Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=828913#post828913][b]Marina Darik - 2021.04.05. 15:55[/b][/url]

#jokesformore
#húsvétolunk
#csempészés
#Roland

A zsebében ott lapultak a kis üvegcsék, amelyeket még Lokitól kapott. Különböző színük volt, de ő képtelen volt megjegyezni, hogy pontosan melyiket hova szánta a fiú, csak azt az egyet jegyezte meg, amelyet Csibének ajánlott teljes szívvel. És hát azért is könnyebb volt, mert azt a fiolát pont nem neki kellett cipelnie, hanem Rolandra bízta a cipelését, meg utána az italba juttatását is.
Azonban amíg nem volt ott az áldozat, kedvükre mókázhattak a reggeli órákban. A legtöbb diák amúgy se nagyon fogta fel, hogy mi is történik körülötte, a maradék figyelmét meg könnyen el tudták vonni. Igazi csapat voltak, főleg ha ilyen dolgokat kellett véghez vinniük. Aztán csak megjelent a szőke levitás. Huncut mosolyra húzódott Marina szája, és intett cinkostársának a fejével. Aztán varázslatos mosolyra húzta ajkait, és nagy lendülettel huppant be Amélia mellé a padra.
- Verőfényes napsütéses reggelt a kedvenc levitásomnak - mondta nagy hanggal a rellonos, és elvett egy pogácsát az asztalról. - Emlékszel a múltkori főzőcskézésünkre a konyhában? Tudod, még tavaly - vezette fel a témát a maga stílusában. - Arra gondoltam, megismételhetnénk. Adtam belőle egy két embernek, és nagyon bejött mindenkinek. Mi lehetnénk az idei év legsikeresebb sörkereskedői. Még pénzt is kérhetnénk - magyarázott, és átkarolta a lány, hogy egy kicsit oldalra fordítsa, és a kezét kinyújtva mutatott a plafon felé.
- Képzeld csak el, Amélia és Marina sörfőzdéje - magyarázott, és reménykedett benne, hogy közben társának sikerül kiválasztania a megfelelő poharat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=828953#post828953][b]Marina Darik - 2021.04.05. 19:13[/b][/url]

#jokesformore
#húsvétolunk
#csempészés
#RolandCsibe

Természetesen a barna, ahogy szokta, hagyta figyelmen kívül a felé érkező minden negatív cselekvést. Mint most az ingerült olvasást, amit Amélia levágott neki. Ő meg csak beszélt, és beszélt megállhatatlanul, hogy biztosan felkeltse a másik figyelmét.
- De miért ne csinálnánk rendszert? Meggazdagodnánk és még az alapanyagot is az iskola fizetné. Olyan hasznunk lenne egy üvegen, mint egyik sörfőzdének se - bólogatott a lány, mintha ezzel képes lenne meggyőzni a szöszit.
- Hát, talán megemlítettem egy két embernek, de csak azoknak akikben bízok. Loki tud róla, ha ez a kérdés - válaszolta lazán, egy ördögi mosollyal az ajkán. Új év, ugyanaz a Marina. Hát nem szép, hogy így tud bárkit szekálni? Közben be is futott a társa, minden úgy alakult, ahogy annak kellett.
- Látod, ő például nem tud róla - magyarázta a barna, mintha csak bizonygatni akarná az igazát. Mosolyogva nézte, ahogy Roland belenyúlkált az ételbe, még fel is nevetett kicsit. - Nem, nem tudtam. Szerinted a gyümilé is más? Te mit iszol, Csibe? - kérdezte Marina a másik bögréje felé biccentve. - Jó cucc? - folytatta a small talkot, aztán felkapott egy másik csészét az akárki elől, aminek természetesen a levitás nem örült éppenséggel.
- Nah, akkor igyunk a levitás jó kajákra, és a titkokra, amiket eszméletlenül jól tartok meg - biccentett Amélia felé sokat mondóan, hogy lássa ez egy olyan gesztus, amit jobb betartani most, mielőtt elkezdi hangoztatni a tavalyi eseményeket. Inni kell a titokra, vagy kikotyogja. Marina elméjében ez így működött.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=836074#post836074][b]Marina Darik - 2021.08.22. 14:31[/b][/url]

