglep, hogy tényleg nem díszíti a csuklóját, viszont ezt tényleg igyekszem palástolni.
- Irtó menő vagy. Elképzelés ide vagy oda, én biztos összecsináltam volna magam - a hangommal együtt a tekintetem is elismerő, amivel a rellonosra nézek.
- Nos... - megköszörülöm a torkom, keresve a szavakat, hisz most ér el a felismerés, még ehhez hasonló kérdést sem tett fel senki. Hirtelen tör rám a késztetés, hogy a szavaimmal ellentétben, visszavonulót fújva katapultáljak a helyemre, de nem teszem. És nem csak azért, mert Zach is könnyedén játszott megint interjú alanyt, azért is, mert meg kell értetnem magammal, hogy ettől én nem vagyok kevesebb. Sem elfuserált.
-... táncra keltek a plüsseim a szobám közepén. Nem igazán tudtam a helyén kezelni, nagyon sokáig be se mertem oda menni. Mert mugliként mi hiszel először? Szellemek. Ott szellemek vannak. De aztán dühös voltam, amiért anyu kiabál apuval, akkor meg a váza repült. De locsoltam virágot is citromsárga vízzel... - aprót vonok a vállamon, hisz más történeteket hallva ezek tényleg semmiségek, épp csak pánikoltam és a családom is.
- Aztán orvosokhoz cipeltek, mert valami bajom van - mosolyodok el annak ellenére, hogy cseppet sem kellemesek azok az emlékek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879357#post879357][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.07. 14:36[/b][/url]

Áhh, a tavalyelőtti évnyitó. Az egyik leglelkesebben dédelgetett emléke, aminek mozzanatai a mai napig visszatérő mémekként élnek a baráti beszélgetéseikben. Utólag, hogy senki sem szenvedett maradandó (fizikai) károkat, határozottan viccesnek érzi a történteket, még ha erről az apját nem is sikerült meggyőznie.
   -  Amikor utoljára virágot locsoltam citromsárga vízzel, engem csak megbírságoltak közszeméremsértésért. De végül is, kinek mi.
Igaz hallja a történetet a táncoló plüssállatokról és a repülő vázáról,  nem tudja átérezni azt a riadalmat, amit minden bizonnyal a lány és a családja kénytelenek voltak átélni. Amit pedig Kamilla leír, objektíve vicces, így pláne képtelen rá, hogy szomorú hegedűszóra nyelje a könnyeit.
Kamilla mellett megállva egy nyomatékos pillantást vet a könyvespolcra. Majd a kezében tartott egyetlen könyvre. Ha pár százalékkal parasztabb lenne, egy halk köhintéssel is kiegészítené ezt, jelezve, hogy bár élvezi a beszélgetést, mégis okkal van itt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879362#post879362][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.07. 20:38[/b][/url]

- Ez ilyen pasi fétis? Hogy közszemlére tesztek, amitek van? - nem értheti Zach miért mulattat ennyire, de minek után már másodszor hallok ilyen jellegű sztorit, tényleg nem bírom megállni nevetés nélkül.
A jelet persze fogom, és magasabb fokozatra is kapcsolok, hogy tényleg hasznos legyek, de nem tudok elsiklani egy aprócska tény felett. Hihetetlen mennyire könnyedén lehet beszélni valamiről, amit éveken keresztül szinte notóriusan kerültél. Semmi rossz érzés, semmi késztetés a visszavonulásra, épp csak egy sokkal kényesebb és nagyobb volumenű trauma kell hozzá.
- Hallottam, hogy mások nem úszták meg ennyivel, szóval igazán szerencsés vagyok azt hiszem - nyújtózom közben egy újabb könyvért a listáról.
- Milyen az Ilvermorny? Gondolkodom, hogy jövőre megcélzom a csereprogramját - talán kicsit füllentek, mert sokkal inkább nevezhető ösztönös menekülési kényszernek, de erről a rellonosnak nem kell tudnia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879375#post879375][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.08. 00:06[/b][/url]

