36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 ... 34 ... 42 43 [44] 45 46 ... 51 52 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2020. november 13. 19:28 | Link

A M É L I A
váratlan történés

Éjt nappallá téve el tudnám nézni azt az arcot, amivel megjutalmaz, amikor tudatosul benne, hogy mégis mi történt. Mert nyilvánvalóan utólag esik le neki, vagy csak annyira sikerült elcsábítanom ellenállhatatlan mosolyommal és pillantásommal, hogy teljesen megzavarodott, ami lássuk be, teljesen érthető lenne. Szélesen vigyorodom el a megállapítására, miszerint gusztustalan, de én annak a híve vagyok, hogy kinek mi, mert a kezének valami tök - hihi, érted, tök - különleges íze van. Nyammogok kicsit, nyelvemet cuppantom le hangosan szájpadlásomról, ahogy már a könyvvel a kezemben egyenesedek fel, majd hallom meg az apró koccanást, ami Kiscsibe homloka a polcon. Nos, teljesen egyszerűen hagyom figyelmen kívül és nyammogok tovább a számban lévő ízen, amikor csettintek egyet ujjaimmal és a rés felé fordulok, ahol nincs a lány. Megszeppenve hajolok közelebb a réshez, mert a csaj konkrétan felszívódott, a szerzett könyv gerincét támasztom összeszűkült szemekkel vállamnak, majd visszaegyenesedem és unott arccal húzom el ajkaimat. Akkor ez ennyi volt. Már éppen vállat is vonnék, miközben fordulok a sor vége felé, amikor megjelenik Kiscsibe. Egy mérges kiscsibe.
- De jó, hogy itt vagy! Azt hittem elhagytál! - dramatikusan helyezem homlokomra kézfejemet, de nem tartom magam sokáig így, szemtelen mosollyal ajkaimon sandítok ki kezem alól a lányra. - Remek reklám lehet, sütőtök íze van amúgy, nem tudom kóstoltad-e már - hogy zavar-e, hogy éppen lenyaltam kezéről az egyetlen jó dolgot, ami a lányon és a lányban megtalálható? Aligha. Ámbár most, hogy előttem áll, van esélyem jobban végig mérni. Elveszem kezemet homlokomról, laza testtartásom nem változik, ahogy vállamon pihen továbbra is a könyv, miközben szemtelen módon mérem végig. Óvatos léptekkel közeledek felé, ha sikerül elkapnom tekintetét el sem engedem azt, amíg elé nem érek.
- Mit mondhatnék? - szólalok meg immár sokkalta emberibb hangtónusban, mint eddig bármikor. - Szeretek veszélyesen élni, erre a testvérem és a legjobb barátom a tanúim. Ajánlom figyelmedbe, hogy kicsit elengedd magad néha. Gondoltál már rá? - biccentem oldalra fejemet. Másik lábamra helyezem testsúlyomat, arcát fürkészve mosolygok lefelé rá kedvesen - komolyan kedvesen -, mert nyertem. Ha belátja, ha nem. Én tudom, és ennyi bőven elég, még akkor is, ha ettől őt szétba- szétcseszi az ideg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 201
Írta: 2020. november 14. 10:54 | Link

  
"Minden férfi egyforma. Csak az arcuk más,
hogy ne keverjük össze őket."

Egyáltalán nem tetszett neki, amit hallott. Mindenre számított, de beismerő vallomásra nem. Mert Zsombor bizonytalansága alapot szolgáltatott egyébként azt nélkülöző félelmeinek, okot adott neki arra, hogy valóban féltse húgát ettől a sráctól, valamivel többet, mint a puszta tényt, hogy férfiből van. És ez nagyon, de nagyon megijesztette.
Nem fog megtörténni újra - visszhangzottak a szavak Lilla fejében, és szemei kerekre tágultak. De még mennyire, hogy nem! De ha mégis, gondoskodni fog róla, hogy Sári ne legyen még csak látótávolságon belül se!
Összeszorította ajkait, fogalma sem volt róla, miként öltse szavakba felgyülemlő érzéseit és gondolatait, főleg anélkül, hogy hangja megremegne. Fogalma sem volt hirtelen, hogy mitévő legyen, mert nem állhatott oda húgához, hogy márpedig többé nem találkozhat ezzel a veszedelemmel. Nem volt rá hatással, még annyit se ért el nála fenyegetéssel vagy utasítgatással, mintha a szüleik próbáltak volna beszélni vele.
És úgy tűnt, Zsombor sem adja meg magát. Mindent bevetni látszott, még a személyeskedéstől sem riadt vissza, ami viszont már támadásnak minősült Lilla szemében.
- Az égvilágon semmi közöd nincs az én magánéletemhez, és a messzemenő következtetéseidet is bátran megtarhatod magadnak. - Hátrapillantott, és feltartott ujjával jelezte a könyvtárosnak, hogy várjon egy pillanatot. - Nem érdekel sem a te szíved, sem az, hogy hány megátalkodott nő van a világon. Engem egyedül Sári érdekel ebben a történetben, és nem tudom, mi a te bajod, de ha megtudom, hogy veszélyt jelentesz a húgomra... - Pillanatnyi szünetet tartott, míg visszanyelte a halálos fenyegetést. - Figyelni foglak.
Azzal hátat fordított neki, és lecsapta a könyveket a pultra. Nem nézett többet vissza, és mikor végzett, elnézést kért a könyvtárostól az incidens miatt, majd távozott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2020. november 15. 00:57 | Link

Móric

  Lecövekelek, megvetem a lábaimat és csípőre tett kézzel úgy állok ott, mint, aki készen áll egy újabb meccsre. Azonban ahogy kihúzza magát és meglátom tetőtől talpig, már tudom, ha akar felemel, és arrébb tesz. Nos, én nem is örülök neki, hogy itt van. A tragikumikus előadását pedig figyelmen kívül hagyom. Mert habár a színházat szeretem, őt most nem kifejezetten. Telik az időm, pedig amennyi tárgyat magamra vállaltam nem pocsékolhatom el. Egészen jól behoztam magam korábbi varázstalan mindennapjaim ellenére. Ha most elrontom, amit eddig elkezdtem... Nem. Megint csak túlgondolom. Mindezt magamban tartva kifejezéstelen arccal állok előtte. Ami egészen egy pillanatig tart, hiszen az orrom hegye reflex-szerűen mozdulni kezd a testápoló evés gondolatára. Hogyne! Valamiért ez eddig fel sem merült bennem… - a mázolt hangomat rövid szünet követi. – Miattad tesznek a szappanra is használati útmutatót. – mondom a fejemet ingatva.
 Valami kellemetlen érzés fog el. Feszengek talán, zavarban vagyok?... ahogy a pillantását nem sajnálva megnézi az egész lényemet. Csípőre tett kezem ekkor összefonom magam előtt, és mire kék szemei abbahagyják a bóklászást a lehető legközömbösebb tekintettel találkozhat. Az idegen hangja megváltozik, ahogy újra megszólal, ami némileg kizökkent, és észreveszem a kezében lévő könyvet. Nem marakodásunk tárgyát, hanem az asztalomról eltűnt összest. Ugye most csak szórakozik velem? Véletlen egybeesés lenne? Nem bírom ki, hitetlenül kuncogok párat, de abbahagyom, amint újra beszélni kezd. Egy pillanatra félre fordítom a fejem. Nincs egy órája, hogy tart csodálatos ismeretségünk és inkább maradtam volna még a testápolónál is, mintsem engem kezdjünk el elemezgetni. Ő pedig hirtelen bájologni kezd. Nem csak nézem, látom, mit csinál. Normál esetben megemlíteném az olvasást, a kviddicset, ami ugyan két teljesen különböző módon, de hagynak lazítani. Vagy ha igazi szabdságról beszélünk, akkor eszembe jut a zongora billenytűinek érzése az ujjam alatt, na meg a repülés! Elkalandozok. De az eszemre hallgatok, ami úgy gondolja, ő erre nem is kíváncsi. – Szokásom – lépek egyet felé. - de most muszáj visszafogni magam, mert általában annyira jófej vagyok, hogy a végén megkedvelnél.
Jobb kezemmel a könyv felé kezdek nyúlni. Remélem, hogy kissé megtekert mondatom is segít rajtam. Ha beválik a trükk, a másik kezemmel elcsenhetem az összest amaz oldaláról és legalább az meglesz, hogy befejezzem az asztronómia feladatomat. Legalábbis így képzeltem.
Utoljára módosította:Kőszegi Róza Amélia, 2020. november 15. 01:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2020. november 15. 16:18 | Link

A M É L I A
váratlan történés

Mondhatnám, hogy tökéletes színészi képességekkel áldott meg a sors, de az kettőnk közül inkább testvérem erényei közé tartozik. Oké, ha ilyen helyzetbe kerülök akkor engem sem kell félteni, de maradjunk annyiban, hogy Móricnak sokkalta jobban mennek ezek, ám amíg elhiszem, hogy én is lehetek egy Brad Pitt, addig nincs mitől félnem. Széles vigyor kerül fel arcomra, amint befejezi mondandóját. Halk kacajt engedek meg magamnak, bár szívesen kiengedném, de mégis egy könyvtárban vagyunk, valamint engem nem érdekel, ha kiraknak, de Kiscsibe arcát elnézve, neki depresszióra adhatna okot, és valahogy úgy érzem, már így is eléggé megkeserítettem a napját. Ha nem a hetét. Mindegy, ennél már csak rosszabb lehet, ha ismét összefúj minket a szél.
- Jó, de azt meg ki olvassa el? Mindenki tudja, hogy kell szappant használni - forgatom meg szemeimet teljesen ártatlan hangszínt megütve, mint aki nem tudja miről beszél a másik, és hogy ezen mondat után teljesen megalázva kellene éreznem magam. Na, igen. Kellene. Sajnos több kell ahhoz, hogy bárminemű érzelem meginduljon bennem, ami elronthatja a kedvemet, főleg egy ilyen tökéletes performansz után, amihez még szórakoztatási eszközt is kaptam a lány személyében. Természetesen nem is kell mondania, hogy neki annyira nem volt szórakoztató, szinte már az arcára van írva, ahogy kékjeim visszatalálnak ahhoz, mert ugye így, hogy előttem áll, máris sokkalta egyszerűbb megnéznem magamnak.
Komoly arccal bólogatok, immár előtte állva, minden szavát iszom, mint sivatagban szomjazó, minden rezdülésére figyelek, mintha csak fegyvert tartanának a fejemhez. Mosolyom nem lankad, ahogy megérkezik a válasz, mert a szokása számomra annyira nem kielégítő, de éppen elég ahhoz, hogy leesen: nem fogja velem megosztani, mivel szokása. Így is lehet. Kékjeim villannak kezére, ahogy elkezd mozogni, gonoszkás vigyort villantok, majd rántom mindkét kezemet hátam mögé, hogy hirtelen hajolhassak füléhez. - Kicsit több kreativitást vártam volna tőled, de esküszöm már elég lenne annyi, hogy elkéred őket, mivel... - hajolok még közelebb füléhez, hogy az eddigieknél sokkal kedvesebb, mégis mélyebb hangon folytathassam. - Én nyertem - ugyanolyan vigyorral távolodok el tőle, majd egyenesedem fel ismét, de nem távolodom el tőle. Nincs az az isten, hogy megtegyem! Félrebiccentett fejjel fürkészem pár másodpercig arcát, hátam mögött teszem a nemrég megszerzett kötetet a másikhoz, hogy szabad kezemmel előre nyúlva emelhessem fel Kiscsibe kezét, majd helyezzem bele a könyveket. - Szívesen máskor is - bólintok egy komolyat lehunyt szemekkel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2020. november 16. 17:58 | Link