#reggelinél
#otthonicsomag
#különlegesbagoly
#Zalán

Olyan nagyon reggel volt. Ráadásul az első vizsganap, és nagyon nem állt rá készen. Se arra, hogy elmenjen Bájitaltanra, se arra, hogy vége legyen az évnek. Most annyival biztonságosabban érezte magát, hogy Loki mellette olvasgatott még valamit - valószínűleg nem a tananyagot -, a másik asztaltól meg Kende intett neki. Otthon volt. Elrévedt az egyik zsemlét nézve. Elképzelte milyen lesz újra Dániában. Az egész lakás más volt a nagymamája halála után. Csöndes, hideg. Konzervatív.
Észre sem vette, hogy Loki valamikor felállt mellőle, talán még kérdezett is tőle valamit. Vagy elköszönt. Vagy bármi. De az egyetlen dolog, ami ki tudta billenteni évődéséből az a hirtelen támadt moraj volt, ami egész Nagyteremszerte feltámadt. Összeráncolt szemöldökkel nézett arra, amerre mindenki más. Egy gyönyörű, ritka, különleges bagoly lebbent be egy nagy csomaggal a karmai között. Marina csak még kevésbé értette, hogy mi történik. Hiszen Stjerne a Darik család büszkesége volt. Felemelkedett ültéből, és esés közben kapta el a hosszúkás pakkot. Az éjszakai égboltra hasonlító szárnyas anélkül lebbent tovább, hogy csak visszanézett volna Mae-re.
A barna lassan lefektette a tárgyat, és kissé remegő kézzel bontogatta a tömérdek mennyiségű csomagolót. Úgy tűnt valami értékes bújik meg benne, ebben biztos volt. És ahogy lehullt az utolsó adag papír is, egy gyönyörű seprű csillant meg. Sose látott a lány még olyan szépet, mint az. Óvatosan a mellékelt levélért nyúlt, hozzáérni is alig mert a tárgyhoz. Mintha csak valami hiba miatt kötött volna ki nála. De a borítékon Madam Lykke neve állt. A lány megsimította a kézírást, apró mosoly reszketett ajkain, és felnyitotta a papírt.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=836366#post836366][b]Marina Darik - 2021.08.30. 00:34[/b][/url]

#reggelinél
#otthonicsomag
#különlegesbagoly
#Zalán

Gyorsan, de véletlenül sem felületesen olvasta át azt a pár sort, ami a seprű mellé lett illesztve. Megdobbantotta a vörös-fehér kis szívecskéjét, hogy anyanyelvén olvashatja a sorokat. Szinte hallani vélte Madam Lykke erős tónusát, ahogy a szavakat egymás után falta. Épp csak nagyszülei kerültek megemlítésre, mikor bal válla felől valaki megszólította. Vagy legalábbis azt gondolta, mert hogy egy szavát nem értette annak a jóembernek, csak hogy szemeit az új seprűjén legelteti. Be kellett vallania, volt is min. Az egész maga volt a csoda.
- A bagoly hozta - jelentette ki az egyértelműt a lány, mintha nem nézte volna végig mindenki, ahogy az a csodaszárnyas belibben a hatalmas pakkal. Még ezt is tökéletes eleganciával hajtotta végre. Apropó bagoly. Ezek után muszáj lesz írnia Madam Lykke-nek, hogy előszedték-e, amiért a családi büszkeséggel végeztette el a piszkos munkát.
- Miért, te tudsz róla valamit? Nagyobb szakértőnek tűnsz, mint én - bökött a srác kezében tartott cirok felé. Szemei újra visszasiklottak a levélre, igazából ő is kíváncsi volt, hogyan került a birtokába az ereklye. Biztos volt benne, hogy nem a szülei küldték, hiszen azok nem bíznának rá ilyen értékes dolgot - be kell vallani, jogosan. S habár nagymamája meg van említve valamiért az írásban, ő már képtelen lett volna. Hiszen meghalt.
És mégsem. Mert ahogy kapkodta a szemeit a dán szavak felett, lassan de magabiztosan leesett neki a tantusz. - Hiszen ez a nagypapié volt - derült meg az arca egyszeriben, és úgy nézett a magas csávóra, mintha ez bármit jelentene neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=836461#post836461][b]Marina Darik - 2021.08.31. 15:26[/b][/url]