Muszáj beleegyezőn megingatnia a fejét, mert abban, amit a lány mond, lehet valami. Miért van, hogy ha egy fiútársaság iszik vagy bármi hasonlót fogyaszt, előbb- utóbb valakinek előkerül a farka? Örök talány. Majd legközelebb, ha Armand és ő rágyújtanak a faluban, ne felejtse el felvetni ezt a mélyfilozófiai kérdést.
   - Hallottam, hogy valaki véletlenül felgyújtotta az otthonukat így, szóval igen, táncoló plüssállatokkal tényleg jobban jártál.
Fecseg, mintha egyáltalán nem számítana, hiszen neki nem lehet fogalma róla, milyen mélyen gyökerező trauma áll Kamilla szavai mögött. Bár nem volt alkalma mugliszármazásúak lelkivilágát boncolgatni eddig, egy ismerőse sem tűnt úgy, hogy beleroppant volna a mágiája megjelenése körüli eseményekbe.
Valódi úriemberként, az eddig megszerzett könyvvel a kezében egyet még hátra is lép, hogy a lány tovább nyújtózhasson a következő darab után, amit ő egyébként könnyűszerrel elérne. Azonban ez részéről nem szándékos bunkóság. Pusztán eszébe sem jut, hogy segíthetne, a lány szavai ugyanis túlságosan eltelerik az illékony figyelmét.
   -  Az Ilvermorny? A mesterképzésükről semmit sem tudok, annál hamarabb kirúgtak onnan. De ha gondolkodsz rajta, csak ajánlani tudom. Hasonló a Bagolykőhoz, talán valamelyest kevésbé... kaotikus? És fele nem olyan elitista, mint a Roxfort. Az egyik alapítója mugli volt, például.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879377#post879377][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.08. 00:24[/b][/url]

- Engem a szüleim reakciója borított ki főleg. Máig nem tudják elfogadni,.mert... Szerintük irracionális - noha tény, hogy azért a táncoló plüssök is megértek egy misét.
Hálás vagyok mindenesetre, hogy a téma terelődik, mert attól hogy képes vagyok beszélni róla, még nem jár át a kellemes, meleg érzés, így talán a hangomon is érződik, hogy én ezt rövidre is zártam, bármekkora bunkóságnak is tűnhet.
A könyvekkel viszont haladok, és lépkedek is a polcok között, míg meg nem lesz a harmadik. Ez a hely amúgy sem annyira forgalmas egy átlagos napon. Leginkább vizsgák előtt vannak itt sokan.
- Kirúgtak? - nem bírom megállni, döbbenten pislogok rá.
- Pedig egyáltalán nem tűnsz balhésnak - jegyzem meg halkan, mert az is lehet, csak én vagyok rossz ember ismerő. Sőt. Több mint valószínű.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879379#post879379][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.08. 00:52[/b][/url]

Érzi ő a hangsúlyból, hogy Kamilla nem szeretné tovább feszegetni a családja témáját. Ami nagyszerű, mert ő sem. Mert nem érdekli igazán, különben pedig tapasztalatok híján nemigen tudna hozzátenni akkor sem, ha a lány szeretne beszélni az otthoni problémákról. Hiába nem éltek a szülei együtt soha, hiába fogyasztott el hat nevelőapát az évek során, az ő családi élete mindig megleopen kiegyensúlyozott és szinte eseménytelen volt.
Átveszi a második könyvet, majd követi a lányt a harmadikért.
   -  Yea igen... kicsit kínos volt a helyzet.
Míg sétál mellette, megdörzsöli a tarkóját.
   -  Tudod, felszedtem valakit, akit nem kellett volna. Mentségemre szóljon, nem tudtam, hogy az igazgató felesége és kilencvennégy létére úgy tartotta magát, mint egy hetvenes. De ja. Cseppet kínosak voltak utána a bűbájtan órák, szóval inkább elküldtek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879380#post879380][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.08. 01:20[/b][/url]

Megállok, hogy szembe forduljak vele, és pislogás nélkül vizslatom az arcát. Noha semmi okom megkérdőjelezni, azért azt is tudom, messziről jött ember, azt mond, amit akar. Viszont mivel tényleg semmi közöm hozzá, mintegy magamban vállat vonva, indulok tovább.
- Ezért nem lövünk házi nyúlra - még egy félmosolyt is megejtek, ahogy hátra nézek a vállam felett. Mondhatnék annyi mindent, tehetnék fel olyan kérdéseket, amiket minden jó érzésű ember feltenne. Esetleg megbotránkozhatnék, vagy szólhatnék, hogy ilyesmivel hülyülni nem szép dolog. Nagyon sok mindent lehetne, de én csak lehajolok a harmadik könyvért, amit aztán neki nyújtok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879434#post879434][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.08. 22:05[/b][/url]