Móric

Elbíztam magam ezzel a Gurkóval szemben. A tervem dugába dől, és akkor még finoman gyakorlom az önkritikát. Megtorpanok, ahogy mindkét kezem a semmibe kap bele. Lecsukom szemeimet, pillanatnyi megbánást adok magamnak, amiért két lábbal ugrottam a hülyeségbe. Ez alatt a fiú kényelmetlenül közel hajol. Érzem, ahogy a fülembe beszél, és hátrahőkölök tőle, mert azért mégiscsak zavar. Meg sem kérdezem tőle, hogyan vélekedik a személyes térről, mert azt korábban már saját bőrömön megtapasztaltam. Éppen ezért nem gondolom, hogy odanyújtotta volna csak úgy a könyveket, és most sem hiszem. Fülemben visszhangzik, ahogy kimondja: nyert. Nem hajtom le a fejem, továbbra is magam elé nézek, így csak szemem sarkából látom azt az idegesítő vigyort, mintha filmvászonra lenne vetítve olyan széles. Kifejezetten idegesítőnek találom, azonban bölcsen, veszteségemet beismerve, bólintok. – Ma igen – szemeim összeszűkülnek. Tartom a szemkontaktust, még akkor is, ha egyik porcikám sem kívánja. Ahogy a fiú kihúzza magát, felém tornyosul, és onnan néz le rám. Ő is sokat állhatott az esőben.  Csak azzal zökkent ki, hogy kezemért nyúl és nemes egyszerűséggel belehelyezi a könyveket. Mi a fene? Tekintetem közte és a könyvek között jár, majd azokat a felsőtestemhez húzom, mint aki biztonságban akarja tudni őket. Mosolyogva nézek újra a fiúra – Na végre. – szabad kezem megpaskolja az arcát, azzal fordultamban elő is kapom a pálcámat és Tőle távolodva néhány mozdulatot írok le vele a levegőben. A könyvek megemelkednek, és a helyükre csusszannak. Talán ez a bűbáj megy már a legjobban, és mindjárt jobb a közérzetem is, ahogy a sorok között haladva újra célpontul veszem az asztalomat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
Angelica Black Wing
INAKTÍV


extekergő
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
Írta: 2020. november 22. 12:47 | Link

Nonó

Odakint egyre hidegebb az idő, úgyhogy lassan egész napra be vagyok kényszerülve a kastélyba, kivéve természetesen akkor, amikor a szabadban van órám. Délutánjaimat a könyvtárban töltöm mostanában, hol tankönyveket, ajánlott olvasmányokat bújva, hol pedig a kastély, és az azt körülvevő terület történetét kutatva.
 A mai nap nem tudom eldönteni, hogy a sárkánytan beli ismereteimet mélyítsem el, vagy az iskola alapítójának életrajzán rágjam át magam harmadjára, úgyhogy leveszem mind a két könyvet, és már vinném is őket, hogy leülve egy székbe elolvashassam mindkettőt, amikor meglátok egy könyvet, ami felkelteti a kíváncsiságomat: “Az erdők mágiája” hirdeti a cím. Óvatosan leemelem az egész újnak tűnő könyvet, és a másik kettőt megpróbálva nem leejteni, megfordítom. A hátulján ott van a szokásos rövid összefoglalás, miszerint  Alexandra Wysocki, egy lengyel kutató elindult, és a Föld nagyobb erdejeinek történetét összegyűjtötte egy könyvbe, továbbá feljegyezte a mágikus jelenségeket is, amelyek némelyikben jelen vannak.
 A szívem nagyot dobban, és a jó vastag könyvet ráteszem a másik kettőre. Most, bár kissé lassan, de elindulok az asztalok felé. Nem hiszem, hogy Alexandra eljött volna Magyarországra, és megnézte volna ezt az erdőt, de azért szívesen olvasok más helyekről is. Nem vagyok annyira megszállott. Azt hiszem.
 Egyre kevésbé bírom a könyveket, úgyhogy amikor elérem az első asztalt, ráteszem a könyveket, igyekezve nem dobni őket, és lerogyok az egyik székbe. Nem veszem észre, hogy nem egyedül ülök az asztalnál.
 Kinyitom az új szerzeményt, és pár mondat után már érzem is, hogy ma sem alszok, legalábbis nem az ágyamban, hanem vagy ebben a székben, vagy, ha kiküldenek, a klubhelyiségünk egyik fotelében, de mindenképpen az “Az erdők mágiája” társaságában.
 Éppen lapoznék, amikor valamiért felpillantok. Talán megérzés, talán csak egy légy, nem tudom, a lényeg annyi, hogy meglátok velem szemben ülni egy eridonos lányt. Meglepetten, és kissé ijedten nézek rá egy pillanatig, utána veszek egy mély levegőt, és magamban feljegyzem, hogy legközelebb jobban körül kell néznem.
 Így, hogy megnyugodtam, felismerem Nonót, akivel a vadőrlaknál találkoztam nem rég. Elmosolyodok, és megszólítom.
 - Szia! Sajnálom, hogy nem vettelek észre hamarabb, kicsit belefeledkeztem a könyvembe. - Kissé kuncogok, majd egy könyvjelzőt téve a lapok közé, becsukom a könyvet, és felkészülök a beszélgetésre.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2020. november 22. 12:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fekete Nonó
KARANTÉN


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 124
Összes hsz: 733
a könyvtárban
Írta: 2020. november 22. 14:11
| Link

Angelika

Kicsit meglepődtem, hogy itt látom Angelicát.
– Szia! Nem baj. Én épp csak eljöttem a könyvtárba. És te?
Kíváncsi vagyok, hogy mit válaszol.
– Én is épp a könyvemet bújtam, csak akkor jöttem rá hogy te vagy amikor fel néztem a könyvemből. Igen, tényleg elég hideg van! Te mit olvasol? Én csak egy állatos könyvet kerestem, amúgy mihez kell ez a könyv? Nekem nem kell semmihez, csak akartam valamit olvasni. Elmegyünk valahova a kastélyon belül? Mert most nem igazán van jó idő ahhoz, hogy kimenjünk. Vagyis jó idő van, csak nagyon hideg van, te nem fázol?
Lehet, hogy megkérdezem hogy merre menjünk. És ha beleegyezik a sétába, akkor elindulok. – Vagy maradjunk itt?

Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2021. május 14. 22:13 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fekete Nonó
Angelica Black Wing
INAKTÍV


extekergő
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
Írta: 2020. november 23. 19:25 | Link

Nonó

Meg sem lepődök azon, hogy az eridonos lány úgy ontja magából a szavakat, mint a terek közepén álló szökőkút közepén álló alakok. Egy futó mosoly suhan át az arcomon, és igyekszem a lány minden kérdésére válaszolni.
 - Én már nagyjából fél órája itt vagyok, és keresem a megfelelő könyvet. Végül emellett döntöttem. - Egy kicsit megemelem az előttem heverő írást, már amennyire annak súlya engedi, és folytatom is válaszomat. - Röviden arról szól, hogy a világ erdejeiben milyen mágikus jelenségek vannak.
 Egy aprót sóhajtok, majd folytatom a válaszadást. Nonó bizony próbárateszi a beszélőképességemet! No, nem mintha baj lenne, egyáltalán nem, pusztán még nem vagyok jártas annyira benne.
 - Nem kell semmire, csak megtetszett a címe. Viszont találtam egy könyvet, ami sárkánytanra hasznos lehet, - itt a legalsó könyvre mutatok - és egy olyat is, ami az iskolának az alapítójának írja le az életét. - fejezem be, megemelve a legfelsőt.
 Egy pillanatig elgondolkozok azon, hogy nem viszem-e túlzásba a könyvtárba járást, végül egész gyorsan elvetem ezt a nevetséges ötletet.
 Utolsó kérdésére egy pillanatra felcsillan a szemem, utána viszont tekintetem a csinos kis kupacra siklik. Egy szomorú sóhajtás után aztán beleegyezek a lány ötletébe.
 Bólintok egyet, és egy egész gyorsnak mondható mozdulattal összeszedem gyűjteményem darabjait, és az iméntinél sokkal lassabban fel is emelem őket.
 - Kiveszem ezeket, és mehetünk. - Megindulok, közben azon töprengek, merre kéne menni. Nagyon nem szeretnék elkódorogni olyan helyekre, ahova mondjuk egyedül, vagy egy idősebb ismerősömmel mennék, ez pedig azért leszűkíti a lehetőségek körét. Már a könyvtárosnál vagyunk, amikor eszembejut egy ötlet.
- Mit szólnál, hogyha elmennénk a konyhába? Ismerek néhány manót, bizonyára szívesen afnak egy kis süteményt. Aztán még eldöntjük mi lesz. Mit gondolsz? - Az immár kivett könyveket a táskámba téve állok, és várom a lány válaszát. Lily-vel szívesen találkoznék, rég beszéltem vele.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fekete Nonó
KARANTÉN


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 124
Összes hsz: 733
Írta: 2020. november 23. 22:05 | Link

Angelica

Hát igen, nekem is könnyű elveszni a könyvek között.
– Hm. Én épp csak eljöttem ide a könyvtárba nézelődni, és találtam egy ilyet, mi ennek a címe, hm, mi is a címe?
Nem jut eszembe, megkérdeztem, hogy ő tudja-e a címét. És utána jövök rá, hogy rá van írva. És magamban még ekkor se tudtam a címét.
– Mi is a címe? Lehet, nem is ezt akarom. Tudod, én egy kicsit válogatós vagyok a könyveknél. (Ezt kérlek tartsd titokban.) Ez legyen vagy ez? Nem tok dönteni, segítesz? 
Lehet hogy nem értek hozzá, és Angelica se tud majd dönteni, akkor mit csináljak? 

– Jó menjünk el, de mit együnk ott? Tudsz főzni?
Aztán jöttem rá, hogy azt mondta, hogy a manóknak kell megcsinálniuk.
– Jól van, vidd ki, vagyis vedd ki a könyveket. De te. Nem is tudtam, hogy ennyire könyvmoly vagy. Várjunk csak, nem  is mondtad, miért vetted ki ezeket a könyveket. Miért kell ennyi, Angelica?

Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2021. május 14. 22:13 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fekete Nonó
Sophie Baudelaire
INAKTÍV


Manna Hauntana
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 36
Írta: 2021. január 31. 01:09 | Link

Belián
outfit
Français - leçon une

Maga sem érti, hogy miért rá esett Belián választása, hogy tanítsa franciára. Mármint érti, elvégre egyáltalán nincsenek rosszban, meg hát jól beszéli a nyelvet, jobban is, mint a magyart, úgyhogy erre bizonyosan nem lehet panasz. Ettől franciásabb neve aligha lehetne - jó ez persze nem igaz így, hiszen vannak nagyon szép ékezetek, amik nincsenek a nevében, vszont a nyelvben meg igen. De eléggé bonyolult a betűzése így is ahhoz, hogy sokan meg sem próbálják leírni, noha édesapja névrokona a híres költőnek.
Sosem volt egy nagyon tanulós, Belián pedig a muglisága ellenére kifejezetten a jó tanulók közé tartozik. Picit izgul, hogy nem fogja tudni úgy átadni a tudását, ahogy kellene - elvégre anyanyelviként sosem tanult igazán nyelvtant meg hogy mit miért használnak úgy, ahogy. Nem különösebben jó a nyelvérzéke, a magyart is akcentussal képes csak elsajátítani - főleg azért, mert nem első nyelvként tanulta meg, amikor felnőtt, noha mára teljesen belejött, csak érezni ezeket a dolgokat. Maga sem tudja, hogy mire lesz szükség egy ilyen oktatáshoz, így belecsap táskájába egy nagy alakú füzetet meg néhány színes tollat, amikkel úgy gondolja, hogy könnyebb lesz a magyarázás. Tudja, hogy itt sokan előnyben részesítik a pergament meg az üveges tintát a pennával, azonban magán célra sokkal kényelmesebbnek tartja ezeket a mugli eszközöket. A könyvtárba beszélték meg a találkozót, ahol csendben tudják átvenni az alapokat, ennyi halk beszéd egy eldugott szegletben talán még nem zavar senkit. Belépve az orosz könyvtárossal találja magát szemben, akit még nem látott túl sokszor idén, főleg az első évében töltött itt el sok időt. Halkan üdvözli, majd a megbeszélt távoli szeglet felé veszi az irányt. Amikor megismerte Kazanovot nem is gondolta volna, hogy több közös érdeklődésük is van, mint azt a legvadabb képzeletében is eljátszotta volna, azonban sosem beszélt a férfinek a dolgairól. Bizonyosan tud róla, mint minden tanár, közülük néhányan már fel is hozták neki négyszemközt, de többségében csak a tekintetükből látja, hogy tisztában vannak a helyzettel.
- Szia, bocsánat, 'ogy késtem.. - Szabadkozik automatikusan, ahogy asztalhoz lép. Nem is nézte, hogy hány óra van, de többször elfordul vele, hogy felborul az időérzéke, nagyon sok felé kell figyelnie úgy, hogy az alvása nincs meg mindig. Most a szokottnál kevésbé fáradt, hiszen múlt éjjel nem volt fellépése, csak próbáltak este hétig, úgyhogy hamar hazaért lustálkodni. Az asztalhoz ülve gyorsan kipakolja a füzetét meg a tollait, amiből mindenféle szín van. Kicsit zavartan vigyorog, a kavalkádra, mert nem akarja, hogy felnőttként kifestős gyereknek tűnjön. Ahogy lehajol, hogy becsukja a táskáját, akkor veszi észre, hogy tegnapról a szövegkönyv a táskájában maradt. Nem sok minden látszik rajta, a társulat neve, a logó, a darab címe franciául és az, hogy szövegkönyv- szintén franciául. Kicsit esetlenül, de gyorsan rácsapja a felső lehajtós részt, ezt nem szerette volna elhozni. - Na, és... 'ogy... miért szeretnél megtanulni franciául egészen pontosan? - Kérdi gyorsan kikerülve a hogy-hogy szófordulatot, amit nagyon utál, mert borzasztóan hangzik h nélkül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2021. február 20. 23:17 | Link

vizsgaidőszak és káosz előtt. tanulj, Tínó


Hirtelen felindulásból nagyon sok minden születhet; egy mű, gyilkosság, egy vad menet, vagy épp olyan elmeroggyant ötlet, hogy nyelvet tanul. Sok a szabadideje, nincs mostanság a toppon, legalább leköti magát és izgatott várakozását, vagy éppen csak a fölös energiáit, bármit, mert igazából tanulni sosem késő, erre ő az élő példa, hiszen elmúlt bőven 27, amikor elkezdte az első évét. Igaz, azt is magának köszönheti, ha előbb enged, ha előbb lábal ki a támadás utána depresszióból és kálváriából, akkor jobban állna és nem érezné úgy magát, hogy mindennel el van késve. A nyelvekkel nem, az angolt ugyan megtanulta, de mindig utált tanulni, könnyebben ment ha filmeket nézett, videójátékot tolt, vagy bármi, aztán mikor sikerült egy jó erős alap, minden könnyebbé vált. Aztán kopott, majd megint erősebb lett, ha beszélnie kell, egészen magabiztos, kis szókincs fejlesztés és minden tökéletes lenne. Nyelvvizsgája sosem jött el, arra is készült, ahogy az akkori jövőben a diplomára, de félbetört minden és sosem fejezte be. Talán megejti, bár úgy nézi, erre nemigen kérnek ilyesmit; ha tud, beszéljen, muglik közé teljesen pedig nem fogják visszaengedni és nem is tudna ő sem, elvégre, egy hely mindig kell neki havi egyszer, amely a mágia birtoka. Így, marad az, hogy majd gyakorolja, aki beszéli. Most viszont nem erre készül, hanem franciát tanulni. Szerinte egy roppant nehéz és fura nyelv, de miért ne alapon, egy beszélgetés alkalmával dobta fel Sophie-nak, hogy tanítsa meg. Van valami megmagyarázhatatlan, apró furcsaság a lányban, amit nem tud megmagyarázni, de ő olyan hippi még mindig, hogy nem lát benne rosszat, így felőle, minden oké és szívesen beszél háztársával. Megérti, hogy nehéz neki a nyelv, és bár néha az akcentus miatt jobban figyelnie kell, sosem volt probléma, hogy megértsék egymást. Szívesen javította ki, ha valamit rosszul mondott, de cseppet sem rosszindulatból.
Ahogy majd ma is, ha úgy alakul. Egyelőre ő már itt van, a megbeszélt időpontban ül a könyvtárban. Van egy füzete, meg egy tolla, több nem is kell, szótárat meg szerzett a polcokról, így az pihen még a keze mellett, amely az asztalon pihen, mert a másikkal meg állát támassza. A magyar-francia kötet lapjait olvassa és keres ki olyan szavakat mint: csavarkulcs, klumpa, vödör, mert nem a legfontosabbak, csak éppen ezek jutnak eszébe. A hangjára emeli fel fejét és tekintetét.
- Maillet – inkább fonetikus, mint szép, de ő most a kalapács szót szedte ki. – Bocsi, szia. Semmi gond, elszórakoztattam magam – emeli meg a szótárat, majd becsukva teszi a másikra és kiegyenesedve nyújtózik kicsit, míg a másik leül. A tollak felé néz, majd előre dőlve nézi a felhozatalt.
- Hűha. Írhatok valamelyikkel? – odanyúlva válogatja át a színeket és a lilára esik a választása, kicsit szemtelen módon már le is firkálja saját aláírását a saját füzetébe, majd visszateszi a tollat. – Pöpec. Én a szagosakat bírtam, na de – köhint, hogy komolyra veszi a szót, majd lazán vállat von. – Mindjárt végzek, sok az időm és ha az angol már megy, a latint muszáj valamennyire tudni, úgy gondoltam, miért ne. Persze, csak ha van időd. Cserébe, ha valami nem oké, segítek a magyarban, vagy az angolban, vaaagy ha vannak növényeid, abban – valamit valamiért elven, de igazából, nem erőlteti, ha nem muszáj.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sophie Baudelaire
INAKTÍV


Manna Hauntana
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 36
Írta: 2021. március 13. 18:08 | Link

Belián
outfit
Français - leçon une

Az igazat megvallva meglepte Belián kérése, elvégre sokan úgy rettegnek a francia nyelvtől, mint a tűztől, sőt talán még jobban is. Pedig nem olyan nehéz, ráadásul gyönyörű.
Igaz, a szépség szubjektív, hiszen rengetegen utálják az orrhangokat, ami a franciában van, ráadásul elriasztja őket, hogy általában a szavak felét nem kell ejteni. Meg persze a hátul képzett r-rel sincs mindenki kibékülve, valamelyik évfolyamtársa ahhoz hasonlította, mintha valaki köpni akarna. Pedig egyáltalán nem olyan… maximum egy kicsit.
Annak ellenére, hogy véleménye szerint a francia az egy könnyű nyelv, természetesen megérti az emberek előítéletét vele szemben, elvégre nem hangzik egyszerűnek. Ráadásul ő maga is sokszor küszködik még a saját anyanyelvével is. Hiszen magyar az anyukája, elvégre ez az anyanyelve, de gyakorlatilag később tanulta meg egy kicsit és akkor is keveset használta. Nem szerették volna, ha az iskolába kerülve nyelvi nehézségei vannak, meg hát ugye egy család már beszéljen olyan nyelven, amit minden egyes tagja megért. Így az apukája miatt evidens volt, hogy a magyar háttérbe kerül, annak ellenére, hogy az anyukája igyekezett megtanítani nekik. Valószínűleg nincs túl jó nyelvérzéke, ha sem a magyar sem pedig az angol nem megy úgy, ahogy szeretné. Érdekes módon, az olaszt nagyon könnyen magára tudta szedni, de ez valószínűleg azért van, mert mind a két nyelv újlatin, egészen hasonló gondolkodásmódot igényel – a hasonló szavakról nem is beszélve.
A fiatal férfi azon kevesek egyike, akik nem tartják különösnek Szofit – de legalábbis nem mutatják azt. Tudja, hogy ő is tesz érte azzal, ahogy titokzatoskodik, meg hát nagyon sok embert zavar a szeme, többször kapott már rá megjegyzést még a Beauxbatons alatt is. Mindig olyan, mint aki csodálkozik – ő legalább is így írja le, mások szerint a lelkükbe bámul. Mindenesetre most őszinte meglepődés tükröződik kékjeiben, amikor meghallja a kalapács kifejezést. Először nem érti, hogy miről van szó, aztán leesik neki, hogy magyaros fonetikus franciát hallott imént. – Áh, malliet! – Ismétli Belián után kiejtve. Igyekszik nem túl gyorsan beszélni, hogy felszedje a kiejtést. – Miért kell neked kalapács? – Kérdi halvány mosollyal az arcán. Nem éppen az első szó, amit az emberek meg szoktak tanulni franciából. Bár kétségtelen, hogy szép szó. – Szia! – Köszön vissza halványan elmosolyodva. – Salut! – Teszi hozzá gyorsan franciául, ez mégis fontosabb szó, mint a kalapács – bár lehet valamiért nagyon fontos ez Belinek.
A helyére ülve boldogan teríti szét a tollait – mások furcsának találják, hogy ilyenekkel ír felnőttként, de ha egyszer neki ezt tetszik? Kicsit kihúzza magát, amikor végre talál valakit, aki nem forgatja a tekintetét. – Igen, ámelyik tetszik. – Tenyerével az összeset Belián irányába tolja, hogy nyugodtan válasszon csak. – Áh, áz illátos. Volt nekem is, amikor kicsi voltam. – Jobban belegondolva most sem bánná, ha olyat kéne használni. – Meg vannak olyanok, amik színet változtatnak. De azzal nem jó… színet kódolni? – Sosem használta még ezt a kifejezést magyarul, mindig csak a fejében fogalmazta ezt meg, az pedig egyértelműen nem magyarul történik a mai napig sem. Vagyis néha magyarul is gondolkozik, de francia szavakkal egészíti ki, ami előbb jön. – Ráérek, hetente egy-kettőször. Nem minden nap megyek el… - Azt tudják, hogy dolga szokott lenni franciahonban, azonban mindig valamivel kimagyarázza, család, valami színházi munka. Amilyen kis tesze-tosza, valószínűleg nem feltételezik, hogy a színpad közelében van a feladata. – Tudol jól angolul? Nekem az olyan ne’éz! Az olasz nem… Pedig én próbáltam, komolyan! – Tárja szét a kezeit, hogy kifejezze a tanácstalanságát. Valószínűleg itt rossztanuló hírében áll, ezért nem olyan meglepő. De neki kicsit rosszul esik, hogy az illúziómágia előbb megy, mint az angol. – Nekem nincs időm a növényekre. Mámának van kertje meg fűszerei. Friss provancei keveréket csinálunk né’á. – Fogalma sincs, hogy ez miért érdekelné Beliánt, de ő egyszerűen imádja azt az ízesítést, még a sült krumpliját is provancei sóval szórja meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2021. március 16. 20:14 | Link