#reggelinél
#otthonicsomag
#különlegesbagoly
#Zalán

Nem sokszor szokott figyelmet fordítani az emberekre. Igazából örült, hogy ha a közvetlen közelében lévőknek meg tudta jegyezni a nevét. De mikor a másik felismerte kicsit se leplezve végigmérte a másikat tetőtől talpig.
- Ismernem kéne téged? - gondolkodott el, és egy pillanatra még a levelet is elfelejtette, hogy ott van a kezében. Ismerős. Határozottan ismerős ez a kócos haj. De az istenért nem jött rá honnan. Nem mintha rájött volna közelebb lenne a megoldáshoz, valószínűleg a srác neve akkor is elérhetetlen távolságba lenne a barnától, ha a vöröske már tízszer is elismételte neki. Scuse me, ez már csak ilyen.
- Nem, csak szeretett kviddicsezni. Ha nem lettek volna az elvárások mint aranyvérű örökös biztos híres játékos lett volna - mondta Marina csak úgy reflexből, és továbbra is a levélkét olvasta. Keze a nyakában lógó aranylánccal játszott, és halvány mosoly futott végig az ajkán. - Mindig van érzéke a különlegességekhez - jegyezte meg. Orrát hirtelen megütötte valami büdös, és úgy nézett fel, mintha már a szemét is marná.
- Mi a szutyok ez? - hajolt közelebb a büdös növényhez, aztán kicsit arrébb lépett tőle, hogy a levelet kellő távolságba helyezze attól a szörnyűségtől.
- Persze, csak nyugodtan. Csak vigyázz rá. Szerinted erre egyáltalán felülhetek? - merengett el hangosan. Ő maga még nem érintette meg a seprűt. Túl előkelő volt ahhoz, hogy pont az ő kezében sorvadjon el. Még csak az kéne, hogy valami nagy bajt okozzon benne. Vagy vele. Igazából mind a kettő elképzelhető lett volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=837074#post837074][b]Marina Darik - 2021.09.19. 18:31[/b][/url]

#reggelinél
#otthonicsomag
#különlegesbagoly
#Zalán

Még mindig felhúzott orral méregette a büdös valamit, mintha Zalán magyarázata nem lett volna elég neki, hogy elhiggye, hogy nem fog kárt okozni benne. Vagy a közvetlen közelében. - Elég gonosz tanárod van, ha ilyet bíz rátok. Biztos nem büntetésből adta? Lehet valami rosszat csináltál. Sokszor velem is megesik, hogy észre sem veszem, és felhúzom a tanárokat. Pedig nem teszek mást, csak kérdezek. Jó, néha nem odaillő kérdést, vagy csak szimplán hatodjára kell miattam elmondaniuk egy-egy információt, de nem mindig megy a magyar nyelv - vont vállat Marina. Hosszú magyarázat volt, mintha bárkit érdekelt volna, de hát nem ő mondta a kölyöknek, hogy jöjjön oda hozzá. Akkor meg magára vessen.
A levélben található mondatok megmelengették a szívét. Nem csak azért, nert nagyanyja kézírását már rég látta, hanem mert ez az egyetlen gesztus elég volt neki, hogy az egész család szeretetét egyszerre érezze hirtelen. Nagypapa seprűje, amelyet a nagymamája neki szánt, és amelyet Madam Lykke juttatott el hozzá, nem hagyva, hogy a szülei kisajátítsák a relikviát.
- Jó de egy normális kviddicsesnek használható, vagy nekem használható? Tudod az ilyen eszközök elég érzékenyek a jelenlétemre. Mármint a kviddics éppen megy, meg szeretek is repülni, csak a seprűk nem bírják sokáig velem - magyarázta a dán, még mindig ódzkodva a pillanattól, amikor hozzá kell érnie a tárgyhoz. Amíg nem bizonyosodik meg, hogy bírni fogja, nem próbálkozik. És ezt az elhatározását csak még jobban megerősítette Zalán, mikor olyan nagyon ámuldozva ránézett. Marina meg kérdőn vissza rá.
- A-ham - bólintott Mae még mindig nem értve a vörös egyetlen szavát sem. Mi van abban, ha Hollósi? A holló az egy szépen repülő madár. Legalábbis úgy rémlett neki. Lehet arra akart utalni Zalán, hogy a seprű úgy száll, mint egy holló?
- Várj, akkor most holló vagy fecske? Az kettő és különböző madárfaj, nem? - értetlenkedett Marina, és ha nem kezdett volna el lassan kiürülni a Nagyterem, talán még meg is kérdezte volna valakitől random, hogy ennek az egésznek mi értelme van.
- Ki akarod próbálni? Mármint nem tudom vizsgázol-e vagy valami, de én szívesen kimegyek veled a pályához - ajánlotta a barna. Olyan nagy áhítattal nézte Zalán, hogy azt képtelenség volt nem észrevenni. Ha csak ennyivel boldogabbá tehette valaki napját, akkor miért tagadná meg tőle? Meg különben is jobb, ha valaki kipróbálja előtte milyen. Valaki olyan, aki ért is hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=837125#post837125][b]Marina Darik - 2021.09.20. 23:17[/b][/url]