Kamilla megtorpan. Ennek válaszául ő is ugyanígy tesz, amikor pedig a lány szembefordul vele, az arcán olyan váratlan komolyság néz vissza rá, ami lehervasztja az arcáról a derűs mosolyt.
Egy vagy két másodpercig egymásra bámulnak, ő várja, hogy Kamilla mondjon valamit, vagy visszakérdezzen vagy elröhögje magát vagy bármi, azonban semmi sem történik. Ő megszeppenve húzza ki magát, majd amikor Kamilla ismét továbbindul, ő megkésve lét utána.
   -  Ugye nem hitted el, hogy ezért rúgtak ki? Mert nem, nem szedtem fel egy kilencvenévest.
Nem hitte volna, hogy ez a szóösszetétel valaha elhagyja majd a száját, ám azt sem, hogy a lány nem fogja kiérezni a szavaiból sütő, komolytalan szarkazmust. Persze megtehette volna, hogy egyenesen válaszol és elmondhatta volna neki, hogy az elemi mágiájának egy rosszindulatú kitörése volt a valódi ok, amiért barátságosan, de kérlelhetetlenül ajtót mutattak neki. Azonban a közvetlen jelleme ellenére neki is vannak dolgai, amikről nem szívesen beszél. Ez pont ilyen.
   -  Szóval...
Nem igazán tudja, mit kezdjen magával vagy a semmiből jött kínossággal. Átveszi a könyvet.
   -  Szóval szeretsz könyvtáros lenni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879437#post879437][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.08. 22:19[/b][/url]

- Mert akkor végül is nem? - tényleg sűrűn pislogok, hisz tényleg nem az volt az első gondolatom, hogy hazudik. Mégis ki találna ki ilyen hazugságot? Mondjuk... ezek szerint Zach.
- Naiv vagyok. Mindenkinek megszavazom a bizalmat, és őszintén... nem is akarok azon gondolkodni, hogy hazudnak-e. Azt meccselje az illető a saját lelkiismeretével - elmosolyodok, nem csinálok belőle problémát, hisz Zach se lett a barátom attól, hogy most három szónál többet beszélünk.
- Viszont megérdemelnéd, hogy pletykát gyártsak belőle, és terjeszteni kezdjem - szűkítem össze a szemem, hisz azért mégis csak illene tudatni, hogy nem szép dolog.
Közben persze nem állok meg, viszont nem is érzem a helyzet kínosságát. Azt hiszem, a kiborulási képességem elérte a maximumát. Az apám húzása után minden annyira csekélynek és jelentéktelennek hat, hogy arra is csak legyintenék, ha a rellonos tényleg felszedte volna a kilencven éves nőt.
- Néha igen, néha nem - vonom meg a vállam, és adok magamnak pár másodpercet, hogy megtaláljam a szavakat.
- Szeretek elbújni, ahhoz ez a hely pedig kiváló. De mikor arra van szükségem, hogy eltereljem a figyelmem, és lekössem magam, nos... akkor borzasztó. Akkor történnek azok, hogy random betévedők nyakába varrom magam, és kétkedés nélkül elhiszek mindent - vigyorgok rá, tényleg próbálom megértetni vele, hogy részemről túl van tárgyalva az a téma is.
- Valójában ösztöndíj kiegészítés - vallom be, hogy azért nem teljesen önként vállalkoztam erre. Viszont tényleg nem bánom, mert elvagyok itt. Mennyivel jobb, mint a Burger vagy a Pub volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879547#post879547][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.12. 00:43[/b][/url]