vizsgaidőszak és káosz előtt. tanulj, Tínó. hello 600.


Sophie sok tekintetből nem hétköznapi, csakhogy ő nem szokott beleállni ezekbe, hogy beszéljék ki, legyen már valami téma, ha éppen nem olyan, mint az átlag. Van egy olyan kisugárzása, amin az ember elidőzik, megjegyzi, ahogy a porcelánbaba-szerű arcocskát is, mégsem ez az talán, amely miatt leül annak idején beszélni mellé. Nincs sok közös órájuk, hozzá hasonlóan, a nő sem van mindig itt, a faluban él és sokat utazik, abba már nem mentek bele, hogy miért, mert dolga van és ahhoz nemigen volt sosem köze. Nem vájkált és vájkál senki életében, de azt a másik is láthatta, hogy szívesen beszélt, még akkor is, ha Sophie-nak nehezebben megy a magyar nyelv és ezt hallani is. Egy kicsit emlékezteti egy régi, múltban pihenő felállásra, az akcentus, amely hirtelen tűnt el, mely ok volt arra, hogy akkor is találkozzanak. Hitetetlen, mintha egy másik életben lett volna, de mosolyog rá, kellemes, még ha a hétköznapok most nehezebbek is. Nincs semmi baj, nyugtatja magát folyamatosan, amennyire tudja. Csak nem mindig megy.
Szeretne ezért is tanulni, mert míg dolgozik vagy azzal foglalja le magát, addig sem kesereg, addig is más, működik. Legalább addig is szocializálódnak, sosem árt az se, az új dolgok tanulása mellett, főleg úgy, hogy újként kell egy közösségbe illeszkednie. Könnyebb úgy, ha nem zárkózik el előle mindenki és fordítva, mert tudja, hogy mennyire nehéz megindulni, elkezdeni, aztán beindul az és megy, lassan, majd biztosabban. Ha meg ezzel is segít, akkor már megérte.
- Malliet – utánozza le, bólogatva, mint egy jó papagáj, akinek megvan az új, napi szava. A kérdésre azonban aprót nevet, majd ujjával a szótárra bök. – Semmire, csak random keresgéltem szavakat, hogyan néz ki franciában, míg ideértél – egyszerű időtöltés, nem kíván lakást felújítani vagy épp csak vásárolni a barkácsboltban, azt játszva, hogy ő francia. Be is csukja a szótárt, hogy a másik mellé csúsztassa, nem tudja, lesz-e rá szükség, de hozta.
- Kerestem ilyet, hátha – fejezi ki szóban is, hogy ő készült bizony, valamennyire, amennyire ettől a könyvtártól kitelt.
- Salut! – köszön szintén, majd rá is veti magát a kipakolt tollakra. Na, már jobban készült a másik, neki ennyi tolla nincs, csak kék, de most lesz más, amint képes választani. Egyikkel-másikkal egy-egy apró vonalat húz, tesztelve, mennyire valid a szín, amit kívülről lát, végül, amelyik mellett döntött, azt egyelőre a füzetre helyezi. Persze, csak kölcsönbe.
- És illatos radír? Nem tartott mondjuk sokáig, kiszipkáztuk belőle az illatot – meg azt nem is teszi hozzá, hogy a lányoktól nyúlták le, majd aztán szolgáltatták csak vissza. De hát, a diákévek már csak ilyenek.
- Színekkel kódolni? És valóban nem, mert egybefolyik, nem tudni hol kezdődik ugyan az vagy a másik szín. Így jobb – mutat a kavalkádra, miután kicsit kisegítette szóban, hogyan is használja a kifejezést, cseppet sem kioktató éllel. Lesz még alkalma bőven a lánynak javítania majd azt, ami kijön a száján.
- Oké, majd egyeztetünk. Ha végzek, tudsz jönni hozzánk, ott cserébe adok finomat enni is – ajánlja, hogy nem kell a könyvtárban kuporogni, ha megmondja, milyen könyvet vegyen meg, akkor azzal már előrébb lesznek. De ez még a jövő zenéje, még van egy kis idő a végéig. Majd megbeszélik.
- Hát nem mondanám, hogy perfekt vagyok, de tudok, igen. Kacifántos, főleg a hatmillió igeidő és a nyelvtan. Hmmm. Hát, ha tudok valamibe segíteni benne, akkor csak szólj – mert ő elhiszi, hogy próbálta, hát akkor, tessék, itt van cserébe. – Az olasz is jól hangzik, keresztapás lennék tőle, de egyszerre csak egy – nevet egy sort, hogy ő akkor készen is áll, de nem baj, ha csevegnek kicsit előtte, nincs időhöz kötve semmi sem.
- Jaj, az nagyon finom! Én is csináltam már, még van is belőle. Bár nem mondom, nem a kedvencem a francia konyha, de megvagyunk – inkább olasz, kínai, távol-keleti, minden, főleg a magyaros, hús legyen benne és akkor minden tökéletes.
- És akkor… mit kell most majd csinálnom? Te beszélsz és én visszamondom? – kérdez, hogy akkor hogyan is képzelte el ezt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sophie Baudelaire
INAKTÍV


Manna Hauntana
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 36
Írta: 2021. április 3. 21:45 | Link

Belián
outfit
Français - leçon une

Lehet manapság már nem botránkoznának meg annyira a dolgain, mint néhány évvel ezelőtt, amikor 15 évesen beesett a francia iskolájába, ahol csodabogárként tekintettek a horroról szenvedélyesen mesélő Sophiera. Neki akkor ez teljesen természetes volt és nem is feltételezte, hogy ezt bárki taszítónak találná. Utólag persze rájött, hogy csak féltékenyek voltak rá, elvégre kijárhatott és egy különleges képességet is sajátított éppen el. Mégis ő húzta a rövidebbet és rúgták ki egy olyanért, aminek valószínűleg alapja sem volt, hiszen nem tűnt valósnak neki az a pánikroham. Látott ő már komoly rohamot az előadás közben, amikor ki kellett vinni embereket.
Minek mentek oda….
Minden nehézség ellenére azonban nem bánja, hogy itt tanulhat – igaz már kezd elege lenni ennyi év alatt. Vagyis csak szűk két év, de olyan soknak tűnik. Örül, hogy még közelebb van a nagymamájához, mint valaha.
- Jó! Bien! – Feleli büszkén Beliánnak, ahogy a kalapácsot mondogatja. Gyorsan tanul, ha így folytatja mehetnek az r-re, meg az auxra. Az emberek a kiejtéstől félnek a legjobban, pedig a nyelvtan nehezebb, nagyon sok a rendhagyó ige és több időben használják őket. Legalábbis ezt mondta az anyukája, hiszen a nő idegennyelvként tanulta, tudja milyen az. Fofinak ez már természetes volt, ebben nőtt fel. – Ez egy szép szó. Szeretem azokat, amiben van ailler. De az ailler az fok’atyma. Nem minden’ol fok’atymát jelent, csak ezt is. – Magyarázza, amennyire sikerül neki. A fokhagyma az egy nehéz szó, a h-t eleve furán ejti még akkor is, ha nincs előtte k-betű, meg hát a gy… Nagyon hasonlóan mondja a ty-hez.
Érdeklődve nézegeti a tollakat, pedig ismeri őket már jól. Sokszor csak firkálgat velük értelmetlenül mindenféle alakzatot, amikor tanul. Jobban tud figyelni, ha valamivel leköti a kezét. – Én lilát választom. Le stylo violet… a lila toll. De azt ’iszem nem ilyeneket akarol tanulni. – Hirtelen azt sem tudja hogyan kezdjen a nyelvtanításhoz. Próbál visszaemlékezni, hogy olaszból mivel kezdték, elvégre az kicsit franciás és még jobban is megy neki, mint az angol. – Ilyen alap mondatokat, mint mi a nevem, ’ány évem van… ömm… igen… ’ány éves vagyok. Ezt úgy mondod franciában, ’ogy ’ány évem van. Quel âge as-tu? j'ai vingt ans. – Mondja a kérdést és a választ felírva a lila tollával. – ‘ány éved van ? ‘úsz évem van. Neked ‘ány éved van Belián ? – Kérdi vigyorogva jelezve, hogy már tudja hogyan kéne kérdeznie, azonban már csak a vicc kedvéért sem tesz úgy. A magyar rokonoktól tudta meg, hogy mennyire szokatlan így kérdezni valakitől a korát. – Igen, áz illatos radír. Meg a sokszínű ceruza, de nem tudtam szép színváltozást rajzolni vele. – Nem biztos benne, hogy tudja a férfi, hogy melyiket mondja. Gyerekkorában volt egy, aminek a feje mindenféle színű volt. Azt hitte, hogy ha döntögeti, akkor mindig mást színt kap.
Kedvesen megköszöni a meghívást az ételre. Ritka, ha egy férfi főzni tud. – A franciában akkor 8 millió igedők vannak, ‘a az angolnak van ‘at. Én nem szeretem azt a logikát, az olasz egyszerűbb. – Bizonyosan azért, mert nagyon sokban hasonlít a franciához, szinte meg sem kellett erőltetnie magát a nyelvvel. Igaz, az angollal sem foglalkozott annyit, amennyit illett volna. De most mit mondjon egy francia, na ? – Van kalapod a szerep’ez ? – Úgy az igazi a keresztapa, ha minden kellék megvan hozzá. Számára Belián egyáltalán nem egy rémisztő keresztapa figura. – Pedig nem csak csigák vannak benne. Mindenki arra gondol. – Csóválja a fejét. Sok francia meg nem enné, ez amolyan turista látványosság, mint a hollandoknak a fű. – Melyik a kedvenc idegen konyhhád ? – Hopp, egy fura h. A nagymami beleverte már a konyha szóba a h-t, mert idegesítette, hogy anélkül mondja, amikor beszélnek. Ezért cserébe erősebben ejti, mint kéne. – Azt kéne, mert az írás kicsit nem könnyű, látod ? – Mutat arra, amit írt korábban. Segítségnek szánta, de lehetséges, hogy elborzaszt inkább. Főleg, ha a ma szóra terelődne a beszélgetés fonala. Az szigorúan tilos kezdőknek, pedig alap kifejezés.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 4. 17:08 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Egész szünetben zakatoltak fejében a gondolatok. Hogy vajon tényleg kettős ügynököt játszik-e, vagy nem. Aztán amikor már épp meggyőzte volna magát arról, hogy igen is a férfiak szépségét is úgy tudja értékelni, mint a nőkét, megjött a levél Borókától, és megint elveszett. Aztán újra gondolkodott Kendén és Rolandon, hiszen egyikkel se érzett komolyabb kötödést. Mármint a barátságon túl.
Végül oda lyukadt ki, hogy ha már nem tudja magától megtalálni a választ, akkor kénytelen lesz a könyvtárban rájuk találni. Szóval kábé egy óra össze-vissza lődörgés után, amikor már senki nem nézett rá furán amiért az első napokban a könyvtárban tartózkodik, befordult a megfelelő sorba. Ujjai végigfutottak a könyvek gerincein, ahogy igyekezett megtalálni a neki megfelelőt.
- For Satan - dünnyögte, miközben a felvilágosító kötetek között matatott. Aztán végre megtalálta. A nemi vonzalom ABC-je. Siralmas cím, de hát mi máshoz tudna folyamodni az ember lánya? Felcsapta a kötet először a leszbikus fogalmánál, és közben lecsüccsent a padlóra. Az első pár oldalt törökülésben olvasta végig, aztán váltott kinyújtott lábra, aztán mikor átért a biszexuális részre, már felső teste a földön nyúlt végig, lábát pedig a polcnak támasztotta. Karjaival feltartotta maga elé a vaskos kötetet, és úgy próbálta megfejteni, hogy nah akkor ő most pontosan milyen ligában is játszik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 4. 17:33 | Link

