Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=842110#post842110][b]Andrássy Borbála - 2022.01.12. 14:10[/b][/url]

Nem, kedves olvasó, a nulladik percben el kell, hogy szomorítsalak, az a Móric, aki az enyém, tehát nem a másik, mindegy, mert igazából úgysem tudod, hogy melyik, az még mindig az én Móricom. Hogy miért? Mert miért is ne lenne az? Csak mert éppen egy másik fiút készülök megcsókolni? Ugyan, ne légy ilyen prűd.
A helyzet úgy áll, hogy van ez a csókolj meg egy vöröset nap, mi pedig szeretünk csókolózni is, játszani is, fogadni is. Ennek a sok mindennek az eredménye pedig az, hogy Móriccal fogadtunk, ki tud több vörös embert megcsókolni a mai napon. Csak a vörösek érnek, szóval kérlek, ha barna vagy, ne is gondolkozz el, hogy belemagyarázod a nap csillanását.
Mivel pedig az én ötletem volt, én kezdem. Eggyel több, mint neki, már most, csak szólok. Rendben, Hörbi kéri a csókot, szóval könnyű préda, de az megint más. Mosolyogva sétálok közelebb, leheletem kifogástalan, a rúzsom mindent is kibír, a zöldes tekintetem meg a gödröcskéim pedig pont eléggé tesznek vonzóvá úgy vélem. A hajam hátra dobva, magabiztosan nézek rá, és nem beszélgetek. Nem azért jöttem. Azért nem vagyok egy bunkó sem, hát igazi csókot adok, ha már csókolózom, és tudom, hogy elképesztően jó vagyok benne, elvégre Andrássy volnék, vagy mi, és akinek olyan anyja és keresztanyja van, mint nekem, az nem maradhat szégyenben. Így hát, megsimítom az arcát, és tarkójára simítva, közelebb húzom magamhoz, hogy aztán egy igazán érzéki csókban forrjunk össze. Rossznak lenni elég jó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=842131#post842131][b]Andrássy Borbála - 2022.01.12. 19:12[/b][/url]

Élvezem. Ez olyan nagy baj? Remélem, hogy nem, mert Isten, Merlin és az összes szentek mentsenek meg tőle, hogy én itt nekiálljak ribanckodni, viszont, ha már csinálom, akkor csináljam rendesen nem? Különben is, ha beleegyezéssel történik, az akkor... egy nagyon beteg fogadás. De ezt szeretem Mórickában és magamban, hogy mi rendkívül érdekes és amúgy totálisan vicces páros vagyunk. Egyáltalán, semennyire sem érezzük azt, hogy most a drámának kéne jönnie, és amikor felvetettem, hogy csókokat gyűjtsünk, nevetett. Kompromisszum, Istenemre mondom, imádom, hogy ilyen a kapcsolatunk. Szerintem, ha megélünk még pár évet együtt, akkor már garantált az örökkön örökké is, mert hát kicsi az esélye, hogy ha csak nem robban be a nagy szerelem, akkor szétválunk, mert miért is tennénk? Naugye. Jó, oké, ennyi elég is volt arról nyálazva, hogy mennyire szeretem a kapcsolatunkat és a Móricomat.
A csók, az igazi csók. Olyan bevállalós, belevaló, érzéki, szexi és mégis titokzatos. Olyan, amilyen tökéletes egyetlen csók kell, hogy legyen, és ha már ilyet teszek, akkor emlékezetesnek akarom, és Herbert valami elképesztően tökéletes partner ebben. Komolyan mondom, hogy ha nem lenne ez az esemény, hát én találnám ki, csak, hogy megcsókolhassam. Finoman fejezem be, és mosolyogva húzódom el tőle, semmi egyéb puszi, olyat nem kaphat más.
- Csodálatos vagy, mindenképpen ajánlani foglak a barátnőimnek.
Oké, ez lehet, hogy furcsán jött ki, de komolyan mondom, aki szingli, annak ki kell próbálnia. Ez valójában a nemzetközi kapcsolatok erősítése volt. Mindig elmondják, hogy fontos, hogy a cserediákok élvezzenek minket. Ellépve visszapillantok, intek, mielőtt mosolyogva visszaindulnék. Egy-null a javamra.