Egy halk "hah" hanggal válaszol a magyarázatra és ő is legalább annyira tanácstalanul pislog a lányra, mint ő rá. Szerinte ilyesmit elhinni nem bizalom, inkább kritikus gondolkodás kérdése, ha pedig valaki ilyen nevetségesen szürreális sztorival áll elő, részéről fair visszakérdezni, hogy tessék? Azonban beállítottságából adódóan hamar túl lesz a zavarán és kissé lemaradva, de követi a lányt tovább a megrakott könyvespolcok között.
   -  Tényleg nem rossz hely az elbújáshoz - felel a plafon felé pillantva. Az ő ízléséhez a könyvtár mindig túl csendes volt hozzá, hogy hosszasabban időzzön itt, de elvitathatatlanul élvezi a világos, levegős elrendezést és a magasan függő plafont, ami éles kontrasztja annak a kurva alagsornak, ahová őt és a hűztársait száműzték. Ha azonnal tudja, hogy a pincében kell aludnia, hosszasabban vitatkozik a Sámánbottal (így azonban csak röviden és nem túl meggyőzően elégedetlenkedett a Rellonba való sorolásakor).
   -  Kiegészítés? Neked ezért még fizetnek is? Mármint...
Mint mindig, ha elveszik a gondolataiban és késve tér vissza a jelenbe, nincs ideje arra, hogy gondolkodjon azon, amit mond. Az első mondata a hitetlenkedő hangsúllyal együtt így bármiféle szűrő nélkül hagyja el a száját. És nem arról van szó, hogy nem hinné el, hogy a lányt az iskola alkalmazza, inkább csak...
   -  Úgy értem, mennyire lehet összetett feladat ez? Ha nem nagyon, akkor feliratkozok én is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879548#post879548][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.06.12. 00:59[/b][/url]

Lehet máskor ettől zavarba jönnék, mindig is nagyon próbáltam elkerülni, hogy úgy nézzenek rám, mint egy űrlényre, most azonban megvonom a vállam.
Amit a napok alatt leszűrtem, az égadta világon senkit nem érdekel semmi annyira, hogy komolyabban foglalkozzon vele. Így már nevetségesnek találom az éveket és az energiát, amit abba fektettem, hogy leplezni próbáljam a nyilvánvalót, mert.... Mert senkit nem érdekel, amíg van valaki, akit azért csaptak ki, mert meghúzott egy kilencvenéves nőt.
- Ott a barlang meg a faház is, ha természet kedvelő vagy. Az utóbbit mondjuk nem ajánlom, elég forgalmas lett mostanában állítólag - nem láthatja, de ráncolom a homlokom, hisz pletykák.
- Most próbálok úgy tenni, mintha nem esne rosszul, hogy ledegradáltad a munkám - nézek rá, az ajkam rezdülése hamar elárul, nem kell tőlem hiszti rohamra számítani. Igazából aggódnom kellene, hogy ennyire maga alá temet ez az érdektelenség, de Mihail szerint, az esetemben ez teljesen normális, csak próbál az agyam megvédeni az összeomlástól.
- Pontosan annyira, amennyire látszik. Főleg a monotonítast kell tűrni, és jó, ha van némi pszichés kényszered. Én például nem bírom elviselni, hogy nincsenek abc sorrendben a könyvek, itt ez tök hasznos - megvonom a vállam, és leveszem a következő könyvet, de azt már nem nyújtom neki. Segítek cipelni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879711#post879711][b]Dragomán M. Aurél - 2024.06.20. 20:48[/b][/url]

Lilien

Még mindig nem fejeztem be az önkényesen szorgalmi feladattá előléptetett közvéleménykutatást arról, hogy mi a szerelem. Ha már eltökélten állítom, hogy ez bizony önismeret házi, nem csak magamtól kitalált, és elsősorban kíváncsiságból folytatott kutakodás, akkor ehhez ragaszkodom is így, ebben a formában. Be fogom adni. Mielőtt még megmutatnám Avának is, ahogy azt már felajánlottam nagy lendülettel, szeretném először azonban egészen vállalhatóra összefogalmazni. Már sikerült rendszereznem, illetve azt is kitalálnom, hogy milyen sorrendben nem mondom el, hogy pontosan ki is mondott mit, csak azt összegzem, hogy mi hangzott el. A forrásaim titkosak maradnak, mert azt olvastam, hogy egy jó kutatásnál amúgy is így illik csinálni. Most már igazán csak bevezetőt meg ilyen átkötő szövegeket kellene írnom, vagy hogyan nevezik ezeket szépen szaknyelven, ahhoz viszont szükségét érzem annak, hogy a délutánt a könyvtárban töltve találjak valami megfelelő olvasmányt is, amire még netán hivatkozni is lehet, hogy X meg Y is megmondta, ebben a könyvben, ezen az oldalon, a sokadik bekezdésben. A pergameneket az egyik közeli asztalon biztonságba helyezve szét is nézek az önismeret címszó alatt felsorakoztatott könyvek között alaposan, végül hármat választva ki egyelőre cím alapján, abban reménykedve, hogy találni is fogok bennük valami számomra hasznosat. Üres pergamennel is készültem, hogy majd arra írok át szépen sorban mindent, ahogy elképzeltem, aztán pedig megmutathatom Avának is, hogy széljegyzetelhessük az egészet Zsófinak nagy gonddal. Neki is látok mindjárt átnézni a könyvek tartalomjegyzékét, hogy lássam, jól választottam-e.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879929#post879929][b]Császár Miklós - 2024.06.25. 12:19[/b][/url]