#reggelinél
#otthonicsomag
#különlegesbagoly
#Zalán

Parádés. Egy újabb szó, aminek majd utána nézhet. Fejben jól fel is jegyezte, nehogy elfelejtse, ötször ki is mondta fejben, talán még a szája is mozdult akaratlanul. Viszont arra szövegkörnyezetből rájött, hogy ez valami jót jelent.
- Jajj nem, félreértesz. Általában nem a seprűkkel van a gond, hanem velem. Madam Lykke azt szokta mondani csak szétszórt vagyok, de néha van olyan, hogy elfelejti az agyam, hogy fogok egy tárgyat. Így törtem el a kedvenc bögrémet is - vallotta be kicsit elhúzva a száját. Arról inkább nem is beszélt, amikor egyszer a lába lépcsőzés közben elfelejtette, hogy meg kéne tartania a súlyát, és összecsuklott. Tutira nem működik rendesen.
Oké, most valami komoly magyarázat érkezik, Marina már fel is készítette magát gondolatban, hogy nagyon kell figyelnie. De aztán totál meglepetésként érte a mondat. - Ijjj, akkor a nagypapád ismeri a nagypapámat! Seprű unokatesók vagyunk - ujjongott a lány, és még tapsikolt is egy kicsit. Aztán egy másodperc múlva teljesen megfagyott, és arcára a döbbenet mellé komoly félelem is költözött. - Jajj, akkor a nagypapád ismeri a nagypapámat! - jelentette ki gondterhesen, a homlokára csapott. Nem derülhet ki a titok, főleg nem így. Még minimum három évet ki kellett volna bírnia. Nem mehet haza, mikor végre otthonra lelt.
- Ígérd meg nekem, hogy soha nem kérdezel rá a nagypapádnál, hogy hívták a papit - nyújtotta ki figyelmeztetőleg a mutatóujját a barna a vörösnek támadva. Nem lenne jó, nagyon nem.
- Zalán, ne most jöjjön elő belőled a szerény levitás gyerek - figyelmeztette Marina ingatva a fejét. Kiscsibe is egy csomószor csinálta ezt. Hogy ők sose untak bele, nem is értette. Ha akartak valamit, akkor csinálják. Pláne, ha engedélyt is kapnak. - Figyelj, ez a dolog minimum akkora dolog neked, mint nekem. Szóval mit szólnál, ha kipróbálnánk egymás után mind a ketten? - ajánlotta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=837381#post837381][b]Marina Darik - 2021.09.27. 13:20[/b][/url]

#reggelinél
#otthonicsomag
#különlegesbagoly
#Zalán

Onnan tudta a barna, hogy a híre még nem ért el Zalánhoz, hogy ezt a kérdést fel merte tenni. - Hát... - húzta el a száját Mae egy kicsit. - ...volt rá példa. De még kicsi voltam, azóta sokkal jobban figyelek. Főleg ha fontos dolgokról van szó. A telefonomat is csak kétszer kellett megjavítani az utóbbi két évben. Pedig egyáltalán nem értek hozzá - jelentette ki magabiztosan. Talán Roland volt a ténytől a leginkább boldog. Bár az is igaz, hogy így nem segíthetett Marinának olyan gyakran. Na ha van különleges barátság, akkor az övék olyan.
Jelenleg nem tudta, hogy örüljön vagy inkább szomorú legyen azért, mert nem a nagypapája vezetéknevét örökölte tovább. Kellett az apjának megváltoztatnia azt, mintha örökre ki lehetne törölni a múltat. Még jó, hogy a nagyi sokat mesélt neki a papiról, mert a végén még elhitte volna a szüleinek, hogy egy szörnyetegről van szó. - Valaki - felelte nagyon demokratikusan a lány. Így biztos nem fog gyanakodni a srác, szép munka, Marina.
- Nem hiszem, tudom - mondta magabiztosan. - Van egy pár ismerősöm onnan, és mindig ezt csináljátok. Csak most nincs kedvem belemenni a "milyen előnyöd származik ebből" vitába. Csak fogadd el - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Mae. - Sådan! - örömködött a lány, és gyorsan megölelte a fiút. - Ez nagyon jó lesz - fordult vissza a seprűje felé, és óvatosan visszacsomagolta mintha csak egy kisbaba lenne. - Fél óra múlva lent tali - köszönt el, és a hóna alá csapva a tárgyat indult el a körlet felé. Kit érdekel a reggeli, vagy bármilyen vizsga, ha ilyen remek programok várna rá?