Marina
kinézet

Az új prefektus jelvény csak úgy csillogott a szívem felett, én inkább egyébként sheriffcsillagnak hívom. Mennyivel keményebb így, nem? Legalább most már Karolina sem, tud csak úgy megbüntetni, bár őszintén nem tudom, hogy ha egyszer összeosztanak vele az öröm, vagy üröm lesz még nekem. Nyilván neki minden vágya, hogy egy ilyen félistennel járőrözzön, de hát Merlin ne adja neki ezt a fantasztikus lehetőséget. Reggel szépen felöltöztem menőbe, kitűztem az új jelvényem és úgy sétáltam a kisebbrendű nép között. Ha megláttam egy prefektustársam szerényen bólintottam neki, nyilván ő is érzi annyira a súlyát a jelvénynek, mint én. Sajnos Karolina nem akadt az utamba, hogy lesokkoljam ezzel, viszont egy fekete lány igen. Főleg a hátsója tűnt fel, később láttam csak meg a bőre színét, és ha már így esett követni kezdtem. Előbb elgondolkodtam, hogy mivel szólítsam le majd, ha utolérem, mert valljuk be, hogy amije hátul van neki, inkább használtam volna tornaórán szekrényugráskor, mint a szokásos tornaeszközt. Talán csak lazán le kéne szólítanom, ahogy szoktam, bár nem értem, hogy a sok csaj bunkónak tart, pedig hát csak az igazat mondom nekik. Jó, nem mindegyik, Marina bírja, ha normálisan beszélek vele, márpedig mindenkivel normálisan beszélek. A következő saroknál viszont eltűnik Ms. Segg, numero uno. Hát el tudnék vele több numerót is képzelni, de előbb meg kéne a csajt találnom hozzá. Amint befordulok rájövök, hogy hol járok és csak egyetlen helyre mehetett őbarnasága, a könyvtárba. Hát, őszintén, csak ha nagyon muszáj mutatkozok ott, ha tényleg a jegyem múlik rajta. Na jó, ilyen seggért még arra is képes vagyok, hogy bemenjek. Kicsit megforgatom a nyakam, majd lenyomom a kilincset. Azonban nem látom a csajszit sajnos, akkor tovább ment volna? – Csukd már be! – hallatszik a könyvtárostól, én meg intek, hogy jól van már. Csak nem huzatot kaptál, baszki?! Besétálok és meglátom a dánt. Majdnem elröhögöm magam, ahogy felteszi a lábát az asztalra és olvas, érted?! Olvas! Hát ezt nem lehet kihagyni még egy jó segg miatt sem, szóval elnéző vigyorral a képemen odasétálok hozzá és ledobom magam mellé.
- Te meg a mi a lószart csinálsz itt? – köszöntöm kedvesen, és próbálom leolvasni, hogy mit néz. – Mae, hallod, te mit csinálsz a könyvtárban? – kérdezem az egyik legőrültebb, legidiótább, de az egyik legkedvencebb háztársamat, akár mondhatnám a barátomnak is, de azt tiltja a vallásom. Csak az ő dán szemeit nézem és várom a választ. Remélem hamarabb megadja annál, hogy megpukkadjak a röhögéstől.
Utoljára módosította:Létai Roland, 2021. április 4. 18:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 4. 18:13 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Fogalma sem volt róla, hogy már egy órája próbálta átrágni magát a könyvnek azon a két hosszúra nyúlt fejezetén, vagy csupán öt perce, de félig már elunta az életét. Pedig most róla volt szó! Végre megkaphatta a kérdéseire a választ. És közben meg mégsem, mert hát a könyv éppen csak az alapokról számolt be neki. Igen, abban határozottan segített neki, hogy végre a fejében helyre tudja rakni a dolgokat, és már egyértelműen ki tudja jelenteni, hogy nem csak szimplán a lányokat szereti, de a fiúkat is. A megnyugtató ebben az volt, hogy nem a hormonjai tengtek túl valami creepy módon, és gondolták azt, hogy ideje mindenkihez is vonzódni, hanem ez egy tényleg létező dolog volt.
Szóval ő, Marina Darik, biszexuális. Még senki nem tudott róla, de az. Loki esetleg sejthette, de annyira lehetett benne biztos, amennyire a lány is azt volt az utóbbi hónapokban. Szóval most már csak azért lapozgatta a könyvet, hátha valamelyik plusz kérdésére választ talál. Mert hát elég sok gyülekezett fel.
Közelebb helyezte a fejéhez a könyvet, ahogy egy szexuális aktust próbált sematikusan ábrázolni a fejezet, és közben grimaszba fordult az arca is. Gondolná az ember, hogy a 69-es benne van az ilyen oktató bigyókba?
A hang annyira hirtelen érte, hogy jól a fejére is ejtette a súlyos tárgyat. Aztán mint valami idétlen macska próbálta lekaparni az arcáról az undorító ábrát, és közben még fel is ülni, hogy kitakarja a címet.
- Én? Hogy én... öhmm.. olvasok - válaszolta kicsit sem gyanúsan a lány. - Tudod, könyvtár, gyér fény, poros levegő, megsárgult lapok. Pont ezek a dolgok találhatóak a "szórakozás" címszó alatt a szótáramban - bólogatott még mindig kicsit frászban. Vajon a fiú mennyit látott? Tudja, hogy ő tudja? Vagy már eleve tudta, amit ő nem tudott, hogy tud?
- És te? Mit csinálsz? Jól telt a szünet? Meg a nyár, meg az ilyesmi? - kérdezte zavarodottan, és egy tincset a füle mögé is tűrt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 4. 18:42 | Link