Vanya Dragomirova

Harmadik éve járok ide, de a könyvtárban még nem ismerem ki magam. A folyosókon már egész jól elboldogulok, még ha a titkos járatokat nem is ismerem mind. Az Eridon se semmi, de azt már felfedeztük Matyival elég alaposan. A könyvtárban viszont gyorsan el tudok tévedni még mindig. Szorgalmit kellene írni Rudi bácsinak a kedvenc bájitalomról, de nem tudom, mi a kedvenc bájitalom. Nem nagyon szeretem a bájitaltant sem. A fele hozzávaló valami trutyi vagy bűzlik vagy nyálkás, és felfordul tőlük a gyomrom. Rudi bácsi viszont rendes, és nem akarok csalódást okozni. Ha a bizim is jó lesz, talán még a PS5 is meglesz idén karácsonyra. Ezért vagyok most itt, és ácsorgok két polcsor között teljesen tanácstalanul. Azt a vastag, barna borítójú könyvet már az előbb is láttam. Azt hiszem. Vagy mégse? Nem tudom eldönteni. Jobban kellene figyelnem, mert már a harmadik kört teszem és nem tudom, merre van az arra. Egy bájitaltan könyvet sikerült találnom, amiben mindenféle löttyökről írnak, és jónak tűnik a szorgalmihoz, de közben meg jól eltévedtem. Izzad is a tenyerem pont úgy, mint a homlokom. Vajon Matyi most hol lehet? Biztos feltűnik neki, hogy eltűntem, és megkeres.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879964#post879964][b]Vanya Dragomirova - 2024.06.26. 18:04[/b][/url]

El se tudok kéééééépzelni unalmasabb elfoglaltságot, minthogy még a sok tanóra után, mikor már végre az undok uniformistól is megválhatok, még jöhetek vissza könyvtárazni. Egyáltalán nem fair! És szerintem bizonyíthatóan árt a szépségnek is, csak találjak egy könyvet a témában, ami ezt fejtegeti.
Persze ha már itt vagyok, akár azt is csinálhatnám, amiért itt kell lennem, de addig még nem sikerült eljutnom, hogy rávegyem magam. Egyedül bóklászom, mint egy stréber levitás, de egyelőre csak nézegetem a könyvek gerincét, hátha meglátok valamit, ami megragadja a fantáziám. De még azok tűnnek a legérdekesebbnek, melyekről lekopott már az idők folyamán, illetve azok, amikhez külön engedélyt kellene kérjek. Csak felsőbb éveseknek! Pff, na persze!
Mintha azok a buta melák mestertanoncok sokkal érettebbek lennének nálam - gondolom, miközben balettlépésekkel szökellek át egyik polcsorból a másikba. El is vagyok picit bambulva, mert majdnem belerohanok valakibe.
- Ááá! Bocsi - mosolygok rá ártatlanul, és félrebillentem orcámat. - Nahát, szia! Mit keresel itt? Csak nem térképet a kastély alatti barlangrendszerhez? - kérdezem, ráismervén a fiúra, akivel a vízesést fedeztük fel nemrégen. Persze arról aztán fogalmam sem lehet még ezen a ponton, hogy valójában nem vele, hanem az ikertestvérével futottam össze, hiszen nemhogy azt nem tudom, hogy testvére van, de még az előbbinek a nevét se tudom felidézni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879994#post879994][b]Várkonyi Lilien - 2024.06.28. 19:53[/b][/url]

Szokásához híven ezúttal is jól felpakoltan érkezik a könyvtárhoz és hozza vissza a korábban kikölcsönzött, leginkább korrepetáláshoz használt könyveket, melyekre már nincs szüksége. A könyvtárosnál nem kell sokáig toporognia, hamar feljegyzi, hogy éppen miket is hozott vissza, Lili viszont ragaszkodik hozzá, hogy mint mindig, most is ő tehesse vissza a könyveket a helyükre. Ez nem lenne szükséges, hisz vannak könyvtárban segítők, ám épp most úgy tűnik, hogy emberhiány van, a könyvtárost pedig nem zavarja Lili tenni akarása. A levitás meg is indul a különböző sorok közt, egyik könyvet teszi helyére a másik után, majd a végén befordul az utolsó könyvvel és észreveszi Aurélt. Csupán felszínesen ismeri, de tudja róla, hogy rendes srác.- Szia Aurél - oda is köszön egy mosollyal, miközben lép a polchoz, hogy némi nyújtózkodással helyére tegye a könyvet. Ezután a srác felé fordul, látja, hogy elfoglaltnak tűnik, de mivel kíváncsi, közelebb lépdel hozzá. - Mi jót csinálsz? Valami beadandó? -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=880100#post880100][b]Császár Miklós - 2024.07.02. 12:02[/b][/url]

Vanya Dragomirova

Jól sikerült eltévednem. Próbálok találni valami pontot, amiből rájöhetnék, hol is vagyok pontosan éppen ebben a labirintusban. Az nem sokat segít, hogy itt minden könyv koboldokról szól. Honnan kellene tudnom, melyik részén van a könyvtárnak ez a polcsor. Mondjuk érdekesnek tűnik a téma, így meg is nézem az egyik kötetet közelebbről. A polchoz lépek, hogy levegyem, amikor majdnem nekem jön egy szőke lány a semmiből. Hirtelen oldalra lépek, hogy ne ütközzünk, és meglepetten pislogok rá. Fura, úgy köszön, mintha ismerne, de szerintem még nem találkoztunk.
- Szia - köszönök vissza. Hiába nézem, tényleg nem ismerős. Lehet, hogy Matyit ismeri? Úgyis összekavarnak minket folyton, nem lenne meglepő. Meg aztán időnként egyébként is előadjuk mi, hogy egyikünk a másik, meg fordítva. A barlangrendszeres térképről még nem hallottam vagy elfelejtettem volna, hogy beszéltünk ilyenről? Megvonom a vállam.  
- Igazából bájitaltan szorgalmihoz keresek könyvet, mert beadandót kéne írnom Rudi bácsinak, de ha már itt vagyok, az a térkép is meg lehet. Meg a könyvtárhoz se lenne rossz egy térkép, mert ez itt mind koboldokról szól. Van kedved segíteni megtalálni? Úgy értem, azt a barlangos térképet - kérdezem meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=880181#post880181][b]Dragomán M. Aurél - 2024.07.06. 15:39[/b][/url]