Marina
kinézet

Aww életem egyik legszebb segge és eltűnik! Nincs igazság! Lehet, nem is volt, rémálom! Lehet, hogy fel kéne ébrednem, mert amúgy miért is mennék én a könyvtárba? A karomba csípek, de azon kívül, hogy fáj egy fél másodpercig semmi nem történik. Még az a szerencse, hogy annyira érdekel a barna lány azonosítása, hogy emiatt szétnézek és dánlányt találok. Ez röhejes, hogy ő itt van, de tényleg, hiszen mindent mástól szokott megkérdezni, miért lenne most másképp. Talán valami egyedi bűbájt fejleszt? Meg a szart, csak viccelek! Ez senkinek sem jutna eszébe, se neki, se nekem. Na mindegy, meglátogatom barna háztársamat. Amikor leteszem a szép hátsómat mellé, ő nagyon pánikba esik. De tényleg, látszik rajta, hogy nem jókor jöttem és ez miért is érdekes? Soha nem történt még olyan, hogy én Marinát valamivel megzavartam volna! Mindig örült nekem, vagy épp a telóját kell újraindítani a sok vírus miatt, ami csak „véletlenül ment rá”. De most láthatóan nem akarja megmutatni, hogy mit olvas.
- Hát azt látom, hogy olvasol, de mit és minek? Nem szokásod, azt sem hittem volna, hogy idetalálsz – én mindig őszinte vagyok, ezt szeretik bennem (utálni) a legjobban. – Jól van ám, nem kell a hülye szöveg, nem megy neked - forgatom a meg a szemeimet, amikor terelni kezd bénán, vagy mondhatjuk úgy Marinásan. Ettől függetlenül bírom én a csajszit, még az is lehet, hogy pont emiatt. Bár igazán lehetne a barátom extrákkal is, nem dobnám ki az ágyamból, azért van nekem ízlésem, kérem szépen!
- Egy jó segget követtem ide, egy cappucino lányka hordozta a hátulján. Bejött ide, de téged láttalak meg helyette. Az ilyesmire meg az a válaszom, hogy - laza természetességgel simítom meg a jelvényem fentről lefelé, hogy jól lássa, hogy kivel beszél mostantól. És nem fogok kivételezni vele, nehogy azt higgye. Csak ha lefizet valamivel, ehehehe. Amíg bámulja a jelvényt, addig kikapom a kezéből a könyvet és elhúzom tőle jó messzire, hogy megnézzem, hogy mit olvas. Hirtelen dermedek meg és a szemeim igencsak elkerekedhetnek, ahogy beleolvasok. A nemi vonzalom ABC-je. Lassan odafordítottam a fejem, mint egy robot Mae felé, és láthatta rajtam a meglepődést. Majd hangosan felröhögtem, kacagtam, de nem tartott sokáig, mert jött könyvtárostól a szokásos. – Létai fogja be a száját, vagy húzzon innen kifelé – így muszáj voltam a szám elé tenni a kezemet és belül sírni tovább.
- Mi a fasz? – kérdeztem suttogva, de könnyesen. Kitöröltem az örömkönnyeket a szemeimből, majd Marinát fürkésztem. – Miért olvasod te eeehhhezt? – nyekeregtem és próbáltam mély levegőkkel lenyugtatni magam. Lehet benne van a „szép fekete segg” bejegyzés is. Hát már nem mertem megszólalni még egyszer, mert kizárnak erről a tanévről a könyvtárból, ha megint elröhögöm magam.
Utoljára módosította:Létai Roland, 2021. április 4. 20:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 4. 19:05 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Na jó, fact, hogy nem a legjobban reagálta le a helyzetet. Ráadásul a homloka is megfájdult a becsapódás következtében, szóval extrán szar volt ez a reakció. De hát valljuk be, egyik ismerősét se gondolta, hogy meglátogatja majd a könyvtárat eme órán. Maximum Kiscsibéről, de hát azt a lányt, meg öt perc alatt meggyőzte volna arról is, hogy a jobb az bal a bal meg jobb, és aztán el is felejti, hogy ő ott van. De Rolanddal kicsit nehezebb volt a dolga, meg hát nála volt a meglepetés ereje is.
Vissza akart vágni, mert hát ha a magyar nyelvtannal voltak gondjai, akkor igen is felkereste a könyvtárat néha napján. De akkor se töltött több időt a kelleténél a helyen, ártott a hírnevének. Szóval gyorsan kiválasztotta a megfelelő darabokat, és már tűzött is onnan. De jelenleg gázabb lett volna kikérni a könyvtárostól a tárgyat, mint itt olvasgatni.
- For Satan! Te meg mikor lettél prefektus, és mégis ki volt az az eszement, aki megválasztott annak? - képedt el a lány egyszeriben, és még azt is elfelejtette, hogy az elmúlt öt percben milyen nagy felfedezéseket tett magával kapcsolatban. Mert hát komolyan. Nagyon lázas beteg lehetett a házvezető, ha nem csak Lokit képes volt prefektussá tenni, de még Rolandot is.
- Nenenene - tiltakozott hevesen, és már nyúlt volna a könyvért, hogy visszavegye, de hát kit akarunk becsapni, Roland fél kézzel elbánt vele meg az ötven kilójával. Rögtön felfújta az arcát a lány, ahogy a rellonosból kitört a nevetés. Mármint komolyan, olyan volt mint egy mókus, akinek tele vannak a pofazacskói, csak ő éppenséggel a haragját fejezte így ki. Nagy lendületet vett, és kicsavarta a srác kezéből a kincsét.
- Semmi közöd hozzám, meg az olvasmányaimhoz - durcáskodott azonnal. - Szabad országban élünk, azt olvasok, amit akarok - emelte meg kicsit a hangját, mire újabb pisszegést kapott innen-onnan. Aztán rájött, ő, hogy nem volt fair, hogy így ráripakodott a barátjára, de akkor már mindegy volt. Meg amúgy is. Ha kineveti, akkor nem is fog neki többet mondani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 4. 20:16 | Link

Marina
kinézet

- Ezt beszéld meg Volkovval és Eleanora Savannah Vila de La Rosa professzával – a nő nevét olyan élvezettel ejtem ki, mintha magam elé képzelné nyaktól lefelé. Mondjuk ez is történik, de mindegy. – Nem olyan neve, mintha közben szexelni akarnál vele? Eleonorahhh. Savannahh. Villaaaahh. De la Rosaaaah. Megőrülök! – most jöttem rá, hogy ez a név szexuálisan izgató, ráadásul mi az a nő?! Nézz rá és mehetsz zsepiért, baszki! De ennél is nagyobb felfedezés az, hogy a könyvtárban vagyok és itt van a dánjány is. És, ha ez nem lenne elég, ki gondolta volna, hogy valamiért ilyet olvas Marina! Sosem hittem volna, hogy könyvből akar ilyesmit megtudni, de lehet, hogy az a 69-es póz – naná, hogy láttam a képet, ahogy leszedte magáról a könyvet - vonzotta annyira. Nem rossz póz, de melyik az? Oké, vannak kitekertek, aminek tényleg nincs értelme, csak az emberek már nem tudnak mit kezdeni magukkal és rámondják, hogy ez nagyon jó, de amúgy mind élvezetes. A könyv címe viszont nem azt mutatja, hogy ilyesmik lehetnek benne, de… nem bírtam ki, hogy ne röhögjek és jól meggondoljam azt, hogy Marinának milyen szándékai vannak és kivel.
- Hogyhogy? Hisz a barátod vagyok, vagy nem? – emelem fel megsértődve a fejem, mintha tényleg úgy lenne. Mármint tényleg kedvelem na, de nem hiszem, hogy engem bárki a barátjának tart. Nem lehet, mert egyedülálló vagyok, és így egyedül állok a sorban is. Meg a barátok közt is. – Jól van márna, izé Marina, nem kell így fortyogni. De tényleg… hisz megcsókoltál a tavaly, akkor nem tudod, hogy mi vagy? Vagy nem értem – töprengek el hirtelen, érdekel a téma, még jó, hogy. Pláne, ha ezzel segíthetek neki, és ami a legfontosabb, hogy ha a csajokat is szereti, akkor szerezhet majd nekem párat. Például összeismerkedhet Ms. Jóseggel és… na de, maradjunk előbb itt és lássuk, mit mondd Marina. Már, ha mond valami értelmeset egyáltalán, vagy bedurcizott végleg. Keddig.
Utoljára módosította:Létai Roland, 2021. április 4. 20:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 4. 20:48 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Bármennyire is nehezére esett elismernie a lánynak, ahogy Roland kimondta a szavakat, még ő is átgondolta. Bár abban jelenleg nem volt száz százalékig biztos, hogy a libabőrt a nyakán barátja hangja, vagy ténylegesen a név okozta, de hát most már kiderült, hogy bármi lehet. Mindenesetre még mindig tartotta a szerepét, és úgy csinált, mint aki nem érti, hogy mi ütött a fiúba, mosolyogva rázta a fejét, és inkább nem szólalt meg. Még a végén olyat mond, amit nem kéne.
Barát. Igen, mostanában egészen sok akadt neki a Bagolykőben, és határozottan annak mondaná Rolandot, ha valaki megkérdezte volna tőle. Még sem tudott mindenkivel olyan igazan beszélni, mint ahogy Lokival szokta. Az emberek gonoszak, és elítélik. Egyik percben még a barátaid, aztán a következőben meg már a hátadba szúrják a tört. És ha ő nem képes elfogadni saját magát, hát más mégis hogy lenne képes?
- Hát őőő... - gondolkodott el a lány, hogy ezt mégis hogy a fenébe lehetne szépen megfogalmazni? Csak úgy, ha teljesen őszinte lesz, ahogy Roland is szokott vele. Hiszen ez az a tulajdonsága, amit legjobban szeret benne. Meg hogy nem bonyolult.
- Na jó, szóval amikor megtörtént a csók, akkor azt hittem, hogy leszbikus vagyok. Így azt gondoltam, hogy ez semmi, meg már smároltam sráccal, szóval miért ne tenném meg újra. És akkor nem is éreztem úgy semmit, meg ott volt nekem B... szóval egy lány. De aztán történt egy kis incides Lokival, és összezavarodtam. Aztán most eljöttem ide, és azt hiszem biszexuális vagyok - hadarta el a lány olyan gyorsan, amennyire csak tudta, hogy a közepén véletlenül se tudja meggondolni magát. Közben szemeivel folyamatosan a bűnös könyvet fixírozta, nem is mert Roland arcára nézni, nehogy megfutamodjon attól, amit látna rajta.
- Szóval most próbáltam a többi kérdésemre választ találni, de úgy látom nincsenek válaszok - vont vállat, és félszegen nézett fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 4. 21:28 | Link

Marina
kinézet

Nagyon kíváncsian várom végül, hogy mit fog mondani. De tényleg a csók nem volt semmi és nem is tűnt úgy, mintha idegenkedne tőle. Persze ki tudja, hogy kit képzelt oda, lehet Kendét, vagy Móriczot, de mondjuk felőlem mindkettőt is, mert az én számba mászott be a nyelvével, szal... Még mindig egy kicsit saját hatásom alatt vagyok, ahogy a HVH-nk nevét hallom újra és újra, majd feltűnik egy barna segg... megrázom a fejem, ahogy Marina végre belekezd, de most nem szokásosnak mondható naívságával, vagy nem is tudom, hogy milyével, hanem magához képest komolyan. Mit is hazudunk, nagyon komolyan, ez nem tréfa. Nem, az a segg sem volt az, még egyszer kétszer látni akarom. Már megint hazudok, ehehehe.
- Tehát te megcsókoltál úgy, hogy abban a hitben éltél, hogy leszbikus vagy. Már itt elveszítettem a fonalat - tárom szét a kezeim, majd hallgatom tovább. - Ja, hogy nem velem volt először, oké - kommentálom tovább, meglepő érdeklődést mutatva. - B? Jó, mindegy, mondd tovább, bocs - szólok bele megint, mert nem bírom ki, hogy hová fogunk a végén kilyukadni. Egyelőre agyalni sem tudok rajta, mert árad belőle a szó, de hát Marináról beszélünk, miért ne áradna. - Incidens - papagájkodok tovább, felhúzva a szemöldököm. Úgy meséli, mintha mindent tudnék róla, holott nem sokat. Jól smárol, azt hiszem. Olyan nagy tesztalanyszámról nem beszélhetünk még esetemben. De ami késik, nem múlik, ahogy az okos muglik mondják. Muglik, mi? Emberek, ti nyomik. - Aha - bár nem értem, hogy ha most ide jött, miből derült ki, hogy biszexuális?
- Miért ne lenne válasz? Talán rossz a kérdés, amit felteszel, nem gondolod? Mit akarsz tudni? Hogy biszex vagy-e? Azt mondtad, hogy a csókomnál nem éreztél semmit. Az "incidens" miben merült ki? - még a macskakörmöket is mutogatom az ujjaimmal, ahogy rá nézek, ő viszont nem rám néz. - Hé, nézz rám. Én nem ítéllek el azért, mert két nemhez vonzódsz esetleg. Ha más meg igen, szard le, kit érdekelnek. Az érdekeljen, hogy neked legyen jó, Mae - mondom komolyan, és ezt kivételesen így is gondolom. Érdekelje saját maga, vagy a pasik és csajok is, nem ez a lényeg. Legalábbis az, hogy mások mit gondolnak, nem számít.
Utoljára módosította:Létai Roland, 2021. április 4. 22:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 4. 21:57 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Dőltek belőle a szavak, ahogy mindig is szoktak, még majdnem Boróka nevét is elkottyintotta, de szerencsére még épp időben észbe kapott. Hát komolyan, milyen lett volna, ha hónapokig kibírja anélkül, hogy Lokinak szólna róla, aztán jól elmondja Rolandnak a nagy őszinteségi rohamában. A félbeszakítások se zavarták meg a tempóján se a mondandóján, mert most ki kellett jönnie mindennek. Már túl régóta benne volt minden, és mindenki is. Egyszerre túl sok volt neki, és mégis túl kevés a válasz, egyszerűen csak vágyakozott egy megnyugtató szó után.
A kérdések persze csak úgy peregtek rá a mondandója után, de ő úgy érezte, hogy életében talán először futott ki a szavakból. A torkában érzett valami gumót, mintha minimum mandragórát nyelt volna, és csak idegesen játszadozott az ujjaival. Életében először talán szégyellte azt, aki.
Az erélyes felszólításra kapta fel pilláit, és szomorkásan nézett Rolandra. Talán még soha nem voltak egymáshoz ennyire őszintén komolyak, és éppen ezért esett olyan jól neki, amit a zöld mondott neki. Talán még sincs elveszve annyira, ha ilyen barátai vannak.
Nagyot sóhajtott. - Az incidens az volt, hogy elmentem Lokiékhoz házat őrizni, mert nem volt náluk senki és hát... volt egy kis making out. És velünk még sose történt ilyesmi. Sose volt köztünk szexuálisan... semmi. És lehet nálad is csak tagadtam magamnak is, és akkor meg csak a tündérpor miatt éreztem amit amúgy kellene. Szóval szerintem biszexuális vagyok - vontam le a végső következtetést.
- Ami a kérdéseket illeti... Hát tudod én még sose jutottam el lánnyal odáig, hogy esetleg több legyen csupán egy csóknál, és hát... öhmm... - kezdte Marina lassan, de aztán rájött, hogy Rolanddal beszél, nem kell szépítenie a dolgokon. - ... szóval hogy elégítesz ki egy lányt? - dobta be a nagy kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 4. 22:34 | Link