Lilien

Gyakran akad valaki a könyvtárban, aki éppen kíváncsi rá, hogy más mit csinál, vagy netán ugyanazt a könyvet szeretné elolvasni egy közelgő órára, amit te, így nem lepődöm meg, amikor megszólítanak.
- Szia - köszönök vissza, csak futólag pillantva fel a könyvből, hogy konstatáljam, egy levitáshoz van szerencsém. Róluk általában feltételezem, hogy tanulni vannak itt, nem kérdezősködni, de az éppen feltett kérdések általánossága egészen meglepő, de lehet csak felvezető és mégis a könyvekre pályázna. Nem mondom, hogy örökérvényű megfigyeléseket tettem volna az elmúlt közel öt tanévben az emberi jellemek és az egyes házak közötti összefüggés tekintetében, mondjuk inkább úgy, hogy megvannak a sztereotípiáim nekem is. Olvastam már róla, hogy ezek egyébként is a helyzetfelismerést segítik elő, szóval nem kifejezetten érzem magam rosszul tőle, amiért néha előre feltételezek ezt-azt az emberekről azzal kapcsolatban, hogy mire is kellene számítanom. Ezért is bújom most olyan kitartóan a tartalomjegyzéket, nehogy a végén éppen erre a könyvre legyen szüksége például. Az sem biztos, hogy nekem hasznos. Sőt, nem igazán látok benne semmi olyan címet, ami azt igazolná, hogy nekem szükségem van erre a kötetre. A kérdések alapján viszont talán mégsem kellene ennyire sietnem, habár most már becsukom ezt a könyvet, és vissza is teszem. Van még kettő, ami talán hasznos lesz. Ha pedig mégsem, keresek újabbat, hiszen meglehetősen nagy ez a könyvtár rengeteg olvasni valóval, csak akad olyan, ami tökéletes lesz a bevezető és záró gondolatokhoz némi tudományos alappal, csak tovább kell keresgélnem, ami belefér.
- Aha, önismeret beadandó. Kellene hozzá némi tudományos alap az elejére meg a végére, de talán ezek jók lesznek. Mindjárt átnézem ezeket is, hasznosak-e, ha netán szükséged lenne bármelyikre is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=880185#post880185][b]Várkonyi Lilien - 2024.07.06. 19:05[/b][/url]

Egy kis zavart mosollyal vonja fel a szemöldökét, ahogy figyeli a srácot, aki meglehetősen elfoglaltnak bizonyul. Lilien úgy érzi, hogy talán rosszkor zavarta meg az eridonost, ezt át tudja érezni, mert már vele is történt olyan, hogy éppen lelkesen mélyedt a sorok közé, amikor valaki épp félbeszakította. A végén még elnézést is kérhet és finoman tovább állhat, ami azt illeti, már mondaná is, hogy ne haragudjon a zavarásért, de végül Auréltól mégis kap választ. - Önismereti beadandó, nagyon jól hangzik! - azonnal fellelkesül, érezni is a hangjából, Aurél pechére Lili imád mindenféle kutatómunkát, kifejezetten élvezi az ehhez hasonló beadandókat. Nem véletlenül aggatták rá a többiek, hogy egy stréber, egy kocka, és egy szürke egér. Mert hogy, a könyvtáron kívül nagyjából sehol sem látni őt. - Nem köszi, most épp nem, csak könyveket hoztam vissza - teszi is be őket a helyükre, aztán - mivel bőven van már ismerete az itt lévő könyvekről - pár lépést arrébb tesz, és rövid kutakodás után le is emel két kötetet a polcról, majd a fiúhoz lép vele. - Nézd csak, szerintem ezekben fogsz találni megfelelő részeket az elejéhez és a végéhez - azt már nem teszi hozzá, hogy mindkettőt olvasta, nem akarja, hogy a másik úgy érezze, okoskodni próbál. - És mire jutottál önismeret kapcsán? Már ha szabad kérdezni? - érdeklődő, izgalmas ez a téma, valószínűleg újra kellene értékelnie saját magát is, hisz nem most olvasta ezeket a könyveket. Talán valamelyik nap majd ki is kölcsönzi, Aurél elől most viszont biztos nem fogja elvinni. Inkább a túloldalra lép, hogy lecsekkolja az újdonságokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=880199#post880199][b]Vanya Dragomirova - 2024.07.07. 22:22[/b][/url]

Meglepett pillantással találom szembe magam, amit persze nem jut eszembe annak betudni, hogy esetleg nem ismer rám a másik, hiszen nem vagyok egy könnyen feledhető jelenség, szóval nyilvánvaló, hogy emlékszik rám. Az értetlenség, ami arcából sugárzik, nyilván valami más okból van, például, hogy miért táncolok egy ilyen unalmas helyen, főleg úgy, hogy zene se szól.
- Á, hagyd a szorgalmit most a manóba! - legyintek. - Keressünk térképet, az sokkal értékesebb! Gondolj csak bele, milyen sokra vihetjük, ha találunk egy biztonságos és gyors földalatti járatot az iskola és a város között!
Állítólag, legalábbis úgy tudom, a Roxfortnak is van ilyen, ami egyenest az egyik boltba vezet, szóval nem elképzelhetetlen, hogy itt is alakítottak ilyet ki. Bár valószínűbbnek tűnik, hogy a barlangrendszer volt korábban itt, és utólag épült fel minden más a környéken fölé.
Na, jól meg is találtam, hogy mit keressek ahelyett, hogy a tanulmányaimmal foglalkozok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=880219#post880219][b]Császár Miklós - 2024.07.09. 11:42[/b][/url]