Marina
kinézet

Mindent elmond nekem Mae, amit magában tartott ezt érzem. Érdekes gondolatok cikáznak a fejemben, például az, hogy miért nem megyek 'a segg' után most azonnal, miért inkább vagyok kíváncsi kedvenc dánunk hülyeségére. Nem érzem annak meglepő módon, más esetben úgy gondolnám pedig. De itt a könyvtárban, komoly hangon előadott szégyenlős válaszaival teljesen megvesz a csaj, és próbálok neki hasznos információkkal előrukkolni, annak ellenére, hogy a legjobban a titokzatos B érdekel. Mivel ennyire titkolja a nevét, B, mint biztos vagyok benne, hogy még most is itt van a közelében, akár az egyik diák is lehet. De miért kellene pont ő bárkinek? Mármint így komolyabban, és ezzel nem akarom őt lenézni, de olyan kis éretlennek tűnik még ilyen komoly kapcsolatokhoz. Nem úgy, mint én, ugyebár...
- Most nem értem. Be voltál tündérporozva, amikor megcsókoltad azt a marhát, velem meg volt egy üzleted, és úgy érzed, hogy egyikben sem lett volna semmi. Akkor csak simán leszbi vagy, nem? - nézek rá, majd a jobb kezem az arcára teszem, lassan beletúrok a hajába és figyelem a jelzéseit. KÖzben pedig közeledek hozzá az arcommal. Ezután pedig kifejti azt, amit nem hiszem, hogy ez a könyvtár valaha hallott ilyet, de szerintem egy pasi sem hallott még csajtól. Hát veled nagy baj van, Marina baszki! Úgy érzem, hogy el is pirultama kérdésre, ami meg égő, még jó, hogy a csaj felszívódott.
- Nos, nézd. Pfff - sóhajtok egy nagyobbat, hogy összsedjem a gondolataimat. - Szerintem pont úgy, ahogy magadat szoktad, csak vannak hozzá ilyen segédeszközök. Ugye én csak a pasi oldalt tudom elmondani, de nekem van rá szerszámom, hogy... te ezt tényleg megkérdezted tőlem, te gyagya? - zavartan mosolyogva rázom meg a fejem. Ekkor eszembe jut az ultimate megoldás, ejj, tűzhányó az agyam, 200 IQ, meg amit akarsz. Lazán letépek egy fecnit a szuper könyv aljából, ahol nincs írva semmi, majd előveszem a golyóstollam és ráfirkantom a barátom által elmondott linket. Igen, sosem jártam ott! Sokat.
- A tabletedbe beírod ezt, az internetes böngészőbe. Ott rákeresel a lesbians-ra és látni fogod, amit kérdeztél. Ennél jobb ötletem és mondanivalóm a könyvtárban nem nagyon lesz. Mondanám, hogy megmutatom rajtad, de nem akarlak kihasználni - hazudom, mert egy jó barát hazudik, ha kell. A könyvtárban szót pedig próbálom hangsúlyosan ejteni, biztos, ami biztos. Gyakorlásnak sem lenne rossz vele, ami azt illeti, de amúgy tényleg nem itt kéne megbeszélni.
- Félve kérdezlek. Van még kérdésed? - viszont komolyan állok hozzá, láthatja, hátha van valami más is. Még tudnék adni neki pár ötletet a pornóoldalon kívül, de azt sem tudom, hogy szűz-e, szóval... így azért _itt a könyvtárban_ szűkösek a lehetőségeim.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 4. 23:18 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Tudta, hogy nehéz lesz, mert hát nem volt egy egyszerű eset, de nem hitte, hogy ennyire sokáig fogják tárgyalni az elmúlt fél év eseményeit. Mert hát túl rég volt, legalábbis Rolanddal való csók biztosan. Az igazat megvallva már nem is nagyon emlékezett rá, hogy az milyen volt, csak hogy nem volt rossz élmény.
- Hey, ne nevezd marhának. Ő a legjobb barátom - vette rögtön védelmébe a barna. Nem szerette ha rosszat mondanak mások a barátairól. Az az ő kiváltsága volt. - De nem, pont fordítva. Tündérporral nem voltak gátlások úgy, mint amikor téged csókoltalak, és azért lehet, hogy... - hallgatott el, ahogy megérezte az arcán Roland tenyerét. - Most mi történik? - kérdezte megzavarodva, de azért egyenesen a fiú szemeibe nézett. Tetszett neki, ahogy a másik beletúrt a hajába, volt benne valami, ami miatt a gerincén végigfutott a jóleső bizsergés. Pillái önkéntelenül estek a fiú ajkaira, ahogy azok egyre közelebb jöttek hozzá, és bármilyen meglepő is volt, nem akart elhúzódni. - Most meg fogsz csókolni? - suttogta a köztük lévő kevés levegőbe.
Komolyan hallgatta barátját, hátha megtud valami értékes infót, és épp amikor jött volna a lényeg, akkor akadt ki a kérdés miatt. - Igen, mert azt mondtad rossz helyen keresem a választ. Te erről csak többet tudsz! Mert figyelj, nagyjából tudom mit csináltok ott lent, de hogy azt amikor történt élveztem és nem kielemeztem az agyamban, szóval mégsem teljesen tudom - magyarázta halkan, mert hát azért volt egy-két ember rajtuk kívül még a helyen. Nem is értette Marina, hogy mégis hogy képesek mások máris tanulni.
Nézte, hogy a másik pontosan mit csinált, és milyen instrukciókat adott neki. - Nincsen tabletem. Ez a telefonomon is működik? - kérdezte a lány, és előhúzta a felcsapós telefonját. - Az a baj, hogy ha megmutatod rajtam, azt megint nem fogom látni, és nem fogom tudni, hogy mit csináljak, ha oda jutok. Ezért nézegettem ezeket a képeket - csapta fel a könyvet a barna az egyik nagyon erotikus oldalon. Hihetetlen, hogy ilyeneket tényleg sematikus ábrán mutatnak be embereknek.
- Ha mind a két oldalon játszol, akkor ha egyszerre van barátod és barátnőd... az megcsalásnak számít? Mármint mind a kettővel más igényeket elégítesz ki - tette fel a következő elmés kérdést a lány. Ha már őszinte, akkor legyen teljesen az.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 5. 10:07 | Link