Vanya Dragomirova

- Rudi bácsi nem lesz boldog, ha nem adom be, de... - megvakargatom az állam, a polcra pislogva közben, aztán meg a lányra, akinek nem tudom a nevét. A koboldos könyvektől hiába várom a választ, azt meg nem igazán tudom vitatni, amit a lány mond.
- Na jó, ez tényleg érdekesebbnek hangzik. A szorgalmit még megírhatom este - jelentem ki végül nem annyira alapos gondolkodás után, hiába mondja anyu, hogy mindig gondoljunk át mindent, mielőtt döntünk. Egy szorgalmin azért nem múlik a világ. És tervezem is megírni, de ez a térkép mégis izgibbnek hangzik.
- És van ötleted, merre keressük? Vannak itt könyvek az iskola történetéről? Vagy olyan sarok, ahol térképeket tárolnak? Mert ha igen, még ott se jártam soha. Amúgy meg van kedvenc bájitalod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=880221#post880221][b]Dragomán M. Aurél - 2024.07.09. 20:00[/b][/url]

Lilien

Kissé elgondolkodva ingatom a fejem a kijelentésére válaszul, végül bólintok. Tulajdonképpen senki nem kérte ezt a beadandót, de végülis remek kutatómunka volt nekem egy olyan témában, ami kifejezetten érdekelt. Azt hiszem, sikerült is dűlőre jutni azóta, hogy elkezdtem a kérdezősködést Titával a szalamantoni kirándulás alkalmával, de közben meg annyira sikerült elmerülni ebben a füllentésben, hogy önismeret órára kell a kutatás, hogy be is fogom adni, amint kész lesz. Talán még Zsófinak is hasznos olvasmány lesz, főleg, ha érdemben sikerül széljegyzetelni a megfelelő kommentárokkal. Először azonban valami tudományos alapot keresek még a bevezetőhöz és a konklúzióhoz.
- Aha, értem - veszem tudomásul a válaszát. Megnyugtató, mert akkor mégsem kell sietnem a tartalomjegyzékek átböngészésével. Egyelőre nem is veszek le a polcról újabb könyvet, szeretném a kezemben lévő két példányt érdemben átnézni. A harmadikról elég gyanús az eddig látottak alapján, hogy a címe ellenére nem olyasmi, ami hasznos lenne számomra jelen pillanatban. Vissza is rakom a polcra inkább.
- Köszi, mindjárt megnézem - Kicsit meglepetten pislogok, hiszen még csak meg se említettem, miről írom a beadandót. Na, persze elolvashatta valamelyik könyv címét, ha elég szemfüles, nem fogom én ezt túlgondolni. Vagy gondolatolvasó, ki tudja. Bár azért nem biztos, hogy szeretném, ha a fejembe látna, mert akkor még a végén tényleg kitudódna, hogy ez az egész esszé kamu, sokkal inkább Ava érdekelt már az első pillanattól fogva és az, hogy rájöjjek, pontosan mit is érzek.
- Hát ez így azért eléggé tág téma... mármint az önismeret, most csak arról írok, hogy mi a szerelem, különben megtölthetnénk itt a polcot is, annyi minden belefér - válaszolom a könyveket forgatva, amiket éppen levett a polcról, és az egyikbe bele is olvasok. Egész jó összefoglalónak a tavalyi vizsgához ránézésre, kár, hogy akkor nem olvastam, most azonban kifejezetten általánosnak tűnik a tartalomjegyzék alapján. - Ez hasznos lehet az év végi vizsgára neked, ha még ugyanaz a tanterv, mint tavaly, de nekem kicsit általános. Azért köszi. - Vissza is nyújtom azt a könyvet, tegye csak vissza a polcra, és belelapozok a másikba is. - Ez talán... mindjárt megnézem alaposabban is. És miért olvasol ilyeneket? Vagy csak érdekel? Vagy változott az ajánlott olvasmányok listája tavaly óta? Az a könyv tényleg jó kis összefoglalója a tananyagnak, kár, hogy nem olvastam tavaly.