Marina
kinézet

Nem gondoltam, hogy pont őt zavarja majd, hogy kit hogyan hívok, de úgy látszik ez a srác mégis közelebb áll hozzá, mint gondoltam. Szóval felemelem a kezem, hogy bocsánatot kérjek, ennyi úgy gondolom pont elég. Bármikor marhának fogom nevezni ezután is, ha úgy viselkedik, szóval engem aztán nem érdekelnek az ilyen kicsinyes kérvények. Akcióba lépek, hogy tényleg leszbika-e csak, mert nem hiszek a szavaknak, engem a tettek érdekelnek igazán. Láthatóan reagált rá a lány, sőt, mintha vágy is csillant volna a szemeibe, amennyire meg tudtam állapítani, szóval tényleg nem semleges a fiúk irányába sem. Talán. Ezt úgysem tudom teljesen megállapítani egy ilyen stresszteszttel, ahhoz több kéne, ami nem a könyvtárba való. Még a végén elvennék a friss prefektusi jelvényem, amit azért bánnák egy kis fogdosás miatt. Így aztán lassan kihúzom a kezem a hából, vissza az arcára és a mutatóujjamat az ajkaira teszem. - Ma nem - mosolyodom el, majd még hozzáteszem. - Tényleg nem vagy semleges a pasikra, talán van abban valami, amit mondasz - hümmentek egyet utána, ahogy végleg elhúzódom tőle. Biszex lenne? Nincs abba semmi, sőt, az még izgalmas is lehet.
- A nagyjából nem olyan rossz ám, mert mindenki más, de ami neked jó, az jó lesz neki is. Csak esetleg némi mát is kell csinálni. Meg amit a fiúk szoktak veled, az is tetszene titkos B-nek - kacsintok a lányra, majd hirtelen ötlettől vezérelve a legjobb helyre küldöm, ahol tanulhat erről. Némi rongálást végzek ugyan a könyvtári könyvben, de úgyse fogja soha többé elolvasni más, és a szöveg is megmaradt. - Működik persze - húzom el a számat, mert így nem kellett volna kitépni a lapot. Nem baj, már így esett az eset. - Azért azt nem mondanám elsőre, hogy nem tudnád mit kell tenni, mert én mást is csinálnék, mint amiket te szoktál magaddal. De maradjunk ennél - elveszem a telefont és bepötyögöm az oldalt. - De várj, ne itt nézd meg, hanem nyugiban, mert kivágnak a suliból... - figyelmeztetem, mielőtt ráugrana a dologra. Azért megkeresem neki a leszbi szekciót és úgy hagyom, becsukom a telóját. - Ezután szépen elmész valahová, ahol nyugton lehetsz és megnézel többet is. Ennyit tudok tenni érted, ha nem akarod, hogy rajtad mutassam be a fogásokat - mosolyodom el újra, hátha még van esélyem nála. Nem lenne baj, mert hiába nem egy melles lány, azért nem hagynám ki. A képek elég ergyák a könyvben, de az újszülöttnek minden újdonság, ahogy szokták mondani.
- Hát attól, hogy mindenhol jelen vagy még szerintem annak számít. Nem tudom, ezzel nem szoktam foglalkozni, de gondolom az egyik féltékeny lenne a másikra, szóval ugyanaz, mintha hetero lennél. Kivéve, ha egyiknek sincs baja a másikkal, erről fogalmam sincs. De mivel emberek vagyunk, gyanús, hogy nem tetszene, ha szerelmesek beléd - vonok vállat, ez nem az én pályám. Amúgy sem kell barátnő, mert azzal sok a gond. Persze, ha 'a segg' lenne az... hmm, ezen még elgondolkodom. Akkor sem lenne baj, ha nem lenne nagy kötődés, nem? Nem szeretem az ilyen megkötéseket, nem érzem magam szabadnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 5. 11:02 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Marina már biztos volt benne, hogy valami nem okés vele. Nem elég, hogy ma a könyvtárba jött megtalálni a nemi vonzódásának tárgyát, de a teste konkrét reakciókat mutatott Roland irányába. Rolandéba, akinek eddig folyton csak az agyát húzta a kisebb érintésekkel, meg azzal a gyenge csókkal. Most meg képes lenne minden szabályát és irányelvét sutba dobni, ha a srácnak nem csak az ujja érintené az ajkát.
A totálisan feje tetejére állított világ ott folytatódott, hogy praktikákat kért a sráctól, hogy ő majd azt kamatoztatni tudja. Nem tetszett neki, hogy megjegyezte a B betűt, mert nem ismert olyan sokat belőle. B mint... Boglárka? Bazsarózsa. Borbála! Na jó, azért szerencsére akadt b betűs női név. - Amit a fiúk csinálnak, nekem ahhoz nincs eszközöm - nézett sokat mondóan a srácra, és még a lába közé is mutatott, hogy értse miről beszél. Persze, értette ő azt, hogy azon kívül még mást is szoktak tenni, csak hogy mégis az volt a lényeges része a dolognak, nem? Azt az élvezetet nem lehet csak úgy kipótolni valamivel.
Közelebb húzódott, hogy megnézze a srác mit pötyögött be, és már lendült volna a keze, amikor rászólt. - Miért, ez titkos? - suttogta a lány, és sejtelmesen körbe is nézett. Igazából azért sem akart bármit is próbálkozni Rolanddal, mert hát az ő első alkalma nem volt épp kellemes élmény. És hát, azóta se próbálkozott újra mással, szóval fogalma sem volt róla, mennyire lenne ügyes. A srác meg akkora szoknyapecér, hogy nem csodálkozna, ha minden tökéletesen menne neki már most. Kicsit szégyellte a lemaradását. - Egyenlőre akkor megnézem ezeket a dolgokat - vette vissza a telefonját, és inkább elrakta, nehogy véletlenül is rákattintson valamire, amire nem kéne.
- Az emberi érzelmek bonyolultak... - akadt ki a lány elhúzva a száját. - így igazából akkor nincs is előnye annak, ha mindenki is bejön, mert ugyanúgy egy valakit kéne választanom. És akkor hova tegyem a voksom? A lányok, vagy a fiúk mellé? - tette fel a következő kérdést. - Nem azért nyitogattam ki az ajtókat, hogy most jól visszazárjam őket - hitetlenkedett. Túl sokat akart? Meglehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 5. 15:15 | Link

Marina
kinézet

Az a furcsa, hogy tényleg majdnem megcsókoltam a kiscsajt, és nem tudom, hogy mi állított meg. Már-már jófej lennék - nyilván az vagyok, nem kérdés -, hogy mégsem vittem bele ilyesmibe? Végül is a teszt pontosan azt adta eredményül, amire hivatott volt, csak éppen nem gondoltam, hogy ez lesz az eredmény az elmondott szöveg után. Úgy látszik az érintések fontosabbak nála, tehát simán fel lehet izgatni, aztán meg már nem lesz baja a csókkal sem.
- Nem is úgy gondoltam, te... de nem csak azt csinálják, nem igaz? Érointések, csókok, ahol kell, sokat számítanak, de ezt sem biztos, hogy itt fogom elmondani. Pont jók lesznek azok a videók erre, talán még jobbak, mert így elképzelned sem kell majd, amit mondok, csak simán láthatod - vonok vállat, nem mintha nem lenne jó a beszélőkém, csak nem szeretem járatni a számat feleslegesen, főleg nem iylen témákban. Inkább teszek, mint beszélek. - Nem, csak illetlen, vagy mondjuk túl személyes dolgok, hogy csak úgy menjenek. És tizennyolc pluszosak, azaz felnőtt tartalmak, amiket nem engedélyeznek. De mindegy, csak nézz meg egy párat és vágni fogod a témát - mondom szenvedéllyel, lehet, hogy ma én is ráfanyalaodok majd este egy kis nézelődésre. Az egészséges életmód része a gyeremekek kiengedése a szabadba, ugyebár. - Ügyes - bólogatok a konklúziójára, majd még elmondom azt is, hogy attól, hogy a csajok is a kalapban vannak, még nem lesz jobb a helyzet.
- Arra aki tetszik, baszki. Legalább nem kell csak az egyik nemet nézned. Vagy csak fedezd fel a nemeket, magadat és majd ha eljön az idő, biztos lesz olyan is, akivel együtt akarsz lenni. Az meg lehet fiú vagy lány. Sajnos a párok a hűséghez ragaszkodni szoktak, ezért nincs barátnőm. A kapcsolatok biztos jók, de nekem addig nem kellenek, amíg... valameddig - vonok végül vállat, erre igazán magam sem tudok válaszolni. Amíg szerelmes nem leszek? Én? Hát nem hiszem, hogy változni tudnék annyit, és a legtöbb csaj nem annyira értékeli a nyers őszinteségem. Meg amíg akad valaki az ágyamba, minek plusz hülyeségeket válallalni? Mi van ha megtetszik más közben? Hát nehogymá elzárjak valami friss vizet adó csapot.
- Meg miért lenne előnye bárminek is? Általában hátrányos, ha ratyi vagy, mert kevesebb a buzi meg a leszbi. Na ezért én maradok a lányoknál. Amúgy nem, nem ezért, szarul jött ki - emelem a kezeimet, még a végén azt hiszi, hogy szappanlehajlós kis csicska vagyok, pedig nagyon nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 5. 16:21 | Link


#perksofbeingbi
#tanuljunk
#önismeret
#Roland



Érintések, csókok. Pontosan tudta, hogy Roland miről beszélt, hiszen több órát töltöttek már Borókával csak azzal, hogy az ágyban feküdtek, és egy szó nélkül hagyták, hogy testeik egymáséra hangolódjanak. Néha még a pólóktól is megszabadultak, csak abban nem volt biztos, hogy mi következik az után. Rettegéssel töltötte el a gondolat, hogy talán nem lesz elég a rellonos lánynak, és az igényeinek.
Bólintott egyet beleegyezően. Roland sose csapta még be, szóval most is bízott benne, hogy minden tanácsa használható lesz, ahogy azok a bigyók is a telefonjában. Igazából már nagyon érdekelte, hogy azok pontosan mik is, csak hát még mindig volt kérdése. De hogy ne lenne, hát neki folyton jár a szája.
- Nyugi Roland, te lennél az utolsó ember, akire azt mondanám, hogy meleg - nevetett a lány, és a srác vállára tette kezeit. - De tényleg köszönöm. Segített ez most - mosolygott rá. Nem csak a tanácsok, hanem minden. De legfőképpen az elfogadás. Már csak Kendének kellett elmondania, és ha a legjobb barátai tudnak róla, akkor onnan már mindegy volt neki, hogy ki mit mond rá majd. Talán gyermeteg volt az a bizalom, amelyet a srácokba fektetett, de ez volt az egyetlen esélye, hogy ne gubózzon be újra, mint ahogy régen is tette a furcsa gondolatai miatt.
- Na menj, keresd meg azt a feneket, ami miatt képes voltál betenni a lábad a könyvtárba. Én meg megyek, és edukálom magamat - kacsintott barátjára, és feltápászkodott a földről. - Oh, és ami az ajánlatod illeti, ki tudja, hogy még szükségem lesz-e a mesterkurzusodra - vont vállat, miközben elkezdett hátrálni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2021. április 9. 13:20 | Link

Marina
kinézet

Nem mondom, hogy nem nyugtatott meg a tudat, hogy Marina sem mondaná rám, hogy buzi vagyok. A lányból ugyanis bármilyen gondolatot ki tudok nézni, de ha még ő sem mondaná rám, hogy ratyiroller, akkor más sem fogja. Mondjuk ezt bőven hirdetem is, most sem férfi segget követtem idáig, ugyebár, hanem a legszexibbet ever, amit itt láttam. Erről jut esezmbe, hogy Marináét sem vizsgáltam még meg ilyen szempontból, majd erre is sort fogok keríteni, már csak az összehasonlíthgatás miatt. Mondjuk itt amúgy elég sok jó hátsó járkál, csak kár, hogy beszélnek is... szerencsére nem ugyanott, ahol nézem őket.
- Van mit, van mit - vigyorgok teli szájjal, ahogy kell, hát nem hiába neveznek mindenhol agytrösztnek is. Jó, ez egy vissza nem térő alkalom, hogy segítettem, de majd valahogy túllesz rajta, ha megadja. Kíváncsi vagyok, hogy mire megy majd a titokzatos B-vel, akinek a nevét is ki kéne derítem majd. Kár, hogy nem vagyok legilimentor - már meg kár, a múltkor még baj volt, meh -, akkor belenézhetnék az okos kis fejébe. Biztos valami felsőbbéves szexbomba, mert azért Marinának is van szeme, ha már a barátjának tart. Éles szeme, csinos szeme.
- Nem olyan egyszerű az, az ilyen seggek nem teremnek minden lány hátulján! - bólogatok bölcsen mellé, majd felkapom a fejem és beverem a perverz képet, hogy lássa: Roland gyerek nem felejt. - Én tudom, hogy igen, erre 0-24-be ráérek dáncsaj - kacsintok vissza és még hozzáteszem. - Most akartalak lekapni, mint szél a sapkát búcsúzásképp, erre elmész. Szívtelen! - felnevetek, majd elkezdem kifelé venni az irányt, mert ha nem magamtól megyek, ki fognak dobni. Márpedig engem ne akarjank kidobni, mert morciu leszek. Merre is mehetett még az a segg? Híííí, megvan, az emeleti lépcső, basszus! Gyrünk, gyerünk, talán még utólérem...

//Köszi a játékot Cheesy//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 34 ... 42 43 [44] 45 46 ... 51 52 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet